1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Görcsöny Községi Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 7833 Görcsöny, Rákóczi u. 1.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Görcsöny Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatala: Görcsönyi Közös Önkormányzati Hivatal.

(5) A képviselő-testület szervei:

2. § (1) Az önkormányzat jelképe a címer és a zászló.

(2) A címerről és a zászlóról, valamint azok használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

3. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, amelyek ellátási módjáról saját hatáskörben dönt.

(2) Az önkormányzat törvényben meghatározott kötelező feladatokat, valamint önként vállalt feladat- és hatásköröket lát el.

(3) Az önkormányzat helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátja a kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységeket.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit az Mötv. 41.§-ban foglaltak szerint ruházhatja át, gyakorlásához utasítást adhat, azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskör az tovább nem ruházható. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A képviselő-testület továbbá nem ruházhatja át az Mötv. 42.§-ban foglalt hatásköröket.

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak létszáma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a 1. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) Az alakuló ülés napirendje:

6. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart, összehívására az Mötv. 44.§-ában foglaltak az irányadók.

(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester, - akadályoztatása esetén - az alpolgármester hívja össze. A polgármester, valamint az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén, illetve e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület korelnöke (a legidősebb képviselő) látja el.

(3) Az írásbeli meghívót a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 5 - rendkívüli ülés esetén 2 - naptári nappal korábban megkapják. Írásbeli meghívónak tekintendő a papír alapon küldött levélen kívül az elektronikus levélben küldött meghívó is.

(4) A Képviselő-testület rendes üléseit az Önkormányzat polgármesteri irodájában tartja, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre is összehívható. A képviselő-testület rendes ülése lehetőleg a hónap második keddi napján 13.00 órai kezdettel kerül megtartásra.

(5) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervétől eltérő időpontra is összehívhatja.

(6) Képviselő-testület rendkívüli ülését az Mötv. meghatározott esetekben 5 napon belül össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra.

(7) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét. A javaslattevőnek a javasolt napirendi ponthoz írásbeli előterjesztést kell csatolnia.

(8) Az indítványt az előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani.

(9) A rendkívüli ülésre az indítványozó által megjelölteket, továbbá a polgármester által szükségesnek tartott személyeket kell meghívni.

(10) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell értesíteni. A közmeghallgatás időpontját és helyét legalább 15 nappal az ülés előtt közzé kell tenni.

(11) A Képviselő-testület rendes ülésére meg kell hívni:

(12) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(13) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

(14) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

7. § (1) A Képviselő-testület elnöki teendőit a polgármester, - akadályoztatása esetén az alpolgármester - látja el. Mindkét tisztségviselő akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén az elnöki teendőket a korelnök látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha a kizárási ok vele szemben merül fel.

8. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

(4) Az elnök feladata a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása, ennek érdekében az ülésen bármikor felszólíthatja a felszólalót, hogy térjen a tárgyra, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót.

(5) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

9. § (1) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, azt visszavontnak kell tekinteni.

(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.

(4) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület a kérdésben vita nélkül határoz.

10. § Az elnök a napirendek között legalább 2 óránként tárgyalási szünetet rendelhet el a koncentrált munkavégzés érdekében.

11. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. Zárt ülés tartására az Mötv. szabályai az irányadók.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely polgár részt vehet, azon az ülés elnökének engedélyével kérdést tehet fel, véleményt nyilváníthat. Amennyiben az ülést a hallgatóság megzavarja, a polgármester a rendzavarót vagy adott esetben a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melyhez bármely képviselő, bizottság elnöke, jegyző, önkormányzati fenntartású intézmény vezetője tehet módosító, kiegészítő indítványt. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A meghívottak érdekeire tekintettel a napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől a képviselő-testület eltérhet.

12. § (1) Több önkormányzatot érintő, továbbá a közösen fenntartott önkormányzati hivatallal, intézménnyel kapcsolatos ügyek tárgyalása céljából a fenntartó képviselő-testületek együttes ülést tarthatnak.

(2) Együttes ülés tartását bármely önkormányzat kezdeményezheti, a tárgyalandó napirend megjelölésével.

(3) Az együttes ülést a polgármesterek hívják össze, és a helyszín önkormányzatának polgármestere látja el a képviselő-testület ülése elnöki tisztségével kapcsolatos feladatokat.

(4) A képviselő-testület együttes ülésének határozatképességét településenként kell vizsgálni.

(5) A képviselő-testületek együttes ülésén a képviselő-testületek döntését településenként külön kell vizsgálni és az érvényes döntéshez valamennyi települési önkormányzat egybehangzó döntése szükséges.

13. § (1) A képviselő-testület ülésére írásbeli vagy – indokolt esetben - szóbeli előterjesztés készül.

(2) Kizárólag írásbeli előterjesztés készülhet:

(3) Rendkívüli esetben a polgármester előzetes engedélyével kerülhet sor az írásba foglalt előterjesztés és határozati javaslat képviselő-testületi ülésen történő kiosztására, ez esetben azonban kellő időt kell biztosítani az írásos dokumentum áttekintésére

14. § (1) A képviselők a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő ügyben sürgősségi indítványt tehetnek, amelyet legkésőbb a rendes ülés kezdetéig kell a polgármesternél beterjeszteni a sürgősség tényének rövid indokolásával.

(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők, a nemzetiségi önkormányzat testülete, a jegyző. Az indítvány napirendre tűzéséről a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) Ha a Képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendi pontként tárgyalja meg.

(4) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A sürgősség elvetése esetén az indítványt napirendi javaslatként kell kezelni.

15. § (1) A képviselő-testület bármely tagja az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz, aljegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5 nappal írásban kell benyújtani a polgármesterhez, melynek napirendre tűzéséről gondoskodik.

(3) A szabályszerűen benyújtott interpelláció a napirend része.

(4) A képviselő az írásbeli interpelláció mellett az ülésen az interpellációja tárgyában szóbeli kiegészítést is tehet. A szóbeli interpellációra 5 perc, az arra adott válaszra 5 perc, a viszontválaszra, nyilatkozatra további 2 perc áll rendelkezésre.

(5) Az interpellációra az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(6) Amennyiben az interpelláció megtárgyalására kitűzött időpontban az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpelláció nem tárgyalható. Ebben az esetben az interpelláció tárgyalása elnapoltnak tekintendő, de a válaszadásra nyitva álló 15 napos határidőt be kell tartani.

(7) Az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület – az interpelláló képviselő nyilatkozatát követően dönt.

(8) Ugyanazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye.

16. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől és a jegyzőtől, aljegyzőtől - önkormányzati ügyekben - felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön – külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendi ponthoz szóban kiegészítést tehet. Az előterjesztőhöz a képviselők valamint a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, melyekre rövid választ kell adni.

(2) Az előterjesztés tárgyával kapcsolatos vélemények kifejtésére a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A szót az ülést vezető polgármester adja meg és vonhatja vissza a felszólalótól.

(3) A vita lezárása után, a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról, majd a módosító indítvánnyal kiegészített, az előterjesztésben szereplő indítványokról dönt a képviselő-testület A képviselő-testület a vita lezárása után, nyílt szavazással határozatot hoz, vagy rendeletet alkot.

(5) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A javaslat elfogadásához - egyszerű többség esetén - a jelenlévő, minősített többséget igénylő ügyekben a megválasztott települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

18. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el bármely képviselő javaslatára, ha azt a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozattal elfogadja.

(2) A név szerinti szavazás során a jegyző felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

19. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, de titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés tartására köteles illetve zárt ülést rendelhet el. A titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólap és urna igénybevételével történik. A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú- elnökből és két tagból álló- szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

20. § A Képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű számozott határozat nélkül dönt:

21. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani. A polgármester az illetékes bizottságok, a közös önkormányzati hivatal szakmai véleményének kikérésével dönt a kezdeményezésnek a képviselő-testület elé terjesztéséről.

22. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, megszövegezéséről, és annak törvényességi vizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A tervezet előkészítéséhez – eseti jelleggel – szakértőt is igénybe lehet venni.

(2) A lakosság széles körét érintő tárgykörben történő rendeletalkotást megelőzően a rendelet tervezetének előzetes véleményétetésébe bevonhatók a településen működő azon civil szervezetek, melyek tevékenysége a szabályozási tárgykörrel érintett.

(3) A helyi társadalom széles köre számára kötelezettséget vagy jogot megállapító szabályozás esetén előzetes hatásvizsgálat elvégzésére köteles – a képviselő-testület döntése alapján – a rendelet előkészítője. A hatásvizsgálat szempontjait, módszertanát a jegyző határozza meg, azonban a vizsgálatnak minden esetben ki kell terjednie a szabályozás szükségszerűsége és elmaradása valamint a költséghatások elemzésére.

23. § (1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról – több módosító javaslat esetén a módosító javaslatok elhangzásának sorrendjében - majd a rendelet egészéről dönt.

(2) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles, végleges szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. A jegyző a rendeletet az ülést követő 30 napon belül hirdeti ki. A rendelet teljes szövegét a helyben szokásos módon, az önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán valamint a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tenni.

(3) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Görcsöny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ____rendelet sorszáma)/___(évszám)___(kihirdetés dátuma) önkormányzati rendelete a ________________________________(tárgy megjelölése).

24. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozatok megjelölése tartalmazza a sorszámot, az elfogadás évét, hónapját és napját, a testület szó szerinti döntését valamint a végrehajtás határidejét és felelősét.

(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

25. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

26. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon túl:

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Baranya Vármegyei Kormányhivatalnak.

27. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

(2) Az állampolgárok – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével betekinthetnek a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvébe.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét – zárt ülés tartása esetén is – biztosítani kell.

(5) A képviselő-testület üléséről – a jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése érdekében – hangfelvétel készül. A hangfelvételről másolat nem készíthető.

28. § (1) A képviselőt megilletik az Mötv-ben és ezen rendeletben meghatározott jogok és terhelik a kötelezettségek.

(2) A képviselő köteles a képviselő-testület – bizottsági tag képviselő esetén a bizottság - ülésein részt venni és a munkáját segíteni, valamint a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. Akadályoztatása esetén távolmaradását előzetesen bejelenteni.

(3) A képviselő döntéseit meggyőződése alapján hozza meg. A nyilvánosság előtt – azon ügyekben, melyekben a képviselő-testület már állást foglalt – köteles a testületi álláspontot ismertetni, attól eltérő véleményét különvéleményként megfogalmazni.

(4) A képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság látja el, a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatokról a Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

(5) A képviselők összeférhetetlenségnek megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő Bizottság vizsgálja ki és készíti elő a képviselő-testület ülésére.

(6) A képviselők munkájukat társadalmi megbízatásban látják el.

29. § (1) Az önkormányzat bizottságaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61.§-ai taglalják. Az önkormányzat 3 tagú Vagyonnyilatkozat-kezelő és Ügyrendi Bizottságot hoz létre, melynek feladatai:

(2) Tagjait a 3. melléklet tartalmazza.

30. § (1) A bizottságok elnökét és tagjait a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület választja meg és hívja vissza. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A bizottságok működésére az e rendelet képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az előterjesztések, illetve határozati javaslatok képviselő-testületi tárgyalásnál a bizottság állásfoglalását – a tárgyalás során kisebbségbe került véleménnyel együtt - a bizottság elnöke ismerteti.

(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(5) Az adott bizottság elnökének kérésére vagy engedélyével, az ülésekről más dokumentum (hangfelvétel, kivonat, másolat, stb.) is készíthető.

(6) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében a bizottság ügyrendjében megjelölt személy.

(7) A bizottság elnöke a feladat- és hatáskörök gyakorlásáról évente 1 alkalommal beszámol a Képviselő-testületnek.

(8) A bizottságok működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról, a bizottsági döntések végrehajtásáról, a jegyző – a Közös Önkormányzati Hivatal útján – gondoskodik.

31. § (1) A polgármester Görcsöny Község Önkormányzatának vezetője, munkáját főállásban megbízatásban végzi.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, akadályoztatása esetén a korelnöknek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője írja alá.

(4) A polgármester az Mötv. 67. §-ában foglalt feladatokon túl:

(5) A polgármester, - ha a Képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeire sérelmesnek tartja – ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását.

32. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére valamint egyes önkormányzati feladatok ellátására – titkos szavazással – a képviselő-testület tagjai közül – egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester feladatkörét a polgármester határozza meg, tevékenységét a polgármester irányításával látja el.

(4) Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek.

(5) Havi egy alkalommal minden hónap 1. hetének keddi napján 16.00-17.00 óra között fogadó órát tart.

33. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáról.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a munkaköri leírás szerinti igazgatási ügyintéző, továbbá a vezető pénzügyi-számviteli ügyintéző köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző akadályoztatásának megszűnéséig, de legfeljebb 6 hónapig ellátni.

34. § (1) A képviselő-testület Görcsöny, Ócsárd, Regenye és Szőke községek képviselő-testületeivel az önkormányzatok működésével, a polgármesterek és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével kapcsolatos, valamint az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre és tart fenn Görcsönyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel, melynek székhelye: 7833 Görcsöny, Rákóczi u. 1.

(2) A Hivatal belső tagozódására, felépítésére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A közokiratok biztonságos őrzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel ellátását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását valamint az iratkezelés szervezetét, részletszabályait a Görcsönyi Közös Önkormányzati Hivatal hatályos iratkezelési szabályzata és annak kötelező mellékletét képező irattári terve tartalmazza.

(4) Az egységes és szabályszerű iratkezelési gyakorlat általános felügyeletét a Görcsönyi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője felügyeli.

35. § Az Mötv 87.§-nak megfelelően az alábbi társulásokban vesz részt az önkormányzat:

36. § A helyi népszavazás szabályairól a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

37. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával a lakosság és a településen működő civil szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyszínéről, időpontjáról a település hirdetőtábláján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése végett az ülésről hangfelvétel készül, mely nem másolható. Egyéb hangfelvétel készítésére – eltérő döntés hiányában – nincs lehetőség.

38. § (1) Görcsöny Községi Önkormányzat együttműködik a településen megalakult nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja – annak székhelyén – az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a következők szerint:

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvényben (a továbbiakban: Njtv.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njt.-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.

39. § Hatályát veszti Görcsöny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2021. (I.6.) önkormányzati rendelete.

40. § Ez a rendelet 2025. október 15-én lép hatályba.