Abaliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 25.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről

Hatályos: 2023. 05. 01

Abaliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2023. (IV. 25.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről

2023.05.01.

Abaliget Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. §. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Abaliget Község Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra és a hozzájuk tartozó, nem lakáscélú helyiségekre terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya az Önkormányzattal lakásbérleti jogviszonyban álló, vagy azt létesíteni szándékozó személyekre terjed ki.

2. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadók.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Piaci alapon bérbe adott lakás: A szabadpiaci elvek és a nyereséges önkormányzati gazdálkodás szabályai szerint hasznosított olyan önkormányzati bérlakás, ahol a fizetendő lakbér teljes egészében fedezi a bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségeit, és a lakbér ezen felül tartalmazza az önkormányzat Képviselő-testülete által meghatározott - a tisztes haszon biztosítását szolgáló - nyereséghányadot is.

b) Család: A közös háztartásban életvitelszerűen együtt élő hozzátartozók, illetve közeli hozzátartozók közössége.

c) Közeli hozzátartozó: A Ptk. alapján

d) Hozzátartozó: A Ptk. alapján

e) Élettársak: A Ptk. alapján

f) Félszoba: Az Ltv. alapján

g) Szoba: Az Ltv. alapján

h) Vagyon: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1993. évi III. törvény alapján (továbbiakban: Szoc.tv.)

i) Kereső tevékenység: A Szoc.tv. alapján

j) Jövedelem: A Szoc.tv. alapján

k) Nem minősül jövedelemnek: A Szoc.tv. alapján

l) Összkomfortos lakás: Az Ltv. alapján

m) Komfortos lakás: Az Ltv. alapján

Az önkormányzat tulajdonában álló lakások fajtái

4. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások piaci alapon bérbe adott lakások.

(2) Abaliget Község Önkormányzata tulajdonában álló bérlakásokat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló bérlakások esetében a tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdésben kapott felhatalmazást a rendeletben foglalt korlátozásokkal kell ellátni a hatáskör gyakorlónak.

I. Fejezet

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI, a lakásbérlet létrejötte

6. § Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett lakásokat:

a) alapellátási feladatokat szolgáló, közérdekű lakásigények kielégítésére,

b) és a piaci alapú bérlakásra pályázók részére kell fordítani.

7. § (1) Megüresedett lakás bérletére kérelmet nyújthat be minden magyar és az országban állandó letelepedési, tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi (hontalan) állampolgár.

(2) Piaci alapú bérlakás iránt pályázatot nyújthat be, aki a kaució megfizetését vállalja.

8. § (1) A kaució az önkormányzat bevételét képezi, mely a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén felhasználható:

a) fennálló lakbérhátralék rendezésére,

b) fennálló rezsiköltség-hátralék rendezésére,

c) a lakás megfelelő, rendeltetésszerű átadásához szükséges feltételek biztosítására, amennyiben a bérlő átadáskor ennek nem tesz eleget.

(2) A kaució összege 2 havi bérleti díj. A kaució megfizetése az alábbiak szerint történik:

a) a kauciót a bérlő egy összegben fizeti meg a bérleti szerződés aláírásától számított 3 munkanapon belül az önkormányzat által megadott számlaszámra,

b) amennyiben a bérlő az egyösszegű megfizetésre nem képes, és ezt a tényt a bérlakás iránti igényének benyújtásával egy időben jelzi, úgy a kaució megfizetésének módjáról és idejéről a képviselő-testület dönt.

(3) A szerződéskötést követően befizetett kaució összege az önkormányzat számláján marad akkor is, ha az önkormányzat hibájából a szerződéskötés után a bérlő nem tudja elfoglalni az általa kibérelt lakást. Amennyiben valószínűsíthető, hogy előreláthatólag 30 napig nem lehet beköltözni a bérleménybe, a Polgármesteri Hivatal visszafizeti kérelmező észére a kaució összegét.

9. § A lakás megüresedése, új lakások létesítése esetén a Képviselő-testület dönt arról, hogy a lakás(ok) a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével milyen feltétellel adhatók bérbe.

10. § A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a szerződést kötő felek pontos megnevezését és jellemző alapadatait,

b) a szerződés tárgyának, azaz a lakásnak pontos leírását és alapadatait,

c) a bérleti szerződés létrejöttét, kezdő időpontjának és hatályának (időtartamának) pontos megjelölését,

d) a bérleti díj összegét, s megfizetésének módját, feltételeit,

e) a rezsiköltség megfizetésének módját, feltételeit,

f) a szerződésből következő bérbeadói és bérlői jogokat és kötelezettségeket,

g) a szerződés megszűnésének és megszüntetésének lehetőségeit és következményeit,

h) a bérlakás életvitelszerű használatára vonatkozó rendelkezéseket,

i) a jogviták eldöntésének lehetőségeit.

11. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakást nem lakás céljára csak a Képviselő-testület engedélyével és annak átminősítését követően lehet bérbe adni. Ilyen kivételes indok lehet az önkormányzat érdekeit szolgáló ellátás biztosítása.

(2) Magánszemély részére az (1) bekezdésben megfogalmazott engedélyt kiadni csak akkor lehet, ha állami, önkormányzati, társadalmi szervezet, vagy gazdasági társulat a meghirdetett cél megvalósítására nem jelentkezik.

(3) Bérlő saját maga által használt lakásnak egy részét csak a bérbeadó előzetes írásbeli engedélyével és akkor használhatja más célra, ha az általa – lakásrészben – végzett tevékenység a lakosság alapellátásának kielégítését szolgálja.

(4) A (3) bekezdés alapján kiadott engedély nyomán a bérleti szerződést módosítani kell, vagy új szerződést kell kötni.

(5) A lakásbérleti jog a lakásra, a lakáshoz tartozó egyéb, nem lakáscélú helyiségekre, valamint a közös helyiségekre terjed ki.

II. Fejezet

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A lakás átadása

12. § (1) A bérleti szerződés aláírását követő 15 munkanapon belül a lakást a bérlő részére birtokba kell adni.

(2) A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bérbeadó által meghatalmazott személy és a bérlő is aláír.

(3) A jegyzőkönyv az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv-ben foglalt tartalmi követelmények értelemszerű érvényesítése mellett feltétlenül tartalmazza:

a) a lakás állagára vonatkozó legfontosabb megállapításokat,

b) a lakás-berendezések és tartozékok állapotát, a víz, villanyóra állását,

c) közös udvar, kert használata esetén az új bérlő használati jogosultságának terjedelmét,

d) a lakás rendeltetésszerű használata érdekében a bérlő által vállalt költségek megtérítésének módját, feltételeit,

e) az épülettel és a közös használatra szolgáló helyiségekkel összefüggő – törvényben nem szabályozott – bérbeadó és bérlő által vállalt kötelezettségeket és biztosított jogosultságokat.

(4) A bérlő által jóváhagyólag aláírt leltár-jegyzőkönyv egy példányát minden esetben mellékelni kell a bérleti szerződéshez.

(5) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. A bérlő alkalmas időben a lakásban történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(6) A bérlő kötelezettséget vállal arra, hogy a közüzemi szerződéseket (víz-, villany-, szemétszolgáltatásra) – amennyiben önálló mérőóra rendelkezésre áll – saját nevére megköti, és a szerződéseket bemutatja a bérbeadó képviselőjének. Amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget a bérlő, a bérleti szerződést a bérbeadó jogosult azonnali hatállyal felmondani.

(7) A szerződés megszűnésekor készülő jegyzőkönyvre az (1)-(3) bekezdések rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

13. § A törvény vagy az önkormányzat rendelete a bérbeadó és bérlő jogai és kötelezettségei tekintetében megengedi eltérő tartalmú megállapodás megkötését, a megállapodás tartalmát a bérbeadó határozhatja meg, ha a bérlő a lakás átadásakor vállalja, hogy a lakást rendeltetésszerű használatra maga teszi alkalmassá, a felmerülő költségeit csak bérbeszámítás útján lehet megtéríteni, mely a havi lakbér összegének 50%-ig terjedhet.

14. § (1) A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni az Önkormányzat pénztárába, vagy átutalással.

(2) A bérbeadó legfeljebb két hónapra adhat haladékot, részletfizetés csak a hátralékra engedélyezhető maximum egy éves időtartamra,

(3) A bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(4) A bérlőt és a vele együtt lakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga.

(5) A bérlő kötelessége:

a) az épület folyosó, közös helyiségeknek tisztán tartása,

b) háztartási szemétszállítás költségeinek megfizetése,

c) az udvar, az ingatlan előtti járda- és útszakasz rendszeres tisztántartása az időjárási viszonyoknak megfelelően,

d) több bérlő által lakott egy udvarhoz, kerthez tartozó lakások esetén annak biztosítása, hogy a lakások gépjárművel is zavartalanul megközelíthetők legyenek, illetve az udvar és kert használata arányosan illesse meg a bérlőket,

e) átalakítás korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetében a kölcsönös értesítési kötelezettség, amely a munkák megkezdése előtt legalább 30 nap.

15. § (1) A bérlő saját költségére köteles elvégezni, elvégeztetni a rendeltetésszerű használat során szükségessé váló karbantartási és kisebb javítási munkákat (pl.: kilincsek, csaptelepek, WC tartály hibáinak elhárítása, bojler javítása, stb.).

(2) Bérbeadó gondoskodik az épület szükséges külső tatarozásáról, valamint a főbb szerkezeti elemek karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.

(3) Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hibák kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

16. § A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését.

Jogcím nélküli lakáshasználó

17. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakás jogcím nélküli használója a bérleti jogviszony megszűnésétől a lakás bérbeadó részére történő átadásáig a megállapított lakbér kétszeresét köteles megfizetni.

(2) A lakás jogcím nélküli használója az elhelyezésről maga köteles gondoskodni. A kiköltözés végrehajtását a közjegyzőtől a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 30 napon belül kell kérni a bérbeadónak.

(3) A bérlő özvegye, kiskorú gyermeke a bérlő halála után – kérelemre – legfeljebb fél évig használhatja a lakást, a bérleti szerződésben foglalt feltételekkel, feltéve, hogy a bérlő halálának időpontjában, abban életvitelszerűen lakott. A bérlő özvegye és kiskorú gyermeke a meghatározott időtartam lejártával elhelyezési igény nélkül köteles a lakást elhagyni.

Befogadás lakásba

18. § (1) Az Ltv. 21. § (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat tulajdonába lévő lakásba történő befogadáshoz (csak hozzátartozó, vagy közeli hozzátartozó) a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.

(2) Az írásbeli hozzájárulás megadására a polgármester jogosult az alábbi szempontok figyelembe vételével:

a) a kérelem írásban nyújtható be illetékmentesen,

b) a kérelemben szerepelni kell a befogadni kívánt személy személyi adatinak és a befogadás konkrét okának,

c) az eljárás során meg kell vizsgálni a bérlő és a lakásban jogcímmel tartózkodók számát, elhelyezési körülményeit.

(3) Határozott időre szóló bérleti jogviszony esetén a befogadáshoz szintén a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges. A kérelemben a bérlőnek nyilatkozni kell arról, hogy tudomásul veszi: a bérleti szerződés megszűnése után a befogadott elhelyezéséről a bérlő köteles gondoskodni.

III. Fejezet

A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE

19. § A bérleti szerződés megszűnésének esetei különösen:

a) a Bérlő 2024.03.01. napjáig közölt írásbeli és a szerződés meghosszabbítására vonatkozó egyoldalú nyilatkozata hiányában, a szerződésben meghatározott idő elteltével,

b) ha a bérlemény megsemmisül,

c) ha a Bérlő meghal, és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,

d) ha a Bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti, ha a Bérlő a lakást elcseréli.

IV. Fejezet

A LAKÁSBÉRLET MEGSZÜNTETÉSE

Közös megegyezés

20. § (1) Közös megegyezéssel a bérleti szerződés a határozott idő lejárta előtt bármikor megszüntethető.

(2) A közös megegyezéssel történő megszüntetés feltétele, hogy a bérlőnek a lakásbérletből következően semmiféle köz- és egyéb tartozása a bérbeadó és más közüzemi szolgáltató felé nincs. A bérlő köteles a közműszolgáltatóval szembeni tartozásmentességét igazolni és azt a bérbeadó képviselőjének bemutatni.

21. § Közös megegyezés esetén a felek megállapodásának tartalmát a polgármester köteles írásba foglalni.

22. § A közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a bérlő sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

A felmondás

23. § (1) A bérleti szerződés azonnali hatállyal – a felmondás írásbeli megküldésével – egyoldalúan megszüntethető különösen:

a) bármelyik fél jelen szerződésből fakadó kötelezettséget súlyosan megszegi és azt írásbeli felszólítás kézhezvételét követő 8 napon belül a másik fél nem orvosolja,

b) amennyiben a Bérlő a jelen szerződés rendelkezéseit megsérti,

c) a bérleményt a Bérlő nem a rendeltetésnek megfelelő módon használja,

d) ha a Bérlő a tűrési kötelezettségnek kellő időben nem tesz eleget ha a bérlemény állagvédelmével, rendeltetésszerű használatával kapcsolatban akadályozza a Bérbeadót a szükséges munkák elvégzésében.

(2) Súlyos kötelezettségszegésnek minősül különösen:

a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig, illetve az írásbeli felhívásra sem fizeti meg;

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak;

d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják;

e) a bérlő részére megfelelő és beköltözhető lakást (a továbbiakban: cserelakás) kíván felajánlani.

(3) A bérlő a bérbeadó írásbeli felmondása esetén - kivéve az (2) bekezdés e) pontjában foglalt esetet - sem térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

24. § (1) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

(2) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérbeadó által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a bérbeadó a határidőt követő tizenöt napon belül írásban felmondással élhet.

(3) Ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(4) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(5) A felmondás az (1) és (2) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, a (3) és (4) bekezdés esetében a hónap utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

25. § (1) A bérbeadó az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlőjével határozott időre kötött bérleti szerződést közérdekből írásban felmondhatja.

(2) Közérdekűnek minősül, ha a lakást a bérbeadó

a) át kívánja alakítani,

b) meg kívánja szüntetni,

c) le szándékozik bontani, vagy,

d) szolgálati lakássá kívánja minősíteni.

(3) A szerződés írásban mondható fel, amelyből világosan kitűnik a felmondás oka, időpontja. A felmondás tartalmazza az új bérleti szerződés feltételeit.

A lakbér mértéke, a külön szolgáltatások díja

26. § (1) Abaliget Község Önkormányzatának tulajdonában lévő, piaci alapon bérbe adott lakásainak bérleti díja 500,-Ft/m2/hó.

(2) Az Önkormányzat 7678 Abaliget, Kossuth u. 87. sz. alatti ingatlanán található lakás fűtése után – a bérleti díjon felül – fűtési szezonban (október 15. és április 15. közötti időszakban, illetve ha az időjárás egyéb hónapokban is tartósan fűtést tesz szükségessé) 45.000,-Ft /hó fűtési hozzájárulást kell fizetni.

(3) A lakáshoz tartozó egyéb, nem lakáscélú helyiségek bérleti díja 100 Ft/m2/hó

(4) A bérbeadó a bérlőt az esedékes, adott évre vonatkozó bérleti díj változásról minden év április 30-ig tájékoztatja levélben. Egyéb, soron kívüli emelés esetén is levélben történik a bérlő értesítése.

A lakások és helyiségek nyilvántartása

27. § (1) Abaliget Község Önkormányzata az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek teljes körű nyilvántartását végzi.

(2) A nyilvántartás a helyi sajátosságoknak és követelményeknek, illetve technikai feltételeknek megfelelve az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a lakások és helyiségek pontos nyilvántartási és műszaki adatait valamint állapotukat,

b) a lakások és helyiségek pontos pénzügyi nyilvántartásbeli és a helyben szokásos forgalomhoz igazodó becsült forgalmi értékét,

c) a lakások és helyiségek bérlőinek adatait,

d) a lakásokra vonatkozó rendelkezési korlátozásokat, (pl. építési-, elidegenítési-, terhelési tilalom; elővételi jog; jelzálogjog, stb.).

(3) A nyilvántartáshoz minden esetben csatolni kell a megkötött bérleti szerződés, illetve az azt módosító szerződés 1-1 példányát, továbbá a szerződés megszűnését alátámasztó írásos dokumentum egy példányát.

28. § (1) Az önkormányzati bérlakások jegyzéke nyilvános adat.

(2) A jegyzékben szereplő valamely lakás megüresedését követően, vagy már azt megelőzően - amennyiben a bérbeadó pontos információkkal rendelkezik a lakás bérbe adhatóságának várható időpontjáról - a bérbeadó a lakás bérleti jogának megszerzésére hirdetményt tesz közzé. A hirdetmény nyilvános közzétételéről a jegyző gondoskodik, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés útján, valamint a honlapon.

(3) A hirdetménynek minimálisan a következő információkat kell tartalmaznia:

a) a bérlakás műszaki jellemzőit,

b) a bérlakás településen és épületen belüli fekvését, pontos címét,

c) a fizetendő lakbér mértékét,

d) a bérlakás megtekintésének lehetséges időpontjait,

e) a megkötendő bérleti jogviszony időtartamát.

A lakásigény benyújtásának szabályai

29. § (1) A megüresedett vagy újonnan épült önkormányzati lakás bérletére igényt nyújthatnak be a polgármesteri hivatalhoz a 8. § és 9. §-ban meghatározottak.

(2) Az igénybenyújtás illetéktől és eljárási díjtól mentes.

(3) Igénybejelentés során a kérelmező nyilatkozik, hogy rendelkezésére áll a kaució összege.

(4) Az igénylők nyilvántartásba vétele nem jelenti a bérbeadói jogok gyakorlásának kötelezettségét, a lakásigény azonnali elbírálására.

(5) Az igénylők nyilvántartásának módszerét, formáját a jegyző határozza meg.

(6) A bérlő kijelölésről a képviselő-testület dönt.

Kedvezményezettek köre

30. § Szolgálati lakás közérdekből annak a 7. § (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek eleget tevő személynek adható bérbe, aki:

a) az önkormányzat és az önkormányzat által működtetett valamely költségvetési szervének dolgozója (függetlenül attól, hogy foglalkoztatására főszabályként a Köztisztviselők, közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénynek, vagy a Munka Törvénykönyvének szabályait kell alkalmazni) vagy

b) a többségi önkormányzati tulajdonban lévő szervezetnél áll munkaviszonyban, vagy munka végzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy

c) a helyi közoktatási, egészségügyi, illetve a szociális feladatok ellátásban vesz részt, vagy

d) a képviselő-testület határozatba foglalt álláspontja alapján a helyi társadalom fejlődését szolgáló jelentős közérdekű tevékenységet lát el a településen.

31. § (1) A 30. §-ban felsorolt esetekben bérleti szerződés a szerződéskötés alapjául szolgáló foglalkoztatási jogviszony, illetve közérdekű tevékenység megszűnésének napján,de legkésőbb a határozott idő lejártával szűnik meg.

(2) A bérleti jogviszony az (1) bekezdésben foglalt megszűnése esetén nem hosszabbítható meg.

32. § A foglalkoztatási jogviszony, illetve a közérdekű tevékenység megszűnését megelőzően is megszűnik a szolgálati lakás bérlőjének bérleti szerződése, ha a bérlő, illetve annak házastársa, élettársa olyan helyi lakásban szerez részbeni vagy teljes tulajdonjogot, amely műszaki állapota és jogi helyzete alapján alkalmas a bérlő és a vele együtt élő személyek beköltözésére. A bérleti szerződés ilyen esetben a tulajdonjog bejegyzésének napján szűnik meg.

33. § A szolgálati lakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül köteles a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

34. § A közérdekből bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető.

Piaci alapon bérbe adott lakás

35. § A képviselő-testület a piaci alapon meghatározott lakbérű lakások esetében olyan lakbért állapít meg, amely fedezi az adott bérlakás üzemeltetésének, fenntartásának és felújításának költségét, és ezen felül tartalmazza a képviselő-testület által meghatározott - a tisztes haszon biztosítását szolgáló - nyereséghányadot is.

36. § A lakásigények elbírálásakor a Képviselő-testület előnyben részesíti:

a) mindenekelőtt a fiatal házaspárokat, ahol legalább az egyik fél 35 év alatti, különösen, ha már gyermeket is nevelnek,

b) azt a nagykorú személyt, aki a kérelem benyújtásakor a falu közigazgatási területén lakó-hellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és legalább két éve életvitel szerűen ott is lakik.

Adatvédelmi rendelkezések

37. § (1) A bérbeadó képviselői kötelesek az önkormányzati lakások bérbeadása során tudomásukra jutott személyi adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelni.

(2) Az önkormányzati bérlakások bérletével kapcsolatos - az érintett állampolgárokra vonatkozó - adatok a statisztikai adatszolgáltatás teljesítése érdekében felhasználhatók.

(3) A statisztikai adatszolgáltatás során a lakások bérletére vonatkozó adatok csak személyazonosító adatok nélkül kerülhetnek felhasználásra.

Záró-és hatályba léptető rendelkezések

38. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati tulajdonú lakások lakbérének megállapításáról a használati díj mértékéről és a lakbér megfizetésének támogatásáról szóló 7/1999. (VI. 1.) önkormányzati rendelet.

(2) A rendelet szabályait a hatálybalépéskor folyamatba lévő ügyekre is alkalmazni kell.

39. § Ez a rendelet 2023. május 1-jén lép hatályba.