Felsőszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 12.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszeréről szóló 3/2019.(III.16.) sz. rendelet módosításáról
Hatályos: 2022. 04. 13- 2022. 04. 14Felsőszentmárton Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (IV. 12.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszeréről szóló 3/2019.(III.16.) sz. rendelet módosításáról
Felsőszentmárton Községi Önkormányzata a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (1) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 6/2017. (IV.10.) sz. önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:
1. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszeréről szóló 3/2019(III.16.) önkormányzati rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A településkép védelme érdekében az önkormányzat előre meghirdetett és közzétett, a nyilvánosság számára könnyen elérhető módon, és időpontban tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultáció kötelező:
a) fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
b) a központi településrészen új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén,
c) helyi védelemben részesülő építmény utcafronti homlokzatát érintő építési tevékenység esetén.
d) egyszerű bejelentéssel történő lakóház építése, bővítése
(3) A szakmai konzultáció során az önkormányzat javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(4) A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban, az önkormányzat részére kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, a tervezett építési tevékenység címét (utca, házszám, hrsz), valamint a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervdokumentációt.
(5) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt az önkormányzat az építtető, vagy a kérelmező részére, a kérelemben megadott címre a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.”
2. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszeréről szóló 3/2019(III.16.) önkormányzati rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) Az önkormányzat településképi írásos véleményét a települési főépítész készíti elő, és a polgármester írja alá.
(2) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a vélemény részletes indoklását.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell:
a) a helyi építési szabályzatnak és településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés, vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe illesztését, a helyi építészeti érték érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
c) közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszkivilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
(4) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(5) Az önkormányzat településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(6) Amennyiben az önkormányzat a kérelmezett tevékenységet nem tiltja meg és véleményt nem mond 15 napon belül, azt megadottnak kell tekinteni.”
3. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszeréről szóló 3/2019(III.16.) önkormányzati rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § Az önkormányzat külön kormányrendelet alapján településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:
a) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében,
b) helyi védelemben részesülő építmény külső megjelenését érintő építési tevékenység esetén,
c) az építmények rendeltetésének megváltoztatása - így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása - esetén, az országos és a helyi építési követelmények tekintetében.”
4. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszeréről szóló 3/2019(III.16.) önkormányzati rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által az önkormányzathoz, jogszabályban meghatározott kapcsolattartási formák betartásával benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez a nyomtatványt a 4. számú melléklet tartalmazza. A bejelentéshez dokumentációt is kell mellékelni. A dokumentációnak tervező/építtető által aláírtnak kell lennie. A tervdokumentációt elektronikus kapcsolattartás esetén azonosításra visszavezetett dokumentum hitelesítéssel is el kell látni.
(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia településképi bejelentés köteles építési munkák esetében:
a) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás érinti,
c) alaprajzot, amennyiben a változás érinti,
d) valamennyi érintett homlokzatot, valamint
e) amennyiben a változás az utcaképben megjelenik, utcaképi vázlatot, és látványtervet,
f) színtervet.
g) információs vagy más célú berendezés és cégérek elhelyezése esetében
ga) formáját, mennyiségét, méretét és technológiáját,
gb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,
h) rendeltetésmódosítás esetén műszaki leírást, amelyben igazolják a változás utáni rendeltetés aktuális országos, valamint a helyi építési követelményeknek való megfelelését.
(3) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység illetve rendeltetésváltoztatás:
a) a környezetére környezetvédelmi – elsősorban zaj- és légszennyezési – szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremt-e,
b) jelentősen megváltoztatja-e az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
c) a jogszabályi előírásoknak megfelelően szükségessé teszi-e többlet-parkolóhelyek illetve rakodóhely kialakítását,
d) érinti-e a közterület kialakítását, a meglévő berendezéseket vagy a növényzetet,
e) befolyásolja-e a közterület közúti -, gyalogos-, illetve kerékpáros forgalmát, illetve veszélyezteti-e azok biztonságát,
f) a tevékenység veszélyezteti-e az épített és természeti környezet értékeit, örökségét.
(4) Amennyiben a településképi bejelentési eljárásban érintett tevékenység megfelel a településképbe illeszkedés kívánalmainak, a tudomásul vétel illetve a kiadott településképi igazolás
a) állandó építmény esetén időkorlát nélkül, illetve az adott építmény elbontásáig, átalakításáig, rendeltetésváltozásáig,
b) az ideiglenes létesítmények esetében a létesítmény elbontásáig, de legfeljebb 180 napig,
c) rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén a rendeltetés időszerűségéig érvényes.
(5) Az önkormányzat az önkormányzati hatósági döntést a főépítész szakmai álláspontjára alapozva írásban adja ki.
(6) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó döntést, illetve a a tevékenység megtiltását az önkormányzat a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.”
5. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszeréről szóló 3/2019(III.16.) önkormányzati rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében az önkormányzat településképi kötelezési eljárást folytathat le hivatalból.
(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidő legfeljebb 20 nap lehet.
(3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(4) A településképi kötelezési eljárás során a közigazgatási hatósági eljárások szabályait meghatározó törvény előírásait kell alkalmazni.”
6. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszeréről szóló 3/2019(III.16.) önkormányzati rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) Az önkormányzat a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére az ingatlan tulajdonosával szemben bírság kiszabását rendeli el az alábbi esetekben:
a) a településképi követelmények és a településképi konzultációban foglaltak be nem tartása,
b) a helyi építészeti értékvédelem, valamint a településkép védelme érdekében, amennyiben a településképi elem (bővítmény, szerkezeti elem, burkolat, stb.) fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata nem felel meg a helyi jelentőségű építészeti értékek védelméről szóló előírásoknak,
(2) A kiszabható bírság alsó határösszege 100 000 forint.
(3) A bírságot első alkalommal a megállapított minimum összeggel kell kiszabni, amennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, vagy a kötelezésben foglaltak nem teljesülnek, a minimális érték dupláját kell kiszabni, mennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, a kötelezésben foglaltak nem teljesítése mellett, a maximális bírságot kell kiszabni.
(4) A bírság – határidőig meg nem fizetése esetén –adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
7. § A településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszeréről szóló 3/2019(III.16.) önkormányzati rendelet 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet