Szabadszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VIII. 7.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2023. 08. 09Szabadszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VIII. 7.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról
Szabadszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 1. § (2) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b/pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, 92. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében és a 134/E. §-ában, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az e Rendeletben szabályozott ellátások megállapítása iránti kérelmeket a házi segítségnyújtás, családsegítés alapszolgáltatások kivételével az önkormányzat hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) lehet írásban előterjeszteni.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatást igénylő a kérelmét „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.
2. § (1) A kérelmező köteles a kérelmében nyilatkozni a saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek jövedelmi és vagyoni viszonyairól, továbbá becsatolni a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokat. A kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: Szt.) 18. §-ának a), b), f) és l) pontjában szereplő adatait, valamint az igényelt ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat és nyilatkozatokat. A jövedelemtől függő ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete. A kérelmezőnek és a vele együtt élő közeli hozzátartozójának vagyoni viszonyairól a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell nyilatkoznia.
(2) E Rendelet alkalmazásában:
a) jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem. A jövedelem igazolható:
aa) keresőtevékenységből származó jövedelem - kivéve a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységből származó jövedelem - esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolással, ennek hiányában bankszámla kivonattal,
ab) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatást igazoló szelvénnyel, bankszámla kivonattal ennek hiányában a munkaügyi központ által kiállított igazolással,
ac) rendszeres pénzbeli ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel, ennek hiányában bankszámla kivonattal,
ad) vállalkozói tevékenység esetében a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról szóló illetékes NAV igazolással,
ae) mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év bevételéről kiállított betétlappal.
b) nem minősül jövedelemnek az Szt. 4. § (1a) bekezdésében meghatározottak.
c) vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak.
d) tartósan beteg állapot: tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
e) rendkívüli élethelyzet különösen, ha a kérelmező
ea) jövedelme jelentősen csökken tartós betegség miatt,
eb) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,
ec) körülményeihez képest jelentős beiskolázási költségei merülnek fel,
ed) rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja,
ee) gyermeke fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással,
ef) nevelésébe vett gyermeke családjával történő kapcsolattartása jelentős anyagi költségekkel jár,
eg) gyermeke családjába való visszakerülésének elősegítéséhez vagy a gyermeke hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.
(3) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők.
(4) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésével kapcsolatos eljárás szabályairól az Szt. 17. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglaltak irányadók.
3. § (1) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.
(2) Ha az ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények és a kérelmező életvitele között eltérés mutatkozik, a kérelem megalapozott elbírálása érdekében környezettanulmányt lehet készíteni a kérelmezőnél. A környezettanulmánynak tartalmaznia kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek életkörülményeit, jövedelmi és vagyoni helyzetüket, szociális és egészségügyi állapotukat, továbbá a kérelem elbírálásához szükséges egyéb körülményeiket.
(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőnél, ha életkörülményeit a Hivatal bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
4. § (1) Rendkívüli települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.
(2) Ha az ellátást megállapító szerv a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja, az Szt. 5. § (1) bekezdése alapján állapítja meg a forgalmi értéket.
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK, AZ ELLÁTÁSOK FORMÁI
Rendszeres települési támogatások
5. § A képviselő-testület a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
a) lakásfenntartási hozzájárulást,
b) tanulói bérlettérítési támogatást,
c) gyermekétkezési támogatást állapít meg.
Lakásfenntartási hozzájárulás
6. § (1) A képviselő-testület lakásfenntartási hozzájárulást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.
(2) A képviselő-testület lakásfenntartási hozzájárulásban részesíti azt a személyt, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem
a) családban élő esetén nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 250%-át,
b) egyedül élő esetén 300%-át, és a háztartás tagjainak nincs vagyona.
(3) Lakásfenntartáshoz kapcsolódó költségek:
a) villanyáram,
b) víz- és gázfogyasztás,
c) lakossági szemétszállítás,
d) lakbér,
e) albérleti díj.
(4) A lakásfenntartási hozzájárulás megállapítása iránt kérelmet e Rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:
a) e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat,
b) a (3) bekezdésben meghatározott költségek hitelt érdemlő igazolásait.
(5) A lakásfenntartási hozzájárulás egy hónapra jutó összege 5.000.-Ft.
(6) A lakásfenntartási hozzájárulást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától egy évre kell megállapítani.
(7) Lakásfenntartási hozzájárulás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(8) Megszűnik a lakásfenntartási hozzájárulás:
a) a megállapított idő elteltével,
b) az arra jogosító ok megszűnésével.
(9) A lakásfenntartási hozzájárulás folyósítása közüzemi szolgáltatóhoz történő utalással történik.
(10) A lakásfenntartási hozzájárulás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a jegyzőre.
Tanulói bérlettérítési támogatás
7. § (1) A képviselő-testület tanulói bérlettérítési támogatást állapít meg annak a Szabadszentkirályon lakóhellyel rendelkező középiskolai tanulónak vagy nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatónak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg.
(2) A támogatás iránti kérelmet a törvényes képviselő, vagy a nagykorú tanuló/hallgató nyújthatja be a tanév folyamán. A tanulói bérlettérítési támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. 16. életévét betöltött tanuló esetén a kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a támogatással érintett időszakra vonatkozó érvényes diákigazolvány másolatát.
(3) A támogatás mértéke a mindenkori havi tanulói bérlet összege. A támogatás keretében havonta egy távolsági tanulói bérlet számolható el.
(4) A tanulói bérlettérítési támogatás folyósítása a tanuló/hallgató nevére kiállított számla benyújtását követő 15 napon belül, az önkormányzat házi pénztárból történő közvetlen kifizetés útján történik.
(5) Meg kell szüntetni a tanulói bérlettérítési támogatást, ha a tanuló/hallgató
a) középiskolai tanulmányait befejezte,
b) nappali tagozaton felsőfokú tanulmányait befejezte,
c) az (1) bekezdésben foglalt együttes jogosultsági feltételek nem állnak fenn,
d) törvényes képviselője vagy tanuló/hallgató azt kérelmezi.
(6) A tanulói bérlettérítési támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
Gyermekétkeztetési támogatás
8. § (1) Gyermekétkeztetési támogatásra jogosult az a gyermek, aki Szabadszentkirály község közigazgatási területén működtetett óvodába jár, vagy általános iskolában tanul, normatív kedvezményben nem részesül, étkezési térítési díj hátralékkal a kérelem benyújtásának időpontjáig nem rendelkezik és
a) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
b) akit szülője vagy törvényes képviselője egyedül nevel és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 250%-át.
(2) A gyermekétkeztetési támogatás a kérelem benyújtásával érintett nevelési, oktatási év végéig állapítható meg. Mértéke igénybe vett étkezésenként a mindenkori napi étkezési térítési díj összege.
(3) A gyermekétkeztetési támogatás megállapítása iránt kérelmet e Rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl
a) a gyermekre vonatkozó, a nevelési, oktatási intézmény által kiadott igazolást arról, hogy a gyermek az intézménybe be van íratva és oda rendszeresen jár;
b) a szolgáltatást nyújtó igazolását arra vonatkozóan, hogy az ellátást igénybe vevő gyermek térítési díj hátralékkal nem rendelkezik, valamint normatív kedvezményben nem részesül.
(4) Meg kell szüntetni az étkezési támogatást, ha
a) a jogosult gyermek normatív étkezési kedvezményre szerzett jogosultságot,
b) az (1) bekezdésben foglalt együttes jogosultsági feltételek nem állnak fenn,
c) a törvényes képviselő azt kérelmezi.
(5) Az étkezési támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
(6) A gyermekétkeztetési támogatás folyósítása a gyermek nevére kiállított számla benyújtását követő 15 napon belül, az önkormányzat házi pénztárból történő közvetlen kifizetés útján történik.
Rendkívüli települési támogatások
9. § A képviselő-testület a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására e rendeletben meghatározott feltételek szerint:
a) létfenntartási támogatást,
b) temetési támogatást,
c) beiskolázási támogatást,
d) óvodáztatási támogatást,
e) gyermekszületési támogatást,
f) karácsonyi támogatást,
g) természeti erők okozta kárenyhítési támogatást állapít meg.
Létfenntartási támogatás
10. § A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.
11. § (1) Létfenntartási támogatásban kell részesíteni azt a személyt,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 250%-át,
b) egyedül élő esetén annak 300%-át nem haladja meg.
(2) A létfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Létfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a) keresőképtelenséget alátámasztó orvosi, kórházi, vagy
b) gyógyszerköltséget alátámasztó, vagy
c) terhes gondozásról szóló, vagy
d) iskolalátogatási, vagy
e) tankönyv költséget alátámasztó, vagy
f) közüzemi díjtartozásról szóló, vagy
g) banki hiteltartozásról szóló igazolást, vagy
h) orvosi beutalót.
(3) Létfenntartási támogatás egy naptári éven belül ugyanazon személy részére legfeljebb 50.000.-Ft összegben adható.
(4) Létfenntartási támogatás alkalmanként 1.000.-Ft és 20.000.-Ft. közötti összegben állapítható meg.
(5) Létfenntartási támogatás biztosítható
a) készpénzben,
b) tűzifa formájában, tankönyv és tanszervásárlás támogatásával, étkezési térítési díj átvállalásával.
(6) A készpénzben megállapított létfenntartási támogatás felhasználásáról a jogosult köteles a támogatás kifizetését követő 15 napon belül elszámolni.
(7) Az elszámolás történhet:
a) élelmiszer, vagy
b) ruházat, vagy
c) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, vagy
d) tankönyv, tanszer, vagy
e) tüzelőanyag, vagy
f) építőanyag vásárlását igazoló számlával, vagy
g) közüzemi díj, vagy
h) banki hitel befizetését igazoló bizonylattal.
(8) Amennyiben a jogosult az (6)-(7) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, 3 hónapig nem állapítható meg részére létfenntartási támogatás.
(9) Létfenntartási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
Temetési támogatás
12. § (1) A képviselő-testület temetési támogatásban részesíti azt a szabadszentkirályi lakost, aki hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodik, és háztartásában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 1.000%-át nem haladja meg.
(2) Temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A temetési támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a) az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát,
b) a temetési költségekről az eltemettető nevére kiállított számla másolatát.
(3) A temetési támogatás összege 50.000 Ft.
(4) Temetési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
Köztemetés
13. § (1) Az önkormányzat költségvetésének terhére biztosított köztemetés költségeinek megfizetésére az Szt. alapján az eltemettetésre köteles személy utólag kötelezhető.
(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelmére – a 4. § (1) bekezdésében foglaltak alapulvételével – a köztemetés költségeinek megtérítésére részletfizetési kedvezmény adható.
(3) A köztemetés költségeinek megfizetésére történő kötelezés esetében legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető, amennyiben a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő személy esetén 400%-át nem haladja meg, és vagyona nincs.
(4) Köztemetés megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározottakat.
(5) Az önkormányzat a köztemetés elrendelése esetén a részletfizetés ütemezése tárgyában a temetésre kötelezett személlyel, a köztemetést elrendelő határozat kézbesítését követő 10 napon belül megállapodást köt.
(6) Amennyiben az eltemettetésre köteles személy a megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az igényét polgári úton érvényesíti.
(7) A köztemetéssel kapcsolatos eljárással, így különösen a részletfizetés engedélyezésének méltányossági jogkörben történő gyakorlásával, valamint a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél történő bejelentésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
Beiskolázási támogatás
14. § (1) A képviselő-testület beiskolázási támogatásban részesíti azt a szülőt, törvényes képviselőt, akinek gyermeke nappali rendszerű oktatás keretében általános iskolai vagy középiskolai tanulmányokat folytat, és háztartásában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének az 1.000%-át nem haladja meg.
(2) A beiskolázási támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A beiskolázási támogatás iránti kérelmet minden év szeptember 10. napjáig kell előterjeszteni. 16. életévét betöltött tanuló esetén a kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az érvényes diákigazolvány másolatát.
(3) A beiskolázási támogatás összege:
a) általános iskolai tanuló esetén 20.000 Ft.
b) középiskolai tanuló esetén 30.000.-Ft.
(4) A beiskolázási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
Óvodáztatási támogatás
15. § (1) A képviselő-testület óvodáztatási támogatásban részesíti azt a szülőt, törvényes képviselőt, akinek gyermeke a Szabadszentkirályon működő óvodába veszi igénybe az óvodai ellátást, és családjában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének az 1.000%-át nem haladja meg.
(2) Óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet minden évben az óvodai nevelési év kezdetétől számított, - amennyiben év közben kezd óvodába járni, úgy az óvodába járás kezdetétől számított - 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az óvoda vezetője által az óvodába járásról 15 napnál nem régebben kiállított igazolást.
(3) Az óvodáztatási támogatás összege 15.000.-Ft.
(4) Az óvodáztatási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
Gyermekszületési támogatás
16. § (1) A képviselő-testület egyszeri, 50.000.-Ft. összegű gyermekszületési támogatásban részesíti a gyermek törvényes képviselőjét, amennyiben a háztartásban az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 1.000%-át nem haladja meg.
(2) Gyermekszületési támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Gyermekszületési támogatás iránti kérelmet a születést követő 60 napon belül - e Rendelet 2. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl - a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával egyidejűleg kell előterjeszteni.
(3) A gyermekszületési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
Karácsonyi támogatás
17. § (1) A képviselő-testület karácsonyi támogatást nyújt a településen lakó- vagy tartózkodási lakóhellyel rendelkező személyek részére, akiknek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 1.000%-át nem haladja meg
(2) A karácsonyi támogatás háztartásonként 5.000.-Ft és 50.000.-Ft. közötti összegben állapítható meg.
(3) A karácsonyi támogatásra egy lakcímen élő háztartásokból egy személy jogosult.
(4) A karácsonyi támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A támogatás iránti kérelmeket a szükséges igazolásokkal együtt október 15. és november 15. között lehet beadni, a határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat.
(5) Karácsonyi támogatás biztosítható
a) készpénzben,
b) természetbeni támogatásként, tartós élelmiszer-, és tisztítószercsomag formájában.
(6) A karácsonyi támogatás összegéről és formájáról a költségvetésében rendelkezésre álló összeg ismeretében a képviselő-testület határozattal dönt.
Természeti erők okozta kárenyhítési és tűzkár támogatás
18. § (1) A képviselő-testület természeti erők okozta kárenyhítési és tűzkár támogatást (a továbbiakban: kárenyhítési támogatás) nyújt azoknak a lakóingatlan tulajdonnal rendelkező családoknak, akiknek az ingatlanát előre nem látható természeti erő (vihar, árvíz, földrengés) összedöntötte, tűz megsemmisítette, vagy oly mértékben megrongálta, hogy életveszélyessé, lakhatatlanná vált. A kárenyhítési támogatás további feltétele, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 400%-át.
(2) A kárenyhítési támogatás összege nem haladhatja meg családonként az 200.000 Ft-ot.
(3) A kárenyhítési támogatás történhet kamatmentes kölcsön, vissza nem térítendő támogatás formájában, építőanyag, vagy építési szolgáltatás biztosításával, valamint ezek vegyes alkalmazásával. A készpénzben nyújtott támogatás felhasználható másik lakás vagy telek vásárlására vagy új lakás építésére.
(4) Kamatmentes kölcsön esetén annak visszafizetéséig a képviselő-testület a kölcsön erejéig jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az építményre.
(5) A kárenyhítési támogatás formáját és annak értékhatárát elsősorban az önkormányzat adott évi költségvetésében az erre fordítható pénzügyi keret határozza meg.
(6) Nem nyújtható kárenyhítési támogatás
a) a nem lakás célját szolgáló építmény és üdülő helyreállításához,
b) ha a kérelmezőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, a vele együtt költöző családtagjának máshol beköltözhető lakóingatlana, állandó használati joga, vagy lakásbérleti jogviszonya van. E tényről az igénylő nyilatkozni köteles.
c) amennyiben a tűz szándékos tűzokozás útján keletkezett.
(7) A kárenyhítési támogatás kérelemre, vagy hivatalból adható. A kérelemre nyújtott kárenyhítési támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 11. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A lakás megsemmisülését, a megrongálódás fokát szakértői vélemény alapján kell igazolni. Tűzkár esetén szakvéleményként az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kiállított, a káresemény tényét igazoló irat fogadható el.
(8) A kárenyhítési támogatás megállapításakor a képviselő-testület az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) a kárenyhítési támogatás igazodjon a megsemmisült, megrongálódott lakás alapterületéhez, komfortfokozatához, a rongálódás mértékéhez,
b) a biztosító által megtérített összeget.
(9) A kárenyhítési támogatás mértékéről, formájáról, feltételeiről a képviselő-testület egyedi határozattal dönt, és szükség szerint megállapodást köt a károsulttal.
(10) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a felhasználás célját, a rendeltetésszerű felhasználás igazolásának kötelezettségét, dokumentumait, az ettől eltérő eljárás következményeit: a támogatás visszafizetését, a természetben adott dolgok visszaadását, vagy ezek ellenértékének megfizetését,
b) a visszatérítendő támogatás összegét, a folyósítás ütemezését, törlesztésének a rendjét, ennek szerződési biztosítékait: jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom kikötését,
c) az azonnali visszafizetési kötelezettséget, amennyiben a céltól eltérő felhasználás történik.
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
Szociális célú tűzifa
19. § (1) Szociális célú tűzifa támogatásban részesülhet az a személy,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 200%-át,
b) egyedül élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 250%-át.
(2) A szociális célú tűzifa támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 12. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat.
(3) A képviselő-testület elsősorban azokat a személyeket részesíti szociális célú tűzifa támogatásban, akik a Szt. szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – települési támogatásra (e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesülők) jogosultak, illetve akik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.
(4) Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa adható.
(5) A tűzifa kiosztásáról a polgármester gondoskodik.
(6) A képviselő-testület a szociális célú tűzifában részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.
Tűzifa támogatás
20. § (1) Tűzifa támogatásra jogosult az a személy,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 400%-át,
b) egyedül élő kérelmező esetén a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 500%-át.
(2) Tűzifa támogatás egy naptári éven belül legfeljebb egy alkalommal adható.
(3) Háztartásonként 1-3 m3 közötti kemény lombú tűzifa adható.
(4) A tűzifa támogatás megállapítása iránti kérelmet kizárólag e Rendelet 13. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, október 15 – november 15. közötti időszakban lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat.
(5) A tűzifa támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lévő háztartások számától.
(6) A képviselő-testület vállalja a megállapított tűzifa mennyiség jogosult részére történő kiszállításának költségeit.
(7) A tűzifa támogatás mértékéről a költségvetésében rendelkezésre álló keret ismeretében a képviselő-testület határozattal dönt.
(8) A tűzifa támogatás iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
Étkeztetés
21. § (1) A képviselő-testület az étkeztetést keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(2) Szociálisan rászorult az a személy, akinél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 500%-át, továbbá
a) 60 év feletti, vagy
b) súlyos mozgáskorlátozott, vagy
c) akut vagy krónikus megbetegedésben szenved, vagy
d) szenvedély- vagy pszichiátriai beteg, vagy
e) fogyatékos, vagy
f) hajléktalan.
(3) Az egészségi állapotra vonatkozó rászorultságot háziorvos vagy szakorvos által kiadott igazolással kell alátámasztani.
(4) Az étkeztetés megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 14. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
(5) Az étkezésre való jogosultság megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
Térítési díjak
22. § (1) A képviselő-testület az étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása során az Szt. 116. § (1) bekezdésében foglaltakat változtatás nélkül alkalmazza. A térítési díj összegét e Rendelet 15. számú melléklete tartalmazza.
(2) A jogosult az étkeztetés igénybevételének szüneteltetése esetén a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban köteles bejelenteni.
(3) A jogosult az étkeztetés személyi térítési díját a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig köteles befizetni.
(4) Az étkeztetés személyi térítési díj befizetését a Hivatal pénzügyi ügyintézője köteles havonta ellenőrizni, és hátralék esetén a fizetésre kötelezettet felhívni tartozásának 15 napon belüli rendezésére.
Házi segítségnyújtás
23. § (1) A képviselő-testület a házi segítségnyújtást az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint Szentlőrinci Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Fenntartó) a Szentlőrinc Város Önkormányzat által fenntartott Szociális Szolgáltató Központ Szentlőrinc intézmény útján feladat-ellátási megállapodással biztosítja.
(2) Az ellátás iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató Központ vezetőjéhez kell benyújtani.
(3) Az ellátás igénybevételéről, a fizetendő személyi térítési díjról a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.
(4) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díját a Fenntartó határozza meg az Szt. 115. §-ában foglaltaknak megfelelően.
Családsegítés
24. § (1) A képviselő-testület a családsegítést az Szt. 64. §-ában meghatározottak szerint a Szentlőrinc Város Önkormányzata által létrehozott és fenntartott Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül térítésmentesen biztosítja.
(2) Az ellátás iránti kérelmet a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz kell benyújtani.
(3) Az ellátás iránti kérelemről a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.
Alapszolgáltatás megszűnése
25. § Az alapszolgáltatás megszűnik, ha a jogosult
a) a térítési díjat két hónapon keresztül nem fizeti, vagy
b) a szolgáltatást egy hónapon keresztül nem veszi igénybe, vagy
c) elhalálozik, vagy
d) az ellátás megszüntetését kéri.
Gyermekjóléti szolgálat
26. § (1) A képviselő-testület a gyermekjóléti szolgáltatást a Gyvt. 39. §-ában meghatározottak szerint a Szentlőrinc Város Önkormányzata által létrehozott és fenntartott Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatán (a továbbiakban: Gyermekjóléti Szolgálat) keresztül térítésmentesen biztosítja.
(2) Az ellátás iránti kérelmet a Gyermekjóléti Szolgálathoz kell benyújtani.
(3) Az ellátás iránti kérelemről a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27. § Jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
28. §1
29. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
15. melléklet a 10/2023. (VIII. 7.) önkormányzati rendelethez
Étkezés: (házhoz szállítva, elvitellel vagy helyben fogyasztással |
||
Az ellátott rendszeres havi jövedelme |
Intézményi térítési díj |
Fizetendő személyi térítési díj (Ft/adag) |
0-28.500 Ft-ig |
700 Ft |
0 Ft |
28.501-114.000 Ft-ig |
700 Ft |
370 Ft |
114.001 Ft felett |
700 Ft |
700 Ft |
A 28. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.