Drávafok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÚJRASZABÁLYOZÓ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

1.§ A 10/2004.(IX.1.) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 1.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.”

2.§ A R 2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.§(1)Fogalom meghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)Épületszélesség:

aa)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

ab)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

b)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

ba)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

bb)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

bc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

bd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

c)Kialakult állapot az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi szabályozásoknak, építési a hagyományoknak megfelelően kialakult beépítés.

d)Meglévő épület jogerős építési engedéllyel rendelkező, vagy már több mint 10 éve használatba vett épület.

e)Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

f)Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

(2) Értelmező rendelkezések

a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba)irányadó telekhatár

bb)helyi művi értékek

bc)megszüntető jel

c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.

Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a nyugati telekhatárra tapadjon.

e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.”

3.§ A R 3.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.§Geotechnikai követelmények

A rendelet hatálya alá tartozó mélyfekvésű, magas talajvízállású területek jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.”

4.§ A R 6.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen található területfelhasználási módok a következők:

a)Beépítésre szánt területek:

aa)Falusias lakóterület                                               Lf

ab)Különleges terület                                     K

ac)Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület          Gksz

ad)Ipari gazdasági terület                                           Gip

b)Beépítésre nem szánt területek:

ba)Közlekedési- és közműelhelyezési terület KÖu

bb)Kötöttpályás közlekedési terület                           Kök

bc)Zöldterület                                                            Z

bd)Erdőterület                                                E

be)Általános mezőgazdasági terület               Má

bf)Kertes mezőgazdasági terület                                Mk

bg)Vízgazdálkodási terület                                        V

(3) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a szabályozási terv mutatja be.”

5.§ A R 7.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:

a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával

d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.

Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.”

6.§ (1) A R 8.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A területen az OTÉK 14.§ szerinti rendeltetésű épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.”

     (2) A R 8.§ (5) - (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)Az  „Lf-1” jelű építési övezet

a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)legkisebb telekterület 800 m2

c)legkisebb utcai telekszélesség 16 m

d)beépítési mód oldalhatáron álló

e)legnagyobb beépítettség 30%

f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon, attól legfeljebb +/- 0,5 m-rel térhet el

g)legkisebb zöldfelület 40%

h)legkisebb előkert 0 m, a kötelező utcai építési vonal az utcai telekhatár

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

j)legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint   

k)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen

l)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).

m)Az épületek szélességi mérete legfeljebb 9,0 m legyen.

n)Utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem jelenhet meg.

(6)Az  „Lf-2” jelű építési övezet

a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)legkisebb telekterület 1400 m2

c)legkisebb utcai telekszélesség 16 m

d)beépítési mód oldalhatáron álló

e)legnagyobb beépítettség 30%

f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

g)legkisebb zöldfelület 40%

h)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen

i)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).

(7)Az  „Lf-3” jelű építési övezet

a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)legkisebb telekterület 1600 m2

c)legkisebb utcai telekszélesség 16 m

d)beépítési mód kialakultan vegyes (oldalhatáron álló és szabadon álló). Építeni az illeszkedés szabályainak betartásával szabad.

e)legnagyobb beépítettség 30%

f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

g)legkisebb zöldfelület 40%

h)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen

i)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).

(8)Az  „Lf-4” jelű építési övezet

a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)legkisebb telekterület 800 m2

c)legkisebb utcai telekszélesség 20 m

d)beépítési mód kialakultan vegyes (oldalhatáron álló és szabadon álló). Építeni az illeszkedés szabályainak betartásával szabad.

e)legnagyobb beépítettség 30%

f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

g)legkisebb zöldfelület 40%

h)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen

i)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).

(9)Az  „Lf-5” jelű építési övezet

a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)legkisebb telekterület 1800 m2

c)legkisebb utcai telekszélesség 16 m

d)beépítési mód oldalhatáron álló

e)legnagyobb beépítettség 30%

f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon, attól legfeljebb +/- 0,5 m-rel térhet el

g)legkisebb zöldfelület 40%

h)legkisebb előkert 0 m, a kötelező utcai építési vonal az utcai telekhatár

i)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

j)legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint  

k)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen

l)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).

m)Az épületek szélességi mérete legfeljebb 9,0 m legyen.

n)Utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem jelenhet meg.

(10)Az  „Lf-M1” jelű építési övezet

a)az építési övezetben helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és lakó rendeltetésű épületek helyezhetők el. Építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető.

b)legkisebb telekterület 2000 m2

c)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

d)beépítési mód kialakult

e)legnagyobb beépítettség 30%

f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

g)legkisebb zöldfelület 40%

h)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen

i)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).

(11)Az  „Lf-M2” jelű építési övezet

a)Az építési övezetben helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és lakó rendeltetésű épületek helyezhetők el. Építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető.

b)legkisebb telekterület 2000 m2

c)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

d)beépítési mód kialakult

e)legnagyobb beépítettség 25%

f)legnagyobb építménymagasság 5,5 m, tornaterem esetén 8,5 m

g)legkisebb zöldfelület 40%

h)Az utcai épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen. Udvari épület esetén nincs megkötés.

i)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas).”

7.§ (1) A R 9.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A területen az OTÉK 19.§ (2) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető:

a)környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,

b)irodaépület,

c)üzemanyagtöltő,

d)sportépítmény,

e)az OTÉK 1. melléklet 86. a)-e) és i)-j) pontja szerinti melléképítmény.”

     (2) A R 9.§ (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)A  „Gksz-1” jelű építési övezet

a)legkisebb telekterület 2000 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 30%

e)legnagyobb építménymagasság 7,5 m

f)legkisebb zöldfelület 30%

(5)A  „Gksz-2” jelű építési övezet

a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)legkisebb telekterület 2000 m2

c)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

d)beépítési mód szabadon álló

e)legnagyobb beépítettség 30%

f)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

g)legkisebb zöldfelület 40%

h)Az épületeket 35-45 fokos szimmetrikus nyeregtetővel kell fedni, a tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen”

8.§ A R 10.§ (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)A  „Gip-1” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület mezőgazdasági üzemek elhelyezésére

a)legkisebb telekterület 5000 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 50 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 30%

e)legnagyobb építménymagasság 6,0 m, ezt az értéket technológiai jellegű létesítmény magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

f)legkisebb zöldfelület 40%

(5)A  „Gip-2” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület mezőgazdasági üzemek elhelyezésére

a)legkisebb telekterület 5000 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 50 m

c)beépítési mód szabadonálló

d)legnagyobb beépítettség 30%

e)legnagyobb építménymagasság 6,0 m, ezt az értéket technológiai jellegű létesítmény magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

f)legkisebb zöldfelület 40%”

9.§ (1) A R 11.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)A  „K-1” jelű építési övezet – temető

a)legkisebb telekterület kialakult

b)beépítési mód szabadon álló

c)legnagyobb beépítettség 30%

d)legnagyobb építménymagasság 3,5 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

e)zöldfelületi mutató min. 40%

f)közterület felőli kerítés épített jellegű, áttört, hagyományos anyagú és díszítésű legyen, vagy élősövény telepítendő”

      (2) A R 11.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6)A  „K-2” jelű építési övezet – volt kastélyépületek

a)Az építési övezetben az OTÉK 14.§ szerinti épületek helyezhetők el, építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)legkisebb telekterület 1400 m2

c)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

d)beépítési mód szabadon álló

e)legnagyobb beépítettség 30%

f)legnagyobb építménymagasság kialakult

g)legkisebb zöldfelület 40%

h)A tetőhéjalás nád, fazsindely, term. pala, vagy cserép legyen

i)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört kerítés építendő hagyományos anyaghasználattal (kő, tégla, fa, kovácsolt vas), vagy élősövény telepítendő.”

10.§ A R 12.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A közlekedési hálózat elemeinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.”

11.§ A R 14.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14.§(1)A rendelet hatálya alá tartozó terület erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen az erdő területfelhasználási célja szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű – „Ev” jelű  erdők találhatók.

(3)Építési lehetőségek gazdasági erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca)az épület földszintes legyen

cb)legnagyobb építménymagasság 5,0 m

d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da)legnagyobb építménymagasság 5,0 m

db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m”

12.§ A R 18.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18.§(1)Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját az 1. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(2)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások

a)A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek listáját az 1. függelék tartalmazza, helyüket a szabályozási terv irányadó elemként tünteti fel.

b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

ca)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

cb)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.

cc)Helyi védettségű épület bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

cd)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

ce)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

cf)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

cg)A hagyományos utcakép védelmében bontást követő új építés esetén az új épületeket a meglévő épületek helyére, a szabályozási tervben is meghatározott építési vonalakra kell helyezni. A meglévő épületeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi munkarész iránymutatásai szerint kell eljárni.”

13.§ (1) A R 19.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)Természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembevételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását.

Egyes természeti értékek helyi védelméről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.” 

      (2)A R 19.§ (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)Az egyes gazdálkodási tevékenységek, területhasználatok, földhasználati módok, a kapcsolódó építési tevékenységek nem okozhatnak tájhasználati konfliktust és tájképi, ökológiai tájpotenciál csökkenést.

(4)A tájjelleg megőrzés, helyreállítás szakmai elveit a gazdálkodási tevékenységek, területhasználatok, földhasználati módok során, a járulékos építési tevékenységek építészeti-műszaki, tájépítészeti tervezésekor, végzésekor érvényre kell juttatni.”

14.§ A R 20.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20.§(1)Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

g)Zajvédelmi szempontból

ga)Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni.

gb)A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és magvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

gc)Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.

(2) Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3) Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”

15.§ A R 22.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22.§(1)Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2)Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.”

16.§ A R 23.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23.§Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a bányászati és földtani hatóság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén szakhatósági állásfoglalása szükséges.”

KIEGÉSZÍTŐ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

17.§ A R a következő 1., 2., és 3. melléklettel egészül ki:

„1. melléklet a 10/2004.(IX.1.) Önkormányzati rendelethez

RÉGÉSZETI VÉDELEM

1. Ánglis park                         018/1, 023/5   

2. Bittó-kastély                       018/1

3. Bíró-domb                          035/2, 035/8-9, 035/11, 035/13, 035/15

4. Fenékpuszta                        0208/14-15

5. Fodor kastély                      307/1-2

6. Fok (régi faluhely)             -

7. Harszt                                 0150/2-142, 0163/48-82, 0174/12-20

8. Homok                               0230, 0263, 0269, 0270, 0277,0280

9. Orgiai-puszta                      025/1-14

2. melléklet a 10/2004.(IX.1.) Önkormányzati rendelethez

A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT ELEMEI

3. melléklet a 10/2004.(IX.1.) Önkormányzati rendelethez

SZABÁLYOZÁSI TERV

SZT-1 ÉS SZT-2 JELŰ TERVLAPOK ÉS EZEK MÓDOSÍTÁSAI”

18.§A R a következő 1. és 2. függelékkel egészül ki:

„1. függelék a 10/2004.(IX.1.) Önkormányzati rendelethez

HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK

HV kategória (teljes épület- épületegyüttes)

1. Fodor – kúria                                    Zrínyi u.1.                 Hrsz: 307/1
2. Fodor – kúria kertje                          Zrínyi u.1.                 Hrsz: 307/2
3. Római Katolikus Templom               Vasút u. 17.              Hrsz: 141
4. Lakóépület                                        Petőfi u. 7.               Hrsz: 66
5. Lakóépület                                        Fő út 42.                  Hrsz: 21
6. Iskola                                                Fő út 28.                   Hrsz: 13
7. Református templom                        Fő út 26.                   Hrsz:12
8. Plébánia és paplak                           Fő u.24.                    Hrsz:12
9. Lakóépület                                        Arany J.u.1               Hrsz: 232
10. Lakóépület                                        Arany J.u.7.              Hrsz: 229
11. Lakóépület                                        Arany J.u.15             Hrsz:225
12. Lakóépület                                        Arany J.u.6.              Hrsz:203     
13. Lakóépület                                        Kossuth u.22            Hrsz: 185
14. Állomás és melléképületek               külterület                  Hrsz: 0256/7
15. Lakóépület                                        Kossuth u.10            Hrsz: 179
16. Lakóépület                                        Kossuth u.31            Hrsz: 114
17. Lakóépület                                        Kossuth u. 44.          Hrsz:198
18. Lakóépület                                        Fő u. 7.                     Hrsz: 99
19. Bittó Kastély és kertje                       külterület                   Hrsz: 018/1

2. függelék a 10/2004.(IX.1.) Önkormányzati rendelethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

1. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 50/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
2. A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3.§ (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.
3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
4. A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
5. Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
6. A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.

(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
2. Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
3. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
6. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok                                                  

1. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
2. Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
3. Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
5. Drávafok településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.”

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

19.§ A R 4.§-a, 5.§-a, 6.§ (1) bekezdése, 7.§ (2) és (3) bekezdése, 8.§ (4) bekezdése, 9.§ (3) bekezdése, 10.§ (3) és (6) bekezdése, 11.§ (1), (2), (3), és (5) bekezdése, 12.§ (2) és (3) bekezdése, 15.§ (4) d) pontja és (6) bekezdése, 16.§ (3) bekezdése, 17.§ (3) bekezdése,  valamint 21.§ (3) bekezdése hatályát veszti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

     (2) A rendelet a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

Drávafok, 2015. április 20.

                       Pálfy Tibor                                                        Dr. Szalóky Ildikó

                      polgármester                                                                  jegyző

A rendelet kihirdetve:

Drávafok, 2015. április 24.

                                                                                               Dr. Szalóky Ildikó

                                                                                                            jegyző