Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, A településkép védelméről szóló 5/2018. (VI.28.) önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

1.§

Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének „A településkép védelméről” szóló 5/2018. (VI.28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) bevezető részében szereplő, a véleményezési jogkörben eljáró hatóságok felsorolása helyébe az alábbi rendelkezés lép:

a) Baranya Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének,

b) a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak,

c) a Miniszterelnökség Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága,

d) a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya,

e) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint

f) Királyegyháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 8/2017.(VI.26.) sz. Önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

2.§

A Rendelet 5.§-a az alábbi értelmező rendelkezéssel egészül ki:

Illeszkedés szabályai – az illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

3.§

A Rendelet IV. Fejezet, 11. pontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi   építészeti követelmények

4.§

A Rendelet IV. Fejezet, 11.1 alpontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

11.1 Falusias karakterű lakóterület

5.§

A Rendelet 16. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

16. §

(1) A településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.

(2) Tetőidom és hajlásszög: nyeregtető 35-42 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon, ennek hiányában a fő tetőidom az utcafrontra merőleges legyen.

(3) Tetőhéjalás: elsősorban hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.

(4) Homlokzatszínezés: homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni.

(5) Épületszélesség: legfeljebb 8,5 m.

(6) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.

(7) A homlokzat felújításnak a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.

(8) A homlokzatszínezés esetén a településen hagyományos színezés alkalmazható.

(9) Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.

(10) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a) Árusítópavilon magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.

6. §

A Rendelet IV. Fejezet, 11.2 alpontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

11.2 Ipari, mezőgazdasági terület

7.§

A Rendelet 17. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

17. §

(1) A területen elhelyezhető létesítmények, építmények harmonikusan illeszkedjenek a környezetbe, kiegészítve, eltüntetve a hiányosságokat, a környezetüket nem változtathatják meg.

(2) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait követve alakítható ki.

(3) A területen elhelyezhető épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.

(4) Tájképvédelmi területen új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett. A táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.

(5) Tájvédelmi szempontból a legfontosabb, hogy a község jellegzetes táji adottsága változatlan formában fennmaradhasson.

8. §

A Rendelet IV. Fejezet, 12. pontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

12. A kerítés kialakításának követelményei

9.§

A Rendelet 18. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

18. §

(1) A telek határain épített kerítésnek saroktelkek esetében a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig lábazat feletti teljes felületen, áttört kialakításúnak kell lennie.

(2) Falusias lakóterületen: épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, kovácsoltvas), formák (téglapillérek közötti tömör, mintázattal áttört, vagy kovácsoltvas mezők), és díszítések felhasználásával.

(3) Gazdasági területeken: épített jellegű, áttört, 1,8 - 2,0 m magas kerítés alakítható ki.

(4) Különleges területen (a temető területén): a területet legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel körül kell keríteni.

(5) Az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.

(6) A meglévő kerítések megtarthatók, felújíthatók.

10.§

A Rendelet IV. Fejezet, 13. pontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

13. Közlekedési célú közterületek kialakításának követelményei

11.§

A Rendelet 19. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

19. §

(1) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.

(2) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó.

(3) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített, faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell, a 3. mellékletben felsorolt fafajok kizárásával.

(4) Közterületen elhelyezett, a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, vagy a közlekedést bármilyen módon akadályozó természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy elhelyezése tilos.

(5) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

(6) A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.

(7) Új közterületi járdák építésénél vagy járdafelújításnál a csatlakozó felületek szintkülönbség nélkül, kapubehajtóban, kereszteződésben akadálymentes kialakítással építendők ki.

(8) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.

12.§

A Rendelet IV. Fejezet, 14. pontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

14. A zöldfelületek kialakításának követelményei

13.§

A Rendelet 20. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

20. §

(1) A telkek területének burkolatlan, be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) A telken meglévő értékes fa megtartandó, ha a telek beépítését és az építési program megvalósítását ez nem lehetetleníti el.

(3) Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határához falusias karakterű lakóterületen legalább a várható koronaátmérő felének megfelelő távolságra kell ültetni, épülettől legalább 3 m-rel kell elmaradni.

(4) Különleges területen (a temető területén): a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.

(5) Különleges területen (sportolási célú terület): az építési telek telekhatárai mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 2 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

(6) Kereskedelmi, szolgáltató területen az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

(7) Ipari gazdasági területen:

a) egyéb ipari területen az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor három lombkorona szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

b) jelentős mértékű zavaró hatású ipari gazdasági területen az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 10 m széles három lombkorona szintű, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

(8) A településképi szempontból meghatározó területen a településen honos fás szárú növényfaj vagy növényfajok alkalmazandók, a 3. mellékletben szereplő növényfajok ültetésének kizárásával.

14.§

A Rendelet 21. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

21. §

(1) A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni olyan fajok kiválasztásával, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival.

(2) A birtokközpont határai mentén, azoktól legalább 1,5 m távolságra kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

(3) A településképi szempontból meghatározó területeken az e rendelet 3. melléklete szerinti „Növénytiltó listák”-ban szereplő növényfajok nem alkalmazhatók.

15.§

A Rendelet IV. Fejezet, 15. pontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

15. Zöldterület (közpark) kialakításának követelményei

16.§

A Rendelet 22. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

22. §

(1) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.

(2) A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertészeti szaktervező által készített kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

(3) A területen agresszív pollentermelő növényfajok telepítése tilos.

(4) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

17.§

A Rendelet IV. Fejezet, 16. pontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

16. Helyi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó előírások

18.§

A Rendelet IV. Fejezet, 17. pontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

17. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

19.§

A Rendelet IV. Fejezet, 18. pontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

18. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok

20.§

A Rendelet IV. Fejezet, 19. pontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

19. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok

21.§

A Rendelet IV. Fejezet, 20. pontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

20. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelménye

22.§

A Rendelet IV. Fejezet, 21. pontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

21. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

23.§

A Rendelet IV. Fejezet az alábbi 22., valamint 23 ponttal egészül ki:

22. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

23. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

24.§

A Rendelet V. Fejezet 22. pontjának számozása 24. pontra módosul.

25.§

A Rendelet V. Fejezet, 22 pontjának elnevezése helyébe az alábbi elnevezés lép:

24. Rendelkezés szakmai konzultációról

26.§

A Rendelet 34. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

34.§

(1) A településkép védelme érdekében a település főépítésze – alkalmazása hiányában a polgármester -  szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:

a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.

b) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

c) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.

d) Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:

• műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
• antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,

b) a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását, az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.

(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

(6) A szakmai konzultáció díj és illetékmentes.

27.§

A Rendelet V. Fejezet 23. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai elnevezésű pontjának számozása 25. pontra módosul.

28.§

A Rendelet 35. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(3) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a) környezetéhez igazodik;

b) a település építészeti karakterét megőrzi;

c) a meglévő formakultúrát megtartja;

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

29.§

A Rendelet 35.§ (3) bekezdésének számozása (4) bekezdésre módosul.

30.§

A Rendelet VI. Fejezet, 24. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre elnevezésű pontjának számozása 26. pontra módosul.

31.§

A rendelet 36.§-ának helyében az alábbi rendelkezés lép:

36.§

(1) Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a) új építmény építési engedélyezési eljárásakor,

b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) sz. Kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

(2) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 26.§ szerint folytatható le.

32.§

A Rendelet VI. Fejezet, 25. A településképi véleményezés szempontja elnevezésű pontjának számozása 27. pontra módosul.

33.§

A Rendelet VI. Fejezet, 26. A településképi véleményezési eljárás szabályai elnevezésű pontjának számozása 28. pontra módosul.

34.§

A Rendelet 39.§-a az alábbi bekezdéssel egészül ki:

2. A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

35.§

A Rendelet VII. Fejezet, 27. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre elnevezésű pontjának számozása 29. pontra módosul.

36.§

A Rendelet VII. Fejezet, 28. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai elnevezésű pontjának számozása 30. pontra módosul.

37.§

A Rendelet VII. Fejezet, 29. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai elnevezésű pontjának számozása 31. pontra módosul.

38.§

A Rendelet VIII. Fejezetének címe helyébe az alábbi cím lép:

VIII. Fejezet

A településképi kötelezés, a településkép – védelmi bírság

39.§

A Rendelet 30. A településképi követelmények megszegésének esetei elnevezésű pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

32. A településképi kötelezési eljárás

40.§

A Rendelet 45.§ helyébe az alábbi rendelkezés lép:

45. §

(1) A polgármester kötelezési eljárást folytat le

a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,

b) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása,

c) a polgármester településképi bejelentést elutasító döntése ellenére megvalósított, településképi bejelentéshez kötött építési tevékenység,

d) a településképi követelmények megsértése esetén.

(2) A településképi kötelezési eljárásban – a kötelezés jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb 30 napos határidő kitűzésével – fel kell hívni az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező állapot megszüntetésére.

41.§

A Rendelet 31. A településképi kötelezési eljárás szabályai elnevezésű pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

33. A településkép-védelmi bírság

42.§

A Rendelet 46.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(2) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

43.§

A Rendelet 46.§ (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(4) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

44.§

A Rendelet IV. Fejezet, 11.3 Közlekedési célú közterületek kialakításának követelményei alpontja, a IV. Fejezet, 11.4 Zöldterület (közpark) kialakításának követelményei alpontja, IV. Fejezet 12.1 A Zöldfelület kialakításának követelménye alpontja, a IV. Fejezet 13.1 Településképi szempontból meghatározó falusias karakterű lakóterület alpontja, a IV. Fejezet 13.2 Településképi szempontból meghatározó ipari, mezőgazdasági terület alpontja, VIII. Fejezet 32. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja pontja, a 38.§ (2) bekezdése, valamint a 47.§-a hatályát veszti.

45.§

A Rendelet 1. számú melléklete helyébe ezen rendelet 1. számú melléklete lép.

46.§

A Rendelet 2. számú melléklete helyébe ezen rendelet 2. számú melléklete lép.

47.§

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

Királyegyháza, 2018. október 17.

Grím Ferenc                                                                                               Beák Laura        

polgármester                                                                                                  jegyző

Kihirdetve: 2018. október 25.

                    Beák Laura

            jegyző