Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

„A szociális ellátások helyi szabályozásáról"

Hatályos: 2017. 01. 26- 2017. 11. 07

Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

„A szociális ellátások helyi szabályozásáról"

2017.01.26.

Királyegyháza községi Önkormányzat képviselő-testülete „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, a 62. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés d) pontjában, 134/E. §-ában, „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 29. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit (a továbbiakban együtt: ellátások), az ellátások szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, a kifizetés, a folyósítás, valamint a felhasználás ellenőrzésének módját, feltételeit.

A rendelet hatálya

2. § E rendelet hatálya kiterjed Királyegyháza községi Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező az Szt. 3. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott személyekre.

Eljárási rendelkezések

3. § (1) A pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása iránti kérelmeket a házi segítségnyújtás, családsegítés alapszolgáltatások kivételével az önkormányzat hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) lehet írásban előterjeszteni.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatást igénylő a kérelmét „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

4. § (1) A kérelmező köteles a kérelmében nyilatkozni a saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek jövedelmi és vagyoni viszonyairól, továbbá becsatolni a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokat. A kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személy Szt. 18. §-ának a), b), f) és l) pontjában szereplő adatait, valamint az igényelt ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat és nyilatkozatokat. A jövedelemtől függő ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a) jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem.
A jövedelem igazolható:
aa) keresőtevékenységből származó jövedelem - kivéve a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységből származó jövedelem - esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolással, ennek hiányában bankszámla kivonattal,
ab) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatást igazoló szelvénnyel, bankszámlakivonattal ennek hiányában a munkaügyi központ által kiállított igazolással,
ac) rendszeres pénzbeli ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel, ennek hiányában bankszámla kivonattal,
ad) vállalkozói tevékenység esetében a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról szóló illetékes NAV igazolással,
ae) mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év bevételéről kiállított betétlappal.
b) nem minősül jövedelemnek az Szt. 4. § (1a) bekezdésében meghatározottak.
c) vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak.
d) tartósan beteg állapot: tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
e) rendkívüli élethelyzet különösen, ha a kérelmező
ea) jövedelme jelentősen csökken tartós betegség miatt,
eb) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,
ec) körülményeihez képest jelentős beiskolázási költségei merülnek fel,
ed) rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja,
ee) gyermeke fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással,
ef) nevelésébe vett gyermeke családjával történő kapcsolattartása jelentős anyagi költségekkel jár,
eg) gyermeke családjába való visszakerülésének elősegítéséhez vagy a gyermeke hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.
(3) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők.
(4) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésével kapcsolatos eljárás szabályairól az Szt. 17. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglaltak irányadók.

5. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a házi pénztárból illetve folyószámlára utalással történik. Létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy esetében a kifizetés a döntést követően azonnal történhet a házipénztárból.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.

(3) Ha az ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények és a kérelmező életvitele között eltérés mutatkozik, a kérelem megalapozott elbírálása érdekében környezettanulmányt kell készíteni a kérelmezőnél. A környezettanulmánynak tartalmaznia kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek életkörülményeit, jövedelmi és vagyoni helyzetüket, szociális és egészségügyi állapotukat, továbbá a kérelem elbírálásához szükséges egyéb körülményeiket.

(4) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőnél, ha életkörülményeit a Hivatal bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

6. § (1) Rendkívüli települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(2) Az ellátásra való jogosultság elbírálása során, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy a vele együtt élő közeli hozzátartozójának vagyoni viszonyairól a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzon.

7. § A szociális és gyermekvédelmi tárgyú államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyekben eljárási cselekmények elektronikus úton nem gyakorolhatók.

II. Fejezet

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGÖ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

Az ellátások formái

1. Rendszeres települési támogatások

8. § A képviselő-testület a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) ápolási díjat,

b) lakásfenntartási támogatást,

állapít meg.

Ápolási díj

9. § (1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását, gondozását végzi és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200%-át.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a Rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a Rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.

(3) Az ápolási díj összege: 22.800,- Ft.

(4) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó az Szt. 42. § (1) bekezdésében megjelölt bármely jogosultságot kizáró körülmény fennállása esetén.

(5) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha az Szt. 42. § (2) bekezdésében megjelölt bármely jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(6) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(7) A képviselő-testület az ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását két évente legalább egyszer felülvizsgálja.

(8) Az ápolási díj megállapításával, felülvizsgálatával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a szociális bizottságra.

Lakásfenntartási támogatás

10. § (1) A képviselő-testület lakásfenntartási támogatást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, lakrész (külön bejárat) fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2) A képviselő-testület lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem

a) családban élő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

b) egyedül élő esetén 250%-át,

és a háztartás tagjainak sincs vagyona.

(3) Lakásfenntartáshoz kapcsolódó költségek:

a) villanyáram,

b) víz- és gázfogyasztás (vezetékes és palackos),

c) csatornahasználat,

d) lakbér,

e) albérleti díj,

f) lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,

g) tüzelőanyag költség.

(4) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet a Rendelet 12. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

a) a Rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolásokat,

b) a (3) bekezdésben meghatározott költségek hitelt érdemlő igazolásait.

(5) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

a) egyedül élő esetén: 2500,- Ft,

b) két fős háztartás esetén: 2500,- Ft,

c) három fős háztartás esetén: 3000,- Ft,

d) négy fő és annál több személyből álló háztartás esetén: 4000,- Ft.

(6) A lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától egy évre kell megállapítani.

(7) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) Megszűnik a lakásfenntartási támogatás:

a) a megállapított idő elteltével,

b) az arra jogosító ok megszűnésével.

(9) A lakásfenntartási támogatás folyósítása

a) közüzemi díjhátralékkal rendelkező személy esetében a szolgáltatóhoz történő utalással,

b) az a) pontba nem tartozó esetben, készpénzben, a házi pénztárból történik.

(10) A lakásfenntartási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a jegyzőre.

2. Rendkívüli települési támogatások

11. § A képviselő-testület a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) létfenntartási támogatást (átmeneti),

b) lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékrendező támogatást,

c) temetési támogatást,

d) természeti erők okozta kárenyhítési támogatást,

e) szülési támogatást állapít meg.

Létfenntartási támogatás

12. § A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

13. § (1) Létfenntartási támogatásban kell részesíteni azt a személyt,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) egyedül élő esetén annak 180%-át nem haladja meg.

(2) Létfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell e rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) keresőképtelenséget alátámasztó orvosi, kórházi,

b) gyógyszerköltséget alátámasztó,

c) terhes gondozásról szóló,

d) iskolalátogatási,

e) tankönyv költséget alátámasztó,

f) közüzemi díjtartozásról szóló,

g) banki hiteltartozásról szóló igazolást,

h) orvosi beutalót.

(3) Létfenntartási támogatás egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal, rendkívüli méltánylást érdemlő helyzet esetén további 1 alkalommal, jövedelemre tekintet nélkül 1 alkalommal adható.

(4) Létfenntartási támogatás 1.000- 10.000 Ft között állapítható meg.

(5) Létfenntartási támogatás biztosítható

a) készpénzben,

b) Erzsébet utalványban, tankönyv és tanszervásárlás támogatásával, étkezési térítési díj átvállalásával.

(6) A készpénzben megállapított létfenntartási támogatás felhasználásáról a jogosult köteles a támogatás kifizetését követő 15 napon belül elszámolni.

(7) Az elszámolás történhet:

a) élelmiszer,

b) ruházat,

c) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz,

d) tankönyv, tanszer,

e) tüzelőanyag,

f) építőanyag vásárlását igazoló számlával,

g) közüzemi díj,

h) banki hitel befizetését igazoló bizonylattal.

(8) Amennyiben a jogosult az (6)-(7) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, 3 hónapig nem állapítható meg részére létfenntartási támogatás.

(9) Létfenntartási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a szociális bizottságra.

Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékrendező támogatás

13/A. § (1) A képviselő-testület lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékrendező támogatást nyújt annak a személynek, akinek a közüzemi víz- és áramszolgáltatás tekintetében legalább 6 hónapja fennálló, lejárt díjhátraléka van és

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b) egyedül élő esetén annak 180%-át nem haladja meg és vagyona nincs.

(2) A támogatás megállapításának további feltétele, hogy

a) a díjhátralék összege legalább egy közműszolgáltató felé meghaladja az 50.000,- Ft-ot,

b) kizárólag díjhátralék rendezésére vehető igénybe.

(3) A támogatás a közműszolgáltató által kiszabott bírság, egyéb megállapított összegszerű követelés megfizetésére nem fordítható.

(4) Nem állapítható meg támogatás visszakötési díj rendezésére annak a személynek, aki védett fogyasztóként van nyilvántartva.

(5) A támogatás összege 150.000,- Ft-ig terjedő, vissza nem térítendő pénzeszköz formájában nyújtható azzal, hogy a támogatást 10 évente egy alkalommal lehet igénybe venni.

(6) Az önkormányzat a döntés jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül a közüzemi szolgáltató részére átutalja a díjhátralék rendezése céljából megállapított összeget.

(7) A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékrendező támogatásra vonatkozó kérelmet kizárólag írásban, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatalnál.

(8) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a közüzemi szolgáltatás kapcsán fennálló díjhátralék összegéről, valamint a keletkezés időszakáról szóló igazolást,

b) a családban együtt élő személyeknek a kérelem beadását megelőző hónapra vonatkozó jövedelemigazolását,

c) közüzemi szolgáltatás megszüntetése esetén az arra vonatkozó szolgáltatói döntést.

Temetési támogatás

14. § (1) A képviselő-testület temetési támogatásban részesíti azt a személyt,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,

b) egyedül élő esetén annak 350%-át nem haladja meg.

(2) Temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell e rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

a) az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát,

b) a temetési költségekről az eltemettető nevére kiállított számla másolatát.

(3) A temetési támogatás összege 50.000 Ft.

(4) Temetési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Köztemetés

14/A. § (1) Az önkormányzat költségvetésének terhére biztosított köztemetés költségeinek megfizetésére az Szt. alapján az eltemettetésre köteles személy utólag kötelezhető.

(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelmére – a 4. § (1) bekezdésében foglaltak alapulvételével – a köztemetés költségeinek megtérítésére részletfizetési kedvezmény adható.

(3) A köztemetés költségeinek megfizetésére történő kötelezés esetében legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető, amennyiben a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő személy esetén 200%-át nem haladja meg és vagyona nincs.

(4) Az önkormányzat a köztemetés elrendelése esetén a részletfizetés ütemezése tárgyában a temetésre kötelezett személlyel, a köztemetést elrendelő határozat kézbesítését követő 10 napon belül megállapodást köt.

(5) Amennyiben az eltemettetésre köteles személy a megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az igényét polgári úton érvényesíti.

(6) A köztemetéssel kapcsolatos eljárással, így különösen a részletfizetés engedélyezésének méltányossági jogkörben történő gyakorlásával, valamint a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél történő bejelentésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Természeti erők okozta kárenyhítési támogatás

15. § (1) A képviselő-testület természeti erők okozta kárenyhítési támogatást (a továbbiakban: kárenyhítési támogatás) nyújt azoknak a lakóingatlan tulajdonnal rendelkező családoknak, akiknek az ingatlanát előre nem látható természeti erő (vihar, árvíz, földrengés) összedöntötte, vagy oly mértékben megrongálta, hogy életveszélyessé, lakhatatlanná vált. A támogatás további feltétele, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(2) A kárenyhítési támogatás összege nem haladhatja meg családonként az 500.000 Ft-ot.

(3) A támogatás történhet kamatmentes kölcsön, vissza nem térítendő támogatás formájában építőanyag, vagy építési szolgáltatás biztosításával, valamint ezek vegyes alkalmazásával.

A készpénzben nyújtott segély felhasználható másik lakás vagy telek vásárlására vagy új lakás építésére.
(4) Kamatmentes kölcsön esetén annak visszafizetéséig a képviselő-testület a kölcsön erejéig jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az építményre.
(5) A támogatás formáját és annak értékhatárát elsősorban az önkormányzat adott évi költségvetésében az erre fordítható pénzügyi keret határozza meg.
(6) Nem nyújtható kárenyhítési támogatás a nem lakás célját szolgáló építmény és üdülő helyreállításához, továbbá ha a kérelmezőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, a vele együtt költöző családtagjának máshol beköltözhető lakóingatlana, állandó használati joga, vagy lakásbérleti jogviszonya van. E tényről az igénylő nyilatkozni köteles.
(7) A kárenyhítési segély kérelemre, vagy hivatalból adható. A lakás megsemmisülését, a megrongálódás fokát szakértői vélemény alapján kell igazolni.
(8) A kárenyhítési támogatás megállapításakor a képviselő-testület az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) a támogatás igazodjon a megsemmisült, megrongálódott 1akás alapterületéhez, komfortfokozatához, a rongálódás mértékéhez,
b) a biztosító által megtérített összeget.
(9) A kárenyhítési támogatás mértékéről, formájáról, feltételeiről a képviselő-testület egyedi határozattal dönt, és szükség szerint megállapodást köt a károsulttal.
(10) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a felhasználás célját, a rendeltetésszerű felhasználás igazolásának kötelezettségét, dokumentumait, az ettől eltérő eljárás következményeit: a támogatás visszafizetését, a természetben adott dolgok visszaadását, vagy ezek ellenértékének megfizetését,
b) a visszatérítendő támogatás összegét, a folyósítás ütemezését, törlesztésének a rendjét, ennek szerződési biztosítékait: jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom kikötését,
c) az azonnali visszafizetési kötelezettséget, amennyiben a céltól eltérő felhasználás történik.

Szülési támogatás

16. § (1) A képviselő-testület egyszeri 20.000 Ft összegű szülési támogatásban részesíti az anyát, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.

(2) Szülési támogatás iránti kérelmet, a szülést követő 6 hónapon belül a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával egyidejűleg kell előterjeszteni.

(3) A szülési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

III. Fejezet

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

Tűzifa támogatás

17. § (1) Tűzifa támogatás egy naptári éven belül legfeljebb két alkalommal adható.

(2) Háztartásonként 0,5-3 m3 közötti kemény lombú tűzifa adható.

(3) A tűzifa támogatás megállapítása iránti kérelmet kizárólag írásban, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon november 1. – november 30., valamint január 1. – február 15. közötti időszakban kell benyújtani.

(4) Tűzifa támogatásban részesülhet az a személy,

a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,

b) egyedül élő kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át.

(5) A tűzifa támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lévő háztartások számától.

(6) A képviselő-testület vállalja a megállapított tűzifa mennyiség jogosult részére történő kiszállításának költségeit.

(7) A tűzifa támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a szociális bizottságra.

IV. Fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

Étkeztetés

18. § (1) A képviselő-testület az étkeztetést keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Szociálisan rászorult az személy, akinél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, továbbá

a) 60 év feletti,

b) súlyos mozgáskorlátozott,

c) akut vagy krónikus megbetegedésben szenved,

d) szenvedély- vagy pszichiátriai beteg,

e) fogyatékos,

f) hajléktalan.

(3) Az egészségi állapotra vonatkozó rászorultságot háziorvos vagy szakorvos által kiadott igazolással kell alátámasztani.

(4) Az étkeztetés intézményi térítési díját a képviselő-testület e rendelet 1. függelékében szabályozza.

(5) A szociális étkeztetés megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a szociális bizottságra.

Térítési díjak

19. § (1) A képviselő-testület az étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása során az Szt. 116. § (1) bekezdésében foglaltakat változtatás nélkül alkalmazza.

(2) A képviselő-testület az oktatási-nevelési gyermekintézményben fizetendő élelmezési térítési díjat, valamint az étkeztetés intézményi térítési díját évente két alkalommal állapíthatja meg.

(3) A jogosult az étkeztetés igénybevételének szüneteltetése esetén a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(4) A jogosult az étkeztetés személyi térítési díját a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig köteles befizetni.

(5) Az étkeztetés személyi térítési díj befizetését a Hivatal pénzügyi ügyintézője köteles havonta ellenőrizni, és hátralék esetén a fizetésre kötelezettet felhívni tartozásának 15 napon belüli rendezésére.

Házi segítségnyújtás

20. § (1) A képviselő-testület a házi segítségnyújtást az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint Szentlőrinc Város Önkormányzata (a továbbiakban: Fenntartó) által létrehozott és fenntartott Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató Központ vezetőjéhez kell benyújtani.

(3) Az ellátás igénybevételéről, a fizetendő személyi térítési díjról a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.

(4) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díját a Fenntartó határozza meg az Szt. 115. §-ában foglaltaknak megfelelően.

Családsegítés

21. § (1) A képviselő-testület a családsegítést az Szt. 64. §-ában meghatározottak szerint a Fenntartó által létrehozott és fenntartott Családsegítő Szolgálaton keresztül térítésmentesen biztosítja.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a Családsegítő Szolgálathoz kell benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.

Alapszolgáltatás megszűnése

22. § Az alapszolgáltatás megszűnik, ha a jogosult

a) a térítési díjat két hónapon keresztül nem fizeti,

b) a szolgáltatást egy hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c) elhalálozik,

d) az ellátás megszüntetését kéri.

V. Fejezet

SZEMÉLYES GONDOSKODÁS KERETÉBE TARTOZÓ GYERMEKJÓLÉTI ALAPSZOLGÁLTATÁSOK

Gyermekjóléti szolgálat

23. § (1) A képviselő-testület a gyermekjóléti szolgáltatást a Gyvt. 39. §-ában meghatározottak szerint a Fenntartó által létrehozott és fenntartott Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálatán (a továbbiakban: Gyermekjóléti Szolgálat) keresztül térítésmentesen biztosítja.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a Gyermekjóléti Szolgálathoz kell benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 9/2013.(XI.27.) rendelet.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

1. függelék a 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelethez

Az étkeztetés intézményi térítési díja 370 Ft/nap