1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagypeterd Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat működési területe: Nagypeterd község közigazgatási területe, mely 1157 ha 7085 m². Határai: északon: Mozsgó, Almáskeresztúr, Nyugotszenterzsébet, Botykapeterd, délen: Szentdénes, Rózsafa, Botykapeterd, keleten: Szentdénes, Kacsóta, Nagyváty; nyugaton: Botykapeterd, Rózsafa.

(3) Az önkormányzat székhelye: 7912 Nagypeterd Kossuth L. utca 93/A.

(4) Az önkormányzat adatai:

(5) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.nagypeterd.hu. A honlap tartalmazza különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott adatokat.

2. § (1) Az önkormányzat címerének leírása: a címerpajzs a csücskös talpú pajzs barokkos változata. A pajzs alakja azonos a település földesurainak, az Eszterházy család címerének címerpajzsával. A címerpajzs kívül vastagabb, belül vékonyabb fekete vonallal keretes. A keret és pajzsmező egésze mély piros színű. Pajzsmezőben talpas, barokkos váza, mint a település 1774-es, első ismert pecsétjében. A talp barna és világosbarna színű. A barokkos váza világosbarna, benne sötétbarna díszítések. Szélei vékony fekete vonallal kiemeltek. Barokkos vázában a zöld színű hármas halom, mint ősi magyar jelkép, ez egyben utal a földre, a föld termékenységére, s hogy az itt élők foglalkozása a múltban elsősorban földművelés volt. Hármas halom bal és jobb oldalából két-két sárga színű zöld leveles, virág, tulipán, mint a település 1774-es pecsétjében. Hármas halom közepéből kiemelkedik a barna törzsű életfa, alul aranyszínű, a pávatollhoz hasonló motívum, felül két-két barna színű ág, zöld levelekkel, barna színű termésekkel, legfelül balra és jobbra egy-egy sárga színű tulipán, alatta egy-egy zöld levéllel felül az életfákra jellemző sárga színű rózsa. Pajzs alján aranyszínű lobogó címerszalag, benne fekete nagy betűkkel a település neve: NAGYPETERD: Balra és jobbra megosztva az évszám, amikor a falut először említették az írott források, tehát 1296, vagyis balra 12, jobbra 96.

(2) Az önkormányzat zászlajának leírása: a zászló téglalap alakú, fehér színű selyem zászló, a zászlólap közepén a település címerével.

(3) Az önkormányzat kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere, a köríven pedig Nagypeterd Község Képviselőtestülete, Baranya megye felirat található.

(4) Az önkormányzat pecsétjét kell használni különösen:

(5) A polgármester kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere, a köríven Nagypeterd Község Polgármestere felirat található.

3. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) A község kiemelt közművelődési és kulturális rendezvényei:

4. § Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött Sáromberke és Nagyernye településsel (Maros megye, Románia) a közös történelmi múltra alapozva a települések sajátosságainak, hagyományainak, gazdasági, kulturális értékeinek megismerése, szabadidős és sport kapcsolatok kiépítése céljából.

5. § A képviselő-testület a rendelkezésére álló anyagi és szellemi eszközökkel támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, melyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. Az együttműködés jellegéről és annak módjáról a képviselő-testület egyedi határozatban dönt.

6. § (1) Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését. Ennek érdekében a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött a Nagypeterdi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat). A megállapodás szabályozza az együttműködés kereteit, a személyi és a tárgyi feltételek biztosítását.

(2) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatáskérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv.-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(3) A nemzetiségi önkormányzat elnöke az Njtv.-ben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.

(4) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület ülésén. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt roma nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen.

7. § A képviselő-testület díszpolgári címet, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím adományozásáról, az egyéb elismerésekről a képviselő-testület egyedi határozattal dönt.

8. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai különösen:

(3) A képviselő-testület hatásköreit az Mötv-ben meghatározottak szerint átruházhatja.

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza.

(5) A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az Mötv. 42. §-ában meghatározott hatáskörök.

9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 (öt) fő.

(2) Az önkormányzati képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a közös önkormányzati hivatal segíti.

(3) Az önkormányzati képviselő az Mötv-ben meghatározottakon túl köteles a képviselő-testület ülésétől való távolmaradását az ülés előtt személyesen, vagy telefonon a polgármesternek bejelenteni.

(4) Amennyiben az önkormányzati képviselő az Mötv-ben meghatározott kötelezettségét megszegi, a képviselő-testület az önkormányzati képviselő tiszteletdíját legfeljebb 12 (tizenkét) havi időtartamra legfeljebb 25 %-kal csökkentheti.

10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 (hat) ülést tart.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, együttes testületi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A képviselő-testület az alakuló, a rendes, a rendkívüli testületi ülését a közös önkormányzati hivatalban (Nagypeterd, Kossuth u. 93/a.), az együttes testületi ülését és a közmeghallgatást a rendezvényteremben (Nagypeterd Kossuth L. u. 47.) tartja.

(4) A képviselő-testület az alakuló ülést az alábbi napirendi pontok alapján tartja:

(5) Az önkormányzati képviselő és a polgármester a képviselő-testület előtt, az alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tag a polgármester előtt teszik le az esküt. Az eskü letétele előmondás alapján történik, az önkormányzati képviselő és a polgármester esetén az eskü szövegét előmondó a helyi választási bizottság elnöke, az alpolgármester és a nem képviselő bizottsági tag esetén a polgármester. Az alakuló ülésről távollévő önkormányzati képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt, ebben az esetben az eskü szövegét előmondó a polgármester.

(6) Időközi választás esetén a polgármester a megválasztását követő első ülésen teszi le az esküt. Az eskü szövegét előmondó a választási bizottság elnöke.

(7) Az egyéni listáról megválasztott képviselő helyére lépő önkormányzati képviselő azon a képviselő-testületi ülésen teszi le az esküt, amelyen először vesz részt. Az eskü szövegét előmondó a polgármester.

(8) Együttes ülést olyan önkormányzati ügyekben tartanak az önkormányzatok, ahol a képviselő-testületek együttes jelenléte a döntés meghozatalához elengedhetetlen.

(9) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt augusztus hónapban ülésszünetet tart. Az ülésszünetben a halaszthatatlan ügyekben a képviselő-testület kizárólagos hatáskörét kivéve a polgármester jár el, vagy szükség esetén rendkívüli ülés is összehívható.

(10) A képviselő-testület indokolt esetben kihelyezett ülést is tarthat.

11. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, annak akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) hívja össze az ülés helyének, időpontjának, tervezett napirendjeinek és azok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásos meghívó útján úgy, hogy azt a képviselő-testület tagjai és az érintettek az ülés előtt legalább 3 (három) nappal korábban megkapják.

(2) Akadályoztatásnak minősül az önhibán kívüli távolmaradás (pl. utazás, hivatalos eseményen való részvétel, hatóság előtti kötelező távollét, bírósági per), tartós távollétnek minősül a három napot meghaladó hiányzás (pl. betegség, kórházi kezelés).

(3) Az együttes ülést a polgármesterek, akadályoztatásuk esetén az alpolgármesterek hívják össze az ülés helyének, időpontjának, tervezett napirendjeinek és azok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásos meghívó útján.

(4) Az önkormányzat bélyegzőjével ellátott meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztést.

12. § Rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglaltak szerint kerülhet sor.

13. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére az önkormányzati képviselőkön, a jegyzőn kívül meg kell hívni

(2) Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a képviselő-testület, a polgármester vagy a jegyző szükségesnek tartja.

(3) A tanácskozási joggal bíró személy szavazati joggal nem rendelkezik.

14. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti.

(2) Akadályoztatásnak minősül az önhibán kívüli távolmaradás (pl. utazás, hivatalos eseményen való részvétel, hatóság előtti kötelező távollét, bírósági per), tartós távollétnek minősül a három napot meghaladó hiányzás (pl. betegség, kórházi kezelés).

(3) Az ülés vezetőjének a jogköre:

15. § (1) A képviselő-testület ülését az ülést vezető személy nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(2) Ha a határozatképességhez szükséges számú önkormányzati képviselő nincs jelen és nem is lehet arra számítani, hogy a hiányzó önkormányzati képviselők megérkeznek, akkor az ülés határozatképtelen. Ebben az esetben az ülést 15 (tizenöt) napon belül ugyanezen napirend tárgyalására újra össze kell hívni, az ülés vezetője javaslatot tesz az ismételt ülés időpontjára.

(3) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani, a mobiltelefon használatot mellőzni.

16. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik, aki ennek során:

(2) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.

(3) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás körében tett intézkedését szükség esetén a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy miattuk vitába szállni nem lehet.

17. § (1) A rendes képviselő-testületi ülés meghívóját a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(2) A képviselő-testület ülésén - a zárt ülés kivételével - bárki, előzetes bejelentkezés nélkül részt vehet. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozás rendjét nem zavarhatja.

(3) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános, a döntést nyilvános testületi ülésen ki kell hirdetni.

18. § (1) Előterjesztésre jogosult a polgármester, a bizottság és a jegyző.

(2) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet a tervezett napirendi pontból, vagy aktuális feladatból következő érdemi döntést igénylő javaslat vagy tájékoztató, illetve beszámoló jellegű anyag.

(3) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat:

(4) A képviselő-testület vagy a bizottság ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet tenni. Az írásos előterjesztést az ülés meghívójához mellékelni kell. Halaszthatatlan, indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak közvetlenül az ülés előtti vagy az ülésen történő kiosztását, ebben az esetben az előterjesztést az előterjesztő személynek részletesen ismertetni kell. Nem kell írásos előterjesztést készíteni, ha a napirend témája egyszerű és szóban előadható. Kötelező írásos előterjesztést készíteni önkormányzati beruházások, rendeletek vagy nagyobb pénzügyi kiadással járó döntések meghozatalával kapcsolatosan.

19. § (1) Az előterjesztést a képviselő-testületnek vagy a bizottságnak kell címezni az ülés időpontjának és a napirendi pont tárgyának megjelölésével.

(2) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:

(3) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyeket. Több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. Felelősként megjelölt személy: a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, intézményvezető, valamint a közös hivatal ügyintézője lehet.

(4) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső jelentés határidejét. A felelős és a határidő megjelölésének elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.

(5) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem szükséges alkalmazni.

(6) Amennyiben a polgármester, illetve a jegyző nem maga készíti az előterjesztést, akkor a napirend tárgyalásakor a tényleges kidolgozó lesz az előadó.

20. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely nem szerepel az ülés meghívójában.

(2) Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a képviselő-testület ülését.

(3) Sürgősségi indítványt terjeszthet be a polgármester, az önkormányzati képviselő és a jegyző.

(4) A polgármester ismerteti a sürgősségi indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt naprendként tárgyalja. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, akkor arról dönt, hogy melyik képviselő-testületi ülésen tűzi napirendre.

21. § A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai: a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás; a személyes megjegyzés és a közérdekű bejelentés, javaslat.

22. § (1) A napirendi javaslatot az ülés vezetője terjeszti elő. Beszámol azokról a javaslatokról, amelyek a napirend tervezetéből hiányoznak.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület határozat nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását az előterjesztő vagy bármely önkormányzati képviselő indítványozhatja. Az ülés vezetője felszólíthatja a javaslattevőt az indokolásra.

(4) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A képviselő-testület a polgármester javaslatára a napirendi pont tárgyalásának új időpontját is meghatározza.

23. § (1) Az önkormányzati képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, az önkormányzati képviselő tiszteletdíját legfeljebb 12 (tizenkét) havi időtartamra legfeljebb 25 %-kal csökkentheti.

(4) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett önkormányzati képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

24. § (1) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.

(2) A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett, új kérdésekre terjedhet ki. Az előadónak röviden meg kell indokolnia, hogy miért van szükség a szóbeli kiegészítésre, s hogy a szóban elmondottak miért nem szerepelnek az írásos előterjesztésben. A szóbeli kiegészítés maximális időtartama 5 (öt) perc. Az időbeli korlátozástól különösen jelentős napirendek esetén a képviselő-testület eltekinthet.

25. § (1) Az előterjesztőhöz vagy előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. A válaszadás maximális időtartama 5 (öt) perc.

26. § (1) A válaszok elhangzását követően az ülés vezetője a napirend felett megnyitja a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak.

(2) A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A hozzászólás időtartama legfeljebb 5 (öt) perc lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt hozzászólás a 3 (három) percet nem haladhatja meg.

(3) Rendkívül indokolt esetben a képviselő-testület az ülés vezetőjének a javaslatára, egyszerű szótöbbséggel megadhatja a hozzászólási jogot olyan személynek is, akinek nincs tanácskozási joga. A hozzászólásra az önkormányzati képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólása után kerülhet sor.

(4) Az előterjesztő a döntési javaslatot, a képviselő a módosító javaslatot a vita lezárásig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(5) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, az ülés vezetője a vitát lezárja. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

27. § A vita lezárása után legfeljebb egy alkalommal 3 (három) perces időtartamban személyes megjegyzést tehet az, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatos észrevételeket kívánja eloszlatni.

28. § Ügyrendi javaslatot a képviselő-testület bármely tagja tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ügyrendi javaslatnak minősül:

29. § (1) Interpelláció: a polgármester, az alpolgármester, a jegyző magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamely ügyben. Az interpelláció problémát tár fel, s arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, vagy valamely panasz orvoslását kéri.

(2) Interpellációt a képviselő írásban a polgármesternél nyújthat be, amelyet a testületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(3) Az interpelláció tárgyalására a napirendi pontok lezárása után kerül sor. A képviselő az interpellációját a testületi ülésen maximum 5 (öt) percben szóban megismételheti, kiegészítheti.

(4) Ha az interpellációt legalább a testületi ülést megelőző 5 (öt) nappal korábban nyújtják be, azt a polgármester megküldi az interpelláltnak a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából. Ebben az esetben az interpellációra a testületi ülésen érdemben válaszolni kell. Ennek időtartama az 5 (öt) percet nem haladhatja meg.

(5) A testületi ülésen szóban előterjesztett interpelláció esetében a képviselő-testület engedélyezheti, hogy az interpellált a választ legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül írásban közölje az interpellálóval és a képviselő-testülettel. A válasz elfogadásáról ebben az esetben a testület a következő ülésén dönt.

(6) A testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita és határozathozatal nélkül, egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület dönt.

30. § Az interpellációra történt válaszadás után a képviselő-testület tagjai, a jegyző és a tanácskozási joggal rendelkezők közérdekű bejelentéseket tehetnek. Ha a bejelentés nyomán intézkedés szükséges, ennek megszervezése a polgármester feladata, aki az intézkedésről és annak eredményéről a következő testületi ülésen ad tájékoztatást.

31. § A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

32. § (1) Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító, kiegészítő indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelenlevő önkormányzati képviselők, a minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni).

33. § Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározott esetekben.

34. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó önkormányzati képviselők, végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés vezetője gondoskodik. Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamely képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazás megismétlését elrendelni.

35. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt jogszabály előírja.

(2) Név szerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, az Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.

(3) A név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként felolvassa alfabetikus sorrendben az önkormányzati képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor igen, vagy nem, vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A névsort és a szavazatokat a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell. A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merülne fel, vagy ha azt valamelyik önkormányzati képviselő kéri, az ülés vezetője a szavazást köteles megismételni.

36. § (1) Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést kell tartani, illetve zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester, vagy bármelyik önkormányzati képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozati Bizottság szavazatszámláló bizottságként bonyolítja le. A szavazás szavazólapon és urna igénybevételével történik. A lebonyolítás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(3) A szavazatszámláló bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és arról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

(4) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületet tájékoztatja. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.

37. § A testület alakszerű határozat nélkül dönt:

38. § A képviselő-testület döntése:

39. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(2) Az önkormányzati képviselő és a bizottság a polgármesterhez nyújtja be, a polgármester és a jegyző a képviselő-testülethez terjeszti elő az indítványt.

(3) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő. A rendelet-tervezet elkészítésére legalább 30 (harminc) napos határidőt kell biztosítani.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

(5) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, vagy amennyiben a terjedelme ezt nem teszi lehetővé, az önkormányzati rendelet pontos megjelölésével kell kihirdetni azzal, hogy a rendelet teljes szövege a közös önkormányzati hivatalban megtekinthető. A kihirdetés tényét és időpontját a jegyző az önkormányzati rendeletre rávezeti.

(6) Az önkormányzati rendelet jelölése magában foglalja:

(7) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.

40. § (1) A határozat:

(2) Határozat meghozatalát kezdeményezheti

(3) Az önkormányzati képviselő és a bizottság a polgármesterhez nyújtja be, a polgármester és a jegyző a képviselő-testülethez terjeszti elő az indítványt.

(4) A határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata.

(5) A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és a meghozatalának időpontjának megjelölésével kell ellátni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni (pl. 1/2011.(II.5.) KT. határozat).

(6) Önkormányzati hatósági ügyben a polgármester által hozott határozat ellen a képviselő-testülethez jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni. A képviselő-testület határozata ellen államigazgatási úton nincs helye fellebbezésnek. A képviselő-testület határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva az illetékes bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell megindítani.

(7) A normatív határozatot, mint közjogi szervezetszabályozó eszközt az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, vagy amennyiben a terjedelme ezt nem teszi lehetővé, a normatív határozat pontos megjelölésével kell kihirdetni azzal, hogy a normatív határozat teljes szövege a közös önkormányzati hivatalban megtekinthető.

41. § (1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatot a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani. A határozatot a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.

(2) A folyamatos intézkedést igénylő határozat végrehajtásával kapcsolatos teendőket a polgármester vagy a jegyző köteles meghatározni.

(3) A határozat végrehajtásáról a végrehajtásra előírt határidő lejártát követő testületi ülésen kell beszámolni. Ha a végrehajtás akadályba ütközik, ismertetni kell annak okát, szükség esetén javaslatot kell tenni a határozat módosítására, vagy kiegészítésére, és a képviselő-testülettől kérni kell a határidő módosítását.

(4) A határozatok nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

42. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről, a titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv-ben foglaltakon túl tartalmazza:

(3) A testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

(4) A választópolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével, ügyfélfogadási időben, a közös önkormányzati hivatalban betekinthetnek a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyv anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért a közös önkormányzati hivatal költségei megtérítését (pl. fénymásolás díja) kérheti.

43. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás határozatképes testületi ülés keretében történik.

(2) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét hirdetmény útján legalább 8 (nyolc) nappal korábban a helyben szokásos módon, illetve a rendelkezésre álló egyéb platformon közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés szabályai vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a meghirdetett napirend tárgyában, majd azt követően más, közérdekű kérdésben minden választópolgár, valamint helyben érdekelt jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet képviselője helyi közügyeket érintő kérdést intézhet a képviselőkhöz vagy javaslatot tehet. A kérdés, javaslat a közmeghallgatás időpontjáig előzetesen, írásban is benyújtható a közös önkormányzati hivatalban.

(4) A kérdésre lehetőleg még a közmeghallgatáson válaszolni kell. Választ adni a képviselő-testület jogosult a polgármester, az önkormányzati képviselő vagy a képviselő-testület által felhatalmazott személy útján. A kérdésre adott válasz csak akkor minősül testületinek, ha a testület az ezzel kapcsolatos egyetértését kinyilvánítja. Amennyiben a feltett kérdésre adott válasszal a képviselő-testület nem ért egyet, akkor ezt a konkrét intézkedés elrendelésével együtt határozatba foglalja.

(5) Ha a közmeghallgatáson a felvetett kérdést nem lehet megválaszolni, akkor arra az illetékes személy köteles 15 (tizenöt) napon belül írásban választ adni.

44. § A képviselő-testület lakossági fórumot (pl. falugyűlés) tarthat, amely a lakosság közvetlen tájékoztatását, a fontosabb önkormányzati döntés előkészítésébe való bevonást szolgálja. Ennek eredményéről, az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

45. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el. A tisztség betöltésének módját a képviselő-testület az Mötv.-ben szabályozottak szerint megváltoztathatja.

(2) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő, az Mötv.-ben meghatározott feladatain túl egyéb feladatai:

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

46. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A tisztség betöltésének módját a képviselő-testület az Mötv.-ben szabályozottak szerint megváltoztathatja.

(2) Az alpolgármester tiszteletdíjára, költségtérítésére a megválasztásakor a polgármester tesz javaslatot.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.

(4) A polgármester akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester gyakorolja a polgármestert megillető jogokat.

(5) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség együttes akadályoztatása esetén a korelnök gyakorolja a polgármestert megillető jogokat.

47. § (1) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre, melynek megnevezése Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozati Bizottság, tagjainak száma 3 (három) fő.

(2) Az állandó bizottság feladata

48. § A képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentés képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.

49. § (1) A bizottság tagjára javaslatot tehet:

(2) A képviselő-testület elé a javaslatokat a polgármester terjeszti. Ha a javasolt személyek az ülésen nem vesznek részt, előzetesen elfogadó nyilatkozatot szükséges beszerezni tőlük a tisztség elvállalásáról.

(3) A bizottság nem önkormányzati képviselő tagjának jogai és kötelességei a bizottság ülésén megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

(4) A bizottság nem önkormányzati képviselő tagja a megválasztását követően köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt, az eskü szövegét előmondó a polgármester.

(5) A bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester és a jegyző.

(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi képviselő-testületi ülésen írásban tájékoztatja a testületet.

(7) A bizottsági ülésen hozott döntést bizottságonként külön-külön kell nyilvántartani.

(8) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára az Mötv-ben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

50. § (1) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, aki ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve együttes akadályoztatásuk esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői megbízott látja el a jegyzői feladatokat.

51. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre.

(2) A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése és székhelyének címe: Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal, 7912 Nagypeterd, Kossuth Lajos utca 93/a.

(3) A közös önkormányzati hivatal telephelyének elnevezése és címe: Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal Somogyapáti Kirendeltsége, 7922 Somogyapáti, Fő utca 81.

52. § (1) A társulást létrehozó megállapodás rendelkezik a társulás céljáról, a működés szabályairól, a résztvevők jogairól és kötelezettségeiről, a képviseletről.

(2) Az önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:

(3) A képviselő-testület által a társulásra átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulással a Kaposmenti Hulladéklerakó Rekultivációs Program megvalósítása érdekében.

53. § A polgármester az alakuló ülésen vagy az azt követő hat hónapon belül az Mötv. szerinti gazdasági programot terjeszt a képviselő-testület elé, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.

54. § Az önkormányzat gazdálkodásának szabályozását külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

55. § Az önkormányzat vagyonára és a vagyongazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.

56. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv-ben meghatározott szabályok irányadók.

57. § Hatályát veszti az AZ ÖNKORMÁNYZAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL című 9/2019 (XII.2.) önkormányzati rendelet.

58. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.