Pellérd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1998. (VI. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
Hatályos: 2021. 10. 31
Pellérd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/1998. (VI. 15.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól
2021.10.31.
Pellérd Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 78-80. §.-ai, a Ptk. 112. §.-a, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. §. (1) bek. alapján a vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:
1. § A rendelet hatálya Pellérd Községi Önkormányzat ( továbbiakban: önkormányzat ) tulajdonába tartozó ingatlanokra, ingókra, pénzvagyonra és vagyon értékű jogokra ( továbbiakban: önkormányzati vagyon ) terjed ki.
2. § (1) Az önkormányzat vagyona nemzeti vagyon, mely rendeltetése szerint törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.
(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.
(3) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak körét a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak, valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak (együtt forgalomképtelen törzsvagyon) minősülő vagyontárgyak alkotják.
(4) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket a rendelet mellékletében elkülönítetten kell nyilvántartani.
a) a helyi közutak és műtárgyai,
c) közterek, köztéri műalkotások (emlékmű),
e) művészeti értékkel bíró, egyéb vagyontárgyak,
f) minden olyan más vagyontárgy, amelyet a képviselőtestület forgalomképtelennek minősít.
4. § Korlátozottan forgalomképes: Az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló 2.000.000.-Ft értékhatárt meghaladó:
a) közüzemek használatában lévő önkormányzati vagyon,
b) a képviselőtestület és hivatal elhelyezésére szolgáló középület ( Pellérd, Fő tér 4.) 1
c) oktatási feladatok ellátását szolgáló épület (Pellérd, Dózsa Gy. u.1/1.; Pellérd, Iskola u. 2. )
d) egészségügyi-szociális feladatok ellátását szolgáló épület ( Pellérd, Dózsa Gy. u. 100. )
e) műemlék jellegű, faluképi jelentőségű ingatlan,
f) védett természeti területek, és védett emlékek,
i) mindaz a vagyon, amit a képviselőtestület korlátozottan forgalomképtelennek nyilvánít.
A rendelkezési jog gyakorlása
5. § (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselőtestület rendelkezik. Ennek keretében a tulajdonosi jogosítványok gyakorlásának egyes elemeit a polgármesterre és hivatalára bízhatja. A testület a hatékony, felelősségteljes vagyongazdálkodás célkitűzéseit közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terve szerint határozza meg, mely tervet a mindenkori költségvetéssel összhangban évente felülvizsgál. A terv a rendelet függelékét képezi.
(3) A vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlása során figyelemmel kell lenni az ide vonatkozó jogszabályok - így különösen az önkormányzati törvény - rendelkezéseire.
6. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete.
(2) A forgalomképtelen vagyon hasznosításáról a képviselőtestület hivatala útján gondoskodik.
7. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, alapítványba és gazdasági társaságba való beviteléről, hasznosításáról a képviselőtestület rendelkezik.
(3) Az önkormányzat csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.
III.
Forgalomképes önkormányzati vagyon
8. § (1) Minden olyan vagyon, amely nem tartozik a 2-3-4. §-ok hatálya alá nem törzsvagyon, és ezért forgalomképes.
(2) A nem törzsvagyon körébe tartozó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról a képviselőtestület rendelkezik.
(3) A vagyon gazdasági társaságba, alapítványba történő bevitelével kapcsolatos döntés - értékhatártól függetlenül - a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
IV.
Vegyes és záró rendelkezések
9. § (1) E rendelet hatálya alá tartoznak az önkormányzat tulajdonában lévő földterületek.
(2) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni.
(3) A törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítetten kell nyilvántartani.
(4) A polgármester köteles az önkormányzati vagyon hasznosításáról az (2) bekezdés szerint évente egyszer a képviselőtestületnek számot adni.
(5) A jegyző - jogszabályi előírások szerint - köteles a vagyonleltár folyamatos rendben tartásáról gondoskodni és a (2) bekezdés szerint a képviselőtestületi beszámolót elkészíteni.
10. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése során az ingatlanvagyont minden esetben fel kell értékeltetni. A 2.000.000.-Ft-ot meg nem haladó értékű ingatlan felértékelésétől a képviselőtestület eltekinthet.
(2) A felértékelésről szóló dokumentációt az elidegenítés célszerűségét alátámasztó gazdasági számítással együtt a képviselőtestület elé kell terjeszteni.
11. § A rendelet hatálybalépését követően szerzett, illetve tulajdonjogilag rendezett vagyontárgyak forgalomképességének megállapításáról a képviselőtestület esetenként dönt.
12. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Metzing József
polgármester |
Garainé Dr. Szelenczy Gabriella
jegyző |
PELLÉRD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZÉP ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE
A megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények, a közszolgáltatási rendszer, az önkormányzati rendszer átalakítása, és az ehhez igazodó új jogszabályi környezet, a rendkívüli módon szűkített és feladat alapú finanszírozási rendszer azt követeli meg az önkormányzatoktól, hogy a működésük biztosítása és gazdálkodásuk fenntartása érdekében új módszereket, stratégiákat alakítsanak ki.
A vagyongazdálkodási terv feladata, hogy kijelölje a vagyongazdálkodás különböző területén szükséges intézkedések irányvonalát, valamint a jövőre vonatkozóan – más koncepciókkal, stratégiákkal összhangban - megfogalmazza a hatékony, felelősségteljes vagyongazdálkodás legfontosabb célkitűzéseit.
A terv alapvető célkitűzése:
- a biztonságos feladatellátás feltételeinek megteremtése,
- kiszámítható és átlátható gazdálkodás megalapozása,
- pénzügyi egyensúly biztosítása,
- a vagyon értékének megőrzése, növelése,
- a vagyon piacorientált hasznosítása,
- a feleslegessé váló vagyonelemek piaci értéken történő értékesítése,
- a gazdaságosan nem hasznosítható ingatlanok értékesítése.
I. Középtávú vagyongazdálkodási terv
a) Az önkormányzati vagyonnal – mint a nemzeti vagyonnal – felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.
b) A vagyongazdálkodás feladata az önkormányzat teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá a feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.
c) Az önkormányzati vagyonfejlesztés (létrehozás, bővítés, felújítás) céljait a Képviselő-testület döntései és az éves költségvetési rendelet határozza meg, melyekben elsődlegesen a vagyon megőrzésének és hasznosításának elve kell, hogy érvényesüljön a jelen gazdasági helyzetben.
d) Középtávú feladat új bölcsődei férőhelyek létrehozása – bölcsőde építésével.
e) Középtávon megoldandó feladat új óvodai férőhelyek biztosítása a Brázay kastély felújításával és átépítésével.
f) Brázay kastély állagmegóvása, külső felújítással.
g) Óvodai, bölcsődei, iskolai étkeztetés biztosítása érdekében – jogszabályi feltételeknek megfelelő – konyha-ebédlő kialakítása .
h) Művelődési ház bővítése, közösségi és szolgáltató funkciók kialakítása.
i) A meglévő épületek üzemeltetési költségeinek csökkentése, energia megtakarítást eredményező felújítási munkák elvégzése –elsősorban pályázati források igénybevételével.
Az önkormányzati vagyon hasznosításának alternatívái:
A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, a hasznosításának célja: a kötelező és az önként vállalt feladatok hatékony és eredményes ellátása.
1. Használatba adás, bérbeadás
2. Önkormányzati vagyontárgyakkal vállalkozási tevékenység folytatása
3. A feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése
1. Bérbeadás útján történő hasznosítás
Az önkormányzati tulajdonú - nem lakás célú - helyiségek valamint telkek hasznosítása elsősorban bérleti szerződés által történik. A bérlet útján nem hasznosított ingatlan esetében törekedni kell arra, hogy minél rövidebb ideig legyen kihasználatlan állapotban.
A bérleti díjakat a piaci viszonyok figyelembevételével kell megállapítani.
Az önkormányzati feladat változások miatti önkormányzati vagyonban bekövetkező változásokat követően a közfeladatok ellátását szolgáló vagyon hasznosítását felül kell vizsgálni, törekedve a maximális kihasználtságra, a gazdaságos üzemeltetésre.
Az önkormányzat vagyonában várható változások nyomon követése érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a vagyon-nyilvántartás aktualizálására és a változások nyomon követésére.
2. Vállalkozás folytatásával történő vagyonhasznosítás
Az önkormányzati feladatok ellátásához nélkülözhetetlen vagyonnal vállalkozási tevékenység nem folytatható. Az önkormányzati vállalkozás az alaptevékenységet nem veszélyeztetheti.
Az Önkormányzatnak - a lehetőségeihez képest - elő kell segíteni a helyi munkahelyteremtő vállalkozások működését az arra alkalmas terület biztosításával.
A rendelkezésre álló szabad vagyon értékesítésénél az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 8/1998. (VI.15.) Önkormányzati rendelet, valamint a magasabb szintű jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni, figyelemmel a nemzeti vagyonnal való felelős módon történő gazdálkodás szabályaira. A vagyonértékesítésből származó bevétel az önkormányzat fejlesztési célú bevételét szolgálja. II. Hosszú távú vagyongazdálkodási terv
1. A hosszú távú vagyongazdálkodási terv alapjául a középtávú vagyongazdálkodás terv szolgál.
2. A vagyonhasznosítás során a bevételszerzés, illetve a kiadások csökkentése mellett szem előtt kell tartani a vagyon megőrzés elvét. A piaci helyzet ismertében minden évben felül kell vizsgálni az értékesítendő valamint a más módon hasznosítandó vagyonelemeket.
3. Az önkormányzat számára kedvező, vagyongyarapodást eredményező pályázati lehetőségeket maximálisan ki kell használni.
4. A vagyonhasznosítás bevételeit minél nagyobb arányban a vagyontárgyak megóvására, felújítására kell fordítani.
III. A vagyongazdálkodás vagyonelemek szerinti csoportosítása
1. Forgalomképtelen törzsvagyon
A Nvtv. meghatározza a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek
- kizárólagos tulajdonban lévő dolgok, (a helyi közutak és műtárgyaik, az önkormányzat
tulajdonában álló terek, parkok)
- törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségűvé minősített nemzeti vagyon. (Az önkormányzat vagyonrendelete nem minősített egyetlen vagyonelemet sem nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonelemmé)
A forgalomképtelen törzsvagyon megfelelő fenntartásáról, karbantartásáról folyamatosan
gondoskodni kell. A forgalomképtelen törzsvagyon felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti. A törzsvagyon forgalomképtelen része – az Nvtv-ben meghatározott kivételekkel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.
Az éves vagyongazdálkodási irányelvek meghatározásakor tételesen vizsgálni kell, hogy
melyek azok a vagyontárgyak, melyek körében – a körülmények változása folytán – indokolt a besorolás módosítása.
2. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
A törzsvagyon további része az a vagyonelem, amelyet törvény vagy önkormányzati rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonként állapít meg, és amely felett törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni.
A forgalomképes üzleti vagyonnal az Önkormányzat – a jogszabályokban meghatározott keretek között – szabadon rendelkezik. A forgalomképes vagyon hasznosítása történhet elidegenítéssel, valamint használatba adással, bérbeadással, illetve vállalkozási tevékenység folytatásával.
Az önkormányzati vagyongazdálkodás fő területei
- a vagyon növekedésének, gyarapításának elősegítése (beruházás, fejlesztés, kisajátítás,
adomány elfogadása, térítésmentes juttatás)
- a meglévő vagyon fenntartása (üzemeltetés, karbantartás, felújítás)
- vagyonhasznosítás (bérbeadás, haszonbérlet, használatba adás)
- értékesítés, térítésmentes átadás, csere
IV. Önkormányzati ingó vagyon
Az önkormányzat által fenntartott intézmények a feladat ellátásához szükséges gépekkel, berendezésekkel, felszereléssel rendelkeznek.
Közép- és hosszú távú célkitűzés az ingó vagyon értékének megőrzése, az önkormányzati feladatellátás tárgyi feltételinek magas színvonalú biztosítása. A nagy értékű eszközállomány karbantartását, javítását szükség szerint el kell végezni. Az eszközt mindaddig célszerű megtartani és használni, amíg a javítással a működőképességét biztosítani lehet. Új eszközbeszerzést – fentiek figyelembevételével - csak indokolt esetben és a használhatatlan eszközök pótlására cészerű teljesíteni.
A vagyongazdálkodás szervezete, az adatok nyilvántartása
Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat a vagyonrendeletben meghatározott hatáskörök alapján a Képviselő-testület, hivatala és a polgármester gyakorolják.
A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtásának előkészítését a Hivatal jegyző irányításával látja el. A vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtás módjára vonatkozó eljárásrendet belső szabályzat tartalmazza.
2. A gazdálkodás alapjául szolgáló nyilvántartások
A Nvtv. előírása szerint a nemzeti vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi jogok gyakorlója nyilvántartja.
A vagyongazdálkodási nyilvántartás a vagyonkataszter, amely az ingatlan nyilvántartással összhangban, bruttó értéken tartja nyilván az önkormányzati vagyon elemeit.
A vagyonkatasztert a Hivatal pénzügyi csoportja vezeti.