Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2026. 05. 01Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (1) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya
1. § A rendelet (továbbiakban: rendelet) célja a község sajátos településképének - társadalmi bevonás és konszenzus által történő - védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) az eltérő karakterű kialakult területek településképi és arculati jellemzőinek –védelme, és
b) az átalakuló/újonnan beépítésre szánt területek esetében – az a) pont szerinti területek kialakult településképi és arculati jellemzőihez alkalmazkodó – illeszkedést szolgáló előírások megalkotása.
4. § (1) A rendelet területi hatálya Nagypeterd község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
5. § E rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
1. Értelmező rendelkezések
6. § A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
2. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom
3. Cégfelirat: Kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
4. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
5. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
6. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
7.1
8. Értékvizsgálat helyi védelem alá helyezéshez, megszüntetéshez: az ingatlan alapadatait, illetve a védelem alapjául szolgáló, jelen rendelet 9. § (7) bekezdés szerinti adatokat tartalmazó dokumentáció, melynek célja a helyi védelem alá helyezés, megszüntetés megalapozása, indoklása, megindítása.
9. Főépület: az egyes építési övezetben kialakítható funkciók rendeltetésszerű használatának céljából létesítendő épület(ek).
10.2
11. Melléképület: az építmények azon csoportja, melyek az egyes építési övezetben kialakítható épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítik, attól különállóan épülnek, de nem minősülnek melléképítménynek.
12. Településképi szempontból meghatározó terület: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott fogalom
13. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
14. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
A helyi védelemre vonatkozó szabályok
3. A helyi védelem célja, feladata
7. § (1) A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, a mindenkor itt élő emberek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti érték védelme.
(2) A helyi védelem – rendelettel ellátandó - feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) lakossággal történő megismertetése,
e) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(4) A védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka végezhető, illetve csak olyan állapot fenntartása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték karakterét, megjelenését, eszmei értékét.
(5) Jelen előírások nem vonatkoznak az országos építészeti örökség – a műemléki, termé-szetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV sz. törvény rendelkezik.
4. Helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
8. § A Rendelet 1. mellékletében felsorolt - helyi értékleltáron alapuló - vagy lehatárolt egyedi vagy területi helyi építészeti elemek védetté nyilvánítása e rendelet kihirdetésével történik.
9. § (1) Helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése, valamint hivatalból indított eljárás alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell különösképpen:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem alá helyezés megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell különösképpen:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(5) A helyi védelem alá helyezés vagy megszüntetés szakmai előkészítését szakértő bevonásával a jegyző végzi.
(6) A helyi védelem alá helyezéshez vagy annak megszüntetéséhez értékvizsgálat készítése szükséges.
(7) Az értékvizsgálati dokumentáció legalább a következő munkarészeket tartalmazza:
a) a védelemre javasolt érték, illetve a védett érték megnevezése,
b) a védelemre javasolt érték, illetve a védett érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,
c) a védelemre javasolt érték, illetve a védett érték részletes leírása, pontos körülhatárolása.
(8) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt (a továbbiakban együtt: érdekeltek) írásban értesíteni kell.
(9) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(10) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület kizárólag e rendelet módosításával dönthet, melyre az EljR. szerinti véleményezési eljárást le kell folytatni.
(11) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket, az erről szóló testületi rendeletet az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.
10. § (1) A helyi védelem alatt álló értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával megjelölheti.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról - előzetes értesítés mellett – az önkormányzat gondoskodik. A tulajdonos és a használó a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
11. § (1) A helyi védelem alatt álló értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a helyi védelem alatt álló érték
a) nyilvántartási számát,
b) területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),
c) megnevezését vagy funkcióját,
d) védettség fokát,
e) leírását,
f) fényképét,
g) alaprajzi és homlokzati felmérési rajzot,
h) lehatárolását bemutató térképmásolatot,
i) a tulajdonos, a kezelő, a használó nevét, címét,
j) a helyi védelem alatt álló értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
12. § A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
5. A helyi védelem meghatározása
13. § Helyi védelmet kell biztosítani H1 fokozat esetében a teljes építményre, valamint a hozzá tartozó földrészletre.
6. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
14. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos, illetve a használó kötelezettsége.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi védelem alatt álló építmény korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) Helyi védelem alatt álló épülethez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) Helyi védelem alatt álló érték teljes bontása csak a védelem megszüntetését követően vagy baleset- és életveszélyes állapot bekövetkezte miatt lehetséges.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
15. § A képviselő-testület a településképi szempontból meghatározó területeket a rendelet 2. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
16. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területre csak megjelenésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építhető.
(2) A növénytelepítés szabályait, a telepítésre javasolt fajok megnevezését az 5. melléklet tartalmazza, a kerülendő inváziós fajok jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.
17. §3 (1) „Kialakult falusias lakóterület” esetén
(2) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.
(3) Az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.
(4) Az épületek tömege és homlokzatkialakítása a kialakult állapothoz igazodó legyen.
(5) Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) épített jellegű, maximálisan 1,8 m magasban építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
b) áttört felületű legyen, magassága nem haladhatja meg a 1,8 métert, és nem lehet hullámpalából vagy nagytáblás fémlemezből,
c) ahol zavaró zajterhelés van, ott olyan jellegű áttört kerítést kell kialakítani, amelynek legalább az áttört felületei mögé sövény kerül telepítésre,
d) a 14 m-nél keskenyebb közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától 6-6 m-en belül – a látóháromszögbe eső szakaszon – a kerítéseket 0,8 m feletti teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani
18. §4 (1) „Újszerű, falusias lakóterület” esetén
(2) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz, kivétel ez alól, ha a telek geometriai tulajdonságai olyanok, hogy a telken ezen elv szerinti telepítés kedvezőtlen beépítést eredményez.
(3) Az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.
(4) Az épületek tömege és homlokzatkialakítása a kialakult állapothoz igazodó legyen.
(5) Utcai kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) épített jellegű, maximálisan 1,8 m magasban építhető a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.
b) áttört felületű legyen, magassága nem haladhatja meg a 1,8 métert, és nem lehet hullámpalából vagy nagytáblás fémlemezből,
c) ahol zavaró zajterhelés van, ott olyan jellegű áttört kerítést kell kialakítani, amelynek legalább az áttört felületei mögé sövény kerül telepítésre,
d) a 14 m-nél keskenyebb közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától 6-6 m-en belül – a látóháromszögbe eső szakaszon – a kerítéseket 0,8 m feletti teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani.
19. § „Pincehegyi terület” esetén tájba illő tömegformálás alkalmazható.
20. § „Majorsági terület” esetén tájba illő tömegformálás alkalmazható.
21. § „Beépítésre nem szánt temetői terület” illetve „Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén tájba illő tömegformálás alkalmazható.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
22. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területre csak anyaghasználatában és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építhető.
(2) Az építmények felületképzése során tilos rikító, harsány színt és csillogó vagy fénylő felületet eredményező anyagok alkalmazását.
(3) A főépületek héjazataként tilos hullámpala, műanyag hullámlemez, palafedés és nagy táblás fedések, valamint bitumenes hullámlemez használatát
(4)5 A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat lapostetős épületeken a tető síkjában, vagy legfeljebb 5% lejtéssel kell létesíteni. Amennyiben az épület attika fallal rendelkezik, a lejtés tetszőleges lehet, de az épület utcáról látható felőli részén a berendezések egyik eleme sem emelkedhet az attika magassága fölé.
(5)6 Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni.
(6)7 Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg.
23. §8 (1) „Kialakult falusias lakóterület” esetén
(2) Az építmények falazatának színezése során
a) a településhez illeszkedő színezéstől eltérni nem lehet
b) tilos a fekete, a harsány, rikító színek használata.
(3) Tetőidoma és hajlásszöge a kialakult állapothoz kell igazodjon, és jellemzően magastetős kialakítású lehet.
(4) Az építmények építése, felújítása és bővítése során az alábbi településképi előírások alkalmazandók:
a) Lakóépületeken a tetőhéjazat terrakotta vagy szürke színű cserépfedés (égetett vagy betoncserép), szürke palafedés, vagy korcolt fémlemez fedés lehet, kivéve, ha az épület, építmény tetőzete annak eredeti állapotában más héjazattal volt kialakítva. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedő anyag jelenhet meg.
b) Melléképületek és melléképítmények esetén az anyaghasználat szabadon választható, azonban az alkalmazott anyagok színeinek összhangban kell állniuk a főépület színhasználatával.
c) Az új építményeket a jellegzetes településképhez igazodva, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. d) Az egyes épületeket egységes megjelenéssel kell kialakítani, földszínek alkalmazásával.
(5) A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható kék, fekete és rikító szín.
(6) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.
(7) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetben lévő épület utcai homlokzatán, valamint a helyi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán tilos.
(8) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
24. §9 (1) „Újszerű, falusias lakóterület” esetén
(2) Az építmények falazatának színezése során
a) a településhez illeszkedő színezésen kívül más nem alkalmazható,
b) tilos a fekete, a harsány, rikító színek használata.
(3) Tetőidoma és hajlásszöge a kialakult állapothoz kell igazodjon, és jellemzően magastetős kialakítású lehet.
(4) Az építmények építése, felújítása és bővítése során az alábbi településképi előírások alkalmazandók:
a) Lakóépületeken a tetőhéjazat terrakotta vagy szürke színű cserépfedés (égetett vagy betoncserép), szürke palafedés, vagy korcolt fémlemez fedés lehet, kivéve, ha az épület, építmény tetőzete annak eredeti állapotában más héjazattal volt kialakítva. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőfedő anyag jelenhet meg.
b) Melléképületek és melléképítmények esetén az anyaghasználat szabadon választható, azonban az alkalmazott anyagok színeinek összhangban kell állniuk a főépület színhasználatával.
c) Az új építményeket a jellegzetes településképhez igazodva, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.d) Az egyes épületeket egységes megjelenéssel kell kialakítani, földszínek alkalmazásával.
(5) A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható kék, fekete és rikító szín.
(6) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.
(7) Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetben lévő épület utcai homlokzatán, valamint a helyi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán tilos.
(8) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
25. § „Pincehegyi terület” esetén tájba illő anyaghasználat és színezés alkalmazható.
26. § „Majorsági terület” esetén tájba illő anyaghasználat és színezés alkalmazható.
27. § „Beépítésre nem szánt temetői terület” esetén tájba illő anyaghasználat és színezés alkalmazható.
28. §10 (1) „Jellemzően beépítésre nem szánt terület” esetén
(2) Az épületek kizárólag tájba illő, matt hatású színezéssel alakíthatók ki.
(3) A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(4) Az idegenforgalmi területen az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. cserepes lemez) vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
(5) Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerkezetek kivételével - cserép, betoncserép és színes síkpala; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
10. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények
29. § (1) Védett épületekre vonatkozó előírások:
a) Helyi védelem alatt álló épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
b) Helyi védelem alatt álló épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
c) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
d) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
e) Helyi védelem alatt álló épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
(2) Védett épületrészekre vonatkozó előírások:
a) ha a védett épületrészt az épület utcai homlokzata képezi, az épületet hagyományos építészeti tömegével kell megtartani, megőrizve a homlokzati nyílásrendet, a nyílások osztását. A homlokzati tagozatok eredeti építőanyagai felválthatók azokkal egyenrangú megjelenést biztosító korszerű építőanyagokkal,
b) a homlokzat színezését az eredeti állapotnak megfelelően kell meghatározni. Amennyiben ez nem lehetséges, az épület színezését a szomszédos két épület homlokzatához illeszkedően kell meghatározni.
c) egyéb védett épületrészek (pl. kapu, vakolatdísz, falfestmény, stb.) az eredeti állapotnak megfelelően megtartandók.
d) az épület átépítése esetén a védett épületrész eredeti helyén megtartandó.
(3) Védett közterületi építményekre (emlékmű) az eredeti állapotnak megfelelő formában, anyaghasználattal tartandók fenn.
(4) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése érdekében a helyi védelem alatt álló ingatlanokon, illetve a védettség alá eső ingatlanrészeken meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani az épületek, illetve építmények eredeti építészeti karakterét, eredeti szerkezeteit. Ennek érdekében mind az épületek, épületrészek, mind a kiegészítő építmények (kerítések, kapuk, kerti létesítmények, stb.) esetében:
a) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti térrendszer, tömegformák, homlokzatok, építészeti részletek megőrzésére, helyreállítására,
b) felújítások, átalakítások során törekedni kell az eredeti szerkezetek anyagában való megőrzésére, hasonló új anyagok használatára
c) új építések, bővítések során a meglévő részekkel, a környező községi szövettel tömegformálásban, anyaghasználatban harmonizáló megoldásokat kell alkalmazni.
d) épület-felszerelések (különösen tüzelőberendezések és tartozékaik, hírközlési felszerelések, klíma- és közműberendezések, hirdető és reklámfelületek) létesítése alkalmával meg kell őrizni az épület, építmény eredeti karakterét, megjelenését.
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
30. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésére a település teljes közigazgatási területe alkalmas az alábbi (2)-(3) bekezdések szerinti előírások betartásával.
(2) Új, vezeték nélküli elektronikus hírközlési és műsorszóró létesítményt és műtárgyat elsősorban meglévő tartóberendezések igénybevételével lehet elhelyezni, elsősorban multifunkcionális kialakítással (pl.: vadles, kilátó, mezőgazdasági technológiai építmény, víztorony, stb.). Önálló szerkezettel is telepíthető kivételes esetben, amennyiben nem áll rendelkezésre erre alkalmas meglévő építmény.
(3) A belterület már beépített területén, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamosenergia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén új építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
31. § Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) elhelyezésére vonatkozó előírások:
12. A reklámhordozókra, cégtáblára, üzletfeliratra vonatkozó településképi követelmények
32. §11
33. § (1) Épületen, építményen, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel, szolgáltatással kapcsolatban cégtábla, cégér, címtábla, saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felirat helyezhető el úgy, hogy annak mérete, aránya, alkalmazott anyaga és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
(2) Saját vállalkozást vagy üzletszerű tevékenységet népszerűsítő tábla vagy felület karbantartásáról annak tulajdonosa köteles gondoskodni.
Településképi véleményezés és kötelező szakmai konzultáció12
13.13 Rendelkezés településképi véleményezésről és a szakmai konzultációról
34. § (1)14 Az önkormányzati főépítész a területi védelem alatt álló, valamint településképi szempontból meghatározó területek esetében lakóépületek egyszerű bejelentési eljárását vagy építési engedélyezési eljárását megelőzően személyes szakmai konzultációt tart vagy írásban településkép-védelmi tájékoztatást ad.
(2)15 A szakmai konzultáció iránti kérelmet – ha erre építésügyi engedélyezési eljárást vagy egyszerű bejelentést megelőzően kerül sor – az építtető vagy a tervező elektronikus formában nyújtja be az érintett önkormányzat részére. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát és a tervezett tevékenységhez kapcsolódó építészeti elképzeléseket tartalmazó dokumentációt.
(3)16 A szakmai konzultáció személyesen, online vagy telefonon is történhet az előre egyeztetett időpontban.
(4)17 A szakmai konzultációhoz építészeti-műszaki dokumentációt kell benyújtani, melynek a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell tartalmaznia. Amennyiben a konzultációra online vagy telefonon kerül sor, akkor a terveket az építtető vagy a tervező a konzultációt megelőzően elektronikus formában nyújtja be az Önkormányzat részére.
(5)18 A kötelező szakmai konzultáció és azt igazoló jegyzőkönyv nélkül, vagy nem az abban szereplő módon végzett építési tevékenység szabálytalan építkezésnek minősül.
34/A. §19 (1) A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 44. §-ában rögzített építési tevékenységek esetében a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le minden a 2. mellékletben felsorolt helyi védelem alatt álló építmény esetén, vagy területi védelem alá tartozó terület esetén.
(2) ) A településképi vélemény alapját az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(3) A véleményezési eljárás során a Kormányrendeletben foglaltak szerint vizsgálni kell:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) településkép-védelmi szempontból a közterületről látható épület, épületrész kialakításának módját
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések kialakítását.
(4) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt és a kérelmet az ÉTDR-en keresztül nyújtja be.
(5) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.
(6) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,
b) a rendeltetés meghatározását, valamint
c) az építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírást.
Településképi bejelentési eljárás szabályai
14. A bejelentési eljárással érintett építmények,reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
35. §20
15. A bejelentési eljárás részletes szabályai
36. § (1)21 Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytat le:
a) az építmények rendeltetésének megváltoztatása - így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása - esetén,
b) a 6. mellékletben felsorolt építési tevékenységek esetében.
(2)22 A bejelentési eljárást a 7. melléklet szerinti bejelentéssel lehet kezdeményezni Nagypeterd Község Önkormányzatánál.
(3)23 A kérelemhez mellékelt műszaki tervrajz csak az adott ügy elbírálásához szükséges és értelmezhető léptékű lehet.
(4)24 Rendeltetési mód változásra irányuló kérelem esetén a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.
(5)25 Amennyiben a kérelmező nem azonos az ingatlan kizárólagos tulajdonosával, a tulajdonos(ok) hozzájárulását is csatolni kell.
(6)26 Ha az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul veszi, a tervezett tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni, továbbá a cégér, cég- és üzletjelzés, valamint berendezések elhelyezéséről, illetve a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról ezen határidőn belül gondoskodni kell.
(7)27 Amennyiben az igazolás érvényességi ideje alatt a bejelentésben meghatározott tevékenységet nem kezdték meg vagy nem fejezték be, akkor a tevékenység csak egy újonnan lefolytatott bejelentési eljárás alapján kiadott igazolással folytatható, annak érvényessége alatt.
(8)28 Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül, vagy attól eltérően kezdik meg az ehhez kötött tevékenységet, az önkormányzat figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidőt biztosít annak megszüntetésére. Ha ez a határidő eredménytelenül telik el, az önkormányzat településképi kötelezés formájában – hatósági döntéssel – kötelezi az ingatlantulajdonost az előírások betartására, és amennyiben a helyi építési szabályzat ezt lehetővé teszi, egyidejűleg településkép-védelmi bírságot is kiszab, amely közigazgatási bírságnak minősül, összege legalább 200 000, legfeljebb 2 000 000 forint, és a jogsértő állapot fennmaradása esetén ismételten kiszabható.
(9)29 Az Önkormányzat településképi bejelentési eljárásban hozott és a (8) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírságot kiszabó döntésével szembeni fellebbezést a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez címzett, de Nagypeterd Község Önkormányzata Polgármesteréhez benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.
A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság
37. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa
a) az e rendeletbe foglalt településképi követelményeket megsértette,
b) a településképi bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltakat megszegte,
a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos a figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, a polgármester településképi kötelezés formájában a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
38. §30
39. § (1) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy bejelentésre folytatja le.
(2) Az írásbeli bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását,
b) a bejelenteni kívánt szabálysértés helyét, rövid leírását,
c) fényképet.
40. § (1) A polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 1 000 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(2) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.
(3) A településkép-védelmi bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 30 nap.
(4) A kiszabott településkép-védelmi bírság határidőig történő meg nem fizetése esetén az önkormányzat a bírságot adók módjára hajtja be.
41. § A polgármester településképi kötelezési eljárásban hozott, valamint településkép-védelmi bírságot kiszabó döntésével szemben a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül a képviselő-testületnél lehet előterjeszteni.
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
42. § A településképi követelmények alkalmazására az önkormányzat az alábbi ösztönzési rendszert alkalmazhatja:
a) a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére anyagi és/vagy természetbeni önkormányzati támogatás (a továbbiakban: anyagi támogatás) nyújtása;
b) arculati verseny meghirdetése/lebonyolítása a településképi követelményeket teljesítő épületek tulajdonosai számára;
c) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a megvalósult jó példák fejezetébe az érintett épület/épületrész beemelése.
43. § (1) Önkormányzati támogatásban a helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa részesíthető.
(2) Az önkormányzati támogatás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedélyköteles;
b) amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedélyköteles:
ba) a tervezett felújítás részletes rajzát,
bb) helyszínrajzot,
bc) az ingatlan tulajdoni lapját;
c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;
d) az igényelt támogatási összeg megjelölését;
e) az önrész rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot;
f) az építési tevékenység elkészítésének határidejét;
g) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a döntésnek megfelelően használja fel.
(4) Az önkormányzati támogatás iránti kérelemről és annak formájáról a képviselő-testület dönt.
(5) Az önkormányzati támogatás keretösszegéről – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a képviselő-testület a mindenkori éves költségvetési rendeletében dönt
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
44. § (1) E rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet a 14/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez
|
sorszám |
utca |
házszám |
helyrajzi szám |
funkció |
védettség foka |
|
1. |
Kossuth Lajos u. |
21 |
9/2 |
Lakóépület |
H1 |
|
2. |
Kossuth Lajos u. |
10 |
28/2 |
Melléképület |
H1 |
|
3. |
Kossuth Lajos u. |
22 |
36 |
Lakóépület és gazdasági épület (ól góré) |
H1 |
|
4. |
Kossuth Lajos u. |
38 |
45/1 |
Baksay ház |
H1 |
|
5. |
Kossuth Lajos u. |
44 |
48 |
Lakóépület |
H1 |
|
6. |
Kossuth Lajos u. |
66 |
58 |
Lakóépület |
H1 |
|
7. |
Kossuth Lajos u. |
70 |
60/5 |
Lakóépület |
H1 |
|
8. |
Kossuth Lajos u. |
80 |
67 |
Iroda |
H1 |
|
9. |
Kossuth Lajos u. |
81 |
147 |
Lakóépület |
H1 |
|
10. |
Kossuth Lajos u. |
77 |
153 |
Lakóépület |
H1 |
|
11. |
Kossuth Lajos u. |
175/1 |
Világháborús emlékoszlop |
H1 |
|
|
12. |
Kossuth Lajos u. |
47 |
177 |
Gazdasági épület (istálló) |
H1 |
|
13. |
Csatahely major |
050/12 |
Kúria |
H1 |
|
|
14. |
Szőlőhegy |
309 |
Présház |
H1 |
|
|
15. |
Szőlőhegy |
401 |
Présház |
H1 |
|
|
16. |
Szőlőhegy |
422 |
Présház |
H1 |
|
|
17. |
Szőlőhegy |
445 |
Présház |
H1 |
|
|
18. |
Szőlőhegy |
609 |
Présház |
H1 |
|
|
19. |
Szőlőhegy |
945 |
Présház |
H1 |
|
|
20. |
Szőlőhegy |
1025 |
Présház |
H1 |
|
|
21. |
Szőlőhegy |
1028 |
Présház |
H1 |
|
|
22. |
Szőlőhegy |
1051, 1054 |
Présházak |
H1 |
|
|
23. |
Szőlőhegy |
1059 |
Présház |
H1 |
|
|
24. |
Szőlőhegy |
1095/1 |
Présház |
H1 |
2. melléklet a 14/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez
1. A településképi szempontból meghatározó területek elnevezése
1. Kialakult falusias lakóterület
2. Újszerű falusias lakóterület
3. Pince hegyi terület
4. Majorsági terület
5. Beépítésre nem szánt temetői terület
6. Jellemzően beépítésre nem szánt terület
2. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása
3. melléklet a 14/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 14/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez
Ültetési és fapótlási szabályok, őshonos és honos fajok
1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között:
2. Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektől eltérően:
3. Fapótlás szabályai
4. Őshonos és honos fafajok
a) a növénytelepítésre vonatkozó jogi szabályozást,
b) Orlóci L. (szerk.) (2015): Közterületi sorfák jegyzékét,
c) az ökológiai viszonyokat.
5. melléklet a 14/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez
|
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
|
Fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
|
Mirigyes bálványfa |
Ailanthus altissima |
|
Keskenylevelű ezüstfa |
Eleagnus angustifolia |
|
Zöld juhar |
Acer negundo |
|
Amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
|
Kései meggy |
Prunus serotina |
|
Kanadai nyár |
Populus x canadensis |
|
Nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
|
Cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
|
Kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
|
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens grandiflora |
|
Japánkeserűfű-fajok |
Fallopia spp. |
|
Magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
|
Kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
|
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
|
Ürömlevelű parlagfű |
Ambrosia artemisiiflora |
|
Arany ribiszke |
Ribes aureum |
|
Adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
|
Vadszőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
|
Süntök |
Echinocystis lobata |
|
Észak-amerikai őszirózsák |
Aster spp. |
|
Magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
|
Vadcsicsóka |
Helianthus tuberosus s. I. |
|
Olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
|
amerikai karmazsinbogyó / amerikai alkörmös |
Phytholacca americana |
|
kínai karmazsinbogyó/ kínai alkörmös |
Phytholacca esculenta |
|
japán komló |
Humulus japonicus |
|
átoktüske |
Cenchrus incertus |
|
nem hazai tünderrózsa fajok, |
|
|
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
|
aprólevelű átokhínár/ vékonylevelű átokhínar |
Elodea nuttallii |
|
moszatpáfrányfajok |
Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
|
borfa/ tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimif olia |
|
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
|
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
|
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
|
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
|
Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
|
hévizi gazló |
Hydrocotyle ranunculoides |
|
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
|
nagyviragú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
|
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
|
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
|
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
|
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
|
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
|
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
|
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana |
|
aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
|
óriasrebarbara |
Gunnera tinctoria |
|
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
6. melléklet a 14/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelethez31
1. Településképi bejelentéshez kötött az az építési tevékenység, amely nem építési engedélyezéshez kötött, és amely olyan építményen történik,
a) amely helyi egyedi védett, vagy az építési szabályzatban védelemre javasolt,
b) vagy amely helyi területi védelem alatt álló, illetve a helyi építési szabályzatban védelemre javasolt területen lévő, iparosított technológiával épült épület, és az építési tevékenység a közterületről feltáruló homlokzatának, felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményezi úgy, hogy az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani.
2. Helyi területi védelem alatt álló, vagy a helyi építési szabályzatban védelemre javasolt területen településképi bejelentéshez kötött:
a) új épület építése, amennyiben annak mérete nem haladja meg az 35 m2 összes hasznos alapterületet, vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot (lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot), kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését;
b) utcai kerítés építése.
3. Meglévő épület esetében településképi bejelentéshez kötött az építmények rendeltetésének módosítása vagy a rendeltetési egységek számának megváltozása.
A 6. § 7. pontját a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 11. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. § 10. pontját a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 17. § a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (4) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (5) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (6) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 24. § a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 32. §-t a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 11. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az V. Fejezet címe a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 13. alcím címe a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 34. § (1) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (3) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (4) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (5) bekezdését a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 34/A. §-t a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 8. §-a iktatta be.
A 35. §-t a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 11. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 36. § (1) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (2) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (3) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (4) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (5) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (6) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (7) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (8) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (9) bekezdése a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 38. §-t a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 11. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. mellékletet a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletet a Nagypeterd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2026. (IV. 30.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdése iktatta be.