Nagydobsza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (X. 21.) önkormányzati rendelete
Nagydobsza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022.(X.21.)önkormányzati rendelete az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás rendjéről
Hatályos: 2022. 10. 21 09:09Nagydobsza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (X. 21.) önkormányzati rendelete
Nagydobsza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022.(X.21.)önkormányzati rendelete az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás rendjéről
Nagydobsza Község Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltakra, valamint a Nemzeti Vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv (továbbiakban: Nvt.) 18. § (1) bekezdésére - az önkormányzat vagyonnal való gazdálkodás rendjéről az alábbi rendeletet alkotja.
1. § [A RENDELET HATÁLYA]
A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Nagydobsza Község Önkormányzata vagyonára, szervi, illetve személyi hatálya kiterjed Nagydobsza Község Önkormányzatára, az önkormányzat költségvetési szerveire.
2. § [ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON ÉS VAGYON-NYILVÁNTARTÁS]
(1) Nagydobsza Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll.
(2) Az önkormányzat vagyona (továbbiakban: vagyon)
a) a törzsvagyonból és
b) üzleti vagyonból áll.
3. § [ A törzsvagyon]
(1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.
(2) A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.
(3) Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely
a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló,
b) törvény vagy önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősített, {az a) és b) pont továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon}
c)korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon.
(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak:
a) helyi közutak és műtárgyaik,
b) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
c) az önkormányzat tulajdonában álló – törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
(5) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartoznak:
a) közművek és közmű jellegű létesítmények,
b) szociális, kulturális, oktatási, sport és egyéb intézmények, létesítmények,
c) középületek, műemlék vagy műemlék jellegű épületek,
d) védett természeti területek, erdők,
e) továbbá azon vagyonelemek, mely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti.
4. § [ .]
(1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona – a nemzeti vagyonról szóló törvény 6. § (2)-(3) bekezdésében és a 14. § (1) bekezdésben foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető, azon dologi jog vagy osztott tulajdon nem létesíthető.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak csak kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat, vagy önkormányzati társulás részére idegeníthetők el, hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakra a tulajdonjog megtartása mellett vagyonkezelői jog, használati jog, szolgalom létesíthető.
(4) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon tárgyait a rendelet 1. melléklete tartalmazza, az önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak szerinti felosztásban, az Ntv. 5. § (5)-(9) bekezdései szerint.
5. § [ Üzleti vagyon]
(1) A üzleti vagyon forgalomképes ingatlanokból, forgalomképes egyéb vagyonból és a forgalomképes vagyoni jogokból áll. Az üzleti vagyon elidegeníthető, vagyonkezelői jog, használati jog vagy szolgalom alapítható zálogjoggal terhelhető, azon dologi jog vagy osztott tulajdon létesíthető.
(2) Forgalomképes egyéb vagyon:
a) pénzeszközök, követelések,
b) váltók, kötvények, részvények, egyéb értékpapírok,
c) vállalkozásban lévő üzletrészek
(3) Forgalomképes vagyoni jogok:
a) használati jog,
b) földhasználati jog,
c) bérleti jog.
(4) Forgalomképes egyéb vagyon:
a) pénzeszközök, követelések,
b) váltók, kötvények, részvények, egyéb értékpapírok,
c) vállalkozásban lévő üzletrészek
(5) Forgalomképes vagyoni jogok:
a) használati jog,
b) földhasználati jog,
c) bérleti jog.
Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat vállalkozási tevékenysége során köteles az üzleti titkot ugyanúgy kezelni, mint aki a polgári jogban szerződött félként jár el nem sértve a törvényben foglalt nyilvánosság biztosítását
6. § [ Vagyonnyilvántartás]
(1) Önkormányzat vagyonáról a számviteli törvényben és ennek végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt nyilvántartásokat kell vezetni. Az önkormányzat vagyoni állományáról az államháztartási törvényben és a végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben előírt mérlegeket és kimutatásokat kell készíteni és a költségvetés előterjesztésekor, valamint a zárszámadáskor a képviselőtestület részére bemutatni.
(2) A vagyont - ezen belül a törzsvagyont elkülönítve - az érvényes számviteli előírások szerint a Közös Önkormányzati Hivatal tartja nyilván.
7. § [ Az önkormányzati vagyon kezelése]
(1) A vagyongazdálkodás során az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről a képviselőtestület rendelkezik.
(2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Az önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
(3) Nem önkormányzati feladat megoldását célzó vállalkozásban csak az önkormányzati feladatok ellátása során nélkülözhető vagyonnal lehet részt venni.
8. § [ Vagyonkezelői jog]
(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jog létesíthető. Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető és kizárólag általuk gyakorolható.
(2) A képviselő-testület kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. A vagyonkezelési szerződés, versenyeztetés nélkül köthető. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a vagyonkezelési szerződés megkötéséről, tartalmának meghatározásáról hozandó döntés.
(3) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. A vagyonkezelői jog átadása az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, a vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében történhet.
(4) Vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői jog - ha a szerződés másként nem rendelkezik - a szerződés megkötésével keletkezik. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
(5) A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül. A jogerős bejegyző határozatot a vagyonkezelő a kézhezvételt követően köteles haladéktalanul megküldeni az önkormányzatnak.
(6) A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, állagának megóvásáról, jó karban tartásáról, működtetéséről gondoskodni, továbbá díjat fizetni vagy a szerződésben előírt más kötelezettséget teljesíteni.
(7) Vagyonkezelői jog ellenérték megállapítása és a teljesítés módjának meghatározása során figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat ellátásához való szükségességét és az ezzel kapcsolatos kötelezettségeket, a működtetés költségeit, továbbá a vagyon értékét, műszaki állapotát.
(8) A (7) bekezdésre figyelemmel a felek a vagyonkezelési szerződésben megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő ellenértékként előre meghatározott pénzösszeget fizet meg. A díjfizetés gyakoriságát és összegét a vagyonkezelési szerződés tartalmazza azzal, hogy a felek a díj egyösszegű megfizetésében is megállapodhatnak. Amennyiben a vagyonkezelő a szerződés alapján díjfizetésre köteles, annak elmulasztása esetén az önkormányzat, amennyiben a vagyonkezelőt harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólította, és a vagyonkezelő e határidő elteltéig nem fizetett - a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(9) A felek megállapodhatnak abban, hogy a vagyonkezelő nem díjfizetési, hanem a szerződésben meghatározott más kötelezettséget teljesít ellenértékként, azaz valamely előre meghatározott tevékenységet lát el, vagy más ellenszolgáltatást nyújt.
(10) Amennyiben a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a vagyonkezelő ellenértékként a vagyon értékét növelő beruházást, felújítást, illetve új - önkormányzati vagyonba tartozó - eszköz létrehozását végzi el, annak a vagyonkezelési szerződésben előírt módon meghatározott és az önkormányzat részére kiszámlázott értékét a vagyonkezelő - a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint - az önkormányzattal szembeni kötelezettségébe beszámíthatja.
(11) Az önkormányzati vagyon kezelőjét, haszonélvezőjét, használóját megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az önkormányzat a Hivatal útján ellenőrzi. Az ellenőrzési eljárás lebonyolítására a Közös Önkormányzati Hivatal Belső ellenőrzési szabályzatában foglaltak az irányadók.
9. § [ Az önkormányzati vagyon hasznosítása]
(1) Önkormányzati vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. Önkormányzati vagyont ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
(2) Önkormányzati vagyont hasznosítani, külön jogszabályban foglalt értékhatár felett, csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a hasznosítás az államháztartási körbe tartozó szervezet, illetve jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik.
(3) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott, átlátható szervezet részére lehet. külön jogszabályban foglalt értékhatár felett csak versenyeztetés útján, összességében a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
10. § [ Az önkormányzati vagyon értékének meghatározás]
(1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.
(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) értékpapír esetén a névérték alapján,
b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.
11. § [ Eljárás a tulajdonos képviseletében]
Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.
12. § [ Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása, követelés elengedése]
(1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon – a nemzeti vagyonról szóló törvény 13–14. §–ban foglaltakra figyelemmel - lehet.
(2) Az önkormányzat és szerve csak törvényben meghatározott módon és esetben, valamint az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:
a) csődegyezségi megállapodásban,
b) bírói egyezség keretében,
c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,
d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,
e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.
13. § [ A felajánlott vagyon elfogadása]
(1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő, vagy az önkormányzat költségvetési szerve elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselőtestület jóváhagyására.
14. § [ Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal]
(1) A képviselőtestület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések:
a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,
b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése, bérbeadása,
c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,
d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,
e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,
f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,
g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,
(2) A Képviselő-testület dönt a közszolgáltatáshoz nélkülözhető ingatlan vagyon határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosításáról.
(3) Az önkormányzat intézményvezetőjének hatáskörébe tartozik: a használatában, kezelésében lévő ingatlan hasznosítása azzal a feltétellel, hogy ingyenesen nem adható bérbe, valamint 100.000,- Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése.
(4) Külön jogszabályban foglalt értékhatár felett A helyiségek értékesítése és hasznosítása.
15. § [ Vegyes és záró rendelkezések]
Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésével, hasznosításával kapcsolatos ügyekben az Önkormányzat által e témakörben alkotott rendeletek alkalmazásával kell eljárni. E rendeletben meghatározott és képviselőtestület hatáskörébe utalt döntések elfogadása során a megválasztott képviselők több mint felének igenlő szavazata szükséges. Ez a rendelet a 2006/129/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
16. § [.]
Ez a rendelet 2022. október 21-én 9 óra 9 perckor lép hatályba.