1. § A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján Somogyapáti Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, az ellátásokra való eljárási és jogosultsági feltételeket, igénybevételének rendjét, valamint érvényesítésének garanciáit.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Somogyapáti község közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában, a Gyvt. 4. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Somogyapáti község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra.

3. § A képviselő-testület az alábbi ellátásokkal kapcsolatos feladat-és határkörét átruházza a polgármesterre:

• 1. lakhatási támogatás
• 2. gyógyszertámogatás
• 3. családban történt halálesetre biztosított rendkívüli támogatás
• 4. eltemettetésre szolgáló szociális kölcsön
• 5. tanulmányi eredményt ösztönző támogatás
• 6. szociális tűzifa támogatás

5. § (1) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán részletes információval rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

6. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül történik

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

7. § (1) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

(2) A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) és (5) bekezdései irányadók.

(3) Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a pénzbeli támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján a szociális gondozó vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni vagy kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 (tizenöt) napon belül számlákkal köteles elszámolni az önkormányzat felé.

8. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személy részére a lakásfenntartás kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy:

• 1. akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át , egyedülálló esetében 350 %-át , és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és
• 2. a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 5%-át elérő költséghányad.

(3) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(4) A kérelmezőt a lakhatási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó havi összege

• a) ha a háztartásban egy személy lakik: 3000,- Forint,
• b) ha a háztartásban két személy lakik: 4000,- Forint,
• c) ha a háztartásban három vagy több személy lakik: 5000,-Forint.

(6) A lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megállapított lakás lakrészeit.

(7) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 4. §(2) bekezdés b) pontjában foglaltakon felül:

• a) a lakásfenntartási költségek igazolására szolgáló utolsó befizetési időszakra vonatkozó közüzemi számlákat; albérletben élő esetén a bérleti szerződést és az albérleti díj befizetését igazoló bizonylatot; pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát,
• b) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a lakhatási támogatást kéri.

(8) A lakhatási támogatás megállapításánál figyelembe vehető költségek a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a csatornahasználati díj, a szemétszállítás költsége, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, valamint a tüzelőanyag költség.

(9) A lakhatási támogatás folyósítása havonta történik a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig.

(10) A lakhatási támogatás megszűnik:

• a) a támogatásra jogosult kérelmére,
• b) a támogatásra jogosult halálával,
• c) a kérelmező a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja,
• d) a kérelmező a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,
• e) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.

(11) A (10) bekezdés e) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a polgármester, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(12) Amennyiben a lakhatási támogatás folyósítása a (10) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján kerül megszüntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 1 éven belül ismételten nem állapítható meg.

9. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy,

• 1. akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén annak 350 %-át nem haladja meg és a család tagjai egyikének sincs vagyona, és
• 2. akinek számlával igazolt gyógyszerköltsége a család havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 5 %-át elérő költséghányad.

(3) Gyógyszertámogatás ugyanazon személynek évente legfeljebb négy alkalommal állapítható meg.

(4) A gyógyszertámogatás összege alkalmanként 5000,-Forint.

(5) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki az Szt. alapján érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik.

(6) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a családban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,
• b) a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásától számított 30 napnál nem régebbi, gyógyszertár által kiállított számlát.

10. § (1) A képviselő-testület rendkívüli támogatásban részesíti azt a személyt, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítség szorul.

(2) Létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzet különösen:

• a) betegség, ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesül,
• b) baleset,
• c) tartós táppénzes állomány,
• d) családot ért elemi kár,
• e) közüzemi díjtartozás miatti szolgáltatás korlátozása, vagy megszűntetése,
• f) a családban történt haláleset,
• g) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
• h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
• i) a gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadás, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele.

(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges jövedelemigazolásokat, továbbá a családot ért elemi kár kivételével – a támogatás alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően –

• a) az érintett egészségügyi intézmény igazolását,
• b) a közüzemi szolgáltatást korlátozó vagy megszűntető döntést tartalmazó iratot,
• c) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,
• d) a várandóságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet,
• e) a gyámhivatal határozatát,
• f) az iskolalátogatási igazolást a tanulói jogviszonyról 16 éven felüli gyermek esetében,
• g) az óvodai nevelést igazoló, az óvoda által kiadott igazolást,
• h) a bölcsődei elhelyezést igazoló, a bölcsőde által kiadott igazolást.

(4) A rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a, egyedül élő esetén annak 250 %-a.

(5) A (2) bekezdés a)-e) pontokra tekintettel nyújtott rendkívüli támogatás évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg. A rendkívüli támogatás összege legalább 5.000,-Forint, legfeljebb 20.000,-Forint.

(6) A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-a.

(7) A (2) bekezdés f) pontjában foglaltakra tekintettel nyújtott rendkívüli támogatás összege 50.000,-Forint.

(8) A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott rendkívüli támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül lehet benyújtani a Hivatalnál.

(9) Családban történt halálesetre tekintettel megállapított rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.

(10) Sürgős szükség esetén (pl. elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, baleset), ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget, a rendkívüli támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is kiutalható.

11. § (1) Karácsonyi támogatást jövedelemtől függetlenül minden olyan személy kaphat, aki a település közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott él.

(2) A képviselő-testület évente hivatalból dönt a segély folyósításáról, és annak összegéről.

12. § (1) A képviselő-testület kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb 100.000,- forint összeg erejéig azt a rászoruló személyt, aki rendelkezik olyan jövedelemforrással, amelyből a szociális kölcsön törlesztése esetleges nem fizetés esetén levonható.

(2) Nem részesíthető kölcsönben, aki a feltételeknek egyébként megfelelő személy, ha:

• a) önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,
• b) korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

(3) A szociális kölcsön speciális esete a helyben szokásos temetés 130.000,-Forint érték erejéig az eltemetés megfizetésére szolgáló kölcsön, melyre a egyéb iránt a szociális kölcsön szabályai vonatkoznak.

(4) A szociális kölcsönt a felvételét követő hónap 15. napjától kezdődően havi 10.000,-Ft összegben kell visszafizetni.

(5) A kölcsön törlesztő részletének a (4) bekezdésben meghatározoz összegétől a képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet, azt alacsonyabb összegben is megállapíthatja.

(6) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(7) A kölcsön folyósítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását, így csak abban az esetben adható, ha az önkormányzat saját bevételéből az összege rendelkezésre áll.

13. § (1) A képviselő-testület tanulmányi eredményt ösztönző támogatásban részesítheti azt :

• a) az általános iskola 5-8 évfolyamára járó tanulót,
• b) a nappali tagozatos középiskolást,
• c) a nappali tagozaton felsőfokú szakképzésben részt vevő diákot,

akinek a tárgyévben a félévi vagy év végi tanulmányi átlaga legalább 4,00 (jó rendű) és a tanuló keresőtevékenységet nem folytat.

(2) A támogatás iránti kérelmet a tanuló vagy kiskorú esetében törvényes képviselője nyújthatja be a Hivatalban az erre rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolni szükséges a tanulmányi eredményt igazoló félévi vagy év végi tanulmányi eredményt tartalmazó bizonyítvány másolatát.

(3) A támogatás mértéke félévi vagy év végi legalább 4,00 (jó rendű) tanulmányi eredmény esetén 10.000,- Forint. Amennyiben a tanuló félévi és év végi eredménye egyaránt legalább 4,00 (jó rendű), úgy összesen 20.000,- Forintra jogosult az adott tanévben.

(4) A támogatásra nem jogosult:

• a) az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő és az önkormányzattól pénzbeli támogatásban részesülő tanuló,
• b) az évismétlő középiskolás.

(5) A támogatás összege az önkormányzat házipénztárából, kérelemre utalással vagy postai úton az elbírálást követően azonnal kifizethető.

14. § (1) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként az alábbi ellátásokat nyújthatja:

• a) rendkívüli támogatás;
• b) karácsonyi támogatás;
• c) szociális célú tűzifa,
• d) gyermekétkeztetés.

(2) A 10. § (2) bekezdés a)-e) és g-i) pontjaiban szabályozott rendkívüli támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható. A képviselő-testület az alábbi természetbeni ellátásokat állapítja meg: Erzsébet-utalvány, élelmiszer, tüzelősegély, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, gyógyszerköltség megtérítése.

(3) A természetbeni ellátások formájáról, mértékéről a határozatban rendelkezni kell.

15. § Az önkormányzat ingyenesen biztosítja Somogyapáti körzetbe tartozó Játékország Óvodába és Somogyapáti Általános Iskolába járó azon somogyapáti állandó lakosú gyermekeknek is az intézményi étkezést, akik más jogcímen nem részesülnek ingyenes, vagy kedvezményes étkeztetésben.

16. § (1) A szociális tűzifára jogosultak körét a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(2) A képviselő testület elsősorban azokat a személyeket részesíti szociális célú tűzifában, akik: a) aktív korúak ellátásában

• b) időskorúak járadékában
• c) rendszeres települési támogatásban (lakhatási támogatás, gyógyszertámogatás)
• d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek
• e) rokkantsági ellátásban részesülnek,
• f) az a)-e) pontokban nem nevesített egyéb pénzbeli és természetbeni szociális ellátásban részesülnek.^[2]

(3) Szociális célú tűzifában részesíthető az a háztartás is, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 450%-át.

(4) Szociális tűzifaként háztartásonként minimum 1m³, de legfeljebb 5 m³ tűzifa osztható ki.

(5) Tűzifa támogatásban csak az a személy részesíthető, aki életvitelszerűen a településen él. Tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.

(6) Az önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.

(7) A tűzifában részesülő személy a tűzifát nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, csak saját használatra

17. § A települési önkormányzat a köztemetés jogszabályban meghatározott megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy vagyonnal nem rendelkezik, rendszeres jövedelme nincs vagy a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

18. § A közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:

• 1. környezetvédelmi, kommunális munka (pl. hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás, sövénynyírás, gallyazás, közterület fenntartás, közterületek és önkormányzati tulajdonú ingatlanok őrzése, kőműves munkák, lakatos munkák, gépjavítás, festés, mázolás, burkolás);
• 2. az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető tevékenység (pl. takarítás, kézbesítés, könyvtári kisegítés, konyhai kisegítő munka, gyermekkísérés buszon, szerelés, festés, mázolás, egyéb adminisztratív munka).

19. § (1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

• 1. étkeztetés;
• 2. házi segítségnyújtás;
• 3. családsegítés
• 4. falugondnoki szolgálat.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.

(2) A falugondnoki szolgáltatás részletes szabályait Somogyapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az ellátást biztosító intézménynél, a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézménynél nyújthatja be.

(4) A kérelem döntésre való előkészítése az intézmény feladata, elbírálása pedig az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A kérelmek nyilvántartását, elintézési módját az intézményvezető köteles szabályozni.

20. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak munkanapokon legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

• a) koruk
• b) egészségi állapotuk, vagy
• c) fogyatékosságuk, vagy
• d) pszichiátriai vagy szenvedélybeteg vagy
• e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségi állapot nem teszi lehetővé a napi egyszeri étkezés biztosítását annak, aki krónikus betegségben szenved, vagy három hónapot meghaladóan gondozásra szorul, melyet a háziorvos igazol.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fogyatékossága miatt nem tudja önmagát illetve eltartottját ellátni az, aki fogyatékossági támogatásban részesül. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet.

• a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal,
• b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az ellátás igénybe vételének jogosultságát háziorvos/szakorvos igazolhatja. A pszichiátriai betegséget pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményének bemutatásával kell igazolni.

21. § (1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

22. § (1) A képviselőtestület a családsegítés alapellátást a Szigetvári Család-és Gyermekjóléti Központ( továbbiakban: Szolgálat) működtetésével biztosítja.

(2) A családsegítő szolgáltatás célja az Önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

23. § (1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat biztosítja:

• a) gyermekjóléti szolgáltatás
• b) gyermekek napközbeni ellátása.

(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti alapellátásokat megállapodás alapján a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény útján, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő Somogyapáti Általános Iskola és a Somogyapáti és Környéke Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Játékország Óvoda és Konyha közreműködésével biztosítja.

(3) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint a Somogyapáti községben található általános iskola és óvoda keretében szervezi meg.

(4) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások körébe tatozó étkeztetésért fizetendő térítési díjról az önkormányzat rendeletet alkot.

(5) A személyes gondoskodás igénybevétele a Gyvt. 31. §-ában meghatározott módon, az ellátást igénylő kérelmére történik.

(6) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz, valamint az iskola vagy az óvoda vezetőjéhez nyújthatja be. A kérelem elbírálásáról a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az iskola vagy az óvoda vezetője dönt.

24. § (1) A rendelet a 2019. február 26. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Somogyapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezve.