Nagydobsza Község Képviselőtestületének 2/2019(V.3.) önkormányzati rendelete

Nagydobsza Község Önkormányzat képviselő-testületének 2/2019(V.03.) rendelete Nagydobsza Község Önkormányzatának közbeszerzési szabályzatáról

Hatályos: 2019. 05. 03

Nagydobsza Község Önkormányzat Képviselő-testületének

2./2019. (V.03.) Ö.K. rendelete

Nagydobsza Község Önkormányzatának közbeszerzési szabályzatáról szóló rendelete


  1. §

A szabályzat hatálya és az ajánlatkérői státusz



(1) Jelen szabályzat hatálya kiterjed a(z) Nagydobsza Község Önkormányzat (címe: 7985 Nagydobsza, Fő u. 60., továbbiakban: Ajánlatkérő) által megvalósítandó, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárások tervezésére, előkészítésére, lebonyolítására és kapcsolódó további feladatok teljesítésére.


(2) Az Ajánlatkérő a Kbt. következő szakasza, bekezdése, illetve pontja alapján tartozik a Kbt. hatálya alá: 5. § (1) bekezdés c) pont.


(3) A jelen szabályzatban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a sajátos beszerzési módszerekre is (így különösen a keretmegállapodásokra).


  1. §

A szabályzat célja


(1) Jelen szabályzat célja, hogy az Ajánlatkérő eleget tegyen a Kbt. 27. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének.


(2) Jelen szabályzatnak nem célja a jogszabályok szó szerinti megismétlése, a szabályzat rendelkezéseit a hatályos jogszabályokkal összhangban kell értelmezni, tartalmát a hatályos jogszabályi előírásokhoz kell igazítani.


  1. §

A dokumentálási kötelezettség


(1) Az Ajánlatkérő a Kbt. 46. §-ában meghatározott követelményeket biztosítja a közbeszerzési eljárások során.


(2) A dokumentálással szemben támasztott alapvető követelmény, hogy

  • a dokumentumokból a tényállás megfelelő módon rekonstruálható legyen,
  • tartalmazza a jogszabály által meghatározott tartalmi követelményeket,
  • megfeleljen a jogszabály által támasztott formai követelményeknek (jogszabály általi mintát kell használni, ha azt jogszabály előírja).


(3) Az (1) bekezdésben rögzítetteknek és Kbt. rendelkezéseinek megfelelően a következő eljárási cselekményekről kell különösen jegyzőkönyvet készíteni:

  • a közbeszerzési eljárás előkészítéséről [Kbt. 28. § (1)-(2) bekezdés];
  • a helyszíni konzultációról/bejárásról [Kbt. 56. § (6) bekezdés];
  • az ajánlatok bontásáról [Kbt. 68. § (5) bekezdés];
  • a tárgyalásról [Kbt. 88. § (4) bekezdés, 101. § (1) bekezdés];
  • a bírálóbizottság ajánlatokat értékelő tevékenységéről és döntés-előkészítésről (szakvélemény) [Kbt. 27. § (4) bekezdés];
  • az iratbetekintésről [Kbt. 45. § (1) bekezdés].


(4) A nyilvános eljárási cselekmények jegyzőkönyveihez jelenléti ívet kell csatolni. Elegendő a jegyzőkönyv kijelölt helyét a jelenlévők aláírásával ellátni a nem nyilvános eljárási cselekményeknél, valamint azon eljárási cselekményeknél, amelyeknél csekélyebb számú – adott esetben előre meghatározható – személy megjelenése várható.


(5) A jegyzőkönyvekben legalább az alábbiakat rögzíteni szükséges:

  • Ajánlatkérő nevét (címét), az eljárás tárgyát, jogalapját, illetve hirdetménnyel induló eljárás esetén az eljárást megindító hirdetmény nyilvántartási számát (KÉ-számát);
  • keltezést;
  • eljárási cselekmény leírását;
  • (az esetlegesen) elhangzó észrevételeket, javaslatokat, véleményeket.


(6) Az iratokat a Kbt. 46. § (2) bekezdésében meghatározott ideig meg kell őrizni, biztosítva ezzel az utólagos ellenőrzés lehetőségét. A Kbt.-ben meghatározott jegyzőkönyvet a jogszabály által meghatározott személyeknek (szervezeteknek) meg kell küldeni a meghatározott határidőn belül.


  1. §

Az eljárás előkészítése


(1) Az eljárás előkészítése alatt az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzését, így különösen az adott közbeszerzéssel kapcsolatos helyzet-, illetőleg piacfelmérést, a közbeszerzés becsült értékének felmérését, az eljárást megindító (meghirdető) hirdetmény, felhívás és a dokumentáció előkészítését kell érteni.


(2) Az eljárás előkészítése során a következőkről kell dönteni különösen:

  • pontos beszerzési igényről (adott esetben az opciókról);
  • becsült értékről a Kbt. 16-19. §-ban meghatározott szabályokra tekintettel;
  • az eljárásrend, eljárásfajta kiválasztásáról;
  • közbeszerzési eljárások számáról;
  • arról, hogy biztosít-e Ajánlatkérő részajánlattételi lehetőséget, többváltozatú ajánlattételi lehetőséget.


(3) Az eljárás előkészítése során is biztosítani kell a megfelelő (a pénzügyi, a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, a közbeszerzési és a jogi) szakértelmet.


  1. §

A bírálóbizottság és munkája


(1) Az ajánlatok elbírálására legalább három tagból álló eseti bírálóbizottságot állít fel az Ajánlatkérő. A bírálóbizottság elnökét és tagjait (elnök és tagok továbbiakban: bírálóbizottság tagjai) döntéshozó kéri fel tevékenységük ellátására.


(2) A bírálóbizottság összeállításánál az alábbi szempontok érvényesülnek:

  • összeférhetetlenségi követelmények (Kbt. 25. §) megtartásának kötelezettsége;
  • a tagok szakértelmére vonatkozó követelmények [Kbt. 27. § (3) bekezdés, Szabályzat 5. § (3) bekezdés];
  • a döntéshozó a bírálóbizottságnak nem lehet tagja tekintettel arra, hogy a bíráló bizottság írásbeli szakvéleménye és döntéselőkészítési jegyzőkönyve alapján az eljárási és érdemi döntéseket ő hozza meg.


(3) A bírálóbizottság szakértelmére vonatkozó követelmények: a bírálóbizottságban kell lennie legalább egy-egy olyan főnek, aki rendelkezik: pénzügyi-gazdasági szakértelemmel, a közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel, közbeszerzési, illetve jogi szakértelemmel.


(4) A bírálóbizottság tagjait írásban kell felkérni tevékenységük ellátására.


(5) A bírálóbizottság tagjai a Kbt. 25. § (6) bekezdésében meghatározottak szerint titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek.


(6) A bírálóbizottság tagjai külön-külön az ajánlatok elbírálásához kapcsolódóan bírálati lapot készítenek. A bírálati lapokon a tagoknak indokolással ellátott álláspontot kell megfogalmazniuk az ajánlatokról.


(7) A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményt és döntés-előkészítési javaslatot fogalmaz meg döntéshozó felé.


  1. §

A külső szakértő, illetőleg lebonyolító


(1) Amennyiben a közbeszerzés tárgya, sajátossága, nagyságrendje, összetettsége különleges szakértelmet igényel, külső szervezetet, személy(eke)t, illetőleg szervezet(ek)et kérhet fel a közbeszerzési eljárásban történő közreműködésre, illetőleg a közbeszerzési eljárás lebonyolításra.


(2) A közbeszerzési eljárás lebonyolítója alatt egy adott közbeszerzési eljárás lefolytatását végző személy (szervezet) értendő (továbbiakban: lebonyolító), aki (amely) tevékenységét megbízási szerződés alapján és ellenszolgáltatás fejében végzi.


(3) A külső szakértő a Kbt. 27§ (3) bekezdésében meghatározott szakterületek valamelyikének képviselője, aki közreműködik egy adott közbeszerzési eljárás előkészítésében, illetőleg lebonyolításában tanácsadóként, illetve bírálóbizottsági tagként.


(4)  A lebonyolító, illetve a külső szakértő által teljesítendő feladatokat (jogokat és kötelezettségeket) a lebonyolítóval, illetve a külső szakértővel megkötendő szerződés tartalmazza.


(5) Jogszabályban, illetve egyéb kötelező dokumentumban meghatározott esetben kötelező felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása.




  1. §

Az ellenőrzési rend


(1) A közbeszerzésekhez kapcsolódó ellenőrzési feladatokat az államháztartási jogszabályokban meghatározott belső ellenőrzés keretében biztosítani kell, amennyiben az Ajánlatkérő terhére jogszabály ilyen jellegű kötelezettséget megállapít.


(2) Külön jogszabály előírása alapján teljesíteni kell a közbeszerzések folyamata épített, illetőleg utó(lagos) ellenőrzéséhez kapcsolódó feladatokat.


(3) Az ellenőrzéshez kapcsolódó feladatok teljesítésében a következő szervek (szervezeti egységek) működnek közre:

  • belső ellenőrzés (amennyiben jogszabályi előírás során belső ellenőrzésről gondoskodnia kell Ajánlatkérőnek);
  • támogatott közbeszerzés esetén a támogató hatóság, illetőleg a közreműködő szervezet;
  • eseti jelleggel, független ellenőrzés teljesítésére felkért külső szakértő.



  1. §

Az eljárási cselekmények teljesítése


(1) Amennyiben külső szakértő (bonyolító) működik közre a közbeszerzési eljárások megvalósításában, az eljárási cselekmények szabályszerű lebonyolításáért a szakértő felel; e kötelezettség hatálya kiterjed az eljárási cselekmények dokumentálására.


(2) Amennyiben lebonyolító jár el, abban az esetben – szükség szerint – a döntéshozó, illetőleg az általa kijelölt személy képviseli az Ajánlatkérőt az eljárási cselekmény során.


(3) A Kbt.-ben meghatározott eljárási cselekményeket a Kbt. 46. §-ában és jelen szabályzatban meghatározottak szerint dokumentálni kell.


(4) Az eljárási cselekményeket – különös tekintettel a kiegészítő tájékoztatásra, az ajánlatok bontására, az eredmény közlésére (összegezés megküldésére) és a szerződéskötésre – a törvény által meghatározott rendben és időpontban (határidőn belül) kell teljesíteni a dokumentálási kötelezettségre vonatkozó előírások figyelembevételével.


(5) Az eljárási cselekmények helyszínét Ajánlatkérő határozza meg. Amennyiben a közbeszerzési eljárást lebonyolító folytatja le, úgy a helyszínek kiválasztására elsősorban a lebonyolító jogosult.


  1. §

A döntéshozó


(1) A döntéshozó dönt:

  • a közbeszerzési terv tartalmáról, módosításáról és annak indokairól (Kbt. 41. §);
  • az éves statisztikai összegezésről [44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 40. §]
  • az eljárásrendről és –fajtáról a Kbt. kógens rendelkezéseire figyelemmel;
  • a közbeszerzési dokumentumok tartalmáról (a tartalom elfogadásáról, véglegesítéséről), a közbeszerzési eljárás megindításáról, a közbeszerzési dokumentumok módosításáról, a felhívás visszavonásáról;
  • összefoglaló tájékoztatás, illetve egyéb tájékoztatások (meghirdető felhívások) közzétételéről (módosításáról, visszavonásáról);
  • a bírálóbizottság tagjainak felkéréséről (a bírálóbizottság összetételéről);
  • külső szakértő, illetve lebonyolító megbízásáról;
  • eljárási kérdésekben, így különös tekintettel ajánlat (részvételi jelentkezés) érvénytelenné nyilvánításról, kizárásról;
  • kétszakaszos eljárások esetében a részvételi szakasz lezárásának eredményéről (eredménytelenségéről), versenypárbeszéd esetében a párbeszéd szakasz lezárásáról,
  • az eljárás eredményességéről, illetve eredménytelenségéről, valamint ezek indokairól;
  • az eljárás eredményessége esetén a nyertes ajánlattevő, illetve részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén nyertes ajánlattevők személyéről, továbbá
  • amennyiben megjelölhető a legkedvezőbb ajánlatot tevőt követő ajánlattevő, abban az esetben ennek megjelölésről;
  • előzetes vitarendezés esetén az előzetes vitarendezési kérelemben foglaltak elfogadásáról, illetve elutasításáról;
  • az írásbeli összegzés módosításáról, kijavításáról.


(2) A Döntéshozó az Önkormányzat Képviselő-testülete. Testületi döntéshozatal esetén a Kbt. 27. § (5) bekezdése szerint kell eljárni, azaz testületi döntéshozatal esetében név szerinti szavazást kell alkalmazni.


(3) A döntés lehet eljárási döntés, és eljárást lezáró döntés. Az eljárást lezáró döntés esetében a döntéshozó a bírálóbizottság szakvéleményében és döntés előkészítési jegyzőkönyvében foglaltakat megismeri, és az eljárást lezáró döntését ezt követően hozza meg. Eljárást lezáró döntés esetében a Kbt. 79. § (2) bekezdésében meghatározott összegezésben rögzítésre kerülnek a releváns döntések, megállapítások és indokolások.


  1. §

A közbeszerzési ügyintéző (kapcsolattartó)


(1) Amennyiben Ajánlatkérő lebonyolítót bíz meg a közbeszerzési eljárás lefolytatásával, illetőleg külső szakértőt von be, abban az esetben meghatározza munkáltatói utasításban azt a személyt, aki a külső szakértővel, illetőleg a lebonyolítóval folyamatos kapcsolatban áll.


(2) Amennyiben Ajánlatkérőnél rendelkezésre áll olyan munkavállaló (illetőleg egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló személy), akinek munkaköri feladatai közé tartozik Ajánlatkérő közbeszerzési ügyeinek intézése, abban az esetben a kapcsolattartói feladatokat ez a személy látja el, ellenkező utasítás hiányában.


(3) A közbeszerzési ügyintéző (kapcsolattartó) feladatai:

  • a lebonyolító számára a hirdetmények (felhívások, tájékoztatók) és az egyéb közbeszerzési dokumentumok elkészítéséhez, összeállításához szükséges adatok, írásos dokumentumok (tervek) szolgáltatása;
  • koordinálja a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó tevékenységeket;
  • kérésre beszámol a közbeszerzési eljárás eljárási cselekményeiről a döntéshozónak;
  • gondoskodik a szerződés módosításához, illetőleg a teljesítéséhez kapcsolódó közzétételi kötelezettségek teljesítéséről (adott esetben a lebonyolító közreműködésével);
  • adatokat szolgáltat az éves statisztikai összegzés elkészítéséhez, amennyiben az éves statisztikai összegzés elkészítését a külső szakértő (bonyolító) teljesíti;
  • teljesíti az Ajánlatkérői nyilvántartásba [Kbt. 26. §] vételhez szükséges feladatokat, illetőleg a Közbeszerzési Hatóság által működtetett elektronikus rendszerekben történő regisztrációhoz (adatok módosításához) kapcsolódó feladatokat.


  1. §

Az EKR-hez kapcsolódó jogosultságok


(1) Az EKR használatához szükséges regisztrációs feladatokat, valamint az ajánlatkérői adatok karbantartását a superuser teljesíti. Az Ajánlatkérő superusere: A Polgármester által írásban megbízott személy.


(2) A superuser jogosult az EKR használatára az alkalmazásában álló személyek közül egyet vagy többet kijelölni, meghatározva e személy(ek) jogosultságát is.


(3) A superuser jogosult az EKR-ben meghatalmazást biztosítani harmadik személyek (lebonyolító szervezetek) részére.






  1. §

Záró rendelkezések



A jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.




            Kovács János                                                             Fitos Harri Gábor

            polgármester                                                                    jegyző




Jelen rendelet kihirdetésének napja: 2019. május 3.




Fitos Harri Gábor

                                                                                           jegyző