Drávafok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
Drávafok Község településképi védelméről
Hatályos: 2020. 01. 01Drávafok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (XI. 30.) önkormányzati rendelete
Drávafok Község településképi védelméről
Drávafok Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Járási Hivatala és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá Drávafok Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 8/2017. (VI.12.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Épületszélesség:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
2. Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).
3. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.
4. Illeszkedés: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.
5. Közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop.
6. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület-felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
7. Utasváró: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 18. pontjában meghatározott építmény.
8. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott, a 9. mellékletben és a 26. § (5) bekezdésében meghatározott kialakítású berendezések.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, a helyi védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai
2. § A helyi védelem feladata
1. a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,
2. a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése.
3. § A helyi védelem a Korm. rendelet 23/C. §-ban meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.
4. § (1) A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel rendeli el.
(2) A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Képviselőtestület is élhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
1. helyi egyedi vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén
a) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
b) a védendő érték megnevezését,
c) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon,
d) a védendő érték rövid leírását,
e) a védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,
f) a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.
2. helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén
a) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
b) a védett érték megnevezését,
c) a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon,
d) a védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,
e) a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes
f) indokolását,
g) a 6. § (2) bekezdésben foglaltakat alátámasztó, műemléki szakértő és indokolt esetben statikus szakértő által készített szakvéleményt is.
(4) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.
5. § (1) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot és azon alapuló értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:
1. a védendő érték megnevezése,
2. a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,
3. a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,
4. a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása.
(2) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
1. a kezdeményezőt,
2. a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát,
3. a kezdeményezéssel érintett objektumok vonatkozásában az elsőfokú építésügyi és örökségvédelmi hatóságot,
4. az állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt.
(3) A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.
6. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
1. a védett érték megsemmisült vagy
2. a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.
(2) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.
(3) Helyi egyedi védelem alatt álló érték országos egyedi műemléki védelem alá helyezése esetén a helyi egyedi védelem a műemléki védelem elrendelésével egyidejűleg megszűnik.
7. § (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet.
(2) A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:
1. a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
2. a védelem típusát,
3. a védett érték helymeghatározásának adatait,
4. területi védelem esetén a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot,
5. a védelem rövid indoklását
3. A helyi egyedi védelem alatt álló értékek
8. § A helyi egyedi védelem alatt álló területek jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
9. § A helyi egyedi védelem az építészeti örökség Korm. rendelet 23/C. § (4) bekezdésében meghatározott elemeire terjedhet ki.
10. § A helyi védetté nyilvánított épületek és építmények 1. mellékletben meghatározott alkotóelemeit védelem illeti meg.
11. § Azokban az esetekben, amelyekben az 1. melléklet a védett értéket külön nem nevesíti, az építmény minden alkotórészét – ide értve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is – védelem illeti meg.
4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
12. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha
1. a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és
2. a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.
(3) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.
(6) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.
5. A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása
13. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb 500 000 forint, amely bruttó összegként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.
(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható.
(4) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható.
(5) A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.
14. § (1) A pályázatokat a képviselő-testület bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg döntését a támogatásról.
(2) A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható.
15. § (1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.
(2) Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak.
(3) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
16. § A Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet jelöli ki.
17. § A településképi szempontból meghatározó területek:
1. Lakóterület,
2. Újfalu,
3. Üzemi területek,
4. Temető és
5. Természetközeli területek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények
18. § (1) Területi építészeti követelmények:
1. A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
1. A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.
2. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy alakítható ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsenek.
3. Az egyes településrészeken előírtak szerinti magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és udvari épületszárnyak eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók.
(3) Növénytelepítésre vonatkozó követelmények:
1. A településképi szempontból meghatározó területeken a 8. mellékletben meghatározott növényfajoktól eltérő telepítése nem lehetséges.
2. Az építési telkeken belüli zöldfelületek kialakításakor a hagyományos falusias telekhasználatot kell alapul venni, a növényesítés során a flóra-járásnak megfelelő őshonos, vagy honos növényállományt kell alkalmazni
3. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság kisebb nem lehet az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:
a) Az ingatlan déli és nyugati határától:
aa) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m;
ab) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;
ac) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint a d.) és e.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;
ad) cseresznyefa esetében 2,5 m;
ae) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;
b) Az ingatlan északi és keleti határától:
ba) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m;
bb) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m;
bc) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;
bd) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;
be) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;
bf) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;
bg) cseresznyefa esetében 5,0 m;
bh) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.
c) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az a) és b) pontok rendelkezéseitől eltérően a következő ültetési (telepítési) távolságoknál kisebb nem lehet:
ca) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m;
cb) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).
cc) A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.
d) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. Az útkeresztszelvényeken szereplő fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
(4) Egyéb településképi követelmények:
1. Az ingatlanokon az elektronikus építési naplóval igazolt kivitelezési tevékenységen kívüli esetekben a településképet rontó állapotokat meg kell szüntetni.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
19. § (1) A Lakóterület településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények:
1. Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
2. Új főépület a telek homlokvonalától számított 30 m-en belül helyezhető el.
3. Udvari épületek elhelyezésének szabályai:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén
aa) a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő,
ab) a meglévő épület keresztszárnnyal történő bővítésnél a keresztszárny az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban telepítendő,
ac) az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve.
ad) Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.
d) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) telepítése
da) legalább 20 m telekszélesség és
db) oldalhatáron álló beépítés
esetén lehetséges.
(2) A Lakóterület településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás:
a) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében olyan építmények amelyek nem illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez nem létesíthetők. A tetőformát, a tető hajlásszögét, az épület tömegformálását a környezethez nem illeszkedő módon nem lehet kialakítani, illetve megválasztani.
b) Lapostetős épület nem létesíthető.
c) Magastető szimmetrikus nyeregtetőként alakítandó ki és hajlásszöge 35o-nál kisebb és 45o–nál nagyobb nem lehet.
d) Az épület utcafronti szélessége a telek homlokvonalának 2/3-át nem haladja meg.
e) Utcára merőleges telepítés esetén épület, épületszárny szélessége nem haladhatja meg a 9 m-t.
f) Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenés, a telepítés módja, a tömeg szélessége és a tetőidom a kialakult utcaképhez nem illeszkedő módon nem alakítható ki. Az illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.
2. Homlokzati kialakítás:
a) Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.
b) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.
c) Épületeken fém vagy mázas kerámia anyagú, továbbá nagytáblás kivitelben kerámia, műgyanta kötőanyagú vagy fa homlokzatburkolat nem alkalmazható,
d) Az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásmagasságának mérete és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
e) Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.
f) Utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető.
g) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti berendezés
ga) tetőfelületen és utcai homlokzaton nem helyezhető el,
gb) erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul nem helyezhető el.
h) Szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el.
i) Újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.
3. Anyag és színhasználat:
a) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez és a településképi arculati kézikönyv javaslataihoz nem illeszkedő módon nem alakítható ki.
b) A szomszédos közterületről feltáruló épület tetőhéjalása natúr, és téglavörös égetett agyag vagy beton tetőcseréptől, nádtól, fa zsindelytől, természetes palától eltérő és a környezethez nem illeszkedő kialakítású nem lehet. 20 m2-nél bruttó alapterületnél nagyobb, szomszédos közterületről feltáruló melléképület héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindely-fedés nem alkalmazható.
c) Melléképület felületképzése a főépület színétől és felületképzésétől eltérő módú nem lehet. Ahhoz illeszkedő tégla, kő architektúrával vagy vakolattal kialakítható, amennyiben a főépület felülteképzése és színezése a településképi arculati kézikönyv javaslataival összehangban áll.
d) Az épületek felújítása, átszínezése egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúrájától eltérő tagolással nem alakítható ki.
e) Utcai kerítést náddal, fóliával, műanyag fóliával, hálóval, fémlemezzel vagy egyéb anyaggal nem takarható.
f) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az alábbiaktól eltérő módon kerítés nem létesíthető. Kerítés
fa) csak a szabályozási vonalon létesíthető,
fb) tagolt felületű, áttört kialakítású,
fc) legfeljebb 1,8 m magas és
fd) hagyományos építőanyagok és formák felhasználásával készülhet. (Ezek lehetnek fa, tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések acél anyagú szerkezetekkel kiegészítve.)
20. § (1) Az Újfalu településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények:
1. Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
2. Új főépület a telek homlokvonalától számított 30 m-en belül helyezhető el.
3. Udvari épületek elhelyezésének szabályai:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén
aa) a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő,
ab) a meglévő épület keresztszárnnyal történő bővítésnél a keresztszárny az utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban telepítendő,
ac) az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve.
ad) Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.
(2) A Lakóterület településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás:
a) A településrészen kizárólag magastető alakítható ki szimmetrikus nyeregtetőként, melynek hajlásszöge 35o-nál kisebb és 45o–nál nagyobb nem lehet.
b) Az épület utcafronti szélessége a telek homlokvonalának 2/3-át nem haladja meg.
c) Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.
2. Homlokzati kialakítás:
a) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
b) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásmagasságának mérete és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
c) Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúráját figyelembe nem vevő módon nem történhet.
d) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti berendezés
da) tetőfelületen és utcai homlokzaton nem helyezhető el,
db) erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul nem helyezhető el.
3. Anyag és színhasználat:
a) A tetőhéjazat anyaga natúr színű agyag vagy beton cseréptől, nádtól, fa zsindelytől és természetes palától eltérő nem lehet.
b) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
21. § (1) A Temető településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
1. Tömegformálás:
a) A településrészen magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők.
b) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.
c) A magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és épületszárnyak eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók.
d) Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a ravatalozó épületéhez, illetve a síremlékekhez.
2. Homlokzati kialakítás:
a) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
b) Az épületek nyílásai és a nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásmagasságának mérete és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
c) Épület homlokzatainak részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.
3. Anyag és színhasználat:
a) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
22. § (1) Az Üzemi területek településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények:
1. Új építmény építése esetén a telepítés módjának illeszkednie kell a területen kialakult épületek telepítéséhez.
2. Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe és az adott telephelyen belül lévő épületekhez és a táj építési hagyományaihoz is illeszkedően kell megválasztani.
(3) Az Üzemi területek településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
1. A kialakítandó épületek megjelenése, a tömegének szélessége és tetőidoma a területen kialakult épületek megjelenéséhez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.
2. A területen a közterület felől élősövénnyel takart áttört ipari kerítés, élősövény, vagy a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával készült áttört kerítéstől eltérő módon épített kerítés nem létesíthető.
3. Az építési telek építési szabályzatban külön nem jelölt telekhatárai mellett, őshonos, vagy honos fajokból álló növényzettől eltérő növényzet nem telepíthető.Az építési telkek belső növényesítése szaktervező által készített terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
4. Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, magastető alkalmazása esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal merőlegesen nem lehet kialakítani.
23. § (1) A Természetközeli területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
1. A tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
2. Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagtól (pl.: kő, fa) eltérő anyaghasználat nem lehetséges. A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.
3. Épület legmagasabb pontja a 9 métert nem haladhatja meg.
4. A területen lapostetős épület nem létesíthető.
5. Az épületenkénti legnagyobb bruttó alapterület a 100 m2-t nem haladhatja meg.
6. A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnylatú földszíntől eltérő színű nem lehet.
7. 50 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.
8. Növénytelepítési előírások:
a) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a helyben honos fajoktól eltérő növényfaj nem alkalmazható.
b) Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m-nél kisebb nem lehet. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
9. Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományaitól eltérő nem lehet.
9. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
24. § (1) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok nem változhat.
(2) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el.
(3) Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.
(4) Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.
(5) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.
(6) Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület szomszédos közterületről látható
1. tetőfelületén
a) antenna felépítmény,
b) klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
c) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,
d) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,
2. homlokzatán
a) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a cégtábla,
b) üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével,
c) napelem, napkollektor,
d) új parapet-konvektor, klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
e) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,
f) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet
g) nem helyezhető el.
10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
25. § Drávafok Község illetékességi területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: településképi törvény), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint 10 db reklámhordozó létesíthető.
26. § (1) Reklámot, reklámhordozó berendezést falusias lakóterület, valamint különleges sport terület-felhasználási egységekben, közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon
27. § A Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá a település közterületein.
11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen álló épület:
1. használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1–1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható,
2. közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,
3. homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
4. közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető nem helyezhető el.
5. Légkondicionáló berendezés kültéri egysége a közterületről feltáruló homlokzaton kizárólag az országos településrendezési építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 92. § (2) figyelembe vételével helyezhető el,
6. közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat,
7. közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni,
8. közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.
12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai
29. § (1) Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások:
1. a belterületeken
a) az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat az országos vagy, helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül, földkábelbe kell fektetni,
b) ezeken a területeke a hálózati rekonstrukció során földkábelre kell áttérni,
c) elosztószekrények elhelyezését az a) pontban leírt területen ––süllyesztett megoldással, vagy a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,
2. a külterületeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia és a távközlési hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető,
3. a transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A település belterületén az új házas transzformátorokat a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető.
(2) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások.
1. településkép-védelem szempontból a hírközlési és a kábel TV-hálózatokat a belterületen
a) újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, amennyiben a meglévő légvezetékes villamos energia hálózatokkal a közös oszlopsoron történő elhelyezés nem megoldható,
b) meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni,
c) földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,
2. azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni,
3. a mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó,
4. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek lehatárolását a 3. melléklet jelöli ki.
5. Új antenna műtárgyak elhelyezésénél a meglévő magas építmények (pl. középmagas- magas építmény, templomtorony, víztorony stb.) felhasználását kell előnyben részesíteni.
6. Az antennatornyok kialakítása belterületen rácsos tartóval kialakított acélszerkezettel nem hozható létre.
7. Az ilyen típusú tornyok színezése a környezetükbe illeszkedő kialakítással készüljön, figyelemmel a más jogszabályok által előirt, légi járművek biztonságos közlekedését elősegítő kötelező színezési szabályokra is.
A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
13. A szakmai konzultáció
30. § A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
31. § A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, építési engedélyhez nem kötött, településképi megjelenést érintő, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerűsített bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetén.
32. § (1) A szakmai konzultációt
33. § (1) A szakmai konzultáció kizárólag személyesen történhet, az építtető vagy kérelmező részére elektronikus úton jelzett időpontban és helyszínen.
(2) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
34. § (1) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben
14. A településképi véleményezési eljárás
35. § Drávafok Község Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le a Korm. rendelet szerint, az 4. mellékletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén.
36. § (1) A véleményezési eljárást a 6. mellékletben meghatározott kérelemmel kell kezdeményezni.
(2) A kérelemhez a Korm. rendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni, a következő tartalommal:
37. § A Polgármester a településképi véleménye kialakításához a 4. mellékletben meghatározott építési tevékenységeknél meghatározottak szerint a Főépítész szakmai véleményét kéri ki.
38. § (1) A véleményezési eljárás során a (2) bekezdésben foglalt részletes szempontokat kell vizsgálni.
(2) A Korm. rendeletben foglaltak alapján a véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy
1. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a IV. fejezetben meghatározott településképi követelményeknek,
2. a közterület mentén az épület kialakításának módjával és feltételeivel kapcsolatban
a) az épület megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
b) közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
3. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység az építészeti minőség és szakmai igényesség, ezen belül a telepítés, településkép, az esztétikus megjelenés, a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelés szempontjából
a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a rálátás és kilátás követelményeit,
c) az épület homlokzata és tetőzete megfelelően illeszkedik-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) a terv településképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e az épített környezet adottságaihoz,
g) az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv előírásainak, ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.
39. § A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
15. A településképi bejelentési eljárás
40. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le a Korm. rendelet szerint az 5. mellékletben meghatározott
41. § (1) A bejelentési eljárást a 7. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel és digitális adathordozó melléklettel kell kezdeményezni.
(3) A bejelentéshez a Korm. rendeletben foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell benyújtani:
1. építési tevékenység esetén
a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is,
b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) alaprajz,
d) homlokzatok rajza,
e) utcaképi vázlat, színterv és látványterv.
2. reklám vagy reklámhordozó elhelyezése esetén
a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,
b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,
d) az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,
e) az elhelyezéssel érintett építménynek a reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett,
f) utcaképi vázlat, színterv és látványterv.
3. rendeltetésváltoztatás esetén
a) a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását is ismerteti,
b) helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését,
c) a tervezett rendeltetés parkolási igényét alátámasztó alaprajz.
(3) A (2) bekezdésben részletezett munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.
42. § A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
43. § A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Drávafok Község Önkormányzat Képviselőtestülete bírálja el.
16. A helyi védelemhez kapcsolódó helyrehozatali kötelezettség
44. § (1) A településkép és a helyi épített örökség védelme érdekében, a Rendelet 1. melléklet szerinti helyi egyedi védelem alatt álló építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő a polgármester hatósági döntésében.
(2) A helyrehozatali kötelezettség a Rendelet 12. §-a szerinti helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek elmulasztása és a 24. §-a szerinti a helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények megsértése esetére írható elő.
(3) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell:
1. az építmény pontos beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám),
2. a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,
3. a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek), vagy a teljes építmény pontos megnevezését,
4. a helyrehozatali kötelezettség teljesítésének végső határidejét,
5. a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait, és
6. a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (településképi kötelezés, településképi bírság).
17. A településképi kötelezés
45. § (1) A Polgármester a II. fejezetben meghatározott helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek és IV. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a Településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerint jár el.
(2) A Polgármester
18. A településkép-védelmi bírság
46. § (1) A Polgármester az 45. § (2) bekezdése szerinti esetekben induló településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege
1. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével
a) a bejelentési dokumentációban vagy a döntésben foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően
aa) magánszemély esetében legalább 50 000 forint, legfeljebb
100 000 forint,
ab) nem magánszemély esetében legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,
b) a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén
ba) magánszemély esetében 100 000 forint,
bb) nem magánszemély esetében 200 000 forint,
2. a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerinti döntésben foglaltak végre nem hajtása
a) és magánszemély esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,
b) és nem magánszemély esetén legalább 200 000 forint, legfeljebb 400 000 forint.
(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
1. a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatását,
2. a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatóságát,
3. a jogsértő állapot időtartamát.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
47. § Hatályát veszti Drávafok Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 10/2004.(IX.1.) rendeletének
1. 8. § (5) bekezdés h), l), m), n) és o) pontjai,
2. 8. § (6) bekezdés h) és i) pontjai,
3. 8. § (7) bekezdés h) és i) pontjai,
4. 8. § (8) bekezdés h) és i) pontjai,
5. 8. § (9) bekezdés h), l), m), n) és o) pontjai,
6. 8. § (10) bekezdés h) és i) pontjai,
7. 8. § (11) bekezdés h) és i) pontjai,
8. 8. § (12) bekezdés h) és i) pontjai,
9. 8. § (13) bekezdés h), l), la), lb), m), n) és o) pontjai,
10. 9. § (5) bekezdés h) pontjai,
11. 11. § (4) bekezdés f) pontjai,
12. 11. § (6) bekezdés h) és i) pontjai és
13. 18. § (2) bekezdése.
48. § E rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.