Görcsöny Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2020. (IX.21) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 17/2017.  (XII.31.) önkormányzati rendelete módosításáról

Görcsöny Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és  57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Járási Hivatal, továbbá Görcsöny Község képviselő testületének a településfejlesztési és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályiról szóló 5/2017. (IV.5.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §Görcsöny Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről, a településképi bírságról, és az önkormányzati ösztönző támogatási rendszerről szóló 17/2017(XII.31.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Ör.) 6. §-a a következő 18) ponttal egészül ki:

„18) Egységes építészeti koncepció: A meglévő épület részleges felújítását, átalakítását vagy bővítését megelőző, az épületnek végső, egységes, a településképbe való harmonikus illeszkedését igazoló és bemutató tervezési program. A koncepció az építész műszaki leírás részét képezi.”

2. §Az Ör. 12. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

„k) „Natura 2000/Tájképvédelmi területek.”

3. §Az Ör 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Öregfalu területére vonatkozó építészeti követelmények:

a) Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenés, a telepítés módja, a tömeg szélessége és a tetőidom a kialakult utcaképhez nem illeszkedő módon nem alakítható ki. Az illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.

b) Területi építészeti követelmények

1. az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
2. meglévő épület alaprajzi bővítését az utcai fronton befordított keresztszárnnyal az utcai homlokzat síkjától mért 7,0 méter távolságon túli kell kialakítani,
3. Új lakófunkciójú főépület a telek homlokvonalától számított 30 m-en belül helyezhető el.

c) Egyedi építészeti követelmények

1. Tömegformálás:
   1. Új épületek, épületbővítések épületszélessége – saroktelek kivételével -nem haladhatja meg a 10 métert.
   2. A főépületek takarásában lévő melléképület kivételével épület a szomszédos épületekhez nem illeszkedő formával nem alakítható ki.
   3. A tető hajlásszöge 37-45^o közötti mértéktől eltérően nem alakítható ki.
   4. Alacsonyabb hajlásszögű fémlemez fedés az épületszárny tetőfelületének legfeljebb 15 %-ánál nagyobb mértékben nem alakítható ki.
2. Homlokzati kialakítás:
   1. Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.
   2. Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.
   3. Épületeken fém vagy mázas kerámia anyagú, továbbá nagytáblás (25 cm-nél nagyobb szélességű vagy magasságú) kivitelben kerámia, műgyanta kötőanyagú vagy fa homlokzatburkolat nem alkalmazható.
   4. Az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásmagasságának mérete és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
   5. Utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.
   6. Utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető
3. Anyaghasználati előírások:
   1. Új épület anyag- és színhasználata a környezethez és a településképi arculati kézikönyv javaslataihoz nem illeszkedő módon nem alakítható ki.
   2. A szomszédos közterületről feltáruló épület tetőhéjalása natúr és téglavörös égetett agyag vagy beton tetőcseréptől, nádtól, fa zsindelytől, természetes palától eltérő és a környezethez nem illeszkedő kialakítású nem lehet.
   3. A 20 m² bruttó alapterületnél nagyobb, szomszédos közterületről feltáruló melléképület héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindely-fedés nem alkalmazható.
   4. Az épületek felújítása, átszínezése egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúrájától eltérő tagolással nem alakítható ki.
4. Kerítések kialakításának előírásai:
   1. A 2. pontban foglalt kivétellel áttört kialakítástól eltérő és 1,80 m-nél magasabb kerítések nem létesíthetők.
   2. Tömör kerítés indokolt esetben létesíthető utcavonalas beépítésnél, vakolt vagy látszótégla felületképzéssel, áttört kapuzattal.
5. A melléképületekre vonatkozó követelmények:
   1. A hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött helyezendők el, a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
   2. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve.
   3. A melléképület gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
   4. A főépülettől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki.”

4. §          Az Ör. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Újfalu területére vonatkozó építészeti követelmények:

1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenés, a telepítés módja, a tömeg szélessége és a tetőidom a kialakult utcaképhez nem illeszkedő módon nem alakítható ki. Az illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.
2. Egyedi építészeti követelmények

1. Anyaghasználati előírások:

1. Új épület anyag- és színhasználata a környezethez és a településképi arculati kézikönyv javaslataihoz nem illeszkedő módon nem alakítható ki.
2. A szomszédos közterületről feltáruló főépület tetőhéjalása natúr, és téglavörös égetett agyag vagy beton tetőcseréptől, nádtól, fa zsindelytől, természetes palától, korcolt síklemeztől eltérő és a környezethez nem illeszkedő kialakítású nem lehet.

2. Kerítések kialakításának előírásai:

1. A 2. pontban foglalt kivétellel áttört kialakítástól eltérő és 1,80 m-nél magasabb kerítések nem létesíthetők.
2. Tömör kerítés indokolt esetben létesíthető utcavonalas beépítésnél, vakolt vagy látszótégla felületképzéssel, áttört kapuzattal.

3. A melléképületekre vonatkozó követelmények:
   1. A hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött helyezendők el, a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő.
   2. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve.
   3. A melléképület gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.”
   4. A főépülettől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki.”

5. §         Az Ör. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Faluközpont területére vonatkozó építészeti követelmények:

1. Egyedi építészeti követelmények

1. Tömegformálás:

1. A területen magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők.
2. Magastetős épületek 30-45  közötti hajlásszögtől eltérően nem létesíthetők.

2. Anyaghasználati előírások:

1. Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell, egy épületen belül csak egységes építőanyagok, nyílászárók, színezések lehetnek.
2. A többszintes épületek felújítása, átszínezése egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető. Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúrájától eltérő tagolással nem alakítható ki.
3. A szomszédos közterületről feltáruló főépület tetőhéjalása natúr, és téglavörös égetett agyag vagy beton tetőcseréptől és korcolt síklemeztől eltérő és a környezethez nem illeszkedő kialakítású nem lehet.

3. Homlokzati kialakítás:

1. A kereskedelmi funkciójú épületek portáljai egy épületen belül eltérő megformálásúak nem lehetnek.”

6. §          Az Ör. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Pelikán lakótelep területére vonatkozó építészeti követelmények:

1. Egyedi építészeti követelmények

1. Tömegformálás és anyaghasználati előírások:

1. A meglévő épületek felújítása, bővítése a szomszédos épületek tetőformájától, tömegétől és anyaghasználatától eltérő módon, azokhoz nem illeszkedve nem történhet.
2. Többlakásos lakóépületeknél egy épületegységen belül a tetőforma, a tetőhéjazat, a nyílászárók eltérő formával és anyaghasználattal nem újíthatók fel, vagy alakíthatók át.
3. Egy lakóépületen belül az árnyékolók, redőnyök, előtetők, szélfogók nem egységesen nem alakíthatók ki.

2. Anyaghasználati előírások:

1. Új épület anyag- és színhasználata a környezethez és a településképi arculati kézikönyv javaslataihoz nem illeszkedő módon nem alakítható ki.
2. A szomszédos közterületről feltáruló főépület tetőhéjalása natúr, és téglavörös égetett agyag vagy beton tetőcseréptől eltérő és a környezethez nem illeszkedő kialakítású nem lehet.

3. Kerítések kialakításának előírásai:

1. A tömör és 1,5 m-nél magasabb utcai kerítések nem létesíthetők.”

7. §          Az Ör. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Új, beépülő területekre vonatkozó építészeti követelmények:

1. Területi építészeti követelmények

1. A melléképületek a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött helyezendők el, és a főépülettől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki.

2. Egyedi építészeti követelmények

4. Tömegformálás:

1. A területen magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők.
2. Magastetős épületek 25-42^o közötti hajlásszögtől eltérően nem létesíthetők, alacsonyabb hajlásszögű fedés az épület vízszintes tetőfelület vetületének legfeljebb 15 %-án lehetséges.
3. Épület legmagasabb pontja a 11 métert nem haladhatja meg.
4. Lapostetős épületek esetében annak tetőzete zöldtetőként is kialakítható.

5. Anyaghasználati előírások:

1. A tetőfedés anyaga antracit vagy természetes színű cserép, vagy betoncseréptől, vagy korcolt síklemez-fedéstől eltérő nem lehet.

6. Homlokzati kialakítás:

1. Az épületek vakolt homlokzata a fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet, azokon fém vagy mázas kerámia anyagú, továbbá nagytáblás (25 cm-nél nagyobb szélességű vagy magasságú) kivitelben kerámia, műgyanta kötőanyagú vagy fa homlokzatburkolat nem alkalmazható.

7. Kerítések kialakításának előírásai:

1. A telekhatárokon tömör és 1,8 m-nél magasabb kerítések nem létesíthetők.”
2. Anyaguk fa, tégla, terméskő, fém, műanyag és vakolt felülettől és anyagtól eltérő nem lehet. Sövénykerítés létesíthető.
3. Ingatlanonként 1 db-nál több és 4,5 méternél szélesebb gépkocsi-behajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.”

8. §Az Ör. 15.§-a következő új (11) ponttal egészül ki:

(11) A Natura 2000/Tájképvédelmi területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. A tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
2. Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagtól (pl.: kő, fa) eltérő anyaghasználat nem lehetséges. A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.
3. Épület legmagasabb pontja a 9 métert nem haladhatja meg.
4. A területen lapostetős épület nem létesíthető.
5. Az épületenkénti legnagyobb bruttó alapterület a 100 m2-t nem haladhatja meg.
6. A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnylatú földszíntől eltérő színű nem lehet.
7. 50 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.
8. Növénytelepítési előírások:
9. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a helyben honos fajoktól eltérő növényfaj nem alkalmazható.
10. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m-nél kisebb nem lehet. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
11. Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományaitól eltérő nem lehet.

9. §Az Ör. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. § (1) A Gazdasági terület kivételével magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan és az épület utcai megjelenéséhez igazodó módon úgy kell elhelyezni, hogy

1. azok a tető széleinek, gerincének szélső 50 cm-es sávjába ne nyúljanak bele,
2. széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
3. sorolva, lépcsőztetés nélkül, egyirányban felhelyezve, téglalap alakú felületet képezzenek,
4. a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei látszó módon nem helyezhetők el,
5. síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet.

(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3) Épület utcai homlokzatán szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel, gáz- és egyéb csővezeték nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4) Gázmérő és egyéb közműszekrény az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

(5) Légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés – a tetőn elhelyezett napelem-panel és napkollektor kollektorháza kivételével – az épület utcai homlokzatán takaratlanul nem helyezhető el.”

10. §          Az Ör. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

11. §          Az Ör. 20. § (4) bekezdés „kizárólag személyesen” szövegrész helyébe a „személyesen és elektronikus úton”, szöveg lép.

Kőszegi Tamás Gábor                          Dr. Szauer Tímea

polgármester                                             jegyző

Záradék:

Megalkotta: a Képviselő-testület 2020. szeptember 21-ei ülésén.

Kihirdetve: 2020. szeptember 22-én.