Szabadszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2010. 11. 10- 2016. 12. 13

Szabadszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2002. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

2010.11.10.

Szabadszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Szabadszentkirály teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2)¹ A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendű jogszabályok, e rendelet és a mellékleteként szereplő szabályozási terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a) a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,

b)² az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,

c)³ a védőterületeket,

d)⁴ az egyes területek felhasználásának módját és határát,

e)⁵ a közigazgatási és a belterületi határvonalat.

f)⁶

g)⁷

h)⁸

(2)⁹ Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.

(3)¹⁰ A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.

(4)¹¹ A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, illetve a szabályozási terv módosításával történhet, kivéve:

a)¹² A szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek a belterületbe csatolásról szóló önkormányzati döntést követően – a szükséges földhivatali eljárás lefolytatása után – jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

b)¹³ Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 16. § (5) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.

c)¹⁴ Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.

d)¹⁵

e)¹⁶

f)¹⁷

(5)¹⁸ A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:

a) az irányadó telekhatár,

b) a tervezett utak tengelyvonala.

(6)¹⁹ Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.

a)²⁰

(7)²¹ Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:

a)²² Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.

b)²³ A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.

(8)²⁴ Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

a)²⁵ Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b)²⁶ Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén a kialakult állapotnak megfelelően Lf-K1 övezetben az építési hely a telek keleti oldalhatárára, Lf-K2 övezetben a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. Lf-1 jelű övezetben az építési hely a telek nyugati oldalhatárára tapadjon.

(9)²⁷ A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:

a)²⁸ A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.

b)²⁹

(10)³⁰ Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:

a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

(11)³¹ Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:

a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a1) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

a2) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb., a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,

a4) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a 12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.

(12)³² Az lakóterületi övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:

a) Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkciójának (itt lakó, vagy intézményi funkció) megfelelő funkciójú épület.

b) Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

I. Fejezet

Építési engedélyezési általános szabályai

3. §³³ (1)

(2)

4. § (1)³⁴ A kétlépcsős engedélyezési eljárás során az adott építési engedélyezést megelőzően elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(2)³⁵ A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni a következő esetekben:

a)³⁶ A műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon, de legfeljebb 10 m-en belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

b)³⁷ A műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a 333 hrsz. („Lf-K1” övezet) és a 012/3. hrsz. („Lf-2” övezet) ingatlanok esetében a terület altalajának bizonytalan eredete és teherbíró képessége miatt elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

c)³⁸ A műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a 052, 269, 99, 081/8 hrsz. árokkal szomszédos ingatlanok esetében a várható magas talajvízszint hatásainak kiküszöbölésére elvi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti

a) az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,

b) a Területi, vagy a Megyei Főépítészet eseti véleményének megkérését,

c) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,

d) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.

(4) Lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert – méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.

(5) A Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás

a) szakhatóságként működik közre:

Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bek. értelmében.

b) engedélyező hatóságként működik közre:

Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő tereprendezés esetén az 1994. évi LV. tv. 62. § (4) bek. b) pontjának, valamint a 69. § (1) bek. a) pontjának értelmében.

(6) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:

a) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),

b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

c) meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,

d) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

(7) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(8) ³⁹ Természeti értéket képviselő területen, valamint sérülékeny vízbázis területén az építési engedélyezési eljárásba a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.

(9) A műemléki környezetben lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.

Építési engedély kérelmek elbírálásának szabályai

5. § (1)⁴⁰ Az építési engedély kérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

a)⁴¹ Gazdasági területen és birtokközpont területén az építési engedély kérelemhez az építési övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belső növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet kell csatolni.

(2)⁴² Állattartó építmény építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó külön jogszabályok, valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott előírások teljesülését is vizsgálni kell.

(3)⁴³ A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges járműtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabály (a továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint kell kialakítani.

a)⁴⁴

b)⁴⁵

c)⁴⁶

(4)⁴⁷

(5)⁴⁸

(6)⁴⁹

II. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6. § (1) A belterületi határvonalat a VSZ-1 és VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonása a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható.

(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv

a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(3) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

(4) Szabadszentkirály község közigazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:

a) lakóterület

falusias lakóterület,

b) vegyes terület

településközpont vegyes terület,

c) gazdasági terület

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,

ipari gazdasági terület,

d) ⁵⁰ különleges terület

d1) temetkezési célra

d2) hulladékgazdálkodási célra

(5) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület.

(6) ⁵¹

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7. § (1)⁵² Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

a)⁵³ Beépítésre szánt területen az építési telkek legalább részleges közművesítettség esetén építhetők be.

b)⁵⁴ Azokon a területeken, ahol azt külön jogszabály lehetővé teszi, a szennyvízcsatorna kiépítéséig szakszerű közműpótló (pl. zárt szennyvíztároló) alkalmazandó. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.

c)⁵⁵ Szennyvíz-csatornával rendelkező területen a használatbavételi engedély megadásának feltétele az ingatlan szennyvízhálózatra kötése.

(2)⁵⁶

a)⁵⁷

b)⁵⁸

c)⁵⁹

d)⁶⁰

e)⁶¹

f)⁶²

g)⁶³

(3) A terepszint alatti építmények

a) Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, de a kőzettér állékonyságának tisztázására, az alkalmazandó műszaki megoldások meghatározására az építési engedélyezési tervet talajmechanikai szakvéleménnyel kell alátámasztani.

b) Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

c) Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

Falusias lakóterület

8. § (1) A terület lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2)⁶⁴ A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) ⁶⁵ Az „LF- K1” jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám	max.2 db
legkisebb telekterület	800 m2 (a már kialakult és beépült, 800 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők)
legkisebb utcai telekszélesség	kialakult 8 m, újonnan kialakítható 16 m
beépítési mód	oldalhatáron álló, esetenként kialakultan hézagosan zártsorú
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 500 m2
építménymagasság	utcai épület esetében 3,00 m / 5,00 m, udvari épület esetében 2,00 m /5,00 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)
előkert	a kialakult utcaképhez igazodóan
legkisebb oldalkert	OTÉK szerint (Ld. 4. § (4) bekezdést is)
legkisebb hátsókert	utcafronttól számított 80 m építhető be, de legalább 6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög	magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon
tetőhéjalás	elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
utcai kerítés	épített jellegű, legfeljebb 1,7 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert-méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.

b) ⁶⁶ Az „Lf-K2” jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14. § (2) bekezdés 1-7. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám	max.2 db
legkisebb telekterület	1000 m2 (a már kialakult és beépült, 1000 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők)
legkisebb utcai telekszélesség	16 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 500 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 5,00 m, udvari épület esetében 2,00 m /5,00 m
legkisebb előkert	4 m, ezen túlmenően az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága 4-6 m között változhat
legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
legkisebb hátsókert	min. 6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög	magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon
tetőhéjalás	elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
utcai kerítés	épített jellegű, legfeljebb 1,7 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

c) ⁶⁷ Az „Lf-K3” jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14. § (2) bekezdés 3. és 6. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám	A telken a tulajdonos, vagy a kezelő legfeljebb 1 lakása elhelyezhető.
legkisebb telekterület	1500 m2 (kialakult)
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,50 m / 5,00 m
legkisebb előkert	10 m
legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
legkisebb hátsókert	6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög	nincs megkötve
tetőhéjalás	nincs megkötve
utcai kerítés	épített jellegű, legfeljebb 1,7 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

d) ⁶⁸ Az „Lf-1” jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14. § (2) bekezdés 1-7 pontja szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám	max. 2 db
legkisebb telekterület	900 m2
legkisebb utcai telekszélesség	18 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 500 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai esetében 3,50 m / 5,00 m udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m
legkisebb előkert	4 m, ezen túlmenően az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága 4-6 m között változhat
legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
legkisebb hátsókert	6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög	magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcára merőleges, ami az utcafronton az utcával párhuzamosan befordulhat. Udvari keresztszárny építhető.
tetőhéjalás	elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
utcai kerítés	épített jellegű, legfeljebb 1,7 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

e) ⁶⁹ Az „Lf-2” jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	2500 m2
legkisebb utcai telekszélesség	40 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%, de legfeljebb 1000 m2
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,50 m / 5,50 m, udvari épület esetében 2,00 m /5,50 m
legkisebb előkert	10 m
legkisebb oldalkert	10 m
legkisebb hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög	nincs megkötve
tetőhéjalás	nincs megkötve
utcai kerítés	épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

f) ⁷⁰ Az „Lf-3” jelű építési övezet, ahol az OTÉK 14. § (2) bekezdés 2. és 5. pontja szerinti építmények helyezhetők el.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
lakásszám	A telken a tulajdonos, vagy a kezelő legfeljebb 1 lakása elhelyezhető.
legkisebb telekterület	1000 m2
legkisebb utcai telekszélesség	20 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,00 m / 5,50 m, udvari épület esetében 2,00 m /5,50 m
legkisebb előkert	0 m
legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
legkisebb hátsókert	6 m
zöldfelületi mutató	min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög	nincs megkötve
tetőhéjalás	nincs megkötve
utcai kerítés	épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával”

(3) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:

a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedély kérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.

(4) Állattartó épületek, valamint trágyatároló elhelyezése a (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően az OTH 3003/1998. sz. levelében leírt állásfoglalásnak megfelelően történhet.

(5) ⁷¹ A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő, illetve helyi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.

(6) ⁷² A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő, illetve helyi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.

(7) A belterületet keletről határoló, majd É-D irányban metsző árokkal szomszédos ingatlanokon építés esetén a várható magas talajvíz-állásra figyelni kell (megfelelő alapozási mód kiválasztása, talajvíz elleni megfelelő műszaki védelem alkalmazása)

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

9. § (1) A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A területen az OTÉK 16. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

(3)⁷³ A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) ⁷⁴ A „Vt-1” jelű építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	400 m2 (a már kialakult és beépült, 400 m2-nél kisebb területű telken álló épületek megtarthatók, az övezeti előírásban szereplő legnagyobb beépítettség eléréséig bővíthetők)
legkisebb utcai telekszélesség	12 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	900 m2 telekterületig 50%, 901-1200 m2 telekterületig 40%, ennél nagyobb telken 30%
legkisebb / legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetében 3,00 m / 6,50 m, udvari épület esetében 2,00 m /6,50 m
legkisebb előkert	kialakult utcaképhez igazodjon
legkisebb oldalkert	OTÉK szerint (Ld. 4. § (4) bekezdést is)
legkisebb hátsókert	utcafronttól számított 80 m építhető be, de legalább 3 m
zöldfelületi mutató	min. 30%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög	magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon
tetőhéjalás	elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
utcai kerítés	épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

b) ⁷⁵ A „Vt-2” jelű építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	1500 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	40%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m intézmény esetében 4,50 m / 7,50 m gazdasági épület és garázs esetében 2,00 m / 5,00 m
legkisebb előkert	kialakult utcaképhez igazodjon
legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
legkisebb hátsókert	6 m
zöldfelületi mutató	min. 30%

Épületekre vonatkozó megkötések
tetőidom és hajlásszög	magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon
tetőhéjalás	elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag
utcai kerítés	épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával”

(4) Lakófunkció esetén az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági-, garázs) épületek elhelyezése

a) Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető.

b) Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

(5) ⁷⁶ A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával végezhető.

(6) A területen gáznemű égéstermékek kivezetése a műemléki környezetben lévő, illetve helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

(7) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.

(8) A belterületet keletről határoló, majd É-D irányban metsző árokkal szomszédos ingatlanokon építés esetén a várható magas talajvíz-állásra figyelni kell (megfelelő alapozási mód kiválasztása, talajvíz elleni megfelelő műszaki védelem alkalmazása.

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület

10. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A VSZ-2 tervlapon lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gksz” jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
engedélyezhető telekalakítás	telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár-rendezés
legkisebb telekterület	1500 m²
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	40%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	3,00 m/6,50 m
előkert	min. 10 m (az előkertben legfeljebb 15 m² beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető
oldalkert	lakóterület felé min. 20 m, egyéb helyeken min. 6 m
hátsókert	min. 10 m
zöldfelületi mutató	min. 40 %
utcai kerítés	épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés

(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, lakóterület felé legalább 2 sor szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn (ld. jelen rendelet 26. §-t is).

(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

Ipari gazdasági terület

11. § (1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2)⁷⁷ A terület a szabályozási terven jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) ⁷⁸ „Gip-1K” jelű építési övezet – egyéb ipari terület az OTÉK 20. § (4) szerinti tevékenységek számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	1500 m2
legkisebb utcai telekszélesség	20 m
beépítési mód	oldalhatáron álló
legnagyobb beépítettség	50%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	utcai épület esetén 3,50 m / 5,00 m udvari épület esetén 2,00 m / 9,00 m (Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján ettől eltérhet)
legkisebb előkert	0 m, ez egyben az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága is
legkisebb oldalkert	OTÉK szerint
legkisebb hátsókert	4 m
zöldfelületi mutató	min. 25%
utcai kerítés	épített jellegű, tömör, 1,8-2,0 m magas kerítés

b) ⁷⁹ „Gip-1” jelű építési övezet – egyéb ipari terület az OTÉK 20. § (4) szerinti tevékenységek számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	2000 m2
legkisebb utcai telekszélesség	30 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	50%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,00 m / 9,00 m (Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján ettől eltérhet)
legkisebb előkert	10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető)
legkisebb oldalkert	6 m
legkisebb hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 25%
utcai kerítés	épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés

c) ⁸⁰ „Gip-2” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek
legkisebb telekterület	3000 m2
legkisebb utcai telekszélesség	40 m
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	30%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	2,00 m / 9,00 m (Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján ettől eltérhet)
legkisebb előkert	10 m (az előkertben legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető)
legkisebb oldalkert	6 m
legkisebb hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 40%
utcai kerítés	épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés”

(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn (ld. jelen rendelet 26. §-t is).

(4) ⁸¹

(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

Különleges területek

12. § (1) A különleges területek lehatárolását a VSZ-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.

(2)⁸² A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra

legkisebb telekterület	kialakult
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	10%
legnagyobb építménymagasság	4,50 m (a megengedett legnagyobb értéket sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja)
legkisebb előkert	10 m
legkisebb oldalkert	OTÉK szerint

legkisebb hátsókert	10 m
zöldfelületi mutató	min. 40% a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni
közterület felőli kerítés	legfeljebb 2,0 m magas élősövény”

(3) ⁸³ A „Khu” jelű különleges terület hulladékgazdálkodási célra – szennyvíztelep

legkisebb telekterület	1500 m²
beépítési mód	szabadonálló
legnagyobb beépítettség	20%
legkisebb/legnagyobb építménymagasság	1,00 m/4,00 m
előkert	5 m
oldalkert	OTÉK szerint
hátsókert	6 m
zöldfelületi mutató	min. 60%, melynek legalább a felén háromszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn
közterület felőli kerítés	épített jellegű, 1,8-2,0 m magas kerítés

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

13. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a VSZ-1 és VSZ-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel:

	Út	Kategória		Közlekedési terület szélessége
		jelenleg	távlatban
Köú-1 Köú-5	5802. sz. út Baksa – Szabadszentkirály összekötő út Petőfi s. utca	belterületi külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.) belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)	külterületi mellékút, összekötő út (K.V.C.) belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)	meglévő (16-18 m) meglévő (16-20 m)
Köú-2	58123. sz. gerdei bekötőút 58148. sz. velényi bekötőút	külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.)	külterületi mellékút, bekötőút (K.VI.C.)	meglévő (14 m)

	Út	Kategória		Közlekedési terület szélessége
		jelenleg	távlatban
Köú-5	Ady E. utca Hársfa utca	belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)	belterületi mellékút, gyűjtőút (B.V.c.C.)	meglévő (16-20 m)
Köú-4	Fontosabb mezőgazdasági utak	külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B-C.)	külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.B-C.)	min. 8,5 m
Köú-6	Új lakó és kiszolgáló utak Meglévő kiszolgáló utak	(B.VI.d.C.)	(B.VI.d.B.) (B.VI.d.C.)	16-20 m meglévő (10-20 m)
Köú-7	Önálló gyalogút		(B.X.)	4 m
Köú-8	Fásított parkoló

(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(4) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-NY irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.

(5) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó.

(6) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.

(7) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

(8) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi – állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.

(9) A „KÖ-1” jelű övezetbe a szennyvíz tisztítók és átemelők területe tartozik.

(10) ⁸⁴ A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

a) ⁸⁵ Adótorony a település szabályozási terv szerinti belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők) nem helyezhető el.

b) ⁸⁶

(12) ⁸⁷ Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, megfigyelő kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás, víz nyomásfokozó berendezés stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.

Zöldterület

14. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

a) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe. A meglévő közparkokat kertészeti szakterv alapján fel kell újítani. A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertészeti szaktervező által készített kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

(2) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

Erdőterület

15. § (1)⁸⁸ A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2)⁸⁹ A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg”, és védelmi rendeltetésű (védő) – „Ev” jelű erdők.

(3)⁹⁰ Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen. A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel, az erdészeti hatóság bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:

a)⁹¹ Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a használatbavétel idejére biztosított legyen.

b)⁹² A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c)⁹³ A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

d)⁹⁴ Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

e)⁹⁵ Gazdasági épület kialakításának feltételei: Az épület földszintes, legfeljebb 7,0 m építménymagasságú lehet.

f)⁹⁶ A fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei: Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet. Az épület szélességi mérete a 9,0 m-t nem haladhatja meg.

(4)⁹⁷ A védelmi rendeltetésű erdők telepítése az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. Védő erdőben (Ev) építmény nem helyezhető el.

(5)⁹⁸ A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciái megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök lehetőség szerint a jövőben is megtartandók. Erdő megszüntetése az erdészeti hatóság engedélyével, az abban rögzített feltételek betartásával történhet.

(6)⁹⁹ Vízparti sávban (állandó vízfolyás medertengelyétől számított 50-50 m-en belül) elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben a körzeti erdőterv előírásainak betartása mellett törekedni kell a folyamatos erdőborítás biztosítására.

(7)¹⁰⁰ Új erdő telepítésénél a külön jogszabályban előírtak szerint kell eljárni.

(8)¹⁰¹ Fentieken túlmenően a vonatkozó országos rendelkezéseket, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.

Mezőgazdasági terület

16. § (1)¹⁰² A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(2)¹⁰³ A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

(3)¹⁰⁴ A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról. A humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá az érintett termőföldek helyreállításával kapcsolatos munkálatokat – a külön jogszabály szerinti talajtani szakvéleményre alapozottan – a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmazniuk kell.

(4)¹⁰⁵ A végleges máscélú hasznosítás, termelésből kivonás a vonatkozó, hatályos jogszabályok szerinti hatósági eljárás keretében történhet a területileg illetékes ingatlanügyi hatóság engedélye alapján.

(5)¹⁰⁶ A művelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak a település belterületének egyéb területen már nem biztosítható növelése, az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű építése érdekében engedélyezhető.

(6)¹⁰⁷ Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(7)¹⁰⁸ A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

Általános mezőgazdasági terület

17. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a VSZ-1 és VSZ-2 szabályozási tervlap tartalmazza.

(2) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.

b)¹⁰⁹ Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK szerinti területű telken és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

b1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.

b2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

b3) Az épületeket szabadonállóan, 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b4) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a hagyományos táj látványát ne rontsa.

b5) Gazdasági épület kialakításának feltételei: Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (ld. még 4. § (3) bekezdést is).

b6) Lakóépület kialakításának feltételei: Az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet. Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

c) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei: Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. A telek legnagyobb beépítettsége 3 %, de legfeljebb 2000 m², ezen belül épületenként legfeljebb 500 m² beépített alapterület lehet. Az épület földszintes, legfeljebb 5,50 m építménymagasságú lehet. Az építménymagasság számításakor a funkcióhoz elengedhetetlenül szükséges technológiai jellegű építmény a Területi Főépítész beleegyező szakvéleménye esetén figyelmen kívül hagyható. Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Az épületek szélességi mérete a 12 m-t nem haladhatja meg. A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.

d) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei: A vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, a villamosenergia ellátás, az ingatlan gépjárművel történő megközelítése legalább pormentesített burkolatú köz-, vagy magánútról az engedélyezés idejére biztosított legyen. A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani. A lakóépület legfeljebb 200 m² beépített alapterületű lehet. Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet. Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. Az épület a táj hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Keresztszárny építhető. Az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.

(3) A „Má-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.

a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.

b) Az övezetben gazdasági és lakóépület a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti előírások betartásával építhető.

(4) A „Má-3” jelű övezet a mocsarak területe.

a) Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.

b) Az övezetben semmiféle épület nem helyezhető el.

Vízgazdálkodási terület

18. § (1)¹¹⁰ A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmű területek).

(2)¹¹¹ A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(3)¹¹² A „V-2” jelű övezetbe a település területén található vízmű területek tartoznak. A területen az elsődleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a) oldalhatáron álló beépítési mód

b) legfeljebb 5% beépítettség

c) legfeljebb 4,0 m építménymagasság

d) tájbaillő tömegformálás és színezés

e) legalább 0 m-es elő-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert.”

(4)¹¹³

Közterületek kialakítása és használata

19. § (1) A Szabadszentkirály igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) Belterületen lévő közterületeken

- hirdető (reklám) berendezés,

- árusítópavilon,

- közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

- szobor, díszkút, pihenőpad,

- távbeszélő fülke,

- építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,

- építőanyag-tárolás.

b) Külterületen lévő közterületeken

- közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

- szobor,

- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.

(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a) Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m² alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m² alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.

III. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

20. § (1)¹¹⁴ Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a) A település országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

b) A melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c) A kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében: az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört az örökségvédelmi hatóság gyakorolja, a műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban az örökségvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni.

d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.

(2)¹¹⁵ Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

a) A jelen rendelettel helyi védetté nyilvánított értékeket a HÉSZ 2. sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

c1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

c2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

c3) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

c4) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

c5) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.”

(3)¹¹⁶ Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a HÉSZ 3. sz. melléklete tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b) Általános előírások

b1) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

b2) Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és az örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.

b3) Régészeti lelőhelyeken a nagy felületeket érintő beruházások előtt az örökségvédelmi hatóság hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

b4) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.

c) Nyilvántartott régészeti lelőhelyen és környezetében

c1) Minden, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá művelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen a gyep feltörése, vagy tuskózás) esetében az örökségvédelmi hatóság előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges.

c2) A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költségei a beruházót terhelik.

c3) A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.

c4) Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a területileg illetékes múzeum, illetve az örökségvédelmi hatóság nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről.

d) Régészeti érdekű területen

d1) A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyezési terveket az örökségvédelmi hatósággal véleményeztetni kell.

d2) A munka megkezdéséről az örökségvédelmi hatóságot tájékoztatni kell.

d3) Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.

(4)¹¹⁷

(4a)¹¹⁸

(5)¹¹⁹

(6)¹²⁰

a1)

a2)

a3)

(7)¹²¹

IV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

21. § (1)¹²² A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a) Mindennemű területhasználatot, területhasználat változást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.

b) Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illő rendezéséről.

(2)¹²³ A település területén található természeti értékek listáját a HÉSZ 3. sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel. Ezen belül:

a) Természeti területen a természetvédelmi törvényben előírtak szerint kell eljárni.

A környezet védelme

22. § (1) Általános követelmények

a)¹²⁴ A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b)¹²⁵ A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

c)¹²⁶ Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)¹²⁷ A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód –változás(ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

e)¹²⁸ Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi kis-szennyvíztisztító berendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.

f)¹²⁹ A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

g)¹³⁰ A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

h)¹³¹ A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

i) ¹³² Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

j) ¹³³ Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

k) ¹³⁴ A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2) ¹³⁵ Környezetterhelési határértékek

a) ¹³⁶ Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

b) ¹³⁷ Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c) ¹³⁸ Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

d) ¹³⁹ Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

e) ¹⁴⁰ Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

f) ¹⁴¹ Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértéket.

g) ¹⁴²

h) ¹⁴³

i) ¹⁴⁴

j) ¹⁴⁵

k) ¹⁴⁶

(3) ¹⁴⁷ Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b) Szabadszentkirály a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet.

c) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

f) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

h) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

i) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

j) A hulladékok elhelyezéséről – különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra – gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

k) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.”

Tűzvédelmi rendelkezések

23. § (1)¹⁴⁸ A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) szerint kell biztosítani.

(2)¹⁴⁹ A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.

(3)¹⁵⁰ Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén az OTSZ vonatkozó előírásait figyelembe kell venni (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.)

(4)¹⁵¹ A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét az OTSZ 5. rész I/6. fejezete alapján a tűzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti tűztávolságot és az épületek épületszerkezeteit.”

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

24. § (1)¹⁵² Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a bányászati és földtani hatóság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén szakhatósági állásfoglalása szükséges.”

(2)¹⁵³

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

25. § (1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.

(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) közérdeket nem sért,

c) az építmények csak a hozzájuk tartozó épület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

A település területét érintő tilalmak, korlátozások, kötelezések

26. § (1)¹⁵⁴ A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.

(2)¹⁵⁵ Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a)¹⁵⁶ Elővásárlási jog: Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be az 5. sz. mellékletben felsorolt, és a szabályozási terven lehatárolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

b)¹⁵⁷ Településrendezési kötelezések

b1) Beépítési kötelezettség: Az önkormányzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb alakítása érdekében a 3. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.

b2) Beültetési kötelezettség: Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából a 3. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.

c)¹⁵⁸

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

27. § Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

1. melléklet

Országos műemléki védettségű építmények és műemléki környezetük

Országos védelem alatt álló építmények

Volt iskola – Ady Endre u. 2. – 80. hrsz. – M 10894

Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok

Az 1, 79, és 81 hrsz., valamint a 17/2. hrsz. közterület szabályozási terven jelölt része.

2. melléklet

Helyi építészeti értékek

Helyi egyedi védelem

H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség

Petőfi Sándor u. 2. hrsz: 33112 lakóház, kerítés kapu

Petőfi Sándor u. 101. hrsz: 34011 gazdasági épület

Petőfi Sándor u. 13. hrsz: 313 lakóház

Petőfi Sándor u. 18. hrsz: 308 gazdasági épület, utcai kerítés

Petőfi Sándor u. 26. hrsz: 299 iskolai étkezde

Petőfi Sándor u. 41. hrsz: 258 gazdasági épület

Petőfi Sándor u. 47. hrsz: 251. lakóház, gazdasági épület

Petőfi Sándor u. 57. hrsz: 138 lakóház

Zöldfa u. 13. hrsz: 355 lakóház, gazdasági épület

Zöldfa u. 19. hrsz: 363 lakóház

Zöldfa u. 25. hrsz: 371 lakóház, kerítés

Zöldfa u. 26. hrsz: 372/4 lakóház

Ady Endre u. 11. hrsz: 58 gazdasági épület

Ady Endre u. 23. hrsz: 46 lakóház

Virág u. 9. hrsz: lakóház

H2 (részértékekre vonatkozó) védettség

Petőfi Sándor u. 15. hrsz: 311 utcai kerítés

Petőfi Sándor u. 28. hrsz: 297 utcai kerítés

Temető u. 19. hrsz: 202 utcai kerítés kapu

Petőfi u. – Temető u. sarok szobor

Ady Endre u. – sportpálya sarok kőkereszt

Baksai út, major hrsz: 055166 szobor

3. melléklet

Régészeti védelem

Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete

a 9/1-5, 379-381. hrsz és 01017-8 hrsz. ingatlanok, valamint a 07/1-2, 010124-25 és 04111 hrsz. ingatlan VSZ-1 és VSZ-2 tervlapon lehatárolt része

Régészeti érdekű terület

(talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület)

a 033/18, 041/11-12 hrsz. földrészletek VSZ-1 tervlapon lehatárolt része.

4. melléklet

Természeti értékek

Természeti terület

074/5 és 081/9 hrsz. mocsár

5. melléklet

Elővásárlási jog

Az önkormányzat elővásárlási jogot jegyeztet be a területet érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében a következő ingatlanokra:

a 07/1-3, 010/4-5, 010/14-18, 010/22-23, 010/31-32, 012/3, 027/1-3 és a 030/3 hrsz. ingatlanokra lakóterület fejlesztés céljára.

6. melléklet

Településrendezési kötelezések

Beépítési kötelezettség

Az önkormányzat a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg a következő területeken:

Az Lf-1 jelű építési övezetben

Beültetési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

Minden újonnan beépítésre kerülő gazdasági területen fekvő ingatlanon.

Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

2. számú függelék

A HÉSZ környezetvédelmi fejezetéhez kapcsolódó jogszabályok

(1) Általános követelmények

a) A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.

b) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg.

c) Az előírásokat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg.

d) A követelményeket a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg.

e) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet, a felszín alatti vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

f) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

g) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet tartalmazza.

h) A követelményeket a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet tartalmazza.

i) Az előírásokat jelenleg a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 5. §-a tartalmazza.

j) A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II. 14.) Korm.rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.

k) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV. 19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet rendelkezik.

b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg.

c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.

d) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, a korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, a korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

f) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet határozza meg.

b) A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.

c) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdő védelméről szóló 2009. évi XXXVII. törvény előírásai vonatkoznak.

d) Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. §-a és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg.

e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése és engedélyezése a 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet.

f) Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I. 22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet.

g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.

h) Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben lévő „helyes mezőgazdasági gyakorlat” kötelező előírásait.

i) A településen az állattartásról szóló …………. önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

j) A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.

k) Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁴

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁵

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁶

Hatályon kívül helyezte: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁷

Hatályon kívül helyezte: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁸

Hatályon kívül helyezte: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁹

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

¹⁰

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

¹¹

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹²

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹³

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁴

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁵

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁶

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁷

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁸

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

¹⁹

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

²⁰

Hatályon kívül helyezte: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

²¹

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

²²

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

²³

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

²⁴

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

²⁵

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

²⁶

Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

²⁷

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

²⁸

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

²⁹

Hatályon kívül helyezte: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

³⁰

Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

³¹

Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

³²

Beiktatta: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

³³

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

³⁴

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

³⁵

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

³⁶

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

³⁷

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

³⁸

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

³⁹

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁴⁰

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁴¹

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁴²

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁴³

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁴⁴

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁴⁵

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁴⁶

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁴⁷

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁴⁸

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁴⁹

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁵⁰

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁵¹

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁵²

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁵³

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁵⁴

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁵⁵

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁵⁶

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁵⁷

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁵⁸

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁵⁹

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁶⁰

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁶¹

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁶²

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁶³

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁶⁴

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁶⁵

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁶⁶

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁶⁷

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁶⁸

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁶⁹

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁷⁰

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁷¹

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁷²

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁷³

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁷⁴

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁷⁵

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁷⁶

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁷⁷

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁷⁸

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁷⁹

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁸⁰

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁸¹

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁸²

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁸³

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁸⁴

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁸⁵

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁸⁶

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

⁸⁷

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. december 18. napjától

⁸⁸

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁸⁹

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁹⁰

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁹¹

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁹²

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁹³

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁹⁴

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁹⁵

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁹⁶

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁹⁷

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁹⁸

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

⁹⁹

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁰⁰

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁰¹

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁰²

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁰³

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁰⁴

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁰⁵

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁰⁶

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁰⁷

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁰⁸

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁰⁹

Módosította: 12/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2007. október 18. napjától

¹¹⁰

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹¹¹

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹¹²

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹¹³

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹¹⁴

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹¹⁵

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹¹⁶

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹¹⁷

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹¹⁸

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹¹⁹

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹²⁰

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹²¹

Hatályon kívül helyezte: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹²²

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹²³

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹²⁴

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹²⁵

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹²⁶

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹²⁷

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹²⁸

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹²⁹

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹³⁰

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹³¹

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹³²

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹³³

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹³⁴

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹³⁵

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹³⁶

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹³⁷

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹³⁸

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹³⁹

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁴⁰

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁴¹

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁴²

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁴³

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁴⁴

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁴⁵

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁴⁶

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁴⁷

Beiktatta: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁴⁸

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁴⁹

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁵⁰

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁵¹

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁵²

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁵³

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁵⁴

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁵⁵

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁵⁶

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁵⁷

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától

¹⁵⁸

Módosította: 8/2010. (XI. 10.) önkormányzati rendelet, hatályos: 2010. november 10. napjától