Drávafok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelete

Drávafok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(IV.25.) rendelete a szociális gondoskodás és a gyermekvédelem helyi szabályairól

Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 04. 23

Drávafok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelete

Drávafok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013.(IV.25.) rendelete a szociális gondoskodás és a gyermekvédelem helyi szabályairól

2014.01.01.

Drávafok község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (1) bekezdés a.) pontja és (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (2) bekezdésében, 50. §-ának (3) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)–(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja, alapelvei

1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt-korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét. A rendelet célja továbbá, hogy a Gyvt. által megállapított, a gyermekek védelmét szolgáló ellátási formák alkalmazásához a helyi sajátosságokat figyelembe véve a feltételrendszert és eljárásokat szabályozza.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális és gyermekvédelmi gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.

(3) A szociális és gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat, valamint annak szervei, továbbá a településen működő egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed Drávafok Község közigazgatási területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Sztv. 3. § (1) (3) bekezdésében, valamint a 6. §-ban meghatározott személyekre.

Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. § (1) E rendeletet az Sztv, Gyvt., a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelettel valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Korm. rendelettel továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és a gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) sz. Korm. rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – az egyes ellátásokhoz telepített hatáskörök szerint – a képviselő-testület, a polgármester és a jegyző jár el.

II. Fejezet

I.Cím

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

közös szabályai

4. § (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki Kirendeltségének Ügyfélszolgálati Irodájában lehet előterjeszteni, kizárólag az e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.

(3) Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki Kirendeltségének szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselője az eljárás során köteles a kérelmezők részére az Sztv. szerinti pénzbeli és természetbeni ellátásokról, az igénybevétel feltételeiről, szükséges iratokról, személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, szolgáltatásokról, igénybevételük feltételeiről és rendjéről tájékoztatást nyújtani.

5. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A kérelemnek tartalmaznia kell az Szt. 18. § a-l.) pontjában szereplő adatokat.

(2) A jövedelem igazolásához csatolni kell:

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,

b) A nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló munkáltatói igazolást.

c) munkaügyi szerv által folyósított ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,

d) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, ezek hiányában a társadalombiztosítási szerv igazolását az ellátás havi összegéről. Amennyiben a kérelmező által benyújtott igazoló szelvényen nem szerepel a kérelmező neve, úgy köteles igazolni, hogy a szelvényen az Ő jövedelme szerepel .(Pl: nyugdíjas igazolvány, NYUFIG által kiállított éves elszámolás, családi pótlék, GYES összegének igazolásáról szóló hatósági bizonyítvány, stb…)

e) vállalkozó esetében az állami adóhatóság igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,

f) egyéb vagy egyéb nem havi rendszerességgel szerzett jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

(3) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006. (III. 27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok, illetve jövedelmek tekintetében, amelyek a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki Kirendeltségének nyilvántartásaiban fellelhetőek. (Pl: ápolási díj, rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás)

6. § (1) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére, a megfelelő határidő alatt nem pótolja, kérelmét el kell utasítani.

(2) Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni adatairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti és ezáltal az e rendelet szerinti ellátást jogosulatlanul veszi igénybe, köteles az ellátást az Sztv. 17. §-ában meghatározottak szerint visszafizetni. A szándékosan jogosulatlanul igénybevett ellátás visszafizetése nem mentesít az egyéb (büntető, szabálysértési) felelősségre vonás alól.

(3) Eltérő szabály hiányában a rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

7. § (1) A szociális rászorultságtól függő ellátások megállapítása iránt folyó eljárásban- amennyiben a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik – a lakásfenntartási támogatás kivételével – évente környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az eljáró hatóság a személyi jövedelemadó-alap közlését kéri az állami adóhatóságtól.

(3) Ha az önkormányzat, vagy annak jegyzője hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(4) A rendszeresen folyósított ellátások esetében a jogosult köteles a jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkező változást -a változást követő- 15 napon belül bejelenteni az önkormányzatnak.

A szociális gondoskodás rendszere

8. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával, valamint személyes gondoskodás biztosításával valósítja meg.

(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:

a) a települési önkormányzat jegyzője az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint:

aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatás, (Sztv. 33. §-36. §, 37/C. §)

ab) rendszeres szociális segélyt, (Sztv. 33. §-34. §, 37. §-37/C. §)

ac) lakásfenntartási támogatást (Sztv.38. §-39. §)

b) A képviselő-testület, illetve átruházott hatáskörben a polgármester az Sztv-ben, illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

ba) méltányossági ápolási díjat, (Sztv. 43/B. §.-ának megfelelő alkalmazásával, valamint az e rendeletben foglaltak szerint)

bb) önkormányzati segélyt (Sztv. 45. §.)

bc) temetési segélyt (Sztv. 46. § és az e rendeletben foglaltak szerint).

(3) A (2) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások közül a lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, tüzelő, közüzemi díjak illetve gyermekintézmények térítési díjának fizetése. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell

(4) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként a következő ellátásokat biztosítja az Sztv-ben, illetve az e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) köztemetést az Sztv. 48. §-a szerint,

b) méltányossági közgyógyellátást az Sztv. 49. §, 50. § (3)-(6), 50/A. §-53. § és az e rendeletben foglaltak szerint.

(5) Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formái:

a Szociális Háló Egyesülettel (7960 Sellye, Batthyány utca 4.) kötött ellátási szerződés alapján biztosított ellátások:
aa) étkeztetés
ab) házi segítségnyújtás
ac) idősek nappali ellátása
ad) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (szolgáltató az ellátási szerződésben vállalta a rendszer kiépítését, amely azonban a rendelet hatálybalépéséig nem valósult meg)
b) családsegítés a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján.

9. § A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres pénzbeli ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.

II. Cím CÍM

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

helyi szabályai

Aktív korúak ellátása

10. § (1) Az önkormányzat a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek részére Sztv. 33. §-37/C. §-ban foglaltak szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segélyt nyújt.

(2) Rendszeres szociális segélyre jogosult az Sztv.37. §.(1) bek .a.)-c.) pontjában foglaltakon túl az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján, vagy a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása alatt

a.) fogyatékos gyermeket nevel, súlyosan beteg hozzátartozó ápolásáról gondoskodik, amennyiben nem részesül ápolási díjban vagy
b.) a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szakértői Bizottságának szakvéleménye szerint legalább 40 %-os egészségkárosodása áll fenn vagy
c.) munkavégzést tartósan akadályozó krónikus, vagy pszichés betegséggel, szenvedélybetegséggel küzd, de nem rendelkezik a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szakértői Bizottsága által megállapított munkaképesség csökkenéssel vagy
d.) a közfoglalkoztatásba történő bevonása során foglalkoztatás-egészségügyi szempontból második alkalommal is alkalmatlan.
(3) A fogyatékosságot, a hozzátartozó betegségét, valamint a krónikus, pszichés és szenvedélybetegséget háziorvosi/szakorvosi véleménnyel kell igazolni. Az egészségkárosodás mértékét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szakértői Bizottságának szakvéleményével kell igazolni. A foglalkozás-egészségügyi alkalmatlanságot a vizsgálaton kiállított orvosi véleménnyel kell igazolni

Az aktív korú rendszeres szociális segélyre jogosultak együttműködési kötelezettségének eljárási szabályai

11. § (1) Az Sztv. 37. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatban vállalja az együttműködést a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal (7960 Sellye, Zrínyi utca 13.; továbbiakban: Szolgálat).

Az Önkormányzat az együttműködési kötelezettségről megállapodást köt a Szolgálattal. A megállapodás részletesen tartalmazza az Önkormányzat és a Szolgálat feladatait.
(2) Az együttműködés keretében a jogosult köteles a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni a Szolgálatot és
a) kérelmezni a nyilvántartásba vételét,
b) a beilleszkedését segítő programban részt venni, erre nézve írásbeli megállapodást kötni,
c) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,
d) a Szolgálattal való kapcsolattartás rendjére vonatkozó szabályokat megtartani.
(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:
a) az együttműködő személy egyéni élethelyzetéhez igazodó, egyéni képességeket fejlesztő, vagy életmódot formáló tanácsadások
b) a munkavégzésre történő felkészülést segítő programok
c) az együttműködő személy iskolai végzettségének megfelelő oktatás, képzés - különös tekintettel az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére,
d) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,
e) életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó, az egyént és családját érintő személyes megbeszélések,
f) csoportos foglalkozások,
g) pszichológiai tanácsadás.
(4) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult
a) a megállapított határidőn belül nem köt írásos együttműködési megállapodást a Szolgálattal,
b) a vállalt programot 2 hónapon keresztül önhibájából nem teljesíti,
c) a megjelenési kötelezettségének esetleges elmulasztását a Szolgálat felé hitelt érdemlő módon nem igazolja, egészségügyi ok esetén a háziorvos (szakorvos) által kiállított igazolást nem nyújtja be.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak együttműködési kötelezettség

12. § (1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogosult személy köteles az állami foglalkoztatási szervnél kérni az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.

(2) Az Önkormányzat foglalkoztatást helyettesítő támogatás jogosult személyek együttműködési kötelezettsége teljesítése érdekében megállapodást köt a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Sellyei Kirendeltségével. A megállapodást a Képviselő-testület hagyja jóvá. A megállapodás tartalmazza az Önkormányzat és a Kirendeltség feladatait.

Lakásfenntartási támogatás

13. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A jegyző lakásfenntartási támogatást állapít meg az Sztv. 38. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti jogosultnak, az Sztv. 38. § (2)-(8) bekezdésében és a 39. §-ban foglaltak szerint.

(3) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet, a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(4) Megszűnik a támogatás:

a) a támogatás időtartamának (1 év) leteltével. A továbbiakban támogatásra való jogosultság ismételt lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtásával szerezhető.

b) a támogatásra okot adó körülmények megszűnésével

c) A jogosult halálával. Az ugyanazon lakásban élő, a feltételeknek megfelelő személy részére a lakásfenntartási támogatás új eljárás keretében állapítható meg.

14. § (1) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki Kirendeltségének Ügyfélszolgálati Irodájában, egész évben folyamatosan lehet benyújtani az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a rendelet 5. §-a szerinti igazolásokat, illetve nyilatkozatokat

b) a kérelmező és a vele közös háztartásban élő személyek vagyonnyilatkozatát.

(3) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki Kirendeltségének Hatósági és Szociális ügyintézője a támogatást igénylő helyzetéről tájékozódik, szükség esetén környezettanulmányt vesz fel. A lakás alapterületére vonatkozó nyilatkozat valóságtartalmát indokolt esetben a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Építési és Városüzemeltetési Osztálya a helyszínen ellenőrizheti.

Méltányossági ápolási díj

15. §

.

(1) A Képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező személy gondozását végzi, és a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200%-át nem haladja meg, feltéve, hogy
a) a gondozás más módon nem oldható meg vagy a gondozás más módja az önkormányzat számára nagyobb költséget jelentene és
b) a gondozott állapota miatt a gondozó keresőtevékenységet nem folytathat.
(2) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező – hozzátartozója, aki a gondozását elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkező személy részére is megállapítható.
Ápolási kötelezettség teljesítésének megszegése

16. § (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról, felügyeletéről, napi rendszeres ellenőrzéséről nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre, gyógyszerellátását, állapotának megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzájutását nem biztosítja.

Önkormányzati segély

17. § (1) Önkormányzati segély nyújtható a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2) Önkormányzati segélyben elsősorban azok részesíthetők, akik

a.) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni – továbbiakban: létfenntartási önkormányzati segély
b.) alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, ilyen többletkiadások különösen az alábbi esetekben merülhetnek fel:
betegség miatt
haláleset miatt
elemi kár bekövetkezése miatt
válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
iskoláztatás biztosítása érdekében,
a gyermek fogadásának előkészítéséhez
a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások
- továbbiakban: eseti rendkívüli önkormányzati segély
c.) gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak – továbbiakban: gyermekvédelmi önkormányzati segély
d.) elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, költségeihez való hozzájárulásként – továbbiakban: temetési önkormányzati segély.

Létfenntartási önkormányzati segély

17/A. § A 17. §.(4) bek. a.) pontja alapján létfenntartási önkormányzati segélyben azon személy részesíthető kérelemre, vagy hivatalból, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori összegének 130 % -át nem haladja meg, egyedülálló esetében ezen összeg 150 %-át.

(2) A létfenntartási önkormányzati segély megállapítható:

a) Alkalmanként

aa.) célhoz kötötten,
ab.) gyógyszertámogatásként,
ac.) Eü. biztosítás által részben támogatott szolgáltatás díjaként
b) Havi rendszerességgel:
ba.) jövedelem-kiegészítő támogatásként,
bb.) intézményi térítési díjként,
bc.) rendeletben másként nem nevesített támogatásra.
(3) A létfenntartási önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 1.000 – 6.000 Ft között lehet megállapítani.,
(4) Az alkalmanként megállapítható önkormányzati létfenntartási segély egy évben maximum 4 alkalommal igényelhető.
(5) A havi rendszerességgel megállapított önkormányzati létfenntartási segély összege a rászorultságtól függően 1.000 – 3.000 Ft/hó között állapítható meg, maximum egy év időtartamra. A rendszeres átmeneti segélyben részesülő személy alkalmankénti átmeneti segélyben is részesíthető
(6) Amennyiben egy határozatban többszöri segélyezés kerül megállapításra, fel kell sorolni a későbbi fizetések időpontját és a kifizetendő összeget.
(7) A létfenntartási önkormányzati segély kérelmek ügyében a polgármester átruházott hatáskörben dönt.

Eseti rendkívüli önkormányzati segély

17/B. § (1) A 17. §.(4) bek. b.) pontja alapján eseti rendkívüli önkormányzati segélyben azon személy részesíthető kérelemre, vagy hivatalból, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200 % -át nem haladja meg, egyedülálló esetében ezen összeg 250 %-át.

(2) Az alkalmanként jelentkező – rendkívüli élethelyzet miatti – kiadások támogatására nyújtott önkormányzati segély felső határa 10.000. Ft

(3) Az eseti rendkívüli önkormányzati segély kérelmek ügyében a polgármester átruházott hatáskörben dönt.

Gyermekvédelmi önkormányzati segély

17/C. § A képviselő-testület a 17. §.(4) bek. c) pontja alapján gyermekvédelmi önkormányzati segély állapíthat meg annak a gyermeknek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, akik a gyermek hátrányos helyzete miatt segítségre szorulnak, s a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 140 % -át, egyedülálló esetében ezen összeg 160 %-át.

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg gyermeklvédelmi önkormányzati segély, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi önkormányzati segély összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének maximum 75 %-a.

(4) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi, a képviselő-testület – kérelemre, vagy hivatalból – a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, óvodás, általános- és középiskolában tanuló gyermekek részére beiskolázási segélyt biztosít.

A támogatás összegének éves keretét a képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendeletben határozza meg.
(5) A gyermekvédelmi önkormányzati segély pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, melyről az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.
(6) A gyermekvédelmi önkormányzati segély elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha
– a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul vagy
az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

Temetési önkormányzati segély

17/D. § A polgármester átruházott hatáskörben a 17. §.d.) pontja alapján – a temetési költséghez való hozzájárulásként – önkormányzati segélyt nyújthat az elhunyt hozzátartozójának, vagy temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költség viselése saját, ill. családja létfenntartását veszélyezteti. Ilyen helyzetnek minősül különösen, ha a családban az egy főre jutó a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum 200%-át (összegét nem haladja meg.

(2) A támogatás feltétele, hogy az elhunyt vagy a temettető a haláleset időpontjában települési állandó lakos volt.

(3) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha:

a) a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel, továbbá

b) lakóhelyén temetési segélyben nem részesülhet és

c) vélelmezhető, hogy egyébként az elhunyt eltemettetéséről az önkormányzatnak kellene gondoskodni, köztemetés formájában.

(4) A (3) bekezdés b.) pontjában előírt feltétel meglétének igazolása a kérelmező feladata.

(5) A temetésre nyújtott önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10-50 %-a között állapítható meg.

(6) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, a segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100 %-áig terjedhet.

(7) A temetésre nyújtott önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és a segélyt kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított temetési számlát. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(8) Az önkormányzati temetési segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetve az terjesztheti elő, aki helyzetéről tudomást szerez. Utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalból történő megindításáról intézkedhet.

18. § (1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a segélyre jogosult, illetve az terjesztheti elő, aki helyzetéről tudomást szerez. Utóbbi esetben a döntésre jogosult az eljárás hivatalból történő megindításáról intézkedhet.

(2) Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozatai alapján kiutalható. Ilyen esetben a Hatósági és Szociális Iroda a határozathozatalt követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozatok valódiságáról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 50.000,- Ft lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 5 hónap.

(3) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.

(4) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

(5) A pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön ügyében a képviselő-testület dönt, megállapítása esetén a szerződéskötés a polgármester hatásköre.

19. § (1) hatáskör gyakorlójának döntése alapján az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.

A természetben nyújtott önkormányzati segély formája az
- élelmiszercsomag, különösen az Önkormányzat által a közfoglalkoztatási programokban megtermelt zöldségfélék, gyümölcsök,
- a tüzelőtámogatás,
- a vásárlási utalvány,
- és a gyermekintézmények, valamint a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások térítési díjának átvállalása.
A természetbeni önkormányzati segély az ügyfél kérelmére, illetve hivatalból is megállapítható.
(2) A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a jogosult az Önkormányzati Hivatal pénztárában veheti fel.
(3) Amennyiben a kérelemből vagy az eljárás során megállapítást nyer, hogy az önkormányzati segélyre intézményi térítési díjak fizetése céljából van szükség, a támogatás a fizetési kötelezettség közvetlen átvállalása formájában is történhet.
(4) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénz-segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, az kiadható részben vagy egészben vásárlási utalvány formájában is vagy a folyósítás történhet közvetlenül a közüzemi vállalatokhoz, intézményekhez is vagy a jogosult, az önkormányzat és a családsegítő szolgálat közötti megállapodás alapján családgondozó részére azzal, hogy a támogatást a jogosultságot megállapító határozatban foglaltak szerinti díjak, tartozások kiegyenlítésére fordítsa.
(5) Az utalványt az Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Irodája a segély megállapításáról szóló határozat átvételét követően a segélyezett részére kiadja. Az utalvány átvételét a segélyben részesülő a Pénzügyi Iroda részére átadott határozaton igazolja.
(6) A vásárlási utalványon fel kell tüntetni a segélyezett nevét és személyi igazolvány számát.
(1) Az átmeneti segély nyújtható az alábbi módokon:
a) készpénzben,
b) az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával,
c) vásárlási utalvány, illetve
d) élelmiszercsomag formájában (különös tekintettel az Önkormányzat által a közfoglalkoztatási programokban megtermelt zöldségfélékre, gyümölcsökre)
A természetbeni átmeneti segély az ügyfél kérelmére, illetve hivatalból is megállapítható.
(2) A készpénzben megállapított átmeneti segélyt a jogosult a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki Kirendeltségének pénztárában veheti fel.
(3) Amennyiben a kérelemből vagy az eljárás során megállapítást nyer, hogy az átmeneti segélyre intézményi térítési díjak fizetése céljából van szükség, a támogatás a fizetési kötelezettség közvetlen átvállalása formájában is történhet.
(4) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a készpénz-segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, az kiadható részben vagy egészben vásárlási utalvány formájában is vagy a folyósítás történhet közvetlenül a közüzemi vállalatokhoz, intézményekhez is vagy a jogosult, az önkormányzat és a családsegítő szolgálat közötti megállapodás alapján családgondozó részére azzal, hogy a támogatást a jogosultságot megállapító határozatban foglaltak szerinti díjak, tartozások kiegyenlítésére fordítsa.
(5) Az utalvány a segélyezettet élelmiszer, ruhanemű vásárlására jogosítja fel.
(6) Az utalvány egyéb célra nem használható fel, azon élvezeti cikket, alkoholtartalmú italt vásárolni tilos! Az utalvány értéke sem egészében, sem részben készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható.
(7) Az utalványt a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Drávafoki Kirendeltségének Pénzügyi ügyintéző a segély megállapításáról szóló határozat átvételét követően a segélyezett részére kiadja. Az utalvány átvételét a segélyben részesülő a Pénzügyi ügyintéző részére átadott határozaton igazolja.
(8) A vásárlási utalványon fel kell tüntetni a segélyezett nevét és személyi igazolvány számát.

Temetési segély

21. § (1) A polgármester temetési segélyt nyújthat az elhunyt hozzátartozójának, vagy temettetéséről gondoskodó más személynek, ha a temetési költség viselése saját, ill. családja létfenntartását veszélyezteti. Ilyen helyzetnek minősül különösen, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg.

(2) A támogatás feltétele, hogy az elhunyt vagy a temettető a haláleset időpontjában települési állandó lakos volt.

(3) Amennyiben az elhunyt eltemettetéséről olyan személy gondoskodik, akinek lakóhelye nem az önkormányzat illetékességi területén van, részére temetési segély akkor állapítható meg, ha:

a) a temetési segély feltételeinek egyébként megfelel, továbbá

b) lakóhelyén temetési segélyben nem részesülhet és

c) vélelmezhető, hogy egyébként az elhunyt eltemettetéséről az önkormányzatnak kellene gondoskodni, köztemetés formájában.

(4) A (3) bekezdés b./ pontjában előírt feltétel meglétének igazolása a kérelmező feladata.

(5) A temetési segély összege 15.000,- Ft.

(6) A temetési segély indokolt esetben természetbeni szociális ellátásként is nyújtható a temetéshez szükséges kellékek –vagy egy részük- megvásárlásával vagy a temetési számla – vagy egy része – közvetlen kifizetésének formájában.

(7) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, csatolva a halotti anyakönyvi kivonatot és a segélyt kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított temetési számlát. E határidő elmulasztása jogvesztő. A segélyt lehetőség szerint a temetést megelőzően kell kiutalni a jogosult részére.

III. Cím CÍM

Természetben nyújtott helyi szociális ellátások

Méltányossági közgyógyellátás

22. § A jegyző kérelemre 1 év időtartamra közgyógyellátási jogosultságot biztosíthat azon drávafoki lakcímmel rendelkező személynek, akinek a rendszeres havi gyógyító ellátásának költsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át.

Köztemetés

23. § (1) Köztemetést az Sztv. 48. §-a szerint a polgármester rendelhet el.

(2) A polgármester méltányosságból a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy teljesen mentesítheti azt a személyt, akinek vagyona nincs és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg.

IV. Cím CÍM

Szociális szolgáltatások

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

24. § (1) Az Önkormányzat 2010. január 01. napjától az alábbi személyes gondoskodást biztosító szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások biztosítására ellátási szerződést kötött a Szociális Háló Egyesülettel. (7960 Sellye, Batthyány utca 4.):

a) étkeztetés (2010. január 01. napjától)

b) házi segítségnyújtás (2010. január 01. napjától)

c) idősek nappali ellátása

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (az ellátási szerződésben a szolgáltató vállalta a rendszer kiépítését, mely azonban a rendelet hatálybalépésig nem történt meg)

(2) A Szociális Háló Egyesület a tevékenységéről minden évben, a tárgyévet követő hónap 10. napjáig írásban tájékoztatja Drávafok Község Önkormányzatot, továbbá a tárgyévet követő év május 31-ig írásos beszámolót készít az Önkormányzat részére.

Az ellátások igénybevétele

25. § (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről valamint a fizetendő térítési díjról az intézmény vezetője dönt.

(2) Az étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátásáért fizetendő térítési díjat az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a Szociális Háló Egyesület. határozza meg.

Étkeztetés

26. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és

a) nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban, időskorúak ellátásában részesülnek,

b) akik krónikus, vagy akut megbetegedésük, fogyatékosságuk miatt önmaguk

ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tudnak,
c) pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, azonban fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, önmaguk ellátására részben képesek,
d) hajléktalanok, akik bejelentett lakóhellyel nem rendelkeznek és az étkeztetés hiánya az életüket, testi épségüket veszélyezteti.
(2) Az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi, vagy szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

Házi segítségnyújtás

27. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges, az Sztv. 63. § (2) és (3) bekezdés szerinti ellátást.

(2) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézmény vezetője intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

Idősek nappali ellátása

28. § 6

A nappali ellátás az Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelően a tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosított, az ellátási szerződésben foglaltak szerint.

Családsegítés

29. § Az Sztv. 64. §-a szerinti családsegítés ellátási formát az önkormányzat a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat útján biztosítja, a Szolgálat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott módon. Az ellátás térítésmentes.

III. Fejezet

a gyermekvédelem helyi szabályai

I. Cím CÍM

Általános rendelkezések

30. § A gyermekek védelmét az önkormányzat pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokkal biztosítja az alábbiak szerint:

a) pénzbeli ellátások:

aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (Gyvt. 19-20/A. §-a szerint)

ab) óvodáztatási támogatás (Gyvt. 20/C. § szerint)

ac.) nyári gyermekétkeztetés

b) személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

ba) gyermekjóléti szolgálatás

bb) gyermekek napközbeni ellátása érdekében működtetett óvoda.

II. Cím CÍM

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

31. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a jegyző állapítja meg a Gyvt. 19-20/A. §-ban foglaltak szerint.

Óvodáztatási támogatás

32. § (1) A jegyző a Gyvt. 20/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén óvodáztatási támogatást állapít meg a Gyvt. 20/C. §-a szerint.

Nyári gyermekétkeztetés

32/A. § (1) A települési önkormányzat a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek (a továbbiakban: rászoruló gyermekek) részére - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (1) bekezdés g) pontja alapján ingyenesen vagy kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít az ellátásról rendelkező hatályos kormányrendelet alapján.

(2) Az önkormányzat az igénylést a jegyző által hozott rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek számának alapján nyújtja be, a támogatás egyéb feltételeiről polgármester átruházott hatáskörben dönt.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

33. §

Tankönyvtámogatás

34. §

Gyermekek ünnepek előtti támogatása

35. §

36. §

37. §

38. §

39. §

III. Cím CÍM

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

40. §

Gyermekjóléti szolgálat

41. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálaton (7960 Sellye, Zrínyi utca 13.) keresztül biztosíja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, más törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve jelzést megtenni közvetlenül a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjénél lehet.

(3) Az ellátás biztosítását a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat vezetőjének intézkedése alapozza meg.

(4) A gyermekjóléti szolgálat feladatait a Gyvt. 39–40. §‑ai határozzák meg.

Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás

42. § Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Óvodai ellátás

43. § Az óvodai ellátás igénybevételére a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. tv-t kell alkalmazni

IV. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

44. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit - amennyiben az a kérelmező számára hátrányos helyzetet nem teremt- a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv., a Gyvt, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Korm. rendeletben és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló módosított 149/1997.(IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Hatálybalépésével egyidejűleg a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 1/2005.(I.27.), a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 10/2005.(X.27.), az ezt módosító 7/2009.(VI.01.) és a 7/2011.(VI.14.) számú rendeletek, és a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 11/2005.(X.27.) számú rendelet hatályát veszti.

(4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.