1. § (1) A polgármester szociális rászorultság esetén a jogosult számára települési támogatásként

• a) lakhatási támogatást,
• b) gyógyszer támogatást,
• c) azonnali intézkedést igénylő, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzetben rendkívüli települési támogatást,
• d) születési támogatást,
• e) Mikulás-csomag támogatást,
• f) eltemettetésre biztosított rendkívüli támogatást,
• g) eltemettetésre szolgáló szociális kölcsönt,
• h) tanulmányi eredményt ösztönző támogatást állapít meg.

(2) A képviselő-testület szociális rászorultság esetén a jogosult számára települési támogatásként

• a) az (1) bekezdés c) pontján kívüli esetekben rendkívüli támogatást,
• b) karácsonyi támogatást,
• c) egyszeri rezsitámogatást,
• d) az (1) bekezdés g) pontján kívüli esetekben szociális kölcsönt,
• e) tanévkezdési támogatást
• f) szociális tűzifa támogatást állapít meg,
• g) különös méltánylást érdemlő esetben a köztemetés költségét részben vagy egészben elengedheti.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja havi rendszeres pénzellátás, az (1) bekezdés b) pontja havi rendszeres pénzellátásként is megállapítható.

(4) Az (1) bekezdés a) és c) pontja, illetve a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellátások természetbeni szociális ellátásként is nyújthatóak.

(5) A Mikulás-csomag támogatás és a szociális tűzifa támogatás természetben nyújtott ellátás.

2. § (1) A képviselő-testület személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásként

• a) étkeztetést,
• b) házi segítségnyújtást,
• c) családsegítést és
• d) falugondnoki szolgálatot biztosít.

(2) A képviselő-testület személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi alapellátásként

• a) gyermekétkeztetés támogatását nyújt, valamint
• b) gyermekjóléti szolgálatot és
• c) gyermekek napközbeni ellátását biztosítja.

3. § E rendelet alkalmazásában:

• a) jövedelem: az Szt. 4. § (1) a) pontja szerint meghatározottak irányadók;
• b) vagyon: az Szt. 4. § (1) b) pontja szerint meghatározottak irányadók;
• c) család: az Szt. 4. § (1) c) pontja szerint meghatározottak irányadók;
• d) közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) d) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• e) egyedül élő: az Szt. 4. § (1) e) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• f) háztartás: az Szt. 4. § (1) f) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• g) rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. § (1) i) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• h) keresőtevékenység: az Szt. 4. § (1) j) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• i) aktív korú: az Szt. 4. § (1) k) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• j) egyedülálló: az Szt. 4. § (1) l) pontja szerint meghatározottak az irányadók;
• k) természetbeni juttatás: a Gyvt. 5. § j) pontja szerinti természetbeni ellátás,
• l) környezettanulmány: az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) szerinti helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyv,
• m) életvitelszerű lakóhely: az a lakóingatlan, ahonnan a polgár az életét szervezi (pl. innen indul munkába, ide tér haza), ahol az életvitelhez szükséges tevékenységeket – főzés, étkezés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, ahol közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címként jelenik meg a hatóságoknál, közüzemeknél.

4. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerinti illetékes polgármesteri hivatalban vagy a Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal Somogyapáti Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon, az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ában szereplő adatokat, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. Nincs szükség külön igazolásra olyan adatok esetében, amelyek a Hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhetők.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről (család), és lakhatási támogatás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyekről (háztartás).

(3) Amennyiben a bejelentett személyek és az életvitelszerűen ott lakó személyek között eltérés van, akkor ennek tényéről és okáról a kérelmező nyilatkozhat. Amennyiben helyi ismeret alapján ez vitatható, a Hivatal környezettanulmányt tarthat.

(4) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles maga vagy a jogszabályban meghatározott körben családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. A jövedelem igazolásához csatolni kell:

• a) a havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről (átlagkeresetéről) szóló munkáltatói igazolást;
• b) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetén az utolsó havi nyugdíjszelvény,
• c) a munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
• d) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot vagy az ellátást megállapító határozatot;
• e) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, NAV igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;
• f) gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, átvételi elismervény, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
• g) egyéb jövedelmek esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
• h) amennyiben a kérelmezőjövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés és a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata.

(5) A kérelem benyújtásakor - amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges - a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembe vételével kell elbírálni

(6) Az egyes ellátási formáknál kötelezően alkalmazandó formanyomtatványokat a jegyző készíti el és teszi bárki számára elérhetővé.

5. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal megkeresheti:

• a) az állami adóhatóságot,
• b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
• c) az igazolást kiállító szervet,
• d) a munkáltatót,
• e) elrendelheti környezettanulmány készítését, illetve elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál nem régebbi környezettanulmány is.

(2) A szociális hatáskör gyakorlójától függetlenül a kérelmek döntésre való előkészítését, a tényállás tisztázását, ideértve a hiánypótló végzések meghozatalát, hatósági megkereséseket és környezettanulmány tartását is, valamint az iratkezelést és irattározási feladatokat az aljegyző kiadmányozása mellett a Hivatal végzi el.

6. § (1) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán részletes információval rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

7. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül történik

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

8. § (1) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

(2) A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) és (5) bekezdései irányadók.

(3) Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a pénzbeli támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján a szociális gondozó vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni vagy kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 (tizenöt) napon belül számlákkal köteles elszámolni az önkormányzat felé.

9. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személy részére a lakásfenntartás kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át , egyedülálló esetében 400 %-át , és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 5%-át elérő költséghányad.

(3) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(4) A kérelmezőt a lakhatási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó havi összege

• a) ha a háztartásban egy személy lakik: 4000,- Forint,
• b) ha a háztartásban két személy lakik: 5000,- Forint,
• c) ha a háztartásban három vagy több személy lakik: 6000,-Forint.

(6) A lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megállapított lakás lakrészeit.

10. § (1) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon felül a lakásfenntartási költségek igazolására szolgáló utolsó befizetési időszakra vonatkozó közüzemi számlákat; albérletben élő esetén a bérleti szerződést és az albérleti díj befizetését igazoló bizonylatot; pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, illetve annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a lakhatási támogatást kéri.

(2) A lakhatási támogatás megállapításánál figyelembe vehető költségek a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a hulladékszállítás költsége (beleértve a szippantást is), a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, a lakásbiztosítás díja, valamint a tüzelőanyag költség.

(3) A lakhatási támogatás megszűnik:

• a) a megállapított egy év jogosultsági idő leteltével,
• b) a támogatásra jogosult kérelmére,
• c) a támogatásra jogosult halálával,
• d) a kérelmező a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja,
• e) a kérelmező a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,
• f) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.

(4) A (3) bekezdés f) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a polgármester, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(5) Amennyiben a lakhatási támogatás folyósítása a (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján kerül megszüntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 1 éven belül ismételten nem állapítható meg.

11. § (1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak enyhítése érdekében biztosított támogatás.

(2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, egyedül élő esetén 400 %-át nem haladja meg és a család tagjai egyikének sincs vagyona, és akinek a gyógyszertár által (számlával) igazolt gyógyszerköltsége a család havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem 5 %-át elérő költséghányad.

(3) A gyógyszertámogatás a kezelőorvos kiállított havi gyógyszerszükséglet szerint havi rendszerességgel legfeljebb 12 hónapig, ennek hiányában évente legfeljebb kétszer eseti jelleggel adható.

(4) A gyógyszertámogatás összege havonta vagy alkalmanként legfeljebb 5000 forint.

(5) A gyógyszertámogatás felhasználható gyógyszerek (ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek is), gyógyászati segédeszközök (ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is) vásárlására és gyógyászati ellátások igénybevételére.

(6) Nem jogosult gyógyszertámogatás megállapítására, aki közgyógyellátásban részesül.

12. § A gyógyszertámogatás megállapítási iránti kérelemhez csatolni kell

• a) a családban élő személyek jövedelemigazolását és
• b) a kérelmező nevére a kezelőorvos által kiállított, 6 hónapnál nem régebbi igazolást a havi gyógyszerszükségletről, és
• c) a kérelem benyújtásától számított 30 napnál nem régebbi, gyógyszertár által kiállított számlát vagy igazolást a b) pont szerinti gyógyszerszükséglet költségéről.

13. § (1) A képviselő-testület rendkívüli támogatásban részesíti azt a személyt, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítség szorul.

(2) Létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzet különösen:

• a) betegség, ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesül,
• b) baleset,
• c) tartós táppénzes állomány,
• d) családot ért elemi kár,
• e) közüzemi díjtartozás miatti szolgáltatás korlátozása, vagy megszűntetése,
• f) temettetés,
• g) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
• h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
• i) a védőnői szolgálat által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele.

(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges jövedelemigazolásokat, továbbá a családot ért elemi kár kivételével – a támogatás alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően –

• a) az érintett egészségügyi intézmény igazolását,
• b) a közüzemi szolgáltatást korlátozó vagy megszűntető döntést tartalmazó iratot,
• c) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,
• d) a várandóságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet,
• e) a gyámhivatal határozatát.

(4) A rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-a, egyedül élő esetén annak 350 %-a.

(5) A rendkívüli támogatás összege legalább 5.000,-Forint, legfeljebb 20.000,-Forint.

14. § (1) A 13. § (4)-(5) bekezdésétől eltérően a temettetés miatti rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-a, a támogatás összege pedig 50.000,-Forint.

(2) A temettetés miatti rendkívüli támogatás iránti kérelmet és a temetési számlát a haláleset bekövetkeztétől számított 60 napon belül nyújthatja be az elhunyt személy eltemettetője a Hivatalnál.

(3) Temettetésre tekintettel megállapított rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.

15. § (1) A 13. § (4)-(5) bekezdésétől eltérően a közüzemi díjtartozás miatti szolgáltatás korlátozása, vagy megszűntetése után a szolgáltatásba történő visszakapcsolása okán adható rendkívüli támogatás esetén, az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-a, a támogatás összege pedig legfeljebb 30.000,- forint lehet.

(2) E jogcímen történő támogatásra a közüzemi szolgáltatásba történő visszakapcsolást követően, e tény igazolása mellett kerülhet sor.

16. § A 13. § (4)-(5) bekezdésétől eltérően a családot ért elemi kár miatti rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-a, a támogatás összege pedig a keletkezett kár mértékéhez igazodóan legfeljebb 50.000,-Forint.

17. § (1) A születési támogatás a szociálisan rászorult szülő vagy családba fogadó gyám részére biztosított, gyermek születéséhez kapcsolódó egyszeri ellátás.

(2) Születési támogatásra jogosult az a településen lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező és itt életvitelszerűen élő szülő vagy családba fogadó gyám, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át, egyedül élő anya esetén 850 %-át és gyermeke született.

(3) A születési támogatás mértéke egyszeri 30.000 forint.

(4) A születési támogatást választása szerint csak az egyik szülő és csak egyszer igényelheti, a szülést követő 90 napon belül.

(5) A kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól nyilatkozat is elfogadható, nem kötelező igazolás beszerzése. Amennyiben a Hivatal a nyilatkozat valóságtartalmát vitatja, akkor az 5. § szerint jár el.

18. § (1) A Mikulás-csomag támogatás a szociálisan rászorult 0-15 év korú helyi lakos gyermekeknek a december 6-i Mikulás-napra tekintettel juttatott természetbeni ellátás.

(2) Mikulás-csomag támogatásra jogosult mindazon gyermek, akinek a szülője karácsonyi támogatásra jogosult. A jogosulti kör megállapítása hivatalból történik.

(3) A Mikulás-csomag összeállításáról és szétosztásáról – külön képviselő-testületi döntés nélkül – a polgármester gondoskodik december 6. napjáig, a költségvetésben e célra elkülönített előirányzat felhasználásával.

19. § (1) A karácsonyi támogatás a szociálisan rászorult családok részére biztosított, karácsonyi ünnepkör idején felmerült megnövekedett családi kiadások mérséklését és az ünnep meghittebbé tételét segítő ellátás.

(2) A képviselő-testület hivatalból eljárva karácsonyi támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a szülőnek, akinek a gyermeke tárgyév november 1. napján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, továbbá aki lakhatási támogatásban, rendszeres gyógyszer támogatásban, aktív korúak ellátásában, ápolási díjban, időskorúak járadékában és gyermekek otthongondozási díjában részesül, illetve önkormányzati közmunka programban vesz részt.

(3) A (2) bekezdésben rögzített jogosultságon felül, a tárgyév november 15. napjáig benyújtott kérelemre a képviselő-testület megállapítja a karácsonyi támogatásra való jogosultságát annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 800 %-át, egyedül élő esetén 850 %-át.

(4) A karácsonyi támogatást családonként egy fő veheti igénybe.

(5) A kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól nyilatkozat is elfogadható, nem kötelező igazolás beszerzése. Amennyiben a Hivatal a nyilatkozat valóságtartalmát vitatja, akkor az 5. § szerint jár el.

(6) A képviselő-testület évente határozattal dönt a támogatás összegéről és annak pénzbeli vagy természetbeni formájáról.

20. § (1) Az egyszeri rezsitámogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a téli időszakban megemelkedő fűtésköltségek miatti egyszeri hozzájárulás.

(2) A tárgyév november 15. napjáig benyújtott kérelemre a képviselő-testület megállapítja az egyszeri rezsitámogatásra való jogosultságát annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 800 %-át, egyedül élő esetén 850 %-át.

(3) Az egyszeri rezsitámogatást háztartásonként egy személy veheti igénybe.

(4) A kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól nyilatkozat is elfogadható, nem kötelező igazolás beszerzése. Amennyiben a Hivatal a nyilatkozat valóságtartalmát vitatja, akkor az 5. § szerint jár el.

(5) A támogatás egységes összegét a képviselő testület az adott év költségvetésének a szociális feladatokra fordítható összegének ismeretében külön határozatban állapítja meg.

(6) A támogatás adott év december hónapjában kerül kifizetésre.

21. § (1) A képviselő-testület kérelmére kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb 100.000,- forint összeg erejéig azt a rászoruló személyt, aki rendelkezik olyan jövedelemforrással, amelyből a szociális kölcsön törlesztése esetleges nem fizetés esetén levonható.

(2) Az (1) bekezdés szempontjából rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500 %-át, egyedül élő esetén 550 %-át, de eléri annak legalább 150 %-át.

(3) Szociális kölcsön a futamidő alatt családonként egy személynek adható.

(4) Nem részesíthető kölcsönben, aki a feltételeknek egyébként megfelelő személy, ha önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe, vagy a korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

(5) A szociális kölcsön speciális esete a helyben szokásos temetés 130.000 forint érték erejéig az eltemetés megfizetésére szolgáló kölcsön, melyre egyéb iránt a szociális kölcsön e rendelet szerinti szabályai vonatkoznak.

22. § (1) A szociális kölcsönt a felvételét követő hónap 15. napjától kezdődően havi 10.000,- Ft összegben kell visszafizetni.

(2) A kölcsön törlesztő részletének a (1) bekezdésben meghatározott összegétől a képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet, azt alacsonyabb összegben is megállapíthatja. Ez esetben újabb kölcsön csak annak állapítható meg, aki a visszafizetési kötelezettségének a megadott határidőre, havi rendszeres teljesítéssel eleget tett.

(3) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(4) A kölcsön folyósítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását, így csak abban az esetben adható, ha az önkormányzat saját bevételéből az összege rendelkezésre áll.

23. § (1) A tanévkezdési támogatás a szociálisan rászorult gyermekekre tekintettel az óvoda- és iskolakezdését könnyítő támogatás.

(2) Tanévkezdési támogatásra jogosult a településen lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező és itt életvitelszerűen élő, óvodába beíratott, általános iskolás és középiskolás, valamint felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatott hallgató, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át nem haladja meg.

(3) A képviselő-testület a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek részére hivatalból állapítja meg az ellátást, egyéb esetben kérelemre.

(4) A kérelemhez csatolandó a nyilatkozat arról, hogy a családban az egy főre eső jövedelem a (2) bekezdésben meghatározott összeget nem haladja meg. Már nem tanköteles korú gyermek esetén a kérelemhez csatolandó az iskolalátogatási igazolás vagy hallgatói-jogviszony igazolás.

(5) Tanévkezdési támogatásban ugyanazon gyermek vonatkozásában csak egy szülő részesülhet támogatásban, nyilatkozatuk alapján.

(6) A tanévkezdési támogatás összegéről a képviselő-testület költségvetési helyzete alapján dönt korcsoportos bontásban és ezer forintra kerekítve.

24. § (1) A képviselő-testület tanulmányi eredményt ösztönző támogatásban részesítheti azt a szociálisan rászoruló:

• a) az általános iskola 5-8 évfolyamára járó tanulót,
• b) a nappali tagozatos középiskolai tanulót,
• c) a nappali tagozaton felsőfokú szakképzésben részt vevő tanulót,

akinek a tárgyévben a félévi vagy év végi tanulmányi átlaga legalább 4,00 (jó rendű) és a tanuló keresőtevékenységet nem folytat.

(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a tanulót, aki a településen lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen itt él, általános iskolás és középiskolás, valamint felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytatott hallgató, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át nem haladja meg.

(3) A támogatás iránti kérelmet a tanuló vagy kiskorú esetében törvényes képviselője nyújthatja be a Hivatalban az erre rendszeresített formanyomtatványon, a félévi vagy év végi zárást követő 60 napon belül. A kérelemhez csatolni szükséges a tanulmányi eredményt igazoló félévi vagy év végi tanulmányi eredményt tartalmazó bizonyítvány másolatát és nyilatkozat arról, hogy a családban az egy főre eső jövedelem a (2) bekezdésben meghatározott összeget nem haladja meg.

(4) A támogatás mértéke félévi vagy év végi legalább 4,00 (jó rendű) tanulmányi eredmény esetén 10.000,- Forint. Amennyiben a tanuló félévi és év végi eredménye egyaránt legalább 4,00 (jó rendű), úgy összesen 20.000,- Forintra jogosult az adott tanévben.

(5) A támogatásra nem jogosult az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő és az önkormányzattól e címen pénzbeli támogatásban részesülő tanuló.

(6) A támogatás összege az önkormányzat házipénztárából, kérelemre utalással vagy postai úton az elbírálást követően azonnal kifizethető.

25. § (1) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként

• a) rendkívüli támogatást,
• b) tanévkezdési támogatást és
• c) karácsonyi támogatás nyújthat;
• d) szociális célú tűzifa és
• e) gyermekétkeztetés támogatására való jogosultságot állapít meg.

(2) A képviselő-testület az alábbi természetbeni ellátásokat állapítja meg: élelmiszer, tüzelősegély, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, gyógyszerköltség megtérítése.

(3) A természetbeni ellátások formájáról, mértékéről a határozatban rendelkezni kell.

(4) A természetbeni ellátás ellenértékét a határozat alapján közvetlenül az adott intézménynek (pl. iskola, óvoda) kell utalni, vagy egyéb természetbeni juttatás esetén (pl. tanszer) az önkormányzat nevére kiállított számlával lehet a támogatásban részesülőnek elszámolni.

26. § (1) Az önkormányzat az adott tanévben ingyenesen biztosítja Somogyapáti körzetbe tartozó Játékország Óvodába és Somogyapáti Általános Iskolába járó azon szociálisan rászoruló somogyapáti lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező gyermekeknek is az intézményi étkezést, akik más jogcímen nem részesülnek ingyenes, vagy kedvezményes étkeztetésben.

(2) Szociálisan rászoruló személynek azt kell tekinteni, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 850 %-át nem éri el.

(3) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a családban az egy főre eső jövedelem a (2) bekezdésben meghatározott összeget nem haladja meg.

27. § (1) A szociális tűzifára jogosultak körét a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(2) A képviselő testület elsősorban azokat a személyeket részesíti szociális célú tűzifában, akik:

• a) aktív korúak ellátásában
• b) időskorúak járadékában
• c) rendszeres települési támogatásban (lakhatási támogatás, gyógyszertámogatás
• d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy a gyermekek védelméről és a Gyvt-ben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek
• e) rokkantsági ellátásban részesülnek,
• f) az a)-e) pontokban nem nevesített egyéb pénzbeli és természetbeni szociális ellátásban részesülnek.

(3) Szociális célú tűzifában részesíthető az a háztartás is, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 450%-át.

(4) Szociális tűzifaként háztartásonként minimum 1m³, de legfeljebb 5 m³ tűzifa osztható ki.

(5) Tűzifa támogatásban csak az a személy részesíthető, aki életvitelszerűen a településen él. Tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.

(6) Az önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.

28. § A tűzifában részesülő személy a tűzifát nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, csak saját háztartásában használhatja fel. Aki az előző rendelkezést megszegi, a következő öt évben szociális tűzifa támogatásban nem részesülhet.

29. § (1) A települési önkormányzat a köztemetés jogszabályban meghatározott megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy vagyonnal nem rendelkezik, rendszeres jövedelme nincs vagy a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

30. § (1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

• a) étkeztetés;
• b) házi segítségnyújtás;
• c) családsegítés
• d) falugondnoki szolgálat.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.

(3) A falugondnoki szolgáltatás részletes szabályait Somogyapáti Község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az ellátást biztosító intézménynél, a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézménynél nyújthatja be.

(5) A kérelem döntésre való előkészítése az intézmény feladata, elbírálása pedig az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A kérelmek nyilvántartását, elintézési módját az intézményvezető köteles szabályozni.

31. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak munkanapokon legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Az (1) bekezdés szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt, aki

• a) 65. életévét betöltötte, vagy
• b) orvosi vélemény alapján egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt önmaga vagy eltartottjai részére tartósan vagy átmeneti jelleggel a napi egyszeri meleg étkezést nem tudja biztosítani, vagy
• c) településszintű lakcímmel rendelkezik, vagy
• d) az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti rászoruló.

(3) Az (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségi állapot nem teszi lehetővé a napi egyszeri étkezés biztosítását annak, aki krónikus betegségben szenved, vagy három hónapot meghaladóan gondozásra szorul, melyet a háziorvos igazol.

(4) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet.

• a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal, vagy
• b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel, vagy
• c) pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményének bemutatásával kell igazolni.

32. § (1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

• a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
• b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásával való közreműködést,
• c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás térítésmentes.

33. § (1) A képviselőtestület a családsegítés alapellátást a Szigetvári Család-és Gyermekjóléti Központ (továbbiakban: Szolgálat) működtetésével biztosítja.

(2) A családsegítő szolgáltatás célja az Önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

(3) A Szolgálat megelőző tevékenysége körében figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentális helyzetét, feltárja az egyén és a család életében jelentkező problémák okait, és tájékoztatja a kompetens hatóságokat és szolgáltatókat e problémákról. Olyan monitoring-rendszert működtet, mely elősegíti más szervek és magánszemélyek részvételét a veszélyeztetettség és krízishelyzet megelőzésében.

(4) A szolgálat feladata továbbá:

• a) szociális információs szolgáltatás,
• b) közösségi ellátás keretében elősegíti a pszichiátriai betegek lakókörnyezetükben történő gondozását, rehabilitációját,
• c) kábítószer, drogfogyasztás megelőzésének elősegítése,
• d) jövedelem nélküli személyek felkutatása és nyilvántartásba vétele,
• e) ágyban fekvő, ellátatlan betegekről való gondoskodás megszervezése
• f) amennyiben az alapellátást keretében a szociális ellátást igénylő nem kaphatja meg az állapotának megfelelő segítséget, úgy gondoskodni kell arról, hogy a szakosított ellátáshoz hozzájussanak.

(5) A családsegítés alapellátást végző szerv munkatársa évente beszámol a képviselőtestület előtt az elvégzett munkáról.

34. § (1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek napközbeni ellátása.

(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti alapellátásokat megállapodás alapján a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény útján, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő Somogyapáti Általános Iskola és a Somogyapáti és Környéke Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Játékország Óvoda és Konyha közreműködésével biztosítja.

(3) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint a Somogyapáti községben található általános iskola és óvoda keretében szervezi meg.

(4) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások körébe tartozó étkeztetésért fizetendő térítési díjról az önkormányzat rendeletet alkot.

(5) A személyes gondoskodás igénybevétele a Gyvt. 31. §-ában meghatározott módon, az ellátást igénylő kérelmére történik.

(6) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz, valamint az iskola vagy az óvoda vezetőjéhez nyújthatja be. A kérelem elbírálásáról a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az iskola vagy az óvoda vezetője dönt.

35. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt megállapított lakhatási támogatások havi összege 2021. szeptember 1. napjától az e rendelet 9. § (5) bekezdése szerinti mértékre növekszik.

(2) A rendelet 17. §-át a 2021. augusztus 1. napját követően született gyermekekre tekintettel kell alkalmazni.

37. § Ez a rendelet 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.