Abaliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006.(X.11.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról szóló 12/2002.(XII.06.) rendelet módosításáról

Hatályos: 2006. 11. 06- 2006. 11. 06

Abaliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2006.(X.11.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról szóló 12/2002.(XII.06.) rendelet módosításáról1

2006.11.06.

Abaliget község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a község helyi építési szabályzatáról szóló 12/2002.(Xll.06.) sz. rendeletét a következők szerint módosítja:

1. § A rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek (V-1, V-1-M1 és V-1-M2 jelű, 1:10.000 m.a., valamint V-2 és V-2-M jelű, 1:2500 m.a. tervlapok) együttes alkalmazhatóságával szabad. . A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(lll.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.”

2. § (1) A rendelet 2. § (3)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.

(4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek:

a) A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában vezető tervezői jogosultsággal rendelkező építész szakvéleménye alapján.

b) A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése (az építésjogi követelmények és a telekalakítás kivételével) jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.

c) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

d) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 3. § (2) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.

e) Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.

f) Szántó művelési ágú terület erdősítése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül történhet az illetékes szakhatóságok (a területileg illetékes Földhivatal, valamint az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága) beleegyező szakvéleménye alapján. Építésjogi szempontból az adott területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.

(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:

a) az irányadó telekhatár,

b) a tervezett utak tengelyvonala.

(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.

(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:

a) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.

b) A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.”

(2) A rendelet 2. §-a a következő (10)-(11) bekezdésekkel egészül ki:

„(10) a) A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.

(11) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:

a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

aa) a1)a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát,

a2)a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,

a3)a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú

-tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.,

-a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,

a4)a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a

-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,

-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.”

3. § (1) A rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A KEL-1, KEL-2, HÜ-2, ÜT és HÜ-4 jelű építési övezetek szabályozási terven jelölt részén telekalakítási igény esetén a teljes területre vonatkozó telekalakítási tervet kell készíteni. A telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelem előterjesztése előtt a telekalakítás engedélyezési feltételeinek előzetes tisztázása céljából elvi telekalakítási engedélyt kell kérni.”

(2) A rendelet 3. § (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Gazdasági területen több épület egy telken való elhelyezési igénye esetén, valamint az ST, ÜT, TV-1, TV-2, ÜÜ, Knti-2, HÜ-3 és HÜ-4 jelű építési övezetekben az építési engedély csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1.lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2.lépcső: építési engedélyezési terv).

(4) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

a)Adótorony a település belterületén nem, külterületén csak a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, erdőterületet érintő esetekben ezen túlmenően az Erdészeti Szolgálat hozzájárulásával helyezhető el.”

4. § (1) A rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ST, ÜT, HÜ-4 és Knti-2 jelű építési övezeteket, valamint a TV-1 jelű építési övezetben az új faluközpont területét (lehatárolás V-2 tervlapon) érintő elvi építési engedélykérelmekhez, továbbá a Knti-1 jelű építési övezetet érintő építési engedélyezési tervekhez az Önkormányzati Főépítész, annak hiányában a Területi Főépítész szakvéleményét 1 példányban.”

(2) A rendelet 4. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

„d)A Knti-1 és Knti-2 jelű építési övezetekben legalább 1:500 m.a. kertépítészeti tervet”

(3) A rendelet 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Természeti értéket képviselő területen tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.”

(4) A rendelet 4. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A sérülékeny vízbázis védőterületén tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.”

5. § A rendelet 6. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c)gazdasági terület
kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület,
ipari gazdasági terület,”

6. § (1) A rendelet 7. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b)A beépítésre szánt területek, valamint az ezeken létrehozandó építmények állékonyságának megőrzése érdekében az adott területek felszíni és csapadékvizeinek rendezése az építési engedély kiadásának feltétele. Ezeken a területeken a vizek akadály- és eróziómentes elvezetését kiemelten kell biztosítani.”

(2) A rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

[Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
b)Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
[Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
c)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
[Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
d)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
[Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
e)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
[Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
f) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
[Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]”

7. § A rendelet 8. § (3) bekezdésének a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

a) „a)Az FL-K és Lf-K jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

max.2 db

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

-kialakult 400 m2
-újonnan kialakítható 800 m2
-a jóváhagyás időpontjáig beépült, 800 m2-t el nem érő területű telkek megtarthatók, az egyéb övezeti előírások betartásával beépíthetők

legkisebb / legnagyobb utcai telekszélesség

kialakult 9 m / 90 m ,
új telekalakítás esetén 14 m / 35 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%, de legfeljebb 500 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,50 m / 5,00 m, udvari épület esetében 2,00 m /5,00 m

előkert

a kialakult utcaképhez igazodóan

oldalkert

OTÉK szerint*

hátsókert

utcafronttól számított 50 m építhető be, de legalább 6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

* A magasabb rendű jogszabályban rögzített telepítési távolságot el nem érő beépítés esetén a kialakult állapotra való tekintettel lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult telepítési távolságok tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési tervekhez tűzvédelmi szakértői véleményt kell csatolni.

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-45 fok hajlásszöggel, tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

legfeljebb 8,5 m

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kő, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával
b) Az FL-1 jelű építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

max.2 db

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

800 m2

legkisebb / legnagyobb utcai telekszélesség

16 m / 35 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

lakóépület esetében 4,00 m / 6,00 m
gazdasági épület esetében 3,00 m / 5,00 m

előkert

min. 5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 12 m

zöldfelületi mutató

min. 50%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-45 fok hajlásszöggel, tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

legfeljebb 8,5 m

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kő, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával
c) Az FL-2 és Lf-2 jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

max.2 db

engedélyezhető telekalakítás

-telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés
-a 116 hrsz. árok déli oldalán a beépítés feltétele a majdani feltáró út helybiztosítása érdekében az árok menti 6 m-es sáv út céljára történő leosztása

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

18 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

lakóépület esetében 4,00 m / 5,00 m
gazdasági épület esetében 3,00 m / 5,00 m

előkert

a Petőfi utcában 0 m,
A 116 hrsz. árok déli partján 3 m,
a Vaskapunál 4 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

a szabályozási terven ábrázoltak szerint, ennek hiányában az utcafronttól számított 50 m építhető be, de legalább 6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-45 fok hajlásszöggel, tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

épületszélesség

legfeljebb 8,5 m

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, 1,5-1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (kő, tégla, fa, kovácsoltvas), egyszerű formák és díszítések felhasználásával”

8. § A rendelet a következő, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területről szóló 11. §-al egészül ki (az eredeti 11-28. §-ok számozása 12-29. §-ra változik):

„11. § (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen az OTÉK 19. § szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A szabályozási terven lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) „Gksz” jelű építési övezet

legkisebb telekterület

1500 m2

legkisebb utcai telekszélesség

18 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

60%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,00 m / 6,50 m

előkert

5 m

oldalkert

6 m

hátsókert

6 m

zöldfelületi mutató

min. 20%

utcai kerítés

épített jellegű, áttört, 1,8 –2,0 m magas kerítés
(4) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatárai mellett, a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos és honos fajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.”

9. § A rendelet 12. § (a módosítást követően 13. §) (2) bekezdésének a)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„a)Az „ÜÜ-1” jelű építési övezet üdülőtábor, kemping céljára.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

3000 m2

legkisebb utcai telekszélesség

nincs szabályozva

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

20%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,50 m / 6,50 m

előkert

Min. 3 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

Min. 3 m

zöldfelületi mutató

min. 60%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

nincs megkötve

tetőhéjalás

magastető esetén égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag, síkpala, vagy természetes színű fémlemez fedés

utcai kerítés

legfeljebb 1,8 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart, legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés
b)Az „ÜÜ-2” jelű építési övezet elsősorban kereskedelmi szállás-jellegű építmények számára (panzió, szálloda)

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

3000 m2

legkisebb utcai telekszélesség

35 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

15%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,50 m / 7,50 m

előkert

min. 10 m

oldalkert

min. 8 m

hátsókert

min. 10 m

zöldfelületi mutató

min. 70%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

nincs megkötve

tetőhéjalás

magastető esetén égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag, síkpala, vagy természetes színű fémlemez fedés

utcai kerítés

legfeljebb 1,8 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart, legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés
c)Az „ÜÜ-3” jelű építési övezet elsősorban üdülési és idegenforgalmi funkciókat kiszolgáló kereskedelem, vendéglátás számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

450 m2

legkisebb utcai telekszélesség

16 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

25%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

4,50 m / 5,50 m

előkert

min. 5 m

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 3 m

zöldfelületi mutató

min. 60%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 32-42 fok hajlásszöggel

tetőhéjalás

égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

legfeljebb 1,8 m magas élősövény, vagy a közterület felől növénnyel takart, legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés”

10. § (1) A rendelet 13. § (a módosítást követően 14. §) (2) bekezdés a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„a)A „HÜ-1” jelű építési övezet.

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

a felhasználás kizárólagossága

Az övezetben kizárólag üdülőépületek helyezhetők el.

épületszám

1 db

engedélyezhető telekalakítás

telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

Kialakult (240 m2)

legkisebb utcai telekszélesség

12 m

beépítési mód

Oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

15%, de legfeljebb 120 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

4,00 m / 4,50 m
(a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

előkert

Kialakult utcaképhez igazodóan

oldalkert

OTÉK szerint

hátsókert

min. 5 m

zöldfelületi mutató

min. 60%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető legfeljebb 42 fok hajlásszöggel

tetőhéjalás

égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

Az utcai kerítés épített jellegű, áttört, 1,0-1,5 m magas a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy 1,0-1,5 m magas élősövény.
b)A HÜ-2 és Üh-2 jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

a felhasználás kizárólagossága

Az övezetben kizárólag üdülőépületek helyezhetők el.

épületszám

1 db

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás, telekösszevonás, telekhatárrendezés

legkisebb telekterület

Kialakult (300 m2) megtartható, új telekalakítás esetén 400 m2

legkisebb utcai telekszélesség

Kialakult (16 m) megtartható, új telekalakítás esetén 18 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

15%, de legfeljebb 120 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

4,00 m / 4,50 m
(a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg)

előkert

Rózsadomb és Akácdomb területén a kialakult utcaképhez igazodóan, egyebekben 5-8 m

oldalkert

Rózsadomb és Akácdomb területén OTÉK szerint, egyebekben min. 3,5 m

hátsókert

Rózsadomb és Akácdomb területén min. 2 m, egyebekben min. 6 m

zöldfelületi mutató

min. 60%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető legfeljebb 42 fok hajlásszöggel

tetőhéjalás

égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

1,0-1,5 m magas élősövény”
(2) A rendelet 13. § (a módosítást követően 14. §) (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e)A „HÜ-K” jelű övezetbe Rózsadomb és Akácdomb üdülőterületek közterületei tartoznak. A közterület-szélességek kialakultak (3-30 m). Kedvezőbb telekalakulatok kialakítása céljából a közterületi határok legfeljebb 300 m2 területet érintő korrekciója a telkek közterületi megközelíthetőségének biztosítása mellett jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.”

11. § (1) A rendelet 14. § (a módosítást követően 15. §) (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a)A „Kb” jelű építési övezet a barlang és környéke

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

engedélyezhető telekalakítás

telekfelosztás

legkisebb telekterület

5000 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

a kialakult beépítettség (240 m2) csak a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, legfeljebb 100 m2 beépített alapterülettel növelhető

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

3,50 m / 4,50 m

zöldfelületi mutató

min. 60%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőhéjalás

síkpala, égetett agyagcserép, vagy természetes színű fémlemez fedés

utcai kerítés

nem építhető
A területen az „Abaligeti barlang” kezelési terv előírásait be kell tartani.”

(2) A rendelet 14. § (a módosítást követően 15. §) (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e)Az MB jelű különleges terület a 4733/2004 Bk. határozattal bezárt mészkőbánya területe. A terület távlati hasznosítása a rekultivációt és a telepíteni kívánt funkcióra vonatkozó építési előírások kidolgozását követően történhet.”

(3) A rendelet 14. § (a módosítást követően 15. §) (1) bekezdésének g)-h) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„g)A „Knti-1” jelű építési övezet nagy telekigényű intézményi funkciók elhelyezésére szolgál, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

legkisebb telekterület

3.000 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

20%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,50 m / 5,50 m

előkert

10 m

oldalkert

10 m

hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 60%
g1)A terület a beépítést megelőzően feltöltendő. A feltöltés talajmechanikai szakvéleményen alapuló tereprendezési terv alapján történhet, amelyben foglalkozni kell a várhatóan magas talajvízállással, és a területre érkező csapadékvizek szakszerű elvezetésével is.
h)A „Knti-2” jelű építési övezet nagy telekigényű intézményi funkciók elhelyezésére szolgál, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

legkisebb telekterület

10.000 m2

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

10%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,00 m / 4,50 m

előkert

szabályozási terv szerint

oldalkert

szabályozási terv szerint

hátsókert

szabályozási terv szerint

zöldfelületi mutató

min. 60%
h1)Az építési telek szabályozási terven jelölt része a jelen rendelet 27. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján parkosítandó. A parkosítás kertépítész szaktervező által készített, a temető kilátási-rálátási viszonyait és a tájbaillesztést figyelembevevő terv alapján történhet.”

12. § (1) A rendelet 15. § (a módosítást követően 16. §) (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 és V-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel:

Út

Közlekedési terület jele

Közlekedési terület szélessége

6601. sz., Oroszló – Szentlőrinc összekötő út

6604. sz., Pécs – Abaliget összekötő út,
Kossuth Lajos utca


6611. sz., Abaliget – Orfű összekötő út

K-1



K-1


K-4


K-1


K-4

meglévő
(20-25 m)


meglévő
(20-25 m)

meglévő
(10-14 m)

meglévő
(22-40 m)

meglévő
(22-40 m)

0107/1 hrsz. út

K-2

meglévő
(8-12 m)

Új lakó és kiszolgáló utak
Meglévő kiszolgáló utak

K-5 és
KÖu-5

K-5 és
KÖu-5

6-16 m

8-14 m

Közös gyalog- és kerékpárút

K-3

6 m

Közterületi parkoló

K-6 és
KÖu-6”

(2) A rendelet 15. § (a módosítást követően 16. §) (5)-(7) bekezdése megszűnik.
(3) A rendelet 15. § (a módosítást követően 16. §) a következő (5)-(6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5)A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(6) Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, megfigyelő kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás, víz nyomásfokozó berendezés stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
(7) K-5 és KÖu-5 jelű kiszolgáló út közterületként és közforgalom előtt megnyitott magánútként egyaránt kialakítható.”

13. § (1) A rendelet 16. § (a módosítást követően 17. §) (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a)A KP-1 és Z-1 jelű övezetben elsősorban pihenőparkok alakítandók ki.”

(2) A rendelet 16. § (a módosítást követően 17. §) (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c)A KP-3 és Z-3 jelű övezet a közparkok elsősorban sportolási célra fenntartott része.”

(3) A rendelet 16. § (a módosítást követően 17. §) (1) bekezdésének d) pontja megszűnik.

14. § (1) A rendelet 18. § (a módosítást követően 19. §) (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d)A 2000 m2-t meghaladó területű telken építmény csak gazdasági funkcióval, max. 3%-os beépítettséggel, de legfeljebb 90 m2 beépített alapterülettel építhető. Lakóépület az OTÉK szerinti telekterületen és beépítettséggel, de legfeljebb 150 m2 beépített alapterülettel helyezhető el.”

(2) A rendelet 18. § (a módosítást követően 19. §) (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, közterületről, vagy magánútról megközelíthető, az OTÉK szerinti területű telken és beépítettséggel helyezhető el.”

15. § A rendelet 19. § (a módosítást követően 20. §) (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A „VT-1” és a „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(Jóváhagyáskor a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló 21/2006. (I.31.)”Kormányrendelet előírásai szerint)”

16. § A rendelet 23. § (a módosítást követően 24. §) -a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § [ (1) Általános követelmények]

a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

[Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.]
b)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
[Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint.]
c)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
[Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
d)Üdülőterületen „telepengedély” nem adható ki.
e)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására zárt gyűjtő betervezése és kivitelezése kötelező.
[Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
f)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
[Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
g)A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
[Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.]
h)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
[Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
i)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
[Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.]
j)Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
[Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
k)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
[Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]
l)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb.
A betartandó legkisebb telepítési távolságok a telekhatárok és a növények között
l1) Beépítésre szánt területen, illetve beépítésre nem szánt terület M-1 és M-2 (volt zártkertek) övezetében
-szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 0,50 m
-3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 m
-3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb cserje (élősövény) esetében 2,00 m
l2) Beépítésre nem szánt területen az M-1 és M-2 (volt zártkertek) övezet, valamint a közlekedési területek kivételével
-gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke-, josta- és málnabokor esetében 0,80 m
-minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró) esetében 2,00 m
-birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 m
-törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 m
-vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 3,50 m
cseresznyefa esetében 5,00 m
-dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 m
l3) A h2) szerinti területen, amennnyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy M-1 és M-2 övezet, szőlőt és gyümölcsfát h2) szerint, egyéb cserjét és fát
-1 m-nél magasabbra nem növő cserje (élősövény) esetében 0,80 m
-2 m-nél magasabbra nem növő cserje (élősövény) esetében 1,20 m
-2 m-nél magasabbra növő cserje (élősövény) esetében 2,00 m
-fa esetében 8,00 m

(2) Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
[Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.]
b)Abaliget a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti és egyben kiemelten érzékeny vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.
[Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]
c)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
[Jelenleg: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.]
d)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
e)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
[Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
f)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
[Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]
g)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
[Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.]
h)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
[Jelenleg: a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
i)Abaliget településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
j)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
[Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
k)Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
[Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.]”

17. § A rendelet 25. § (a módosítást követően 26. §) (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. A tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges.”

18. § A rendelet 27. § (a módosítást követően 28. §) (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b)Beültetési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavétel idejéig elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
Minden újonnan beépítésre kerülő, HÜ-2 építési övezetbe sorolt ingatlanon legalább 5 db magastörzsű, nagy lombkoronájú lombhullató fa telepítendő.
Minden újonnan beépítésre kerülő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.
A strand lakóterület felőli telekhatára mentén az övezeti előírásban meghatározott módon Knti-2 jelű építési övezetben”

Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet 2006. november 06-án lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet az építtető kérésére a hatálybalépés napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható.

1

Az önkormányzati rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2006. november 7. napjával.