Nagydobsza Község Önkormányzat Képviselőtestületének

4/2014.(VI. …...) rendelete

 A szociális ellátások helyi szabályozásáról

Nagydobsza Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyarország Alaptörvénye 32.§ (1) bekezdés a pontja, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya  

   1.  §.

(1) A rendelet hatálya  kiterjed Nagydobsza község közigazgatási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező

a)  magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d.) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2)  A rendelet hatálya a 4.§ (2) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed:

a.)  a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény ( a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

b.) az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(4) A hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra Nagydobsza Község Önkormányzata akkor illetékes, ha illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte.

(5) Az ellátást biztosító a (4) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg kéri a kifizetett átmeneti (rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka) segély megtérítését.

(6) A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

2.§

(1)  A települési önkormányzat képviselőtestülete  a szociális igazgatás területén az alább felsorolt hatásköröket  gyakorolja:

1. önkormányzati segélyt állapít meg az Szt. 45.§-a alapján,
2. megállapítja, megszünteti az  Szt. 43/B. § (1) bekezdése alapján az ápolási díjra való jogosultságot és kétévenként felülvizsgálja,
3. temetési segélyt állapít meg az Szt. 45.§ (6) bekezdése alapján,

d.) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg a Gyvt. 21. § alapján,

e.) az Szt. 45.§ alapján dönt a hajléktalan személyekre vonatkozóan a hatáskörébe tartozó ügyekben (önkormányzati segély),

(1/a) A települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére - a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint - más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.

 (2) A települési önkormányzat képviselőtestülete felhatalmazása alapján a szociális igazgatás területén az alábbi hatásköröket a polgármester gyakorolja:

1. engedélyezi a köztemetést,
2. dönt átmeneti segély nyújtásáról rendkívüli, sürgős esetben,
3. dönt a megállapított segély házipénztárból történő kifizetéséről rendkívüli, sürgős esetben,

 (3) A települési önkormányzat jegyzője a szociális igazgatás területén az alábbi hatásköröket gyakorolja:

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára:

1. megállapítja, felülvizsgálja, megszünteti a rendszeres szociális segélyt az Szt. 37/A.§-a szerint,
2. megállapítja, felülvizsgálja, megszünteti az Szt. 38.§ - 39.§ bekezdései alapján a lakásfenntartási támogatást,
3. megállapítja, felülvizsgálja, megszünteti, szünetelteti az Szt. 33.§ - 36.§ bekezdései alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatást
4. megállapítja, felülvizsgálja, megszünteti a Gyvt. 19.§, 20.§, 20/A.§, 20/B.§-ai alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és kiegészítő gyermekvédelmi támogatást,
5. a szociális információs szolgáltatást a hivatalon keresztül biztosítja.

i.) személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében jövedelmi és vagyoni igazolást állít ki az Szt. 119/C. § alapján.

(4) Családsegítés és gyermekjóléti alapszolgáltatást a Szigetvár Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulással kötött szerződés keretében szociális szolgáltató szervezet (Szociális Szolgáltató Központ) látja el.

(5) A 2.§ (1)-(3) bekezdéseiben foglalt ellátások megállapításáról az Szt., Gyvt és azok végrehajtására kiadott kormányrendeletetek mindenkori hatályos rendelkezései szerint kell eljárni.

3.§

E rendelet alkalmazása során

a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett:

aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és

ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;

ac) Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

a/1.) Az a) pont alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. (1c) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

A jövedelmet, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

a/2.)  Nem minősül jövedelemnek:

1.a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás,

2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, Gyvt. 20/A.§-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt 20/B.§-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék,  a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

3. az anyasági támogatás,

4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,

5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,

6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

7. az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi

8 .a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,

9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás;

b.) vagyon: ha jogszabály másként nem rendelkezik az a hasznosítható ingatlan,  jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja azzal, hogy szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni jog értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű;

c.) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézménybe együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége;

d.) közeli hozzátartozó:

 -  a házastárs, az élettárs,

 - a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően fennállt,( a továbbiakban: fogyatékos gyermek),

- a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa;

e.) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik;

f.) háztartás: az egy lakásban együtt  lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége;

g.) rendszeres pénzellátás:  a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

h.) keresőtevékenység: ha jogszabály másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenység, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,

i.) aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét be nem töltött személy;

j.) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

k.)  szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag a 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni;

l.) fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol:

la) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0

azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő aránya 0,2-vel növekszik;

lb) házas, vagy élettárs arányszáma 0,9 ;

lc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8 ;

ld) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7 ;

le) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0 , azzal, hogy a fogyatékos gyermeket az lc)- ld) alpont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni;

lf) az la)-lb) alpontok szerinti arányszáma 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

m.) fenntartó:

ma) a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása, a települési nemzetiségi önkormányzat és a területi nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó),

mb) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásba vett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó), nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a civil szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság,

mc) az egyéni vállalkozó,

md) az ma)-mb) alpontokban nem említett, magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég,

me) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a továbbiakban: EGT-állam), valamint - ha az Európai Közösséggel és tagállamaival létrejött nemzetközi szerződés alapján az adott állam szolgáltatói a letelepedés szabadsága tekintetében az EGT-államok szolgáltatóival azonos jogállást élveznek - az EGT-államoktól eltérő más államban honos vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe [az mc)-me) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: nem állami fenntartó].

4.§.

Eljárási rendelkezések

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Somogyapáti Közös Önkormányzati Hivatal Nagydobszai Kirendeltségén lehet írásban előterjeszteni.

 (2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás/kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

5. §.

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolni.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2)  A jogosultság megállapításakor

- a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,

- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

      Jövedelem igazolható:

- havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

- munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

- a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,

- vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,

- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Körjegyzőség nyilvántartásában fellelhetők,  valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

 6. §.

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag történik, kifizetés minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül – kivéve az átmeneti segély -  pénztári kifizetéssel történik.  

A házipénztárból történő azonnali kifizetés a döntést követően létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

7. §. 

(1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Körjegyzőség már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.  

8. §.

(1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély, egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él.

9. §.   

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

10. §. 

A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

11. §.

A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A képviselőtestület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

II. FEJEZET 

12.§

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselőtestület az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint:

          - méltányossági ápolási díjat, (18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére)

- önkormányzati segélyt,

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).

13. §.

Az aktív korúak támogatása

 (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,

a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket, vagy

b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy

c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy

d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy

e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy

f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy rehabilitációs hatósággal legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel vagy rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,

feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet nem folytat.

Az aktív korúak ellátása tekintetében – ha a 1993. évi III. törvény másként nem rendelkezik – nem minősül keresőtevékenységnek, ha a kérelmező illetve a jogosult közfoglalkoztatásban, egyszerűsített foglalkozatásban vesz részt vagy háztartási munkát végez.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,

b) a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,

c) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,

d) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,

e) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol

f) az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

(3) Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy által ezen időtartam alatt folytatott keresőtevékenység időtartamát is figyelembe kell venni.

(4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság

a) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az Flt. alapján folyósított álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől,

b) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől,

c) az (1) bekezdés g) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől

számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg. Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Flt. szerinti álláskeresési támogatás kimerítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem alapján állapítják meg, az ellátásra való jogosultság kezdő napja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap.

(5) Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak egy személy jogosult.

(6) Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg.

(7) E rendelet az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendelet 17.§-20.§-ban megállapított feltételeket teljesítse.

14.§

(1) Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,

b) az Szt. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve - tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,

d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,

e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,

f) katonai szolgálatot teljesít,

g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy

h) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,

i) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,

j) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

(2) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,

a) akire vonatkozóan az (1) bekezdés a)-g), valamint i) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett,

b) aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza,

c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 91. napjától,

d) akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy

e) akinek a 36. § (2) bekezdése alapján a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, vagy a 37/B. § (2) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát meg kell szüntetni.

(3) Az aktív korú személy részére az aktív korúak ellátására való jogosultság a megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve a (2) bekezdés b), d) és e) pontja szerinti megszüntetési eseteket - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.

(4) A jegyző a jogellenesen munkát végző aktív korúak ellátására jogosult személy ellátásának folyósítását - a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét első ízben megállapító jogerős és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés megérkezését követő hónap első napjától - egy hónap időtartamra felfüggeszti.

15. §.

 Rendszeres szociális segély

(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani, vagy

d) az aktív korúak ellátására jogosult személyek egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb feltételeknek megfelel,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell megállapítani.

(3) Ha az (1) bekezdés a), c), illetve d) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnését követő hónap első napjától a foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell megállapítani és  köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.. A feltétel megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll - rendszeres szociális segély jár.

(4) A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bér mindenkori kötelező legkisebb összege személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének (e § alkalmazásában: nettó közfoglalkoztatási bér) 90%-át azzal, hogy ha a rendszeres szociális segélyre jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, a rendszeres szociális segély összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával.

(5) Ha a rendszeres szociális segély összege a (4) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

(6) Az (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában az e § szerinti együttműködési kötelezettséget vállal a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv). Az együttműködés keretében a jogosult

a) az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét,

b) a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(2) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet

a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(3) A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.

 (7) Ha a jogosult

a) keresőtevékenységet végez, az azt megalapozó jogviszony fennállásának első 90 napjában, vagy

b) közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatás időtartama alatt,

c) olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló juttatásban, amelynek keretében felzárkóztatást elősegítő megélhetési támogatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt

a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel.

(1a) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó, a 33. § (7) bekezdése szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.

(2) A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.

16. §

(1) A 15.§ 1. bekezdés d.) pontjában körült írt esetben az aktív korú ellátásra jogosult személy, aki szakorvosi szakvéleménnyel vagy kórházi záró jelentéssel igazolja, hogy munkavégzésre alkalmatlan egészségi vagy mentális állapota miatt, az igazolás benyújtását követő hónaptól rendszeres szociális segélyre válik  jogosulttá.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres szociális segély folyósításának, megszűntetésének szabályaira a 15.§ -ban foglalt szabályok az irányadóak.

17.§

(1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Somogyapáti KÖH Nagydobszai Kirendeltségével és a települési önkormányzat által kijelölt Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Szigetvári Kirendeltségével és a Szigetvár és Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott SZOCEG Nonprofit Kft. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Családsegítő Szolgálattal (7981 Nemeske, Görösgali út 1.) – továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat köteles együttműködni.

(2) Az Szt. 37/A-37/C. §-aiban meghatározott feltételek mellett rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú nem foglalkoztatott személynek, akinek a megélhetése más módon nem biztosított, és vállalja a beilleszkedési programban való részvételt.

(3) Nagydobsza Község Önkormányzata az aktív korú nem foglalkoztatott, rendszeres szociális segélyben részesülő személy részére a beilleszkedést segítő programot – az együttműködésre kijelölt szerv – a Családsegítő Szolgálat útján biztosítja.

A Családsegítő Szolgálat feladata:

a.) A nem foglalkoztatott személy nyilvántartásba vételéről, illetve a nyilvántartásba vételre történő megjelentési kötelezettség elmulasztásáról nyolc munkanapon belül értesíti a hivatalt.

b.) A rendszeres szociális segély megállapítását követően írásos megállapodást köt a nem foglalkoztatott személlyel a beilleszkedését segítő program kereteiről, és erről tájékoztatást küld a hivatal részére.

c.) Az együttműködésre kijelölt időpont elmulasztását követő nyolc munkanapon belül jelzi a hivatalnak, amennyiben az együttműködésre kötelezett személy a beilleszkedését segítő program időtartama alatt nem működik együtt és annak okát hitelt érdemlően nem igazolja.

d.) A beilleszkedést segítő program elkészítését követő egy év elteltével írásban tájékoztatja a hivatalt a beilleszkedési programban foglaltak teljesítéséről.

(4) A Családsegítő Szolgálat a rendszeres szociális segélyben részesülő számára a beilleszkedésének elősegítése érdekében

a.) egyéni képességeket fejlesztő

b.) életmódot formáló

c.) egyéni életvezetés

d.) mentálhigiénés

e.) álláskeresésre irányuló

f.) munkára és pályára állítási tanácsadást szervez.

(5) A Családsegítő Szolgálat a nem foglalkoztatott számára az egyéni élethelyzetéhez igazodó beilleszkedési programot (a továbbiakban: program) dolgoz ki, melyről a segélyben részesülővel írásban megállapodást köt. A program a következőre terjedhet ki:

a.) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

b.) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programba való részvételre,

c.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,

d.) felajánlott és számára megfelelő munkalehetőség elfogadására,

e.) a munkaügyi központnál álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre.

(6) A nem foglalkoztatott beilleszkedési programjának tartalmaznia kell a tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg. Az egyén beilleszkedési programja több típusú program elemét is tartalmazhatja, ha azok együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény.

(7) A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében

a.) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását követően a vállalja az együttműködést az önkormányzattal, továbbá vállalja a beilleszkedését segítő programba való részvételt,

b.) az együttműködésre kijelölt szervnél, a hivatal által megjelölt időpontban köteles megjelenni és nyilvántartásba vetetni magát,

c.) a rendszeres szociális segély megállapítását követően, a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá,

d.) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(8) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

1. az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál,

2. a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

3. a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

4. a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre,

5. a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl.

(9)  A segélyben részesülő a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatánál megjelenni a beilleszkedést segítő programban való részvételéről szóló írásbeli megállapodás megkötése érdekében.

(10) Amennyiben a nem foglalkoztatott az (8) bekezdésben, valamint a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban foglalt együttműködési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a Családsegítő Szolgálat nyolc napon belül írásban felszólítja a mulasztás nyolc napon belül történő pótlására. Aki a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el, vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, mulasztását a tudomásra jutástól, illetve akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül igazolhatja. Egyidejűleg pótolnia kell az elmulasztott cselekményt is.

18.§

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT)

(1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították - a rendszeres szociális segélyre való jogosultság kivételével - foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.

(3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(4) Közfoglalkoztatásban részt vevő személy esetében a foglalkoztatást helyettesítő támogatásnak a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti felülvizsgálatát a közfoglalkoztatás megszűnését követően kell lefolytatni.

19. §

   (1) A rendelet 15.§ (7) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása szünetel.

(2) A Szt. 34.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek

a) aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott, az Flt. 54. § (10a)-(10c) bekezdésében foglaltak szerinti munkalehetőséget nem fogadja el, vagy a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen megszünteti, továbbá, akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató a 2012. évi I. törvény 18.§ szerint azonnali hatályú felmondással szüntette meg;

b) akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők nyilvántartásából;

c) aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét;

d) aki a 33. § (7) bekezdés szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget; vagy

e) aki a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti éves felülvizsgálata során, a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban

ea) közfoglalkoztatásban nem vett részt, vagy

eb) kereső tevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - nem folytatott, vagy

ec) munkaerőpiaci programban nem vett részt, vagy

ed) az Flt. szerinti és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben nem vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban.

(3) A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 30 napos időtartam számításakor az eb)-ed) alpontok szerinti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult az e) pont szerinti feltételt így sem tudja teljesíteni, a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe kell venni.

20.§

(1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy, aki foglakoztatást helyettesítő támogatásra válik, vagy rendszeres szociális segélyre válik jogosulttá, az Szt.-ben foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles házának, kertjének (saját, bérelt, vagy szívességi lakáshasználat alapján használt ingatlan) rendben tartására, állagának megóvására, rendeltetésszerű használhatóságának megőrzésére, higiénikus állapotának fenntartására az alábbiak szerint:

1. az általa lakott vagy bérelt ingatlan udvarán valamint a lakásban egy-egy db szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata,
2. a lakáshoz tartozó elő és hátsó kert, udvar rendben tartása, különös tekintettel, az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, az évente megszervezésre kerülő lomtalanítás alkalmával az ingatlanáról a lomot el kell vitetni,
3. az udvari hagyományos illemhelyet – árnyékszéket - akként tartsa rendben, hogy az árnyékszének négy körül határolt fala, zárható ajtaja legyen, évente legalább egy alkalommal egészségügyi meszeléssel a fertőtlenítése; az illemhely rendszeres takarítása, fertőtlenítése,
4. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerű használata, művelése, a szükséges növényvédelmi védekezési feladatok időben történő végzése: amennyiben a kert nem áll művelés alatt, a terület rendszeres kaszálása, gyommentesítése oly módon, hogy a területen ne legyen gyomnövényzet termést hozó példánya,
5. az ingatlanon nem lehet parlagfű
6. az ingatlanon és ingatlan előtti közterületen áprilistól októberig legalább havonta egyszer kaszálni kell, vagy füvet kell nyírni,
7. az ingatlan előtti – sarok ingatlan esetében, az ingatlan előtti és melletti - járdának (járda hiányában egy méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése; téli időszakban a hó és síkosság mentesítése
8. az ingatlan valamint a hozzá tartozó kert, udvar, melléképületek rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítése,
9. amennyiben az ingatlan nincs körbekerítve, az állatok zárt helyen, állattartásra szolgáló épületben történő tartása,
10. állattartásra szolgáló épületek folyamatos tisztántartása, fertőtlenítése, az állati alom szükségszerű elszállítása, vagy annak a termőföldbe történő bedolgozása,
11. a kutyatartás szabályainak betartásával tartson kutyát, különös tekintettel arra, hogy a kutyát az ingatlant körbezáró épen tartott kerítéssel  vagy zárt helyen úgynevezett kenelben, tartja; a kutya évente a kötelező oltásait megkapja.

(2)  A kérelmező köteles az (1) bekezdésében felsorolt állapotot a jogosultság megállapítását követően is fenntartani.        

(3) Az Szt. 34. § (2) valamint 36. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra és rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségét – legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével történő felszólítás ellenére – sem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

(4) A jogosultság feltételeként a (2) bekezdésben foglalt szabályok betartását a Körjegyzőség köztisztviselője, továbbá az Önkormányzat két települési képviselő és Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársának bevonásával ellenőrzi.

(5) Az ellenőrzést végző a hozzá érkezett megkeresést követő 5 munkanapon belül köteles az ellenőrzést elvégezni és annak eredményét a Somogyapáti KÖH Nagydobszai Kirendeltségen írásban közölni.

21. §

Lakásfenntartási támogatás

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-szolgáltatás, víz-szolgáltatás, hulladékszállítás költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt az Szt. törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosult személynek.

(1a) A lakásfenntartási támogatást az Szt. előírásainak figyelembe vételével természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő rendszeres villanyáram, víz, hulladékszállítás szolgáltatási kiadások csökkentéséhez nyújtja, tekintettel arra, hogy ezen szolgáltatás megfizetésének elmaradása a helyi viszonyokra figyelemmel leginkább veszélyezteti a kérelmező lakhatását.

(2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(2a) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(2b) Ha a háztartás

a) (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (2a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(2c) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.

(4) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság az Szt. rendelkezéseinek megfelelően

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(5) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege az Szt. rendelkezéseinek megfeleően:

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(6) A TM kiszámításának részletes szabályait az Szt. tartalmazza.

(7)  A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(8) A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételei megegyeznek a 20.§ (1) bekezdésében felsorolt feltételekkel. Az ellenőrzés szabályaira a 20.§ (3) és (5) bekezdésének szabályai az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzést a Somogyapáti KÖH Nagydobszai Kirendeltségének 2 munkatársa végzi.

(9) Amennyiben a lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a jegyző a (8) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakásfenntartási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan

a) a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet, valamint

b) a döntés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül benyújtott kérelem esetén a normatív lakásfenntartási támogatás kizárólag természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható.

 (10) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

22. §.

A kérelem benyújtásának szabályai

(1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet mellékletét képező nyomtatványon kell benyújtani

(2) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(3) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4) Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(5) A megállapított támogatást, az E-ON áramszolgáltató és Sziget-Víz Kft, mint szolgáltatást biztosító szerv részére kell folyósítani.

23. §.

Ápolási díj

(1) A képviselő-testület méltányossági ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150%-át.

 (2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolásokat és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

(4) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha:

a)  az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

(5) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy több, egymást követő napon nem gondoskodik:

1. az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről, különösen:

aa.) a megfelelő, legalább napi egyszeri meleg étel biztosításáról,

ab.) a gyógyszerhez való hozzájutásról,

ac.) egyéb ápolási feladatok ellátásáról

1. az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról, különösen:

ba.) a fürdetésről, mosdatásról,

bb.) az ápolt személy ruházatának tisztántartásáról,

bc.) a lakás takarításáról, tisztántartásáról

1. az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

(6) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző gondozó rendszeres időközönként, havonta ellenőrzi és ellenőrzési tapasztalatairól évente, illetőleg nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetén az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a körjegyzőt.

(7) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

24. §.

Önkormányzati segély

(1) Nagydobsza község képviselőtestülete a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

(2) Önkormányzati segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel annak a személynek:

a.) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át nem haladhatja meg,

b.) egyedülálló esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(3) Elsősorban azokat a személyeket indokolt önkormányzati segélyben részesíteni:

• akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni,
• vagy alkalmanként jelentkező nem várt többletkiadások - különösen betegség, haláleset, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak,
• továbbá válsághelyzetben lévő anya gyermekének megtartásával, iskoláztatásával, a gyermek fogadás előkészítésével, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásával, családba való visszakerülésével kapcsolatos költségek miatt szorulnak anyagi segítségre,
• vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt van szükség anyagi segítségre.

(4) Az önkormányzati segély - rászorultsághoz igazodva, legalább 1.000.-  Ft, maximum a legkisebb öregségi nyugdíjösszege.

(5) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, gyermekszületése stb.) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. A kérelem benyújtására az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályok az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy a rendkívüli méltánylást érdemlő körülményt hitelt érdemlően igazolni kell.

(6) Az önkormányzati segély megállapítása előtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. 

(7) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a Somogyapáti Közös Önkormányzati Hivatal Nagydobszai Kirendeltségén lehet benyújtani.  Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselőtestület gyakorolja.  

25. §.

Speciális eljárási szabályok

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás céljából igényelt önkormányzati segély akkor nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, egyedül élő esetén annak 300 %-át nem éri el, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás céljából igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez - az önkormányzati segély kérelemhez előírt dokumentumok mellett - csatolni kell a temetés költségeiről szóló, az eltemettető kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(3) Az e célból igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 10 %-a, és elérheti annak 100%-át, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 150.000.- Ft.

(4) Az eltemettetésre köteles személy a temetés költségeinek megtérítése alól mentesül, ha különös méltánylást érdemlő körülmények állnak fenn és:

- az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg;

- vagyonnal nem rendelkezik;

- a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

(5) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás céljából igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül terjesztheti elő.

26.§

Természetben nyújtott önkormányzati segély

(1) Az Szt. rendelkezéseivel összhangban az önkormányzati segély részben vagy egészben természetben nyújtható.

(2) önkormányzati segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben

a.) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és

b.) a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított önkormányzati segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkre (hanem például élvezeti cikkre) fordítaná, részére az önkormányzati segélyt természetben kell megállapítani.

(3) A természetbeni ellátás formái jellemzően a következők lehetnek:

• Erzsébet utalvány,
• a település élelmiszert forgalmazó boltjaiban kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvető élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány,
• tüzelősegély,
• tankönyv-, tanszervásárlás támogatása,
• közüzemi díj,
• gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott.

(4) Az önkormányzati segély megállapítását követően a természetbeni ellátás a jogosult számára történő nyújtásáról, az ellátás megszervezéséről a polgármester gondoskodik.

27.§

Szociális tűzifa

(1) A természetben nyújtott önkormányzati segély speciális esete az önkormányzat által igényelt állami támogatásból vásárolt tűzifa. A tűzifát igénylő rászoruló kérelmezőnek az önkormányzati segély elbírálására vonatkozó szabályok szerint lehet megítélni az alább felsorolt eltérésekkel:

• az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj 150%-t meg nem haladó kérelmező személy részére,
• gyermekét egyedül nevelő szülő részére,
• a jövedelemre való tekintet nélkül a 70 év feletti egyedül álló személy részére nyújtható.

(2) Nem részesülhet szociális tűzifajuttatásba:

• aki saját maga vagy családtagja erdő tulajdonnal rendelkezik, és abból tűzifát nyerhet,
• akinek az önkormányzat felé fennálló adótartozása van,
• akinek gázfűtésű kazánnal biztosított a fűtése,
• akinek háztartásonként legalább 2 m3 tűzifa tartaléka van felhalmozva,
• értékes ingó vagyonnal (személyautó) rendelkezik vagy a kérelmező vagy annak családtagja.

(3) A minimálisan nyújtható tűzifa mennyiség háztartásonként 1 m3.

(4) A szociális tűzifa természetben nyújtott önkormányzati segély, így erre a (1) – (4) bekezdést kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kérelem elutasításra kerül akkor, ha a kérelmező kérelmében előterjesztett adatok a környezettanulmány vagy köztudomású tények alapján valóságnak nem felelnek meg, valamint a Somogyapáti Közös Önkormányzati Hivatal Nagydobszai Kirendeltségén rendelkezésre álló adatokkal ellentétesek.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

28.§

Méltányossági közgyógyellátás

10. § (1) Méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a személy:

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg, és

b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének a mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.

(2) A kérelemhez csatolni kell a szakorvos, orvos által kiállított, jogszabályban meghatározott igazolást.

(3) A kérelmet a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 35. §-ban előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

29.§

Köztemetés

(1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül - gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított két hónapon belül kell bejelenteni.

(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

30.§

Szociális kölcsön

(1) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik az önkormányzat megelőlegezi az eltemetés költségeit, de a jövedelemmel rendelkező hozzátartozó egyenlő havi részletekben – ezer forintra kerekítve - részletfizetéssel téríti vissza azt.

(2) A temetés költségeinek megfizetése esetében temetési számla az önkormányzata nevére kerül kiállításra és kizárólag a helyben szokásos legolcsóbb temetési formát választhatja a kérelmező. Az önkormányzati segély ezen speciális esete, a Szociális ellátásokról szóló törvény 45.§ (1) bekezdés 2. fordulata alapján önkormányzati segélyként nyújtott pénzintézet tevékenységnek nem minősülő kölcsönként működik.

(3) Ha kérelmező az (1) pontban megjelölt szociális kölcsön visszafizetés elmulasztja, úgy a temetési költségnek megfelelő összeget a települési önkormányzat hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy a jövedelemmel rendelkező és a temetésről gondoskodni köteles hozzátartóval szemben végrehajtás keretében érvényesíti igényét késedelmi kamatokkal együtt. A késedelmi kamat megfizetetésétől a kérelmező különös méltánylást érdemlő életkörülményeire vagy a késedelmes teljesítés igazolása estén (a kérelmező személyén kívül álló okból bekövetkezett késedelmi ok) el lehet tekinteni.

IV. fejezet

31. §.

Szociális szolgáltatások

Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:

• étkeztetés
• házi segítségnyújtás
• családsegítés
• a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt.59/A.§ alapján a szociális rászorultságot jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell. A szociális rászorultságot, annak fennállását, az intézményvezető vizsgálja a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, valamint az igénybevétel során legalább kétévente.

32. §

Az ellátások igénybevétele

(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a polgármesteri hivatalhoz/intézményvezetőhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

(2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az intézményvezető  dönt.

3. Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

4. Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

33.§

Étkeztetés

1. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
   

1. koruk,
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk

miatt.

Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat rendeletben határozza meg.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzat által külön megállapodásban rögzített, szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(4) Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

34. §

Házi segítségnyújtás

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt a képviselőtestület tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(6) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(7) Az intézmény vezető a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(8) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzat által külön megállapodásban rögzített, szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(9) Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

A gondozásra fordított időt a gondozás napló alapján kell megállapítani.

Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézmény vezető intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

35.§.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

1. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
   
2.  Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a)    az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen       történő haladéktalan megjelenést,
b)    a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges

azonnali intézkedések megtételét,
c)    szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.

3. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell.

5. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult
   a)       az egyedül élő 65 év feletti személy
   b)      az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
   c)       a kétszemélyes háztartásban  élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás  folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni).
6. A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell.
7. Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell.
8. Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy.
9. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet

         a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal,

         b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(10) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.

(11) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzat által külön megállapodásban rögzített, szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

12. Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

36. §

Családsegítés

(1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében a képviselőtestülete az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselőtestület Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás által, külön megállapodás által biztosítja

(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a települési önkormányzat által külön megállapodásban rögzített, szociális intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

(5) Az ellátás iránti kérelemről intézmény vezetője dönt.

V. fejezet

A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

37. §.

(1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi  térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel
(119/C. §) nem rendelkezik.

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

38. §.

(1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,

c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 25%-át étkeztetés,

b) 20%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás estében.

(4) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény vezetőjétől kell kérni.

(5) Az intézményvezető a személyi térítési díj 50 %-áig terjedő térítési díjkedvezményt vagy térítési díjmentességet adhat különösen akkor, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha pl. (szabályozási alternatívák)

• elemi kárt szenvedett,
• bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították,
• lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett,
• egészségében állapotrosszabbodás következett be,
• családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset), amely miatt az ellátott a térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni.

• havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 10%-át.
  

(6) Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 1 hónap időtartamra adható.

39.§.

A személyi térítési díjak megfizetése

(1) A személyi térítési díjat havonta utólag kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

(3) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni a képviselőtestületnek:         

a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni;

b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.

40.§.

Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

(1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

41.§.

A jogviszony megszűnése

(1)  Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő:

a.)     a térítési díjat 3 (három) hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.)     a szolgáltatást 3 (három) hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.)    elhalálozik,

 d.)     kéri az ellátás megszüntetését. 

(2) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

VI. fejezet 

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. §.

E rendelet kihirdetés napján lép hatályba, a hatályba lépés napján folyamatban lévő ügyekben ezen rendelet szabályai szerint kell eljárni, egyidejűleg hatályát veszti a képviselőtestület 8/2013.(I.02.) számú rendelete.

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nagydobsza, 2014. …………..

        Kovács János                                                      Dr. Szente Tünde

polgármester                                                                 jegyző

Kihirdetve: 2014. június …..

                                                                                    Dr. Szente Tünde

                                                                                              jegyző