Drávafok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2004(IX.1.) önkormányzati rendelete
a település helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 08. 22
Drávafok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2004(IX.1.) önkormányzati rendelete
a település helyi építési szabályzatáról
2019.08.22.
Drávafok község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-a, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) alapján a község területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására a következő rendeletet (a továbbiakban: HÉSZ) alkotja.
1. § (1) E rendet hatálya Drávafok község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.
(2)1 A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK ÉRTELMEZÉSE
2. § (1)2 Fogalom meghatározások
E rendelet alkalmazásában:
a)Épületszélesség:
aa)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
ab)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
b)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
ba)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
bb)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
bc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
bd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
c)Kialakult állapot az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi szabályozásoknak, építési a hagyományoknak megfelelően kialakult beépítés.
d)Meglévő épület jogerős építési engedéllyel rendelkező, vagy már több mint 10 éve használatba vett épület.
e)Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
f)Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
(2) 3 Értelmező rendelkezések
a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.
b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:
ba)irányadó telekhatár
bb)helyi művi értékek
bc)megszüntető jel
c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.
Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.
d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a nyugati telekhatárra tapadjon.
e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet
f)
4 Az
OTÉK előírásaira való hivatkozáskor
fa)az
OTÉK II. fejezetében szereplő rendelkezések kivételével az
OTÉK aktuális előírásait,
fb)az
OTÉK II. fejezetében szereplő rendelkezések esetében az
OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásait
kell alapul venni.
(3) A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet építészeti szakvélemény alapján.
(4) Az irányadó szabályozási elemek a következők:
- irányadó telekhatár és megszüntető jel,
- a főépület irányadó építési vonala
(5) Az irányadó jellegű szabályozási elemek a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, indokolt esetben az építtető szándékainak függvényében módosíthatók, nevezetesen: az irányadó telekhatár és a megszüntető jel a konkrét igények függvényében módosulhatnak
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A rendelet hatálya alá tartozó mélyfekvésű, magas talajvízállású területek jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.
KÉTLÉPCSŐS ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS
4. § (1) A terv a Gip-1 és Gip-2 építési övezetekre a környezetet zavaró hatások miatt kétlépcsős engedélyezési eljárási kötelezettséget ír elő.
a) A kétlépcsős eljárás keretében előzetes elvi építési és/vagy telekalakítási engedélyezés során kell meghatározni az adott terület (övezet, tömb) teljes kiépítettségére vonatkozó követelményeket, és ez által az adott építési ütem, beruházás konkrét építésügyi és a más szakhatósági előírásait.
b) Az előzetes elvi engedélykérelemhez - szaktervező által kidolgozott - ELVI BEÉPÍTÉSI TERVET kell csatolni, amely az előírt teljes területre a végső kiépítettség állapotát tartalmazza, az adott építési szándéknak megfelelő részletességű kidolgozásban.
e) Az elvi engedélyezési tervet az önkormányzat illetékes bizottságával előzetesen véleményeztetni kell.
(2) Az ilyen területeken építési engedély csak érvényes előzetes elvi engedély alapján, az abban rögzített feltételek szerint adható.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az 1997. évi LXXVIII. tv. és módosítása, valamint a 46/1997.(Xll.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha: az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul.
(4) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(5) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (Xll.20.) Korm. rendelet 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, gépkocsi várakozó helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
TELEPÜLÉSSZERKEZET,TERÜLETFELHASZNÁLÁS
6. § (1)6 Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv Drávafok község területét
(a) közigazgatási szempontból belterületre és külterületre,
(b) építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja.
(c) a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre,
(d) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
(e) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja.
(2) 7 A rendelet hatálya alá tartozó területen található területfelhasználási módok a következők:
a)Beépítésre szánt területek:
aa)Falusias lakóterület Lf
ab)Különleges terület K
ac)Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Gksz
ad)Ipari gazdasági terület Gip
b)Beépítésre nem szánt területek:
ba)Közlekedési- és közműelhelyezési terület KÖu
bb)Kötöttpályás közlekedési terület Kök
bc)Zöldterület Z
bd)Erdőterület E
be)Általános mezőgazdasági terület Má
bf)Kertes mezőgazdasági terület Mk
bg)Vízgazdálkodási terület V
(3) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a szabályozási terv mutatja be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
7. § (1)8 Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:
a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással
c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával
d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.
Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.
(2) Az övezetek mély fekvésű, magas talajvízállású részein építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, a beépítés feltételeit.
(3) Megengedett környezetterhelési határértékek:
a) Levegőtisztaság-védelem:
Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a
21/2001.(11.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a
14/2001.(V.09.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001.(IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001.(Xl.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
b) Vízvédelem:
- Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [ Jóváhagyáskor: a határértékeket a
3/1984.(11.7.) OVH rendelkezés határozza meg, melyet a jogszabályban előírtak szerint fokozatosan vált fel a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló
203/2001.(X.26.) Korm. rendelet. A használt és a szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló
9/2002.(111.22.) KöM-KöViM együttes rendelet szerint 2003. január 1-től kell a határértékeket megállapítani és alkalmazni.]
- A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló
204/2001.(X.26.) Korm rendelet tartalmazza.]
e) Zaj elleni védelem:
Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jóváhagyáskor. a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a
8/2002.(111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
- Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású
területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor. az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
8/2002.(111.22.) KöM-EüM együttes rendelet3. sz. melléklete tartalmazza.]
- Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jóváhagyáskor. az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
8/2002.(111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]
(4) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:
a) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
c) Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá
8. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi-, szolgáltató- és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2)9 A falusias lakóterületen az övezeti előírások szerint elhelyezhető: lakóépület,
mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
- kereskedelmi- , szolgáltató- , vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
(3) A felhasználás kizárólagossága, illetve korlátozása:
a) A település egyes sajátos rendeltetésű övezeteiben meghatározott létesítmények illetve meghatározott funkciójú létesítmények helyezhetők el.
b) Az ,,-M" jelű építési övezet:
Az övezet a település szempontjából kiemelkedően fontos, hagyományosan az adott települési helyhez kötődő, illetve arra kijelölt - meghatározott rendeltetésű létesítmények területeit foglalja magában. Az övezet területein csak a tervben meghatározott rendeltetésű létesítmény építményei helyezhetők el - az övezeti és egyéb tervi előírások keretei között, az adott létesítményre vonatkozó sajátos követelményeknek megfelelően.
(4) A falusias lakóterület Lf-1 - Lf-5 jelű építési övezeteiben - amennyiben az építési telek mélysége meghaladja a 60 métert - a telek beépítése mértékének számításánál a telek területének az utcafronttól számított 60 méteres mélysége alapterületét kell és lehet figyelembe venni.
(5) 10 Az „Lf-1” jelű építési övezet
a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető
b)legkisebb telekterület 800 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 16 m
d)beépítési mód oldalhatáron álló
e)legnagyobb beépítettség 30%
f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon
g)legkisebb zöldfelület 40%
h)az építési telkeken belüli zöldfelületek kialakításakor a hagyományos falusias telekhasználatot kell alapul venni, a növényesítés során a flóra-járásnak megfelelő őshonos, vagy honos növényállományt kell alkalmazni
i)legkisebb előkert 0 m, a kötelező utcai építési vonal az utcai telekhatár
j)legkisebb oldalkert az e rendelet elfogadásakor hatályos
OTÉK előírásai alapján határozandó meg
k)legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint, a szabályozási terven nem jelölt esetekben 10 m
l)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen. Lapostető alkalmazása tilos.
m)A közterületi telekhatárra legfeljebb 1,80 m magas, épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsoltvas).
n)Az épületek szélességi mérete legfeljebb 9,0 m legyen.
o)Utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem jelenhet meg
(6) 11 Az „Lf-2” jelű építési övezet
a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető
b)legkisebb telekterület 1400 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 16 m
d)beépítési mód oldalhatáron álló
e)legnagyobb beépítettség 30%
f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m
g)legkisebb zöldfelület 40%
h)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen
i)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).
(7) 12 Az „Lf-3” jelű építési övezet
a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető
b)legkisebb telekterület 1600 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 16 m
d)beépítési mód kialakultan vegyes (oldalhatáron álló és szabadon álló). Építeni az illeszkedés szabályainak betartásával szabad.
e)legnagyobb beépítettség 30%
f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m
g)legkisebb zöldfelület 40%
h)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen
i)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).
(8) 13 Az „Lf-4” jelű építési övezet
a) építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető
b)legkisebb telekterület 800 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 20 m
d)beépítési mód kialakultan vegyes (oldalhatáron álló és szabadon álló). Építeni az illeszkedés szabályainak betartásával szabad.
e)legnagyobb beépítettség 30%
f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m
g)legkisebb zöldfelület 40%
h)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen
i)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).
(9) 14 Az „Lf-5” jelű építési övezet
a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető
b)legkisebb telekterület 1800 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 16 m
d)beépítési mód oldalhatáron álló
e)legnagyobb beépítettség 30%
f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon
g)legkisebb zöldfelület 40%
h)az építési telkeken belüli zöldfelületek kialakításakor a hagyományos falusias telekhasználatot kell alapul venni, a növényesítés során a flóra-járásnak megfelelő őshonos, vagy honos növényállományt kell alkalmazni
i)legkisebb előkert 0 m, a kötelező utcai építési vonal az utcai telekhatár
j)legkisebb oldalkert az e rendelet elfogadásakor hatályos
OTÉK előírásai alapján határozandó meg
k)legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint, a szabályozási terven nem jelölt esetekben 10 m
l)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen. Lapostető alkalmazása tilos.
m)A közterületi telekhatárra legfeljebb 1,80 m magas, épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).
n)Az épületek szélességi mérete legfeljebb 9,0 m legyen.
o)Utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem jelenhet meg
(10) 15 Az „Lf-M1” jelű építési övezet
a) az építési övezetben helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és lakó rendeltetésű épületek helyezhetők el. Építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető.
b)legkisebb telekterület 2000 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 30 m
d)beépítési mód kialakult
e)legnagyobb beépítettség 30%
f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m
g)legkisebb zöldfelület 40%
h)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen
i)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).
(11) 16 Az „Lf-M2” jelű építési övezet
a) Az építési övezetben helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és lakó rendeltetésű épületek helyezhetők el. Építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető.
b)legkisebb telekterület 2000 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 30 m
d)beépítési mód kialakult
e)legnagyobb beépítettség 25%
f)legnagyobb építménymagasság 5,5 m, tornaterem esetén 8,5 m
g)legkisebb zöldfelület 40%
h)Az utcai épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen. Udvari épület esetén nincs megkötés.
i)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).
(12) Lf-2 építési övezet
A falusias lakóterület zöldterületi övezete elsősorban nem közterületen lévő zöldterület elhelyezésére szolgál.
A terv területén falusias lakóterület zöldterületi övezetként szabályozott zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kötelező fenntartani. Ezeket az övezeteket nem csak közterületeken lehet létrehozni, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó
OTÉK előírások és a
13. §. (2) és (3) pontjában foglaltak a kötelezőek.
(13) 17 Az „Lf-6” jelű építési övezet
a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető
b)legkisebb telekterület 1800 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 16 m
d)beépítési mód oldalhatáron álló
e)legnagyobb beépítettség 30%
f)legnagyobb építménymagasság
fa)az utcai telekhatártól számított 50 m-es teleksávban 4,50 m
fb)az utcai telekhatártól számított 50 m-en túl 6,00 m
g)legkisebb zöldfelület 40%
h)az építési telkeken belüli zöldfelületek kialakításakor a flóra-járásnak megfelelő őshonos, vagy honos növényállományt kell alkalmazni
i)legkisebb előkert 0 m, a kötelező utcai építési vonal az utcai telekhatár
j)legkisebb oldalkert
OTÉK szerint
k)legkisebb hátsókert 10 m
l)Az épületeket
la)az utcai telekhatártól számított 50 m-es teleksávban 35-45 fokos, szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, hagyományos tetőfedő anyagok alkalmazásával. Lapostető építése tilos.
lb)az utcai telekhatártól számított 50 m-en túl legalább 30 fok hajlásszögű magastetővel kell fedni, a tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színezésében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.
m)A közterületi telekhatárra legfeljebb 1,80 m magas, épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).
n)Az épületek szélességi mérete legfeljebb 9,0 m legyen.
o)Utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem jelenhet meg.
KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET
9. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál.
a)környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,
b)irodaépület,
c)üzemanyagtöltő,
d)sportépítmény,
(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
(4) 19 A „Gksz-1” jelű építési övezet
a) legkisebb telekterület 2000 m2
b)legkisebb utcai telekszélesség 30 m
c)beépítési mód szabadonálló
d)legnagyobb beépítettség 30%
e)legnagyobb építménymagasság 7,5 m
f)legkisebb zöldfelület 30%
(5) 20 A „Gksz-2” jelű építési övezet
a) építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető
b)legkisebb telekterület 2000 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 30 m
d)beépítési mód szabadon álló
e)legnagyobb beépítettség 30%
f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m
g)legkisebb zöldfelület 40%
h)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legye
10. § (1) E területfelhasználási egységbe a közigazgatási területen meglévő és tervezett mezőgazdasági üzemek területei tartoznak (állattartó telep, terménytároló, szárító, faipari üzem, vegyes majorok, stb.)
(2) A területen elsősorban a mezőgazdasági műveléshez szükséges üzemi építmények helyezhetők el.
(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
(4)21 A „Gip-1” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület mezőgazdasági üzemek elhelyezésére
a) legkisebb telekterület 5000 m2
b)legkisebb utcai telekszélesség 50 m
c)beépítési mód szabadonálló
d)legnagyobb beépítettség 30%
e)legnagyobb építménymagasság 6,0 m, ezt az értéket technológiai jellegű létesítmény magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja
a) legkisebb zöldfelület 40%
(5) 22 A „Gip-2” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület mezőgazdasági üzemek elhelyezésére
a) legkisebb telekterület 5000 m2
b)legkisebb utcai telekszélesség 50 m
c)beépítési mód szabadonálló
d)legnagyobb beépítettség 30%
e)legnagyobb építménymagasság 6,0 m, ezt az értéket technológiai jellegű létesítmény magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja
f)legkisebb zöldfelület 40%”
(6) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakóterületek felé a létesítmények együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett érték fölé.
11. § (1) A település különleges területfelhasználású területe a település temetője.
(3) 50 évnél régebbi síremlék lebontásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(4)23 A „K-1” jelű építési övezet – temető
a) legkisebb telekterület kialakult
b)beépítési mód szabadon álló
c)legnagyobb beépítettség 30%
d)legnagyobb építménymagasság 3,5 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja
e)zöldfelületi mutató min. 40%
f)közterület felőli kerítés épített jellegű, áttört, hagyományos anyagú és díszítésű legyen, vagy élősövény telepítendő
(5) A település különleges területfelhasználású területe a település két volt kastély épülete.
(6) 24 A „K-2” jelű építési övezet – volt kastélyépületek
a)Az építési övezetben az OTÉK 14. § szerinti épületek helyezhetők el, építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető b)legkisebb telekterület 1400 m2
c)legkisebb utcai telekszélesség 30 m
d)beépítési mód szabadon álló
e)legnagyobb beépítettség 30%
f)legnagyobb építménymagasság kialakult
g)legkisebb zöldfelület 40%
h)A tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen
i)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas), vagy élősövény telepítendő
(7) K-Z építési övezet előírásai
A különleges terület zöldterületi övezete elsősorban nem közterületen lévő zöldterület elhelyezésére szolgál.
A terv területén különleges terület zöldterületi övezetként szabályozott zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésében kötelező fenntartani. Ezeket az övezeteket nem csak közterületeken lehet létrehozni, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó OTÉK előírások és a 13. §. (2) és (3) pontjában foglaltak a kötelezőek. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET
12. § (1)25 A közlekedési hálózat elemeinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
Ut |
Közlekedési terület jele |
jelenleg
|
Kategória |
távlatban
|
Közlekedési terület szélessége |
5804. sz .Harkány- Sellye - Darány összekötő út (Kossuth L. utca) |
KÖu-1
KÖu-4 |
külterületi mellék-út, összekötő út (K. V. B) belterületi mellék-út, gyűjtőút (B.V.c.B.) |
hálózati jelentőségű mellékút (K.IV.B.) belterületi mellék-út, gyűjtőút (B.V.c.B.) |
meglévő (18-22 m)
meglévő (18-28m) |
5825. sz. Drávafok- Felsőszentmárton összekötő út |
KÖu-2 |
külterületi mellék-út, összekötő út (K.V.B.) |
külterületi mellék-út, összekötő út (K.V.B.) |
meglévő (16-20m) |
5829. sz. Drávafok- |
KÖu-2 |
külterületi mellék-út, |
külterületi mellék-út, |
meglévő |
Drávakeresztúr |
|
összekötő út (K. V. B) |
összekötő út (K.V.B.) |
(14-16m) |
összekötő út
(Arany J. utca) |
KÖu-4
|
belterületi mellék-út,
gyűjtőút (B.V.c.B.) |
belterületi mellék-út,
gyűjtőút (B.V.c.B.) |
meglévő
|
|
|
|
|
(25m) |
Ut |
Közlekedési terület jele |
Kategória
jelenleg távlatban |
Közlekedési terület szélessége |
Mezőgazdasági utak |
KÖu-3 |
külterületi mellék-út, egyéb út (K.Vlll.8.) |
külterületi mellék-út, egyéb út (K.Vlll.8.) |
meglévő vagy min.
8,50 m |
(Fő utca) |
KÖu-4 |
belterületi mellék-út, gyűjtőút (8.V.c.8.) |
belterületi mellék-út,
gyűjtőút (8.V.c.B.) |
Meglévő (20-25 m) |
Új lakó és kiszolgáló utak Meglévő kiszolgáló utak |
KÖu-5 |
|
(8.Vl.d.8.) |
10-18 m |
|
KÖu-5 |
(8.Vl.d.8.-C.) |
(8.Vl.d.8.-C) |
meglévő (10-20 m) |
Önálló gyalogút |
KÖu-6 |
|
(8.X.) |
4m |
Vasúti terület |
KÖk |
|
|
meglévő |
(2) A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők az
OTÉK 26. §. (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények, valamint:
a.) hirdető berendezések,
b.) közúti közlekedés várakozóhelyei,
c.) köztisztasággal kapcsolatos építmények, d.) szobor, díszkút,
(3) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
13. § (1) A terv területén zöldterületként (Z) szabályozott zöldfelületeket (közparkok, sportpálya) a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kötelező fenntartani.
(2) A területen az OTÉK 27. §. (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el épület, illetve építmény.
(3) A területen elhelyezett építmények építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
(4) A terv területén más területfelhasználási egységen belüli zöldterületi övezetként szabályozott zöldfelületeket (Lf-Z, K-Z) a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kötelező fenntartani. Ezeket az övezeteket nem csak közterületeken lehet létrehozni, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó OTÉK előírások és a jelen paragrafus (2) és (3) pontjában foglaltak a kötelezőek.
14. §26 (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az erdő területfelhasználási célja szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű – „Ev” jelű erdők találhatók.
(3) Építési lehetőségek gazdasági erdőben
A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az
OTÉK 28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az
OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:
a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ca)az épület földszintes legyen
cb)legnagyobb építménymagasság 5,0 m
d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
da)legnagyobb építménymagasság 5,0 m
db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m
(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági terület a terv szerint
a) kertes,
b) általános, mezőgazdasági területre tagolódik.
(3) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(4) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezeteire vonatkozó építési előírások:
a) 6000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
b) 6000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel helyezhető el építmény. A megengedett beépítettség fele (1,5%) mértékéig lakóépület is építhető.
c) A lakóépület:
- legfeljebb 300 m2 bruttó alapterülettel,
- legfeljebb 7,5 m építménymagassággal,
- szabadonálló beépítési móddal létesíthető.
d) Az
OTÉK szerinti „mezőgazdasági birtoktesthez" tartozó min. 1O OOO m2-es „birtok-központ'' területén a beépítettség max. 45 % lehet. A „birtok központ'' kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kémi.
(5) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteire vonatkozó építési előírások:
a) 720 m2.t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
b) 720-1500 m2 közötti teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
c) Az övezetben lakóépület nem építhető.
d) A gazdasági épület:
legfeljebb 80 m2 bruttó alapterülettel,
- legfeljebb 3,5m építménymagassággal,
- szabadonálló beépítési móddal,
- hagyományos építőanyagokból, egyszerű tömegformálással, 35-45 fokos, max. 6 m széles szimmetrikus nyeregtetővel,
(6) A mezőgazdasági területen bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását az 1994. évi LV. tv. 70. §.
(2) bekezdése előírásainak értelmében be kell szerezni.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK
(1) Vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással összefüggő területek.
(2) A település vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:
- folyóvizek medre és parti sávja, V-1
- állóvizek, időszakos állóvizek, mocsarak, nádasok, medre és parti sávja V-3
(3) A vízgazdálkodási területeken történő építés esetén a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges, valamint az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni.
(1) A terven feltüntetett közterületek közterületi jellege nem szüntethető meg.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához az önkormányzat, mint tulajdonos hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, úgy a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a.) hirdető, reklám berendezés,
b.) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek, c.) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
d.) szobor, díszkút, pihenő pad, e.) távbeszélő fülke elhelyezése.
(5) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME
18. §27 (1) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját az
1. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.
b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
(2) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások
a)A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek listáját az 1. függelék tartalmazza, helyüket a szabályozási terv irányadó elemként tünteti fel.
b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.
c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
ca)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.
cc)Helyi védettségű épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
cd)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
ce)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
cf)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
cg)A hagyományos utcakép védelmében bontást követő új építés esetén az új épületeket a meglévő épületek helyére, a szabályozási tervben is meghatározott építési vonalakra kell helyezni. A meglévő épületeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi munkarész iránymutatásai szerint kell eljárni.
(2) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési, felújítási munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok, anyag és színhasználatok megőrzendők. A védelem alatt álló épületek esetében építési engedélyezési eljárás esetén ki kell kémi a települési (kistérségi-, megyei-) főépítész szakvéleményét is.
(3) A község történetileg kialakult hagyományos utcaképe, telekstruktúrája védelmében a meglévő épületek lehetőség szerint megtartandók. Szükségszerű bontás esetén az új épületeket a meglévő épületek helyére,
- a szabályozási tervben is meghatározott építési vonalakra - kell helyezni. A meglévő épületeken végzett bármilyen építési munkí3 esetén az örökségvédelmi munkarész iránymutatásai szerint kell eljárni.
(4) Régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a 2001. évi LXIV. tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandók.
- A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulása szükséges.
- Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén javasolt kikérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.
- Amennyiben település közigazgatási területén bárhol - a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül - építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni,és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t.
Helyi védelem alatt álló (kijelölt) régészeti lelőhelyek:
Szám |
Hely |
Hrsz. |
1 |
Ánglis park |
018/1, 023/5 |
2 |
Bittó-kastély |
018/1 |
3 |
Bíró-domb |
035/2, 035/8-9, 035/11, 035/13, 035/15 |
4 |
Fenékpuszta |
0208/14-15 |
5 |
Fodor kastély |
307/1-2 |
6 |
Fok (régi faluhely) |
|
7 |
Haraszt |
0150/2-142, 0163/48-82, 0174/12-20 |
8 |
Homok |
0230, 0263,0269,0270,0277,0280 |
9 |
Orgiai-puszta |
025/1-14 |
TERMÉSZETI, TÁJI ÉRTÉKEK VÉDELME
19. § (1)28 Természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.
Egyes természeti értékek helyi védelméről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(2) A helyi védelem alatt álló természeti értékek védelmében azok határtól számított 100 m-en belül csak az Érzékeny Természeti Területekre előírt fölhasználat megengedett.
(3) 29 Az egyes gazdálkodási tevékenységek, területhasználatok, földhasználati módok, a kapcsolódó építési tevékenységek nem okozhatnak tájhasználati konfliktust és tájképi, ökológiai tájpotenciál csökkenést.
(4) 30 A tájjelleg megőrzés, helyreállítás szakmai elveit a gazdálkodási tevékenységek, területhasználatok, földhasználati módok során, a járulékos építési tevékenységek építészeti-műszaki, tájépítészeti tervezésekor, végzésekor érvényre kell juttatni.
KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM
20. §31 (1) Általános követelmények
a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.
g)Zajvédelmi szempontból
ga)Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni.
gb)A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és magvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.
gc)Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
KÖZMŰVESÍTÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK
21. § (1) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(2) A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, hő- és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
(3) A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak a talajmechanikai szakvélemény alapján szabad.
22. §32 (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglal
AZ ÁSVÁNYVAGYON GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK
23. §33 Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a bányászati és földtani hatóság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén szakhatósági állásfoglalása szükség
A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÜTEMEZÉSEK
Új lakóterületet kijelölni (művelésből kivonni, belterületbe vonni) csak az Ady E. utcai kialakított, de részben beépítetlen építési telkek beépítése után lehet. Ezt követően
- 1. ütemben alakíthatók ki az Ady E. utca keleti oldalán lévő új lakóterület déli oldalára tervezett lakótelkek. (16 lakótelek),
- II. ütemben alakíthatók ki az Ady E. utca keleti oldalán lévő új lakóterület északi oldalára tervezett lakótelkek. (15 lakótelek),
- Ill. ütemben alakíthatók ki a Kossuth L. utca keleti végén lévő új lakóterület déli oldalára tervezett lakótelkek. (5 lakótelek),
- IV. ütemben alakíthatók ki a Kossuth L. utca keleti végén lévő új lakóterület északi oldalára tervezett lakótelkek. (5 lakótelek),
E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek a kihirdetést követő 30. napon belül lépnek hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
Drávafok község Önkormányzatának képviselő-testülete a település helyi építési szabályzatáról szóló rendeletet 2004. augusztus 30-án tartott ülésén megtárgyalta és minősített többséggel elfogadta.
1. Ánglis park 018/1, 023/5
3. Bíró-domb 035/2, 035/8-9, 035/11, 035/13, 035/15
4. Fenékpuszta 0208/14-15
7. Harszt 0150/2-142, 0163/48-82, 0174/12-20
8. Homok 0230, 0263, 0269, 0270, 0277,0280
9. Orgiai-puszta 025/1-14
A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT ELEMEI
Út |
Közlekedési
terület jele |
Kategória
jelenleg távlatban |
Közlekedési terület
szélessége |
5804.sz. Harkány-Sellye – Darány összekötő út
(Kossuth L. utca) |
KÖu-1
KÖu-4 |
külterületi mellék-út,
összekötő út(K.V.B.)
belterületi mellék-út,
gyüjtőút (B.V.c.B.) |
hálózati jelentőségű
mellékút (K.IV.B.)
belterületi mellék-út,
gyűjtőút (B.V.c.B.) |
meglévő
(18-22 m)
meglévő
(18-28 m) |
5825.sz. Drávafok -
Felsőszentmárton össze-
kötő út |
KÖu-2 |
külterületi mellék-út,
összekötő út (K.V.B.) |
külterületi mellék-út,
összekötő út (K.V.B.) |
meglévő
(16-20 m) |
5829.sz. Drávafok -
Drávakeresztúr összekötő út
(Arany J. utca) |
KÖu-2
KÖu-4 |
külterületi mellék-út,
összekötő út (K.V.B.)
belterületi mellék-út,
gyűjtőút (B.V.c.B.) |
külterületi mellék-út,
összekötő út (K.V.B.)
belterületi mellék-út,
gyűjtőút (B.V.c.B.) |
meglévő
(14-16 m)
meglévő
(25 m) |
Mezőgazdasági utak |
KÖu-3 |
külterületi mellék-út,
egyéb út (K.VIII.B.) |
külterületi mellék-út,
egyéb út (K.VIII.B.) |
meglévő vagy min.
8,50 m |
(Fő utca) |
KÖu-4 |
belterületi mellék-út,
gyűjtőút (B.V.c.B.) |
belterületi mellék-út,
gyűjtőút (B.V.c.B.) |
meglévő
(20-25) |
Új lakó és kiszolgáló utak
Meglévő kiszolgáló utak |
KÖu-5
KÖu-5 |
(B.VI.d.B.-C.)
|
(B.VI.d.B.)
(B.VI.d.B.-c.) |
10-18 m
meglévő
(10-20 m) |
Önálló gyalogút |
KÖu-6 |
|
(B.X.) |
4 m |
Vasúti terület |
KÖk |
|
|
meglévő |
1. függelék a 3. melléklethez37
HV kategória (teljes épület- épületegyüttes)
1. Fodor – kúria Zrínyi u.1. Hrsz: 307/1
2. Fodor – kúria kertje Zrínyi u.1. Hrsz: 307/2
3. Római Katolikus Templom Vasút u. 17. Hrsz: 141
4. Lakóépület Petőfi u. 7. Hrsz: 66
5. Lakóépület Fő út 42. Hrsz: 21
6. Iskola Fő út 28. Hrsz: 13
7. Református templom Fő út 26. Hrsz:12
8. Plébánia és paplak Fő u.24. Hrsz:12
9. Lakóépület Arany J.u.1 Hrsz: 232
10. Lakóépület Arany J.u.7. Hrsz: 229
11. Lakóépület Arany J.u.15 Hrsz:225
12. Lakóépület Arany J.u.6. Hrsz:203
13. Lakóépület Kossuth u.22 Hrsz: 185
14. Állomás és melléképületek külterület Hrsz: 0256/7
15. Lakóépület Kossuth u.10 Hrsz: 179
16. Lakóépület Kossuth u.31 Hrsz: 114
17. Lakóépület Kossuth u. 44. Hrsz:198
18. Lakóépület Fő u. 7. Hrsz: 99
19. Bittó Kastély és kertje külterület Hrsz: 018/1
2. függelék a 3. melléklethez38
A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
(1) Általános követelmények
1.39 A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg
2. A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.
3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
4. A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
5. Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
6. A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.
(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok
1.40 Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
2. Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
6. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Speciális eljárási szabályok
2. Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
3.41 Az előírásokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
5. Drávafok településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.