Görcsöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2020. 09. 22- 2023. 04. 14

Görcsöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

2020.09.22.

Görcsöny Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Étv. 10. § (3) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró

- Aranyosgadány község Önkormányzata,

- Ócsárd község Önkormányzata,

- Regenye község Önkormányzata,

- Pellérd község Önkormányzata,

- Pécs MJ Város jegyzője,

továbbá az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 3. számú mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró:

- Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze,

- Baranya Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási szerve,

- Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája,

- Baranya Megyei Kormányhivatal - Növény és Talajvédelmi Igazgatóság,

- Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

- Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar,

- Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság,

- Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság,

- Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,

- Baranya Megyei Földhivatal,

- Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács,

- Baranya Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség,

- Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság,

- Pécsi Bányakapitányság,

- Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság,

- Közútkezelő – Baranya Megyei Területi Igazgatóság,

Véleményének figyelembevételével az önkormányzat képviselőtestülete az alábbi rendeletét alkotja:

I. Fejezet

ÁLTLÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya Görcsöny község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az általános érvényű jogszabályok előírásai alkalmazandók, valamint a 2012. augusztus 6-án hatályos, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK).

Geológiai és bányászati általános előírások

2. § (1) A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából a későbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó műszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsűt a fal, vagy a rézsű függőleges vetülete magasságával megegyező távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsőkkel, eróziós árkokkal tagolt területen az építtető kérésére elvi építési engedélyezési eljárást lehet lefolytatni.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

3. § (1) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (Vi.13.) rendelet

(2) Korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítésére.

Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben bővíthetők, ha:

a) nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;

b) vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével,

c) függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetőségét,

d) a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.

A közművesítés mértéke, közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje

4. § (1) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.

(2) A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori hatályos előírások mérvadók.

(3) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.

Az építmények elhelyezése, kialakítása

5. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan bővíthetők, az épületek keresztirányú bővítése kizárólag, az utcavonaltól mért 5,0 méteres távolságban és azon túl lehetséges.

(2) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, de:

a) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

b) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 5. számú mellékletében rögzítettek szerint,

(3) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (Vi.13.) rendelet

II. Fejezet

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

Beépítésre szánt területek - Településszerkezet, területfelhasználás

6. § (1) A beépítésre szánt területek építési használatának általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak:

a) lakóterület (Kisvárosias, falusias lakóterület):Lk, Lf,

b) vegyes terület (településközpont vegyesterület): Vt

c) különleges terület: K, (temető, sport, szociális otthon, szennyvíztelep, szeméttelep terület)

d) gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató, egyéb ipari terület) Gksz, Gip

A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás

7. § (1) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (l) való osztásából (F/l) eredő érték.

(2) Az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre vonatkozó értékek az új telekalakításokra, az építménymagasságokra vonatkozó értékek az új épületek építésére értendők,

(3) A szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.

(4) A jelenlegi közterület felőli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.

(5) Építménymagasság: Az összes homlokzat vetületi felületének (F) és a vetületi felület vizszintesen mért hosszának (L) hányadosa. Az építménymagasságot a rendezett terepszint (kialakult, vagy tervezett út szintje) figyelembevételével kell meghatározni.

a) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény

b) a közterület felé néző,

c) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatainak magassága.

Kisvárosias lakóterület (Lk)

8. § (1) A lakóterületen az OTÉK 12. § (2)-(4) bekezdésekben szereplő építmények helyezhetők el.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Lk jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	300	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	16	m
A beépítési mód	-	oldalhatáron álló, zártsorú
A megengedett legnagyobb építménymagasság	-	7,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	60	60	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	20	20	%

(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

Falusias lakóterület (Lf)

9. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

2.2. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor

a) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,

b) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.

2.3. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.

2.4. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan keresztcsűrök is elhelyezhetők, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.

(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

3.1. Lf-1 jelű építési övezet:

Lf-1 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	1200	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	16	m
A beépítési mód	-	oldalhatáron álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság*	-	4,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30	30	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	40	%

* Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

3.2. Lf-2 jelű építési övezet:

Lf-2 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	800	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	16	m
A beépítési mód	-	oldalhatáron álló
A megengedett legnagyobb építménymagasság*	-	4,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30	30	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	40	%

* Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

1. ¹ Az Lf-2 * jelű övezetben az építési hely egyik határvonala a telek dél-nyugati határa, ahol:

1. az előkert legkisebb mérete a KÖu-1 besorolású közterület felöl, nem lehet kisebb 5,0 méternél, a KÖu-2 besorolású közterület felöl 0 méter.

ab) az oldalkert legkisebb mérete megegyezik az övezetben meghatározott építménymagasság mértékével;

ac) a hátsókert mérete nem lehet kisebb sem 6,0 méternél, sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságánál.

3.3. Lf-3 jelű építési övezet:

Lf-3 jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	a kialakult terület tovább nem osztható	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	a kialakult terület tovább nem osztható	m
A beépítési mód	-	Szabadonálló
A megengedett legnagyobb építménymagasság*	-	4,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	30	30	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	40	%

*Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

(4) Az Lf-1 jelű építési övezetben:

a) az épületek utcai homlokzatán tetőtéri erkély, loggia nem létesíthető,

b) az épületek előkert nélkül, illetve az utcában kialakult előkerti mélységgel lehet elhelyezni.

(5) A területre vonatkozó részletes előírások:

a) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.

b) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.

(8) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

Településközpont (vegyes) területe (Vt)

10. § (1) A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének területe tartozik.

(3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Vt jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	400	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	15	m
A beépítési mód	-	oldalhatáron álló, zártsorú
A megengedett legnagyobb építménymagasság*	-	7,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	80	50	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	10	25	%

* az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.

(4) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani.

Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet.

A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.

(5) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok megközelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót kell létesíteni.

(6) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület (Gksz)

11. § (1) . A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

Gksz jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	1000	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	20	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legnagyobb építménymagasság	-	5,0	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	60	50	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	20	20	%

(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 2,0.

Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip)

12. § (1) . A területen az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Gip jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	1500	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	30	m
mélységi mérete	-	50	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legnagyobb építménymagasság*	-	5,0	m
Technológiai szempontból – kémény, siló üzemeltetéshez- szükséges építmények legnagyobb magassága.		12
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	50	40	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	25	30	%

(3) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.

Különleges temető terület (K-t)

13. § (1) A K-t jelű különleges terület a település temető területét jelöli.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

K-t jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	a kialakult terület tovább nem osztható	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	a kialakult terület tovább nem osztható	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság	-	4,0	m
Technológiai szempontból – harangláb, harangtorony üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága.		12
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	40	40	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	40	%

a) Az övezetben ravatalozó, harangláb, harangtorony, kápolna és síremlék kivételével építmény nem helyezhető el.

b) A temető kegyeleti parki részén kizárólag rekonstrukciós- és karbantartó- ill. állagmegóvó munkálatok végezhetőek.

c) A temető telekhatárával szomszédos, 100 m-es sávon belül, az illető építési övezetben egyébként elhelyezhető építmények is csak akkor építhetők fel, ha azok kegyeleti szempontból nem zavaróak.

d) Új parcella kialakításánál előfásítás szükséges, még a temetkezés megkezdése előtt.

Különleges sport terület (K-sp)

14. § (1) A K-sp jelű különleges terület a település sportolási célú területe.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

K-sp jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	a kialakult terület tovább nem osztható	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	a kialakult terület tovább nem osztható	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legnagyobb építménymagasság	-	7,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	40	10	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	60	%

Különleges szociális otthon terület (K-szo)

15. § (1) A K-szo jelű különleges terület a település két, jelentős regionális funkciót is betöltő szociális otthonainak (községközponti kastély, keresztespusztai otthon) területe.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

K-szo jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	a kialakult terület tovább nem osztható	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	a kialakult terület tovább nem osztható	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság	-	7,5	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	40	20	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	60	%

Különleges szennyvíztelep terület (K-szv)

16. § (1) A K-szv jelű különleges terület a település szennyvíztelepének területe.

(2) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

K-sz jelű építési övezet	OTÉK	HÉSZ
A kialakítható legkisebb telekterület méret	-	a kialakult terület tovább nem osztható	m2
A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete	-	a kialakult terület tovább nem osztható	m
A beépítési mód	-	szabadonálló
A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság	-	5,0	m
A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke	40	40	%
A zöldfelület legkisebb mértéke	40	40	%

Különleges hulladéktelep terület (K-hu)

17. § (1) A K-hu jelű különleges terület a település hulladéktelepének területe.

Beépítésre nem szánt területek - Településszerkezet, területfelhasználás

18. § A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

a) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: Kö,

b) zöldterület: Z,

c) erdőterület: E,

d) mezőgazdasági terület (általános és kertgazdasági terület): M,

e) vízgazdálkodási terület: V.

Közlekedési, közműelhelyezési, terület

19. § (1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(3) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

(4) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket. A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 1. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az épületek szennyvízelvezetését úgy kell megoldani, hogy csatornázás esetén a szennyvíz közvetlenül a közcsatornába köthető legyen.

A szennyvízcsatorna elkészültével az arra történő rácsatlakozás kötelező.

Zöldterület

20. § (1) E terület-felhasználási egységbe (területbe)az állandóan növényzettel fedett közterületek tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(5) A meglévő közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezői jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhető.

Erdőterület

21. § (1) E területfelhasználási egységbe (területbe) védelmi célú (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.

(2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen.

A területen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők művelési ágból történő kivonással.

a) Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően, egyszerű tömegű, 30-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.

b) Épület kialakításának feltételei:

ba) az épület földszintes legyen

bb) legnagyobb építménymagasság 4,5 m

c) A technológiai szempontból szükséges építmények (kilátótorony, magasles) esetében a legnagyobb építménymagasság mértéke 12 m lehet.

(3) A védelmi rendeltetésű erdők (Ev) kialakítása az erdészeti hatóság engedélyével, elsősorban őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet.

a)Védő erdőben építmény nem helyezhető el.

Vízgazdálkodási terület

22. § (1) E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

(2) V-1 jelű terület: tavak, patak területe

V-2 jelű terület: mocsarak, vízállások területe,

V-3 jelű terület: vízmű kutak, vízmű létesítmények területe.

Mezőgazdasági terület

23. § (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szol gálja.

(2) A mezõgazdasági terület a következõ övezetekre tagolódik:

általános mezõgazdasági terület(szántó), Má-1

korlátozott használatú terület (gyep, legelõ) Má-2

kertes mezőgazdasági terület Mk

(3) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

Általános mezõgazdasági terület (Má)

24. § (1) A település mezőgazdasági területei - építési szempontból - Má jelű - általános és korlátozott használatú mezőgazdasági területek. A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint az ezekhez tartozó lakás helyezhetők el.

(2) Má-1 jelű, általános mezőgazdasági terület, telekalakítási és építési előírásai:

Beépítési mód	SZ
Minimális telekméret	50 000 m 2
Minimális szélesség	75 m
Beépíthetõség	3 %, lakóépület max 1,5 %
Minimális zöldfelület	90 %
Maximális építménymagasság	4,5 m

a) Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 12 m lehet.

b) Épület a dûlõút tengelyétõl minimum 10,00 m-re helyezhetõ el.

c) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest/birtokközpont alakítható ki az OTÉK 29. § 5.-7. bekezdése szerint.

ca.) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. Az építménymagasság mértéke a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, siló) esetében legfeljebb 12 m lehet.

cb.) A birtokközponton belül egy-egy épült maximális alapterülete nem haladhatja meg a 600 m²-t.

(3) A szabályozási terven jelölt Má-2 jelű – korlátozott használatú – általános mezőgazdasági övezet nem beépíthetõ, ezeken a területeken épület nem helyezhetõ el.

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

25. § (1) A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű kertterületek tartoznak. A területen az OTÉK 29. § (3) (4) pontja szerint építmény elhelyezhető.

(2) Az Mk övezetre vonatkozó előírások:

Beépítési mód	SZ
Minimális telekméret	800 m²
Minimális szélesség	16 m
Beépíthetõség	3 %
Minimális zöldfelület	90 %
Maximális építménymagasság	4,0 m

(3) Az övezetben a családi szükséglet mértékét meghaladó állattartására szolgáló építmény nem építhetõ.

(4) Az elõkert mélysége minimálisan 5,00 m .

(5) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

(6) Magastetõ esetén a tetõformát, a tetõ hajlásszögét, a tetõfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani.

(7) Kerítés a dűlőút tengelyétől minimum 10 m-re helyezhető el.

(8) A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A támfal magassága az 1,5 m-t nem haladhatja meg.

Kulturális Örökségvédelem - Műemlékek védelme

26. § (1) A település országos műemléki védelem alatt álló épületét a HÉSZ 2. számú melléklet tartalmazza. A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

Helyi védett épületek

27. § (1) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó elõírások:

a) A település helyi védelem alatt álló értékeit az 3. számú melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a HÉSZ szabályozza.

c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

cc) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

cd) Védett részérték az új épületbe vissza építendő, védett kerítés megtartandó.

ce) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

d) Helyi védettségű utcaszakaszon

da) A történetileg kialakult beépítési mód és építési vonalak megõrzendõk.

db) Az utcai épületek tömegaránya, tetõformája, anyaghasználata, az utcai

kerítés a környezetükben lévõ hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.

e) Helyi területi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következõ elõírásokat kell betartani:

ea) A területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megõrzendõk.

eb) Az épületek tömegaránya, tetõformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévõ hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.

Régészeti védelme

28. § (1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 4. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.

(2) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

Táj- és természetvédelem

29. § (1) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: mindennemű területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár művelés, művelési ág váltás, művelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésből kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és művi érték elemeinek, esztétikai jellemzőinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megőrzésével, lehetséges növelésével kell végezni.

Környezetvédelem

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 1. számú függelék tartalmazza)

30. § (1) Általános követelmények:

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

c) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

e) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

f) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.

g) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

h) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

i) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

j) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

k) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

l) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

(2) Környezetterhelési határértékek:

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

b) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.

d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

(3) Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

Növénytelepítési előírások

31 .§ (1) Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságot kell betartani:

a) Szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb cserje (élő sövény) esetében 1,0 m

b) 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m

(2) Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságot kell betartani:

a) gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élősövény) esetében 0,8 m

b) minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyraoltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élõsövény) és – a c) pontban nem szereplő – fa esetében 2,0 m

c) kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m

d) 3,0 m-nél magasabbra növő dísz- vagy védelmi szerepű cserje (élõsövény), továbbá dió- és gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m

(3) Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektől eltérően:

a) cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növő fák esetében 1,5 m

b) 3,0 m-nél magasabbra növő fák esetében 2,5 m

(4) Fapótlás szabályai

a) A település területén mellmagasságban 15 cm törzsátmérőt elérő, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfa kivételével – csak engedéllyel történhet.

b) A kivágott fát pótolni kell. A fapótlás a 2. számú függelékben meghatározott őshonos, honos fafajokkal lehetséges.

c) Fapótlásként annyi előnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét legalább 20%-al meghaladja.

d) A törzsátmérőt a terepszinttől számított 1 m magasságban kell mérni és számítani.

e) A fapótlási kötelezettséget legalább 3cs törzsátmérőjű fákkal kell teljesíteni.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

32 .§ (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Képviselő-testület 12/2005.(VII.29.) számú rendelete hatályát veszti.

(2) E rendelet – az építtető kérésére – a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható.

1. melléklet a 20/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez

2. melléklet a 20/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez

Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

3. melléklet a 20/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez

Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

4. melléklet a 20/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez

1. függelék a 20/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez

Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

2. függelék a 20/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez

Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VI.13.) rendelet

A 12/2020. (IX.22.) rendelet iktatta be.