Kétújfalu község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-a, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) alapján a község területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására a következő rendeletet (a továbbiakban: HÉSZ) alkotja.

1. §

(1)A rendelet hatálya Kétújfalu község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.

2. ^[1]A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

2. § ^[2]

1. Fogalommeghatározások

a)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

aa)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

ab)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

ac)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

ad)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

(2)Értelmező rendelkezések

a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba)irányadó telekhatár

bc)helyi művi értékek

bd)megszüntető jel

c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.

Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a nyugati telekhatárra tapadjon.

e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

3. § ^[3]

(1)Tájképvédelmi övezetben az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 300 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

(2)Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén gazdasági területet, mezőgazdasági üzemi területet és birtokközpont területét érintő építésügyi hatósági eljárásokban a külön jogszabály szerinti építészeti-műszaki dokumentációnak kertépítészeti leírást és kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia. A kertépítészeti leírás tartalmazza a környezet ismertetését, a különböző funkciók és az általános telepítés előírásait, a kertkialakítás koncepcióját, a megvédendő és új növényzet bemutatását, a választott anyagok és növényzet leírását, és fakivágás esetén a fapótlás módját.

4. §^[4]

5. §^[5]

6. §^[6]

(1)A beépítésre szánt területek a következők:

a)lakóterület

aa)falusias lakóterület - Lf

b)gazdasági terület

ba)kereskedelmi, szolgáltató terület - Gksz

bb)ipari gazdasági terület – Gip

c)különleges beépítésre szánt terület

ca)temető területe – Kt

cb)sportpálya területe – Ksp

cc)rekreációs, turisztikai terület – Kz

cd)mezőgazdasági üzemi terület - Mü

ce)hulladékgyűjtő udvar – Khu

cf)lőtér – Kl

(2)A beépítésre nem szánt területek a következők:

a)közlekedési és közműterület

aa)közúti közlekedési terület - KÖu

ab)kötöttpályás közlekedési terület - KÖk

b)zöldterület – Z

c)erdőterület

ca)védelmi erdő - Ev

cb)gazdasági erdő - Eg

d)mezőgazdasági terület

da)általános mezőgazdasági terület – Má

e)vízgazdálkodási terület - V

f)különleges beépítésre nem szánt területek

fa)egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület – szennyvíztisztító telep – Kb-Hull

7. §

(1)^[7]

(2)^[8]

(3)^[9]

(4) ^[10]A település közterületein elhelyezhető építmények

a)hirdető (reklám) berendezés,

b)közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c)köztisztasággal, közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak),

d)szobor, díszkút,      

8. §

(1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7.§ (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendő előírások:

1. ^[11]Közművesítettség mértéke és módja

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:

aa)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

ab)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

ac)szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

ad)közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.

b) ^[12]

c) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

• Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
• A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
• Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

(2)^[13]

9. §

(1)A falusias lakóterület, lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató- és kézműipari építmények (beleértve a kereskedelmi szálláshelyeket is) elhelyezésére szolgál.

(2)^[14]

(3)^[15]

(4)Falusias lakóterületen, az építési telek utcavonaltól számított 60 méteres sávján kívüli területrésze, illetve SZT szerinti „házikert” mezőgazdasági művelésű területként hasznosíthatók.

(5)^[16]

(6)^[17]

(7) ^[18]A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. A telekalakítási és építési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

10. §

(1)A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál.

2. ^[19]Az építési telkek telekhatárai mellett legalább 1 sor nagy lombkoronájú, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

3. ^[20]A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. A telekalakítási és építési előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.

IPARI GAZDASÁGI TERÜLET – Gip

11.§^[21]

(1)A rendelet hatálya alá tartozó ipari gazdasági területek elsősorban a mezőgazdasághoz kapcsolható gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2)Az építési telkek telekhatárai mellett legalább 1 sor nagy lombkoronájú, őshonos, vagy honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

(3)A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. A telekalakítási és építési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

12. §^[22]

(1)A temető és kegyeleti park területe - Kt

a)Az építési övezet a temetkezés és a temetkezéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

b)A temető 50 m-es körzetében a temető használatát zavaró, valamint kegyeletet sértő létesítmények nem helyezhetők el.

c)A betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

(2)A sportpálya területe - Ksp

a)Az építési övezet Kétújfalu sport- és szabadidős létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

b)A telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

(3)Rekreációs, turisztikai terület - Kz

a)Az építési övezet Kétújfalu sport-, szabadidős és üdülő-pihenő létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

b)A telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

(4)Mezőgazdasági üzemi terület - Mü

a)Az építési övezet mezőgazdasági alapanyagok feldolgozását, raktározását célzó, és az ezeket kiszolgáló építmények, valamint nagyüzemi állattartó telepek építményeinek elhelyezésére szolgál.

b)Az építési telkek növényesítése

ba)Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

bb)A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

bc)Az építési telkek telekhatárai mellett legalább 8 m szélességű, háromszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

c)A telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

(5)Hulladékgyűjtő udvar területe - Khu

a)Az építési övezet a rendeltetésének megfelelő funkciójú építmények elhelyezésére szolgál.

b)A telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

(6)Lőtér területe - Kl

a)Az építési övezet a rendeltetésének megfelelő funkciójú építmények elhelyezésére szolgál.

b)A telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

12/A. §  ^[23]

12/B. § ^[24]

12/C. § ^[25]

12/D. § ^[26]

12/E. § ^[27]

12/F. § ^[28]

13. §

1. A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

2. ^[29]A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 7. melléklet tartalmazza.

(3) ^[30]

(4)^[31]

(5) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(6) ^[32]A gyalogos közlekedés számára belterületen legalább az utak, utcák egyik oldalán járda építendő, ha erre nincs lehetőség, a közúti forgalom lassítását forgalomcsillapító létesítményekkel kell megoldani.

(7)Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot. A fásításhoz alkalmazható fajok őshonosak legyenek.

(8)Új vonalas légvezeték a település belterületén nem építhető, földalatti kábelben kell megoldani

(9) ^[33]Új antenna, adótorony a belterületen és annak 100 m-es körzetében, valamint tájképvédelmi övezet területén nem helyezhető el.

(10) ^[34]Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.

14. §

(1)Az övezet a meglévő vasútvonal és a vasútállomás területét foglalja magában.

(2)A közforgalmi vasutak mentén, azok tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

15. §

(1)E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.

2. ^[35]Zöldterületen az OTÉK szerinti rendeltetéssel, legnagyobb beépítettséggel és zöldfelületi aránnyal, legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3)A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4)^[36]

(5)^[37]

(6)A zöldfelületekben történő tevékenységek során különös tekintettel kell lenni a fákra. Védelmükről, pótlásukról, ápolásukról a tevékenységet végzőnek gondoskodni kell.

(7)^[38]

(8)A helyi védett értéket képviselő facsoportot és hársfát az idős fák ápolásának szakszerű módszereivel kezelni kell.

16. §^[39]

(1)A rendelet hatálya alá tartozó terület erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű – „Ev” jelű  erdők.

(3)Építmények elhelyezése gazdasági rendeltetésű erdőterületen

A területen csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkciójú építmény helyezhető el. Épület az OTÉK szerinti telekterületen, megközelíthetőséggel és közművesítéssel helyezhető el a következő előírások szerint:

a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca)az épület földszintes legyen

cb)legnagyobb építménymagasság 7,0 m

d)A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da)legnagyobb építménymagasság 5,0 m

db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

17. §^[40]

(1)A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29.§ (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el

(2)A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

(3)Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(4)A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

(5)Tájképvédelmi területen található mezőgazdasági területen törekedni kell a művelési ágak kialakult arányának megtartására. Külterületi művelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű építése érdekében történhet.

17/A §^[41] ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

(1)Az  „M-1”  jelű általános övezet

a)Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.

b)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legalább 10.000 m2 területű telken, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33.§-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:

ba)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és legalább 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

bb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

bc)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet. Ezt az értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja

bd)Lakóépület csak birtokközpont részeként építhető. Lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m, szélességi mérete legfeljebb 9,0 m, bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet.

(2)Az  „M-2”  jelű, korlátozott hasznosítású övezet

a)Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.

b)Az övezetben építmény nem építhető.

18. §

(1)A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.

(2)A település vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:

• folyóvizek medre és parti sávja, vizmű területek                   V-1
• állóvizek, tavak, halastavak medre és parti sávja                  V-2

(3)^[42]

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – Kb

19.§^[43]

(1)A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.

(2)Az egyes övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 8. melléklet tartalmazza.

20. §^[44]

(1)Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)A rendelet hatálya alá tartozó terület nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza, régészeti érdekű területeit a szabályozási terv határolja le.

b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(2)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások

a)A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek felsorolását a 2. függelék tartalmazza, helyüket a szabályozási terv tünteti fel.

b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

ca)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

cd)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

d)A község történetileg kialakult hagyományos utcaképe védelmében bontásból eredő új építés esetén az utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik.

21. §

(1)^[45]

(2) ^[46]A rendelet hatálya alá tartozó területen található, az országos ökológiai hálózat részét képező természeti értékek és az egyedi tájértékek felsorolását a 9. melléklet tartalmazza, területüket a szabályozási terv határolja le.

(3)A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek a megóvását. A táj és természetvédelmi oltalom alatt álló területeken történő tevékenységek végzéséhez az illetékes táj-és természetvédelmi szakhatóság engedélye szükséges.

(4)A tájképvédelmi övezetben a kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológia sokféleség csökkenését.

(5)Tájképvédelmi övezetben tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. A tájba illesztés alatt a következő értendő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.

(6)Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagot kell használni (pl.: kő, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.

(7)^[47]

(8)A vadon élő állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztező nyomvonalak esetén meg kell oldani az állatok mozgásának lehetőségét.

(9)A megszüntetendő létesítmény esetén gondoskodni kell a terület természetközeli helyreállításáról, ennek hiányában tájba illesztéséről.

(10)Természetközeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása.

(11)^[48]

(12) ^[49]A rendelet hatálya alá tartozó területen található, helyi védettségű természeti értékek felsorolását a 3. függelék tartalmazza, azok helyét a szabályozási terv mutatja be.

22. §^[50]

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 4. függelék tartalmazza)

(1)Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről, és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

23. §

(1)^[51]

(2)A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(3)^[52]

24. §^[53]

(1)Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2)Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

25. §^[54]

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.

26. §

(1)  Jelen módosított rendelet és a hozzá tartozó módosított szabályozási tervek 2006 június hó 1. napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Kétújfalu, 20062007 május 21.

SZT-1         KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV          M 1:10000

SZT-2         BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV           M 1:4000

2. melléklet a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

Lelőhely azonosító száma: 24755

Térképlap: EOV 13-342, 13-341

3. melléklet a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez^[55]

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

FALUSIAS LAKÓTERÜLETEN

3.1 Az „Lf-1” jelű építési övezet

3.2 Az „Lf-2” jelű építési övezet

4. melléklet a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLETEN

5. melléklet a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

IPARI GAZDASÁGI TERÜLETEN

6. melléklet a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez^[56]

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEN

6.1.Temető és kegyeleti park területe - Kt

6.2. Sportpálya területe - Ksp

6.3. Rekreációs, turisztikai terület - Kz

6.4. Mezőgazdasági üzemi terület - Mü

6.5. Hulladékgyűjtő udvar területe - Khu

6.6. Lőtér területe - Kl

7. melléklet a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

A KÖZÚTHÁLÓZAT ELEMEI

8. melléklet a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEN

7.1 A „Kb-Hull” jelű övezet egyéb, helyi sajátosságot hordozó funkció elhelyezése szolgál. Az övezet a szennyvíztisztító telep területe, ahol a települési folyékony hulladékok kezelésére szolgáló építmények helyezhetők el.

9. melléklet a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

TÁJVÉDELEM

9.1 ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT – ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓ

A szabályozási tervlapon jelölt területek

9.2 TERMÉSZETI TERÜLETEK

A szabályozási tervlapon jelölt területek

9.3 EGYEDI TÁJÉRTÉKEK

Hrsz.: 071                                          temető

Hrsz.: 019/15                          legelő

Hrsz.: 041/9                                       halastó

Hrsz.: 026/5                                       mocsár

Hrsz.: 02 (Drávafoki út mellett)         határjelző kocsányos tölgyek

2. függelék a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez^[57]

HELYI MŰVI ÉRTÉKEK

3. függelék a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

HELYI TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

A helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról szóló 11/2007.(XII.03.) önkormányzati rendelet értelmében védett természeti terület kiterjedése 5 ha 1203 m2, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai: 06/2, 06/3, 361/2

A védett természeti értékek:

1. „Kétújfalui hársfa”

            Törzskönyvi szám: 1/25/TT/74

2. „Kétújfalui kocsányos tölgyek”

            Törzskönyvi szám: 1/41/TT/74

4. függelék a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez^[58]

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK