Görcsöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2017. (XII. 31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
Hatályos: 2020. 02. 18- 2020. 09. 03Görcsöny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2017. (XII. 31.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről
Görcsöny Községi Önkormányzat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében 3. § (1) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (3) bekezdésében, 11/B. § (4) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, és a partnerek véleményének kikérésével az alábbiakat rendeli el:
Bevezető rendelkezések
A rendelet célja, hatálya
1. § A rendelet (továbbiakban: Rendelet) célja a település sajátos településképének - társadalmi bevonás és konszenzus által történő - védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) a településképi követelmények meghatározásával;
d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § A helyi védelem célja a község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) az eltérő karakterű kialakult területek településképi és arculati jellemzőinek védelmét, és
b) az átalakuló/újonnan beépítésre szánt területek esetében az a) pont szerinti területek kialakult településképi és arculati jellemzőihez alkalmazkodó, illeszkedést szolgáló előírások megalkotása
4. § A Rendelet területi hatálya Görcsöny község közigazgatási területére terjed ki.
5. § E Rendelet előírásait a településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
Értelmező rendelkezések
6. § A Rendelet alkalmazásában használt fogalmak:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át.
2. Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék.
3. Cégfelirat: kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felöli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, lógóját, címerét vagy más grafikai jellemzőjét tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
4. Cégtábla: az adott ingatlaban működő cég nevét, székhelyét és egyéb adatait feltüntető tábla.
5. Eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
6. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1 § 19. pontja szerinti berendezés.
7. Értékvizsgálat: olyan szakvizsgálat, amely feltárja a helyi védelemre érdemes építészeti értéket, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit. Az értékvédelmi vizsgálat eredményét az értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.
8. Épületszélesség: négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret, épületszárnyak esetén (pl. L, T alak) az egyes külön tetővel fedett épületszárnyak szélességi mérete,
9. Illeszkedés elve: a település és a táj építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét, valamint a tájkép és a természet védelmét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezési metódus.
10. Információs célú berendezés: olyan berendezés, amely részben reklámnak nem minősülő információs vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.
11. Közművelődési célú hirdetőoszlop: olyan hirdetőoszlop, amely létesítésének célját tekintve kizárólag közművelődési intézmények által akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig önállóan, vagy több közművelődési intézmény által együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység, illetve e közösségi közművelődési tevékenység keretében szervezett egyes kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklámok közzétételére szolgál és kizárólag e célra használják.
12. Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
13. Melléképület: az épületek azon csoportja, melyek az egyes építési övezetben kialakítható épületek rendeltetésszerű használatát kiegészítik, attól különállóan épülnek, de nem minősülnek melléképítménynek.
14. Reklámhordozót tartó berendezés: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt a reklámhordozót tartó, illetve annak elhelyezését biztosító, elősegítő eszköz, berendezés.
15. Utasváró: a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele érdekében az utasok várakozására szolgáló fülke, illetve legalább részben épületszerkezettel körülzárt épületrész, vagy egyéb építmény, létesítmény.
16. Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés.
17. Utcai épületszárny: az építési hely előkerti határvonalán meghatározott utcafrontján álló, az utcaképet meghatározó épületrész. Az előkerttől 7 méter mélységig.
A helyi védelemre vonatkozó szabályok
A helyi védelem feladata, általános szabályai
7. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
d) lakossággal történő megismertetése,
e) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
Helyi védelem alá helyezés és megszüntetés szabályai
8. § (1) A területi vagy egyedi helyi építészeti örökségi elemek védetté nyilvánítását az önkormányzat képviselő-testületi döntés alapján önkormányzati rendelettel rendeli el.
(2) Építészeti érték helyi védelem alá helyezését vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti, továbbá hivatalból is megindítható.
(3) A helyi védelembe vétel a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védelemre javasolt emlék beazonosítására és értékeire vonatkozó adatokat, különösképpen:
a) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
b) megnevezését,
c) helyszínrajzát,
d) rövid leírását, a kezdeményezés indokolását,
e) színes fényképét (minden lényeges oldalról) és
f) javaslatot a megőrzésre, helyreállításra, vagy korábbi állapotra történő alakításra.
(4) Helyi védettség megszüntetése a polgármesternek címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető. A kérelemnek tartalmaznia kell a védettség megszüntetésére javasolt érték beazonosíthatóságára és a megszüntetés indokoltságára vonatkozó alábbi adatokat:
a) a helyi értékleltár szerinti számát,
b) helyét (helyrajzi szám, cím vagy földrajzi koordinátái vagy mindkettő),
c) megnevezését,
d) a védettség megszüntetésének indokait és,
e) színes fényképet (minden lényeges oldalról),
f) alaprajzi és homlokzati felmérés rajzait.
(5) A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megsemmisülése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha a helyreállítás költségei jelentős mértékben meghaladják az épület által képviselt kulturális értéket.
(6) A helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetése szakmai előkészítéséről a főépítész gondoskodik:
a) a kezdeményezést előzetesen értékeli,
b) gondoskodik az értékvizsgálat és az értékvizsgálati dokumentáció elkészítéséről,
c) a kezdeményezést képviselő-testületi döntésre előkészíti.
(7) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját, és a kezdeményezőt írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
(8) A tulajdonos az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilváníthat.
(9) Helyi védelem alá helyezés, vagy helyi védelem megszüntetése iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Képviselő-testület 60 napon belül, vagy a soron következő képviselő-testületi ülésen döntést hoz, melyben kezdeményezi jelen rendelet 2. mellékletének módosítását, vagy a kérelmet elutasítja.
(10) A helyi védelem megállapítását követően az önkormányzat jegyzője a külön jogszabályban rögzített határidőn belül az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
(11) A helyi védelem megszüntetéséről szóló döntést követő 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését.
A helyi védelem alatt álló értékek
9. § (1) Helyi védelem alatt álló értékek jegyzékét e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi védetté nyilvánított épületek és építmények 2. mellékletben meghatározott alkotóelemeit védelem illeti meg. Ahol a 2. melléklet a védett értéket külön nem nevesíti, az építmény minden alkotórészét – ide értve a hozzá tartozó külső és belső díszítőelemeket is – védelem illeti meg.
A védett értékek nyilvántartása
10. § (1) A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védett érték helymeghatározását,
c) a védett érték rendeltetését és használatának módját,
d) a védett érték leírását,
e) helyszínrajzot,
f) fotódokumentációt,
g) a védelem rövid indokolását,
h) a védelem elrendelésére vonatkozó döntés másolatát.
(2) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A helyi védelem alatt álló értéket a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha
a) a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.
(3) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
(5) Ha a védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
12. § (1) Az Önkormányzat településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területeket az e rendelet 1. mellékletében rögzített területi lehatárolással érintett ingatlanokra állapítja meg.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek:
a) Öregfalu
b) Újfalu
c) Faluközpont
d) Pelikán lakótelep
e) Új, beépülő terület
f) Kastély és parkja
g) Keresztespuszta
h) Zártkertek, Viganvári szőlőhegy
i) Gazdasági terület
j) Külterület
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó
általános építészeti követelmények
13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.
(2) Az építmények felületképzése során a Görcsönyben hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek használata (kék, lila, citromsárga), a csillogó vagy fénylő felületet eredményező anyagok használata nem megengedett.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó növénytelepítési előírások
14. § (1) A telekhatárok és a növények között legalább a következő ültetési (telepítési) távolságot kell betartani:
a) Szőlő, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növő cserje, élősövény, vagy bármilyen fa esetében 1,0 m,
b) 3,0 m-nél magasabbra növő cserje, élősövény, valamint oszlopos fenyőfélék esetében 3,0 m,
c) 3,0 m-nél magasabbra növő fa esetében 5,0 m.
(2) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő zöldfelületi elemekhez. Hiányos növényi elem esetén a pótlás lehetősége nem honos fajjal nem biztosítható, kivéve nem honos növényállományból álló kialakult fasor esetén. A pótlást előnevelt fával kell biztosítani.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Öregfalu területére vonatkozó építészeti követelmények:
a) az épületeket az utcasorba illeszkedve, a szomszédos épületek előkertjéhez igazodva, oldalhatáron álló beépítéssel lehet elhelyezni,
b) új épületek, épületbővítések épületszélessége nem haladhatja meg a 10 métert,
c) meglévő épület alaprajzi bővítése az utcai fronton befordított keresztszárnnyal, vagy az utcai homlokzat síkjától mért 7,0 méter távolságon túli keresztszárnnyal bővíthető,
d) a főépületek takarásában lévő melléképületek kivételével az épületet a
A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
16. § (1) A 2. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló értékekre a (2) – (5) bekezdésben meghatározott egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.
(2) Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.
(3) Helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése sornán meg kell őrizni, vagy helyre kell állítani az épület eredeti
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfedését,
c) homlokzati nyílásrendjét,
d) homlokzati tagozatait, díszítőelemeit,
e) nyílásszáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítés a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban legyen.
(5) A helyi egyedi védett épületek belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek, építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak
elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások
17. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsődlegesen alkalmas területek az 1. mellékletben feltüntetett, táj- vagy természetvédelemmel nem érintett külterületek.
(2) Átjátszó állomás elhelyezése az (1) pontban meghatározott területeken, lehetőleg erdőfoltok peremén valósítható meg.
(3) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén csak azzal közös tartószerkezetre lehet elhelyezni.
(4) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek, új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglévő rekonstrukcióját, földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(5) A már beépített területeken, ahol a meglévő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös
tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása
esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(6) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a
villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös,
egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
A reklámhordozókra és tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen Rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.
(2) Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek és a közlekedésbiztonsági előírásoknak.
(3) A képviselő-testület a településen a településszerkezeti terv alapján Településközpontnak (Vt) nyilvánított területén belül a más célú berendezésre megtiltja a reklámhordozó kihelyezését, kivéve szórólap vagy plakát formában.
(4) Reklámhordozó az épületek tetőfelületén, utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon reklámhordozó a közterületi telekhatártól számított 10 méteren belül nem helyezhető el.
(6) 6 m2-nél nagyobb felületű óriásreklám a településen nem helyezhető el.
(7) Közterületen reklámhordozó és reklám kizárólag utcabútorokon, azok felületének legfeljebb 30 %-án helyezhető el.
(8) Utasváró tetőzetén reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(9) A település teljes közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cégfelirat, címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesíthető. A reklámberendezés településképi követelményei:
a) vegye figyelembe az épület, építmény adottságait,
b) illeszkedjen a homlokzati tagozatokhoz,
c) színezésében is illeszkedjen az épülethez, ne legyen túl erős színezésű, ne villogjon,
d) tetőn, tetőfelületen nem helyezhető el,
e) egy ingatlanon a közterületről látható homlokzatfelület legfeljebb 1/10-én, de legfeljebb 6 m2 összfelületen helyezhető el cégér, cégfelirat, címtábla.
(10) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített megállítótábla) hirdető berendezés közterületen csak:
a) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére,
b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,
helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét
Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
19. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 50 cm-es sávjába ne nyúljanak bele,
b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
c) sorolva, lépcsőztetés nélkül, téglalap alakú felületet képezzenek.
(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.
(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.
településkép-érvényesítési eszközök
A szakmai konzultáció
20. § (1) A települési főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
(2) A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező:
a) a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, építési engedélyhez nem kötött, településképi megjelenést érintő építési tevékenység,
b) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység,
c) reklámberendezés, reklámhordozó létesítése
esetén
(3) A szakmai konzultációt a 4. melléklet szerinti, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.
(4) A szakmai konzultáció kizárólag személyesen történhet, az építtető vagy kérelmező részére, elektronikus úton jelzett időpontban.
(5) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
A településképi véleményezési eljárás
21. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglalt feltételek teljesülése esetén a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a településképi szempontból meghatározó területen, a helyi védelem alatt álló területen, és az egyedi védelem alatt álló épület telkén
a) új építmény építésére
b) meglévő épület és közterületi építmény bővítésére, átalakítására
irányuló eljárásokban.
(2) A polgármester véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek való megfelelést,
b) közterület mentén az épület homlokzati kialakításának módját,
c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezéseknek és a reklámhordozóknak a kialakítását.
(4) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(5) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.
(6) Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,
b) ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
c) a rendeltetés meghatározását, valamint
d) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.
(7) A polgármester a kérelem beérkezését követően bekéri a főépítész szakmai állásfoglalását.
(8) A polgármester véleményében
a) engedélyezésre javasolja - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - a tervezett építési tevékenységet, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(9) A polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) a (8) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.
(10) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét
A településképi bejelentési eljárás
22. § (1) A polgármester - a nyilvántartott műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:
a) helyi védett építmények megjelenését érintő bármely tevékenység,
b) közterületről látható meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
c) közterületről látható, az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő megváltoztatása,
d) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
e) önálló reklámtartó építmény, utcabútor építése, meglévő megváltoztatása,
f) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
g) közterülettel határos kerítés építése az Öregalu, és az Újfalu területén,
h) reklámberendezés, reklámhordozó elhelyezése.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(3) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy megjelölését,
d) a tervezett tevékenység helyét, a telek helyrajzi számát,
e) az építési tevékenység elvégzése, vagy a reklám, reklámhordozó elhelyezésének tervezett időtartamát.
(4) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást kell mellékelni.
23. § (1) A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását és a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban
a) a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, vagy
b) megtiltja a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését, és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, a 24. § szerint jár el, vagy reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
24. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa
a) a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
b) a szakmai konzultáción megfogalmazott településképvédelmi elvárásokat nem teljesítette,
c) településképi bejelentési eljárás kezdeményezését elmulasztotta,
d) a településképi bejelentésben vagy a településképi véleményben meghatározottól eltért,
az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 500 000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(4) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.
(5) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságot.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI RENDSZER
25. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat, vagy más szerv vissza nem terítendő támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
(3) A pályázathoz benyújtandó dokumentációnak tartalmaznia kell:
a) a tulajdonos nevét,
b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát,
c) a tervezett munkálatok leírását, költségvetését,
d) a külső megjelenést megváltoztató tervezett tevékenység esetén a változás előtti és a tervezett változtatás szerinti állapotot bemutató tervrajzot,
e) a meglévő állapot fotódokumentációját.
(4) A beérkezett pályázatokat szakmai szempontból a települési főépítész előzetesen értékeli és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a támogatás odaítélésére. A nyertes pályázatokról a Képviselő-testület dönt.
(5) A támogatási szerződés megkötésére, módosítására, felmondására, a támogatás elszámolására, visszafizetésére és a támogatási összeg felhasználásának ellenőrzésére az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.
(6) Nem adható támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
26. § Ez a rendelet 2018.01.01-jén lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
27. § Hatályukat vesztik Görcsöny Községi Önkormányzat 20/2013. (XII. 30.) sz. rendelettel megállapított Helyi Építési Szabályzatának alábbi rendelkezései:
5. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan bővíthetők, az épületek keresztirányú bővítése kizárólag, az utcavonaltól mért 5,0 méteres távolságban és azon túl lehetséges.
9. § (4) Az Lf-1 jelű építési övezetben:
a) az épületek utcai homlokzatán tetőtéri erkély, loggia nem létesíthető,
b) az épületek előkert nélkül, illetve az utcában kialakult előkerti mélységgel lehet elhelyezni.
(5) A területre vonatkozó részletes előírások:
a) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.
b) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.
10. § (4) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani.
21. § (2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű (Eg) erdőterületen.
25. § (6) Magastető esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani.
(7) Kerítés a dűlőút tengelyétől minimum 10 m-re helyezhető el.
(8) A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A támfal magassága
26. § (1) A település országos műemléki védelem alatt álló épületét a HÉSZ 2. számú melléklet tartalmazza. A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.
27. § (1) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
a) A település helyi védelem alatt álló értékeit az 3. számú melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a HÉSZ szabályozza.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
28. § (1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 4. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le.
(2) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet