1.  § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Felsőszentmárton Községi Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7968 Felsőszentmárton Kossuth u. 8.

(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő testület és szervei biztosítják. A képviselő testület szervei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésével összhangban:

(4) A képviselő testület tagjainak a száma: 5 fő. A képviselő testület tagjainak a névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(5) Az önkormányzat ellátja az Alaptörvény 32. § (1) bekezdésében, az Mötv. 13. § (1) és 20. § (1) bekezdésében, valamint az egyéb jogszabályokban rögzített önkormányzati feladatokat.

(6) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 1. függeléke tartalmazza. A telephelyeket e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(7) A képviselő testület egyes hatásköreit rendeletében az Mötv. 41. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átruházhatja. Az átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(8) A polgármester dönthet a képviselő testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

2.  § (1) A képviselő testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart. Az adott évben megtartandó üléseinek a számát és időpontját az éves munkatervében rögzíti. A munkaterv tervezetét a polgármester készíti el és a képviselő testület hagyja jóvá.

(3) A testületi munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér az önkormányzati képviselőktől, a bizottságoktól, a nemzetiségi önkormányzat elnökétől, a helyben működő pártoktól és civil szervezetektől, valamint az önkormányzati/társulási intézmények vezetőitől.

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a képviselő testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.

3.  § (1) A képviselő testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülés összehívására a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

(2) A képviselő testület ülését – főszabályként – 7968 Felsőszentmárton Kossuth u. 8 sz. alatti hivatalba kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő testület ülését fent említett helyen kívül máshová is össze lehet hívni.

(3) A képviselő testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. Írásbeli meghívónak tekintendő a papír alapon küldött levélen kívül az elektronikus levélben továbbított meghívó is.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell

(5) A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább négy nappal korábban megkapják.

(6) Az ülésre meg kell hívni:

(7) A képviselő testület ülése nyilvánosságának biztosítása érdekében az ülés meghívóját ki kell függeszteni Drávakeresztúr hirdetőtábláján is.

4.  § (1) A képviselő testület ülése nyilvános, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülés vezetője engedélyt ad.

(2) A képviselő testület zárt ülést tart, vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt.

(4) A zárt ülésen hozott képviselő testületi döntés is nyilvános.

5.  § (1) Előterjesztésnek minősül a polgármester, az önkormányzati képviselő, a képviselő testület bizottsága, a jegyző, vagy a hivatalvezető-helyettes által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Írásban kell előterjeszteni:

(3) A napirendek előterjesztésére fő szabály az írásbeliség, de a képviselő testület nem zárja ki a szóbeli előterjesztés lehetőségét sem. Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.

(4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat (javaslatok) összeállítására. Az előterjesztést – törvényességi szempontból – ilyenkor is a jegyző észrevételezi.

6.  § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés amely az ülés meghívójában nem szerepel és az ülést megelőző 4. nap 16 órája után nyújtották be a polgármesternek. A képviselő testület egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés azonnali napirendre tűzése tárgyában.

(2) Sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

7.  § (1) A képviselő testület ülését a polgármester, távollétében az őt helyettesítő alpolgármester, mint az ülés elnöke vezeti. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülés vezetésére a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke jogosult.

(2) Az ülés megnyitásakor az ülés elnöke számszerűen megállapítja a határozatképességet, majd azt az ülés teljes ideje alatt ellenőrzi.

(3) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő testület ülése rendjének fenntartásáról. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke azzal, hogy az önkormányzati képviselővel szemben a képviselői jogállásából fakadó kötelezettségeinek teljesítését korlátozó intézkedést alkalmazni nem lehet:

(4) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(5) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

(6) A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására.

8.  § (1) A határozatképesség megállapítását követően az ülés elnöke javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről, illetve ezt megelőzően a sürgősségi indítványról a képviselő testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(2) Amennyiben az ülés vezetője a polgármester, a napirendek tárgyalása előtt a lejártát követő soros testületi ülésen beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb önkormányzati eseményekről, a tett lényegesebb intézkedésekről.

(3) Napirend előtt felszólalásra az ülés elnökétől bármelyik önkormányzati képviselő kérhet engedélyt.

(4) Az ülés elnöke minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadó, valamint az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előadóhoz vagy az előterjesztőhöz a vita megkezdése előtt a képviselő testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre szintén a vita előtt választ kell adni.

(5) A tanácskozási joggal részt vevők – az önkormányzati képviselők, a jegyző, és a napirend előadója, valamint az előterjesztő kivételével – a napirend vitájához egy alkalommal szólhatnak hozzá. Az ülés elnöke további hozzászólást engedélyezhet.

(6) Az ülés elnöke a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg. Soron kívül kell szót adni ügyrendi kérdésben történő hozzászólás esetén bármely képviselőnek.

(7) Adott napirendi ponthoz bármely önkormányzati képviselő legfeljebb 5 perces időkeretben szólhat hozzá. Az ülés elnöke további hozzászólást (időkeretet) engedélyezhet.

(8) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(9) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(10) Az előterjesztő a javaslatot, illetve az önkormányzati képviselő és a jegyző a módosító indítványt a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(11) Az ülés elnöke az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő indítványokról – elhangzásuk sorrendjében – majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a képviselő testület.

(12) A jegyző, jelzi a képviselő testületnek, a képviselő testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

9.  § (1) A képviselő testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

(2) Minősített többség, azaz a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében. A képviselő testület nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

(3) A képviselő testület döntései

(4) A képviselő testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

10.  § (1) A képviselő testület a 9. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő önkormányzati képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani. A képviselő testület nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(4) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden önkormányzati képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén az önkormányzati képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

11.  § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt bármely képviselő indítványozza.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak meghatározása csak az adott alkalomra vonatkozik.

(3) A titkos szavazás során az önkormányzati képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

12.  § (1) A képviselő testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. §-a határozza meg.

(2) Az önkormányzati képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott személyes érintettségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, ezt a képviselő testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

13.  § Az ülés vezetője a 11-12. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a képviselő testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

14.  § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezését a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a Közös Önkormányzati Hivatal bevonásával annak tervezetét, a hatásvizsgálattal és az indokolással együtt előkészíti.

(3) A rendelet-tervezetekhez módosító javaslatokat a napirend tárgyalásának befejezéséig írásban kell az ülés elnökéhez eljuttatni. A módosító javaslatokat, ha az ülés elnöke indokoltnak tartja, kiosztatja a képviselőknek

(4) A rendelet kihirdetése:

(5) A rendeleteket külön-külön, naptári évenként újra kezdődően folyamatos sorszámozással kell ellátni.

(6) A hatályban lévő rendeletekről a nyilvántartást a Közös Önkormányzati Hivatal vezeti.

15.  § (1) A képviselő testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A testületi határozatokról, és azok végrehajtásáról a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

16.  § (1) A képviselő testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv mellékletei:

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(3) A képviselő testület üléséről készült jegyzőkönyvet az Mötv. 52. §-ában meghatározottak szerint kell elkészíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:

(4) A jegyzőkönyv és mellékletei a Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatalban az érdeklődők részéről megtekinthető. Ez alól kivétel a zárt ülések jegyzőkönyve. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

17.  § (1) A képviselő testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart előre meghirdetett időpontban az Mötv. 54. §-ban meghatározottak szerint.

(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő testület tagja, a jegyző, vagy a jegyző által megbízott hivatali dolgozó.

(4) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A képviselő testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat. A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak. A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat. A hozzászólási jog megadása a képviselő testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

(6) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(7) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít. A jegyző a jegyzőkönyv elkészítéséről a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.

18.  § (1) A képviselő testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést (a továbbiakban: fórum) tarthat.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő testület által felkért - a képviselő testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a polgármester, a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó feljegyzést készít.

19.  § (1) A képviselő testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, a közügyek megoldására törekednek.

(2) A településen működő egyesületeket, civil szervezeteket - a tevékenységi körük szerinti napirendi pontok tárgyalásakor – a tanácskozási joggal az ülésre meg lehet hívni.

20.  § (1) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

(2) A képviselő testület az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

(3) Az önkormányzati képviselők járandóságairól a képviselő testület az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönthet.

(4) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(5) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(6) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását - amennyiben ilyenekkel rendelkezik - a képviselő testület határozattal 6 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

21.  § (1) A polgármester főállásban látja el polgármesteri feladatait.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.

(3) A polgármester Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

(4) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

22.  § (1) A képviselő testület a képviselők közül egy alpolgármestert választ, aki e tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.

(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.

(3) Az alpolgármester - tartós akadályoztatása miatti távollétében - teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert. Az alpolgármester önkormányzati döntést csak helyettesítő jogkörében hozhat.

23.  § (1) A képviselő testület bizottsága(i) – feladatkörükben – előkészíti(k) a Képviselő testület döntéseit, ellenőrzi(k) a döntések végrehajtását.

(2) A megválasztott állandó bizottság(ok) felsorolását, a bizottság(ok) tagjainak a létszámát a bizottság(ok) feladat- és hatáskörét e rendelet 2. melléklete, a megválasztott bizottsági tagok névsorát e rendelet 2. függeléke tartalmazza.

(3) A bizottság(ok) tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.

(4) A bizottság(ok) működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy a bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.

(5) A bizottság(ok) működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(6) Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve tag megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását - amennyiben ilyenekkel rendelkezik - a képviselő testület határozattal 6 hó időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

24.  § (1) A képviselő testület feladatai eredményesebb ellátása érdekében, továbbá felvilágosítás-kérés kivizsgálására ideiglenes bizottságot (bizottságokat) hozhat létre.

(2) Szervezetükre és működésükre az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő testület által történő elfogadásáig tart.

(4) Amennyiben célszerűségi ok indokolja, hogy önkormányzati tisztségviselő, vagy köztisztviselő részt vegyen a feladat ellátásában, akkor a Képviselő testület ideiglenes bizottság helyett „munkacsoport” létrehozása mellett dönthet, ahol a bizottság megalakításának és működésének az Mötv. által megfogalmazott korlátai nem érvényesülnek.

25.  § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

(3) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört Felsőszentmárton önkormányzat polgármestere gyakorolja.

(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

26.  § (1) Felsőszentmárton, Drávasztára és Drávakeresztúr községek képviselő testületei közös önkormányzati hivatalt hoznak létre az Mötv. 85. § (10) bekezdése alapján.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal elnevezése és címe: Felsőszentmártoni Közös Önkormányzati Hivatal 7968 Felsőszentmárton Kossuth u. 8.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal felépítése:

27.  § (1) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontja és az Mötv. 87. §-a értelmében az önkormányzatok feladatuk hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokat hozhatnak létre.

(2) A társulások felsorolását, melyekhez a település csatlakozott e rendelet 4. függeléke tartalmazza.

28.  § (1) Felsőszentmárton községben az alábbi nemzetiségi önkormányzatok működnek:

29.  § (1) A képviselő testület a hosszú távú fejlesztési elképzeléseit az Mötv.116. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.

(2) A gazdasági program, fejlesztési terv tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

30.  § (1) A képviselő testület az önkormányzat költségvetéséről és zárszámadásáról rendeletet alkot, a megalkotásukra a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet, és a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

(2) A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A képviselő testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr útján láttatja el.

31.  § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetésével a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/2007. (IV.12.) önkormányzati rendelet, illetve annak módosításai hatályát vesztik.