Berkesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004. (VIII. 2.) önkormányzati rendelete
BERKESD Község Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 09. 01Berkesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004. (VIII. 2.) önkormányzati rendelete
BERKESD Község Helyi Építési Szabályzatáról
2018.09.01.
BERKESD Község Önkormányzatának 12/2004. (VIII.2.) számú BERKESD Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletének, 4/2009. (IV.8.), 4 /2010. (IV. 16.) és az 5/2018 (VIII.6.) rendeletekkel egységes szerkezetbe foglalt szövege
A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Berkesd község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1. §
1. A rendelet területi hatálya Berkesd község teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.
3. 1 Önkormányzati rendelettel változtatható a Szabályozási Terv módosítása nélkül a 28. §-ban szereplő helyi védelemben részesült építmények címlistája építészeti szakvélemény alapján (törlés, új védettség), és a 35. §-ban foglalt egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere.
4. 2 A rendelet az AEDIS KFT 12/2004. munkaszámú dokumentációjának V-1, V-2, V-3 rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.
I. Fejezet
Az engedélyezés általános szabályai
2. §
1. 3 Az építési engedélykérelmekhez a 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.
2. 4 A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemről szóló vonatkozó törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni.
3. 5 A tájképvédelmi terület övezete által érintett területeken a tájképet jelentősen megváltoztató építményekhez, 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendeletben meghatározott látványtervet is kell készíteni.
3. § Az építési engedélykérelmekhez a vonatkozó rendeleten túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni, kivéve a helyi építészeti értékek védelméről szóló (HÉSZ 30. §) 3. bekezdésében foglaltakat.
Geológiai általános előírások
4. §
1. Felszínmozgásos vagy felszínmozgásra alkalmas területrészeken (a szabályozási terven jelölt L, Mk és Má övezetekben) elvi engedélyezési eljárást is kell lefolytatni és a felmerülő kérdéseket előzetesen kell tisztázni:
- minden olyan épület tervezésekor, mely állandó lakóhely céljából létesül, vagy alapterülete meghaladja a 30 m2-t,
- minden 30 m2-nél kisebb alapterületű épület, vagy egyéb építmény esetén, ha annak főfala 2 m-nél nagyobb magasságú természetes vagy mesterségesen kiképzett kőzetfallal érintkezik,
- ha az építési területen vagy azzal közvetlenül szomszédos földrészleteken felszínmozgásos jelenség (terepfelszínen zökkenés, csúszás, süllyedés, időszakos vízjelentkezés) mutatkozik,
- 2 m-es vastagságot meghaladó bevágások, feltöltések, egyedi tereprendezések, továbbá vájással vagy terepszint megbontásával létesülő pincék kialakításakor.
2. A felszínmozgásos és felszínmozgás kialakulására alkalmasnak jelzett területekre a két lépcsős engedélyezési eljárás keretében beadásra kerülő építési engedélyezési kérelemhez mellékelt tervdokumentációnak minden esetben tartalmaznia kell az építési terület mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálatát.
3. A mérnökgeológiai és geotechnikai vizsgálat keretében értékelni kell az építési tevékenység és a lejtőállékonyság kapcsolatát a hatásviselő kőzettér állapotjellemzői és a környezet morfológiai viszonyai alapján, valamint meg kell határozni az építmény használati biztonságához és annak hosszú távú fennmaradásához szükséges egyedi feltételeket.
4. A belterület északkeleti irányú bővítéseként tervezett Lf-2 övezeti jelű, felszínmozgásra hajlamos területrészen részletes szabályozási terv készítendő, mely a telekkiosztásnál, az építési vonalak kialakításánál figyelembe veszi a terület felszínmozgásos hajlamát.
5. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos engedélyezési eljárások közül az alábbi esetekben indokolt bevonni a Magyar Geológiai Szolgálatot:
- a meredek csúszás- vagy omlásveszélyes területek beépítésénél,
- az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
- a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás),
- a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
6. Vízfolyások mélyfekvésű, mederközeli területein építményeket a talajvíz várható szintjének figyelembe vételével kell létrehozni
7. 6 Beépítésre szánt területeken, ahol a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a beépítés előtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély alapján történő megvalósítását engedélyeztetni kell.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. §
1. 7 Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a vonatkozó jogszabály kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak.
2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
3. Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítésére.
Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben bővíthetők, ha:
nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;
vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével;
függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetőségét,
a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.
4. A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:
a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
b.)8
5. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
6. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
7. Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.
8. 9
Telekalakítási rendelkezések
6. §
1. Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások szerint kell megállapítani.
2. 10 A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek a hatályos jogszabályok betartása mellett, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.
3. A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földeket magába foglaló tömbökön belül csak akkor adható engedély telekalakításra, ha előzetesen az egész tömbre kiterjedő elvi telekalakítási engedélyt adott az építésügyi hatóság. 1 ha-nál nagyobb földrészleteknél az illetékes körzeti földhivataltól meg kell kérni az érintett területek más célú felhasználásának engedélyezését is.
Közterületek használata
7. §
1. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
3. A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
törlődik,
árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,
közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása,
köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
szobor, díszkút elhelyezése,
távbeszélő fülke elhelyezése,
építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás,
4. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.
Közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje
8. §
1. A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.
2. A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.
3. A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.
4. 11 A nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosító, a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről szóló rendeletek és közlemények előírásait.
5. 12 A gázelosztóvezeték biztonsági övezetére a vonatkozó rendelkezések az irányadók.
Az építmények elhelyezése, kialakítása
9. §
1. 13
2. 14
3. Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol létesíthető, de:
a.) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,
b.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 25. §-ában rögzítettek szerint,
c.) a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület sűrűségi mutatóban figyelembe kell venni,
d.) terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia, és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince- és üregviszonyait,
e.) jelentős bevágásokkal, tereplépcsőkkel tagolt területek beépítése előtt mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés feltételeit.
4. Az építési hely határát – az építési engedélyezési eljárás során – úgy kell megállapítani, hogy a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes lefolyása, ugyanakkor a létrehozott építmények állékonysága is biztosított legyen.
5. 15
6. 16
Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok
lakóterületen
10. §
1. Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. Az állattartási rendelet korszerűsítését – jelen szabályozási rendelettel párhuzamosan, azzal szinkronban – el kell végezni.
2. A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek.
3. 17
4. 18 Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a vonatkozó foglaltakat kell figyelembe venni.
Járművek elhelyezése
11. §
1. Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó várakozóhelyek száma idényszerű használat esetében 30%-kal csökkenthető.
2. Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni.
3. Az OTÉK 42. §-a által előírt, illetőleg az (1) bekezdés szerint csökkentett számú várakozóhelyek 30%-a – az Önkormányzattal kötött szerződés alapján – a kapcsolódó közterületen is megépíthető.
4. Az építési engedély kiadásának feltétele, hogy az építtető a szerződésben megállapított építési költséget az Önkormányzat elkülönített számlájára előzetesen befizesse.
5. A várakozóhelyek használatára és fenntartására külön szerződést kell kötni.
Tűzvédelem
12. §
1. 1920 A tűzrendészetre vonatkozó rendelkezések figyelembevétele mellett, ha a kialakult állapot indokolja, az építmények közötti (tűz)távolságot a meglévő állapotnak megfelelően csökkenteni lehet a HÉSZ 9. § 6. bekezdése alapján, de ehhez az építési engedélyezési eljárást megelőzően a beépítés feltételeinek tisztázása érdekében tűzvédelmi szakértői véleményt kell beszereznie.
2. 21 A III-V. tűzállósági fokozatú (fa, vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) anyagból létesítendő építmények esetébenaz építési engedélyezési eljárást megelőzően a beépítés feltételeinek tisztázása érdekében tűzvédelmi szakértői véleményt kell beszereznie.
3. 22 A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) az oltóvízzel kapcsolatos előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.
II. Fejezet
A belterületi határ megállapítása
13. § A község belterületét növelni a szabályozási terven jelölt területtel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet a község
északkeleti részén lakóterület céljára az 5611-es számú út keleti oldalán.
északi és keleti részén lévő zártkerti területből lakóterület céljára
A tervezett belterület bővítés az igények ismeretében ütemezetten történhet.
Településszerkezet, területfelhasználás
14. § A szabályozási terv
a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;
b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
15. § A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a.) lakóterület (falusias lakóterület),
b.) település központ vegyes területe,
c.) gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató, egyéb ipari és mezőgazdasági üzemi terület),
d.) különleges terület.
16. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület,
b.) zöldterület,
c.) erdőterület,
d.) mezőgazdasági terület,
e.) vízgazdálkodási terület.
A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás
17. §
1. 23 A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
- a szabályozási vonalat (közterület szabályozási vonal),
- a területfelhasználási egység határvonalat,
- az építési övezetet, övezet határát és jelét,
- a területek rendeltetését,
- a beültetési kötelezettséget,
- az építési vonalat,
- szabályozási szélességet.
2. A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.
3. Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető.
4. A szabályozási terven irányadó elemek:
- telekalakítások javasolt határa,
- létesítendő zöldfelületi elemek,
- magánutak.
5. Az irányadó szabályozási elemek építési engedélyezési eljárás keretében módosíthatók.
6. 24 A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása:
- az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 26. pontja szerint) F/L értéke.
7. Megjegyzés:
az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők,
a K jel a kialakult állapotra utal.
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI
Falusias lakóterület (Lf)
18. §
2. A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:
2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.
2.3. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
a.) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
b.) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.
2.4. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.
2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.
3. A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m .
4. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:
Lf-1 jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K – 1000 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K –16 |
m |
mélységi mérete |
- |
K – 60 |
m |
A beépítési mód |
- |
K |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 * 25 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
*
|
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K – 720 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K – 16 |
m |
mélységi mérete |
- |
K – 45 |
m |
A beépítési mód |
- |
K |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 * 26 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
*
Lf-3 jelű építési övezet (új lakóterület) |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
900 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
18 |
m |
mélységi mérete |
- |
50 |
m |
A beépítési mód |
- |
oldalhatáron álló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 * |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
A területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.
5. 27
6. 28 Lakóterületen lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú lehet.
7.298. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.
Településközpont (vegyes) területe (Vt)
19. §
1. A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik.
3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Vt jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
K – 720 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
K – 16 |
m |
mélységi mérete |
- |
K –45 |
m |
A beépítési mód |
- |
K |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
K –-7,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
80 |
50 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
10 |
25 |
% |
4. 30
5.31.
6. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
20. §
1. A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
2. E területfelhasználási egységbe (területbe) tartozik a temetőtől északra tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület.
3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Gksz jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
600 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
15 |
m |
mélységi mérete |
- |
30 |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló, oldalhatáron álló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
60 |
50 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
20 |
30 |
% |
4. A területre a jelenlegi telekstruktúra megváltoztatásához szükség esetén telekalakítási terv készítendő.
5. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0.
Ipari gazdasági terület (Gip)
21. §
1. A területen az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében megnevezett, valamint mezőgazdasági célú építmények helyezhetők el.
2. E területfelhasználási egységbe (területbe) tartozik a község nyugati részén a volt Tsz majorral szomszédos tervezett ipari gazdasági terület.
3. A területen nem helyezhető el:
egészségügyi, szociális épület,
roncsautó tároló és bontó telepek.
4. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Gip jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
800 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
20 |
m |
mélységi mérete |
- |
40 |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság* |
- |
6,0 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
50 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
25 |
40 |
% |
* a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból
szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
A Gip jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m , az oldalkert minimális szélessége 5 m , a hátsókert minimális szélessége 10 m , valamint az OTÉK 35. § 1-4 bekezdése szerinti értékek.
5. A területre a jelenlegi telekstruktúra megváltoztatásához szükség esetén telekalakítási terv készítendő.
6. Az ipari területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható, illetve engedélyezhető.
7. A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető.
8. 32
9. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.
Különleges területek (K)
22§
1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
2. Kt jelű övezet: temető
Kt jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
nincs |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
m |
|
mélységi mérete |
- |
m |
|
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
4,0* |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
* Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.
3. Ksp jelű övezet: sportterület
Ksp jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
nincs |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
m |
|
mélységi mérete |
- |
m |
|
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
3,5-7,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
10 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
60 |
% |
4. 33 K-szv jelű övezet: szennyvíztelep
K-szv jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
2000 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
40 |
m |
mélységi mérete |
- |
50 |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
7,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI
Közlekedési, közműelhelyezési, terület
23. §
1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
2. Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.
3. A közutak, vasutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
4. A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
5. Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.
6. Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.
7. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.
8. A község meglévő és tervezett úthálózatának osztályba sorolása (Útügyi műszaki előírás szerint):
Jelenlegi |
Távlati |
Szabályozási szélesség |
||
6509-es számú összekötő út |
M1 |
K.V.C. |
|
|
kiszolgáló út |
M2 |
K.VIII.C |
kialakult |
|
gyalogút |
- |
B.X |
4 m |
|
fontosabb külterületi dűlőút |
- |
- |
kialakult – 10 m |
|
Zöldterület
24. §
1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.
2. A területen legfeljebb 3,0 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
3. A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
5. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
6. A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.
Erdőterület
25. §
1. E területfelhasználási egységbe (területbe) védelmi célú (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.
2. Az állami pénzeszközből megvalósuló erdőtelepítéshez az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.
3. A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással.
4. A közhasználatra szánt védőerdő területeit erdészeti eszközökkel min. 60%-os borítottsággal kell beültetni, többszinten kialakítani.
5. Beruházás céljára csak akkor vehető erdő igénybe, ha erre alkalmas más művelési ágú terület nincs. A termelésből való kivonáshoz az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.
6. Az erdősítési programokat gyenge minőségű gyepterületeken, vagy alacsony aranykorona értékű szántókon kell megvalósítani.
Vízgazdálkodási terület
26. § 1.E területfelhasználási egységben (V) az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.
2. 34 A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló Kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani.
Mezőgazdasági terület
27. §
1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.
2. A termőföldön történő építmény létesítéséhez az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a földhasználónak talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.
a) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.
b) Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.
c) A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe.
d) Hatósági engedéllyel lehet külterületi földet belterületbe vonni.
e) A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi.
3. Bármilyen termőföldön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése esetén is) a talajvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni az 1994. évi LV. tv. 62. § (4) bekezdésének b) pontja és a 69. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében.
4. A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, a településrendezési terveken nem jelölt közlekedési és vízgazdálkodási rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.
5. Gyepterületek megszüntetése és létesítése csak szakhatósági vélemény alapján engedélyezhető.
6. A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:
általános (szántó és gyepterület) Má
kertövezet Mk
7. Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
8. Általános mezőgazdasági övezet (Má):
a) Ebbe az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt szántó (Má-1), gyep (Má-2) művelési ágak területei.
b) Az övezet területén erdő is létesíthető.
c) A gyep művelési ágú földrészletek nem beépíthetők, kivéve az 5611-es számú út nyugati oldalán délre a halastavak környezetében meglévő gyepterületeket. E területeken a gyepfelület maximum 3%-a építhető be, az épület maximum 4,5 m építménymagasságú lehet.
d) Szántó művelési ágú földrészleten építmény csak 100 000 m2-nél nagyobb (minimum 100 m szélességű) telekterületen helyezhető el.
e) 35 Az Má jelű övezetben a d.) pontban jelölt földrészleteken a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény építési engedély köteles, környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell. Megoldását az engedélyezési terv részeként kell kezelni.
Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.
A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
f) 36
9. Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29. § 5. pontja szerint.
A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.
A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha
a telek területe a minimális 10 000 m2-t eléri,
a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,
a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.
A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. 1 törlődik.
A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni.
10. A kertövezet a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak.
Az övezetre vonatkozó előírások:
a) A kertövezetben állattartásra szolgáló építmény nem építhető.
b) Telekalakítás, beépítés szabályai:
- A kertövezetben csak 900 m2-es, vagy azt meghaladó, csak közterületről, vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 15 m .
- A földrészleteken egy, a 3% beépítettséget meg nem haladó alapterületű, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület szabadonálló módon helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető: árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el.
- A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.)a szomszédos telkek használatát ne zavarják. Épület elhelyezés esetén az OTÉK-ben előírt tűztávolságot kell megtartani.
-37
- Az előkert mélysége minimálisan 5,00 m .
- A telken garázs nem létesíthető.
c.) A gazdasági épület előírásai:
- A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület használatba vételi engedélyének megadásáig maradhat fent.
- A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú és 6,50 m gerincmagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető.
-38
d.)39 Pince:
- Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
- A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg.
-40
11. A termőföldön történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani.
12. Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról.
13. Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.
14. Szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíz, szennyvíziszap és a településen keletkező egyéb nem veszélyes hulladék, valamint hígtrágya csak a talaj szennyezése nélkül helyezhető ki termőföldre, a talajvédelmi hatóság engedélyével.
III. Fejezet
Értékvédelem
Helyi védelemben részesült épületek
28. §41
29. §42
30. §43
31. §44
Egyedi tájértékek, régészeti lelőhelyek védelme
32. §45
IV. Fejezet
Környezet- és természetvédelmi szabályok
Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.
Környezet- és tájvédelem
33. § Általános követelmények
(1)46 A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2)47 A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(3)48 Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
(4)49 A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(5)50 A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
(6)51 A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
(7)52 Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(8)53 A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
Környezetterhelési határértékek
(9) 54 Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
(10) 55 Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.
(11) 56 A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani.
(12) 57 A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.
(13) 58 Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(14) 59 Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(15) 60 Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
(16) 61 Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
Speciális eljárási szabályok
(17) 62 Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
(18) A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
(19) 63 Berkesd a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint “C” kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.
(20) 64 A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
(21) 65 Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(22) 66 Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(23) 67 A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
(24) 68 Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
(25) 69 A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
(26) Berkesd településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(27) 70 A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
Növénytelepítési előírások
34. §71
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
35. §
1. A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.
2. Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
2.1. Építésjogi követelmények:
a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:
a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
közérdeket nem sért,
az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
2.2. Településrendezési kötelezések:
a.) Helyrehozatali kötelezettség: lásd: Építészeti értékek esetében
b.) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő.
2.3. Helyi lakó- és kiszolgáló út céljára történő lejegyzés:
a tervezett lakó- és kiszolgáló út létesítésére, szélesítésére kijelölt területsávok.
2.4. Újonnan kialakítandó beépítésre szánt területeken az építtetők a belterületbe vonással, művelési ágból történő kivonással, telekalakítással, tervezéssel, közművesítéssel, út- és járdaépítéssel kapcsolatos költségeket teljes egészében, illetve az önkormányzattal történő megállapodásnak megfelelő mértékben vállalják.
VI. Fejezet
Záró rendelkezés
36. § E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
1. melléklet a 12/2004. (VIII. 2.) önkormányzati rendelethez
1. SZÁMÚ MELLÉKLET
a HÉSZ 10. §-ához
A 41/1997. (V.28.) FM számú rendelet értelmében az állattartó létesítményekre vonatkozó előírások:
1. Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás, stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást.
2. Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény.
3. Állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók.
4. Nagylétszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább:
- harminc ló, vagy
- ötven szarvasmarha, vagy
- kétszáz juh, kecske, vagy
- száz sertés, vagy
- kettőezer broiler baromfi, vagy
- ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka, stb.), vagy
- ötven strucc, vagy
- ötven anyanyúl és szaporulata
elhelyezését teszi lehetővé.
5. Kislétszámú állattartó telep: amelyben a 4. Pontban meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhető el. E telep állhat egyetlen állattartó épületből is.
6. Nagylétszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész-, vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő-, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete.
Nagylétszámú állattartó telep egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani:
- az állattartó telep kerítése, kapuja,
- fekete-fehér rendszerű öltöző,
- állatrakodó,
- tejház, tejátadó helyiség,
- kényszervágó hely,
- baromfikeltető,
- takarmánykeverő,
- járműfertőtlenítő,
- juhfürösztő medence,
- kezelőfolyosó,
- kút, ivó-, itatóvíz tároló,
- takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű),
- trágyakezelő telep és kerítése,
- hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség),
- hullatemető, hullaemésztő verem, állathulla égető és kerítése.
Az állomás indokolt esetben az egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat.
Nagylétszámú állattartó telep egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni:
- szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei,
- trágyakezelés létesítményei,
- szilárd, vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti, vagy föld feletti létesítmények,
- hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító létesítmények.
Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó
legkisebb távolságok és védőtávolságok (OTH 3003/98.)
Állattartás |
Állatszám |
Legkisebb távolság |
Védőtávolság |
||||||
saját lakás |
ásott kút |
saját vízellátás |
egyéb fürdőmedence |
köz-terület |
oldalkert* |
hátsókert* |
|||
Állattartó épület család önellá-tására |
Ki Ba |
1200 |
5m |
15m |
10m |
5m |
15m |
10m |
6m |
Kislét-számú állattartó telep |
Ki Ba |
<500 |
15m |
25m |
20m |
20m |
50m |
30m |
30m |
Nagylét-számú állattartó telep |
Ki Ba |
>500 |
- |
- |
50m |
- |
1000m** |
||
Jelmagyarázat: Ki = kis haszonállat
H = haszonállat
N = nagy haszonállat
Ba = baromfi Se = sertés St = strucc
Ny = nyúl J = juh L = ló
Br = broiler Ke = kecske Sz = szarvasmarha
*Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni
**Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.
2. melléklet a 12/2004. (VIII. 2.) önkormányzati rendelethez
2. SZÁMÚ MELLÉKLET
a HÉSZ 28. §-ához72
3. melléklet a 12/2004. (VIII. 2.) önkormányzati rendelethez
3. SZÁMÚ MELLÉKLET73
a HÉSZ 32. §-ához
FÜGGELÉK a 12/2004. (VIII. 2.) önkormányzati rendelethez
A HÉSZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE
HÉSZ 2. §
(2) bekezdés
HÉSZ 32. §
(1)-(2) bekezdés
2001. évi LXIV. Törvény a kulturális örökség védelméről
A HÉSZ GEOLÓGIAI ÉS BÁNYÁSZATI JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE
HÉSZ 5. §
(1) bekezdés:
Vonatkozó jogszabály: 37/2007. (XII.13.) ÖTM rendelet, 1997. évi LXXVIII tv. 6. § 1/b. bek.
A HÉSZ KÖZMŰVESÍTÉS, KÖZMŰ ELHELYEZÉS JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE
HÉSZ 4. §
(7) bekezdés:
Beépítésre szánt területeken, a beépítés előtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély alapján történő megvalósítását engedélyeztetni kell és a létesítményeket ki kell építeni a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint.
HÉSZ 8. §
(1) bekezdés:
Beépítésre szánt területeken, a beépítés előtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély alapján történő megvalósítását engedélyeztetni kell és a létesítményeket ki kell építeni a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerint.
(4) bekezdés:
A nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosító 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésének és a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről szóló 4/1981. (III.11.) KPM-IpM együttes rendelet 5. § (2) bekezdése alapján kiadott 9004/1982. KPM-IPM számú együttes közleményének előírásait. További műszaki iránymutatást az MSZ 7487 ad, míg a nyomvonalas távközlési építmények engedélyezésének feltételeit a 29/1999. (X.6.) KHVM rendelet határozza meg.
(5) bekezdés:
A gázelosztóvezeték biztonsági övezetére vonatkozó 1993. évi XLVIII. Tv 32. § 1-5 bekezdése, valamint a 203/1998. (XII.19.) Korm. Rend. 19/A. § rendelkezései az irányadók.
A HÉSZ TŰZVÉDELEM JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE
HÉSZ 12. §
(1) bekezdés:
Tűztávolság és telepítési távolságra vonatkozó OTÉK előírásait kell betartani.
A 9/2008./II.22./ ÖTM rendelettel kiadott OTSZ 2., 3., 5.. rész vonatkozó előírásait az építési telek és azon elhelyezésre kerülő építmények létesítése során figyelembe kell venni.
(3) bekezdés:
A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út, terület, stb.) a vonatkozó rendelettel ( 9/2008./II.22./ ÖTM rendelet) (OTSZ. 5.rész I/5 fejezetnek) az oltóvízzel kapcsolatos előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.
A HÉSZ TERMÉSZETVÉDELMI JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE
a HÉSZ 24. §-ához
(5) bekezdés
A „Fák védelméről” szóló 21/1970 (VI.21. )kormányrendelet betartása kötelező.
a HÉSZ 33. §-ához
A természeti oltalomban részesülő értékekre, területekre a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv, az erdőkre az 1996. évi LIV. tv, az előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének 1995. LIII. tv előírásai, valamint más, a táj-és természetvédelem körébe tartozó, hatályba lépő jogszabályok vonatkoznak.
A „Fák védelméről” szóló 21/1970 (VI.21. )kormányrendelet betartása kötelező.
2/2002 (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet az Érzékeny Természeti Területekről
2253/1999 (X.7.) korm.hat. a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programról és a bevezetéshez szükséges intézkedésről
275/2004 (X.8.) korm.r. az európai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
314/2005 (XII.25.) korm.r. A környezeti hatásvizsgálatról
A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI JELLEGŰ ELŐÍRÁSAI JOGSZABÁLYI HÁTTERE
HÉSZ 10. §
(4) bekezdés:
Jelenleg: a 27/2006. (II.7.), illetve a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet.
HÉSZ 26. §
(2) bekezdés:
Jelenleg a vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII.23.) Kormányrendelet, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló 94/2007. (XII.23.) KvVm rendelet határozza meg.
HÉSZ 33. §
Általános követelmények
(1) bekezdés:
Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.
(2) bekezdés:
Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.
(3) bekezdés:
Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló, többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.
(4) bekezdés:
Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
(5) bekezdés:
Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
(6) bekezdés:
Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.
(7) bekezdés:
Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.
(8) bekezdés:
Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.
Környezetterhelési határértékek
(1) bekezdés:
Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
(2) bekezdés:
Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira
vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.
(3) bekezdés:
Jelenleg: A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.
(4) bekezdés:
Jelenleg: A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet tartalmazza.
(5) bekezdés:
Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
(6) bekezdés:
Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
(7) bekezdés:
Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
(8) bekezdés:
Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
Speciális eljárási szabályok
(1) bekezdés:
[Jelenleg: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]
(2) bekezdés:
Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
(3) bekezdés:
Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a
7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.
(4) bekezdés:
Jelenleg: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint. (VI.11.)
(5) bekezdés:
Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény előírásai szerint.
(6) bekezdés:
Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.
(7) bekezdés:
Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.
(8) bekezdés:
Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a, az üzletek müködési rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007.(VI.13.) kormányrendelet.
(9) bekezdés:
Jelenleg: a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.
(10) bekezdés:
Önkormányzati rendelet szerint.
(11) bekezdés:
Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.
HÉSZ térképes mellékletek 2004. a 12/2004. (VIII. 2.) önkormányzati rendelethez
HÉSZ térképes mellékletek módosítás 2008. a 12/2004. (VIII. 2.) önkormányzati rendelethez
HÉSZ térképes mellékletek módosítás 2009. a 12/2004. (VIII. 2.) önkormányzati rendelethez
1
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
2
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
3
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
4
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
5
Módosította a 4/2010. Ör. Hatály: 2010. április 16.
6
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
7
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
8
Hatályon kívül helyezte a 4/2010. Ör. Hatály: 2010. április 16.
9
Hatályon kívül helyezte a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
10
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
11
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
12
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
13
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
14
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
15
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
16
Hatályon kívül helyezte a 4/2010. Ör. Hatály: 2010.04.16.
17
Hatályon kívül helyezte a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
18
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
19
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
20
Módosította a 4/2010. Ör. Hatály: 2010. április 16.
21
Hatályon kívül helyezte a 4/2010. Ör. Hatály: 2010.04.16.
22
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
23
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
24
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
25
Hatályon kívül helyezte a az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
26
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
27
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
28
Módosította az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
29
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
30
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
31
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
32
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
33
Módosította a 4/2010. Ör. Hatály: 2010. április 16.
34
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
35
Módosította az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
36
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
37
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
38
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
39
Módosította az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
40
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
41
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
42
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
43
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
44
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
45
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
46
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
47
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
48
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
49
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
50
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
51
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
52
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
53
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
54
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
55
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
56
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
57
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
58
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
59
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
60
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
61
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
62
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
63
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
64
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
65
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
66
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
67
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
68
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
69
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
70
Módosította a 4/2009. Ör. Hatály: 2009.04.08.
71
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
72
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.
73
Hatályon kívül helyezte az 5/2018. Ör. Hatály: 2018.09.01.