Drávafok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2004(IX.1.) önkormányzati rendelete
a település helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2004. 09. 01
Drávafok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2004(IX.1.) önkormányzati rendelete
a település helyi építési szabályzatáról
2004.09.01.
Drávafok község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-a, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) alapján a község területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására a következő rendeletet (a továbbiakban: HÉSZ) alkotja.
1. § (1) E rendet hatálya Drávafok község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.
(2) A terv területén területet felhasználni, telket alakítani, bármely építési munkát végezni, út egyéb közlekedési létesítményt, valamint bármilyen közművezetéket elhelyezni, helyreállítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, terep és vízrendezési tevékenységet végezni, valamint ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet, valamint a rendelet mellékletét képező SZT-1 és SZT-2 SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK (Pécsi Építész Kör Kft., Jsz: V-02.036), az ezekben nem szabályozott kérdésekben pedig az Étv. és az OTÉK rendelkezései szerint szabad.
A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK ÉRTELMEZÉSE
2. § (1) A kötelező szabályozási elemek a következők:
szabályozási vonal - közterületet nem közterülettől elválasztó vonal, területfelhasználási módok elválasztó vonala, övezeti besorolás, lehatárolás, és az övezeti jellemzők, védőterületek, védősávok határa, a jelenlegi belterület határa és egyben a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határa, a főépület kötelező építési vonala, védett helyi érték.
(2) A kötelező elemektől való eltérés csak a rendelet, illetve a szabályozási terv módosításával történhet.
(3) A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet építészeti szakvélemény alapján.
(4) Az irányadó szabályozási elemek a következők:
- irányadó telekhatár és megszüntető jel,
- a főépület irányadó építési vonala
(5) Az irányadó jellegű szabályozási elemek a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, indokolt esetben az építtető szándékainak függvényében módosíthatók, nevezetesen: az irányadó telekhatár és a megszüntető jel a konkrét igények függvényében módosulhatnak
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
(1) Hírközlő adótorony létesítése esetén az építési engedélykérelmekhez a 46/1997.(Xll.29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően az alábbi munkarészek, állásfoglalások benyújtása szükséges:
- Tájrendezési szakági alátámasztó munkarész a tájba illeszthetőség igazolására
(2) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalának szakhatósági közreműködése szükséges az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokban a következő esetekben:
- csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
- 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
- 3 m-nél nagyobb földvastagságot meghaladó tereprendezéssel járó építkezéseknél (feltöltés, bevágás),
- a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel,
- mezőgazdasági területen bármilyen építmény elhelyezésekor.
KÉTLÉPCSŐS ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS
4. § (1) A terv a Gip-1 és Gip-2 építési övezetekre a környezetet zavaró hatások miatt kétlépcsős engedélyezési eljárási kötelezettséget ír elő.
a) A kétlépcsős eljárás keretében előzetes elvi építési és/vagy telekalakítási engedélyezés során kell meghatározni az adott terület (övezet, tömb) teljes kiépítettségére vonatkozó követelményeket, és ez által az adott építési ütem, beruházás konkrét építésügyi és a más szakhatósági előírásait.
b) Az előzetes elvi engedélykérelemhez - szaktervező által kidolgozott - ELVI BEÉPÍTÉSI TERVET kell csatolni, amely az előírt teljes területre a végső kiépítettség állapotát tartalmazza, az adott építési szándéknak megfelelő részletességű kidolgozásban.
e) Az elvi engedélyezési tervet az önkormányzat illetékes bizottságával előzetesen véleményeztetni kell.
(2) Az ilyen területeken építési engedély csak érvényes előzetes elvi engedély alapján, az abban rögzített feltételek szerint adható.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI
5. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az 1997. évi LXXVIII. tv. és módosítása, valamint a 46/1997.(Xll.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha: az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul.
(4) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(5) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (Xll.20.) Korm. rendelet 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, gépkocsi várakozó helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
TELEPÜLÉSSZERKEZET,TERÜLETFELHASZNÁLÁS
6. § (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv Drávafok község területét
(a) közigazgatási szempontból belterületre és külterületre,
(b) építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja.
(c) a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre,
(d) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
(e) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja.
(2) Az igazgatási terület területfelhasználási tagozódása:
a) Beépítésre szánt területek:
- Falusias lakóterület Lf
- Kereskedelmi, szolgáltató gazd. ter. Gksz.
b) Beépítésre nem szánt területek:
- Közlekedési- és közműelhelyezési terület KÖu
- Kötöttpályás közlekedési terület Kök
- általános mezőgazdasági terület Má
- Vízgazdálkodásiterület V
(3) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását: építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az SZT-1 és SZT-2 jelű (kül-, és belterületi) szabályozási tervlapok tüntetik fel.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK
7. § (1) Közművesítettség mértéke:
a) A település beépítésre szánt területein az építési telkek – a szennyvízhálózat kiépítéséig - részleges közművesítettség esetén építhetők be.
b) A részleges közművesítettség meghatározása:
- a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás,
- a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás,
- a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte,
- az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás ill. szennyvíz-elhelyezés,
c) A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztárolót kell alkalmazni, és a keletkezett szennyvizet az előírt fogadóba kell elszállítani.
d) A csatornahálózat kiépítését követő egy éven belül az érintett ingatlanok szennyvizeit a közcsatornára rá kell kötni.
e) A
c) pontban foglaltak kiválthatók a településen keletkező szennyvizek tisztítását megoldó egyedi szennyvíztelep alkalmazásával, a telep helykijelölése során a településszerkezeti és szabályozási terv érintett részeinek felülvizsgálata, illetve módosítása szükséges.
(2) Az övezetek mély fekvésű, magas talajvízállású részein építmények létrehozása előtt talajmechanikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, a beépítés feltételeit.
(3) Megengedett környezetterhelési határértékek:
a) Levegőtisztaság-védelem:
Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a
21/2001.(11.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a
14/2001.(V.09.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001.(IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001.(Xl.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
b) Vízvédelem:
- Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [ Jóváhagyáskor: a határértékeket a
3/1984.(11.7.) OVH rendelkezés határozza meg, melyet a jogszabályban előírtak szerint fokozatosan vált fel a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló
203/2001.(X.26.) Korm. rendelet. A használt és a szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló
9/2002.(111.22.) KöM-KöViM együttes rendelet szerint 2003. január 1-től kell a határértékeket megállapítani és alkalmazni.]
- A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló
204/2001.(X.26.) Korm rendelet tartalmazza.]
e) Zaj elleni védelem:
Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jóváhagyáskor. a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a
8/2002.(111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
- Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású
területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor. az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
8/2002.(111.22.) KöM-EüM együttes rendelet3. sz. melléklete tartalmazza.]
- Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jóváhagyáskor. az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
8/2002.(111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]
(4) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:
a) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
c) Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá
FALUSIAS LAKÓTERÜLET 8. §.
(1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi-, szolgáltató- és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A falusias lakóterületen az övezeti előírások szerint elhelyezhető: lakóépület,
mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
- kereskedelmi- , szolgáltató- , vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület,
helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
(3) A felhasználás kizárólagossága, illetve korlátozása:
a) A település egyes sajátos rendeltetésű övezeteiben meghatározott létesítmények illetve meghatározott funkciójú létesítmények helyezhetők el.
b) Az ,,-M" jelű építési övezet:
Az övezet a település szempontjából kiemelkedően fontos, hagyományosan az adott települési helyhez kötődő, illetve arra kijelölt - meghatározott rendeltetésű létesítmények területeit foglalja magában. Az övezet területein csak a tervben meghatározott rendeltetésű létesítmény építményei helyezhetők el - az övezeti és egyéb tervi előírások keretei között, az adott létesítményre vonatkozó sajátos követelményeknek megfelelően.
(4) A falusias lakóterület Lf-1 - Lf-5 jelű építési övezeteiben - amennyiben az építési telek mélysége meghaladja a 60 métert - a telek beépítése mértékének számításánál a telek területének az utcafronttól számított 60 méteres mélysége alapterületét kell és lehet figyelembe venni.
(5) Lf.1 építési övezet
1. Az övezet rendeltetése |
Az övezetben az OTEK
14. §
.(2) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el kialakult megtartandó karakterű környezetben - űzemanvagtöltő kivételével |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
800 m2 |
Legkisebb, legnagyobb
telekszélesség |
Kialakult méret, vagy min. 16 m |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
Kialakult oldalhatáron álló beépítési mód, előkert nélkül, OTEK szerinti oldalkert mérettel, a terv szerinti hátsókert mérettel |
Beépítési mód (építési hely)
|
|
Legnagvobb beépítettség |
30% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
Lakásszám |
Max. 2 db |
4. Az. építménvekre vonatkozó paraméterek |
Max. ép. magasság |
4,5 m + 0,50 ma szomszédos épületekhez viszonyítva (illeszkedés) |
Épület legnagyobb szélessége (keresztirányú mérete) |
Az épület szélessége max. 8,5 m lehet
|
Tetőzet |
35-45 fokos szimmetrikus nyeregtető |
Tetőhéjalás |
Természetes anyagok: nád, fazsindely, term. pala, cserép |
Utcai kerítés |
Épületekkel együtt tervezendő, épített jellegű, áttört kerítés Kő, tégla, fa, kovácsolt vas |
Egyéb kikötések |
Az utcavonalon épület bütűhomlokzatát lehetőség szerint „oromfalasan" kell
kialakítani, utcai homlokzaton loggia, erkély, garázskapu elhelyezése tilos. |
(6) Lf-2 építési övezet
1. Az. övezet rendeltetése |
Az övezetben az OTEK
14. §
.(2) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el
- üzemanyagtöltő kivételével |
2. Az. övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Leakisebb telekterület |
1 400 m2 |
Legkisebb, legnagyobb Telekszélesség |
Kialakult méret, vagy min. 16 m |
3. Az. építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód (építési helv) |
Oldalhatáron álló |
Legnagyobb beépítettség |
30% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
Lakásszám |
Max. 2db |
4. Az. építményekre vonatkozó paraméterek |
Max. ép. magasság |
4,5m |
Épület legnagyobb
szélessége (keresztirányú mérete) |
Tetőzet |
35-45 fokos szimmetrikus nyeregtető |
Tetőhéjalás |
Természetes anvagok: nád, fazsindely, term. pala, cserép |
Utcai kerítés |
Épületekkel együtt tervezendő, épített jellegű, áttört kerítés Kő, tégla, fa, kovácsolt vas |
(7) Lf-3 építési övezet
1. Az. övezet rendeltetése |
Az övezetben az OTEK
14. §
.(2) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el
- üzemanyaqtöltő kivételével |
2. Az. övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
1 600 m2 |
Legkisebb, legnagyobb
telekszélesség |
Kialakult méret, vagy min. 16 m |
3. Az. építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód 1 K. ill szabadon álló (építési helvl |
Legnagyobb beépítettség |
30% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
Lakásszám |
Max. 2db |
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek |
Max. ép. magasság |
4,5m |
Épület legnagyobb
szélessége (keresztirányú mérete) |
|
Tetőzet |
35-45 fokos szimmetrikus nyeregtető |
Tetőhéjalás |
Természetes anyagok: nád, fazsindely, term. pala, cserép |
Utcai kerítés |
Épületekkel együtt tervezendő,épített jellegű, áttört kerítés Kő, tégla, fa, kovácsolt vas |
(8) Lf-4 építési övezet
1. Az övezet rendeltetése |
Az övezetben az OTEK
14. §
.(2) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el kialakult környezetben - üzemanyagtöltő kivételével |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
800m2 |
Legkisebb, legnagyobb
telekszélesség |
Kialakult méret, vagy min. 20 m |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód
(építési hely) |
K ill. szabadon álló |
Legnagvobb beépítettség |
30% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
Lakásszám |
Max. 2db |
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek |
Max. ép. magasság |
4,5m |
Épület legnagyobb
szélessége (keresztirányú mérete) |
|
Tetőzet |
35-45 fokos szimmetrikus nyeregtető |
Tetőhéjalás |
Természetes anyagok: nád, fazsindely, term. pala, cserép |
Utcai kerítés |
Épületekkel együtt tervezendő, épített jellegű, áttört kerítés
Kő, tégla, fa, kovácsolt vas |
(9) Lf-5 építési övezet
1. Az övezet rendeltetése |
Az övezetben az OTEK
14. §
.(2) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el kialakult megtartandó karakterű környezetben - üzemanyagtöltő kivételével |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
1 800 m2 |
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség |
Kialakult méret, vagy min. 16 m |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Legnagyobb beépítettség |
30% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
Lakásszám 1 Max. 2 db |
4. Az. építményekre vonatkozó paraméterek |
Max. ép. magasság |
4,5 m + 0,50 m a szomszédos épületekhez viszonyítva(illeszkedés) |
Épület legnagyobb
szélessége (keresztirányú mérete) |
Az épület szélessége max. 8,5 m lehet
|
Tetőzet |
35-45 fokos szimmetrikus nveregtető |
Tetőhéialás |
Természetes anyagok: nád, fazsindely, term. pala,cserép |
Utcai kerítés |
Épületekkel együtt tervezendő, épített jellegű, áttört kerítés Kő, tégla, fa, kovácsolt vas |
Egyéb kikötések |
Az utcavonalon épület bütühomlokzatát lehetőség szerint „oromfalasan" kell kialakítani, utcai homlokzaton loggia, erkély, garázskapu elhelyezése tilos. |
* A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett lakótelkeken az eredetit meg nem haladó épületszélességgel és építménymagassággal ill. kialakult oldalkert mérettel átépülő, bővülő vagy új lakóépületek esetében, továbbá a hagyományos beépítésű telken a meglévő
,,keresztcsűrépületek", valamint a szemközti oldalhatáron álló melléképületek (,,nyárikonyha") felújítása, átalakítása, bővítése esetében (nyílás nélküli oldalhomlokzat kialakításának feltételével), az
OTÉK 36. §.(2) szerinti legkisebb távolság csökkenthető, de az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.
(10) Lf-M1 építési övezet
1. Az. övezet rendeltetése |
|
Meghatározott rendeltetésű övezet-Az övezetben elsősorban az OTEK
14. §
,(2) bekezdés 6. pontiában szereplő építmények elhelyezésére szolgál. |
2. Az. övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
2 OOO m2 |
Legkisebb, legnagyobb
telekszélesség |
Kialakult méret, vagy min. 30 m |
3. Az. építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód
(építési hely) |
Kialakult |
Legnagvobb beépítettség |
30% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
Lakásszám |
Max. 2db |
4. Az. építményekre vonatkozó paraméterek |
Max. ép, magasság |
K-4,5 m |
Épület legnagyobb
szélessége (keresztirányú mérete) |
-
|
Tetőzet |
35-45 fokos szimmetrikus nyeregtető |
Tetőhéialás |
Természetes anyagok: nád, fazsindely, term. pala, cserép |
Utcai kerítés |
Épületekkel együtt tervezendő, épített jellegű, áttört kerítés Kő, tégla, fa, kovácsolt vas |
(11) Lf-M2 építési övezet
1. Az övezet rendeltetése |
Meghatározott rendeltetésű övezet-Az. övezetben elsősorban az OTEK
14. §
.(2) bekezdés 6. pontjában szereplő építmények elhelyezésére szolgál |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
2 OOO m2 |
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség |
Kialakult méret, vagy min. 30 m |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód (építési helv) |
Kialakult |
Legnagyobb beépítettség |
25% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
Lakásszám |
Max. 2db |
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek |
Max. ép. magasság |
K - 7,5 m, kivéve templom, ahol a magasság nincs meghatározva |
Épület legnagyobb
szélessége (keresztirányú mérete) |
-
|
Tetőzet |
35-45 fokos szimmetrikus nyeregtető |
Tetőhéjalás |
Természetes anvagok: nád, fa zsindely, term. oala, cserép |
Utcai kerítés |
Épületekkel együtt tervezendő, épített jellegű, áttört kerítés
Kő, tégla, fa, kovácsolt vas |
(12) Lf-2 építési övezet
A falusias lakóterület zöldterületi övezete elsősorban nem közterületen lévő zöldterület elhelyezésére szolgál.
A terv területén falusias lakóterület zöldterületi övezetként szabályozott zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kötelező fenntartani. Ezeket az övezeteket nem csak közterületeken lehet létrehozni, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó
OTÉK előírások és a
13. §. (2) és (3) pontjában foglaltak a kötelezőek.
KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET 9. §.
(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az
OTÉK 19. §.-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
(4) Gksz-1 építési övezet
1. Az övezet rendeltetése |
Az.övezetben az OTEK
19. §
.(2) és (3) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el. |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület 1 2 OOO m2 |
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség |
Kialakult méret, vagy min. 30 m |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód |
K ill. szabadonálló |
Legnagyobb beépítettség |
30% |
Legkisebb zöldfelület |
30% |
Lakásszám |
Max. 2db |
4. Az építménvekre vonatkozó paraméterek |
Max. ép. magasság |
7,5m |
Épület legnagyobb szélessége (keresztirányú
mérete) |
-
|
Tetőzet |
- |
Tetőhéjalás |
- |
Utcai kerítés |
- |
(5) Gksz-2 építési övezet
1. Az övezet rendeltetése |
Az övezetben az OTEK
19. §
.(2) és (3) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el. |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
2 OOO m2 |
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség |
Kialakult méret, vagy min. 30 m |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód |
K ill. szabadonálló |
Legnagyobb beépítettség |
30% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
Lakásszám |
Max. 2db |
4. Az építménvekre vonatkozó paraméterek |
Max. ép. magasság |
4,5m |
Épület legnagyobb
szélessége (keresztirányú mérete) |
-
|
Tetőzet |
35-454 fokos szimmetrikus nveregtető |
Tetőhéjalás |
Természetes anvagok: nád, fa, zsindely, term.oala, cserép |
Utcai kerítés |
- |
(1) E területfelhasználási egységbe a közigazgatási területen meglévő és tervezett mezőgazdasági üzemek területei tartoznak (állattartó telep, terménytároló, szárító, faipari üzem, vegyes majorok, stb.)
(2) A területen elsősorban a mezőgazdasági műveléshez szükséges üzemi építmények helyezhetők el.
(3) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
(4) Gip-1 építési övezet
1. Az övezet rendeltetése |
|
Mezőgazdasági üzemek jelentős mértékű zavaró hatású területei |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
5 OOO m2 |
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség |
Kialakult méret vagy min. 50 m |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód |
K ill. szabadonálló |
Legnagyobb beépítettség |
30% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
Lakásszám |
Max. 2 db |
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek |
Max. ép. magasság |
6 m, eseti, pontszerű technológiai berendezéseknél 12 m |
Épület legnagyobb
szélessége (keresztirányú mérete) |
-
|
Tetőzet |
- |
Tetőhéjalás |
- |
Utcai kerítés |
|
Egyéb előírások |
300 m-es védőtávolság |
(5) Gip-2 építési övezet
1. Az övezet rendeltetése |
|
|
Mezőgazdasági üzemek ipari területei. |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Leokisebb telekterület |
5 OOO m2 |
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség |
Kialakult méret vagy min. 50 m |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód |
K ill. szabadonálló |
Leonagvobb beépitettség |
30% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
Lakásszám |
Max. 2 db |
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek |
Max. ép. magasság |
6 m, eseti, pontszerű technológiai berendezéseknél 12 m |
Épület legnagyobb
szélessége (keresztirányú mérete) |
-
|
Tetőzet |
- |
Tetőhéjalás |
- |
Utcai kerítés |
- |
(6) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakóterületek felé a létesítmények együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett érték fölé.
(1) A település különleges területfelhasználású területe a település temetője.
(3) 50 évnél régebbi síremlék lebontásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(4) K-1 jelű építési övezet (temető) előírásai
1. Az övezet rendeltetése |
|
Temető |
2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
kialakult |
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség |
kialakult |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód |
szabadonálló |
Legnagvobb beépítettség |
3% |
Legkisebb zöldfelület |
40% |
4. Az építményekre vonatkozó paraméterek |
Max. ép. magasság |
3,5 m (harangláb, harangtorony kivételével) |
Épület legnagyobb
szélessége (keresztirányú mérete) |
.
|
Tetőzet |
szabadon formálható |
Tetőhéialás |
Természetes anyagok: nád,fazsindely, term.pala,cserép |
Utcai kerítés |
áttört kerítés,élősövény |
(5) A település különleges területfelhasználású területe a település két volt kastély épülete.
(6) K-2 jelű építési övezet előírásai
1. Az övezet rendeltetése |
Az övezetben az OTEK 14. §.(2) bekezdésében szereplő építmények helyezhetők el
- üzemanvaqtöltő kivételével. |
2. Az övezetben kialakítható éoítésí telkek paraméterei |
Legkisebb telekterület |
1 400 m2 |
Legkisebb, legnagyobb telekszélesség |
Kialakult méret vagy min. 30 m |
3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek |
Beépítési mód |
K. ill. szabadonálló |
Legnagyobb beépítettséq |
30% |
Leqkisebb zöldfelület |
40% |
Lakásszám |
Max. 2db |
4. Az építménvekre vonatkozó paraméterek |
Max. ép. magasság |
Kialakult |
Épület legnagyobb szélessége (keresztirányú mérete) |
Kialakult
|
Tetőzet |
Kialakult |
Tetőhéialás |
Természetes anyagok: nád, fa, zsindely, term.pala,cserép |
Utcai kerítés |
Épületekkel együtt tervezendő,épített jellegű, áttört kerítés
Kő, tégla, fa, kovácsolt vas, vagy áttört kerítés élő sövény |
(7) K-Z építési övezet előírásai
A különleges terület zöldterületi övezete elsősorban nem közterületen lévő zöldterület elhelyezésére szolgál.
A terv területén különleges terület zöldterületi övezetként szabályozott zöldfelületeket a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésében kötelező fenntartani. Ezeket az övezeteket nem csak közterületeken lehet létrehozni, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó OTÉK előírások és a 13. §. (2) és (3) pontjában foglaltak a kötelezőek. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET
12. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a SZT-1. és SZT-2. jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel:
Ut |
Közlekedési terület jele |
jelenleg
|
Kategória |
távlatban
|
Közlekedési terület szélessége |
5804. sz .Harkány- Sellye - Darány összekötő út (Kossuth L. utca) |
KÖu-1
KÖu-4 |
külterületi mellék-út, összekötő út (K. V. B) belterületi mellék-út, gyűjtőút (B.V.c.B.) |
hálózati jelentőségű mellékút (K.IV.B.) belterületi mellék-út, gyűjtőút (B.V.c.B.) |
meglévő (18-22 m)
meglévő (18-28m) |
5825. sz. Drávafok- Felsőszentmárton összekötő út |
KÖu-2 |
külterületi mellék-út, összekötő út (K.V.B.) |
külterületi mellék-út, összekötő út (K.V.B.) |
meglévő (16-20m) |
5829. sz. Drávafok- |
KÖu-2 |
külterületi mellék-út, |
külterületi mellék-út, |
meglévő |
Drávakeresztúr |
|
összekötő út (K. V. B) |
összekötő út (K.V.B.) |
(14-16m) |
összekötő út
(Arany J. utca) |
KÖu-4
|
belterületi mellék-út,
gyűjtőút (B.V.c.B.) |
belterületi mellék-út,
gyűjtőút (B.V.c.B.) |
meglévő
|
|
|
|
|
(25m) |
Ut |
Közlekedési terület jele |
Kategória
jelenleg távlatban |
Közlekedési terület szélessége |
Mezőgazdasági utak |
KÖu-3 |
külterületi mellék-út, egyéb út (K.Vlll.8.) |
külterületi mellék-út, egyéb út (K.Vlll.8.) |
meglévő vagy min.
8,50 m |
(Fő utca) |
KÖu-4 |
belterületi mellék-út, gyűjtőút (8.V.c.8.) |
belterületi mellék-út,
gyűjtőút (8.V.c.B.) |
Meglévő (20-25 m) |
Új lakó és kiszolgáló utak Meglévő kiszolgáló utak |
KÖu-5 |
|
(8.Vl.d.8.) |
10-18 m |
|
KÖu-5 |
(8.Vl.d.8.-C.) |
(8.Vl.d.8.-C) |
meglévő (10-20 m) |
Önálló gyalogút |
KÖu-6 |
|
(8.X.) |
4m |
Vasúti terület |
KÖk |
|
|
meglévő |
(2) A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők az
OTÉK 26. §. (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények, valamint:
a.) hirdető berendezések,
b.) közúti közlekedés várakozóhelyei,
c.) köztisztasággal kapcsolatos építmények, d.) szobor, díszkút,
(3) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
13. § (1) A terv területén zöldterületként (Z) szabályozott zöldfelületeket (közparkok, sportpálya) a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kötelező fenntartani.
(2) A területen az OTÉK 27. §. (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el épület, illetve építmény.
(3) A területen elhelyezett építmények építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.
(4) A terv területén más területfelhasználási egységen belüli zöldterületi övezetként szabályozott zöldfelületeket (Lf-Z, K-Z) a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kötelező fenntartani. Ezeket az övezeteket nem csak közterületeken lehet létrehozni, egyebekben a zöldterületekre vonatkozó OTÉK előírások és a jelen paragrafus (2) és (3) pontjában foglaltak a kötelezőek.
14. § (1) A település erdőterületei gazdasági rendeltetésű erdők. A 100 OOO m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el az erdészeti hatóság előzetes engedélyével, akit az elvi építési engedélyezési és építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni.
(2) Új erdőtelepítések esetében az erdészeti és talajvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.
(2) A mezőgazdasági terület a terv szerint
a) kertes,
b) általános, mezőgazdasági területre tagolódik.
(3) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.
(4) Az Má jelű általános mezőgazdasági terület övezeteire vonatkozó építési előírások:
a) 6000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
b) 6000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel helyezhető el építmény. A megengedett beépítettség fele (1,5%) mértékéig lakóépület is építhető.
c) A lakóépület:
- legfeljebb 300 m2 bruttó alapterülettel,
- legfeljebb 7,5 m építménymagassággal,
- szabadonálló beépítési móddal létesíthető.
d) Az
OTÉK szerinti „mezőgazdasági birtoktesthez" tartozó min. 1O OOO m2-es „birtok-központ'' területén a beépítettség max. 45 % lehet. A „birtok központ'' kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kémi.
(5) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteire vonatkozó építési előírások:
a) 720 m2.t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
b) 720-1500 m2 közötti teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
c) Az övezetben lakóépület nem építhető.
d) A gazdasági épület:
legfeljebb 80 m2 bruttó alapterülettel,
- legfeljebb 3,5m építménymagassággal,
- szabadonálló beépítési móddal,
- hagyományos építőanyagokból, egyszerű tömegformálással, 35-45 fokos, max. 6 m széles szimmetrikus nyeregtetővel,
(6) A mezőgazdasági területen bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását az 1994. évi LV. tv. 70. §.
(2) bekezdése előírásainak értelmében be kell szerezni.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK
(1) Vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással összefüggő területek.
(2) A település vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:
- folyóvizek medre és parti sávja, V-1
- állóvizek, időszakos állóvizek, mocsarak, nádasok, medre és parti sávja V-3
(3) A vízgazdálkodási területeken történő építés esetén a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges, valamint az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni.
(1) A terven feltüntetett közterületek közterületi jellege nem szüntethető meg.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához az önkormányzat, mint tulajdonos hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel összefügg, úgy a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a.) hirdető, reklám berendezés,
b.) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek, c.) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
d.) szobor, díszkút, pihenő pad, e.) távbeszélő fülke elhelyezése.
(5) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME
(1) A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények-építményegyüttesek helyi védelemben részesülnek:
HV kategóriában (ami teljes épületet-épületegyüttest jelent):
Fodor-kúria Fodor-kúria kertje
Római katolikus templom Lakóépület
Református templom Parókia és paplak Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület Lakóépület
Állomás és melléképületei Lakóépület
Arany J. u. 1. Arany J. u. 7. Arany J. u. 15. Arany J. u. 6. Kossuth L. u. 22. külterület Kossuth L. u. 10. Kossuth L. u. 31.
Hrsz.: 307/1. Hrsz.: 307/2. Hrsz.: 141
Hrsz.: 185. Hrsz.: 0256/7. Hrsz.: 179.
Kossuth L. u. 44. Fő u. 7. külterület
(2) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési, felújítási munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok, anyag és színhasználatok megőrzendők. A védelem alatt álló épületek esetében építési engedélyezési eljárás esetén ki kell kémi a települési (kistérségi-, megyei-) főépítész szakvéleményét is.
(3) A község történetileg kialakult hagyományos utcaképe, telekstruktúrája védelmében a meglévő épületek lehetőség szerint megtartandók. Szükségszerű bontás esetén az új épületeket a meglévő épületek helyére,
- a szabályozási tervben is meghatározott építési vonalakra - kell helyezni. A meglévő épületeken végzett bármilyen építési munkí3 esetén az örökségvédelmi munkarész iránymutatásai szerint kell eljárni.
(4) Régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a 2001. évi LXIV. tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandók.
- A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulása szükséges.
- Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén javasolt kikérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.
- Amennyiben település közigazgatási területén bárhol - a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül - építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni,és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t.
Helyi védelem alatt álló (kijelölt) régészeti lelőhelyek:
Szám |
Hely |
Hrsz. |
1 |
Ánglis park |
018/1, 023/5 |
2 |
Bittó-kastély |
018/1 |
3 |
Bíró-domb |
035/2, 035/8-9, 035/11, 035/13, 035/15 |
4 |
Fenékpuszta |
0208/14-15 |
5 |
Fodor kastély |
307/1-2 |
6 |
Fok (régi faluhely) |
|
7 |
Haraszt |
0150/2-142, 0163/48-82, 0174/12-20 |
8 |
Homok |
0230, 0263,0269,0270,0277,0280 |
9 |
Orgiai-puszta |
025/1-14 |
TERMÉSZETI, TÁJI ÉRTÉKEK VÉDELME
19. § (1) A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeink, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. Egyes természeti értékek helyi védelméről az önkormányzat 8/1997.(IX.22.) sz. önkormányzati rendelete rendelkezik.
(2) A helyi védelem alatt álló természeti értékek védelmében azok határtól számított 100 m-en belül csak az Érzékeny Természeti Területekre előírt fölhasználat megengedett.
(3) A település kül-, és belterületén a meglévő út menti fasorok védelméről és a hiányzó részeken pótlásáról - a közút kezelőjének kötelezettségeként - gondoskodni kell.
(4) Az újonnan épülő közutak mentén, - az útépítés részeként - beültetési kötelezettségként kétoldali fasor telepítése kötelező.
KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM
20. § (1) Általános követelmények
(a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló
1995. évi LIII. törvény tartalmazza.]
(b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a „telepengedély" alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999.(Vl.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
(c) Az újonnan kijelölt építési övezetek területi beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000.(111.17.) Kormányrendelet rendelkezik a kockázatos anyagok elhelyezéséről, továbbá azok felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezéséről.]
(d) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
(e) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 46/1999.(111.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(f) A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999.(Vlll.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
(g) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a
21/2001.(11.14.) Korm. rendelet 6. §.-a és a 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
(h) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott
21/2001.(11.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a
14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza.
Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001.(IV.19.) KöM , a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a
23/2001.(XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
b) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: Az élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló
203/2001.(X.26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló
9/2002.(111.22.) KöM-KöViM együttes rendelet határozza meg.]
c) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket a csatornabírságról szóló
204/2001.(X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.]
d) A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a 10/2000.(Vl.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet tartalmazza.]
e) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a
8/2002.(111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
8/2002.(111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
g) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
8/2002.(111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.] ·
h) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
8/2002.(111.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]
(3) Speciális eljárási szabályok
a) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a
193/2001.(X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]
b) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek"-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A
„környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek" körét a 20/2001.(11.14.) Kormányrendelet határozza
meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az
1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001.(11.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]
c) Drávafok a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „A" fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezé során megállapított feltételek szerint - engedély alapján - történhet.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. [Jelenleg: a 123/1997.(Vll.18.) Korm. rendelet szerint.]
e) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az
1994. évi LV. törvény 70. §.-ának előírásai szerint.]
f) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az
1996. évi LIV. törvény és a 29/1997.(IV.30.) Kormányrendelet szerint.]
g) A telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a „telepengedély" alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999.(Vl.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
h) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997.(1.22.) Kormányrendelet 17. §.(4) bekezdése és 18. §.-a.]
i) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat'' szabályait. [Jelenleg: a 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
j) Drávafok településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásávál építhetők állattartó létesítmények.
k) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001.(Vl.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a
10/2002.(111.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001.(Vll.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
KÖZMŰVESÍTÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK
21. § (1) A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
(2) A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, hő- és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
(3) A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak a talajmechanikai szakvélemény alapján szabad.
22. § (1) A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható területnél.
(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
AZ ÁSVÁNYVAGYON GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK
23. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványvagyon - talaj kivételével - esetleges kitermelésével járóépítési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deportálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
A TERV MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÜTEMEZÉSEK
Új lakóterületet kijelölni (művelésből kivonni, belterületbe vonni) csak az Ady E. utcai kialakított, de részben beépítetlen építési telkek beépítése után lehet. Ezt követően
- 1. ütemben alakíthatók ki az Ady E. utca keleti oldalán lévő új lakóterület déli oldalára tervezett lakótelkek. (16 lakótelek),
- II. ütemben alakíthatók ki az Ady E. utca keleti oldalán lévő új lakóterület északi oldalára tervezett lakótelkek. (15 lakótelek),
- Ill. ütemben alakíthatók ki a Kossuth L. utca keleti végén lévő új lakóterület déli oldalára tervezett lakótelkek. (5 lakótelek),
- IV. ütemben alakíthatók ki a Kossuth L. utca keleti végén lévő új lakóterület északi oldalára tervezett lakótelkek. (5 lakótelek),
E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek a kihirdetést követő 30. napon belül lépnek hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
Drávafok község Önkormányzatának képviselő-testülete a település helyi építési szabályzatáról szóló rendeletet 2004. augusztus 30-án tartott ülésén megtárgyalta és minősített többséggel elfogadta.