1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: ABALIGET Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye: 7678 Abaliget, Kossuth utca 87.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Abaliget Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatala: Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal.

2. § Az önkormányzat jelképe a címer és a zászló.

3. § (1) Az önkormányzat által ellátott alapfeladatokat és a feladatok államháztartási besorolását az 1. melléklet tartalmazza. A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembevételével - a Képviselő-testület - az éves költségvetési rendeletében határozza meg. Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei látják el.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

4. § (1) A Képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja bizottságára, a polgármesterre, a jegyzőre. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyes hatáskörök átruházásáról, illetve annak visszavonásáról bármely képviselő indítványára a képviselő-testület dönt.

5. § (1) Az átruházott hatáskör címzettje az átruházott hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni a Képviselő-testület általános érvényű iránymutatásait.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

6. § A képviselő-testület tagjainak létszáma – a polgármesterrel együtt - : 5 fő.

7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

8. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart, üléseinek tervezett időpontját és napirendjét éves munkatervében határozza meg.

(2) A Képviselő-testület munkaterv szerint tervezett rendes üléseit a Polgármesteri hivatal épületében, tanácstermében tartja, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre is összehívható.

(3) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja.

9. § (1) A munkaterv naptári évre készül és tartalmazza

(2) A munkaterv előkészítéséről a polgármester gondoskodik. A munkaterv elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:

10. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, - akadályoztatása esetén - az alpolgármester hívja össze. A polgármester, valamint az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén, illetve e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület korelnöke (a legidősebb képviselő) látja el.

(2) A képviselő-testület ülésének összehívása írásbeli meghívóval történik, mely tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat az elterjesztő megjelölésével.

(3) A meghívót valamint az írásbeli előterjesztéseket a döntési javaslattal együtt a képviselő-testület tagjai részére írásban postai úton vagy elektronikus formában, e-mail címükre kell megküldeni.

(4) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót és az írásbeli előterjesztést az ülés napját megelőzően, legalább 5 (öt) nappal korábban kell kézbesíteni.

(5) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján vagy honlapján történő kifüggesztésével történő megjelenítésével kell értesíteni.

(6) Képviselő-testület rendkívüli ülését a (Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv) meghatározott esetekben 5 napon belülre össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó inditványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét. A javaslattevőnek a javasolt napirendi ponthoz írásbeli előterjesztést kell csatolnia.

(8) Az indítványt az előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani.

(9) A rendkívüli ülésre az indítványozó által megjelölteket, továbbá a polgármester által szükségesnek tartott személyeket kell meghívni.

(10) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval, elektronikus úton és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(11) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül történő szóbeli meghívással, de a szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását, azonban a 10. § (4) bekezdésében meghatározott határidőtől el lehet tekinteni.

(12) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban mindenképpen igazolni kell.

(13) A közmeghallgatás időpontját és helyét legalább 10 nappal az ülés előtt közzé kell tenni.

(14) A Képviselő-testület rendes ülésére meg kell hívni:

11. § (1) A Képviselő-testület elnöki teendőit a polgármester, - akadályoztatása esetén az alpolgármester - látja el. Mindkét tisztségviselő akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén az elnöki teendőket a korelnök látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha a kizárási ok vele szemben merül fel.

12. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

(4) Az elnök feladata a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása, ennek érdekében az ülésen bármikor felszólíthatja a felszólalót, hogy térjen a tárgyra, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót.

(5) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

13. § (1) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, azt visszavontnak kell tekinteni.

(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.

(4) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület a kérdésben vita nélkül határoz.

14. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. Zárt ülés tartására az Mötv. szabályai az irányadóak.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely polgár részt vehet, azon az ülés elnökének engedélyével kérdést tehet fel, véleményt nyilváníthat. Amennyiben az ülést a hallgatóság megzavarja, a polgármester a rendzavarót vagy adott esetben a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melyhez bármely képviselő és a jegyző tehet módosító, kiegészítő indítványt. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A meghívottak érdekeire tekintettel a napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől a képviselő-testület eltérhet.

15. § (1) Több önkormányzatot érintő, továbbá a közösen fenntartott önkormányzati hivatallal, intézménnyel kapcsolatos ügyek tárgyalása céljából a fenntartó képviselő-testületek együttes ülést tarthatnak.

(2) Együttes ülés tartását bármely önkormányzat kezdeményezheti, a tárgyalandó napirend megjelölésével.

(3) Az együttes ülést a polgármesterek hívják össze, és a helyszín önkormányzatának polgármestere látja el a képviselő-testület ülése elnöki tisztségével kapcsolatos feladatokat.

(4) A képviselő-testület együttes ülésének határozatképességét településenként kell vizsgálni.

(5) A képviselő-testületek együttes ülésén a képviselő-testületek döntését településenként külön kell vizsgálni és az érvényes döntéshez valamennyi települési önkormányzat egybehangzó döntése szükséges.

16. § (1) A képviselő-testület ülésére írásbeli vagy – indokolt esetben - szóbeli előterjesztés készül.

(2) Kizárólag írásbeli előterjesztés készülhet:

(3) Rendkívüli esetben a polgármester előzetes engedélyével kerülhet sor az írásba foglalt előterjesztés és határozati javaslat képviselő-testületi ülésen történő kiosztására, ez esetben azonban kellő időt kell biztosítani az írásos dokumentum áttekintésére

17. § (1) A képviselő-testület bármely tagja az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz, aljegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5 nappal írásban kell benyújtani a polgármesterhez, melynek napirendre tűzéséről gondoskodik.

(3) A szabályszerűen benyújtott interpelláció a napirend része.

(4) A képviselő az írásbeli interpelláció mellett az ülésen az interpellációja tárgyában szóbeli kiegészítést is tehet. A szóbeli interpellációra 5 perc, az arra adott válaszra 5 perc, a viszontválaszra, nyilatkozatra további 2 perc áll rendelkezésre.

(5) Az interpellációra az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(6) Amennyiben az interpelláció megtárgyalására kitűzött időpontban az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpelláció nem tárgyalható. Ebben az esetben az interpelláció tárgyalása elnapoltnak tekintendő, de a válaszadásra nyitva álló 15 napos határidőt be kell tartani.

(7) Az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület – az interpelláló képviselő nyilatkozatát követően dönt.

(8) Ugyanazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye.

18. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől és a jegyzőtől, aljegyzőtől - önkormányzati ügyekben - felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

19. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön – külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendi ponthoz szóban kiegészítést tehet. Az előterjesztőhöz a képviselők valamint a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, melyekre rövid választ kell adni.

(2) Az előterjesztés tárgyával kapcsolatos vélemények kifejtésére a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A szót az ülést vezető polgármester adja meg és vonhatja vissza a felszólalótól.

(3) A vita lezárása után, a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról, majd a módosító indítvánnyal kiegészített, az előterjesztésben szereplő indítványokról dönt a képviselő-testület A képviselő-testület a vita lezárása után, nyílt szavazással határozatot hoz, vagy rendeletet alkot.

(5) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A javaslat elfogadásához - egyszerű többség esetén - a jelenlévő, minősített többséget igénylő ügyekben a megválasztott települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(7) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be és a testület nem határoz a döntésből való kizárásról, a testület Őt figyelmeztetésben részesíti, majd a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre vagy elvetésre.

20. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el bármely képviselő javaslatára, ha azt a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozattal elfogadja.

(2) A név szerinti szavazás során a jegyző felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

21. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, de titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés tartására köteles illetve zárt ülést rendelhet el. A titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólap és urna igénybevételével történik. A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú- elnökből és két tagból álló- szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

22. § A Képviselő-testület alakszerű határozatot nem hoz:

23. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani. A polgármester az illetékes bizottság, a közös önkormányzati hivatal szakmai véleményének kikérésével dönt a kezdeményezésnek a képviselő-testület elé terjesztéséről.

24. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, megszövegezéséről, és annak törvényességi vizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A tervezet előkészítéséhez – eseti jelleggel – szakértőt is igénybe lehet venni.

(2) A lakosság széles körét érintő tárgykörben történő rendeletalkotást megelőzően a rendelet tervezetének előzetes véleményeztetésébe bevonhatók a településen működő azon civil szervezetek, melyek tevékenysége a szabályozási tárgykörrel érintett.

(3) A helyi társadalom széles köre számára kötelezettséget vagy jogot megállapító szabályozás esetén előzetes hatásvizsgálat elvégzésére köteles – a képviselő-testület döntése alapján – a rendelet előkészítője. A hatásvizsgálat szempontjait, módszertanát a jegyző határozza meg, azonban a vizsgálatnak minden esetben ki kell terjednie a szabályozás szükségszerűsége és elmaradása valamint a költséghatások elemzésére.

25. § (1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról – több módosító javaslat esetén a módosító javaslatok elhangzásának sorrendjében - majd a rendelet egészéről dönt.

(2) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles, végleges szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. A jegyző a rendeletet az ülést követően legkésőbb 30 napon belül hirdeti ki. A rendelet teljes szövegét a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni és a helyben szokásos módon, az önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán ki kell függeszteni.

(3) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Abaliget Község Önkormányzata Képviselő-testületének ____rendelet sorszáma)/___(évszám)___(kihirdetés dátuma) önkormányzati rendelete a ________________________________(tárgy megjelölése).

26. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozatok megjelölése tartalmazza a sorszámot, az elfogadás évét, hónapját és napját, a testület szó szerinti döntését valamint a végrehajtás határidejét és felelősét.

(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

27. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

28. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon túl:

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Baranya Vármegyei Kormányhivatalnak.

29. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

(2) Az állampolgárok – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével betekinthetnek a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvébe.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét – zárt ülés tartása esetén is – biztosítani kell.

(5) A képviselő-testület üléséről – a jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése érdekében – hangfelvétel készülhet. A hangfelvételről másolat nem készíthető.

30. § (1) A képviselőt megilletik az Mötv-ben és az e rendeletben meghatározott jogok és terhelik a kötelezettségek.

(2) A képviselő köteles a képviselő-testület – bizottsági tag képviselő esetén a bizottság - ülésein részt venni és a munkáját segíteni, valamint a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. Akadályoztatása esetén távolmaradását előzetesen bejelenteni.

(3) A képviselő döntéseit meggyőződése alapján hozza meg, döntését indokolni nem köteles. A nyilvánosság előtt – azon ügyekben, melyekben a képviselő-testület már állást foglalt – köteles a testületi álláspontot ismertetni, attól eltérő véleményét különvéleményként megfogalmazni.

(4) A képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság látja el, a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatokról a Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal Abaligeti Kirendeltsége gondoskodik.

(5) A képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki és készíti elő a képviselő-testület ülésére.

(6) A képviselők munkájukat társadalmi megbízatásban látják el.

31. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve döntései végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, egyes önkormányzati hatáskörök gyakorlására állandó vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes bizottság a meghatározott idő letelte után vagy a feladat elvégzését követően megszűnik.

(2) A bizottság létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

(4) Polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

32. § A bizottságok belső működési szabályaikat - az SZMSZ keretei között -, a képviselő-testület által jóváhagyott ügyrendben határozzák meg.

33. § A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: Ügyrendi Bizottság. A bizottság létszáma: 3 fő

34. § (1) A bizottságok elnökét és tagjait a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület választja meg és hívja vissza. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A bizottságok működésére az e rendelet képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az előterjesztések, illetve határozati javaslatok képviselő-testületi tárgyalásnál a bizottság állásfoglalását – a tárgyalás során kisebbségbe került véleménnyel együtt - a bizottság elnöke ismerteti.

(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(5) Az adott bizottság elnökének kérésére vagy engedélyével, az ülésekről más dokumentum (hangfelvétel, kivonat, másolat, stb.) is készíthető.

(6) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében a bizottság ügyrendjében megjelölt személy.

(7) A bizottság elnöke a feladat- és hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban beszámol a Képviselő-testületnek.

(8) A bizottságok működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról, a bizottsági döntések végrehajtásáról, a jegyző – a Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal Abaligeti Kirendeltsége útján – gondoskodik.

35. § (1) A polgármester Abaliget Község Önkormányzatának vezetője, megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő. A polgármesteri esküjének megfelelően képviseli az Önkormányzatot, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(3) A polgármester az Mötv. 67. §-ában foglalt feladatokon túl:

(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek vagy mindkettő hiánya, akadályoztatása esetén a jegyzőnek.

36. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére valamint egyes önkormányzati feladatok ellátására – titkos szavazással – a képviselő-testület tagjai közül – egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester feladatkörét a polgármester határozza meg, tevékenységét a polgármester irányításával látja el.

(4) Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek.

37. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A jegyzői feladatok ellátását az aljegyző segíti.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáról.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző, aljegyző akadályoztatásának megszűnéséig, de legfeljebb 6 hónapig ellátni.

38. § (1) A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere - pályázat alapján – a jegyző javaslatára határozatlan időre nevezi ki az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(3) A jegyzőre vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is alkalmazni kell.

39. § (1) A képviselő-testület Pellérd, Aranyosgadány, Keszü és Kővágószőlős községek képviselő-testületeivel az önkormányzatok működésével, a polgármesterek és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével kapcsolatos valamint az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre és tart fenn Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A Hivatal belső tagozódására, felépítésére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A közokiratok biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel ellátását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását valamint az iratkezelés szervezetét, részletszabályait a Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal hatályos iratkezelési szabályzata és annak kötelező mellékletét képező irattári terve tartalmazza.

(4) Az egységes és szabályszerű iratkezelési gyakorlat általános felügyeletét a Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője felügyeli.

40. § (1) Az önkormányzat a következő társulások tagja:

(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti társulás feladatai többek között:

(3) Az (1) bekezdés b) pont szerinti társulás feladata: a létrehozott regionális szilárdhulladék kezelő rendszer működtetése.

(4) Az (1) bekezdés c) pont szerinti társulás feladata: óvodai nevelés.

41. § (1) A helyi népszavazásban az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.

(2) A helyi népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

(3) A helyi népszavazás eljárási szabályaira a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény előírásait kell alkalmazni.

(4) Kötelező a népszavazás elrendelése, ha azt a választópolgárok 25 %-a kezdeményezi.

(5) A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:

(6) A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre.

(7) Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben a helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.

42. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával a lakosság, az üdülőtulajdonosok és a településen működő civil szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A felszólalásra 5 perc időtartamot kell biztosítani.

(4) A közmeghallgatás helyszínéről, időpontjáról a település hirdetőtábláján és a település honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése végett az ülésről hangfelvétel készül, mely nem másolható. Egyéb hangfelvétel készítésére – eltérő döntés hiányában – nincs lehetőség.

43. § (1) Abaliget Község Önkormányzata együttműködik a településen megalakult nemzetiségi önkormányzatokkal.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosítja – annak székhelyén – az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.

(3) Az együttműködés személyi és tárgyi feltételeit, részletszabályait az együttműködési megállapodások tartalmazzák.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv.-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(5) A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njtv.-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.

44. § Hatályát veszti a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2019.(XI.22.) önkormányzati rendelet.

45. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.