Berkesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2018. (VIII. 6.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2022. 08. 22A településkép védelméről
Berkesd község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) 12. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az illetékes nemzeti park igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 7/2017. (VII. 13.) számú önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek véleményének kikérésével Berkesd község a településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggően a településkép védelméről a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a
a) helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A rendelet hatálya és alkalmazása
2. § (1) E rendelet területi hatálya Berkesd község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi területi és egyedi örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. Értelmező rendelkezések
4. § (1) A rendeletben használt fogalmak tekintetében elsődlegesen a Tktv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban megállapított fogalmakat, míg azt követő sorrendben az Étv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban – különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) megállapított fogalmakat kell irányadónak tekinteni, míg azok hiányában a más jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(2) E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amely maximum 1/3 hosszban tömör a további 2/3 hosszban kerítésoszlopok között elhelyezett áttört betétekkel kialakított kivitelű.
2. Bolti reklámhordozó: épületen vagy kerítésen elhelyezhető cégjelzés, üzletjelzés.
3. Burkolt tető: homlokzatról átforduló, azzal azonos anyaghasználatú tetőfelület.
4. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
5. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
6. Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;
7. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot, vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
8. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
9. Földszínek: (más néven terraszínek) a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét szürkével tört, meleg árnyalatai.
10. Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezetek, településkép, település karakter, épületegyüttesek, építmények, épületek és épületrészek, utcaképek és látványok, műtárgyak, utcabútorzat, szobrok, emlékművek, síremlékek, növényzet összessége.
11. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
12. Információs kiegészítő elemek: cégér, cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla
13. Kiselemes tetőfedés: 1m2 –nél kisebb elemekből készülő tetőfedés.
14. Közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti közművelődési célú hirdetőoszlop.
15. Egyéb reklámcélú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
16. Mozgatható hirdető berendezés / Megállító tábla: : üzlet elé kihelyezett, olyan lábon álló A1-es - 594*841 cm - maximális méretű - talajhoz nem rögzített - egy vagy kétoldalas hirdetmény, amely az üzletben folyó tevékenységre, akciókra hívja fel a figyelmet.
17. Nagytáblás fedés: 1m2 vagy annál nagyobb elemekből készülő tetőfedés (nem ideértve a burkolt tetőt, a sík fémlemez fedést és az üvegtetőt)
18. Óriásplakát: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, egy oldalán 2,0 m2-nél nagyobb felületű reklámberendezés. Óriásplakátnak minősül a 2,0 m2-t meghaladó felületen több külön álló részből összefüggő képet alkotó reklám is
19. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.
20. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozó.
21. Reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozót tartó berendezés.
22. Sík fémlemez fedés: nem előre-gyártott profilozású (pl. trapézlemez, cserepes-lemez), sík fémlemezből készülő (pl. korcolt, fabetétes) fedés.
23. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
24. Utcai homlokzat: az első főépítmény közúttal vagy magánúttal határos telekhatára felé néző homlokzata.
25. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.
26. Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.
5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
5. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik,
b) a település építészeti karakterét megőrzi,
c) a meglévő formakultúrát megtartja,
d) tömeget eredményez, továbbá
e) A területen az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és 100 m2-nél nagyobb felületű, utcáról, közterületről látható melléképületen táblás jellegű fedés – az intézményi épületek kivételével - nem alkalmazható. Az intézmények tetőhéjazata formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy hagyományos színezésű fémlemezfedés is lehet.
HELYI VÉDELEM
6. A helyi védelem célja
6. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
7. A helyi védelem feladata
7. § (1) A védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése.
(2) A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
8. A helyi védelem fajtái
8. § (1) A helyi területi védelem:
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki.
(2) A helyi egyedi védelem
a) az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,
d) egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.
9. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
9. § Az épített vagy természeti környezet eleme akkor helyezhető helyi védelem alá, ha
a) a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
b) a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában
ba) a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül
bc) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,
bd) fenntartható használata biztosítható, továbbá
az értékvizsgálat elkészült.
10. § (1) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését a helyi Önkormányzat Képviselő-testülete, illetve bármely magánszemély vagy ott tevékenykedő jogi személy, civil szervezet kezdeményezheti.
(2) A helyi védetté nyilvánítás kezdeményezése vagy annak megszüntetése a polgármesternek címzett írásos kérelem benyújtásával kezdeményezhető.
(3) A helyi védetté nyilvánítás kezdeményezéshez kapcsolódó kérelemnek tartalmaznia kell.
a) a) egyedi építmények esetén:
aa) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körül határolását
ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, vagy földrajzi koordináták)
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását, jellemzőit (kora, építmény stílusa, állapota, stb.)
ad) fotókat (minden lényeges oldalról, nem manipulált)
ae) ha vannak korábbi fotókat,
af) a kezdeményezés indoklását,
ag) a tulajdonos, használó nevét, elérhetőségét.
b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
ba) az együttes megnevezését
bb) körül határolását
bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását
bd) a kezdeményezés indoklását
(4) A helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a polgármesternek címzett írásos kérelemnek a (3) a); és b); pontján túl a helyi értékleltár szerinti számát is tartalmaznia kell.
(5) A döntés előkészítését megalapozó kérelem tartalmi hiányosságai esetén hiánypótlás kérhető. A hiánypótlás a közlést követő 8 napon belül teljesítendő. A hiánypótlás elmulasztása esetén a döntés előkészítést az önkormányzat felfüggeszti.
(6) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell következők szerint:
a) egyedi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az ingatlannal rendelkező jogosultakat közvetlenül írásban,
b) területi védelemmel kapcsolatos kezdeményezés esetén az érintett tulajdonosi kört a helyben szokásos módon hirdetmény útján a sajtóban, az önkormányzat honlapján értesítik.
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(7) A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.
(8) Az előkészítő eljárás alatt, az értesítés kézhezvételétől számított 30 napos határidővel
a) az érintettek véleményt nyilváníthatnak, amit a Képviselő-testület az elkészített szakmai anyaggal együtt megtárgyal. A véleménynyilvánítás elmaradása a kezdeményezéssel való egyetértésnek minősül.
b) helyi védelem alá helyezési illetve megszüntetési szándék tényéről a nyilvánosság tájékoztatása a helyben szokásos módon hirdetmény útján.
(9) A kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és - átmeneti szabályozásként – arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
10. A védett értékek nyilvántartása
11. § A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
a) az érték megnevezését,
b) helyszínrajzot,
c) a védelem szakszerű, rövid indokolását,
d) építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
e) fotódokumentációt,
f) a helyi védelem védettségi kategóriáját,
g) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
h) építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját,
i) a védelem elrendelését tartalmazó döntés jóváhagyásának dátumát és hatálybalépésének időpontját.
11. Az egyedi védelemhez kapcsolódó korlátozások, tulajdonosi kötelezettségek
12. § (1) Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(2) Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.
(3) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(4) Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán csak a legkisebb kárt szenvedheti.
(5) Az építészeti örökség bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 10 méterrel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
(6) Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők.
(7) Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
13. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete szerint:
a) hagyományos karakter,
b) „új” beépítésű lakóterület karakter,
c) gazdasági területek,
d) kiskert területek,
e) a beépítésre nem szánt területek.
(2) A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek:
a) a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó területe,
b) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,
(3) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik. Területi lehatárolásukat a 2. melléklet tartalmazza.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
12. Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés együttes figyelembevételével kell meghatározni, a kialakult arculattól lényegesen eltérő, nem illeszkedő anyagok és színek nem alkalmazhatók.
(2) Meglevő épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez, építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát meghatározni, attól eltérő, ahhoz nem illeszkedő anyag és színhasználat nem alkalmazható.
(3) Az épületek külső felületeinek meghatározásakor nem alkalmazható nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő - tükröződő, csillogó felületű - építészeti- - színezési megoldás.
(4) Közterületi zöldfelületek kialakításánál nem alkalmazható:
a) a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajoktól eltérő,
b) fasortelepítésnél, fasor kiegészítésnél, előnevelt, többször iskolázott, "útsorfa" minőségű, allergén pollent nem termelő lombos fától eltérő,
c) Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedektől eltérő,
növények telepítése.
13. A hagyományos karakterű területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
15. § (1) A területi építészeti követelmények a következők: A területen kialakítandó előkert minimális mértéke az építési tevékenységgel érintett építési telek helye szerinti utcaszakaszon (azaz legfeljebb 2-2 azonos oldali szomszédos telket tekintve) a meglévő legkisebb méret ennek hiányában 2,0 m.
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
a) A karakter területén a 40 m2 beépített alapterületet meghaladó főrendeltetésű épület nem lehet gerendaház, vagy teljes egészben fa homlokzatú ház.
b) Az főépület homlokzatának színezése a faluban hagyományos színezés fenntartása érdekében az alábbi színek és anyagok alkalmazásával lehet:
ba) vakolt falfelületen fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker és földszínek világosabb árnyalatai alkalmazhatók;
bb) a természetes építőanyagok (kő, tégla, beton, fa) alkalmazása esetén azok természetes színe alkalmazható;
bc) faszerkezetek, faburkolatok esetén zöld, szürke, barna, fehér színezés alkalmazható.
c) Az utcai telekhatárra merőleges gerincvonalú, nyeregtetős, főrendeltetésű új épület létesíthető, a tető hajlásszögének, anyagának, színének a közvetlenül szomszédos épületek tetőzetéhez igazodni kell, de műanyag táblás, fém táblás, bitumenes fedés nem alkalmazható.
d) A magastetős épület tetejének hajlásszöge:
da) legalább 35° és legfeljebb 45° lehet,
db) kialakult beépítés esetén ± 5o eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest megengedett.
dc) manzárdtető továbbá lapostető alkalmazása nem megengedett.
e) A 1területen az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és 100 m2-nél nagyobb felületű, utcáról, közterületről látható melléképületen táblás jellegű fedés nem alkalmazható.
f) Tetőtér beépítése legfeljebb egy szintben megengedett.
g) Az érintett tetősíkfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel.
h) Közterület felőli tetőfelületen csak síkban fekvő ablak létesíthető.
i) Napelem a főépület(ek), melléképület(ek), kerti építmény(ek) utca és közterület felőli tetőfelületein nem helyezhető el.
j) A főépület épületszélessége a 8,0 m-t nem haladhatja meg.
k) Az utcai építési vonaltól minimálisan 5 méteres távolságban az épülettömeg befordítható.
l) Az utca, közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk, kizárólag a környezetre jellemző, hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, falazott natúr kő, vakolt tégla-, beton felülettel, lábazattal, fa, acél vagy kovácsolt vas anyagú, áttört betétekkel, kapuzattal készülhetnek, legfeljebb 150 cm-es átlagos magassággal, telekhatáron elhelyezve.
m) A karakterben az épületre szerelt műszaki berendezéseket (szerelt kémény, légkondicionáló berendezés, mérőóra, parabola antenna) az oldalkertre vagy a hátsókertre néző homlokzaton lehet elhelyezni. Az előkert felé néző homlokzaton nem lehet elhelyezni.
14. „Új” beépítésű lakóterületre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
16. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:
a) Kialakult beépítésű területen új épület vagy épületrész elhelyezésénél az elő- oldal- és hátsó kert, tetőidom tömegformájának megtervezésénél a környezetében kialakult állapotot kell figyelembe venni.
b) Előkertet az utcára jellemző állapot szerint lehet kialakítani, figyelembe véve az érintett utcaszakasz legalább 2-2 szomszédos telkének kialakult beépítését, de minimum 5 méter.
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
a) Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához, igazodjon a környezetében lévő
aa) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz;
ab) kialakult párkánymagasságokhoz;
ac) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz;
ad) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
b) Kiegészítő épület egyéb illeszkedési előírás hiányában a fő rendeltetés szerinti épülethez illeszkedő anyaghasználattal alakítandó ki.
c) A magastetős épület tetejének hajlásszöge:
ca) legalább 30° és legfeljebb 45° lehet,
cb) kialakult beépítés esetén ± 5o eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest megengedett,
cd) a területen lapostető nem megengedett.
d) A telkeket lehatároló közterülettel határos kerítés építése a környezetben kialakult módon lehetséges. Kialakítása áttört kivitelű, maximum 1,50 méter magasságú lehet.
e) Síktáblás napelem, vákuumcsöves -, valamint síkkollektorok az építészeti környezethez illeszkedve a közterületre néző tetőfelületen nem helyezhetők el.
15. A gazdasági területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
17. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:
a) Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a közterületek felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg.
b) Több épületből álló beépítés esetében a nagyobb tömegű technológiai épületek a telek belseje felé kerüljenek elhelyezésre, a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
c) A lakóterületekkel közvetlen szomszédos kereskedelmi-szolgáltató területeken településképi szempontból is igényes, illeszkedő és telkenként egységes arculattal, tömeg formálással, anyaghasználattal és színezéssel kialakított épületek telepíthetők.
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
18. § (1) A kiskertek területére vonatkozó területi építészeti követelmények a következők:
a) A telken belül úgy kell a főépületet elhelyezni, hogy a főépület és az utcai telekhatár közötti távolság legalább 5 m legyen.
b) Telken belül úgy kell a melléképítményt – kivéve a közmű-becsatlakozási műtárgyat és közműpótló műtárgyat - elhelyezni, hogy a melléképítmény és az utcai telekhatár közötti távolság legalább 10 m legyen.
c) Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
d) A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme – mint például a fűmaggal vetett, talajréteggel fedett rőzseterítés vagy a „terméskőszórás” fákkal, bokrokkal betelepítve - kötelező. A támfal magassága az 1,5 métert nem haladhatja meg.
(2) A kiskertek területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következők:
a) A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
b) Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék.
c) Az épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a 60 m2-t.
d) A főépítmény tetőfedése cserép, betoncserép; szimmetrikus nyeregtetőtől eltérő tetőidom építése nem megengedett, melynek jellemző hajlásszöge 40-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy az utcaképbe és tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
e) Az utcai kerítés magassága legfeljebb 1,5 m. Az utcai kerítés kialakításához csak a településen hagyományos építőanyagok - kő, tégla, fa, (kovácsolt)vas - valamint élősövénnyel takart drótfonat alkalmazható, melyek kombinációja is megengedett.
f) Tömör, támfal(szerű) kerítés alakítása nem megengedett.
17. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
19. § (1) A területi építészeti követelmények a következők:
a) A táji, természetvédelmi értékeknek megfelelő beépítési mód biztosítása érdekében az épületek, építmények telepszerűen helyezendők el.
b) A telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítés csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
c) Az épületek, épületenkénti maximális bruttó alapterülete, gazdasági épület esetén az 500-, lakó és vegyes rendeltetésű épület esetén a 200 m2-t nem haladhatja meg.
d) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,0 m-re helyezhető el.
e) Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.
f) A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme – mint például a fűmaggal vetett, talajréteggel fedett rőzseterítés vagy a „terméskőszórás” fákkal, bokrokkal betelepítve - kötelező. A támfal magassága az 1,5 métert nem haladhatja meg.
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
a) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:
aa) az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket magas tetősen kell kialakítani.
ab) Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
ac) A főépület tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
ad) Épületek tetőfedése élénk piros, kék, zöld, valamint egyéb tájidegen színű nem lehet.
af) Az épületek színezése fölszíntől eltérő nem lehet.
ag) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
b) Kerítés a telekhatártól legalább 1 m távolságban, saját telken létesíthető. A kerítés anyaga fa, vagy drótfonat lehet valamint élő sövény is létesíthető maximum 1,5 méteres magasságban.
18. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények
20. § (1) A helyi területi védelemben részesülő zártkerti területek megnevezését jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi területi védelemben részesülő területre vonatkozó területi építészeti követelmények a 11. §-ban rögzítetteken túl az alábbiak:
a) a területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód megőrzendők;
b) a padlástér beépíthető a meglévő épület magasság megtartásával, további magasítás a kialakult épülettömeg arányát rontja, ezért az nem megengedett;
c) védett épület magassága csak a födém megerősítése miatti, technológiai szükségességből eredő mértékkel növekedhet,
(3) A helyi területi védelemben részesülő területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) az építészeti örökség eredeti tömegét megváltoztatni nem lehet;
b) az építészeti örökség eredeti tetőformáját megváltoztatni nem lehet, felújítás során, bontás után is visszaépítendő;
c) az épületek bővítése az eredeti állapot jellegének megváltoztatása nélkül – a védett homlokzatok eltakarása nélkül – lehetséges, a régi épülettel összhangot kell biztosítani;
19. A helyi egyedi védelemben részesülő objektumokra vonatkozó követelmények
21. § (1) A helyi védett értékek körét e rendelet. 4. melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt a rendelet 4. mellékletből törölni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az örökség jellegéhez igazodó műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület és a külső térhasználat (udvar) esetén is.
22. § (1) Helyi védett épület esetén:
a) A helyi egyedi védett épület, építmény felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni vagy helyre kell állítani az épület eredeti
aa) tömegformáját, tömegarányait,
ab) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
ac) homlokzati tagozatait,
ad) homlokzati díszítőelemeit,
ae) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
af) falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
b) Az eredeti épülettartozékok (pl. rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés) helyettesíthetők.
c) A helyi védett épület, építmény homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a harsány színeket és a túlzott kontrasztokat.
d) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épületformájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
e) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
f) A helyi egyedi védett épületek, építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
20. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
23. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése nem megengedett az alábbi területeken:
a) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,
b) tájképvédelmi területen,
c) helyi jelentőségű védett természeti területen.
(3) Helyi területi védelem alatt álló illetve beépítésre szánt területen valamint annak 300 méteres környezetében, új antenna kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel.
(4) Újonnan kialakuló – belterületi - közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(6) Transzformátor állomás, kábel csatlakozó szekrény csak takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhetők el.
(7) A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
a) időtálló,
b) minőségi, minőséget képviselő,
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
d) élénk színeket kerülő,
e) állagát hosszútávon megőrző,
f) a település karakterével összhangban lévő.
21. Reklámok és reklámhordozókra, reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.
(2) Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.
(3) A bolti reklámhordozók összes felülete nem haladhatja meg az érintett homlokzat felületének 10%-át, de egyenként legfeljebb 1 m2 lehet.
(4) Közművelődési célú hirdetőoszlop kizárólag közművelődési tevékenységet folytató intézmény közvetlen környezetében helyezhető el.
(5) Közvilágítási berendezésen, hirdetőoszlopon reklám célú felület, max. A1-es méretet – 594*841 mm - meg nem haladó méretben helyezhető el.
(6) A0-ás méretet - 841x1189 mm -, illetve ezt meghaladó ívméretű óriásplakát, illetve reklámhordozó a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(7) Közterületi szakaszon egyedi tájékoztató tábla egységesen, tábla együttesként létesíthető.
25. § (1) Reklámok és reklámhordozókra, reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
a) nem rozsdásodó,
b) könnyen karbantartható,
c) élénk színeket nem használó, kialakítás alkalmazható.
22. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
26. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről – helyi népszavazás, települési rendezvény stb. - való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évenként tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
23. Információs vagy más célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) Köztulajdonban lévő intézmény esetében hirdetmények, reklámok elhelyezésére az intézmény előtti közterület gyalogos és közúti közlekedést nem zavaró részén információs célú berendezés helyezhető el.
(2) Reklámhordozót tartó berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
(3) Reklámhordozót tartó berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
24. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
28. § (1) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégér, cég- és címtábla illetve üzlet felirat helyezhető el, amely a 1,0 m2 nem haladhatja meg.
(2) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.
(3) Tetőfelületre cégtábla, üzletfelirat nem helyezhető el.
25. Mozgatható hirdető berendezés elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
29. § (1) Mozgatható hirdető berendezés közterületen csak:
a) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, az üzlet kirakatától számított 1,5 méterre állhat és az adott tevékenység hirdetésére,
b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,
helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.
(2) Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.
26. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
30. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
c) legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,
d) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.
(3) Épület utcai homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
31. § (1) A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
(2) A szakmai konzultáció kiterjedhet
a) a településképi követelmények egyeztetésére,
b) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.
(3) A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező
a) helyi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett a tetőt, a kerítést, a homlokzat színezést illetve nyíláskiosztását érintő tevékenység,
b) reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz közterületen történő elhelyezése,
c) reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz világító berendezésként valamint megvilágított módon történő elhelyezése esetén.
32. § (1) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció általános szabályai:
a) A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) papír alapon vagy elektronikusan, hiánytalanul a polgármesternek benyújtott erre a célra rendszeresített 9. melléklet szerinti formanyomtatvány beérkezésével indul. Szakmai konzultáció esetén a kérelemhez mellékelni kell az alábbi tartalmú tervdokumentációt 2 példányban:
aa) (szükség szerint) helyszínrajzot a tervezett és a szomszédos építmények feltüntetésével,
ab) (szükség szerint) homlokzatot, utcaképi vázlatot,
ac) fotót a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,
ad) tervi-, látványtervi vázlatok a településképi illeszkedés bemutatásához.
b) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatásról és a szakmai konzultációról emlékeztető készül, amely mindkét félre nézve kötelező és melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
ba) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,
bb) felvetett javaslatok,
bc) a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.
c) Az emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.
d) Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.
e) Az önkormányzati főépítészt és a polgármestert az emlékeztetőben rögzített véleménye köti a további eljárások során.
A TELEPÜLÉSKÉP VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI
33. § E rendelet a település közigazgatási területén nem állapít meg településképi véleményezési eljárásra vonatkozó szabályokat.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
27. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
34. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) helyi értékvédelem alatt álló építményeken a védett elemeket – a nyíláscsere illetve a homlokzatszínezés kivételével - érintő - építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – változtatás,
b) valamint reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén
c) 2valamint építmények rendeltetésének módosítása, rendeltetési egysége számának megváltoztatása esetén..
(2) Amennyiben a reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági döntés (határozat) alapján, és az abban meghatározott feltételek figyelembevételével kerülhet sor.
28. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
35. § (1) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(2) Az eljárásért a kérelmezőnek 3.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díjat a község bankszámlájára kell befizetni – a „Településképi bejelentés: Ikt.sz” közlemény megadásával. A díj befizetését igazoló bizonylatot (visszaigazolt banki átutalási megbízást, vagy készpénzátutalást igazoló szelvényt) bejelentési eljárás kérelméhez – a kérelem beadását követő 1 munkanapon belül – mellékelni kell.
(3) Az eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmét az építési tevékenység végzésére jogosult papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített 10. melléklet szerinti formanyomtatványon legalább az építési tevékenység megkezdése, a reklám és reklámhordozó elhelyezése előtt 30 nappal. A kérelemhez 2 példány tervdokumentációt kell mellékelni.
(4) A bejelentéshez a kérelem tárgyának megfelelően a következő munkarészeket tartalmazó, az elbíráláshoz szükséges léptékű, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki tervet kell benyújtani:
a) helyi értékvédelem alatt álló építményeken végzett építési tevékenység esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
aa) rövid műszaki leírást az építészeti kialakításról, a homlokzatok anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával
ab) (szükség szerint) alaprajzot,
ac) (szükség szerint) homlokzatot, valamint
ad) (amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik) - utcaképi vázlatot,
b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetében:
ba) rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a rögzítés módjáról, reklám, reklámhordozó, anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,
bc) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,
bd) az elhelyezendő reklám, reklámhordozó településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja annak méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is
bd) az elhelyezéssel érintett építmény az elhelyezendő reklámot, reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény településképi szempontból meghatározó homlokzati felületén tervezett
be) látványtervet vagy fotómontázst
c) rendeltetés változás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását is ismerteti, cb) helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését..
(5) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete nem felel meg 4) bekezdésben előírt tartalmi követelményeknek, a polgármester 3 munkanapon belül egy alkalommal legalább 5 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás ideje nem számít bele a bejelentési eljárási határidőbe.
(6) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete a hiánypótlást követően sem felel meg a Korm. rendelet és e rendelet előírásainak a polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(7) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység - feltétel meghatározásával vagy anélkül, tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az ·alábbi szempontokat kell figyelembe venni,
a) helyi és magasabb rendű építési jogszabályok,
b) kialakult településszerkezet (telek-szerkezet),
c) a védendő (megtartandó) adottságok,
d) a tervezett, távlati területfejlesztési célok,
e) településképi illeszkedés,
f) településképi követelményeknek való megfelelőség,
g) terület-felhasználás megfelelősége,
h) az egyéb reklám-elhelyezéssel összefüggő rendeletekben foglalt elhelyezési követelmények,
i) helyi értékvédelem alatt álló épület, építmény homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében vizsgálni kell, hogy a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület sajátosságaival valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek.
(8) 3Amennyiben a tevékenység megfelel a (7) bekezdésben felsorolt valamint a Korm. rendeletbenrögzített szempontoknak, a polgármester a tervezett helyi értékvédelem alatt álló épületen végzett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó elhelyezése illetve építmény rendeletetés módosításának, a rendeltetési egység szám megváltoztatásának tudomásul vételéről, hatósági határozatot állít ki.
(9) 4A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a Polgármester a Tvtv 11. § szerint jár el.
(10) 5A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
(11) A polgármester döntésével szemben Berkesd Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezés elbírálása legkésőbb a fellebbezés beérkezését követő soron következő rendes képviselő-testületi ülés alkalmával történik.
a településképi kötelezés, településképi bírság
29. A településképi kötelezési eljárás
36. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidőnek legalább 8 napnak kell lennie.
(3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
30. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
37. § (1) A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a településkép-védelmi bírság kiszabására a polgármester jogosult.
(2) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege:
a) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 50.000.- legfeljebb 100.000.- forint,
b) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 50.000.- forint,
c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legalább 50.000.- legfeljebb 200.000.- forint,
d) településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- legfeljebb 200.000. forint.
(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál különösen az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatása,
b) a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatósága,
c) a jogsértő állapot időtartama,
d) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága
e) jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása.
31. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
38. § (1) A bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.
(2) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(3) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(4) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
(5) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr., és a Kr. illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNTÉS
39. § (1) A képviselő-testület az építészeti örökség megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.
(2) Az építészeti örökség tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jó karbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.
(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az elszámolható költségek 50%-a, de legfeljebb 300.000 forint.
(4) A kérelmet kizárólag magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal.
(5) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét és állandó lakhelyét, valamint a kérelmező állandó lakhelyét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
b) a kérelmező adóazonosító jelét, valamint a kérelmező adóazonosító jelét alátámasztó hatóság által kiadott dokumentum másolatát,
c) a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,
d) a beruházással érintett ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját,
e) egy nyilatkozatot, hogy az adott ingatlan a kérelmező tulajdonában van,
f) a vásárlásra és/vagy kivitelezésre vonatkozó, a kérelmező nevére és címére/beruházás címére szóló költségvetést,
g) a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját, valamint az (1) bekezdésben szereplő célnak való megfelelőséget,
h) a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését.
(6) A kérelem tárgyévi felújítás támogatására március 01. és június 30. napja között nyújtható be.
32. A kérelem feldolgozásának és elbírálásának szabályai
40. § (1) Építészeti örökségenként egy pályázat benyújtására van lehetőség.
(2) Amennyiben építészeti örökségenként több kérelem került benyújtásra, úgy a benyújtásra került kérelmek közül csak a legkorábban benyújtásra került kérelem részesíthető támogatásban.
(3) A kérelem beérkezését követően a polgármester megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy a kérelem
a) a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra és
b) a kérelmező a lehetséges támogatást igénylői körbe tartozik.
(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül.
(5) A polgármester a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.
(6) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a polgármester megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.
(7) Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.
41. § (1) A befogadott kérelmek esetében a képviselő-testület tárgyév július 31. napjáig dönt a kérelem
a) támogatásáról, vagy
b) elutasításáról.
(2) A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak.
(3) A polgármester a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.
(4) A döntés meghozatalát követő 30 napon belül az önkormányzat támogatási szerződést köt a támogatott kérelmezővel és a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.
33. A támogatással való elszámolás szabályai
42. § (1) A támogatott kérelmező a kapott pénzügyi támogatás felhasználásáról a támogatási szerződés szerint köteles elszámolni a támogatási cél megvalósulását követő 30 napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 30. napjáig.
(2) Az elszámolási kötelezettség a támogatási szerződés szerinti "Elszámoló Lap" kitöltésével, és a támogatás összegének felhasználásáról szóló bizonylatok – pályázó által hitelesített - másolatának benyújtásával teljesíti.
(3) Az elszámolások elfogadásáról a Képviselő-testület - a pénzügyi csoport ellenőrzése alapján – a tárgyévet december 31. napjáig dönt.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
43. § (1) Jelen rendelet 2018. szeptember 1. napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Berkesd község képviselő testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésével kapcsolatos településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 8/2017. (IX.30.) számú rendelete, a helyi építészeti értékek védelméről szóló 13/2004. (VIII. 2.) rendelete és Berkesd község képviselő testületének a Helyi Építési Szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 4/2009. (IV.8.) számú rendelettel módosított 12/2004. (XII.01.) önkormányzati rendeletének
a) 1. § (3) bekezdése,
b) 9. § (1), (2), (5) bekezdése,
c) 18. § (4) bekezdés táblázatait kiegészítő „Az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon” mondatrésze,
d) 18. § (5), (7) bekezdés,
e) 18. § (6) bekezdés „a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú” szövegrésze,
f) 19. § (4), (5) bekezdése,
g) 21. § (8) bekezdése,
h) 27. § (8) bekezdés e) pontjának „Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni. Magas tető alkalmazása esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az ön-kormányzat és a tervező kérheti a főépítész állásfoglalását.” szövegrésze,
i) 27. § (8) bekezdés f) pontja,
j) 27. § (10) bekezdés b) pont felsorolásának 4. része,
k) 27. § (10) bekezdés c) pont felsorolásának 3. része,
l) 27. § (10) bekezdés d) pontjának „kerítés, támfal” szövegrésze, valamint felsorolásának 3. része,
n) 2. és 3. melléklete.
(3) Berkesd község képviselő testületének a Helyi Építési Szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 12/2004. (XII.01.) önkormányzati rendelet felhatalmazó rendelkezése helyébe az alábbi rendelkezés lép: Berkesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 62. § (6) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében, illetve 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörben eljáró szervek, illetve partnerek véleményének kikérésével az építés helyi rendjének biztosítása és a település további, rendezett fejlesztése érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
44. § Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó karakterű területek
b) 2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó táj- és természetvédelmi területek
c) 3. melléklet: Az elektronikus hírközlés építményei valamint a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási építmények számára elsősorban alkalmas területek és a nem alkalmas területek térképi lehatárolása
d) 4A melléklet: Helyi védelem alá helyezett értékek és területek jegyzéke
e) 4B melléklet: Helyi védelem alá helyezett értékek és területek lehatárolása
f) 5. melléklet: Ültetési távolságok
g) 6. melléklet: Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
h) 7. melléklet: 269/2007. (X. 18.) Korm. rendeletben (a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól) meghatározott növényfajok
i) 8. melléklet: Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
j) 9. melléklet: A településképi követelményekhez kapcsolódó szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelme
k) 10. melléklet: A településképi bejelentési eljárás kérelme
l) 11. melléklet: Értékleltár - A helyi védelem alatt álló építészeti elemeinek részletes bemutatása.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet6
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet
8. melléklet
9. melléklet
10. melléklet
11. melléklet7
Módosította a 11/2022. (VII. 20.) Ör.
Beillesztette a Módosította a 11/2022. (VII. 20.) Ör.
Módosította a 11/2022. (VII. 20.) Ör.
Módosította a 11/2022. (VII. 20.) Ör.
Módosította a 11/2022. (VII. 20.) Ör.
Módosította a 11/2022. (VII. 20.) Ör.
Módosította a 11/2022. (VII. 20.) Ör.