Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013.(VI.24.) önkormányzati rendelete
A Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
Hatályos: 2013. 06. 24- 2014. 11. 19Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2013. (VI. 24.) önkormányzati rendelete
A Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Királyegyháza községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Királyegyháza községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Székhelye: 7953 Királyegyháza, Petőfi u. 66.
(3) Működési területe: Királyegyháza község közigazgatási területe.
(4) A képviselő-testület hivatalának neve, székhelye: Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal 7953 Királyegyháza, Petőfi u. 66.
(5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(6) A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(7) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Királyegyháza községi Önkormányzat Képviselő-testülete” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.
(8) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.
(9) Az önkormányzat kör alakú díszpecsétjén középen Királyegyháza község címere van a köríven a következő felirattal: „Királyegyháza község pecsétje”.
(10) Az önkormányzat díszpecsétjét kell használni a testület által adományozott díszpolgári cím oklevelén.
(11) A képviselő-testület által alapított díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelt tartalmazza.
A helyi önkormányzás általános szabályai
2. § (1) A helyi közügy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint az önkormányzat és a lakosság közötti együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódik.
(2) Az önkormányzat által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.
(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Királyegyháza községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervei:
a) polgármester,
b) a képviselő-testület bizottságai,
c) Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal,
d) jegyző,
e) társulások.
(4) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
3. § (1) Az önkormányzat ellátja az Mötv-ben meghatározott kötelező és önként vállalt feladat-és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat – a képviselő-testület vagy népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását
a) amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe,
b) mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes,
c) amely nem veszélyezteti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását és finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére történhet.
(3) A feladatok önkéntes vállalás előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatvállalás előtt ideiglenes bizottság is létrehozható és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat.
4. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv. 42. § -ban meghatározott feladatok.
(2) A képviselő-testület – az Mötv. 42-§-ban meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására átruházhatja. Hatáskörének gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatásköröket a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület összehívása
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő-testület névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, ünnepélyes és rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze.
(4) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és alpolgármester illetményéről, illetve tiszteletdíjáról.
(5) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik, üléseit a tanácskozó teremben tartja.
(6) A polgármester halaszthatatlan, rendkívüli ügyben testületi ülést hívhat össze. Ilyen halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető; el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban közölni kell.
(7) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni:
a) a képviselők legalább 1/4-ének,
b) a képviselő-testület bizottságának,
c) a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének napirendet is tartalmazó indítványára.
(8) A Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos ügyekben a hivatalt fenntartó bármely önkormányzat polgármestere indítványozhatja együttes képviselő-testületi ülés összehívását. Az indítványnak a napirendet is tartalmaznia kell. Az összehívásról 10 napon belül a székhely önkormányzat polgármestere gondoskodik.
6. § (1) A képviselő-testület ülésére jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirendi pontok előterjesztőit,
b) azt a személyt, akit a polgármester, a képviselő vagy az előterjesztő a napirendhez kapcsolódóan javasol,
c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) a településen meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselőjét, a szervezet tevékenységével szorosan összefüggő, a szervezetet érintő napirendek tárgyalásakor.
(2) A jegyző a képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, napirendjéről a meghívónak a község hirdetőtábláin történő kifüggesztésével tájékoztatja a lakosságot.
(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(4) A meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős, döntést igénylő esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani.
2. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
7. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(4) Személyi kérdésben az érintett távollétében kizárólag zárt ülés tartható.
(5) A képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését – amennyiben jogszabályban védett érdekeket nem sért – az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.
(6) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(7) A média képviselői részére elkülönített helyet szükséges biztosítani.
8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A képviselő-testületi ülést a polgármester akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.
(3) Az ülés megnyitását követően az ülésvezető:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt;
b) megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a képviselő-testület határozatképességét. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van;
c) előterjeszti az ülés napirendjét;
d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról;
e) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és intézkedésekről valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(4) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(5) Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképtelen marad az ülésvezető az ülést berekeszti. Az elmaradt napirendi pontok megtárgyalására a következő ülésen kerül sor.
(6) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.
(7) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
3. Az előterjesztés
9. § (1) Előterjesztésnek minősül
a) a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet vagy határozattervezet,
b) beszámoló vagy tájékoztató,
c) egyéb döntést igénylő javaslat.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be vagy szóban terjeszthető elő. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(3) Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:
a) a tárgy pontos meghatározása;
b) az előkészítésben résztvevők megnevezése;
c) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása;
d) az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai;
e) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése; melyek indokolják a meghozandó döntést.
(4) A határozati javaslat formai és tartalmai követelményei:
a) az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslatnak szervesen kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz;
b) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
c) ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat, rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában);
d) meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst. Több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt;
e) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni.
f) amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos, vagy azonnal tevékenységet igényel, a végrehajtás határideje a "folyamatos", illetve "azonnal" megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett. (Pl. "határidő: végrehajtásra folyamatos, jelentéstételre ....év ....hó ....nap").
4. Sürgősségi indítvány
10. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság elnöke, a jegyző vagy a nemzetiségi önkormányzat elnöke javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügy tárgyalását.
(3) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban kell a polgármesternek benyújtani.
b) meg kell felelnie az előterjesztésre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.
(4) A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) Amennyiben a képviselő-testület az indítványt elfogadja, a napirend utolsó napirendjeként tárgyalja meg. Abban az esetben, amikor a képviselő-testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a tárgyalás időpontjáról és a napirendre való felvételéről dönt.
5. A tanácskozás rendje, a szavazás
11. §
.
12. § (1) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igén szavazata szükséges (egyszerű többség).
(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §, 55. §. 68. §, 85. § (1) bekezdés, 88-89. § 103. §-ában valamint e rendelet 12. § (6) és (9) bekezdésében rögzített ügyekben. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges
(4) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazni „igen”-nel, „nem”-el vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kinyilvánításával lehet.
(5) A képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben. A titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(6) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők a szavazáskor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak két egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait – bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással minősített többséggel választja meg, saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(7) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a:
a) szavazás helyét és idejét;
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
d) a szavazás eredményét.
A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(8) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, ellene szavazók és tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.
(9) Név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a képviselő-testület vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint felének szavazata alapján határoz.
(10) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a jelen lévő képviselők névsorát, akik "igen", "nem" vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(11) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(12) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri a polgármester a szavazást köteles megismételni.
6. Interpelláció, kérdés
13. § (1) A képviselő a testületi ülésen interpellációt terjeszthet elő valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán – a napirendek előtt – a polgármesterhez, alpolgármesterhez, az bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.
(2) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal előbb írásban megkapta. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak.
(3) Amennyiben az interpellációt a (2) bekezdésben meghatározott határidő után vagy a testületi ülésen nyújtják be, az érintettnek csak abban az esetben kell válaszolnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.
(4) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet; ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, bizottság elnökét.
(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a polgármesterre vagy az érintett bizottságra bízza.
(6) Amennyiben a testületi ülésen az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációja nem terjeszthető elő.
(7) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles választ adni a megkérdezett.
7. A tanácskozás rendjének fenntartása
14. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít;
b) eredménytelen ismételt figyelmeztetés esetén, megvonja a szót a hozzászólótól;
c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki az ülésteremben az érdemi munkát zavarja;
d) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakítja.
(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének magzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője elrendeli az ülés folytatását.
(4) A testület ülésén mobiltelefon használata tilos.
(5) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
8. A jegyzőkönyv
15. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülésvezető intézkedéseit,
b) képviselő-testületi ülésén történt fontosabb eseményeket,
c) az ülés bezárásának idejét,
d) a zárt ülés elrendelésének indokait.
(2) A jegyzőkönyvet
a) az ülést követő 15 napon belül külön jogszabályban meghatározott rend szerint meg kell küldeni a Baranya Megyei Kormányhivatalnak, valamint
b) papír alapon egy eredeti példányban a jegyző kezeli, és évente bekötteti.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.
(4) A választópolgárok - zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői irodájában betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyvébe.
(5) A zárt ülésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
A képviselő-testület döntései
1. Az önkormányzati határozat és rendelet jelölése
16. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
a) Királyegyháza községi Önkormányzat Képviselő-testületének __/20__. (__hó__nap) önkormányzati rendelete;
b) Királyegyháza községi Önkormányzat Képviselő-testületének__/20__. (__hó__nap)
határozata.
(3) Az önkormányzati rendeletekről a Közös Önkormányzati Hivatal papír alapú és elektronikus, a határozatokról papír alapú nyilvántartást vezet.
(4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szervnek.
2. Az önkormányzati rendeletalkotás
17. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) képviselő;
b) polgármester;
c) alpolgármester;
d) jegyző;
e) az önkormányzati bizottság elnöke;
f) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete;
g) a településen meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselője.
(2) A rendelet-tervezetet a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselője készíti elő. A képviselő-testület által megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(4) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:
a) előzetes hatásvizsgálat;
b) szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye.
(5) Az előterjesztő a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti, melynek hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
18. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a hirdetőtáblán való kifüggesztés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként fel kell tüntetni.
(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni. A hatályos rendeletek jegyzékét a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.
(4) Az önkormányzati rendeletek egy példányát jogszabályban meghatározott rend szerint a Baranya Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni, valamint az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.
Az önkormányzati képviselő
19. § (1) A képviselőt külön törvényben rögzített jogok illetik meg.
(2) A képviselő kötelezettségei:
a) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában;
b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
c) felkérés alapján köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban;
d) kapcsolattartás választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő közösségekkel;
e) a polgármester felé előzetes bejelentéssel él, amennyiben a képviselő-testületi ülésen nem tud részt venni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik.;
f) személyes érintettség bejelentése;
g) külön jogszabályban meghatározottak szerint vagyonnyilatkozat tétele.
(3) Amennyiben a képviselő a jogszabályban előírt érintettségének bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, akkor erre irányuló indítvány esetén, a képviselő-testület soron következő ülésen dönt a képviselő egy havi tiszteletdíja egyszeri csökkentésének mértékéről.
A képviselő-testület bizottságai
20. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat az alábbi létszámmal hozza létre:
a) Szociális Bizottság 5 fő;
b) Vagyonnyilatkozat kezelő és összeférhetetlenségi Bizottság 3 fő.
(3) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a 4. számú, feladatkörét az 5. számú függelék tartalmazza.
(4) A Szociális Bizottság előterjesztést nyújthat be:
a) tárgykörét érintő rendelet alkotás kezdeményezésére, rendeletmódosításra;
b) tárgykörét érintő határozat hozatalára vonatkozóan;
c) éves munkájáról.
(5) A Vagyonnyilatkozat kezelő-és összeférhetetlenségi bizottság előterjesztést nyújthat be:
a) a képviselő vagyonnyilatkozat tételének elmulasztásáról;
b) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről;
c) összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezésről.
(6) A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló előterjesztésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
1. A polgármester
21. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.
(3) A polgármester feladata a Mötv. 67. §-ában meghatározottakon túl:
a) a települési képviselők munkájának segítése;
b) az önkormányzat képviselete;
c) a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezése;
d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása;
e) a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatósági hatáskörök ellátása;
f) a Mötv. 68. § (1) bekezdésében biztosított jogkörének, hatáskörének szükség szerinti gyakorolása.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a következő
2. Alpolgármester
22. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
3. A jegyző
23. § (1) A polgármester – pályázat útján – külön jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.
(2) A polgármester a jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a Közös Önkormányzati Hivatal képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.
(3) A jegyző ellátja az Mötv. 81. §-ában valamint a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatokat.
A képviselő-testület hivatala
24. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Gyöngyfa, Sumony és Szentdénes önkormányzatokkal Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező önálló költségvetési szerv.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratát a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket, rendelkezési jogosultságokat az önkormányzat éves költségvetési rendelete szabályozza.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal feladatának, belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének és ügyfélfogadási rendjének szabályait – jogszabályi keretek között – a képviselő-testület jóváhagyásával a jegyző állapítja meg. A Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a rendelet 6. számú függeléke tartalmazza.
A társulások
25. § (1) A képviselő-testületet egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre.
(2) Társulás létrehozása során a Mötv. 88-95. §-aiban foglaltak az irányadók.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(4) A helyi önszerveződő közösségekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése.
Az önkormányzat és a lakosság kapcsolata
1. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
26. § (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki az önkormányzati választáson választójogosultsággal rendelkezik.
(2) A helyi népszavazás:
a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
(3) A képviselőtestület helyi népszavazást rendelhet el:
a) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben;
b) önkormányzati rendelet megerősítésére.
(4) Nem rendelhető el helyi népszavazás:
a) a költségvetésről való döntésre;
b) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában;
c) a képviselő-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, müködési, személyi kérdésekben;
d) képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról.
(5) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) legalább két települési képviselő;
b) a képviselő-testület bizottsága;
c) helyi önszerveződő közösség vezető testülete;
d) legalább 100 fő választópolgár.
(6) A képviselő-testület a helyi népszavazás elrendelésével egyidejűleg a népszavazás időpontját is köteles kitűzni.
(7) A népszavazás eredménye a képviselő-testületre nézve kötelező.
(8) A népi kezdeményezés útján a minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy indítványozza valamely - képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügy - testületi ülésen történő megtárgyalását.
(9) Több - tartalmában megegyező - beadvány együttesen is előterjeszthető és feldolgozható.
(10) Népi kezdeményezés, tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a képviselő-testületnek nincs hatásköre, illetékessége, vagy a megtárgyalás olvashatatlanság, név, adat-azonosíthatatlanság, vagy ellentmondás miatt nem lehetséges.
(11) A visszautasítás indokát írásban közölni kell.
(12) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azon népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 10%-a kezdeményezett.
(13) A képviselő-testület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli.
2. Közmeghallgatás, lakossági fórumok
27. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok és a településen meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselője közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 30 nappal.
(4) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.
28. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – a választópolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze.
(2) Fontosabb szabályai:
a) a fórum helyéről, idejéről, az ismertetésre, tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal;
b) a fórumot a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt;
c) a fórumról jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzat gazdálkodása
1. Az önkormányzatok gazdasági alapjai
29. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.
2. Az önkormányzat költségvetése
30. § (1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tervezetének készítésekor elsődlegesen törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, majd ezt követően lehet javaslatot tenni további, vállalható önkormányzati feladatra.
(3) A költségvetési rendelet tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
3. Az önkormányzat gazdálkodása
31. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan és részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak az adott évi költségvetési rendelet által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.
(3) Az önkormányzat által ellátott feladatok szakfeladat rend szerinti besorolását a rendelet 7. számú függeléke tartalmazza.
(4) A képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét, a Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalommal fogadja el.
4. Belső kontrollrendszer
32. § (1) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását
a) az Európai Számvevőszék;
b) az Európai Bizottság illetékes szervezetei;
c) kormányzati ellenőrzési szerv,
d) a fejezetek ellenőrzési szervezetei;
e) a Magyar Államkincstár;
f) az ellenőrzési hatóság;
g) az európai uniós támogatások irányító hatóságai;
h) és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.
(2) Az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása érdekében a jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni.
Törvényességi felügyelet
33. § Királyegyháza községi Önkormányzat törvényességi felügyeletét a Baranya Megyei Kormányhivatal látja el.
Az önkormányzat kapcsolata a nemzetiségi önkormányzattal
34. § (1) Királyegyháza község közigazgatási területén roma nemzetiségi önkormányzat működik.
(2) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzattal.
(3) A nemzetiségi önkormányzat működését a jegyző valamint a Közös Önkormányzati Hivatal segíti.
(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához, testületi ülés megtartásához biztosítja - hivatali munkaidőben – tanácskozó terem használatát.
(5) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges ingó-és ingatlanvagyon használatát, a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.
Záró rendelkezések
35. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/2007. (X.5.) rendelet, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló és a 24/2012. (XII.28.) rendelet.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
1. számú függelék
2. számú függelék
3. számú függelék
Szám |
Rendelet cím |
|---|---|
1/2013. (I.3.) |
A természetben nyújtott szociális tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről |
24/2012. (XII.28.) |
A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 9/2007. (X.5.) rendeletének módosításáról |
23/2012. (XII.28.) |
A helyi építési szabályzatról szóló 7/2004. (V.10.) önkormányzati rendelet módosításáról |
22/2012. (XII.28.) |
A közterület használat rendjéről |
21/2012. (XII.28.) |
A talajterhelési díjról szóló 12/2011. (XII.7.) rendelet módosításáról |
20/2012. (XII.28.) |
A települési folyékony hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 10/2004. (XII.8.) rendeletének módosításáról |
19/2012. (XI.30.) |
A helyi adókról |
17/2012. (X.29.) |
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2012. (III.8.) rendeletének módosításáról |
15/2012. (IX.28.) |
A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2007. (V.3.) rendelet módosításáról |
14/2012. (IX.28.) |
A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő térítési díjakról |
8/2012. (III.8.) |
Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól |
3/2012. (I.27.) |
A közoktatási intézményben folyó alapfokú művészetoktatásért fizetendő térítési díjról és tandíjról |
2/2012. (I.27.) |
A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2007. (V.3.) rendelet módosításáról |
19/2011. (XII.27.) |
A köztemetőről és a temetkezésről szóló 5/2005.(X.3.) számú rendelet módosításáról |
18/2011. (XII.27.) |
Az ebtartásról szóló 6/2011. (V.11.) rendeletének módosításáról |
12/2011. (XII.7.) |
A talajterhelési díjról |
11/2011. (X.12.) |
A község jelképeiről és a jelképek használatáról” szóló 10/2007. (X.5.) rendeletének módosításáról |
10/2011. (IX.9.) |
A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2007. (V.3.) rendelet módosításáról |
9/2011. (IX.9.) |
A helyi rendeletek előkészítésében való társadalmi részvételről |
8/2011. (V.11.) |
Az adóügyi dolgozók anyagi érdekeltségéről |
7/2011. (V.11.) |
A házasságkötés engedélyezésének szabályairól, valamint az azokért fizetendő díjak mértékéről |
6/2011. (V.11.) |
Az ebtartásról |
11/2010. (XII.27.) |
A civil szervezetek pénzügyi támogatásának rendjéről |
6/2010. (XII.27.) |
A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2007. (V.3.) rendelet módosításáról |
23/2009. (XII.23.) |
A körjegyzőségen foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatásokról, valamint szociális és kegyeleti támogatásokról szóló 6/2001. (XI.7.) rendelet módosításáról |
19/2009. (XII.3.) |
A helyi építési szabályzatról szóló 7/2004. (V.10.) rendelet módosításáról |
16/2009. (X.2.) |
A község jelképeiről és a jelképek használatáról szóló 10/2007. (X.5.) rendelet módosításáról |
14/2009. (X.2.) |
A települési folyékony hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 10/2004. (XII.8.) rendelet módosításáról |
13/2009. (X.2.) |
A hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 9/2002. (XII.18.) rendelet módosításáról |
12/2009. (X.2.) |
Az egyes önkormányzati rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról |
11/2009. (X.2.) |
A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2007. (V.3.) rendelet módosításáról |
7/2009. (VI.5.) |
A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2007. (V.3.) rendelet módosításáról |
5/2009. (III.31.) |
A helyi lakáscélú támogatásról szóló 10/2002. (XII.18.) rendeletének módosításáról |
8/2008. (XII.5.) |
Az egészségügyi alapellátásokról |
4/2008. (V.5.) |
A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 5/2007. (V.3.) rendelet módosításáról |
1/2008. (I.25.) |
A helyi építési szabályzatról szóló 7/2004.(V.10.) rendelet módosításáról |
15/2007. (XII.7.) |
A díszpolgári cím alapításáról és adományozásának rendjéről |
12/2007. (X.5.) |
A körjegyzőségen foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelő illetménykiegészítéséről szóló 10/2003. (X.6.) rendelete módosításáról |
10/2007. (X.5.) |
A község jelképeiről és a jelképek használatáról |
9/2007. (X. 5.) |
A Szervezeti és Működési Szabályzatról |
8/2007. (V.30.) |
A helyi hulladékgazdálkodási terv kihirdetéséről szóló rendeletének kiegészítéséről |
5/2007. (V.3.) |
A szociális ellátások helyi szabályairól |
7/2006. (XI.16.) |
A parkoló létesítési kötelezettségről és annak megváltásáról |
6/2006. (XI.16.) |
Az önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról |
6/2005. (X.3.) |
A helyi építési szabályzatról szóló 7/2004. (V.10.) rendelet módosításáról |
5/2005. (X.3.) |
A köztemetőről és a temetkezésről |
10/2004. (XII.8.) |
A települési folyékony hulladékkezelés helyi közszolgáltatásáról |
9/2004. (VIII.16.) |
A helyi hulladékgazdálkodási terv kihirdetéséről |
7/2004. (V.10.) |
A helyi építési szabályzatról |
10/2003. (X.6.) |
A körjegyzőségen foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelő illetmény kiegészítéséről |
9/2003. (X.6.) |
A körjegyzőségen foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatásokról, valamint szociális és kegyeleti támogatásokról szóló 6/2001. (XI.7.) rendeletének módosításáról |
10/2002. (XII.18.) |
A helyi lakáscélú támogatásról |
9/2002. (XII.18.) |
A hulladékkezelési közszolgáltatásról |
4/2002. (VI.28.) |
A helyi közművelődésről |
6/2001. (XI.7.) |
A körjegyzőségen foglalkoztatott köztisztviselőket megillető szociális, jóléti, kulturális és egészségügyi juttatásokról, valamint szociális és kegyeleti támogatásokról |
7/2000. (VI.1.) |
Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről |
4. számú függelék
5. számú függelék
6. számú függelék
7. számú függelék
Tevékenység típusa |
Szakfeladat |
|
|---|---|---|
Száma |
Megnevezése |
|
Alaptevékenység |
522001 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
Alaptevékenység |
562912 |
Óvodai intézményi étkeztetés |
Alaptevékenység |
562913 |
Iskolai intézményi étkeztetés |
Alaptevékenység |
562917 |
Munkahelyi étkeztetés |
Alaptevékenység |
562920 |
Egyéb vendéglátás |
Alaptevékenység |
680001 |
Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
Alaptevékenység |
680002 |
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése |
Alaptevékenység |
813000 |
Zöldterület-kezelés |
Alaptevékenység |
841112 |
Önkormányzati jogalkotás |
Alaptevékenység |
841114 |
Országgyűlési képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
Alaptevékenység |
841115 |
Önkormányzati képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
Alaptevékenység |
841116 |
Országos és helyi nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tevékenységek |
Alaptevékenység |
841117 |
Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek |
Alaptevékenység |
841118 |
Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek |
Alaptevékenység |
841126 |
Önkormányzatok és társulások általános végrehajtó igazgatási tevékenysége |
Alaptevékenység |
841127 |
Helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége |
Alaptevékenység |
841402 |
Közvilágítás |
Alaptevékenység |
841403 |
Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások |
Alaptevékenység |
841901 |
Önkormányzatok és társulások elszámolásai |
Alaptevékenység |
841907 |
Önkormányzatok elszámolásai a költségvetési szervekkel |
Alaptevékenység |
862101 |
Háziorvosi alapellátás |
Alaptevékenység |
869041 |
Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás |
Alaptevékenység |
869052 |
Település-egészségügyi feladatok |
Alaptevékenység |
882111 |
Aktív korúak ellátása |
Alaptevékenység |
882113 |
Lakásfenntartási támogatás normatív alapon |
Alaptevékenység |
882116 |
Ápolási díj méltányossági alapon |
Tevékenység típus |
Szakfeladat |
|
|---|---|---|
Száma |
Megnevezése |
|
Alaptevékenység |
882117 |
Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás |
Alaptevékenység |
882118 |
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás |
Alaptevékenység |
882119 |
Óvodáztatási támogatás |
Alaptevékenység |
882122 |
Átmeneti segély |
Alaptevékenység |
882123 |
Temetési segély |
Alaptevékenység |
882124 |
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás |
Alaptevékenység |
882129 |
Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások |
Alaptevékenység |
882202 |
Közgyógyellátás |
Alaptevékenység |
882203 |
Köztemetés |
Alaptevékenység |
889921 |
Szociális étkeztetés |
Alaptevékenység |
890441 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
Alaptevékenység |
890442 |
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása |
Alaptevékenység |
890443 |
Egyéb közfoglalkoztatás |
Alaptevékenység |
960302 |
Köztemető-fenntartás és működtetés |
Alaptevékenység |
910123 |
Könyvtári szolgáltatások |
Alaptevékenység |
910502 |
Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése |
Alaptevékenység |
931102 |
Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése |
2. melléklet
3. melléklet
a kiadmányozás rendje
1. Ádám Lászlóné igazgatási főelőadó – szociális igazgatás
2. Vincze Bernadett adóügyi főelőadó – adóügyi igazgatás
4. melléklet
Megismerési nyilatkozat
Sor- |
Név |
Beosztás |
Dátum |
Aláírás |
|---|---|---|---|---|