(egységes szerkezetben a módosításáról szóló 10/2008. (X.1.), 4/2009. (II.27.)

valamint 6/2013. (V.30.) számú rendeletekkel)

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Pellérd Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban Étv.) kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet területi hatálya Pellérd község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) előírásai alkalmazandók.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező  előírásokat tartalmaz.

(4)  Szabályozási elemek:

a.)I. rendű szabályozási elemek (közlekedési elemek, területfelhasználási módok, területfelhasználási egység határa, amelyeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),

b.)II. rendű szabályozási elemek az a.) és c.) pontokban nem szereplő elemek, amelyeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),

c.)III. rendű szabályozási elemek (hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők):

Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható:

• az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védősávok és területek,
• ¹telekalakítási terv alapján a terület-felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.

Önkormányzati határozattal módosítható, vagy meghatározható:

• ¹törölve
• a sajátos jogintézmények köre.
• ¹törölve

(5) Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.

(6) ^{1, 3} A rendelet a Hübner Tervező Kft. 15/2012. jelzőszámú dokumentációja részét képező 3.1 – 3.4. módosított tervlapokkal együtt érvényes.

I. FEJEZET

Az engedélyezés általános szabályai

2. §

(1) ¹Az építési engedélykérelmekhez a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) ¹A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemről szóló törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni.

3. §

A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzői miatt szükséges tennivalók:

• építészeti tervek elkészítését megelőzően el kell végezni a tervezett új beépítésű területek felszínmozgás veszélyességének megállapítását geotechnikai és mérnök-geológiai feldolgozással,
• központi belterületen építési tevékenység csak az építési terület üreg- és pinceviszonyainak tisztázása után végezhető,
• a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködése szükséges az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó, a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezéseknél, továbbá a lakosság, Önkormányzat, vagy tervezők által észlelt kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok esetén,
• ¹a 0321 és a 0326/2 hrsz alatti területek belterületbe vonása és lakótelkek kialakítása céljára történő hasznosítás esetén a területre talajmechanikai szakvélemény készítendő.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

4. §

(1) ¹Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a vonatkozó jogszabály kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak.

(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(3) Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítésére. Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben bővíthetők, ha:

• nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt,
• vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével,
• függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság nem korlátozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetőségét,
• a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

a.)az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b.)a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).

(5) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(6) ¹Az új fejlesztési területeken a módosított övezeti besorolásnak megfelelő területhasználat csak a vízbázis védőövezeti besorolásának a hatósági határozattal történő módosítását követően, azaz a vízbázis külső védőövezetéből víznyerő terület határából történő kivonását követően kerülhet sor.

(7) ¹Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló Pellérd Község Önkormányzat Képviselőtestületének többször módosított 8/1996. (XI. 22.) számú rendeletben megfogalmazott feltételrendszer meglétét vizsgálni kell.

Telekalakítási rendelkezések

5. §

(1) Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások szerint kell megállapítani.

(2) Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(3) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

(4) A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földeket magába foglaló tömbökön belül csak akkor adható engedély telekalakításra, ha előzetesen az egész tömbre kiterjedő elvi telekalakítási engedélyt adott az építésügyi hatóság; 1 ha-nál nagyobb földrészleteknél az illetékes körzeti földhivataltól meg kell kérni az érintett területek más célú felhasználásának engedélyezését is.

Közterületek használata

6. §

A közterületek használatát Pellérd Község Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2001. (VII. 25.) számú rendelete szabályozza.

A közművesítés mértéke, a közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje

7. §

(1) Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek teljes közművesítettségűnek minősülnek, azaz

• közüzemi energia szolgáltatást (villamos energia és vezetékes gáz),
• közüzemi ivóvíz szolgáltatást,
• közüzemi szennyvízelvezetést és tisztítást,
• közterületi nyitott, vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést

kell biztosítani.

(2) ¹A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni. ¹(második mondat törölve)

(3) A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.

(4) ¹A nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosító, a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről szóló rendeletek és közlemények előírásait.

(5) ¹A gázeloztóvezeték biztonsági övezetére a vonatkozó rendelkezések az irányadók.

Az építmények elhelyezése, kialakítása

8. §

(1) ²A település területén a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert méretek tarthatók azzal, hogy az építtetőnek az építési engedélyezési eljárást megelőzően a beépítés feltételeinek tisztázása érdekében tűzvédelmi szakértői véleményt kell beszereznie.

(2) Pellérd történetileg kialakult utcáiban (Dózsa Gy. u. kastélyparktól északra lévő szakasza - Damjanich u. - Petőfi u.) új épület építése, illetve a meglévők átépítése esetén az utcai homlokzatmagasságnál az illeszkedés szabályait be kell tartani (homlokzatmagasság meghatározását lásd: HÉSZ 16. § (2) bekezdés).

(3) Az előírt építmények közötti legkisebb távolság korlátlanul csökkenthető azokban az oldalhatáron álló módon beépített építési övezetekben, ahol a beépítési mód félig, vagy teljesen zártsorú beépítési módra változott, és az oldalhatáron álló hagyományos gazdasági épületek esetében, ha az épületnek a szomszédos telkeken álló épületekkel szembeni homlokzatai tűzfalas kialakításúak.

(4) ¹Az épített környezet harmonikus kialakítása érdekében

a.)az épület egy teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, teljes építészeti karakter megváltoztatása bejelentés alapján végezhető,

b.)utcafronti kerítés nem készülhet hullámpalából, bontott ornamentikus betonelemekből (pl. MÁV kerítés), fémlemez borítással, üveg használatával, más egyéb községképbe nem illő anyagból, vagy technológiával,

c.)a tervezett építmény településképbe való illeszkedés feltétel teljesítésének igazolásához az önkormányzatépítési hatóság és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását.

(5) Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol létesíthető, de:

a.)az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

b.)a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 25. §-ában rögzítettek szerint,

c.)a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület mutatóban figyelembe kell venni,

d.)terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia, és a tervezésnél figyelembe kell vennie az építési terület pince- és üregviszonyait,

e.)jelentős bevágásokkal, tereplépcsőkkel tagolt területek beépítése előtt mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés feltételeit.

(6) Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes lefolyása, ugyanakkor a létrehozott építmények állékonysága is biztosított legyen.

(7) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen és a mezőgazdasági kertterületen nem telepíthető.

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok

lakóterületen

9. §

(1) Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.

Az állattartó építmények engedélyezése csak a tartási technológia ismertetésével történhet. Az eljárásban a ¹MGSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság mint szakhatóság közreműködése szükséges.

(2) A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési munkái is építési engedélyhez kötöttek.

(3) ¹Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a vonatkozó rendeletben (függelék) foglaltakat kell figyelembe venni.

Járművek elhelyezése

10. §

(1) ¹Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó várakozóhelyek száma idényszerű használat esetében 30 %-kal csökkenthető, ¹önkormányzati parkoló rendelet alapján.

(2) Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni.

(3) Az OTÉK 42. §-a által előírt, illetőleg az (1) bekezdés szerint csökkentett számú várakozóhelyek 30 %-a - az Önkormányzattal kötött szerződés alapján - a kapcsolódó közterületen is megépíthető.

(4) Az építési engedély kiadásának feltétele, hogy az építtető a szerződésben megállapított építési költséget az Önkormányzat elkülönített számlájára előzetesen befizesse.

(5) A várakozóhelyek használatára és fenntartására külön szerződést kell kötni.

Tűzvédelem

11. §

(1) ¹Az építmények közötti tűztávolságok, telepítési távolságok tekintetében a beépítésre szánt területek kialakításánál figyelembe kell venni az OTÉK és a végrehajtására kiadott Korm. rendeletben foglaltakat.

A tűzrendészetre vonatkozó rendelkezések figyelembevétele mellett, ha a kialakult állapot indokolja, az építmények közötti (tűz)távolságot a meglévő állapotnak megfelelően csökkenteni lehet (lásd: HÉSZ 8. § (1) bekezdés).

(2) ¹Az építési telkek kialakítása és az azokon elhelyezésre kerülő építmények létesítése során a vonatkozó rendelet (OTÉK 52. §) a tűzbiztonságra előírt a.) - e.) pontjai betartandók, az építményekkel szemben támasztott tűzvédelmi követelmények teljesítésével kapcsolatban a vonatkozó rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(3) ¹A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit az oltóvízzel kapcsolatos előírás szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.

(4) ¹A III-V tűzállósági fokozatú (fa, vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, héjazatú) anyagból létesítendő építmények esetében ÉME engedély megléte esetén nem kell külön vizsgálatokkal, számításokkal igazolni a követelmények teljesítését. ÉME engedély hiányában a tervezőnek a szükséges vizsgálatokkal és számításokkal igazolni kell a tűzvédelmi követelmények kielégítését.

II. FEJEZET

A belterületi határ megállapítása

12. §

(1) A község belterületét növelni a szabályozási terven jelölt területtel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet a község

• északi részén gazdasági terület céljára,
• nyugati részén lakóterület céljára,
• ¹keleti, dél-délkeleti, délnyugati részén lakó- és gazdasági terület céljára.

(2) ¹A tervezett belterület bővítés az igények ismeretében ütemezetten történhet.

¹(mondat törölve)

Településszerkezet, területfelhasználás

13. §

A szabályozási terv

a.)a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel,

b.)a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja,

c.)a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d.)az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

14. §

A község beépítésre szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

a.)lakóterület (falusias lakóterület),

b.)vegyes terület (településközpont vegyes terület),

c.)gazdasági terület (kereskedelmi, szolgáltató ipari, valamint egyéb ipari gazdasági terület),

d.)különleges terület.

15. §

A község beépítésre nem szánt területén a következő területfelhasználási egységek vannak:

a.)közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület,

b.)zöldterület,

c.)erdőterület,

d.)mezőgazdasági terület,

e.)vízgazdálkodási terület.

A szabályozási terv területének beépítésre szánt területei

16. §

(1) A terv az építési használat általános jellege, valamint sajátos építési használat szerint az alábbi területfelhasználási egységeket különbözteti meg. (A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza.) Az egyes területfelhasználási egységeknél

• a táblázatokban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek tervezett épületre értendők,
• a K jel a kialakult állapotra utal.

(2) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke.

(3) A lakóterületen és a településközpont vegyes területen belül az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb üzemi tevékenységi csoportok nem engedélyezhetők:

• a településképi szempontból zavaró látványú tevékenységek,
• ¹a 3 jármű/nap kiszolgáló forgalomnál nagyobb (3,5 t önsúlyú tehergépjármű), ¹kivéve a célforgalom,
• a tevékenység jellegéből eredően nagy kiszolgáló- és vendégforgalmat gerjesztő, illetve a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal a környezet minőségét kedvezőtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltő tevékenységek,
• a területen újonnan nem engedélyezhető:

• áruszállítás, fuvarozás, gép- és autókölcsönzés telepei
• autófényező műhely, autóbontó műhely (telephely terület)
• autókereskedelem, autómosó (telephely terület)
• mezőgazdasági gépjavító műhely (telephely terület)
• akkumulátor töltő, javító, újrafeldolgozó műhely (telephely terület)
• gumiszerelő, javító műhely (telephely terület)
• tüzelő- és építőanyag telep
• kisgépkölcsönző iroda
• járműőrző telep
• közúti járműjavító, karbantartó, szervízelő műhely (telephely terület)
• közúti jármű villamossági szerelő műhely (telephely terület)
• asztalos műhely (telephely terület)
• fafeldolgozó, megmunkáló műhely (telephely terület)
• fémmegmunkálás, fémfeldolgozás és felületkezelés műhely (telephely terület)
• öntő (telephely terület)
• lakatos műhely, karosszéria lakatos (telephely terület)
• könnyűipari termék feldolgozó, raktározó műhely (telephely terület)
• vegyipari termék készítő, feldolgozó (telephely terület)
• mészégető (telephely terület)
• kelmefestő, vegytisztító (telephely terület)
• bognár, kádár (telephely terület)
• élelmiszer feldolgozó műhely (telephely terület)
• raktárak, nagykereskedések, árulerakatok telepei
• galvánüzem telep
• szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltató műhely (telephely terület)
• kőfaragó, műkőgyártó és betonelem előregyártó műhely (telephely terület)
• pék üzem (telephely terület)

Falusias lakóterület (Lf)

17. §

(1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el (kivéve a HÉSZ 16. § (3) bekezdésében felsorolt tevékenységek létesítményeit).

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre - mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény - vonatkozó szabályok:

a.)¹A gazdálkodási célú épület - ha a telken lakóépület is van - nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15 %-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

b.)¹Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.

(3) ¹A meglévő gazdasági épület felhasználásakor

a.)állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,

b.)a gazdasági épület telekhatáron álló - vagy csorgóközzel a telekhatáron álló - épületrészén - falán, tűzfalán - a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.

(4) ¹A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.

(5) ¹A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.

(6) ¹A különböző épületeket építészeti egységben kell kialakítani.

(7) ¹A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m.

(8) ¹Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.

(9) ¹Az előírásoknak nem megfelelő oldalkertnél - a 10 méternél kevesebb telekszélesség esetében - az építmények közötti telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető.

Lakóterületen lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) - kialakult állapot kivételével - legfeljebb 3,5 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.

(10) ¹A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

(11) ¹A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását.

(12) ¹A szabályozási terven jelölt telekhatárok az új lakóterületen irányadó jellegűek. Az egyes tömbökre telekalakítási terv készítendő (TATK).

(13) ¹Az új lakóterületeken az előkert szélessége minimum 5 m, kivétel az Aranyosgadány felé vezető út D-ii oldala, ahol az előkert szélessége minimum 10 m.

(14) ¹Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

Településközpont vegyes területe (Vt)

18. §

(1) A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el kivéve a HÉSZ 16. § (3) bekezdésében felsorolt tevékenységek létesítményeit.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont területe tartozik.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

 * kivéve oktatási létesítmények (25%) a 19/2002.(V.8.) OM rendelet alapján

(4) Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók.

(5) Az övezetben az épületek utcai homlokzatán loggiák nem létesíthetők, utcai kerítések kapuzatai csak zárt hatású kialakításban készülhetnek. A homlokzatképzés során a hagyományoktól idegen anyagok (kerámia, színes üveg, fém, pala, stb.) alkalmazása kerülendő.

(6) ¹bekezdés törölve

(7) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,8.

Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület (Gksz)

19. §

(1) A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a következő területek tartoznak:

• a Vasút utcától délre kialakult terület,
• az 5801 és 5816 számú út csomópontjának délkeleti oldalán tervezett terület.

(3) ²A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

* oldalhatáron álló építési helyen belül lehet szabadon álló is

    *oldalhatáron álló építési helyen belül lehet szabadon álló is

(4) A területre a jelenlegi telekstruktúra megváltoztatásához tömbönként telekalakítási terv készítendő (TATK).

(5) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,8.

Egyéb ipari terület (Gip)

20. §

(1) A területbe az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében megnevezett, valamint mezőgazdasági célú építmények helyezhetők el.

(2) E területfelhasználási egységbe (területbe) a következő területek tartoznak:

• a község északi részén az 5801 számú út mindkét oldalán tervezett terület,
• a község déli részén kialakult, illetve tervezett terület.
• ¹törölve

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

* oldalhatáron álló építési helyen belül lehet szabadonálló is

** ¹törölve

(4) A területre a jelenlegi telekstruktúra megváltoztatásához tömbönként telekalakítási terv készítendő (TATK).

(5) Az építési engedélyezési tervdokumentációkat a teherviselő altalaj helyzetét és adottságait tisztázó, valamint az építés-hidrológiai viszonyokat feltáró talajmechanikai szakvélemény ismeretében szükséges összeállítani.

(6) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,8.

Különleges területek (K)

21. §

(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek és más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

(2) ¹K-1 jelű építési övezet:

* kivéve harangláb, harangtorony, mely esetében 9,0 m

(3) ¹K-2 jelű építési övezet:

(4) ¹Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,2.

A szabályozási terv területének beépítésre nem szánt területei

Közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület (KÖ)

22. §

(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység - a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével - engedélyezhető.

(3) A közutak építési területének legkisebb szélességét - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(4) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai - mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők - a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

(5) Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.

(6) Közút területét - szélességben, vagy hosszúságban - ütemezve kialakítani nem szabad.

(7) Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.

(8) Közlekedési terület szabályozása (Közutak tervezése ME-07-3713: 1994 Közlekedési Ágazati Szabvány szerint):

Zöldterület (Z)

23. §

(1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (KP) tartoznak.

(2) A területen legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

(3) A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

(5) A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

(6) A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.

Erdőterület (E)

24. §

(1) E területfelhasználási egységbe (területbe) a védelmi (VE) és gazdasági (GE) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak, azok besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.

(2) Az állami pénzeszközből megvalósuló erdőtelepítéshez az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.

(3) A területen - a kilátótornyok kivételével - építmények nem helyezhetők el, kivéve a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő építmények 0,5 %-os beépítettséggel elhelyezhetők.

(4) A közhasználatra szánt védőerdő területeit erdészeti eszközökkel min. 60 %-os borítottsággal kell beültetni, többszinten kialakítani. E területeken létesítmények nem helyezhetők el.

(5) Az erdőterületet termelésből kivonni kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdőterületre tervezett létesítmény elhelyezésére vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben arra alkalmas más művelési ágú terület nem található. A termelésből való kivonáshoz az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.

(6) Az erdősítési programokat gyenge minőségű gyepterületeken, vagy alacsony aranykorona értékű szántókon kell megvalósítani.

Vízgazdálkodási terület (V)

25. §

(1) E területfelhasználási egységben (területen) az OTÉK 30. § (2) bekezdése alapján külön jogszabályokban foglaltak szerinti építmények helyezhetők el.

(2) Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok területe).

(3) ¹Az övezetben be kell tartani a vízgazdálkodás szakmai követelményeit.

(4) ¹A hatályban lévő és tervezett vízbázis védőterületeit, védőövezeteinek határvonalát a szabályozási terv tünteti fel.

Mezőgazdasági terület (M)

26. §

(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

(2) ¹A termőföldön történő építmény létesítéséhez a földhasználónak talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.

(3) ¹Bármilyen termőföldön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése esetén is) a talajvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni.

(4) A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az illetékes hatóságok jóváhagyásával, közlekedési és egyéb rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.

(5) Gyepterületek megszüntetése csak gyenge értékű területek esetében a természetvédelmi szakhatóság egyetértésével engedélyezhető. Gyepterületek létesítése alacsony aranykorona értékű szántókon javasolt.

(6) A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik:

• általános (nem beépíthető)                                                 Má-0
• általános (szántó)                                                              Má-1
• kertövezet                                                                         Mk

(7) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

(8) Általános mezőgazdasági övezet (Má-0, Má-1)

a.)Ebbe az övezetbe sorolandók a szántó, szőlő, gyümölcsös művelési ágak területei.

b.)Az övezet területén erdő is létesíthető.

c.)Gyümölcs, szőlő művelési ágú földrészleten építmény csak 10.000 m²-nél nagyobb (minimum 30 m szélességű) telekterületen helyezhető el.

d.)Szántó művelési ágú földrészleten építmény csak 50.000 m²-nél nagyobb (minimum 100 m szélességű) telekterületen helyezhető el.

e.)Az Má-0 jelű övezetben semmilyen építmény nem helyezhető el.

f.)¹Az Má-1 jelű övezetben a d.) pontban jelölt földrészleteken a maximális beépítettség 3 %. A területen megvalósítandó létesítmény építési engedély köteles, környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell. Megoldását az engedélyezési terv részeként kell kezelni.

Az épület földszintes, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet.

¹(ötödik mondat törölve)

A területen hagyományos és korszerű (csarnok) épületszerkezettel egyaránt építhető építmény.

A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani.

¹Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását.

       A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.

g.)Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10 m-re helyezhető el.

(9) Birtoktest - birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:

• A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK
  29. § (5) bekezdése szerint.
• ¹A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. ¹(második, harmadik mondat törölve)
• A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési engedélyt kell kérni.

(10) A „kertövezet” a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület. Az övezet a szabályozási terv által jelölt területeken kívül nem növelhető. Az övezetbe a volt zártkertek és zártkert jellegű, valamint tervezett kertterületek tartoznak.

Az övezetre vonatkozó előírások:

a.)A kertövezetben az állattartásra vonatkozó szabályok az alábbiak:

1./ az állattartó épületeknek a gazdasági épülettől (főépülettől) való távolsága:

kisállat (nyúl, baromfi) ólja, trágyagyűjtője, trágyatárolója:

szomszédos gazdasági épülettől                           6 m

saját gazdasági épülettől                                      3 m

telekhatártól                                                        3 m

ásott kúttól                                                        10 m

fúrt kúttól                                                            5 m

számos állat (sertés, juh) ólja, trágyagyűjtője, trágyatárolója:

szomszédos gazdasági épülettől                         10 m

saját gazdasági épülettől                                      3 m

telekhatártól                                                        3 m

ásott kúttól                                                        15 m

fúrt kúttól                                                            5 m

2./a keletkezett híg és száraz trágya tárolására zárt rendszerű trágyalégyűjtőt és száraz trágyatárolót kell építeni, azoknak tisztításáról és a trágyalé/trágya elszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

3./¹Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi. ¹(második mondat törölve)

Az állattartó építmények engedélyezése csak a tartási technológia ismertetésével történhet. ¹Az eljárásban az MGSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság, mint szakhatóság közreműködése szükséges.

b.)Telekalakítás, beépítés szabályai:

A kertövezetben csak 1200 m²-es, vagy azt meghaladó, csak közterületről, vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége 18 m.

A földrészleteken egy, a 3 % beépítettséget meg nem haladó alapterületű, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető: árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el.

Az épület a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási, stb. adottságoknak megfelelően a telken oldalhatáron álló, oldalhatáron álló építési helyen belül szabadonálló lehet.

A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.) a szomszédos telkek használatát ne zavarják. Egymáshoz közeli épület elhelyezés esetén az OTÉK-ban előírt legkisebb telepítési távolságot kell megtartani.

Az előkert mélysége a dűlőutak tengelyétől minimálisan 10 m.

A telken garázs nem létesíthető.

c.)A gazdasági épület előírásai:

A területen új épület építése, a meglévők bővítése csak építési engedély alapján végezhető.

A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület elkészültéig maradhat fent.

A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,5 m-es építménymagasságú és 6,5 m gerincmagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető.

Az épületet 40-45°-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett agyag cserépfedés, pikkelyes fedési jelleget adó bitumenes zsindely lehet. Hullámpala, fémlemez fedés nem alkalmazható.

Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható.

A nyílászárókat a biztonsági követelményekre való tekintettel fatáblákkal, vagy zsalukkal célszerű védeni.

d.)Pince, kerítés, támfal:

Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.

A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg.

Az egyes földrészleteket elhatárolni huzallal erősített élő sövénnyel, illetve maximum 1,5 m magasságú drótfonatú kerítéssel lehet.  ³ Mondat törölve

A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező.

(11) ¹bekezdés törölve

III. FEJEZET

Építészeti értékek védelme

Műemlékek védelme

27. §

(1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a.)A település országos műemléki védelem alatt álló épületét a 2. számú melléklet tartalmazza.

b.)A melléklet szerint védett ingatlanokat, a védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c.)¹Az országosan védett épületek telkein az építésügyi hatósági jogkört a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) gyakorolja.

d.)¹A műemléki környezetben az építési engedélyezési eljárásokban az KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.

Helyi építészeti értékek védelme

28. §

Pellérd Község Önkormányzat Képviselőtestülete a 6/2004. (VII. 15.) számon rendeletet alkotott a „Pellérd Községben található helyi építészeti értékek fenntartásáról, helyreállításáról és hasznosításáról.”

29.§

Helyi védelem alatt álló zöldfelület

¹A „Brázay kastély park” közparkjának együttese (a rekonstrukciót az új funkcióhoz igazodóan kell elvégezni).

Régészeti lelőhelyek védelme

30. §

(1) ¹A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló törvényt, mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek. ¹(j.sz. hiv. törölve)

(2) ¹A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a vonatkozó törvény szerint régészeti érdekű területek. ¹(j.sz. hiv. törölve)

(3) Művelési ágváltás (különösen szőlő, gyümölcsös és erdő telepítése esetén), továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Pellérd község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.

(4) Beépítésre szánt, vagy már beépített területeken az ismert régészeti lelőhelyeken talajbolygatással járó tevékenység (közmű vezetése, árokásás, tereprendezés, stb.) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye alapján végezhető. A Hivatal az engedély megadását kötheti előzetes kutatáshoz.

(5) Beépítésre nem szánt területeken lehetőség van a művelési ág változtatására (szántott lelőhelyek esetében kifejezetten kívánatos), azonban ezt is a Hivatal előzetes engedélyéhez kell kötni.

(6) A védett régészeti lelőhelyek területén a KÖH engedélye szükséges egyébként építési, vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz, tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatással járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén a KÖH-t szakhatóságként meg kell keresni.

(7) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(8) Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a KÖH véleményét.

(9) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol - nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül - építkezés, vagy művelés kapcsán régészeti leletek, vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni és értesíteni kell az illetékes múzeumot és a KÖH-t.

(10) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit és régészeti érdekű területeit a 3. sz melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

Környezet- és természetvédelmi szabályok

Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.

31. §

(1) Általános követelmények:

1.¹A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. ¹(j.sz. hiv. törölve)

2.¹Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. ¹(j.sz. hiv. törölve)

3.¹A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. ¹(j.sz. hiv. törölve)

4.¹Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. ¹(j.sz. hiv. törölve)

5.A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

6.¹A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. ¹(j.sz. hiv. törölve)

7.¹A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. ¹(j.sz. hiv. törölve)

8.¹Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. ¹(j.sz. hiv. törölve)

9.¹Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. ¹(j.sz. hiv. törölve)

10.¹A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. ¹(j.sz. hiv. törölve)

(2) Környezetterhelési határértékek:

1.¹Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. ¹(j.sz. hiv. törölve)

2.¹Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. ¹(j.sz. hiv. törölve)

3.¹Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. ¹(j.sz. hiv. törölve)

4.¹Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. ¹(j.sz. hiv. törölve)

5.¹Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. ¹(j.sz. hiv. törölve)

6.¹Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belőli vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. ¹(j.sz. hiv. törölve)

(3) Speciális eljárási szabályok:

1.¹Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. ¹(j.sz. hiv. törölve)

2.¹A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. ¹(j.sz. hiv. törölve)

3.¹Pellérd a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el, mely egyben a jogszabály értelmezésében kiemelten érzékeny felszín alatti minőségvédelmi területi besorolást jelent. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján – történhet. ¹(j.sz. hiv. törölve)

4.¹A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. ¹(j.sz. hiv. törölve)

5.¹Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. ¹(j.sz. hiv. törölve)

6.¹A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. ¹(j.sz. hiv. törölve)

7.¹Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. ¹(j.sz. hiv. törölve)

8.¹Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. ¹(j.sz. hiv. törölve)

9.¹A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. ¹(j.sz. hiv. törölve)

10.Pellérd településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

11.¹A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. ¹(j.sz. hiv. törölve)

12.¹törölve

Növénytelepítési előírások

32. §

(1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:

1.Az ingatlan déli és nyugati határától:

a.)szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m,

b.)3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1 m,

c.)3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint a d.) és e.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2 m,

d.)cseresznyefa esetében 2,5 m,

e.)dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4 m.

2.Az ingatlan északi és keleti határától:

a.)1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében 0,8 m,

b.)2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m,

c.)minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2 m,

d.)birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m,

e.)törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m,

f.)vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4 m,

g.)cseresznyefa esetében 5 m,

h.)dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8 m.

(2) Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között az (1) bekezdés 1. és 2. pont rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a.)minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m,

b.)a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.

(3) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

(4) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.

V. FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

33. §

(1) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében - azok aktualitása esetén - az Étv. 17. §-ában foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül.

(2) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az (1) bekezdésben hivatkozott Étv.
17. §-ban foglalt jogintézményeken felül az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a.)¹Építésjogi követelmények:

aa.)¹A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

ab.)¹A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:

• a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
• közérdeket nem sért,
• az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

b.)¹Elővásárlási jogi követelmények:

ba.)¹Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:

• ¹törölve
• az Aranyosgadányi út északi oldalán tartalék intézményként kijelölt terület,
• a tervezett új lakóterületek területe.
• ¹törölve

bb.)¹Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

bc.)¹Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz.

c.)¹Helyi közút céljára történő lejegyzés:

a tervezett kiszolgáló és lakóutak létesítésére kijelölt területsávok.

d.)¹Településrendezési kötelezések:

1. Az építésügyi hatóság a településkép védelme érdekében kötelezheti az ingatlanok tulajdonosait:

• a legalább 90 %-ban beépített telektömbökben lévő beépítetlen, elhanyagolt építési telkek beépítésére, valamint befejezetlen építkezések befejezésére,
• a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére,
• a rossz műszaki állapotban lévő, a városképet ez által rontó építmények külső helyreállítására és színezésére,
• az egységes utcakép biztosítása, a telek városképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanoknak - a telken folytatott tevékenység miatt - szükségessé váló védelme céljából a telek bekerítésére,
• a kertészeti munkák (tervezés, kivitelezés) elvégzésére,
• a közegészségügyi (fertőzés-, allergia- stb.) veszélyforrást jelentő elhanyagolt telkek azonnali rendbetételére,
• a telkek közterületről látható részén lévő szemét-, hulladék-, törmelékkupacok 15 napon belüli eltávolítására.

db.)Az építésügyi hatóság az építési vagy telekalakítási engedélyek megadásának feltételeként előírhatja az építési munkával érintett ingatlanon már meglévő olyan építmények vagy építményrészek kártalanítás nélküli lebontását, amelyek nem felelnek meg a hatályos építésügyi jogszabályok előírásainak, függetlenül attól, hogy korábban építési engedéllyel vagy építési engedély nélkül épültek-e.

dc.)Az 1 évnél hosszabb határidővel elrendelt kötelezettségeket be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

dd.)Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok a közút menti területeken, védőerdő sávok a G jelű övezetekben, a vízfolyások menti területeken) fásítást írhat elő.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezés

34. §

(1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2005. június 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követõen keletkezett ügyekben kell alkalmazni

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg hatályukat vesztik Pellérd Község Önkormányzat Képviselőtestületének 7/1999. (VIII. 30.) és a módosított 11/2003. (XI. 21.) önkormányzati rendeletei.

(3) ¹Az ¹ módosítások és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(4) ² A  ² módosítás a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban  lévő  ügyekben kell alkalmazni.

(5) ³  A  ³  módosítás a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Záradék:

A ¹-el jelölt módosításokat Pellérd Község Önkormányzat Képviselőtestülete a 2008. szeptember 25-én megtartott ülésén  a 10/2008./X.1./ rendeletével fogadta el.

Kihirdetve: 2008. október 1.

A ²  -vel jelölt módosításokat Pellérd Község Önkormányzat Képviselőtestülete a 2009. március 26-án megtartott ülésén a 4/2009./III.27./ rendeletével fogadta el.

Kihirdetve: 2009. március 27.

A ³ –al jelölt módosítást Pellérd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 2013. április 25-én megtartott ülésén  6/2013. (V.30.) rendeletével módosította.

Kihirdetve: 2013. május 30.

                                                                                                                            Dávor Lászlóné  jegyző