Somogyhárságy Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2/2019.(III.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 03. 30Somogyhárságy Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 2/2019.(III.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2019-03-30-tól
Somogyhárságy Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kulturális Örökség Védelméért Felelős Miniszter, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, valamint Somogyhárságy Községi Önkormányzat Képviselőtestületének a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 4/2017. (VI.27.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § A rendelet célja Somogyhárságy község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása.
- a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
- a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
- a településképi követelmények meghatározásával;
- a Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településkép i bejelentési eljárás szabályozásával;
- a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § E rendelet területi hatálya Somogyhárságy Község közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait Somogyhárságy Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselőtestülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
- Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
- Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
- Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
- Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
- Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
- Illeszkedés szabályai – az illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
- Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
- Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
- Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
- Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
- Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
5. § (1) A helyi védelem célja Somogyhárságy Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
- A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
- A helyi egyedi védelem alá tartozó értékek jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata kérelemre vagy hivatalból indul.
- A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a Polgármesternél kezdeményezheti.
- A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
- a védelemre javasolt érték megnevezését,
- egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
- területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
- a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
- a kezdeményezés rövid indokolását,
- a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
- a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
- A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
- a védelem alatt álló érték megnevezését,
- egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
- területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
- a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
- a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
- a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
- A védelem megszűnik, ha
- a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
- a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
- a Képviselőtestület a helyi védelmet megszünteti.
- A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
- az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
- műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
- az illetékes építésügyi hatóságot,
- a kezdeményezőket.
7. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselőtestület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
- A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
8. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Somogyhárságy Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”. A tábla anyaga kő, fa, vagy fém.
- A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a Polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
- A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
9. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
- A nyilvántartás tartalmazza:
- a védett érték megnevezését, pontos helyét (helység, utca, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
- a védelem fajtáját, a védetté nyilvánítás vagy a megszüntetés indokoltságát,
- az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
- a védetté nyilvánítást vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet számát,
- a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.
- A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
6. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
- A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
11. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
- A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselőtestülete évente a költségvetésben határozza meg.
- A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
III. Fejezet
Településképi szempontból meghatározó területek
8. Somogyhárságy Község településkép szempontjából meghatározó területei
12. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Somogyhárságy Község teljes közigazgatási területét:
- Falusias karakterű területek,
- Kertes területek,
- Ipari-mezőgazdasági területek,
- Külterület.
- A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
- Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:
- Táj- és természetvédelmi területek: Natura 2000 területek, országos ökológiai hálózat övezete, védett terület (Zselici tájvédelmi körzet), tájképvédelmi övezet;
- Örökségvédelemmel érintett területek: műemlékek és műemléki környezet, valamint régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.
- A településkép védelme szempontjából kiemelt területeket a 3. melléklet tartalmazza.
IV. Fejezet
Településképi követelmények
9. Az építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények
13. § (1) A homlokzatok burkoló anyaga – a gazdasági területek kivételével – nagyelemes fém és műanyag hullám- illetve trapézlemez burkolat nem lehet.
- A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
- Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók.
- Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § (1) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemzően oldalhatáron álló beépítési módon belüli telepítési módokhoz.
- Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
- Ipari-mezőgazdasági területeken és Külterületen épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.
15. § A település teljes területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, ezért új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett
11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) Falusias karakterű területen a településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél szomszédos épületek tömegformálásukkal, színvilágukkal egymáshoz illeszkedjenek.
- Tetőidom és hajlásszög: magastető 35-45 fok hajlásszöggel. A fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon.
- A tetőhéjalás hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.
- A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
- Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek alkalmazhatók.
- A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől színében és anyagában kirívóan eltérő anyag nem alkalmazható.
- A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek lehetőleg egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.
- Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
- Kerítés kialakítása:
- Az utcafronton áttört, vagy tömör kerítés létesíthető, maximum 60 cm magas lábazattal.
- Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig, a lábazat feletti teljes felületen áttört kialakítású lehet.
17. § (1) Kertes területeken az épületeket, építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően, természetes anyagból lehet kialakítani.
- Nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület építhető, tetőhajlásszöge 30°‐45° között lehet.
- Az épületek külső megjelenítéséhez elsősorban hagyományos építőanyagok (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) használhatók.
- Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest max. 1,5 m.
- Az épületek homlokzatán világos, pasztellszínezés alkalmazható.
- A kerítés anyaga lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés kiváltható cserjéből telepített, áthatolhatatlan cserjesáv telepítésével.
18. § (1) Ipari-mezőgazdasági területeken az épületeket, építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően alakítható ki.
- Az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek, takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, örökzöld növényzet).
- A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.
- Épületcsoportnál azonos tetőalakítás alkalmazandó.
19. § (1) Külterületen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően kell kialakítani.
- Tetőfedés színeként természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, zöld és árnyalatai) alkalmazhatók
- Épületcsoportnál azonos hajlászögű és héjalású tetőalakítás alkalmazandó.
- Az épületek homlokzata fehér, vagy világos pasztellszínezésűek lehetnek.
12. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények
20. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés.
- A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.
- Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – lehet elhelyezni.
13. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.
- Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.
- A közterületek berendezései (utcabútorok, hirdető-berendezések, világítótestek, pavilonok, autóbuszvárók, stb.) az utcakép jellegzetességének megtartásával helyezhetők el.
14. A zöldfelület kialakításának követelményei
22. § (1) ) A településképi szempontból meghatározó területeken tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
- A településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek kialakításának módja:
- Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határától legalább 2 m távolságra, 3 m-nél magasabbra nem növő növényzet 1 m távolságra ültethető.
- Fás szárú növények (diófa és 5 méternél magasabbra növő terebélyes fák kivételével) a szomszédos épülettől legalább 3 m távolságra telepíthetők.
- Diófa és 5 méternél magasabbra növő terebélyes fa a szomszédos épülettől és a telek határától legalább 7 m távolságra ültethetők.
- A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.
15. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
23. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
- A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
- Az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (kerítés, kapu, szegletkő, rács) lehetőség szerint eredeti megőrzendők.
- Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
- A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el
- Egész épület, vagy szerkezeti elemek bontása csak a teljes műszaki és erkölcsi avulás esetén lehetséges, a védettség 6. § szerinti megszüntetését követően.
16. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények
24. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
- Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
17. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok
25. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek: a falusias karakterű terület, a tájképvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat övezetei, Natura 2000 terület, védett természeti terület, régészeti lelőhely területe és műemléki környezet, valamint e területek 50 m-es környezete.
- A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.
- Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.
26. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
- Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
- Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.
- Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
27. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
- kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
- a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
- az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással világítandók meg;
- a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
18. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
- Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
- Utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség okán.
19. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények
29. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.
- A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el.
- Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
30. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
20. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
31. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
- Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
- Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
- Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.
21. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
32. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
- A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
- Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
- Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
- Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges
33. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
- Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
- a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
- nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
- a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
- Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.
- Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
22. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
34. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
- az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
- a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
- a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
- idegenforgalmi és közlekedési információk;
- a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
- gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
- Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
- A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
V. Fejezet
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
35. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
- Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:
- Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
- Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
- Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
- műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
- antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
- A szakmai konzultáció iránti kérelmet a Polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
- az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
- a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
- az építési tevékenység rövid leírását,
- az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
- A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
- A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
- A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a Polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
VI. Fejezet
A településképi véleményezési eljárás
23. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
36. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
- új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
- meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
24. A településképi véleményezési eljárás szabályai
37. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
- A Polgármester véleménye a 36. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
38. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.
- A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
- A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
- A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet
- engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
- engedélyezésre nem javasolja, ha
- a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
- a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
- A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.
VII. Fejezet
A településképi bejelentési eljárás
25. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
39. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:
- Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása estén, amennyiben közterületről látható.
- Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
- Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
- Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
- A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
- meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,
- az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
- jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
- többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
- amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,
- érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
- érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;
- védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
- védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében;
- reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.
26. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
40. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
- A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
- megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
- kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
- a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
- Az építmény, épületrész megjelenésével, kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez.
- Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
- környezetéhez igazodik;
- a település építészeti karakterét megőrzi;
- a meglévő formakultúrát megtartja;
- léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
- a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
- A Polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.
27. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
41. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
- A kérelmet Somogyhárságy Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 39. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 5. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
- A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
- A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
- A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Somogyhárságy Község Önkormányzatának Képviselőtestületénél lehet fellebbezéssel élni.
VIII. Fejezet
A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
28. A településképi kötelezési eljárás
42. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:
- az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás, valamint
- a 41. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
- a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.
- A településképi követelmények megszegése esetén a Polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
- A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a Polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
- A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
- a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
- a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
- a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
- a jogsértő állapot időtartamát,
- a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
- a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
- a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
- A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
- A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
29. Hatályba léptető rendelkezések
43. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
- E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.
30. Hatályon kívül helyező rendelkezések
44. § (1) Hatályát veszti Somogyhárságy Községi Önkormányzat Képviselőtestületének a reklámelhelyezésekről szóló 10/2017. (XI.2.) önkormányzati rendelete.
- Hatályát veszti Somogyhárságy Községi Önkormányzat Képviselőtestületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 11/2017. (XI.2.) önkormányzati rendelete.
Somogyhárságy, 2019. március 28.
Fáth József Dr. Szilas Tamás
polgármester jegyző
Kihirdetve: 2019. március 29.
Somogyhárságy, 2019. március 29.
Dr. Szilas Tamás
jegyző
- melléklet a 2/2019.(III.29.) önkormányzati rendelethez
Helyi egyedi védelem
A | B | C | D | E | |
S.sz. | Utca | Házsz. | Hrsz | Védendő érték | Védelem foka |
1. | Rákóczi F. utca | - | 65/1 | faszobor | H-1 |
Leírás: A település központjában id. Kapoli Antal faragott szobra, talapzatán emléktáblával. Korrekciós javaslat: Állagmegóvás. | Somogyhárságy faszobor | HRSZ | 65/1 | |
Véd. foka | H-1 | |||
- melléklet a 2/2019.(III.29.) önkormányzati rendelethez
Településképi szempontból meghatározó területek
- melléklet a 2/2019.(III.29.) önkormányzati rendelethez
Településképi szempontból kiemelt területek
- Táj- és természetvédelem alatt álló területek
- Örökségvédelemmel érintett területek
A település műemlékei és műemléki környezetéhez tartozó ingatlanok:
törzs-szám | azonosító | helység | név | védelem | helyrajzi szám |
10974 | 17281 | Somogyhárságy | mauzóleum, kegyeleti park, síremlékek, kőkereszt műemléki környezete | Műemléki környezet | 029 |
11304 | 13611 | Somogyhárságy | Nepomuki Szent János-szobor műemléki környezete | Műemléki környezet | 66, 67/2, 67/1, 65/3, 65/2, 65/1, 36, 35, 34/2, 30, 29/2, 120, 119, 114 |
10974 | 17634 | Somogyhárságy | síremlékek, sírkeresztek | Műemlék | 029 |
10974 | 13414 | Somogyhárságy | Festetics-Raczyszka mauzóleum (ún. régi ravatalozó) | Műemlék | 029 |
10974 | 13416 | Somogyhárságy | kegyeleti park | Műemlék | 029 |
10974 | 1937 | Somogyhárságy | Festetich-Raczyszka mauzóleum és kegyeleti park | Műemlék | 029 |
10975 | 1938 | Somogyhárságy | kőkereszt | Műemlék | 029 |
11303 | 12112 | Somogyhárságy | kőkereszt | általános műemléki védelem | 11 |
11304 | 12113 | Somogyhárságy | Nepomuki Szent János-szobor | Műemlék | 66 |
A település régészeti lelőhelyei:
azonosító | megye | település | lelőhelyszám | név | HRSZ |
64454 | Baranya | Boldogasszonyfa | 2 | Szentmargitta-puszta, Felső-kút | 0206, 0185/5 |
- melléklet a 2/2019.(III.29.) önkormányzati rendelethez
Településképi véleményezés – KÉRELEM
SOMOGYHÁRSÁGY KÖZSÉG POLGÁRMESTERE
7925 Somogyhárságy, Rákóczi utca 2.
K É R E L E M
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
Építészeti-műszaki dokumentáció pld
Építészeti-műszaki dokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) db
Egyéb okirat
8. ÉTDR azonosító:
Kelt: -, - év hó nap
aláírás (kérelmező)
- melléklet a 2/2019.(III.29.) önkormányzati rendelethez
Településképi bejelentés – KÉRELEM
SOMOGYHÁRSÁGY KÖZSÉG POLGÁRMESTERE
7925 Somogyhárságy, Rákóczi utca 2.
K É R E L E M
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)
2. A tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helye, a telek helyrajzi száma:
3. A folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölése:
4. Az ingatlan adatai:
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartama:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
Építészeti-műszaki dokumentáció pld
Építészeti-műszaki dokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) db
Egyéb okirat
Kelt: -, - év hó nap
aláírás (kérelmező)
- függelék a 2/2019.(III.29.) önkormányzati rendelethez
Telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok jegyzéke
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján
A | B | |
Magyar név | Tudományos név | |
1. | fehér akác | Robinia pseudoacacia |
2. | mirigyes bálványfa | Ailanthus altissima |
3. | keskenylevelű ezüstfa | Elaeagnus angustifolia |
4. | zöld juhar | Acer negundo |
5. | amerikai kőris | Fraxinus americana |
6. | kései meggy | Prunus serotina |
7. | kanadai nyár | Populus x canadensis |
8. | nyugati ostorfa | Celtis occidentalis |
9. | cserjés gyalogakác | Amorpha fruticosa |
10. | kisvirágú nebáncsvirág | Impatiens parviflora |
11. | bíbor nebáncsvirág | Impatiens grandiflora |
12. | japánkeserűfű-fajok | Fallopia spp. |
13. | magas aranyvessző | Solidago gigantea |
14. | kanadai aranyvessző | Solidago canadensis |
15. | közönséges selyemkóró | Solidago canadensis |
16. | ürömlevelű parlagfű | Ambrosia artemisiiflora |
17. | arany ribiszke | Ribes aureum |
18. | adventív szőlőfajok | Vitis-hibridek |
19. | vadszőlőfajok | Parthenocissus spp. |
20. | süntök | Echinocystis lobata |
21. | észak-amerikai őszirózsák | Aster spp. |
22. | magas kúpvirág | Rudbeckia laciniata |
23. | vadcsicsóka | Helianthus tuberosus s. l. |
24. | olasz szerbtövis | Xanthium strumaium subsp. italicum |
25. | amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös | Phytholacca americana |
26. | kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös | Phytholacca esculenta |
27. | japán komló | Humulus japonicus |
28. | átoktüske | Cenchrus incertus |
29. | nem hazai tündérrózsa fajok | |
30. | kanadai átokhínár | Elodea canadensis |
31. | aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár | Elodea nuttallii |
32. | moszatpáfrányfajok | Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
33. | borfa/ tengerparti seprűcserje | Baccharis halimifolia |
34. | karolinai tündérhínár | Cabomba caroliniana |
35. | közönséges vízijácint | Eichhornia crassipes |
36. | perzsa medvetalp | Heracleum persicum |
37. | kaukázusi medvetalp | Heracleum mantegazzianum |
38. | Szosznovszkij-medvetalp | Heracleum sosnowskyi |
39. | hévízi gázló | Hydrocotyle ranunculoides |
40. | nagy fodros-átokhínár | Lagarosiphon major |
41. | nagyvirágú tóalma | Ludwigia grandiflora |
42. | sárgavirágú tóalma | Ludwigia peploides |
43. | sárga lápbuzogány | Lysichiton americanus |
44. | közönséges süllőhínár | Myriophyllum aquaticum |
45. | felemáslevelű süllőhínár | Myriophyllum heterophyllum |
46. | keserű hamisüröm | Parthenium hysterophorus |
47. | ördögfarok keserűfű | Persicaria perfoliata |
48. | kudzu nyílgyökér | Pueraria montana |
49. | aligátorfű | Alternanthera philoxeroides |
50. | óriásrebarbara | Gunnera tinctoria |
51. | tollborzfű | Pennisetum setaceum |
52. | Alternanthera philoxeroides |