1. § A 12/2002.(Xll.06.) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt,építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani,helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.”

2. § A rendelet 2. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. §(1)E rendelet alkalmazásában:

a)Épületszélesség:

aa)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

ab)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

b)Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

c)Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

(2) Értelmező rendelkezések

a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba)irányadó telekhatár

bb)megszüntető jel

bc)tervezett utak tengelyvonala

c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően szabad. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő épületet keresztez:

ca)A meglévő épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetők, az épület felújítható.

cb)Bővítés esetén (kivéve a tetőtér beépítést és a szint ráépítést) a bővítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni.

cc)Új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építményből a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésőbb a használatbavételig el kell bontani.

d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a Petőfi utcában a telek keleti oldalhatárára, egyéb utcákban a telek nyugati oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.”

3. § (1) A rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)Az építészeti tervek elkészítése

a)IG-1 jelű építési övezetben, a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében geotechnikai dokumentáció

b)a szabályozási terven lehatárolt, várhatóan magas talajvízállású területeken építés-hidrológiai dokumentáció alapján történhet.”

(2)A rendelet 3. § (2) bekezdése hatályát veszti.

4. § (1) A rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(1)Az építésügyi hatósági engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

a)Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén az ST, TV-1, TV-2, ÜÜ-2, Knti-1 és Knti-2 jelû építési övezetekben az építési engedélykérelemhez az építési övezeti előírások figyelembevételével a terület térhatároló és belsõ növényesítését

meghatározó, ezirányú jogosultsággal rendelkező tervező által készített kertépítészeti tervet kell csatolni.

b)A tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 300 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott, ezirányú jogosultsággal rendelkező tervező által készített látványtervet is kell készíteni.”

(2) A rendelet 4. § (2) bekezdése hatályát veszti.

5. § A rendelet 5. §-a hatályát veszti.

6. § (1) A rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

Beépítésre szánt területen a külön jogszabályban rögzített határidőre a következő közművek kiépítését kell biztosítani:

a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás

b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás

c)közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás

azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó

d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés”

(2) A rendelet 7. § (2) és (4) bekezdése hatályát veszti.

7. § (1) A rendelet 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következők:

a)Az „FL-K” és „Lf-K” jelû építési övezet

aa)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

ab)legkisebb telekterület 800 m2

ac)legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség 14 m / 35 m

ad)beépítési mód oldalhatáron álló

ae)legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2

af)legnagyobb építménymagasság 5,00 m, ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon

ag)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon

ah)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ai)az utcai telekhatártól számított 50 m-es területsáv építhető be, amennyiben ez az érték a telek paraméterei miatt nem teljesíthető, a legkisebb hátsókert 6 m

aj)zöldfelületi mutató min. 40%

ak)Az építési övezetben magastető építendő 35-45 fokos hajlásszöggel, a tetőgerinc iránya az utcában kialakult állapothoz igazodjon A tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

al)épületszélesség legfeljebb 8,50 m

am)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,50 m - 1,80 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

(2) A rendelet 8. § (4) c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető.”

(3) A rendelet 8. § (4) d1) alpontja és e) pontja hatályát veszti.

(4) A rendelet 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)A gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetben lévő, valamint helyi egyedi védelem alatt álló építmények valamennyi homlokzatán tilos.”

8. § (1) A rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)Az „KEL-1” jelű építési övezet

aa)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető, 1 db épületben elhelyezve

ab)legkisebb telekterület 1200 m2

ac)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

ad)beépítési mód szabadonálló

ae)legnagyobb beépítettség 20%, de legfeljebb 250 m2

af)legnagyobb építménymagasság 5,00 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg

ag)legkisebb előkert 5 m

ah)legkisebb oldalkert 5 m

ai)legkisebb hátsókert 6 m

aj)zöldfelületi mutató min. 60%

ak)Az építési övezetben magastető építendő 35-45 fokos hajlásszöggel. A tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

al)épületszélesség legfeljebb 8,50 m

am)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,00 m - 1,50 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

b)Az „KEL-2” jelű építési övezet

aa)építési telkenként legfeljebb 4 lakás építhető, 1 db épületben elhelyezve

ab)legkisebb telekterület 1200 m2

ac)legkisebb utcai telekszélesség 28 m

ad)beépítési mód szabadonálló

ae)legnagyobb beépítettség 20%, de legfeljebb 400 m2

af)legnagyobb építménymagasság 5,00 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg

ag)legkisebb előkert 5 m

ah)legkisebb oldalkert 5 m

ai)legkisebb hátsókert 6 m

aj)zöldfelületi mutató min. 60%

ak)Az építési övezetben magastető építendő 30-40 fokos hajlásszöggel. A tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

al)épületszélesség legfeljebb 8,50 m

am)A közterületi telekhatárra területegységenként vagy épített jellegű, áttört, 1,00 m - 1,50 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy 1,00 m - 1,50 m magas élősövény telepítendő és tartandó fenn.”

(2) A rendelet 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)A gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetben lévő, valamint helyi egyedi védelem alatt álló építmények valamennyi homlokzatán tilos.”

10. § (1) A rendelet 11. § (3) a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

„a)A „Gksz” jelû építési övezet

aa)legkisebb telekterület 1500 m2

ab)legkisebb utcai telekszélesség 18 m

ac)beépítési mód szabadonálló

ad)legnagyobb beépítettség 60%

ae)legnagyobb építménymagasság 6,50 m

af)legkisebb elõkert 5 m

ag)legkisebb oldalkert 6 m

ah)legkisebb hátsókert 6 m

ai)zöldfelületi mutató min. 20%

aj)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,80 m – 2,00 m magas kerítés építendő.”

(2) A rendelet 11. § (5) bekezdése hatályát veszti.

11. § (1) A rendelet 12. § (3) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a)Az „IG-1” jelű építési övezet

aa)legkisebb telekterület 1500 m2

ab)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

ac)beépítési mód szabadonálló

ad)legnagyobb beépítettség 40%

ae)legnagyobb építménymagasság 6,50 m

af)legkisebb előkert 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 5 m-re építendők

ag)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ah)legkisebb hátsókert 6 m

ai)zöldfelületi mutató min. 30%

aj)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,80 m – 2,00 m magas kerítés építendő.”

(2) A rendelet 12. § (6) bekezdése hatályát veszti.

12. § (1) A rendelet 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)Az „ÜÜ-1” jelű építési övezet üdülőtábor, kemping céljára

aa)legkisebb telekterület 3000 m2

ab)beépítési mód szabadonálló

ac)legnagyobb beépítettség 20%

ad)legnagyobb építménymagasság 6,50 m

ae)legkisebb elõkert 3 m

af)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ag)legkisebb hátsókert 3 m

ah)zöldfelületi mutató min. 60%

ai)A tetőhéjalás magastető esetén égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag, síkpala, vagy természetes színű fémlemez fedés legyen.

aj)A közterületi telekhatárra legfeljebb 1,80 m magas élősövény telepítendő, vagy a közterület felől növényzettel takart, legfeljebb 1,80 m magas áttört kerítés építendő.

(2) A rendelet 13. § (3) bekezdése hatályát veszti.

13. § (1) A rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A terület övezeti tagozódását a szabályozási tervlap tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)A „HÜ-1” jelű építési övezet üdülőtábor, kemping céljára, ahol kizárólag üdülőépületek helyezhetők el

aa)legkisebb telekterület 240 m2

ab)legkisebb utcai telekszélesség 12 m

ac)beépítési mód oldalhatáron álló

ad)legnagyobb beépítettség 15%, de legfeljebb 120 m2

ae)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg

af)legkisebb előkert a kialakult utcaképhez igazodjon

ag)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

ah)legkisebb hátsókert 5 m

ai)zöldfelületi mutató min. 60%

aj)Magastető építendő legfeljebb 42 fok hajlásszöggel, a tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

ak)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,0-1,5 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával, vagy 1,0-1,5 m magas élősövény telepítendő és tartandó fenn.

b)A „HÜ-2” és „Üh-2” jelű építési övezet, ahol kizárólag üdülőépületek helyezhetők el

ba)építési telkenként legfeljebb 1 épület építhető

bb)legkisebb telekterület 400 m2

bc)legkisebb utcai telekszélesség 18 m

bd)beépítési mód szabadonálló

be)legnagyobb beépítettség 15%, de legfeljebb 120 m2

bf)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezt az értéket a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg

bg)legkisebb előkert a Rózsadomb és az Akácdomb területén a kialakult utcaképhez igazodjon, egyebekben 5 m, ahol az utcai építési vonal az utcai telekhatártól legfeljebb 8 m-re lehet

bh)legkisebb oldalkert a Rózsadomb és az Akácdomb területén OTÉK szerint, egyebekben 3,5 m

bi)legkisebb hátsókert a Rózsadomb és az Akácdomb területén 2 m, egyebekben 6 m

bj)zöldfelületi mutató min. 60%

bk)Magastető építendő legfeljebb 42 fok hajlásszöggel, a tetőhéjalás égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen.

bl)A közterületi telekhatárra 1,0-1,5 m magas élősövény telepítendő és tartandó fenn.

(2) A rendelet 14. § (3) bekezdése hatályát veszti.

14. § (1) A rendelet 15. § (1) a)-d) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) A „Kb” jelű építési övezet, a barlang és környéke

aa)legkisebb telekterület 5000 m2

ab)beépítési mód szabadonálló

ac)a kialakult beépítettség 240 m2, ami csak a szabályozási terven jelölt építési helyen belül, legfeljebb 100 m2 beépített alapterülettel növelhető

ad)legnagyobb építménymagasság 4,50 m

ae)zöldfelületi mutató min. 60%

af)a tetőhéjalás síkpala, égetett agyagcserép, vagy természetes színû fémlemez fedés legyen

ag)kerítés nem építhető

b)Az „ST” jelű építési övezet strand céljára

ba)legkisebb telekterület 30.000 m2

bb)beépítési mód szabadonálló

bc)legnagyobb beépítettség 5%

bd)legnagyobb építménymagasság 5,50 m

be)legkisebb előkert 0 m, az építmények jegypénztár és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatártól legalább 10 m-re építendők

bf)legkisebb oldalkert 10 m

bg)legkisebb hátsókert 10m

bh)zöldfelületi mutató min. 40%, ezen belül az építési övezet lakóterület felé néző (keleti) telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 10 m széles, szaktervező által kiválasztott, többszintes növényállományból álló zöldsáv telepítendő és tartandó fenn

bi)A közterületi telekhatárra épített jellegű, áttört, 1,8-2,0 m magas kerítés építendő a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával.

(2) A rendelet 15. § (1) g)-h) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

„g)A „Knti-1” jelű építési övezet nagy telekigényű intézményi funkciók elhelyezésére szolgál, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

ga)legkisebb telekterület 3000 m2

gb)beépítési mód szabadonálló

gc)legnagyobb beépítettség 20%

gd)legnagyobb építménymagasság 5,50 m

ge)legkisebb elõkert 10 m

gf)legkisebb oldalkert 10 m

gg)legkisebb hátsókert 10m

gh)zöldfelületi mutató min. 60%

gi)A terület a beépítést megelőzően feltöltendõ. A feltöltés talajmechanikai szakvéleményen alapuló tereprendezési terv alapján történhet, amelyben foglalkozni kell a várhatóan magas talajvízállással, és a területre érkező csapadékvizek szakszerű elvezetésével is.

15. § (1) A rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A rendelet 16. § (3) bekezdése hatályát veszti.

(3) A rendelet 16. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10)Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) a Abaliget község belterületén nem helyezhető el.”

16. § A rendelet 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § Erdőterület

(1) A település erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „E-1” jelű, és egészségügyi-szociális rendeltetésű- „E-2” jelű erdők.

(3) Építmények elhelyezése gazdasági rendeltetésű és egészségügyi-szociális rendeltetésű erdőterületen

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelõ funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

a)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, a fő funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy az engedélyezett vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a külön jogszabályban rögzített határidőre biztosított legyen.

b)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

c)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

d)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

e)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ea)az épület földszintes legyen

eb)legnagyobb építménymagasság 7,0 m

f)A fõ funkcióhoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

fa)legnagyobb építménymagasság 5,0 m

fb)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

(4) A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a

meglévő erdőtömbök lehetõség szerint a jövőben is megtartandók.

(5) Állandó vízfolyás parti sávjának külső szélétől számított 50 m-en belül elhelyezkedő gazdasági rendeltetésű erdőben a körzeti erdőterv előírásainak betartása mellett törekedni kell a folyamatos erdőborítás biztosítására.”

17. § (1) A rendelet 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)Általános előírások

a)A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el

b)A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

c)Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

d)A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.”

(2) A rendelet 19. § (4) e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

ea)Az épületet szabadonállóan, legalább 5 m-es elõkerttel kell elhelyezni.

eb)Az épület földszintes, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg).

ec)Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni.

ed)Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen.

ee)Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.

ef)A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.

(3) A rendelet 19. § (5) c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c)Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

ca)Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

cb)A telek legnagyobb beépítettsége legfeljebb 1500 m2 lehet.

cc)Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg).

cd)Az építés során hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, égetett agyagcserép, nád) kell alkalmazni.

ce)Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű,

35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen.

cf)Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.

cg)A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.

18. § A rendelet 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)A „VT-2” jelű övezet a tavak területe, ahol a vízkárelhárítási, a vízi sport és asporthorgászás célját szolgáló közösségi létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a)szabadonálló beépítési mód

b)1 épület, 3%, de legfeljebb 200 m2 beépített alapterülettel

c)legfeljebb 4,5 m építménymagasság

d)32-45 fok hajlásszögű magastetővel fedett épület égetett agyagcserép, vagy nád héjalással

e)legalább 10 m-es elő-, oldal- és hátsókert”

19. § A rendelet 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját a 3. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény,és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.”

20. § (1) A rendelet 23. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen található természeti értékeket a 4. melléklet sorolja fel és a szabályozási terv határolja le.”

(2) A rendelet 23. § (3) bekezdése hatályát veszti.

21. § A rendelet 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § A környezet védelme (a vonatkozó jogszabályok felsorolását az 1. függelék tartalmazza)

(1) Általános követelmények

a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

c)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások

megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.

e)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek

megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

f)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

g)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

h)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

i)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

j)Új jelentős bűzös tevékenység létesítése esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

k)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

l)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. A betartandó legkisebb telepítési távolságokat a telekhatárok és a növények között a 2. függelék tartalmazza.

(2) Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a légszennyezőanyag terhelésre vonatkozó határértékek

b)Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c)A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.

d)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

e)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az elõírt zajterhelési határértékek

teljesülését.

f)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe

vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén elõírni.

g)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységbõl eredõ együttes zaj nem haladhatja meg az elõírt határértékeket.

(3) Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Abaliget a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan és a sérülékeny vízbázisra tekintettel kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet

c)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni.

e)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok elõírásai szerint.

f)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

g)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

h)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

i)A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

j)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek esetén a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.”

22. § A rendelet 25. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét tűzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteit.”

23. § A rendelet 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés,egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.”

24. § A rendelet 27. §-a hatályát veszti.

25. § A rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § Sajátos jogintézmények

Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

(1)Elővásárlási jog

Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 6. mellékletben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

(2) Településrendezési kötelezések

a)Beépítési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 3. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott leírt időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.

b)Beültetési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 3. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen az ott leírt időtartamon belüli beültetési kötelezettséget ír elő.”

26. § (1) A rendelet 1. melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

(2) A rendelet kiegészül e rendelet 2.-4. mellékletével.

27. § (1) A rendelet 1. függeléke helyébe e rendelet 1. függeléke lép.

(2) A rendelet kiegészül e rendelet 2.-3. függelékével.

28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően – ügyfél kérelmére a folyamatban lévő ügyekben - kell alkalmazni.