Görcsöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2014. 01. 01- 2019. 06. 11Görcsöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
A helyi építési szabályzatról
Görcsöny Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Étv. 10. § (3) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró
ÁLTLÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A rendelet területi hatálya Görcsöny község teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai alkalmazandók, valamint a 2012. augusztus 6-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK).
2. § (1) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtető kérésére elvi építési engedélyezési eljárást lehet lefolytatni.
3. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló jogszabály kötelezően meghatároz.
(2) Korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítésére.
4. § (1) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.
(2) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.
(3) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.
5. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan bővíthetők, az épületek keresztirányú bővítése kizárólag, az utcavonaltól mért 5,0 méteres távolságban és azon túl lehetséges.
(2) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, de:
a) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,
b) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 5. számú mellékletében rögzítettek szerint,
(3) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve mezőgazdasági területen gyepterületen belül, táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
6. § (1) A beépítésre szánt területek építési használatának általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak:
a) lakóterület (Kisvárosias, falusias lakóterület):Lk, Lf,
b) vegyes terület (településközpont vegyesterület): Vt
c) különleges terület: K, (temető, sport, szociális otthon, szennyvíztelep, szeméttelep terület)
d) gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató, egyéb ipari terület) Gksz, Gip
A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás
7. § (1) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (l) való osztásából (F/l) eredő érték.
(2) Az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre vonatkozó értékek az új telekalakításokra, az építménymagasságokra vonatkozó értékek az új épületek építésére értendők,
(3) A szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.
(4) A jelenlegi közterület felőli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.
(5) Építménymagasság: Az összes homlokzat vetületi felületének (F) és a vetületi felület vizszintesen mért hosszának (L) hányadosa. Az építménymagasságot a rendezett terepszint (kialakult, vagy tervezett út szintje) figyelembevételével kell meghatározni.
a) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény
b) a közterület felé néző,
c) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága. (homlokzatmagasság: OTÉK 1.sz. melléklet 52) bekezdése szerint.)
Kisvárosias lakóterület (Lk)
8. § (1) A lakóterületen az OTÉK 12. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el.
(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
Lk jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
300 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
16 |
m |
A beépítési mód |
- |
oldalhatáron álló, |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
7,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
60 |
60 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
20 |
20 |
% |
9. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:
Lf-1 jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
1200 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
16 |
m |
A beépítési mód |
- |
oldalhatáron álló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság* |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
Lf-2 jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
800 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
16 |
m |
A beépítési mód |
- |
oldalhatáron álló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság* |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
|
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
a kialakult terület tovább nem osztható |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
m |
|
A beépítési mód |
- |
Szabadonálló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság* |
- |
4,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
30 |
30 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
10. § (1) A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik.
(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
Vt jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
400 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
15 |
m |
A beépítési mód |
- |
oldalhatáron álló, zártsorú |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság* |
- |
7,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
80 |
50 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
10 |
25 |
% |
11. § (1) . A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
Gksz jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
1000 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
20 |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
5,0 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
60 |
50 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
20 |
20 |
% |
12. § (1) . A területen az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.
(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:
Gip jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
1500 |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
30 |
m |
mélységi mérete |
- |
50 |
m |
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság* |
- |
5,0 |
m |
Technológiai szempontból – kémény, siló üzemeltetéshez- szükséges építmények legnagyobb magassága. |
12 |
||
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
50 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
25 |
30 |
% |
13. § (1) A K-t jelű különleges terület a település temető területét jelöli.
(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
K-t jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
a kialakult terület tovább nem osztható |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
m |
|
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
4,0 |
m |
Technológiai szempontból – harangláb, harangtorony üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága. |
12 |
||
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
14. § (1) A K-sp jelű különleges terület a település sportolási célú területe.
(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
K-sp jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
a kialakult terület tovább nem osztható |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
m |
|
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legnagyobb építménymagasság |
- |
7,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
10 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
60 |
% |
15. § (1) A K-szo jelű különleges terület a település két, jelentős regionális funkciót is betöltő szociális otthonainak (községközponti kastély, keresztespusztai otthon) területe.
(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
K-szo jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
a kialakult terület tovább nem osztható |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
m |
|
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
7,5 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
20 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
60 |
% |
16. § (1) A K-szv jelű különleges terület a település szennyvíztelepének területe.
(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:
K-sz jelű építési övezet |
HÉSZ |
||
A kialakítható legkisebb telekterület méret |
- |
a kialakult terület tovább nem osztható |
m2 |
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete |
- |
m |
|
A beépítési mód |
- |
szabadonálló |
|
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
- |
5,0 |
m |
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
40 |
40 |
% |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
40 |
40 |
% |
17. § (1) A K-hu jelű különleges terület a település hulladéktelepének területe.
18. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:
a) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: Kö,
b) zöldterület: Z,
c) erdőterület: E,
d) mezőgazdasági terület (általános és kertgazdasági terület): M,
e) vízgazdálkodási terület: V.
Közlekedési, közműelhelyezési, terület
19. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.
(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.
(3) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.
(4) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket. A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza.
(5) Az épületek szennyvízelvezetését úgy kell megoldani, hogy csatornázás esetén a szennyvíz közvetlenül a közcsatornába köthető legyen.
20. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.
(2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
(5) A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.
21. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) védelmi célú (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.
(2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen.
22. § (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.
(2) V-1 jelű terület: tavak, patak területe
23. § (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szol gálja.
(2) A mezõgazdasági terület a következõ övezetekre tagolódik:
24. § (1) A település mezőgazdasági területei - építési szempontból - Má jelű - általános és korlátozott használatú mezőgazdasági területek. A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint az ezekhez tartozó lakás helyezhetők el.
(2) Má-1 jelű, általános mezőgazdasági terület, telekalakítási és építési előírásai:
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
50 000 m 2 |
Minimális szélesség |
75 m |
Beépíthetõség |
3 %, lakóépület max 1,5 % |
Minimális zöldfelület |
90 % |
Maximális építménymagasság |
4,5 m |
25. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak. A területen az OTÉK 29. § (3) (4) pontja szerint építmény elhelyezhető.
(2) Az Mk övezetre vonatkozó előírások:
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
800 m2 |
Minimális szélesség |
16 m |
Beépíthetõség |
3 % |
Minimális zöldfelület |
90 % |
Maximális építménymagasság |
4,0 m |
26. § (1) A település országos műemléki védelem alatt álló épületét a HÉSZ 2. számú melléklet tartalmazza. A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
27. § (1) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó elõírások:
a) A település helyi védelem alatt álló értékeit az 3. számú melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a HÉSZ szabályozza.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
cc) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
cd) Védett részérték az új épületbe vissza építendő, védett kerítés megtartandó.
ce) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.
d) Helyi védettségű utcaszakaszon
da) A történetileg kialakult beépítési mód és építési vonalak megõrzendõk.
db) Az utcai épületek tömegaránya, tetõformája, anyaghasználata, az utcai
kerítés a környezetükben lévõ hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
e) Helyi területi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következõ elõírásokat kell betartani:
ea) A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megõrzendõk.
eb) Az épületek tömegaránya, tetõformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévõ hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
Régészeti védelme
28. § (1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 4. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.
(2) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
29. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.
(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 1. számú függelék tartalmazza)
30. § (1) Általános követelmények:
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
e) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén vízjogi engedély alapján történhet.
f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.
g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
h) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
j) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
k) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
l) A területen agresszív pollentermelő növényeket ültetni tilos.
(2) Környezetterhelési határértékek:
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(3) Speciális eljárási szabályok:
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b) Görcsöny a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet .
c) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
f) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság
h) előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.
i) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
j) A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
k) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
l) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
ZÁRÓ RENDELKEZÉS