Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének

15/2004. (X.7.) rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. § (3) bek. c) pontjában és a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási terültének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan, az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§

(1) A rendelet hatálya Nagypeterd község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű jogszabályi előírások mellett kizárólag e rendelet, valamint a hozzá tartozó szabályozási terv (tervező: Virányi Építész Stúdió Bt 2002. április, jsz.: 7/2001) együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet személyi és tárgyi hatályát tekintve minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(4) A rendelet a Virányi Építész Stúdió Betéti Társaság 7/2001. jelzőszámú dokumentációjának a 2.2. külterületés 2.3. a belterület szabályozási tervvel együtt érvényes.

(5) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:

-a külterületi és a belterületi határvonal

-a szabályozási vonalak

-a területfelhasználási módok és határok

-az övezeti határok és övezeti jelek

-az építési övezeti előírások

-az építési határvonalak

-az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek

-a sajátos jogintézmények

-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei

-a védőfásítás a lakókertek végénél

-a szabályozási terv készítési kötelezettség

-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség

-a telekalakítási terv készítési kötelezettség

-a kertépítészeti terv készítési kötelezettség.

(6) A kötelező erejű szabályozási elemek csak a rendezési terv módosításával változtathatók, képviselő-testületi jóváhagyással. Az egyéb elemek változtatása – a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával – hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.

(7) A szabályozási terv készítési kötelezettséggel érintett területekre – a fejlesztési szándékok konkréttá válásakor – külön szabályozási terv és helyi építési szabályzat készítendő.

(8) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a területi főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.

(9) A Kossuth Lajos utca mentén az utcafronti épületek építésének engedélyezéséhez – a kérelem mellékleteként – a helyi önkormányzat tervvel kapcsolatos véleményét is csatolni kell.

(8)   Szaktervező által tervezett kertészeti tervet kell készíteni a "kertépítészeti terv készítési kötelezettség"-gel érintett területre. A kertészeti terv az építési engedélyezési terv melléklete, illetve annak részét képezi. Használatbavételi, illetve üzembe helyezési engedély csak akkor adható ki, ha a kertészeti terv szerinti növényanyag elültetésre került.

(9) Beépítésre nem szánt - erdő és mezőgazdasági - területen tervezett építést

      megelőzően az érintett területre vonatkozóan a földhivatali nyilvántartás szerinti és

      a tényleges művelési ág közötti megfelelőséget vizsgálni kell. Eltérés esetén a

      megfelelőség biztosítása után - a művelési ágra is figyelemmel - az övezetre vonatkozó előírások alapján bírálható el az építési szándék.    

(10) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok

       együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és

       az építészeti-érték védelmi követelményeknek.

(11) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát; a kialakult telekméreteket, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.

(12) Családiház nagyságrendjét meghaladó fejlesztési szándék esetén a beépítést, illetve az építési engedélyezési eljárást megelőzően olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is.

(13) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:

                 -3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás)

                 -a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

(14) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba

        szakhatóságként be kell vonni:

      -az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3.§. (e)

        bekezdésben meghatározott talaj kivételével – kitermeléssel járó építési,

        tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a

        kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a

        kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során 

        üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(15) Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. A meglevő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat a képviselő-testület külön önkormányzati rendelettel állapítja meg.

(16) Az új –belterületté váló- beépítésre szánt területeken építési engedély csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően adható. A belterületbe vonás –a fejlesztési szándékok függvényében- fokozatosan, több ütemben is történhet.

(17) A termőföldről szóló 1994. évi LV tv. 69.§. (1) bekezdés alapján a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat engedélye szükséges mindazon talajvédelmi feladat ellátásához, amelyhez a törvény talajtani szakvélemény, illetve kiviteli terv elkészítését írja elő.

(18) A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 69.§. (1) bekezdés és 70.§. alapján a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni vízrendezési vagy öntözési művekkel való szabályozáshoz, a termőföldön történő beruházások megvalósításához és üzemeltetéséhez, illetve a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosításához.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TELEPÜLÉSRENDEZÉS

Településszerkezet, területfelhasználás

2.§

(1) A település igazgatási területének

      a./ beépítésre szánt területei - építési övezetei:                                                                               

            aa/ falusias lakóterület (FL), ahol a megengedett legnagyobb

                szintterületsűrűség 0,3.

            ab/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (KG), ahol a megengedett

                legnagyobb szintterületsűrűség 0,3

            ac/ egyéb ipari gazdasági terület, ezen belül

                 -a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (szennyvízátemelő) (IG-Kv), valamint a hírközlést biztosító területigényes létesítmények (adó- és átjátszótorony) (IG-Kh) területei

            -mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M), ahol a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség 0,3

            ad/ különleges terület, ezen belül

                   - sportterület (KÜ-S)

- temető (KÜ-T)

- idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I)

      b./ beépítésre nem szánt területei-övezetei:

ba./ közlekedési és közműterület (K)

            bb./ zöldterület, ezen belül

                   - közpark (Zkp)

            bc./ erdőterület, ezen belül

                  - védelmi (E-V)

                 - gazdasági (E-G)

            bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül

                 - szántó (M-SZ)

                 - gyep, legelő, rét (M-GY)

                 - kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)

                 - belterületi kert (M-BK)

            be./ vízgazdálkodási terület

                 - folyó és állóvizek medre és parti sávja (VT)

                 - a vízellátást biztosító területigényes létesítmények (vízműkút, víztározó)

                   (VT-V) területe

A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási  

egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Falusias lakóterület

3.§

(1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

(2)   A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14.§-a előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

          a.,az OTÉK 14.§ (1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett   a szabályozási terv szerinti lehet

          b.,nem helyezhetők el az OTÉK 14. § (2) bekezdés 2. és 8. pontjában felsorolt létesítmények

(2) A lakóterület építési telkein - 1-2 egységes - a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót egyaránt kielégítő lakóépületek építhetők.

1. A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a jelenlegi telekstruktúrát és a helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
   

            a.) az újonnan kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új telekalakításnál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet (a 182 és 0         20 hrsz-ú utak nyugati oldalán – a közművek és az út kiépítését követően – a legalább 16,0 m szélességű telkek építési telekként beépíthetők).

               Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.

            b.) a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet

            c.) az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a kialakult állapothoz igazodó legyen. A lakóépületek utcai homlokzatszélessége 7,0 m-nél kevesebb

illetve 10,0 m-nél több nem lehet (keresztszárny az utcai homlokzatsíktól minimum 4,5 m-re építhető)

            d.,az épületek tetőidoma a kialakult állapothoz igazodó és jellemzően utcára merőleges gerincű legyen. Az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, színes síkpala és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet.

            e.,az építési telken az OTÉK értelmező rendelkezései között definiált melléképítmények helyezhetők el, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.

            f.,az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

                       -az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni

                        -az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az

                        OTÉK 35. §-a előírásai alapján - kell meghatározni azzal az eltéréssel,

                        hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő- és oldalkert előírt

                        legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert

               egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzoltó szakhatóságot be kell vonni.

                        -a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztsítani.

(5)   A lakóterületen

a./ legalább a részleges közműellátás, és

       b./ a burkolt út

       biztosítandó.

(6) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.

(7)   A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

4.§

(1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:

(2) A területre vonatkozóan az OTÉK 19.§. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 19.§. (2) bekezdés 4 és 5 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.

(3) A belterületi kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen fejlesztés csak a környezetvédelmi szakhatósággal folytatott egyeztetés alapján, az általa előírtak figyelembe vételével történhet.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:

a./ legalább a részleges közműellátás és a

b./ burkolt út

biztosítandó.

A parkolót a telken belül kell kialakítani. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(6)   A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

(7)  A területen a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db, min. 16/18 méretű fa ültetendő. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki.

Egyéb ipari gazdasági terület

5.§

(1) Az egyéb ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20.§-ának előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el a (3) bekezdés, valamint az (5) bekezdés 2. pontja szerinti létesítmények.

(2) Az egyéb ipari gazdasági terület az alábbi övezetekre tagozódik:

       -a./a közműellátást biztosító területigényes létesítmények (szennyvízátemelő)

         (IG-Kv), és a hírközlést biztosító területigényes létesítmény (adó- és átjátszótorony) (IG-Kh) területe

       -mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (IG-M)

(3) A mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó övezeti előírásokat - beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

       A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.

(4)   A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45^o közötti lehet.  A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(5)   A mezőgazdasági üzemi területen:

a./ legalább a részleges közműellátás

b./ és a burkolt út

biztosítandó

(6)   A parkolót a telken belül kell kialakítani. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(7)   A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.

(3)   Az egyéb ipari gazdasági területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Különleges terület

6.§

(1) A település területén különleges területek a temetők, a sportterület és az idegenforgalmi fogadóhely ( kemping).

(2) A működő temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak zárt kerítésként alakítható ki.

(3) A nem működő temető kegyeleti parkként kezelendő.

(4) Az idegenforgalmi fogadóhely övezeti előírásait a belterületi, valamint a külterületi szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

(5) Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit konkrétan meghatározni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(6) Az idegenforgalmi területen az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. cserepes lemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.

(7) A területen:

a./ legalább a részleges közműellátás és

b./ a burkolt út

biztosítandó

(8) A parkoló szükségletet telken belül és közterületen együttesen kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.

(9) A temető szabad területeit fásítani kell; a zölddel való fedettség min. 50% kell legyen.

(10) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Közlekedési és közműterület

7.§

(1)   A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26.§-a előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2.,3.,4. pontjai kivételével.

(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat föld alatt elhelyezhető legyen.

(4)   Az utak mentén fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben. amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

(4) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.

Zöldterület

8.§

(1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27.§-a előírásait kell alkalmazni.

(2) A kertépítészeti terv készítési kötelezettséggel érintett területek kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

(3) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(4) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

9. §

(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§-a előírásai közül a védelmi és a gazdasági rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes Állami Erdészeti Szolgálat hozzájárulása is szükséges.

(2) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Mezőgazdasági terület

10 §

(1)   A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29.§-a előírásait kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

             a./ az OTÉK 29.§ (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépületek építménymagassága 7,5 helyett 5,5 m lehet.

                                  b./ az OTÉK 29.§ (3) bekezdés szerint létesíthető lakóépület

                                      -az M-BK és az M-GY övezeti jelű területen nem helyezhető el

                                      -az M-K övezeti jelű területen min. 10.000 m2 telekterületen

                                      -az M-SZ övezeti jelű területen min. 20.000 m2 telekterületen

                          helyezhető el.

(2) A belterületi kertterületen építési telket kialakítani nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.

(3) A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45^o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(4) A mezőgazdasági területen az épületek, építmények elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy azok a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsák. Az építkezés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

(5) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

(6) Az M-K jelű övezetben gazdasági épület, présház elhelyezésére építési engedély abban az esetben adható ki, amennyiben az ingatlan területének min. 60 %-a szőlő-, illetve gyümölcsterületként művelt.

(7) A mezőgazdasági területen az elő-, oldal- és hátsókertet az alábbiak szerint kell kialakítani:

              -M-K övezeti jelű területen az OTÉK 35.§-a előírásai szerint

              -M-SZ övezeti jelű területen minden irányban minimum10 méter.

Vízgazdálkodási terület

11.§

(1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§-a előírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet előírásaira is.

(2) A vízfolyások karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 4 méter szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természet közeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4)  A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. FEJEZET

KÖZHASZNÁLATRA SZOLGÁLÓ TERÜLETEK

12.§

(1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elöl el nem zárt magánutak és a zöldterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

IV. FEJEZET

KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZMŰ- ÉS HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK

13.§

(1) A beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:

a./ a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás

b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a külön jogszabályban meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)

c./ a közüzemi szennyvízelvezetés megvalósulásáig a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő

d./ a közterületi nyílt árkos csapadék vízelvezetés

      megoldott legyen.

       Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.

(2) A szennyvízcsatorna rendszer kiépítéséig a zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a szentlőrinci szennyvíztelepre kell szállítani.

(3) A településen a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási terület csapadékvizeinek elvezetése vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglaltak szerint.

(4) A településen az energiaellátást vezetékes energiahordozóval kell biztosítani.

(6)   Az igazgatási területen - település- és tájképvédelmi okok miatt – további táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

14.§

(1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a sellyei regionális kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(2)  Az esetleges állati tetemeket a Nyugotszenterzsébeten működő dögkútba kell szállítani.

V. FEJEZET

KÖTNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK

Általános követelmények

15.§

(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

  a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

  b./ megelőzze a környezetszennyezést                          

  c./ kizárja a környezetkárosítást

(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy

folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék   

       környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(3) A településre az általános levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(4) A település szennyezés érzékenységi szempontból kevésbé érzékeny terület. A talaj védelme érdekében a területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető. A 49/2001. (IV. 3.) Korm rendelet alapján a község területe nem nitrátérzékeny, ezért a településen a Korm rendelet által részletezett „jó mezőgazdasági gyakorlat” betartása csak ajánlott.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(6) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 6-osszámú főút és az összekötő utak mentén 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB, a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken – a közlekedési és közműterületek kivételével – 50/40 dB.

(7) A beépítésre nem szánt területen a közforgalmú vasútvonal szélső vágányától számított 50 méter távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a vasúti hatóság egyetértésével létesíthetők.

(8) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(9) A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben a 21/2001. (II.14.) Korm rendelet értelmében az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

Természet- és tájvédelem

16.§

(1) A településen a helyi jelentőségű, e rendelettel védetté nyilvánított természeti területeket és egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) Táj- és településkép-védelmi okokból

              -a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken védősávot kell kialakítani

                tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő

                cserjékkel, valamint

              -útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia,

                táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.

Művi értékek védelme

17. §

(1) A településen országos védelem alatt álló műemlék a református templom.

(2) A műemléki környezet lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza. A műemléki környezetbe tartozó ingatlanok:

              -Kossuth Lajos utca 44. (HV)       hrsz: 48

              -Kossuth Lajos utca 46.               hrsz: 49

              -Kossuth Lajos utca 48.               hrsz: 50

              -Kossuth Lajos utca 50.               hrsz: 51

              -Kossuth Lajos utca 52-54.           hrsz: 52

              -Kossuth Lajos utca 53.                hrsz: 171

              -Kossuth Lajos utca 51.                hrsz: 172

              -Református templom                    hrsz: 176

              -Kossuth Lajos utca 49.                hrsz: 175/1, 175/2

              -Kossuth Lajos utca 47. (HV)         hrsz: 177

(3) Az országos védelem alatt álló és az e rendelettel védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg, melyben a lehetséges önkormányzati támogatásokon túl a védendő értékek hasznosításának különböző változatait is meg kell határozni.

(5) A helyi védelemre érdemes művi értékek listája a rendezési terv módosítása nélkül is módosítható, külön építészeti szakvélemény alapján.

VI. FEJEZET

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

18.§

(1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet – az Étv-ben meghatározott – kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.

(2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv által meghatározott - útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

(4) A 182 és 020 hrsz-ú utak nyugati oldalán lévő telkek 15 méteres előkertjét – a használatbavételi engedély megkéréséig megvalósítandó – beültetési kötelezettség terheli.

VII. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Szabálysértési tényállások

19. §

Aki e rendelet 1.§ (2), 3.§ (6) és (7), 4.§ (5) és (6), 5.§. (6) és (7), 6.§ (9) és (10), 7.§ (4), 11.§ (2), 12.§ (2) valamint a 14 § (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi - amennyiben más jogszabályban meghatározott szabálysértést nem valósít meg - szabálysértést követ el, és a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 16.§ (2) bekezdésben meghatározott pénzbírsággal sújtható.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20.§

(1) A rendelet 2004. október 7-én lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a BARANYATERV által 1983-ban – Nagypeterd Összevont Rendezési Terve; TSZ: 3038 címen – készített rendezési terv.

Nagypeterd, 2004. október 6.

       Nagy Józsefné                                                                  dr. Faragó Ágnes 

        Polgármester                                                                  helyettes körjegyző

Kihirdetési záradék

Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2004. (X.7.) rendeletét a helyi építési szabályzatról 2004. október 7-én kihirdettem.

                                                       Dr. Faragó Ágnes

                                                     Helyettes körjegyző

 15/2004.(X.7.) Ör. 1. sz.  melléklete

Természet- és tájvédelem

1., Helyi jelentőségű természetvédelmi területek:

            -a 45/2 hrsz-ú belterületi ingatlan – közpark

            -a 090/37 hrszú külterületi ingatlan – gyep

2., Helyi jelentőségű egyedi természeti értékek: