Felsőszentmárton község képviselő testületének 4/2020(III.13.) önkormányzati rendelete
Képviselő-testületének és szerveinek szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2020. 03. 13- 2023. 07. 03Felsőszentmárton község képviselő testületének 4/2020(III.13.) önkormányzati rendelete
Képviselő-testületének és szerveinek szervezeti és működési szabályzatáról
Az önkormányzati rendszer folyamatos erősödésének eredményeként Felsőszentmárton Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete kiemelt céljának tekinti, hogy olyan önszerveződésen alapuló helyi hatalomgyakorlás valósuljon meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján - a törvényi keretek között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.
Általános rendelkezések
1. § Felsőszentmárton Községi Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva szervezeti és működési szabályairól – a továbbiakban SZMSZ - a következőket rendeli el.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
A Képviselő-testület Szervezete és Működése
A Képviselő-testület
4. § (1) Felsőszentmárton község Önkormányzatának a Mötv-ben kötelezően előírt és az önkormányzat által önként vállalt feladatainak ellátását a képviselő-testülete és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző továbbá a társulás látják el.
(2) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre illetve társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör visszavonható. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület - melynek a polgármester is tagja - 5 főből áll. A polgármestert a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek kell tekinteni.
A Képviselő-testület feladat- és hatásköre
5. § (1) A Képviselő-testület ellátja a Mötv., valamint az ágazati jogszabályok által kötelezően előírt feladat-és hatásköröket. A képviselő- testület önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatok eredményes ellátása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal. A feladatok eredményes ellátása érdekében a képviselőtestület alapítványt hozhat létre.
(3) A kötelezően ellátandó feladatokat a Képviselő-testület elsősorban társulásban fenntartott intézményrendszer útján, ennek hiányában önálló szervezeti formában látja el.
(4) A képviselő-testület szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:
A Képviselő-testület ülésének összehívása
6. § (1) A képviselő-testület alakuló-, rendkívüli-, valamint évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
7. § (1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit a választási ciklus időtartamára szóló Gazdasági Programban foglalja össze. A program előkészítése során a képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek véleményét kéri, végrehajtásáról közmeghallgatás napirendje keretében számol be.
(2) A Gazdasági Program-tervezet elkészítése a polgármester feladata.
(3) A tervezet elkészítése során javaslatokat kell kérni a bizottsági elnököktől, az önkormányzat intézményeinek vezetőitől, társaságától, nemzetiségi önkormányzatoktól, társadalmi szervezetektől, a képviselő-testületi üléseken tanácskozási jogot kapott helyi önszerveződő közösségektől.
8. § (1) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót az ülés időpontja előtt legalább 5 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek.
9. § (1) A Képviselő-testületi ülésre napirendi javaslatot terjeszthet elő bizottság, bármely képviselő, az önkormányzat intézményeinek vezetői, a Nemzetiségi Önkormányzatok elnökei, a jegyző, valamint feladatkörében a belső ellenőr.
10. § (1) Általában írásos előterjesztés készül a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható kérdésekben.
(2) Csak írásos előterjesztés alapján tárgyalható témák:
a) rendelet - alkotás,
b) szervezet kialakítása és intézmény alapítása, megszüntetése,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó személyi ügyek,
e) önkormányzati hitelfelvétel.
(3) A képviselő-testület ülésének előkészítésére készített írásbeli – nem tájékoztató jellegű – előterjesztésnek tartalmaznia kell
11. § (1) Az esetleges jogszabálysértések megelőzése céljából minden előterjesztést, azok kiküldése előtt be kell mutatni a jegyzőnek.
12. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen megjelent állampolgároknak határozathozatal előtt a képviselő-testület szavazata alapján a polgármester hozzászólást engedélyezhet. A hozzászólási lehetőség kérése nem utasítható el, ha a hozzászóló, mint adott érdekközösség (pl. lakókörzet) megbízottja az ülés előtt a polgármestertől azt kéri.
(2) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor,
c) zárt ülést rendelhet el vagyonával való rendelkezés, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) Zárt ülést megtartását a (2) bekezdés c) pontban meghatározott esetben a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a képviselőt-estület mindig egyedileg, vita nélkül határoz. A (2) bekezdés c) pontja szerinti ügyekben a meghívó tervezetének elkészítésével egyidejűleg a jegyző az érintettől nyilatkozatot kér, hogy a személyét érintő ügy nyilvános tárgyalását ellenzi-e vagy sem.
(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehet részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.
(5) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a bizottságokra is.
13. § (1) A képviselő- testületi ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:
a) a Kormányhivatal vezetője vagy meghatalmazottja,
b) a jegyző
c) a napirendre tűzött témával érintett szervezet képviselője,
d) a nemzetiségi önkormányzatok képviselői.
(2) Meghívottként vesznek részt a képviselő-testület ülésén az önkormányzati intézmények vezetői, a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységeinek vezetői, továbbá mindazok, akiknek jelenlétét a polgármester és a bizottságok szükségesnek tartják. A polgármester számukra és az ülésen megjelent más szervek képviselőinek szót adhat.
Az ülés vezetése
14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a jogi és ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.
(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.
15. § (1) Az ülés kezdetén a polgármester megállapítja a határozatképességet, javaslatot tesz a napirendre és a jegyzőkönyv hitelesítők személyére, melyekről a képviselő-testület – a napirend tekintetében a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – vita nélkül, jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(2) A polgármester ezt követően tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(3) A polgármester, a bizottságok vagy a települései képviselő sürgősségi indítványt terjeszthet elő. A sürgősségi indítványban a kezdeményezők arra tesznek javaslatot, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendjeként tárgyalja meg. Ha sürgősségi indítvány elfogadását a polgármester vagy bármely képviselő ellenzi, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.
16. § (1) A polgármester 15. §. (2) bekezdés szerinti beszámolóját követően tárgyalja a képviselő-testület az elfogadás szerinti sorrendben a napirend többi pontját és hoz döntést a kérdésekben. A polgármester minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.
(2) A napirendi pont tárgyalását – a költségvetési rendeletet érintő, valamint a nagy horderejű, különösen összetett tárgyú előterjesztések kivételével- legfeljebb 5 perces szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult, és a kiegészítés nem ismételheti meg az írásos előterjesztés tartalmát.
(3) A bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök, vagy a bizottságok által megbízott tagok ismertetik maximum 5 percben, tájékoztatást adva a kisebbségi véleményeknek is. Az előadóhoz a polgármester, a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.
(4) Az előterjesztésekhez a képviselők módosító indítványokat terjeszthetnek elő. A napirendi pont tárgyalásánál azonos tartalmú módosító indítvány csak egy alkalommal kerülhet előterjesztésre. Az előterjesztő válaszában nyilatkozik a napirendi pont vitájában elhangzott módosító indítványokkal kapcsolatosan álláspontjáról is.
(5) A vita lezárására, a hozzászólások időbeni korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(6) A terméketlen vita megakadályozása végett a polgármester:
a) javaslatot tehet a hozzászólások olyan formában történő lerövidítésére és korlátozására, hogy az egyazon nézetű képviselők egymás után fejtsék ki indokaikat és csak a még el nem hangzott kiegészítő érveket ismertessék,
b) bármely képviselő indítványára egy alkalommal 10 perces szünetet rendelhet el.
(7) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(8) A polgármester a vita lezárása, összefoglalása és az előterjesztő nyilatkozata után előbb a módosító indítványt, annak elutasítása esetén az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Módosító indítvány elfogadása esetén a módosításokkal változtatott eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.
(9) A módosító indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő kérdésekben is – ugyanolyan szavazati arányok szükségesek, mint amelyet a döntés egésze megkíván.
17. § (1) Az ülést levezető elnök jogosítványai:
a) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, megnyitja, berekeszti és bezárja az ülést;
b) előterjeszti az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, napirendi pontonként vezeti, majd összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
c) a képviselő-testület döntése alapján korlátozza a hozzászólások időtartamát;
d) hozzászóláskor megadja, illetve az e./ és f./ pontban meghatározott esetben megvonja a szót a jelenlevők bármelyike tekintetében;
e) figyelmezteti a hozzászólót, és felszólítja a tárgyra térésre, ha eltér a tárgyalt témától, vagy ismétli a korábban általa vagy más hozzászóló által elmondottakat. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja szót, de ezen döntését a képviselő-testület egyszerű többséggel felülvizsgálhatja;
f) tárgyalási szünetet rendelhet el; a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti az akadály megszűnéséig;
g) a képviselő-testületi üléshez méltatlan , testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasíthatja; ismétlődő esetben figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti;
h) határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti. Azokat a napirendeket amelyek tárgyalása ezen okból elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére.
Kérdés és interpelláció
18. § (1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől, a jegyzőtől és a bizottság elnökétől és a hivatal szervezeti egység vezetőktől) önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet.
(2) A képviselők napirend előtti hozzászólásaikat, kérdéseiket, interpellációikat a képviselő-testületi ülésen a polgármester és a bizottsági elnökök tájékoztatója után tehetik meg. A kérdést, interpellációt szóban, vagy írásban lehet előterjeszteni.
(3) A polgármester már az ülés kezdetén közli azokat a kérdéseket, interpellációkat, amelyeket az ülést megelőzően nyújtottak be.
(4) Minden feltett kérdésre összegyűjtve, az interpellációra pedig lehetőleg annak elhangzása után választ kell adni.
(5) Ha az interpellációt azonnal nem lehet megválaszolni, és a képviselő azt az ülést megelőzően legalább 2 nappal nem nyújtotta be, legkésőbb 15 napon belül írásban kell az érdemi választ megadni. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni és annak elfogadásáról a testület a következő ülésén dönt.
(6) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik. Ha a kérdező a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról nyilatkozik az interpelláló és külön dönt a testület is.
(8) „Ha a képviselő-testület a (6) és (7) bekezdésre, mint kérdésre, vagy interpellációra adott választ nem fogadja el, akkor az ügy kivizsgálását rendelheti el.
A képviselő-testület döntései
19. § (1) A Képviselő-testület
a) határozatot hoz vagy
b) rendeletet alkot
(2) A Képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a képviselői interpellációra és kérdésre adott válasz elfogadásáról.
(3) A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése:
(4) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése:
Határozathozatal
20. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást a 12. §. (2) bekezdésében foglalt ügyekben, és a jogszabályokban meghatározott esetekben tarthat.
(2) A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az érintett képviselő az összeférhetetlenséget legkésőbb a napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor köteles bejelenteni.
A szavazás módja
21. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással – kézfeltartással - vagy a (3) bekezdésben meghatározott esetekben név szerinti szavazással –hozza, vagy a 12. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben bármely képviselő indítványára minősített többséggel elhatározhatja titkos szavazás tartását. Törvényben meghatározott esetekben titkos szavazást kell tartani.
(2) Nyílt szavazás során a polgármester szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, a képviselők - ha a szavazástól nem tartózkodnak - minden esetben kézfeltartással jelezve „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.
Rendelet-alkotás
22. § (1) A képviselő-testület feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendeletek alkotását kezdeményezheti:
Jegyzőkönyv
23. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely hiánytalanul tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakat. Szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni név szerinti szavazáskor, illetve ha a képviselő-testület így határoz.
1. § (1) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek:
a) a képviselő-testület előterjesztéseibe és az ülések jegyzőkönyveibe. Ennek érdekében az ülés teljes anyagát a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal, e feladat ellátására, a jegyző által megbízott dolgozónál kell elhelyezni.
b) A választópolgárok a jegyzőkönyvi anyagokat előre egyeztetett időpontban a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalban, ügyfélfogadási időben tanulmányozhatják.
c) A választópolgár írásbeli kérelmére, az általa megjelölt jegyzőkönyvi oldalakat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal, 15 napon belül hiteles másolatban elkészíti és megküldi vagy átadja az állampolgárnak. A választópolgár a másolatkészítéssel ténylegesen felmerült költséget fizeti meg.
d) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak a zárt ülésen részvételre, valamint a jogszabály alapján betekintésre jogosultak tekinthetnek bele, az Adatvédelmi Szabályzat előírásainak megfelelően. A zárt ülésbe való betekintésre vonatkozóan külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a betekintő adatait, a betekintés jogcímét és időpontját.
1. § (1) A képviselő-testület határozatáról az ülést követő 8 napon belül jegyzőkönyvi kivonatot kell küldeni a döntések végrehajtásában érdekelt személyeknek, szerveknek.
(2) A jegyzőkönyvi kivonatok megküldéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A képviselő-testület döntéseiről a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, év elejétől kezdődően folyamatos sorszámozással.
Különös működési szabályok
1. §
.
A./ A L A K U L Ó Ü L É S
1. §
B./ E G Y Ü T T E S K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T I Ü L É S
Lakossági fórumok
1. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat terjeszthetnek elő. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni. A közmeghallgatáson a Képviselő-testületnek határozatképes létszámban jelen kell lennie.
(2) A lakossági érdekek feltárása és egyeztetése, az igények megismerése és figyelembe vétele végett a képviselőtestület jelöli meg munkatervében, illetve egyedi döntéssel azokat a feladatokat, amelyeket közmeghallgatásra kell bocsátani.
(3) A közmeghallgatásra bocsátható napirendek:
a) a településfejlesztés főbb irányai,
b) egyes kiemelt jelentőségű szolgáltatások helyzete,
c) alapvető intézmények (óvoda, eü.ellátás) működése,
d) utcanév és közterület elnevezés,
e) emlékműállítás,
f) adórendelet-tervezet vitája,
g) jogi státusz megváltoztatásával kapcsolatos javaslat.
(4) A közmeghallgatás időpontját az ülést megelőző 15 nappal meg kell hirdetni, a településen működő szerveket külön is értesíteni kell.
(5) A közmeghallgatás szervezése a polgármester feladata.
(6) Az ülés lefolyása:
a) az előterjesztő szóban tart ismertetést,
b) a polgármester vagy az általa megkért közviselő, vagy hivatali dolgozó kiemeli, rögzíti a főbb vitapontokat, a döntésre érett kérdéseket,
c) elsőként a lakosság köréből megjelentek kapnak szót,
d) ezt követően a képviselők mondják el hozzászólásaikat, amely során lehetővé kell tenni, hogy az abban érintett állampolgár nyomban reagálhasson,
e) ezt követően kell kialakítani egy közös, egységes álláspontot.
(7) A közmeghallgatásról a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
IV.FEJEZET
A települési képviselő
29. § (1) A képviselő főbb jogai:
a) részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
b) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek, a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését,
c) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését,
d) joga van a képviselő-testület által megállapított juttatást igénybe venni.
(2) „A települési képviselők a képviselők tiszteletdíjáról szóló rendeletben meghatározott összegű tiszteletdíjra jogosultak.”
(3) A települési képviselőt a polgármester és a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói soron kívül kötelesek fogadni és igénye alapján legkésőbb 3 napon belül a szükséges felvilágosítást, adatot stb. megadni.
(4) A települési képviselők nevét a 2. számú függelék tartalmazza.
1. § (1) Az önkormányzati képviselő:
a) a képviselő-testület ülésén - a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon – kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát,
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől) a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,
f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak 30 napon belül érdemi választ kell adni,
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra jogosult.
h) A képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar nyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni,
j) eskütételét követő három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen,
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
l) az önkormányzati képviselő megválasztásától számított 30 napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozás mentes adózói adatbázisba ( továbbiakban adatbázis )
V.FEJEZET
A Képviselő-testület bizottságai
1. § (1) A bizottságok általános feladata a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, önkormányzati rendeletben hatósági jogkör állapíthat meg részükre.
(2) A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat választ. Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottságokba a képviselő-testület külsős tagokat is választhat, akiknek bizottsági jogosítványa megegyezik a bizottság képviselő tagjaival. A település polgármestere, alpolgármestere illetőleg a közös hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke vagy tagja.
(3) A képviselő-testület meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.
(4) A bizottságok működési rendjüket maguk állapítják meg, ügyviteli feladataikat a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről - a hivatal bizottság patronálására kijelölt dolgozója segítségével - a bizottság elnöke gondoskodik.
(5) A bizottság összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt és a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.
1. § (1) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: Jogi és Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma 3 fő. A Bizottságban három képviselő-testületi tag vesz részt.
(2) AJogi és Ügyrendi Bizottság hatásköre:
a) A 2011.évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 39. §-ában meghatározottak szerint nyilvántartja, ellenőrzi, kezeli és vizsgálja a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat,
b) Az Mötv. 37. § (1) és (2) bekezdésében írtak szerint kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,
c) állást foglal ügyrendi kérdésekben;
d) titkos szavazás esetén lebonyolítja a szavazást;
e) az alpolgármester választásra irányuló titks szavazást lebonyolítja.
(3) Titkos szavazás esetén a bizottság feladata a szavazólapok előkészítése, szavazólapok gyűjtésére szolgáló urna ellenőrzése, a szavazás lebonyolítása, szavazatok összesítése és a szavazatok számszerű eredményének ismertetése.
1. § (1) A bizottság összehívásáról, levezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik.
POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ
Polgármester
1. § (1) Felsőszentmárton község polgármestere megbízatását társadalmi megbízatásban látja el, foglalkoztatási viszonyára a 2011.évi CLXXXIX. törvény (Mötv.), valamint a tárgykörben alkotott helyi rendelet vonatkozó rendelkezdéseit kell alkalmazni.
(2) A polgármester:
a) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, tevékenységének széleskörű nyilvánosságát, képviseli az Önkormányzatot,
b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
c) segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját, rendszeresen kapcsolatot tart vezetőtársaival, ellátja őket a napi munkához szükséges információkkal,
d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, szervezi az együttműködést a térségi önkormányzatokkal, ellátja a társulások szervezetében rábízott feladatokat,
e) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, gondoskodik a képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,
f) ellátja az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, az utóbbi tekintetében a közszolgálati szabályok szerint felelős.
g) gyakorolja a képviselő-testület által az 1. sz. mellékletben meghatározott átruházott hatásköröket.
A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg. Ezeket az SZMSZ mellékleteként kezelt kiadvány tartalmazza.
(3) A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.
1. § (1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat és a vonatkozó törvényi előírások által meghatározott kereteken belül megállapítja a polgármester illetményét.
(2) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes törvényszékhez a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.
(3) A polgármester ellen fegyelmi eljárást kezdeményezhet képviselő, bizottság vagy a megyei kormányhivatal vezetője, a fegyelmi ügyét vizsgáló bizottság vizsgálja ki és terjeszti döntésre a képviselő-testület elé.
(4) Polgármester tisztségének megszűnése esetén a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ezek hiányában az ügyrendi bizottság elnökének.
Alpolgármester
1. § (1) Felsőszentmárton község Képviselő-testülete – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – megbízatásának időtartamára egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, az általa meghatározott munkamegosztás szerint látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesternek a polgármester által meghatározott feladatköre az alábbi:
a) a testületi ülések működési feltételeinek megteremtésében való részvétel,
b) képviselők és a bizottsági tagok munkájának segítése,
c) közreműködés a testületi döntések tervezeteinek elkészítésében,
d) közreműködés a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében,
e) együttműködés a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.
(4) Az alpolgármester részére a képviselő-testület a 2011.évi CLXXXIX. törvény által meghatározott keretek közt tiszteletdíjat és költségátalányt állapít meg.
1. § (1) A jegyző önkormányzat működésével összefüggő fő feladatai:
a) gondoskodik az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ellátja az ezzel összefüggő szervezési és ügyviteli teendőket,
b) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi ülések elé kerülő elő-terjesztéseket,
c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, dönt azokban a hatósági ügyekben, melyeket a polgármester ad át,
d) tájékoztatást ad a polgármesternek, testületnek, bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
e) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
f) jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek a nemzetiségi önkormányzatoknak és önkormányzati intézményeknek, ha döntésüknél vagy működésükben jogszabálysértést észlel,
g) szervezi a hivatal dolgozóinak továbbképzését.
(2) A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület és a bizottságok ülésén.
(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.
A jegyző főbb feladatai:
38. § (1) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében; figyelemmel a polgármester egyetértési jogára a közös önkormányzati hivatal valamennyi köztisztviselője, alkalmazottja kinevezésére, bérezésére, vezetői megbízására, felmentésére és jutalmazására vonatkozóan.
(2) Szabályozza a közös önkormányzati hivatal az ügyrendjét, munkarendjét, meghatározza a kiadmányozás rendjét.
(3) Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(4) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, illetve dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át, valamint dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben.
(5) Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.
(6) Jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
(7) Évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal működéséről.
(8) A jegyző a hivatalban minden második hét kedden 8-12 óráig fogadóórát tart.
1. § (1) A jegyzőt – tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén – az aljegyző; az aljegyzői tiszt betöltetlensége vagy az aljegyző tartós távolléte illetve akadályoztatása esetén a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének vezetője helyettesíti.
1. § (1) A jegyző helyettesítésére, az általa meghatározott feladatok ellátására a polgármester a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevez ki. Az aljegyző a jegyző irányítása alapján, az általa meghatározott munkamegosztás szerint végzi munkáját.
A közös önkormányzati hivatal
1. § (1) Felsőszentmárton község Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására
„Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal”
42. § (1) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:
a) Jegyző
b) Aljegyző
c) Nemzetiségi referens
d) A KÖH Drávafoki Kirendeltsége: Drávafok, Bogdása, Markóc vonatkozásában hatósági,- szociális ügyek, pénzügyi-gazdálkodási feladatok, intézményi gazdálkodási feladatok ellátása, illetve a kirendeltség önkormányzati vonatkozásában közmunkaprogramok szervezése, koordinálása, ügyintézése
e) A KÖH Felsőszentmártoni Kirendeltsége: Felsőszentmárton, Drávakeresztúr, Drávasztára vonatkozásában hatósági,- szociális ügyek, pénzügyi-gazdálkodási , adóügyi feladatok, intézményi gazdálkodási feladatok ellátása, illetve a kirendeltség önkormányzati vonatkozásában közmunkaprogramok szervezése, koordinálása, ügyintézése
f) Hatósági és Szociális Osztály: Szociális és igazgatási feladatok, ügyfélszolgálat
g) Településüzemeltetési és Fejlesztési Osztály, településüzemeltetés, beruházások és pályázati projektek. Közterület-felügyelet, közmunkaprogramok szervezése, koordinálása, ügyintézése
h) Pénzügyi Osztály: Költségvetés-gazdálkodás, intézményfelügyelet, adóügyek.
(2) A KÖH szervezeti ábrája:
1. § (1) A jegyző évente írásban beszámol a hivatal működéséről a képviselő-testületnek és tájékoztatást ad a közös hivatalt létrehozó megállapodásban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületeinek is.
44. § (1) A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal legfontosabb feladatairól, felépítéséről, irányításáról, vezetéséről, működési rendjéről, kapcsolatairól és koordinációjáról szóló legfontosabb szabályokat, valamint a közös önkormányzati hivatal szabályzatait a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata illetve annak függelékei tartalmazzák.
1. FEJEZET
Társulások és együttműködések
45. § (1) Felsőszentmárton Község Képviselő-testülete más képviselő-testületekkel egy vagy több önkormányzati feladat-és hatáskör valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező - társulásokat hozhat létre. A társulások mellett említést kell tenni az önkormányzat fontos együttműködési kapcsolatairól, amelyeket külön megállapodások hoznak létre és szabályoznak.
(2) Felsőszentmárton községi Önkormányzata az alábbi társulásokban és együttműködésekben vesz részt:
a) Társulások:
aa) Felsőszentmártoni Óvodai Társulás: a Társulás által fenntartott Felsőszentmárton Óvoda intézmény keretében gondoskodik az óvodai nevelés feladatellátásról és gyermekétkeztetésről;
ab) Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás
ac) Mecsek-Dráva Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás
ad) Sellyei Kistérségi Ivóvíz-minőség Javító Önkormányzati Társulás.
b) Együttműködések:
ba) a Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás (Sellye, Drávaiványi, Kákics, Marócsa, Okorág, Sósvertike, Drávafok, Bogdása, Markóc, Drávasztára, Drávakeresztúr és Felsőszentmárton önkormányzataival közösen),
bb) Sellye Város önkormányzati intézmények és intézményi ellátások (szolgáltatások) közös finanszírozása, igénybevétel esetén, megállapodás alapján,
bc) esetenként meghatározott közös feladatok ellátása végett együttes testületi ülések.
(3) A polgármester évente egyszer, önálló napirendi pont keretében beszámol a Képviselő-testületnek az egyes Társulásokban végzett tevékenységéről.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
46. § (1) Az önkormányzat a Mötv. alapján kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról gondoskodik, közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
1. § (1) A képviselő-testület költségvetését évente rendeletben állapítja meg.
48. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat és az intézmények gazdálkodását az alábbi pénzügyi szervekkel végezteti:
Az önkormányzat gazdálkodása
49. § (1) A képviselő-testület saját gazdálkodása és intézményei pénzügyi ellenőrzéséről az alábbiak szerint gondoskodik:
a) belső ellenőrzéssel, megfelelő képesítésű ellenőr útján (a belső ellenőr által készített éves ellenőrzési terv alapján végzett vizsgálatokkal;
b) esetenként külső szakértő bevonásával.
(2) A képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás, (növekedés vagy csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat és szükség esetén haladéktalanul megteszi a kellő intézkedéseket a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására.
Az önkormányzat vagyona
1. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat vagyonának csoportosítása - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek megfelelően – a következő. Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon részei: a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, a korlátozottan forgalomképes, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett rendelkezni az alábbiak szerint lehet
IX.FEJEZET
Helyi népszavazás
1. § (1) A helyi népszavazást a felsőszentmártoni választópolgárok 20 %-a kezdeményezhet.
1. § (1) A helyi népszavazásra vonatkozó részletes rendelkezéseket a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 32. § - 60. §-a tartalmazza.
A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) Felsőszentmárton Községi Önkormányzata Képviselő-testülete a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek keretében együttműködik a Horvát Önkormányzat Felsőszentmártonnal.
(2) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére - a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében - a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy a feladattal megbízza valamely bizottságát.
(3) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a nemzetiségek jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint gyakorolja.
(4) A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel.
(5) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a Képviselő-testületi ülésen kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.
54. §
Együttműködés a Horvát Önkormányzat Felsőszentmártonnal
(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan együttműködési megállapodást köt a helyi önkormányzattal. (A megállapodások e rendelet 5. számú függelékét képezik.)
55. § (1) Az SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, figyelemmel a nemzetiségi önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatára is.
Záró rendelkezések
56. § (1) A Szabályzat mellékletei:
1. számú melléklet: A képviselő-testület által az egyes szerveire illetve más szervezetre átruházott hatáskörök jegyzéke
1. Polgármesterre átruházott hatáskörök
2. A képviselő-testület által a Felsőszentmártoni Óvodai Társulásra átruházott hatáskörök jegyzéke
3. A jegyzőre átruházott hatáskörök
1. számú melléklet: Felsőszentmárton Községi Önkormányzata által önként vállalt főbb feladatok
2. számú melléklet: A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó megállapodás
(2) A Szabályzat függelékei:
1. számú függelék: A települési képviselők neve
2. számú függelék: A Sellyei Közös Önkormányzati Hivatal SZMSZ-e
3. számú függelék: Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és szakképesítések
4. számú függelék: Felsőszentmárton Község Önkormányzata által ellátott kormányzati funkciók
5. számú függelék: A horvát nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás
57. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Felsőszentmárton Községi Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2018 (I. 04) számú rendelete, valamint az ezeket módosító 6/2018.(XII.31.) és 8/2019 (XII. 10.) számú rendelete.
3. függelék a 3. melléklethez a 4/2020. (III. 13.) önkormányzati rendelethez a 4/2020. (III. 13.) önkormányzati rendelethez