Szabadszentkirály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2002 (XII.16.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2007. 10. 18- 2010. 11. 09
Szabadszentkirály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2002 (XII.16.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
2007.10.18.
[1a] Szabadszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
1. § (1) A rendelet hatálya Szabadszentkirály teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek (VSZ-1 jelű, 1:10.000 m.a., valamint VSZ-2, VSZ-2-M1 és VSZ-2-M2 jelű, 1:2000 m.a. tervlapok) együttes alkalmazhatóságával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(lll.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.”
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a)a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,
b)az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
c)a védőterületeket,
d)az egyes területek felhasználásának módját és határát,
e)a közigazgatási és a belterületi határvonalat.
(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.
(4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek
a)A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában vezető tervezői jogosultsággal rendelkező építész szakvéleménye alapján.
b)A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése (az építésjogi követelmények és a telekalakítás kivételével) jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.
c)A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
d)Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet
13. § (10) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.
e)Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.
f)Szántó művelési ágú terület erdősítése, vagy általános mezőgazdasági területen belüli művelési ág váltás jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül történhet az illetékes szakhatóságok (a területileg illetékes Földhivatal, erdősítés esetén ezen túlmenően a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság) beleegyező szakvéleménye alapján. Építésjogi szempontból az adott területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.
(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a)az irányadó telekhatár,
b)a tervezett utak tengelyvonala.
(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a)Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
b)A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén a kialakult állapotnak megfelelően Lf-K1 övezetben az építési hely a telek keleti oldalhatárára, Lf-K2 övezetben a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. Lf-1 jelű övezetben az építési hely a telek nyugati oldalhatárára tapadjon.
(9) A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:
a)A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.
(10) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(11) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:
a)A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a1)a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
a2)a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
a3)a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú
-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,
-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,
a4)a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a
-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,
-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
(12) Az lakóterületi övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:
a)Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkciójának (itt lakó, vagy intézményi funkció) megfelelő funkciójú épület.b)Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület
I. Fejezet
Építési engedélyezési általános szabályai
Engedélyhez kötött építési munkák
(1) A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló
46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az
engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
a) helyi védettségű építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése,
b) helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.
(2) Gazdasági területen több épület egy telken történő elhelyezési igénye esetén, valamint az Lf-2 jelű övezetben az építési engedély csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2. lépcső: építési engedélyezési terv).
(2) Az e rendelet 3. §-ában elvi építési, illetve építési engedélyhez kötött építési munkák esetében kétlépcsős engedélyezési eljárás esetén az elvi építési, egylépcsős engedélyezési eljárás esetén az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a)A 333 hrsz. („Lf-K1” övezet) és a 012/3 hrsz. („Lf-2” övezet) ingatlanok esetében a terület altalajának bizonytalan eredete és teherbíró képessége miatt talajmechanikai szakvéleményt
b)A 052, 269, 99, 081/8 hrsz. árokkal szomszédos ingatlanok esetében a várható magas talajvízszint hatásainak kiküszöbölésére talajmechanikai szakvéleményt
c)Lakóterületi és településközpont vegyes területi új építkezéseknél az építési engedélyezési tervnek az utcai kerítés terveit is tartalmaznia kell.
(3) A
(2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti
a) az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,
b) a Területi, vagy a Megyei Főépítészet eseti véleményének megkérését,
c) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
d) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.
(4) Lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert – méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs?) be kell vonni.
(5) A Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás
a) szakhatóságként működik közre: Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bek. értelmében.
b) engedélyező hatóságként működik közre: Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő tereprendezés esetén az 1994. évi LV. tv. 62. § (4) bek.
b) pontjának, valamint a 69. § (1) bek.
a) pontjának értelmében.
(6) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:
a) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
c) meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
d) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(7) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv.
3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(8) Természeti értéket képviselő területen, valamint sérülékeny vízbázis területén az építési engedélyezési eljárásba a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni
(9) A műemléki környezetben lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.
Építési engedély kérelmek elbírálásának szabályai
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé,
c) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.
(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(6) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet saját telken belül kell biztosítani.
II. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a VSZ-1 és VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonása a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv
a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
(4) Szabadszentkirály község közigazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
falusias lakóterület,
b) vegyes terület
településközpont vegyes terület,
c) gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
ipari gazdasági terület,
d) különleges terület
temető területe.
(5) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) zöldterület,
c) erdőterület,
d) mezőgazdasági terület,
e) vízgazdálkodási terület.
(6) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a VSZ-1 és VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlapok mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
7. § (1) A közművesítettség mértéke
a) A település beépítésre szánt területein az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
[Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
b)Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
[Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
c)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
[Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
d)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
e)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
f)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A terepszint alatti építmények
a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, de a kőzettér állékonyságának tisztázására, az alkalmazandó műszaki megoldások meghatározására az építési engedélyezési tervet talajmechanikai szakvéleménnyel kell alátámasztani.
b) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
c) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
8. § (1) A terület lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a)Az „Lf-K1” jelű építési övezet, ahol az OTÉK
14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
lakásszám |
max. 2 db |
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
800 m2 (a már kialakult és beépült, 800 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők) |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult 8 m, újonnan kialakítható 18 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
30 %, de legfeljebb 500 m2 |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
lakóépület esetében 4,00 m/5,00 m
gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m /5,00 m |
|
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodóan, illetve a szabályozási terv szerint |
|
oldalkert |
OTÉK szerint* |
|
hátsókert |
utcafronttól számított 80 m építhető be, de legalább 6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40 % |
*A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert-méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,5 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
lakásszám |
max. 2 db |
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
1000 m2 (a már kialakult és beépült 1000 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők) |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
16 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
30 %, de legfeljebb 500 m2 |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
lakóépület esetében 4,00 m/5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m/5,00 m |
|
előkert |
4-5 m |
|
oldalkert |
OTÉK szerint |
|
hátsókert |
min. 6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,5 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
lakásszám |
a telken a tulajdonos, vagy a kezelő legfeljebb 1 lakása elhelyezhető |
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
30 % |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m/5,00 m |
|
előkert |
min. 10 m |
|
oldalkert |
OTÉK szerint |
|
hátsókert |
min. 6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
nincs megkötve |
|
tetőhéjalás |
nincs megkötve |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
lakásszám |
max. 2 db |
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
900 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
18 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
30 %, de legfeljebb 500 m2 |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
lakóépület esetében 4,00 m/5,00 m gazdasági épület és garázs esetében 3,00 m/4,50 m |
|
előkert |
4-6 m |
|
oldalkert |
OTÉK szerint |
|
hátsókert |
min. 6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcára merőleges, ami az utcafronton az utcával párhuzamosan befordulhat. Udvari keresztszárny építhető. |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
2500 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
40 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
30 %, de legfeljebb 1000 m2 |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m/5,50 m |
|
előkert |
min. 10 m |
|
oldalkert |
min. 10 m |
|
hátsókert |
min. 10 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
nincs megkötve |
|
tetőhéjalás |
nincs megkötve |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
lakásszám |
a telken a tulajdonos, vagy a kezelő legfeljebb 1 lakása elhelyezhető |
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés |
|
legkisebb telekterület |
1000 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
20 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
30 % |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m/5,50 m |
|
előkert |
min. 0 m |
|
oldalkert |
OTÉK szerint |
|
hátsókert |
min. 6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
nincs megkötve |
|
tetőhéjalás |
nincs megkötve |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
(3) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedély kérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.
(4) Állattartó épületek, valamint trágyatároló elhelyezése a
(4) bekezdésében foglaltakon túlmenően az OTH 3003/1998. sz. levelében leírt állásfoglalásnak megfelelően történhet.
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.
(7) A belterületet keletről határoló, majd É-D irányban metsző árokkal szomszédos ingatlanokon építés esetén a várható magas talajvíz-állásra figyelni kell (megfelelő alapozási mód kiválasztása, talajvíz elleni megfelelő műszaki védelem alkalmazása)
Településközpont vegyes terület
9. § (1) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A területen az OTÉK 16. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
(3) A terület övezeti tagozódását a VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) A „Vt-1” jelű építési övezet.
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
legkisebb telekterület |
400 m2 (a már kialakult és beépült, 400 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők) |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
12 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
900 m2 telekterületig 50%, 901-1200 m2 telekterületig 40%, ennél nagyobb telken 30% |
|
legkisebb / legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,00 m / 6,50 m,
udvari épület esetében 2,00 m /6,50 m |
|
legkisebb előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
|
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint
(Ld. 4. § (4) bekezdést is) |
|
legkisebb hátsókert |
utcafronttól számított 80 m építhető be, de legalább 3 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 30% |
|
|
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
*A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert-méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával |
b) A „Vt-2” jelű építési övezet.
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
40% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m
intézmény esetében 4,50 m / 7,50 m
gazdasági épület és garázs esetében
2,00 m / 5,00 m |
|
legkisebb előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
|
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
|
legkisebb hátsókert |
6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 30% |
|
|
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával” |
(4) Lakófunkció esetén az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági-, garázs) épületek elhelyezése
a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető.
b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
(5) Állattartó épület és trágyatároló a Vt-2 övezetben nem helyezhető el, a Vt-1 övezetben elhelyezése a
(4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az OTH 3003/1998. sz. levelében leírt állásfoglalásnak megfelelően történhet.
(6) A területen gáznemű égéstermékek kivezetése a műemléki környezetben lévő, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
(7) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.
(8) A belterületet keletről határoló, majd É-D irányban metsző árokkal szomszédos ingatlanokon építés esetén a várható magas talajvíz-állásra figyelni kell (megfelelő alapozási mód kiválasztása, talajvíz elleni megfelelő műszaki védelem alkalmazása.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
10. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A VSZ-2 tervlapon lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) „Gksz” jelű építési övezet
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés |
|
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
40% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m/6,50 m |
|
előkert |
min. 10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető |
|
oldalkert |
lakóterület felé min. 20 m, egyéb helyeken min. 6 m |
|
hátsókert |
min. 10 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40 % |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés |
(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, lakóterület felé legalább 2 sor szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn (ld. jelen rendelet
26. §-t is).
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
11. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A terület a szabályozási terven jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) „Gip-1K” jelű építési övezet – egyéb ipari terület az OTÉK
20. § (4) szerinti tevékenységek számára
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
20 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
50% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetén 3,50 m / 5,00 m
udvari épület esetén 2,00 m / 9,00 m
(Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján ettől eltérhet) |
|
legkisebb előkert |
0 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is |
|
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
|
legkisebb hátsókert |
4 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 25% |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, 1,8-2,0 m magas kerítés |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés |
b) „Gip-1” jelű építési övezet – egyéb ipari terület az OTÉK
20. § (4) szerinti tevékenységek számára
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
legkisebb telekterület |
2000 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
50% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,00 m / 9,00 m
(Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján ettől eltérhet) |
|
legkisebb előkert |
10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető) |
|
legkisebb oldalkert |
6 m |
|
legkisebb hátsókert |
10 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 25% |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés |
c) „Gip-2” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
legkisebb telekterület |
3000 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
40 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
30% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,00 m / 9,00 m
(Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján ettől eltérhet) |
|
legkisebb előkert |
10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető) |
|
legkisebb oldalkert |
6 m |
|
legkisebb hátsókert |
10 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés” |
(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn (ld. jelen rendelet
26. §-t is).
(4) Több épület egy építési telken történő elhelyezési igénye esetén az építési engedély kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2. lépcső: építési engedélyezési terv).
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
12. § (1) A különleges területek lehatárolását a VSZ-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.
a) A területen betartandó építési előírások a következők:
- A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 300 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (amelyet harangláb, harangtorony legfeljebb 3 m-rel meghaladhat) a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
- A terület zöldfelületi mutatója min. 35 %.
- A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.
- A területet legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel körül kell keríteni.
b) Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
13. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a VSZ-1 és VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel:
|
|
Út |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
|
|
|
jelenleg |
távlatban |
|
|
Köú-1
Köú-5 |
5802. sz. út Baksa – Szabadszentkirály összekötő út
Petőfi s. utca |
belterületi külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.)
belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.) |
külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.)
belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.) |
meglévő
(16-18 m)
meglévő
(16-20 m) |
|
Köú-2 |
58123. sz. gerdei bekötőút
58148. sz. velényi bekötőút |
külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.) |
külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.) |
meglévő
(14 m) |
|
|
Út |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
|
|
|
jelenleg |
távlatban |
|
|
Köú-5
|
Ady E. utca
Hársfa utca
|
belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.) |
belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.) |
meglévő
(16-20 m)
|
|
Köú-4 |
Fontosabb mezőgazdasági utak |
külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B-C.) |
külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B-C.) |
min. 8,5 m |
|
Köú-6 |
Új lakó és kiszolgáló utak
Meglévő kiszolgáló utak |
(B.VI.d.C.)
|
(B.VI.d.B.)
(B.VI.d.C.) |
16-20 m
meglévő
(10-20 m) |
|
Köú-7 |
Önálló gyalogút |
|
(B.X.) |
4 m |
|
Köú-8 |
Fásított parkoló |
|
|
|
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-NY irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(5) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó.
(6) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.
(7) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
(8) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi – állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.
(9) A „KÖ-1” jelű övezetbe a szennyvíz tisztítók és átemelők területe tartozik.
(10) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a)Adótorony a település szabályozási terv szerinti belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők) nem helyezhető el.”
(11) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(12) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, megfigyelő kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás, víz nyomásfokozó berendezés stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható
14. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.
- a meglévő közparkokat kertészeti szakterv alapján fel kell újítani
- a tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertészeti szaktervező által készített kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
(2) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
15. § (1) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” jelű, és védelmi rendeltetésű – „Ev” jelű erdők.
(2) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.
(3) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, kertészeti szakterv alapján történhet.
(4) Új erdő telepítésénél az erdészeti és talajvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
16. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.
(3) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. A beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. §-ban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
Általános mezőgazdasági terület
17. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a VSZ-1 és VSZ-2 szabályozási tervlap tartalmazza.
(2) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a)Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK szerinti területű telken és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
b1)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
b2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
b3)Az épületeket szabadonállóan, 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b4)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a hagyományos táj látványát ne rontsa.
b5)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még
4. § (3) bekezdést is).
b6)Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
(3) Az „Má-2" jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló} területe.
a)Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.
b)Az övezetben gazdasági és lakóépület a (2) bekezdés b) pontja szerinti előírások betartásával építhető.
(4) A „Má-3” jelű övezet a mocsarak területe.
a) Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
b) Az övezetben semmiféle épület nem helyezhető el.
18. § (1) A „V” jelű vízgazdálkodási terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál.
(2) A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a VSZ-1 és VSZ-2 szabályozási tervlap ábrázolja.
(3) A „V-1” jelű övezet a vízfolyások, nagyobb árkok területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.
(4) A „V-2” jelű övezet a település területén található vízmű kutak és tározók területe. Az övezetben a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásait kell betartani.
Közterületek kialakítása és használata
19. § (1) A Szabadszentkirály igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) Belterületen lévő közterületeken
- hirdető (reklám) berendezés,
- árusítópavilon,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
- szobor, díszkút, pihenőpad,
- távbeszélő fülke,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
- építőanyag-tárolás.
b) Külterületen lévő közterületeken
- közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
- szobor,
- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.
III. Fejezet
Kulturális örökségvédelem
20. § (1) Országos védelem alatt álló építmények
- Volt iskola – Ady Endre u. 2. – 80. hrsz. – M 10894
építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes eljárni.
(2) A kulturális örökség védelméről szóló
2001. évi LXIV. törvény értelmében az országosan védett építmények műemléki környezetét a VSZ-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel. A műemléki környezetben lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(4) A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények és részletek helyi egyedi védelemben részesülnek:
Helyi védettségű építmények (H1) és részletek (H2)
H1 védettség
Petőfi Sándor u. 2. hrsz.: 331/2 lakóház, kerítés kapu
Petőfi Sándor u. 101 hrsz.: 340/1 gazdasági épület
Petőfi Sándor u. 13. hrsz.: 313 lakóház
Petőfi Sándor u. 18. hrsz.: 308 gazdasági épület, utcai kerítés
Petőfi Sándor u. 26. hrsz.: 299 iskolai étkezde
Petőfi Sándor u. 41. hrsz.: 258 lakóház, gazdasági épület
Petőfi Sándor u. 47. hrsz.: 251 lakóház, gazdasági épület
Petőfi Sándor u. 57. hrsz.: 138 lakóház
Zöldfa u. 13. hrsz.: 355 lakóház, gazdasági épület
Zöldfa u. 19. hrsz.: 363 lakóház
Zöldfa u. 25. hrsz.: 371 lakóház, kerítés
Zöldfa u. 26. hrsz.: 372/4 lakóház
Ady Endre u. 11. hrsz.: 58 gazdasági épület
Ady Endre u. 23. hrsz.: 46 lakóház
Virág u. 9. hrsz.: lakóház
H2 védettség
Petőfi Sándor u. 15. hrsz.: 311 utcai kerítés
Petőfi Sándor u. 28. hrsz.: 297 utcai kerítés
Temető u. 19. hrsz.: 202 utcai kerítés kapu
Petőfi – Temető u. sarok szobor
Ady Endre u. – Sportpálya sarok kő kereszt
Baksai út, major hrsz.: 055/66 szobor
(5) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
b) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
d) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedély kérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.
(6) A település régészetileg védett területeit a VSZ-1 és VSZ-2 tervlapok tüntetik fel.
a) )Nyilvántartott régészeti lelőhelyen és környezetében (a 9/1-5, 379-381 hrsz és 01017-8 hrsz. ingatlanok, valamint a 07/1-2, 010124-25 és 04111 hrsz. ingatlan VSZ-1 és VSZ-2 tervlapon lehatárolt része)
aa) Minden, a talaj 30 cm-t meghaladó mélységű bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése, vagy tuskózás) esetében a KÖH előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.
ab) A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költségei a beruházót terhelik.
ac) A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.a4)Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a területileg illetékes múzeum, illetve a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről
b) Régészetileg érintett terület (feltételezett, de pontosan nem lokalizálható lelőhely) a 033/18, 041/11-12. hrsz. földrészletek VSZ-1 tervlapon lehatárolt része.
- A jelenlegi művelési ág megváltoztatása csak a KÖH engedélyével történhet.
- A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.
- A munka megkezdéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.
c) Régészeti érdekű terület (talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó) a 010/4-5, 010/31-32, 030/3, 359, 370, 372/2, 374-376 és 378. hrsz. ingatlan, valamint a 07/1-2, 010/14-18, 014/22-23, 027/1-3, 055/66, 057/4, 055/62, 344-357, 360, 362-66. hrsz. földrészletek fejlesztéssel érintett, VSZ-2 tervlapon lehatárolt része.
- A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.
- A munka megkezdéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.
IV. Fejezet
Az élővilág, a táj és a természet védelme
21. § (1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LIV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A település területén található védett természeti értékeket a VSZ-1 szabályozási tervlap tünteti fel.
a) Természeti értékként figyelembe veendő területek (természeti terület) a következők:
074/5 és 081/9. hrsz. mocsár.
A környezet védelme
„(1) Általános követelmények
a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
[Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.] d)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó.
e)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
[Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.] f)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról” szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
[Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.]
g)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
[Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
h)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
i)Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
j)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(2) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Szabadszentkirály a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.
c)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
d)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
e)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
f)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
[Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]
g)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
h)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
i)Szabadszentkirály településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
j)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
[Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.] k)Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
23. § (1) Az 1996. évi XXXI. tv. 18. § (2) bek. a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46. §-a szerint nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.
(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén figyelemmel kell lenni a mód. 35/1996. (XII. 29.) BM sz. rendelet 1. sz. mellékletét képező OTSZ 22. § (1) bekezdésére (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.)
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
24. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
25. § (1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
c) az építmények csak a hozzájuk tartozó épület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
A település területét érintő tilalmak, korlátozások, kötelezések
26. § (1) Elővásárlási jog
a) A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:
a 07/1-3, 010/4-5, 010/14-18, 010/22-23, 010/31-32, 012/3, 027/1-3 és a 030/3 hrsz. ingatlanokra lakóépület céljára
a 055/56 hrsz. ingatlanra lakóterület, zöldterület és kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület céljára
a 057/62 hrsz. ingatlanra kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület céljára
a 057/4 hrsz. ingatlanra ipari gazdasági terület céljára
(2) Településrendezési kötelezések
a) Beépítési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg:
Az Lf-1 jelű építési övezetekben
b) Beültetési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
Minden meglévő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon
Minden meglévő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen fekvő ingatlanon.
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavétel idejéig elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
Minden újonnan beépítésre kerülő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.
Minden újonnan beépítésre kerülő, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen fekvő ingatlanon.
VI. Fejezet
27. § Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
Országos műemléki védettségű építmények és műemléki környezetük
Országos védelem alatt álló építmények
- Volt iskola – Ady Endre u. 2. – 80. hrsz. – M 10894
Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok
- Az 1, 79, és 81 hrsz., valamint a 17/2. hrsz. közterület szabályozási terven jelölt része.
2. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
Helyi egyedi védelem
H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség
- Petőfi Sándor u. 2. hrsz: 33112 lakóház, kerítés kapu
- Petőfi Sándor u. 101. hrsz: 34011 gazdasági épület
- Petőfi Sándor u. 13. hrsz: 313 lakóház
- Petőfi Sándor u. 18. hrsz: 308 gazdasági épület, utcai kerítés
- Petőfi Sándor u. 26. hrsz: 299 iskolai étkezde
- Petőfi Sándor u. 41. hrsz: 258 gazdasági épület
- Petőfi Sándor u. 47. hrsz: 251. lakóház, gazdasági épület
- Petőfi Sándor u. 57. hrsz: 138 lakóház
- Zöldfa u. 13. hrsz: 355 lakóház, gazdasági épület
- Zöldfa u. 19. hrsz: 363 lakóház
- Zöldfa u. 25. hrsz: 371 lakóház, kerítés
- Zöldfa u. 26. hrsz: 372/4 lakóház
- Ady Endre u. 11. hrsz: 58 gazdasági épület
- Ady Endre u. 23. hrsz: 46 lakóház
- Virág u. 9. hrsz: lakóház
- Petőfi Sándor u. 226. hrsz: 501 kerítés
- Petőfi Sándor u. 226. sz. épület előtt kőkereszt
- Petőfi Sándor u. 231. hrsz: 509 kerítés
- Rigópuszta hrsz: 016/1 idősek otthona (volt kastély) épületei
- Rigópuszta hrsz: 016/4 magtár
H2 (részértékekre vonatkozó) védettség
- Petőfi Sándor u. 15. hrsz: 311 utcai kerítés
- Petőfi Sándor u. 28. hrsz: 297 utcai kerítés
- Temető u. 19. hrsz: 202 utcai kerítés kapu
- Petőfi u. – Temető u. sarok szobor
- Ady Endre u. – sportpálya sarok kőkereszt
- Baksai út, major hrsz: 055166 szobor
3. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete
- a 9/1-5, 379-381. hrsz és 01017-8 hrsz. ingatlanok, valamint a 07/1-2, 010124-25 és 04111 hrsz. ingatlan VSZ-1 és VSZ-2 tervlapon lehatárolt része
(talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület)
- a 033/18, 041/11-12 hrsz. földrészletek VSZ-1 tervlapon lehatárolt része.
4. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
- 074/5 és 081/9 hrsz. mocsár
5. melléklet a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
Az önkormányzat elővásárlási jogot jegyeztet be a területet érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a következő ingatlanokra:
- a 07/1-3, 010/4-5, 010/14-18, 010/22-23, 010/31-32, 012/3, 027/1-3 és a 030/3 hrsz. ingatlanokra lakóterület fejlesztés céljára.
1. függelék a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
Településrendezési kötelezések
Beépítési kötelezettség
Az önkormányzat a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg a következő területeken:
- Az Lf-1 jelű építési övezetben
Beültetési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
- Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon.
- Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.
2. függelék a 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelethez
A HÉSZ környezetvédelmi fejezetéhez kapcsolódó jogszabályok
1. Általános követelmények
2. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló
358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg.
4. A követelményeket a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló
30/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg.
5. A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet, a felszín alatti vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a
7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított
27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
6. A vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
7. A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet tartalmazza.
8. A követelményeket a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet tartalmazza.
9. Az előírásokat jelenleg a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet
5. §-a tartalmazza.
10. A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II. 14.) Korm.rendelet
6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.
1. Környezetterhelési határértékek
1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított
21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított
14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV. 19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a
23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet rendelkezik.
2. Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg.
3. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
4. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, a korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, a korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
6. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
1. Speciális eljárási szabályok
2. A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a
7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított
27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.
5. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése és engedélyezése a
358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet.
6. Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló
133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet.
7. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények esetében az engedélyezéseket a
123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
8. Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló
59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben lévő „helyes mezőgazdasági gyakorlat” kötelező előírásait.
9. A településen az állattartásról szóló …………. önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
10. A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló
2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított
16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.