Szabadszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2007. 10. 18- 2010. 11. 09Szabadszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Szabadszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Szabadszentkirály teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2)1 A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek (VSZ-1 jelű, 1:10.000 m.a., valamint VSZ-2, VSZ-2-M1 és VSZ-2-M2 jelű, 1:2000 m.a. tervlapok) együttes alkalmazhatóságával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(lll.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,
b)2 az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
c)3 a védőterületeket,
d)4 az egyes területek felhasználásának módját és határát,
e)5 a közigazgatási és a belterületi határvonalat.
f)6
g)7
h)8
(2)9 Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
(3)10 A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.
(4)11 Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek
a)12 A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában vezető tervezői jogosultsággal rendelkező építész szakvéleménye alapján.
b)13 A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése (az építésjogi követelmények és a telekalakítás kivételével) jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.
c)14 A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
d)15 Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 13. § (10) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.
e)16 Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.
f)17 Szántó művelési ágú terület erdősítése, vagy általános mezőgazdasági területen belüli művelési ág váltás jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül történhet az illetékes szakhatóságok (a területileg illetékes Földhivatal, erdősítés esetén ezen túlmenően a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság) beleegyező szakvéleménye alapján. Építésjogi szempontból az adott területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.
(5)18 A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a) az irányadó telekhatár,
b) a tervezett utak tengelyvonala.
(6)19 Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
a)20
(7)21 Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a)22 Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
b)23 A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.
(8)24 Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a)25 Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b)26 Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén a kialakult állapotnak megfelelően Lf-K1 övezetben az építési hely a telek keleti oldalhatárára, Lf-K2 övezetben a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. Lf-1 jelű övezetben az építési hely a telek nyugati oldalhatárára tapadjon.
(9)27 A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:
a)28 A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.
b)29
(10)30 Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(11)31 Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:
a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a1) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,
a2) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb., a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,
a4) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a 12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
(12)32 Az lakóterületi övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:
a) Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkciójának (itt lakó, vagy intézményi funkció) megfelelő funkciójú épület.
b) Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
Építési engedélyezési általános szabályai
3. § Engedélyhez kötött építési munkák
(1) A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
a) helyi védettségű építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése,
b) helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.
(2) Gazdasági területen több épület egy telken történő elhelyezési igénye esetén, valamint az Lf-2 jelű övezetben az építési engedély csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2. lépcső: építési engedélyezési terv).
4. § (1) Az elvi építési és építési engedély kérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenő műszaki munkarészeket nem kell csatolni.
(2)33 Az e rendelet 3. §-ában elvi építési, illetve építési engedélyhez kötött építési munkák esetében kétlépcsős engedélyezési eljárás esetén az elvi építési, egylépcsős engedélyezési eljárás esetén az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a)34 A 333 hrsz. („Lf-K1” övezet) és a 012/3 hrsz. („Lf-2” övezet) ingatlanok esetében a terület altalajának bizonytalan eredete és teherbíró képessége miatt talajmechanikai szakvéleményt
b)35 A 052, 269, 99, 081/8 hrsz. árokkal szomszédos ingatlanok esetében a várható magas talajvízszint hatásainak kiküszöbölésére talajmechanikai szakvéleményt
c)36 Lakóterületi és településközpont vegyes területi új építkezéseknél az építési engedélyezési tervnek az utcai kerítés terveit is tartalmaznia kell.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti
a) az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,
b) a Területi, vagy a Megyei Főépítészet eseti véleményének megkérését,
c) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
d) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.
(4) Lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert – méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.
(5) A Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás
a) szakhatóságként működik közre:
Építési engedély kérelmek elbírálásának szabályai
5. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az 1997. évi LXXVIII. törvény és módosítása, valamint a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé,
c) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.
(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(6) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet saját telken belül kell biztosítani.
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a VSZ-1 és VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonása a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv
a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(3) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
(4) Szabadszentkirály község közigazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
a) lakóterület
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Általános előírások
7. § (1) A közművesítettség mértéke
a) A település beépítésre szánt területein az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)38 Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. (Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.)
b)39 Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.(Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.)
c)40 Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. (Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.)
d)41 Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. (Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.)
e)42 Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. (Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.)
f)43 Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. (Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.)
g)44
(3) A terepszint alatti építmények
a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, de a kőzettér állékonyságának tisztázására, az alkalmazandó műszaki megoldások meghatározására az építési engedélyezési tervet talajmechanikai szakvéleménnyel kell alátámasztani.
b) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
c) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
Falusias lakóterület
8. § (1) A terület lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(2)45 A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
lakásszám |
max.2 db |
|
legkisebb telekterület |
800 m2 (a már kialakult és beépült, 800 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők) |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult 8 m, újonnan kialakítható 16 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló, esetenként kialakultan hézagosan zártsorú |
|
legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
|
építménymagasság |
utcai épület esetében 3,00 m / 5,00 m, |
|
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodóan |
|
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
|
legkisebb hátsókert |
utcafronttól számított 80 m építhető be, de legalább 6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,7 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
lakásszám |
max.2 db |
|
legkisebb telekterület |
1000 m2 (a már kialakult és beépült, 1000 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők) |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
16 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 5,00 m, |
|
legkisebb előkert |
4 m, ezen túlmenően az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága 4-6 m között változhat |
|
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
|
legkisebb hátsókert |
min. 6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,7 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
lakásszám |
A telken a tulajdonos, vagy a kezelő legfeljebb 1 lakása elhelyezhető. |
|
legkisebb telekterület |
1500 m2 (kialakult) |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
30% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m / 5,00 m |
|
legkisebb előkert |
10 m |
|
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
|
legkisebb hátsókert |
6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
nincs megkötve |
|
tetőhéjalás |
nincs megkötve |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,7 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
lakásszám |
max. 2 db |
|
legkisebb telekterület |
900 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
18 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai esetében 3,50 m / 5,00 m |
|
legkisebb előkert |
4 m, ezen túlmenően az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága 4-6 m között változhat |
|
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
|
legkisebb hátsókert |
6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcára merőleges, ami az utcafronton az utcával párhuzamosan befordulhat. Udvari keresztszárny építhető. |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,7 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
legkisebb telekterület |
2500 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
40 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 1000 m2 |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,50 m / 5,50 m, |
|
legkisebb előkert |
10 m |
|
legkisebb oldalkert |
10 m |
|
legkisebb hátsókert |
10 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
nincs megkötve |
|
tetőhéjalás |
nincs megkötve |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
lakásszám |
A telken a tulajdonos, vagy a kezelő legfeljebb 1 lakása elhelyezhető. |
|
legkisebb telekterület |
1000 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
20 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
30% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,00 m / 5,50 m, |
|
legkisebb előkert |
0 m |
|
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
|
legkisebb hátsókert |
6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
nincs megkötve |
|
tetőhéjalás |
nincs megkötve |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával” |
Vegyes terület
Településközpont vegyes terület
9. § (1) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A területen az OTÉK 16. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
(3)52 A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
legkisebb telekterület |
400 m2 (a már kialakult és beépült, 400 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők) |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
12 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
900 m2 telekterületig 50%, 901-1200 m2 telekterületig 40%, ennél nagyobb telken 30% |
|
legkisebb / legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 3,00 m / 6,50 m, |
|
legkisebb előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
|
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
|
legkisebb hátsókert |
utcafronttól számított 80 m építhető be, de legalább 3 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 30% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
40% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m |
|
legkisebb előkert |
kialakult utcaképhez igazodjon |
|
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
|
legkisebb hátsókert |
6 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 30% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
|
|
tetőidom és hajlásszög |
magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon |
|
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával” |
Gazdasági terület
Kereskedelmi, szolgáltató terület
10. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.
(3) A VSZ-2 tervlapon lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
engedélyezhető telekalakítás |
telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés |
|
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
40% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m/6,50 m |
|
előkert |
min. 10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető |
|
oldalkert |
lakóterület felé min. 20 m, egyéb helyeken min. 6 m |
|
hátsókert |
min. 10 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40 % |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés |
Ipari gazdasági terület
11. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2)55 A terület a szabályozási terven jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
legkisebb telekterület |
1500 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
20 m |
|
beépítési mód |
oldalhatáron álló |
|
legnagyobb beépítettség |
50% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetén 3,50 m / 5,00 m |
|
legkisebb előkert |
0 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is |
|
legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
|
legkisebb hátsókert |
4 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 25% |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, tömör, 1,8-2,0 m magas kerítés |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
legkisebb telekterület |
2000 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
50% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,00 m / 9,00 m |
|
legkisebb előkert |
10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető) |
|
legkisebb oldalkert |
6 m |
|
legkisebb hátsókert |
10 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 25% |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés |
|
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
|
legkisebb telekterület |
3000 m2 |
|
legkisebb utcai telekszélesség |
40 m |
|
beépítési mód |
szabadonálló |
|
legnagyobb beépítettség |
30% |
|
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,00 m / 9,00 m |
|
legkisebb előkert |
10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető) |
|
legkisebb oldalkert |
6 m |
|
legkisebb hátsókert |
10 m |
|
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
|
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés” |
Különleges területek
12. § (1) A különleges területek lehatárolását a VSZ-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.
(2) A „Kte” jelű különleges terület a település temetője. A területen a temetőkről és a temetkezésekről szóló 1999. évi XLIII. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.
a) A területen betartandó építési előírások a következők: A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 300 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (amelyet harangláb, harangtorony legfeljebb 3 m-rel meghaladhat) a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el. A terület zöldfelületi mutatója min. 35 %. A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.A területet legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel körül kell keríteni.
b) Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
13. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a VSZ-1 és VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel:
|
Út |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
||
|
jelenleg |
távlatban |
|||
|
Köú-1 |
5802. sz. út Baksa – Szabadszentkirály összekötő út |
belterületi külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.) |
külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.) |
meglévő |
|
Köú-2 |
58123. sz. gerdei bekötőút |
külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.) |
külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.) |
meglévő |
|
Út |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
||
|
jelenleg |
távlatban |
|||
|
Köú-5 |
Ady E. utca |
belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.) |
belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.) |
meglévő |
|
Köú-4 |
Fontosabb mezőgazdasági utak |
külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B-C.) |
külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B-C.) |
min. 8,5 m |
|
Köú-6 |
Új lakó és kiszolgáló utak |
|
(B.VI.d.B.) |
16-20 m |
|
Köú-7 |
Önálló gyalogút |
(B.X.) |
4 m |
|
|
Köú-8 |
Fásított parkoló |
|||
Zöldterület
14. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe. A meglévő közparkokat kertészeti szakterv alapján fel kell újítani. A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertészeti szaktervező által készített kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.
(2) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
Erdőterület
15. § (1) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” jelű, és védelmi rendeltetésű – „Ev” jelű erdők.
(2) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.
(3) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, kertészeti szakterv alapján történhet.
(4) Új erdő telepítésénél az erdészeti és talajvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(5) Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.
Mezőgazdasági terület
16. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.
(3) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. A beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. §-ban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
Általános mezőgazdasági terület
17. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a VSZ-1 és VSZ-2 szabályozási tervlap tartalmazza.
(2) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b)63 Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK szerinti területű telken és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
b1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
b2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
b3) Az épületeket szabadonállóan, 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b4) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a hagyományos táj látványát ne rontsa.
b5) Gazdasági épület kialakításának feltételei: Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még 4. § (3) bekezdést is).
b6) Lakóépület kialakításának feltételei: Az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet. Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
c) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei: Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. A telek legnagyobb beépítettsége 3 %, de legfeljebb 2000 m2, ezen belül épületenként legfeljebb 500 m2 beépített alapterület lehet. Az épület földszintes, legfeljebb 5,50 m építménymagasságú lehet. Az építménymagasság számításakor a funkcióhoz elengedhetetlenül szükséges technológiai jellegű építmény a Területi Főépítész beleegyező szakvéleménye esetén figyelmen kívül hagyható. Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Az épületek szélességi mérete a 12 m-t nem haladhatja meg. A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
d) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei: A vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, a villamosenergia ellátás, az ingatlan gépjárművel történő megközelítése legalább pormentesített burkolatú köz-, vagy magánútról az engedélyezés idejére biztosított legyen. A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani. A lakóépület legfeljebb 200 m2 beépített alapterületű lehet. Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet. Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. Az épület a táj hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Keresztszárny építhető. Az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
(3) A „Má-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.
a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.
b) Az övezetben gazdasági és lakóépület a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti előírások betartásával építhető.
(4) A „Má-3” jelű övezet a mocsarak területe.
a) Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
b) Az övezetben semmiféle épület nem helyezhető el.
Vízgazdálkodási terület
18. § (1) A „V” jelű vízgazdálkodási terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál.
(2) A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a VSZ-1 és VSZ-2 szabályozási tervlap ábrázolja.
(3) A „V-1” jelű övezet a vízfolyások, nagyobb árkok területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.
(4) A „V-2” jelű övezet a település területén található vízmű kutak és tározók területe. Az övezetben a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet előírásait kell betartani.
Közterületek kialakítása és használata
19. § (1) A Szabadszentkirály igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) Belterületen lévő közterületeken
Kulturális örökségvédelem
20. § (1) Országos védelem alatt álló építmények
Az élővilág, a táj és a természet védelme
21. § (1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LIV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A település területén található védett természeti értékeket a VSZ-1 szabályozási tervlap tünteti fel.
a) Természeti értékként figyelembe veendő területek (természeti terület) a következők: 074/5 és 081/9. hrsz. mocsár.
A környezet védelme
22. § (1) Általános követelmények
a)65 A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. (Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.)
b)66 Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint.)
c)67 A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. (Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.)
d)68 Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó. (Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.)
e)69 A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.(Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.)
f)70 A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról” szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. (Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.)
g)71 A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. (Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.)
Tűzvédelmi rendelkezések
23. § (1) Az 1996. évi XXXI. tv. 18. § (2) bek. a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46. §-a szerint nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.
(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén figyelemmel kell lenni a mód. 35/1996. (XII. 29.) BM sz. rendelet 1. sz. mellékletét képező OTSZ 22. § (1) bekezdésére (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.)
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
24. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
25. § (1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b) közérdeket nem sért,
c) az építmények csak a hozzájuk tartozó épület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
A település területét érintő tilalmak, korlátozások, kötelezések
26. § (1) Elővásárlási jog
a) A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra: a 07/1-3, 010/4-5, 010/14-18, 010/22-23, 010/31-32, 012/3, 027/1-3 és a 030/3 hrsz. ingatlanokra lakóépület céljára, a 055/56 hrsz. ingatlanra lakóterület, zöldterület és kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület céljára, a 057/62 hrsz. ingatlanra kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület céljára, a 057/4 hrsz. ingatlanra ipari gazdasági terület céljára
b) Az érintett területeken az 1999. évi CXV. törvény 15. §-a szerint kell eljárni.
(2) Településrendezési kötelezések
a) Beépítési kötelezettség: A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg: Az Lf-1 jelű építési övezetekben
b) Beültetési kötelezettség: A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő: Minden meglévő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon, Minden meglévő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen fekvő ingatlanon. A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavétel idejéig elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő: Minden újonnan beépítésre kerülő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon., Minden újonnan beépítésre kerülő, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen fekvő ingatlanon.
c) Településrendezési kötelezéssel érintett területen az 1997. évi LXXVIII. törvény és módosítása szerint kell eljárni.
Záró rendelkezések
27. § Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Hatályon kívül helyezte: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Hatályon kívül helyezte: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Hatályon kívül helyezte: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Hatályon kívül helyezte: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Hatályon kívül helyezte: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Hatályon kívül helyezte: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. december 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától
Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától