Abaliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(VII.14.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 12/2002.(XII.06.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2014. 07. 23- 2014. 07. 23Abaliget Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(VII.14.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 12/2002.(XII.06.) önkormányzati rendelet módosításáról1
Abaliget Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következõket rendeli el:
ÚJRASZABÁLYOZÓ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A 12/2002.(XII.06.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban R) 2. § (2) c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendõ. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévõ telket keresztez, a telket érintõ telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követõen történhet. Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévõ épületet keresztez:
ca)A meglévõ épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetõk, az épület felújítható.
cb)Bõvítés esetén (kivéve a tetõtér beépítést és a szint ráépítést) a bõvítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni.
cc)Új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építménybõl a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésõbb a használatbavételig el kell bontani.”
(2) A R 2. § (2) e) ed) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„ed)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem növelhetõ. Bontásból eredõ új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ értéket kell figyelembe venni.”
2. § A R 3. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1)Geotechnikai követelmények
a)Az IG-1 jelû építési övezet területe veszélyes környezetnek minõsül. Az építészetimûszaki dokumentáció részét képezõ geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai
kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.
b)A szabályozási terven lehatárolt, várhatóan magas talajvízállású területek veszélyes környezetnek minõsülnek. Az építészeti-mûszaki dokumentáció részét képezõ geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.”
3. § A R 7. § (3) b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„b)Lejtõs, csúszásveszélyes terepen (lehatárolást ld. V-2 tervlapon) terepszint alatti építmény csak geotechnikai jelentés alapján létesíthetõ.”
4. § A R 8. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2)Falusias lakóterületen az OTÉK 14. § szerinti rendeltetésû épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetõk el.”
5. § A R 9. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2)Kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. § szerinti rendeltetésû épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetõk el.”
6. § A R 10. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2)A területen az OTÉK 16. § szerinti rendeltetésû épületek és az OTÉK 1. számú mellékletének 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetõk el.”
7. § A R 11. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2)Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § szerinti rendeltetésû épületek helyezhetõk el.”
8. § A R 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(2)A barlang és a tervezett strand közötti zöldterület egészére vonatkozóan az egyes funkciók arányos térbeli elhelyezése érdekében az építésügyi hatósági eljárásoktól függetlenül kertépítészeti programtervet kell készíteni.
(3)Meglévõ zöldterületek felújítása, illetve tervezett zöldterületek kialakítása az építésügyi hatósági eljárásoktól függetlenül csak kertépítész szaktervezõ által készített tervek alapján történhet.”
9. § A R 18. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3)Építési lehetõségek gazdasági rendeltetésû és egészségügyi-szociális rendeltetésû erdõterületen A területen bármilyen építmény csak az erdõ rendeltetésének megfelelõ funkcióval, az OTÉK 28. § szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33. § figyelembevételével helyezhetõ el a következõ elõírások betartása
mellett:
a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elõ-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
ca)az épület földszintes legyen
cb)legnagyobb épületmagasság 7,0 m
d)A fõ funkcióhoz kötõdõ lakó-, vagy egyéb szállásjellegû épület
kialakításának feltételei:
da)legnagyobb épületmagasság 5,0 m
db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m
e)Tájképvédelmi területen található erdõben csak az erdõ- és
vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetõk el a természeti értékek sérelme nélkül.”
10. § (1) A R 19. § (4) d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„d)A 2000 m2-t meghaladó területû telken építmény az OTÉK 29. § és 33. § figyelembevételével, de gazdasági épület esetében legfeljebb 90 m2, lakóépület esetében legfeljebb 150 m2 beépített alapterülettel építhetõ.”
(2) A R 19. § (5) b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„b)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan mûvelési ágához kötõdõ funkcióval, az OTÉK 29. § (3) és (4) szerinti területû telken és beépítettséggel, az OTÉK 33. §-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhetõ el.”
11. § A R 22. § (1) c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„c)A mûemlékek és mûemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelmérõl szóló jogszabályok szerint kell eljárni.”
12. § A R 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„24. §(1)Általános követelmények
a)A beruházások megvalósítása, meglévõ tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenõrzése, a környezetvédelmi elõírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok elõírása szerint.
b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének elõfeltétele a közmûvesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvízelvezetõ hálózat kiépítésére, illetve a meglévõ övezetek területein a közmûvek megvalósításáig szakszerû közmûpótló (pl. zárt gyûjtõ) betervezése és kivitelezése kötelezõ. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetõsége esetén az ÉME engedéllyel és a CE
megfelelõségi jelöléssel rendelkezõ szennyvízkezelõ berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.
c)A csapadékvíz elvezetésérõl vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az elsõ fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az elõírásoknak megfelelõ védõsáv fennmaradását biztosítani kell.
e)Tilos a környezeti levegõ olyan mértékû terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegõ bûzzel való terhelése.
f)A telkek területének az övezeti elõírásokban meghatározott részét
zöldfelületként kell kialakítani.
h)A település fejlesztése során elõnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(2)Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák
üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési
követelményeket, határértékeket (levegõ, élõvíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).
(3)Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi,
természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhetõ legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Erdõterületeket érintõ beruházások során az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és
az erdõgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni.
c)Beruházások megvalósítása során a termõföldrõl és a termõföld védelmérõl szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni.
d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelmérõl szóló jogszabályoknak megfelelõen kell a vízügyi hatóság elõírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”
13. § A R 25. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„25. §(1)Az épületek közötti tûztávolság megfelelõségének szabályozását, a tûzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetõségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.
(2)Az építmények építészeti-mûszaki tervezése során a tûzvédelmi mûszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelõ jogosultsággal rendelkezõ természetes személy által készített tûzvédelmi mûszaki leírásba, tûzvédelmi dokumentációba kell foglalni.”
14. § A R 3. melléklete helyébe a következõ rendelkezés lép:„3. melléklet a 12/2002.(Xll.06.) Önkormányzati rendelethez RÉGÉSZETI VÉDELEM NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELÕHELYEK
Abaliget, Abaligeti-barlang
Lelõhely-azonosító: 20055
Hrsz.: 227/2
Abaliget, Cseppkõbarlangtól nyugatra lévõ lejtõ
Lelõhely-azonosító: 21313
Hrsz.: 227/2, /4, /5, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 241
Abaliget, Templomkert
Lelõhely-azonosító: 20058
Hrsz.: 47, 62, 63, 66, 67, 68, 69, 70”
15. § A R 1. függeléke helyébe a következõ rendelkezés lép:
„1. függelék a 12/2002.(Xll.06.) Önkormányzati rendelethez A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
(1) Általános követelmények
a) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelõ és egyes szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl és a bejelentés szabályairól szóló 50/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
b) A felszín alatti vizek védelmérõl szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levõ települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelõségi jelöléssel rendelkezõ szennyvízkezelõ berendezés létesítéséhez és használatbavételéhez nem kell vízjogi engedély.
c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
d) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
e) Az elõírásokat jelenleg a levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
f) A hulladékok gyûjtésére, elhelyezésére a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény és ennek végrehajtási rendeletei vonatkoznak.
g) A környezeti zaj és rezgés elleni védelemre a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm.rendelet elõírásai vonatkoznak.
(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegõ védelmérõl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülõ jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegõterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegõterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyezõ források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenõrzésérõl és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenõ hõteljesítményû tüzelõberendezések légszennyezõ anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirõl a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
b) Az élõvízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezõanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyezõ anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrõl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrõl és a szennyezések mérésérõl szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthetõ, illetve üzemeltethetõ, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az elõírt zajterhelési határértéket a zajtól védendõ területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
e) Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezõ felújítás, korszerûsítés esetén az érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVMEüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
f) Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezõ felújítás, korszerûsítés esetén az érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVMEüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
g) Épületek zajtól védendõ helyiségeiben az épület rendeltetésszerû használatát biztosító különbözõ technikai berendezésektõl és az épületen belõl vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
b) Erdõterületeket érintõ beruházásokra az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet elõírásai vonatkoznak. c) Az elõírásokat a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény és a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendõ továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet. d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.”
KIEGÉSZÍTÕ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
16. § A R 19. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7)Az „M-K1” jelû övezet
a)Az övezetben az OTÉK 33. § figyelembe vételével gazdasági épület és a mezõgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegû épület, falusi szálláshely építhetõ.
b)A kialakítható telek legkisebb területe 3000 m2, szélessége 25 m.
c)A megengedett legnagyobb beépítettség 3%, de épületenként legfeljebb 150 m2 beépített alapterület. d)A beépítési mód szabadon álló. e)Az épületeket legalább 5 m-es elõkert, OTÉK szerinti oldalkert és legalább 6 m-es hátsókert megtartásával kell elhelyezni. f)A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m (a megengedett maximumot a homlokzatok magassága egyenként sem haladhatja meg) g)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.”
17. § A R a következõ 7. melléklettel egészül ki:
„7. melléklet a 12/2002.(Xll.06.) Önkormányzati rendelethez 7A. „V-1” RAJZSZÁMÚ SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS MÓDOSÍTÁSAI 7B. „V-2” RAJZSZÁMÚ SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS MÓDOSÍTÁSAI”
HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÕ RENDELKEZÉSEK
18. § A R 4. § (1) a) pontja, 8. § (1) bekezdése, 9. § (1) bekezdése, 10. § (1) bekezdése, 11. § (1) bekezdése, 12. § (1) bekezdése, 18. § (4) és (5) bekezdése, 19. § (4) e) ef) alpontja, 19. § (4) f) fa) és fb) alpontja, 19. § (5) c) cg) alpontja, 19. § (5) d) da) és db) alpontja, valamint 23. § (3) bekezdése hatályát veszti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
19. § (1) Ez a rendelet 2014. július 23. napján lép hatályba. Elõírásait a hatálybalépést követõen – ügyfél kérelmére a folyamatban lévõ ügyekben - kell alkalmazni.
(2) A rendelet a hatálybalépést követõ napon hatályát veszti.
Az önkormányzati rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2014. július 24. napjával.