Szabadszentkirály Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015 (II.27.) önkormányzati rendelete

A szociális ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2015. 03. 01- 2016. 03. 31

Szabadszentkirály községi Önkormányzat képviselő-testülete „A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról” szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1.§ (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (3) bekezdésében, 45.§-ában, a 62. § (2) bekezdésében, 134/E. §-ában, „A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról” szóló 1997. XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 29.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


A rendelet célja


1.§


E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit (a továbbiakban együtt: ellátások), az ellátások szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, a kifizetés, a folyósítás, valamint a felhasználás ellenőrzésének módját, feltételeit.


A rendelet hatálya


2.§


E rendelet hatálya kiterjed Szabadszentkirály községi Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező az Szt. 3.§ (1)-(4) bekezdésében meghatározott személyekre.


Eljárási rendelkezések


3.§


(1) A pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


(2)  Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása iránti kérelmeket a házi segítségnyújtás, családsegítés alapszolgáltatások kivételével az önkormányzat hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) lehet írásban előterjeszteni.


(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatást igénylő a kérelmét „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.


4.§


(1) A kérelmező köteles a kérelmében nyilatkozni a saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek jövedelmi és vagyoni viszonyairól, továbbá becsatolni a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokat. A kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személy Szt. 18.§-ának a), b), f) és l) pontjában szereplő adatait, valamint az igényelt ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat és nyilatkozatokat. A jövedelemtől függő ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.


(2) E rendelet alkalmazásában:

a)   jövedelem: az Szt. 4.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem.

A jövedelem igazolható:

aa) keresőtevékenységből származó jövedelem - kivéve a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységből származó jövedelem - esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolással, ennek hiányában bankszámla kivonattal,

ab) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatást igazoló szelvénnyel, bankszámlakivonattal ennek hiányában a munkaügyi központ által kiállított igazolással,

ac) rendszeres pénzbeli ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel, ennek hiányában bankszámla kivonattal,

ad) vállalkozói tevékenység esetében a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról szóló illetékes NAV igazolással,

ae) mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év bevételéről kiállított betétlappal.

b)   nem minősül jövedelemnek az Szt. 4.§ (1a) bekezdésében meghatározottak.

c)   vagyon: az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak.

d)  tartósan beteg állapot: tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

e)   rendkívüli élethelyzet különösen, ha a kérelmező

ea) jövedelme jelentősen csökken tartós betegség miatt,

eb) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,

ec) körülményeihez képest jelentős beiskolázási költségei merülnek fel,

ed) rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja,

ee) gyermeke fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással,

ef) nevelésébe vett gyermeke családjával történő kapcsolattartása jelentős anyagi költségekkel jár,

eg) gyermeke családjába való visszakerülésének elősegítéséhez vagy   a gyermeke hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.


(3)  Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők.


(4)  A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésével kapcsolatos eljárás szabályairól az Szt. 17. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglaltak irányadók.


5.§


(1)  A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül lakcímre illetve folyószámlára utalással történik. Létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy esetében a kifizetés a döntést követően azonnal történhet a házipénztárból.


(2)   Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.


(3) Ha az ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények és a kérelmező életvitele között eltérés mutatkozik, a kérelem megalapozott elbírálása érdekében környezettanulmányt kell készíteni a kérelmezőnél. A környezettanulmánynak tartalmaznia kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek életkörülményeit, jövedelmi és vagyoni helyzetüket, szociális és egészségügyi állapotukat, továbbá a kérelem elbírálásához szükséges egyéb körülményeiket.


(4) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőnél, ha életkörülményeit a Hivatal bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.


6.§


(1)   Rendkívüli települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.


(2) Az ellátásra való jogosultság elbírálása során, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy a vele együtt élő közeli hozzátartozójának vagyoni viszonyairól a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzon.


7.§


A szociális és gyermekvédelmi tárgyú államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyekben eljárási cselekmények elektronikus úton nem gyakorolhatók.


II. FEJEZET

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGÖ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK


Az ellátások formái


1. Rendszeres települési támogatások


8.§


A képviselő-testület a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a) ápolási támogatást,

b) lakásfenntartási hozzájárulást

állapít meg.


Ápolási támogatás


9.§


(1) A képviselő-testület ápolási támogatást állapít meg annak a hozzátartozónak, aki saját háztartásában, azonos lakcímen 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának ápolását, gondozását végzi és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.


(2) Az ápolási támogatás megállapítása iránti kérelmet a Rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a Rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.


(3)  Az ápolási támogatás összege: 22.800,- Ft.


(4)  Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b) rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét,

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.


(5) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) a (4) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

     

(6) Az ápolt személy halála esetén az ápolási támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.


(7)  A képviselő-testület az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását két évente legalább egyszer felülvizsgálja.


(8) Az ápolási támogatás megállapításával, felülvizsgálatával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.       


Lakásfenntartási hozzájárulás


10.§


(1) A képviselő-testület lakásfenntartási hozzájárulást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.


(2)   A képviselő-testület lakásfenntartási hozzájárulásban részesíti azt a személyt, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem

       a) családban élő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át,

       b) egyedül élő esetén 150%-át,

       és a háztartás tagjainak nincs vagyona.


(3) Lakásfenntartáshoz kapcsolódó költségek:

       a) villanyáram,

       b) víz- és gázfogyasztás,

       c) lakossági szemétszállítás,

       d) lakbér,

       e) albérleti díj.


(4) A lakásfenntartási hozzájárulás megállapítása iránti kérelmet a Rendelet 12. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

       a) a Rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolásokat,

       b) a (3) bekezdésben meghatározott költségek hitelt érdemlő igazolásait.


(5) A lakásfenntartási hozzájárulás egy hónapra jutó összege 2.500.-Ft.


(6) A lakásfenntartási hozzájárulást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától egy évre kell megállapítani.


(7) Lakásfenntartási hozzájárulás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.


(8) Megszűnik a lakásfenntartási hozzájárulás:

       a) a megállapított idő elteltével,

       b) az arra jogosító ok megszűnésével.


(9) A lakásfenntartási hozzájárulás folyósítása közüzemi szolgáltatóhoz történő utalással történik.


(10) A lakásfenntartási hozzájárulás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a jegyzőre.



2. Rendkívüli települési támogatások


11.§


A képviselő-testület a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására e rendeletben meghatározott feltételek szerint:

a)  létfenntartási támogatást (átmeneti),

b)  temetési támogatást,

c)  természeti erők okozta kárenyhítési támogatást,

állapít meg.


Létfenntartási támogatás


12.§


A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.


13.§


(1) Létfenntartási támogatásban kell részesíteni azt a személyt,

a)   akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,

b)  egyedül élő esetén annak 180%-át nem haladja meg.


(2) Létfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell e rendelet 4.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

      a)   keresőképtelenséget alátámasztó orvosi, kórházi, vagy

      b)   gyógyszerköltséget alátámasztó, vagy

      c)   terhes gondozásról szóló, vagy

      d)  iskolalátogatási, vagy

      e)   tankönyv költséget alátámasztó, vagy

f)   közüzemi díjtartozásról szóló, vagy

g)   banki hiteltartozásról szóló igazolást, vagy

h)   orvosi beutalót.

     

(3)  Létfenntartási támogatás egy naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal, rendkívüli méltánylást érdemlő helyzet esetén további 1 alkalommal adható.


(4)  Létfenntartási támogatás 3.000-15.000 Ft között állapítható meg.


(5) Létfenntartási támogatás biztosítható

a)   készpénzben,

b)   tűzifa formájában, tankönyv és tanszervásárlás támogatásával, étkezési térítési díj átvállalásával.


(6)  A készpénzben megállapított létfenntartási támogatás felhasználásáról a jogosult köteles a támogatás kifizetését követő 15 napon belül elszámolni.


(7) Az elszámolás történhet:

a)   élelmiszer, vagy

b)   ruházat, vagy

c)   gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, vagy

d) tankönyv, tanszer, vagy

e)   tüzelőanyag, vagy

f)   építőanyag vásárlását igazoló számlával, vagy

g)   közüzemi díj, vagy

h)   banki hitel befizetését igazoló bizonylattal.


(8) Amennyiben a jogosult az (6)-(7) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, 6 hónapig nem állapítható meg részére létfenntartási támogatás.


(9)  Létfenntartási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.


Temetési támogatás


14.§


(1) A képviselő-testület jövedelemhatártól függetlenül temetési támogatásban részesíti azt a szabadszentkirályi lakost, aki hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodik.


(2) Temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell e rendelet 4.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

a)  az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát,

b) a temetési költségekről az eltemettető nevére kiállított számla másolatát.


(3) A temetési támogatás összege 50.000 Ft.


(4)  Temetési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.


Természeti erők okozta kárenyhítési támogatás


15.§


(1)  A képviselő-testület természeti erők okozta kárenyhítési támogatás (a továbbiakban: kárenyhítési segély) nyújt azoknak a lakóingatlan tulajdonnal rendelkező családoknak, akiknek az ingatlanát előre nem látható természeti erő (vihar, árvíz, földrengés) összedöntötte, vagy oly mértékben megrongálta, hogy életveszélyessé, lakhatatlanná vált. A támogatás további feltétele, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.


(2) A kárenyhítési segély összege nem haladhatja meg családonként az 200.000 Ft-ot.


(3) A segélyezés történhet kamatmentes kölcsön, vissza nem térítendő támogatás formájában építőanyag, vagy építési szolgáltatás biztosításával, valamint ezek vegyes alkalmazásával.


      A készpénzben nyújtott segély felhasználható másik lakás vagy telek vásárlására vagy új lakás építésére.


(4) Kamatmentes kölcsön esetén annak visszafizetéséig a képviselő-testület a kölcsön erejéig jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az építményre.


(5)  A támogatás formáját és annak értékhatárát elsősorban az önkormányzat adott évi költségvetésében az erre fordítható pénzügyi keret határozza meg.


(6)  Nem nyújtható kárenyhítési támogatás a nem lakás célját szolgáló építmény és üdülő helyreállításához, továbbá ha a kérelmezőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, a vele együtt költöző családtagjának máshol beköltözhető lakóingatlana, állandó használati joga, vagy lakásbérleti jogviszonya van. E tényről az igénylő nyilatkozni köteles.


(7) A kárenyhítési segély kérelemre, vagy hivatalból adható. A lakás megsemmisülését, a megrongálódás fokát szakértői vélemény alapján kell igazolni.


(8) A kárenyhítési segély megállapításakor a képviselő-testület az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) a segély igazodjon a megsemmisült, megrongálódott 1akás alapterületéhez, komfortfokozatához, a rongálódás mértékéhez,

b)   a biztosító által megtérített összeget.


(9)  A kárenyhítési segély mértékéről, formájáról, feltételeiről a képviselő-testület egyedi határozattal dönt, és szükség szerint megállapodást köt a károsulttal.


(10) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a felhasználás célját, a rendeltetésszerű felhasználás igazolásának kötelezettségét, dokumentumait, az ettől eltérő eljárás következményeit: a segély visszafizetését, a természetben adott dolgok visszaadását, vagy ezek ellenértékének megfizetését,

b) a visszatérítendő támogatás összegét, a folyósítás ütemezését, törlesztésének a rendjét, ennek szerződési biztosítékait: jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom kikötését,

c) az azonnali visszafizetési kötelezettséget, amennyiben a céltól eltérő felhasználás történik.


III. FEJEZET

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁS


Szociális célú tűzifa


16.§


(1) A szociális célú tűzifára jogosultak körét a képviselő-testület határozattal állapítja meg.


(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt szociális célú tűzifa támogatásban részesíteni, akik aktív korúak ellátására, illetve időskorúak járadékára jogosultak, vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.


(3) Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa adható.


(4) A tűzifa kiosztásáról a polgármester gondoskodik.



IV. FEJEZET

SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK


Étkeztetés


17.§


(1) A képviselő-testület az étkeztetést keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.


(2) Szociálisan rászorult az személy, akinél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, továbbá

a)   60 év feletti, vagy
b)   súlyos mozgáskorlátozott, vagy
c)   akut vagy krónikus megbetegedésben szenved, vagy
d) szenvedély- vagy pszichiátriai beteg, vagy
e)   fogyatékos,vagy
f)   hajléktalan.


(3) Az egészségi állapotra vonatkozó rászorultságot háziorvos vagy szakorvos által kiadott igazolással kell alátámasztani.



Térítési díjak


18.§


(1)  A képviselő-testület az étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása során az Szt. 116.§ (1) bekezdésében foglaltakat változtatás nélkül alkalmazza.


(2)  A képviselő-testület az oktatási-nevelési gyermekintézményben fizetendő élelmezési térítési díjat, valamint az étkeztetés intézményi térítési díját évente két alkalommal állapíthatja meg.


(3) A jogosult az étkeztetés igénybevételének szüneteltetése esetén a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban köteles bejelenteni.


(4)  A jogosult az étkeztetés személyi térítési díját a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig köteles befizetni.


(5) Az étkeztetés személyi térítési díj befizetését a Hivatal pénzügyi ügyintézője köteles havonta ellenőrizni, és hátralék esetén a fizetésre kötelezettet felhívni tartozásának 15 napon belüli rendezésére.


Házi segítségnyújtás


19.§


(1) A képviselő-testület a házi segítségnyújtást az Szt. 63.§-ában meghatározottak szerint Szentlőrinc Város Önkormányzata (a továbbiakban: Fenntartó) által létrehozott és fenntartott Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja.


(2) Az ellátás iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató Központ vezetőjéhez kell benyújtani.


(3) Az ellátás igénybevételéről, a fizetendő személyi térítési díjról a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.


(4) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díját a Fenntartó határozza meg az Szt. 115.§-ában foglaltaknak megfelelően.




Családsegítés


20.§


(1) A képviselő-testület a családsegítést az Szt. 64.§-ában meghatározottak szerint a Fenntartó által létrehozott és fenntartott Családsegítő Szolgálaton keresztül térítésmentesen biztosítja.


(2) Az ellátás iránti kérelmet a Családsegítő Szolgálathoz kell benyújtani.


(3) Az ellátás iránti kérelemről a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.



Alapszolgáltatás megszűnése


21. §


Az alapszolgáltatás megszűnik, ha a jogosult

a) a térítési díjat két hónapon keresztül nem fizeti, vagy

b) a szolgáltatást egy hónapon keresztül nem veszi igénybe, vagy

c) elhalálozik, vagy

d) az ellátás megszüntetését kéri.



V. FEJEZET

SZEMÉLYES GONDOSKODÁS KERETÉBE TARTOZÓ GYERMEKJÓLÉTI ALAPSZOLGÁLTATÁSOK


Gyermekjóléti szolgálat


22.§


(1) A képviselő-testület a gyermekjóléti szolgáltatást a Gyvt. 39.§-ában meghatározottak szerint a Fenntartó által létrehozott és fenntartott Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálatán (a továbbiakban: Gyermekjóléti Szolgálat) keresztül térítésmentesen biztosítja.


(2) Az ellátás iránti kérelmet a Gyermekjóléti Szolgálathoz kell benyújtani.


(3) Az ellátás iránti kérelemről a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.



VI. Fejezet


Záró rendelkezések    


23.§


  1. E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


(2)Hatályát veszti a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2013.(XII.18.) rendelet, valamint az azt módosító 2/2014. (II. 5.) számú rendelet.


  1. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.


Szabadszentkirály, 2015. február 27.




       Almás Roland                                                                                       Beák Laura

        polgármester                                                                                              jegyző





Kihirdetve: 2015. február 27.


                                                                                                                      Beák Laura