2. § (1) A képviselő-testület – a törvény által meghatározott keretek között – feladat – és hatáskörébe tartozó egyedi ügyekben szabadon dönthet, továbbá törvény felhatalmazása alapján rendeletet alkothat.

(2) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

3. § (1) Az Önkormányzat kötelező feladatai:

- egészséges ivóvízellátás

-óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és nevelés

-egészségügyi és szociális alapellátás

-közvilágítás

-helyi közutak és köztemető fenntartása

-helyi közösségi tér biztosítása

-könyvtári szolgáltatás ellátása

-gyermek és ifjúsági feladatok

-polgármesteri hivatal (körjegyzőség) működtetése

-nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése.

(2) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai:

- szabadidős intézmények (ifjúsági klub) fenntartása

- helytörténeti emlékek gyűjtése és gondozása

(3) Az önkéntes feladatvállalás előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni és különösen vizsgálni annak költségkihatásait. Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Közfeladat önkéntes feladat vállalásáról tartalmazó javaslatot a polgármester csak akkor terjeszthet a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(4) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei:

-önkormányzati rendeletalkotás

-törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás

-a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, vállalat, más szervezet (továbbiakban együtt: intézmény) alapítása, vezetőik kinevezése

-megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozásról

-helyi népszavazás kiírása

-önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek adományozása

-gazdasági program és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása

- a településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása

-a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitel felvétele

-kötvénykibocsátás, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása

-önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás

-közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítása

-Alkotmánybíróságnál eljárás kezdeményezése

-felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az esetekben, melyekben a törvény az Önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő

-népi ülnökök megválasztása

-állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti

-a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. szerint a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal összefüggő hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés

-amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

(5) A képviselő-testület átruházott hatáskörei:

- normatív lakásfenntartási támogatás,

- átmeneti segély,

- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

- temetési segély

körében a döntési jogkört a polgármester gyakorolja,

- a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat a polgármester látja el,

- az önkormányzati tulajdonú helyiségek bérletéről szóló 9/2001.(IX.14.) rendelet 5. § (1) bekezdésében megjelölt IV. kategóriában felsorolt helyiségek kiadásáról a polgármester dönt.,

- az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérének megállapításáról, a használati díj mértékéről és a lakbér megfizetésének támogatásáról szóló 7/1999.(VI.01.) rendelet 1. számú melléklet IV. kategóriába tartozó lakások esetén a kiadásról a polgármester dönt.

4. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének indítványára vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. A képviselők vagy a bizottság indítványára kért ülést a polgármester a kérelem benyújtásától számított tíz napon belül köteles összehívni.

(2) A képviselőtestület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. A polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök jogosult összehívni az ülést. A meghívókat az előterjesztésekkel együtt az ülés előtt legalább 5 – rendkívüli ülés előtt 2- munkanappal korábban meg kell küldeni. A polgármester által megindokolt rendkívüli, halasztást nem tűrő, azonnali döntést igénylő esetekben az előterjesztések megküldésnek határidejére vonatkozó szabálytól el lehet térni. Az eltérés okát a polgármester a napirend elfogadása előtt a Képviselő-testület elé terjeszti és az dönt arról, hogy a kérdést felveszi-e napirendre. A meghívó és az előterjesztések a képviselők írásbeli kérésére elektronikus úton küldendő ki.

(3) A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a község civil szervezeteinek működését.

(4) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor - ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele –, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás közérdeket sértene. Zárt ülés elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(5) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló, a jegyző és megbízottja, továbbá meghívása esetén az érintett, és a szakértő vesz részt.

(6) A képviselő-testület ülésein napirend előtt a polgármester tájékoztatót tart az előző ülésszak óta történt eseményekről, az általa tett intézkedésekről, és a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról.

5. § (1) A képviselő-testület döntéseit ( határozat, rendelet ) nyílt szavazással hozza. Rendeleteit a községi hirdetőtáblákra történő kihelyezéssel hirdeti ki. A rendeleteket Abaliget honlapján is közzé teszi. A rendeletekről jegyzék készül.

(2) A határozatoknak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős személy megnevezését és a határidő megjelölését. A határozatokról jegyzék készül. A határidő lejártával a felelősnek rendszeresen tájékoztatnia kell a képviselő-testületet a végrehajtás állásáról.

(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Minősített többség esetén a megválasztott képviselők több mint a felének egybehangzó szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) Minősített többség szükséges a rendeletalkotás, az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozáshoz, intézmény alapításához, továbbá a képviselő kizárásához, valamint a zárt ülés elrendeléséhez.

(6) A képviselő-testület egyszerű többséggel névszerinti szavazásról dönthet, mely úgy történik, hogy a jegyző betűrendben egyenként mondja a képviselők nevét, majd a képviselő „igen”-nel, „nem”-mel szavaz vagy tartózkodik. Név szerinti szavazást kell tartani minősített többséggel: a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlatásáról szóló döntés esetén.

(7) A képviselő-testület ülésein jelen lévő hallgatóság tagjai a polgármester engedélye alapján, a napirendhez kapcsolódóan bármely tárgyban szót kaphatnak, ha kérnek.

(8) A képviselő-testület ülésein az előterjesztések vitája során egy képviselőnek egy témában 2 perces hozzászólásra van lehetősége.

(9) A képviselő-testületi üléseken, amennyiben az ülés a 2 órás időtartamot meghaladja, a polgármester 10 perc szünetet rendel el.

(10) A képviselő-testület üléseiről tartalmi jegyzőkönyv készül. A felszólaló az általa fontosnak tartott hozzászólás/ vagy annak egy része esetén kérheti a szó szerinti jegyzőkönyvezést.

(11) A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei alapján készült összefoglalók Önkormányzati Hírlevél formájában felkerülnek Abaliget honlapjára.

6. § A képviselő-testület a helyi kitüntetésekről és elismerő címek alapításáról, adományozásának rendjéről külön rendeletet alkot.

7. § A képviselő-testület meghatározza a polgármester munkarendjét és dönt a polgármester tiszteletdíjáról az érvényes jogszabályok alapján. A munkarendet a 2. számú függelék tartalmazza.

8. § A képviselő-testület évente egy alkalommal köteles közmeghallgatást tartani. A közmeghallgatás idejéről, helyéről és a tárgykörökről a lakosságot a közmeghallgatás előtt 15 nappal a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A képviselő-testület évente legalább egy falugyűlést köteles tartani.

9. § A képviselő-testület éves munkatervet és munkaprogramot készít. Előkészítése a képviselők javaslatainak figyelembe vételével a polgármester és a jegyző feladata. Az éves munkatervet a képviselő-testület tárgyév február 15. napjáig megtárgyalja és elfogadja.

10. § - a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit,

- a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,

- megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

- köteles részt venni a képviselő-testület munkájában,

- segíti a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,

- a tudomására jutott információkat (hivatali, szolgálati stb.) megőrzi,

- olyan magatartást tanúsít, amely nem összeférhetetlen a képviselői megbízatással.

11. § (1) A képviselő-testület az összeférhetetlenség megállapítására, a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére 3 tagú Összeférhetetlenségi –vagyonnyilatkozat tételi bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság a polgármesternél kezdeményezett összeférhetetlenséget kivizsgálja és 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

(3) A bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát.

(4) A bizottság tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.

12. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselőtestület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható-, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

(2) A képviselő-testület állandó, és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot meghatározott időre vagy feladatelvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A bizottságok taglétszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

13. § (1) A képviselő-testület a bizottságok létszámáról, összetételéről, feladatköréről a megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselő indítványára azt módosíthatja.

(2) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

14. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három munkanappal kézhez kapják.

(2) A bizottságot tíz napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármesterek, valamint a bizottsági tagok egyharmadának napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(3) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottság tagjainak több mint a fele jelen van.

(4) A bizottságok tervezett üléseikről és napirendjükről a képviselőket tájékoztatni kötelesek.

(5) A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre vonatkozó szabályok az SZMSZ-ben foglaltak szerint a bizottságra is vonatkoznak.

(6) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni.

(7) A bizottság konkrét témakörben külső szakértőt is igénybe vehet. A szakértők megbízásáról és a szakértői díj elszámolásáról a bizottság elnökének javaslata alapján a jegyző gondoskodik.

(8) A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendről a polgármestert és az alpolgármestert, valamint a jegyzőt legalább két munkanappal korábban értesíteni kell.

(9) A bizottság a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben általában egyszerű szótöbbséggel dönt.

(10) A bizottság határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(11) A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt a képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.

(12) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott személy.

(13) A bizottsági döntések végrehajtásához, továbbá működésükhöz szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző gondoskodik.

(14) A bizottság üléséről emlékeztető - kivételesen az adott bizottság elnökének kérésére szó szerinti jegyzőkönyv - készül, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

15. § Az önkormányzat a helyi cigány kisebbség működését az Abaligeti Önkormányzat 1/1 tulajdonában álló, Abaliget, Kossuth u. 80. szám alatti helyiség Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére való biztosításával, valamint a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátásával és az ezzel járó költségek viselésével segíti elő.

16. § (1) A polgármester ezen tisztségét főállásban tölti be.

(2) Feladatai:

- képviseli a község érdekeit,

- képviseli az önkormányzatot,

- összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

- az önkormányzat számára meghatározott feladatok végrehajtását irányítja és összehangolja,

- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,

- az önkormányzati gazdálkodás körében rendkívüli esemény bekövetkeztekor szolgáltatás igénybevétele és anyagbeszerzés körében 500 ezer Ft értékhatárig önállóan dönt

- gyakorolja a nem testületi hatáskörbe tartozó munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

- a körjegyzőségi szerződésben foglaltak szerint részt vesz a körjegyzőség irányításában,

17. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el a feladatait. A polgármester helyettesítésének idején valamennyi polgármesteri feladatot ellát.

(3) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg. Egyéb feladatai különösen:

-kapcsolatot tart a lakossággal

-kapcsolatot tart a társadalmi szervezetekkel

-előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe utalt személyi döntéseket

-ifjúsági összekötő

-kapcsolatot tart az önkormányzat által fenntartott intézményekkel.

18. § Abaliget Önkormányzatának és szerveinek szakmai és adminisztratív kiszolgálását, valamint a községben keletkező államigazgatási hatósági ügyek intézését Orfű, Abaliget, Husztót és Kovácsszénája Községek Körjegyzősége látja el a körjegyzőségi szerződésben foglaltak szerint. Abaliget községben a körjegyzőségnek állandó ügyintézési helye működik.

19. § (1) A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak.

(2) A társulás nem sértheti a résztvevő önkormányzati jogait.

(3) Törvény a társulási megállapodás egyes feltételeit meghatározhatja.

20. § (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.

(2) A helyi népszavazás

a)érvényes, ha a választópolgárok több, mint a fele szavazott, és

b)eredményes, ha a szavazóknak több, mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

(3) A helyi népszavazás eljárási szabályaira a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

20/A. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:

(2) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:

20/B. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezte.

20/C. § A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben a helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.

20/D. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A választópolgárok 10%-a a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok 10%-a indítványozott.

21. § (1) Az Önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az Önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

22. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, melyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. A vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.

(4) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát képezik: közutak, közterek, járdák, sportpálya és az Önkormányzat vagyonrendeletének mellékletében felsorolt ingatlanok.

(5) Az önkormányzati törzsvagyon teljes körű felsorolását helyrajzi számokkal az Önkormányzat vagyonrendeletének melléklete tartalmazza.

(6) Az Önkormányzat forgalomképes vagyonát képezi mindazon vagyon, melyek nem esnek a (4) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás alá.

23. § (1) Az Önkormányzatot – az Ötv.- ben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

(2) A képviselő-testület az Önkormányzat tulajdonát köteles a jó gazda gondosságával kezelni, a tulajdont állagában megóvni, lehetőség szerint gyarapítani.

(3) A képviselő-testület által jóváhagyott megállapodásokról jegyzék készül.

24. § (1) Az Önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás útján gondoskodik.

25. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti Abaliget Község Önkormányzat Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 16/2007. (VI.29.) rendelete és annak módosításáról rendelkező 21/2007.(IX.28.) rendelete.

(2) A rendelet kihirdetése napján lép életbe. A kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.