Szabadszentkirály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2002 (XII.16.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2002. 12. 16- 2003. 01. 31Szabadszentkirály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2002 (XII.16.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
[1a] Szabadszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Szabadszentkirály teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó, TT-0110 jelzőszámú, a Kokas és Társa Építész és Településtervező Iroda által véglegesített szabályozási tervek (VSZ-1 és VSZ-2 jelű tervlapok) együttes alkalmazhatóságával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,
b) az övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
c) az építési helyet,
d) az építési vonalat,
e) a védőterületek határát,
f) az egyes területek felhasználásának módját és határát,
g) a közigazgatási és a belterületi határvonalat,
h) a beépítésre szánt – nem szánt területek határát.
(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet. A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet a Dél-Dunántúli Főépítészi Iroda, vagy a Megyei Főépítészet szakvéleménye alapján.
(4) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a) az irányadó telekhatár.
(5) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
(6) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
(7) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a) Északi – déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet – nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén a kialakult állapotnak megfelelően Lf-K1 övezetben az építési hely a telek keleti oldalhatára, Lf-K2 övezetben a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. Lf-1 jelű övezetben az építési hely a telek nyugati oldalhatárára tapadjon.
(8) Az övezeti határ, az építési hely és az építési vonal értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:
a) Az övezeti határ, az építési hely és az építési vonal a telekhatár függvénye, véglegessé a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.
(9) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
Építési engedélyezési általános szabályai
3. §
Engedélyhez kötött építési munkák
4. § (1) Az elvi építési és építési engedély kérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenő műszaki munkarészeket nem kell csatolni.
(2) Az e rendelet 3. §-ában elvi építési, illetve építési engedélyhez kötött építési munkák esetében kétlépcsős engedélyezési eljárás esetén az elvi építési, egylépcsős engedélyezési eljárás esetén az építési engedély kérelmekhez a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet szerinti tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezésének engedélyezési kérelméhez csatolandó munkarészek, állásfoglalások:
aa) - Tájrendezési szakági alátámasztó munkarész a tájbailleszthetőség igazolására
ab) - Dél-Dunántúli Területi Tervtanács állásfoglalása az épített környezethez való illeszkedés igazolására.
b) Lakóterületi új építkezéseknél az építési engedélyezési tervnek az utcai kerítés terveit is tartalmaznia kell.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti
a) az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,
b) a Területi, vagy a Megyei Főépítészet eseti véleményének megkérését,
c) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
d) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.
(4) Lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert – méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs?) be kell vonni.
(5) A Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás
a) szakhatóságként működik közre: Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bek. értelmében.
b) engedélyező hatóságként működik közre: Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő tereprendezés esetén az 1994. évi LV. tv. 62. § (4) bek. b) pontjának, valamint a 69. § (1) bek. a) pontjának értelmében.
(6) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:
a) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
c) meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
d) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(7) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(8) Természeti értéket képviselő területen tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.
(9) A műemléki környezetben lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.
Építési engedély kérelmek elbírálásának szabályai
5. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az 1997. évi LXXVIII. törvény és módosítása, valamint a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé,
c) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.
(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(6) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet saját telken belül kell biztosítani.
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a VSZ-1 és VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonása a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv
a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
(4) Szabadszentkirály község közigazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
a) lakóterület
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások
7. § (1) A közművesítettség mértéke
a) A település beépítésre szánt területein az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.
(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. (Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II. 14.) Korm.rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melyből a tervezési terület meghatározott részein a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV. 19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet rendelkezik.)
b) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag – tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. (Jóváhagyáskor: a határértékeket a 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határozza meg, melyet a jogszabályban előírtak szerint fokozatosan vált fel a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM – KöViM együttes rendelet szerint 2003. január 01-től kell a határértékeket megállapítani és alkalmazni.)
c) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. (Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet tartalmazza.)
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértékeket a zajtól védendő területeken. (Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.)
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. (Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.)
f) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. (Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.)
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. (Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.)
(3) A terepszint alatti építmények
a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, de a kőzettér állékonyságának tisztázására, az alkalmazandó műszaki megoldások meghatározására az építési engedélyezési tervet talajmechanikai szakvéleménnyel kell alátámasztani.
b) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
c) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
Falusias lakóterület
8. § (1) A terület lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A terület övezeti tagozódását a VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
lakásszám |
max. 2 db |
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
800 m2 (a már kialakult és beépült, 800 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők) |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult 8 m, újonnan kialakítható 18 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
30 %, de legfeljebb 500 m2 |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
lakóépület esetében 4,00 m/5,00 m |
|
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodóan, illetve a szabályozási terv szerint |
|
oldalkert |
OTÉK szerint* |
|
hátsókert |
utcafronttól számított 80 m építhető be, de legalább 6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40 % |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,5 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
lakásszám |
max. 2 db |
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
1000 m2 (a már kialakult és beépült 1000 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők) |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
16 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
30 %, de legfeljebb 500 m2 |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
lakóépület esetében 4,00 m/5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m/5,00 m |
|
előkert |
4-5 m |
|
oldalkert |
OTÉK szerint |
|
hátsókert |
min. 6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,5 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
lakásszám |
a telken a tulajdonos, vagy a kezelő legfeljebb 1 lakása elhelyezhető |
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
30 % |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m/5,00 m |
|
előkert |
min. 10 m |
|
oldalkert |
OTÉK szerint |
|
hátsókert |
min. 6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
nincs megkötve |
|
tetőhéjalás |
nincs megkötve |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
lakásszám |
max. 2 db |
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
900 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
18 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
30 %, de legfeljebb 500 m2 |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
lakóépület esetében 4,00 m/5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m/4,50 m |
|
előkert |
4-6 m |
|
oldalkert |
OTÉK szerint |
|
hátsókert |
min. 6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcára merőleges, ami az utcafronton az utcával párhuzamosan befordulhat. Udvari keresztszárny építhető. |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
2500 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
40 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
30 %, de legfeljebb 1000 m2 |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m/5,50 m |
|
előkert |
min. 10 m |
|
oldalkert |
min. 10 m |
|
hátsókert |
min. 10 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
nincs megkötve |
|
tetőhéjalás |
nincs megkötve |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
lakásszám |
a telken a tulajdonos, vagy a kezelő legfeljebb 1 lakása elhelyezhető |
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
1000 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
20 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
30 % |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m/5,50 m |
|
előkert |
min. 0 m |
|
oldalkert |
OTÉK szerint |
|
hátsókert |
min. 6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
nincs megkötve |
|
tetőhéjalás |
nincs megkötve |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
Vegyes terület
Településközpont vegyes terület
9. § (1) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A területen az OTÉK 16. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
(3) A terület övezeti tagozódását a VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
800 m2 (a már kialakult és beépült, 800 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők) |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
12 m, újonnan kialakítható 18 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
900 m2 telekterületig 50%, 901-1200 m2 telekterületig 40%, ennél nagyobb telken 30% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
lakóépület és intézmény esetében 4,00 m/5,50 m gazdasági épület és garázs esetében 4,00 m/5,00 m |
|
előkert |
kialakult utcaképhez igazodóan |
|
oldalkert |
OTÉK szerint* |
|
hátsókert |
utcafronttól számított 80 m építhető be, de legalább 3 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 30 % |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
40% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
lakóépület esetében 4,00 m/5,00 m intézmény esetében 4,50 m/7,50 m |
|
előkert |
kialakult utcaképhez igazodóan |
|
oldalkert |
OTÉK szerint |
|
hátsókert |
min. 6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 30 % |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
10. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A VSZ-2 tervlapon lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés |
|
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
40% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m/6,50 m |
|
előkert |
min. 10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető |
|
oldalkert |
lakóterület felé min. 20 m, egyéb helyeken min. 6 m |
|
hátsókert |
min. 10 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40 % |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés |
Ipari gazdasági terület
11. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A terület a VSZ-2 jelű szabályozási tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés |
|
legkisebb telekterület |
2000 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
40% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m/6,50 m az építménymagasság számításakor a funkcióhoz elengedhetetlenül szükséges technológiai jellegű építmény figyelmen kívül hagyható |
|
előkert |
min. 10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető |
|
oldalkert |
min. 6 m |
|
hátsókert |
min. 10 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 30 % |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés |
|
legkisebb telekterület |
3000 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
40 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
40% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m/6,50 m az építménymagasság számításakor a funkcióhoz elengedhetetlenül szükséges technológiai jellegű építmény figyelmen kívül hagyható |
|
előkert |
min. 10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető |
|
oldalkert |
min. 6 m |
|
hátsókert |
min. 10 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 30 % |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés |
Különleges területek
12. § (1) A különleges területek lehatárolását a VSZ-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.
(2) A „Kte” jelű különleges terület a település temetője. A területen a temetőkről és a temetkezésekről szóló 1999. évi XLIII. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.
a) A területen betartandó építési előírások a következők:
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
13. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a VSZ-1 és VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel:
|
Út |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
||
|
jelenleg |
távlatban |
|||
|
Köú-1 |
5802. sz. út Baksa – Szabadszentkirály összekötő út |
belterületi külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.) |
külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.) |
meglévő |
|
Köú-2 |
58123. sz. gerdei bekötőút |
külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.) |
külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.) |
meglévő |
|
Út |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
||
|
jelenleg |
távlatban |
|||
|
Köú-5 |
Ady E. utca |
belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.) |
belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.) |
meglévő |
|
Köú-4 |
Fontosabb mezőgazdasági utak |
külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B-C.) |
külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B-C.) |
min. 8,5 m |
|
Köú-6 |
Új lakó és kiszolgáló utak |
|
(B.VI.d.B.) |
16-20 m |
|
Köú-7 |
Önálló gyalogút |
(B.X.) |
4 m |
|
|
Köú-8 |
Fásított parkoló |
|||
Zöldterület
14. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.
Erdőterület
15. § (1) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” jelű, és védelmi rendeltetésű – „Ev” jelű erdők.
(2) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.
(3) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, kertészeti szakterv alapján történhet.
(4) Új erdő telepítésénél az erdészeti és talajvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(5) Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.
Mezőgazdasági terület
16. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.
(3) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. A beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. §-ban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
Általános mezőgazdasági terület
17. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a VSZ-1 és VSZ-2 szabályozási tervlap tartalmazza.
(2) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, közterületről, vagy magánútról megközelíthető, gazdasági épület esetében 5000 m2-t meghaladó, lakóépület esetében 10.000 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el.
c) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
Vízgazdálkodási terület
18. § (1) A „V” jelű vízgazdálkodási terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál.
(2) A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a VSZ-1 és VSZ-2 szabályozási tervlap ábrázolja.
(3) A „V-1” jelű övezet a vízfolyások, nagyobb árkok területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.
(4) A „V-2” jelű övezet a település területén található vízmű kutak és tározók területe. Az övezetben a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásait kell betartani.
Közterületek kialakítása és használata
19. § (1) A Szabadszentkirály igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) Belterületen lévő közterületeken
Kulturális örökségvédelem
20. § (1) Országos védelem alatt álló építmények
Az élővilág, a táj és a természet védelme
21. § (1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LIV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A település területén található védett természeti értékeket a VSZ-1 szabályozási tervlap tünteti fel.
a) Természeti értékként figyelembe veendő területek (természeti terület) a következők:
22. § (1) Általános követelmények
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. (Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.)
b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. (Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet határozza meg.)
c) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
d) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
e) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében be kell tartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. (Jóváhagyáskor: a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint.)
f) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. (Jóváhagyáskor: a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint.)
g) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.
(2) Speciális eljárási szabályok
a) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásának megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. (Jóváhagyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.)
b) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (Jóváhagyáskor: A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet tartalmazza.)
c) Szabadszentkirály a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „B” érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. (Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet szerint történhet.)
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint a védőterületeken az engedélyezéseket lefolytatni. A kijelölt védőterületeken a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását minden esetben meg kell kérni. (Jóváhagyáskor: a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint.)
e) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell. (Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet tartalmazza.)
f) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.)
g) A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. (Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet határozza meg.)
h) A hulladékok elhelyezéséről – különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra – gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. (Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III. 26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.)
Tűzvédelmi rendelkezések
23. § (1) Az 1996. évi XXXI. tv. 18. § (2) bek. a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46. §-a szerint nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.
(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén figyelemmel kell lenni a mód. 35/1996. (XII. 29.) BM sz. rendelet 1. sz. mellékletét képező OTSZ 22. § (1) bekezdésére (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.)
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
24. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
25. § (1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b) közérdeket nem sért,
c) az építmények csak a hozzájuk tartozó épület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
A település területét érintő tilalmak, korlátozások, kötelezések
26. § (1) Elővásárlási jog
a) A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:
Záró rendelkezések
27. § Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
Országos műemléki védettségű építmények és műemléki környezetük
2. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
Helyi építészeti értékek
3. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
Régészeti védelem
4. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
Természeti értékek
5. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
Elővásárlási jog
1. függelék a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
Településrendezési kötelezések
2. függelék a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez