Pellérd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 01. 01

Pellérd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és működési szabályzatáról

2022.01.01.

Pellérd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I Fejezet

Az Önkormányzat neve, székhelye, jelképei

Az önkormányzat elnevezése és székhelye

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pellérd Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 7831 Pellérd, Fő tér 4.

(3) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Pellérd Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatala: Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal

Az önkormányzat jelképei

2. § (1) Az önkormányzat jelképe a címer és a zászló. A címerről és a zászlóról, valamint azok használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) Az önkormányzat testvér-települési kapcsolatot ápol: Szalóka (Ukrajna), Mikefalva (Erdély), Nagykér (Szlovákia), Alsheim (Németország) településekkel.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladatai, az önkormányzati hatáskörök gyakorlása

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai

3. § (1) Az önkormányzat által ellátott alapfeladatokat és a feladatok államháztartási besorolását az 1. melléklet tartalmazza. A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az Önkormányzat anyagi lehetőségei figyelembe vételével - a Képviselő-testület - az éves költségvetési rendeletében határozza meg. Az önkormányzat feladatait a képviselő-testület és szervei látják el

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatot nem lát el.

Az önkormányzati hatáskörök átruházása

4. § (1) A Képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását átruházhatja bizottságaira, a polgármesterre, a jegyzőre. A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyes hatáskörök átruházásáról, illetve annak visszavonásáról bármely képviselő indítványára a képviselő-testület dönt.

Az átruházott hatáskör gyakorlása

5. § (1) Az átruházott hatáskör címzettje az átruházott hatáskör gyakorlása során köteles figyelembe venni a Képviselő-testület általános érvényű iránymutatásait.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a hatáskör gyakorlója

a) szociális és gyermekvédelmi ügyekben a félévet követő testületi ülésen,

b) egyéb ügyekben a soron következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület létszáma, ülései

6. § (1) A képviselő-testület tagjainak létszáma – a polgármesterrel együtt - : 7 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát valamint fogadóórájuk időpontját és helyét az 1. függelék tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) Az alakuló ülés napirendje: - Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről, - polgármester és a képviselők eskütétele, eskü okmány átvétele,

- a polgármester programjának ismertetése,

- ügyrendi bizottság megválasztása,

- polgármester illetményének megállapítása,

- alpolgármester megválasztása, eskütétele, tiszteletdíjának megállapítása.

8. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart, üléseinek tervezett időpontját és napirendjét éves munkatervében határozza meg.

(2) A Képviselő-testület munkaterv szerint tervezett rendes üléseit az Önkormányzat tanácstermében tartja, de indokolt esetben az ülés más alkalmas helyszínre is összehívható. A képviselő-testület rendes ülése minden hónap harmadik csütörtökjén 17 órai kezdettel kerül megtartásra.

(3) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervétől eltérő időpontra is összehívhatja.

(4) Képviselő-testület rendkívüli ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv) meghatározott esetekben 5 napon belül össze kell hívni, a kezdeményezés benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának napirendjét, helyét és idejét. A javaslattevőnek a javasolt napirendi ponthoz írásbeli előterjesztést kell csatolnia.

(6) Az indítványt az előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani.

(7) A rendkívüli ülésre az indítványozó által megjelölteket, továbbá a polgármester által szükségesnek tartott személyeket kell meghívni.

A munkaterv

9. § (1) A munkaterv naptári évre készül és tartalmazza

a) a kiemelt önkormányzati feladatokat és rendezvényeket,

b) a lakossági fórumot igénylő önkormányzati feladatokat, ügyeket,

c) az egyéb önkormányzati szervezési teendőket,

d) a képviselő-testület ülésére meghívandók körét,

e) az ülésnapok tervezett időpontját hónap megjelöléssel,

f) az egyes napirendi pontok előkészítéséért felelős személy nevét, hivatali beosztását,

g) a közmeghallgatások tervezett időpontját.

(2) A munkaterv előkészítéséről a polgármester gondoskodik. A munkaterv elkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a képviselő-testület állandó bizottságaitól,

c) a jegyzőtől továbbá javaslatot kérhet a településen működő intézmények és civil szervezetek vezetőitől.

A Képviselő-testület ülései összehívásának rendje

10. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, - akadályoztatása esetén - az alpolgármester hívja össze. A polgármester, valamint az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén, illetve e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület korelnöke (a legidősebb képviselő) látja el.

(2) A képviselő-testület ülésének összehívása írásbeli meghívóval történik, mely tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a javasolt napirendi pontokat az elterjesztő megjelölésével.

(3)1 Rendkívüli ülés összehívására az Mötv. 44. §-ában foglalt szabályok irányadók.

(4) A meghívót valamint az írásbeli előterjesztéseket a döntési javaslattal együtt a képviselő-testület tagjai részére elektronikus formában, e-mail címükre kell megküldeni.

(5) A képviselő-testület rendes ülésére szóló meghívót és az írásbeli előterjesztést az ülés napját megelőzően, legalább 5 (öt) nappal korábban kell kézbesíteni.

(6) A képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével és a hivatalos honlapon (www.pellerd.hu) történő megjelenítésével kell értesíteni. A közmeghallgatás időpontját és helyét legalább 10 nappal az ülés előtt közzé kell tenni.

(7) A Képviselő-testület rendes ülésére meg kell hívni:

a) a települési képviselőket,

b) a jegyzőt, aljegyzőt,

c) a bizottságok nem képviselő tagjait,

d) a napirendi pontok előadóit, előterjesztést készítő ügyintézőt,

valamint érintettség esetén: a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét, a településen működő civil- és érdekképviseleti szervezetek képviselőit, az önkormányzat intézményeinek vezetőit illetve akiknek meghívását a polgármester egyébként indokoltnak tartja, továbbá akiknek a törvény, kormányrendelet vagy helyi önkormányzati rendelet tanácskozási jogot biztosit.

(8) A képviselő-testület rendes ülését megelőzően minden hónap első keddjén 17 órai kezdettel vezetői munkaértekezlet kerül megtartásra. A vezetői munkaértekezleten a polgármesteren, jegyzőn, aljegyzőn kívül – külön meghívás nélkül – részt vehetnek a képviselő-testület tagjai, bizottságok tagjai, a településen működő intézmények, munkacsoportok, civil szervezetek vezetői, a Közüzemi és Vagyonkezelő Kft. vezetője.

A képviselő-testületi ülés elnöke és jogköre

11. § (1) A Képviselő-testület elnöki teendőit a polgármester, - akadályoztatása esetén az alpolgármester - látja el. Mindkét tisztségviselő akadályoztatása, vagy a tisztség betöltetlensége esetén az elnöki teendőket a korelnök látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha a kizárási ok vele szemben merül fel.

12. § (1) Az elnök a Képviselő-testület ülését

a) összehívja, megnyitja, vezeti, berekeszti, szünetet rendel el,

b) megállapítja a határozatképességet és az ülés időtartama alatt folyamatosan ellenőrzi, továbbá számba veszi az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévőket, ezért a képviselő az akadályoztatást az ülés előtt köteles bejelenteni az ülés elnökének. A nem bejelentett távollét igazolatlan hiányzásnak minősül.

(2) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

a) az ülés vezetése,

b) a szó megadása, megtagadása,

c) a szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

d) napirend előtti és ügyrendi kérdésben szó megadása és megtagadása,

e) az ülés félbeszakítása,

f) javaslat a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

g) tárgyalási szünet elrendelése, vagy

h) napirendek összevont tárgyalására javaslattétel.

(3) Az elnök vitavezetési feladatai:

a) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát,

b) szavazást rendel el,

c) megállapítja a szavazás eredményét és

d) kimondja a határozatot.

(4) Az elnök feladata a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása, ennek érdekében az ülésen bármikor felszólíthatja a felszólalót, hogy térjen a tárgyra, majd ismételt felszólítás után megvonhatja a szót.

(5) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

13. § (1) Az elnök vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) Ha az előterjesztő az elnapolást követő nyolc napon belül nem kéri a vita folytatását, azt visszavontnak kell tekinteni.

(3) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja.

(4) Az előterjesztő vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület a kérdésben vita nélkül határoz.

14. § Az elnök a napirendek között, de legalább 2 óránként tárgyalási szünetet rendel el a koncentrált munkavégzés érdekében.

A Képviselő-testület ülése, működésének nyilvánossága

15. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. Zárt ülés tartására az Mötv. szabályai az irányadóak.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely polgár részt vehet, azon az ülés elnökének engedélyével kérdést tehet fel, véleményt nyilváníthat. Amennyiben az ülést a hallgatóság megzavarja, a polgármester a rendzavarót vagy adott esetben a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

(3) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melyhez bármely képviselő, bizottság elnöke, jegyző, önkormányzati fenntartású intézmény vezetője tehet módosító, kiegészítő indítványt. A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A meghívottak érdekeire tekintettel a napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől a képviselő-testület eltérhet.

16. § (1) Több önkormányzatot érintő, továbbá a közösen fenntartott önkormányzati hivatallal, intézménnyel kapcsolatos ügyek tárgyalása céljából a fenntartó képviselő-testületek együttes ülést tarthatnak.

(2) Együttes ülés tartását bármely önkormányzat kezdeményezheti, a tárgyalandó napirend megjelölésével.

(3) Az együttes ülést a polgármesterek hívják össze, és a helyszín önkormányzatának polgármestere látja el a képviselő-testület ülése elnöki tisztségével kapcsolatos feladatokat.

(4) A képviselő-testület együttes ülésének határozatképességét településenként kell vizsgálni.

(5) A képviselő-testületek együttes ülésén a képviselő-testületek döntését településenként külön kell vizsgálni és az érvényes döntéshez valamennyi települési önkormányzat egybehangzó döntése szükséges.

Előterjesztések

17. § (1) A képviselő-testület ülésére írásbeli vagy – indokolt esetben - szóbeli előterjesztés készül.

(2) Kizárólag írásbeli előterjesztés készülhet:

a) rendeletalkotás,

b) szervezeti és működési rend kialakítása, megváltoztatása,

c) önkormányzati jelképek, kitüntetések,

d) helyi népszavazás,

e) intézmény alapítás, megszüntetés, átszervezés,

f) önkormányzati vagyon értékesítése, hasznosítása,

g) költségvetés és annak végrehajtásáról szóló beszámoló tárgykörökben.

(3) Rendkívüli esetben a polgármester előzetes engedélyével kerülhet sor az írásba foglalt előterjesztés és határozati javaslat képviselő-testületi ülésen történő kiosztására, ez esetben azonban kellő időt kell biztosítani az írásos dokumentum áttekintésére

Az interpelláció

18. § (1) A képviselő-testület bármely tagja az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz, aljegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5 nappal írásban kell benyújtani a polgármesterhez, melynek napirendre tűzéséről gondoskodik.

(3) A szabályszerűen benyújtott interpelláció a napirend része.

(4) A képviselő az írásbeli interpelláció mellett az ülésen az interpellációja tárgyában szóbeli kiegészítést is tehet. A szóbeli interpellációra 5 perc, az arra adott válaszra 5 perc, a viszontválaszra, nyilatkozatra további 2 perc áll rendelkezésre.

(5) Az interpellációra az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(6) Amennyiben az interpelláció megtárgyalására kitűzött időpontban az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpelláció nem tárgyalható. Ebben az esetben az interpelláció tárgyalása elnapoltnak tekintendő, de a válaszadásra nyitva álló 15 napos határidőt be kell tartani.

(7) Az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület – az interpelláló képviselő nyilatkozatát követően dönt.

(8) Ugyanazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye.

A képviselői kérdés

19. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottságok elnökeitől és a jegyzőtől, aljegyzőtől - önkormányzati ügyekben - felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

A vita, szavazás , a döntéshozatali eljárás

20. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön – külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendi ponthoz szóban kiegészítést tehet. Az előterjesztőhöz a képviselők valamint a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, melyekre rövid választ kell adni.

(2) Az előterjesztés tárgyával kapcsolatos vélemények kifejtésére a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A szót az ülést vezető polgármester adja meg és vonhatja vissza a felszólalótól.

(3) A vita lezárása után, a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokról, majd a módosító indítvánnyal kiegészített, az előterjesztésben szereplő indítványokról dönt a képviselő-testület A képviselő-testület a vita lezárása után, nyílt szavazással határozatot hoz, vagy rendeletet alkot.

(5) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A javaslat elfogadásához - egyszerű többség esetén - a jelenlévő, minősített többséget igénylő ügyekben a megválasztott települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

21. § (1) A Képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el bármely képviselő javaslatára, ha azt a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozattal elfogadja.

(2) A név szerinti szavazás során a jegyző felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összesíti. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

22. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, de titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülés tartására köteles illetve zárt ülést rendelhet el. A titkos szavazásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólap és urna igénybevételével történik. A szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a képviselők közül háromtagú- elnökből és két tagból álló- szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(3) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a szavazás tárgyát, helyét, napját, kezdetének és befejezésének időpontját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során elhangzott véleményeket, megállapításokat,

d) a szavazás eredményét.

23. § A Képviselő-testület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű számozott határozat nélkül dönt:

a) a napirend elfogadásáról, ügyrendi kérdésekről,

b) tájékoztató, beszámoló tudomásul vételéről,

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról,

d) bejelentésekről,

e) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

Az önkormányzat rendelete

24. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

a) polgármester,

b) a képviselők,

c) a képviselő-testület bizottságai,

d) a jegyző,

e) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői,

f) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetői,

g) a nemzetiségi önkormányzatok testületei,

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban benyújtani. A polgármester az illetékes bizottságok, a közös önkormányzati hivatal szakmai véleményének kikérésével dönt a kezdeményezésnek a képviselő-testület elé terjesztéséről.

25. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről, megszövegezéséről, és annak törvényességi vizsgálatáról a jegyző gondoskodik. A tervezet előkészítéséhez – eseti jelleggel – szakértőt is igénybe lehet venni.

(2) A lakosság széles körét érintő tárgykörben történő rendeletalkotást megelőzően a rendelet tervezetének előzetes véleményétetésébe bevonhatók a településen működő azon civil szervezetek, melyek tevékenysége a szabályozási tárgykörrel érintett.

(3) A helyi társadalom széles köre számára kötelezettséget vagy jogot megállapító szabályozás esetén előzetes hatásvizsgálat elvégzésére köteles – a képviselő-testület döntése alapján – a rendelet előkészítője. A hatásvizsgálat szempontjait, módszertanát a jegyző határozza meg, azonban a vizsgálatnak minden esetben ki kell terjednie a szabályozás szükségszerűsége és elmaradása valamint a költséghatások elemzésére.

26. § (1) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító javaslatokról – több módosító javaslat esetén a módosító javaslatok elhangzásának sorrendjében - majd a rendelet egészéről dönt.

(2) A rendelet elfogadását követően, annak hiteles, végleges szövegét a jegyző köteles megszerkeszteni. A jegyző a rendeletet az ülést követő 30 napon belül hirdeti ki. A kihirdetési záradékkal ellátott rendelet teljes szövegét a helyben szokásos módon, az önkormányzat székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán kell kifüggeszteni valamint a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tenni.

(3) A Képviselő-testület által alkotott rendeletek jelölése: Pellérd Község Önkormányzat Képviselő-testületének ____rendelet sorszáma)/___(évszám)___(kihirdetés dátuma) önkormányzati rendelete a ________________________________(tárgy megjelölése).

A határozat

27. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal kell ellátni. A határozatok megjelölése tartalmazza a sorszámot, az elfogadás évét, hónapját és napját, a testület szó szerinti döntését valamint a végrehajtás határidejét és felelősét.

(2) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

Jegyzőkönyv

28. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

29. § (1) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve tartalmazza az Mötv-ben foglaltakon túl:

a) az ülés helyét, idejét valamint az ülés megnyitásának időpontját,

b) a megjelent képviselők és meghívottak nevét, beosztását,

c) az ülésről előzetes bejelentéssel vagy a nélkül távolmaradt képviselők nevét,

d) az esetleges napirend előtti felszólalásokat,

e) napirendi pontonként a napirend tárgyát valamint a felszólalók nevét, az elhangzottak lényegét,

f) a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntést,

g) az ülésen megtett intézkedéseket és egyéb fontosabb eseményeket,

h) az ülés bezárásának tényét, pontos idejét.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a Baranya Megyei Kormányhivatalnak.

30. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések, az írásban benyújtott interpellációk,

c) a jelenléti ív,

d) a települési képviselő írásban benyújtott hozzászólása,

e) a név szerinti szavazásról készült külön névsor,

f) a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv,

g) elfogadott önkormányzati rendelet.

(2) Az állampolgárok – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével betekinthetnek a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvébe.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét – zárt ülés tartása esetén is – biztosítani kell.

(5) A képviselő-testület üléséről – a jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése érdekében – hangfelvétel készül. A hangfelvételről másolat nem készíthető.

IV. Fejezet

Az önkormányzat szervei

A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok

31. § (1) A képviselőt megilletik az Mötv-ben és ezen rendeletben meghatározott jogok és terhelik a kötelezettségek.

(2) A képviselő köteles a képviselő-testület – bizottsági tag képviselő esetén a bizottság - ülésein részt venni és a munkáját segíteni, valamint a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. Akadályoztatása esetén távolmaradását előzetesen bejelenteni.

(3) A képviselő döntéseit meggyőződése alapján hozza meg, döntését indokolni nem köteles. A nyilvánosság előtt – azon ügyekben, melyekben a képviselő-testület már állást foglalt – köteles a testületi álláspontot ismertetni, attól eltérő véleményét különvéleményként megfogalmazni.

(4) A képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság látja el, a vagyonnyilatkozatok kezelésével kapcsolatos feladatokról a Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

(5) A képviselők összeférhetetlenségnek megállapítására irányuló kezdeményezést az Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság vizsgálja ki és készíti elő a képviselő-testület ülésére.

(6) A képviselők munkájukat társadalmi megbízatásban látják el.

A képviselő-testület bizottságai

32. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve döntései végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, egyes önkormányzati hatáskörök gyakorlására állandó vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ideiglenes bizottság a meghatározott idő letelte után vagy a feladat elvégzését követően megszűnik.

(2) A bizottság létszámát és személyi összetételét a bizottsági munka hatékonyságának szempontjai határozzák meg.

(3) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani.

(4) Polgármester, alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

33. § A bizottságok belső működési szabályaikat - az SZMSZ keretei között -, a képviselő-testület által jóváhagyott ügyrendben határozzák meg. Az ügyrendek a rendelet 2. függelékét képezik.

34. § A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Egészségügyi és Szociális Bizottság,

b) Gazdasági Bizottság,

c) Összeférhetetlenséget és Vagyonnyilatkozatot kezelő Bizottság

35. § (1) A bizottságok elnökét és tagjait a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület választja meg és hívja vissza. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A bizottságok működésére az e rendelet képviselő-testület működésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az előterjesztések, illetve határozati javaslatok képviselő-testületi tárgyalásnál a bizottság állásfoglalását – a tárgyalás során kisebbségbe került véleménnyel együtt - a bizottság elnöke ismerteti.

(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(5) Az adott bizottság elnökének kérésére vagy engedélyével, az ülésekről más dokumentum (hangfelvétel, kivonat, másolat, stb.) is készíthető.

(6) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében a bizottság ügyrendjében megjelölt személy.

(7) A bizottság elnöke a feladat- és hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban beszámol a Képviselő-testületnek.

(8) A bizottságok működéséhez szükséges szakmai, technikai és adminisztrációs feltételek biztosításáról, a bizottsági döntések végrehajtásáról, a jegyző – a Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal útján – gondoskodik.

A polgármester

36. § (1) A polgármester Pellérd Község Önkormányzatának vezetője, megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, sajátos közszolgálati jogviszonyban álló tisztségviselő. A polgármesteri esküjének megfelelően képviseli az Önkormányzatot, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(3) A polgármester az Mötv. 67. §-ában foglalt feladatokon túl:

a) utólagos beszámolási kötelezettség mellett rendelkezik az éves költségvetési rendeletben meghatározott polgármesteri kerettel, a költségvetési rendelet szerinti összeghatárig kötelezettséget vállalhat;

b) ápolja a testvér-települési kapcsolatokat,

c) elősegíti a lakosság széleskörű tájékoztatását az Önkormányzat céljairól, feladatairól, tevékenységéről,

d) együttműködik a különböző társadalmi, egyházi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a településen működő vállalkozásokkal, intézményekkel.

Az alpolgármester

37. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére valamint egyes önkormányzati feladatok ellátására – titkos szavazással – a képviselő-testület tagjai közül – egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester feladatkörét a polgármester határozza meg, tevékenységét a polgármester irányításával látja el.

(4) Az alpolgármester feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jellegűek.

A jegyző

38. § (1) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A jegyzői feladatok ellátását az aljegyző segíti.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzatok működésével kapcsolatos Mötv. 81. § (3) bekezdésében foglalt feladatok ellátásáról.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a hivatal székhelye szerinti település polgármestere által megbízott hivatali köztisztviselő jogosult a jegyzői feladatokat – a jegyzői tisztség betöltéséig, vagy a jegyző, aljegyző akadályoztatásának megszűnéséig, de legfeljebb 6 hónapig ellátni.

Az aljegyző

39. § (1) A közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere - pályázat alapján – a jegyző javaslatára határozatlan időre nevezi ki az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére és a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

(2) A jegyzőt akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti.

(3) A jegyzőre vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is alkalmazni kell.

A képviselő-testület hivatala

40. § (1) A képviselő-testület Aranyosgadány község képviselő-testületével az önkormányzatok működésével, a polgármesterek és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével kapcsolatos valamint az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre és tart fenn Pellérdi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

(2) A Hivatal belső tagozódására, felépítésére, működésére vonatkozó szabályokat a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

V. Fejezet

A helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

41. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályairól a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

42. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával a lakosság és a településen működő civil szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyszínéről, időpontjáról a település hirdetőtábláján és a település honlapján kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 10 nappal.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítése végett az ülésről hangfelvétel készül, mely nem másolható. Egyéb hangfelvétel készítésére – eltérő döntés hiányában – nincs lehetőség.

VI. Fejezet

Együttműködés a helyi nemzetiségi önkormányzattal

43. § (1) Pellérd Község Önkormányzata együttműködik a településen megalakult nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja – annak székhelyén – az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról a következők szerint:

a) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján biztosítja a Pellérdi Művelődési házban (7831 Pellérd, Damjanich utca 9-11.) kialakított közösségi helyiségek használatát az ott található számítástechnikai és sokszorosító berendezésekkel együtt, az ott helyet foglaló IKSZT munkatárs jelenlétében és közreműködésével az épület nyitvatartási idejében.

b) Az önkormányzat rendelkezésre bocsátja továbbá a nemzetiségi önkormányzat testülete üléseihez valamint a tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételeket a Községháza épületében (7831 Pellérd, Fő tér 4.) minden héten hétfőn, szerdán és csütörtökön 8-16 óra között.

c) Az önkormányzat a - Közös Önkormányzati Hivatal útján - gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi üléseinek előkészítéséről, különösen a meghívók, az előterjesztések és hivatalos levelezés előkészítéséről, postázásáról. Segítséget nyújt a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséhez, ellátja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatban a nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodásban részletezett feladatokat.

d) Az önkormányzat viseli a feladatellátás kapcsán felmerülő valamennyi szükséges kiadást – beleértve a helyiséghasználattal kapcsolatos rezsiköltségeket is, kivéve a nemzetiségi önkormányzati tisztségviselők telefonhasználatának díját.

(3) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njt.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njt.-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

44. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon: 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Pellérd Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2014. (XI.30) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 6/2015. (II. 28.) önkormányzati rendelethez a 6/2015. (II. 28.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat által ellátott alapfeladatok és a feladatok államháztartási besorolása

Áht. besorolása

Feladat megnevezése

Feladat ellátás módja

1.

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

önállóan

2.

013320

Köztemető-fenntartás és –működtetés

önállóan

3.

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

önállóan

4.

031030

Közterület rendjének fenntartása

önállóan

5.

041231

Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

önállóan

6.

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

önállóan

7.

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

önállóan

8.

041236

Országos közfoglalkoztatási program

önállóan

9.

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

önállóan

10.

045150

Egyéb szárazföldi személyszállítás

önállóan

11.

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

önállóan

12.

047410

Ár-, és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

önállóan

13.

052020

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

önállóan

14.

063020

Víztermelés, - kezelés, - ellátás

önállóan

15.

064010

Közvilágítás

önállóan

16.

066010

Zöldterület-kezelés

önállóan

17.

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

önállóan

18.

072111

Háziorvosi alapellátás

önállóan

19.

074011

Foglalkozás-egészségügyi alapellátás

önállóan

20.

074031

Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

önállóan

21.

074032

Ifjúság-egészségügyi gondozás

önállóan

22.

081030

Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

önállóan

23.

081041

Versenysport és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

önállóan

24.

081043

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

önállóan

25.

081045

Szabadidősport- (rekreációs sport) tevékenység és támogatása

önállóan

26.

082042

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

önállóan

27.

082091

Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

önállóan

28.

082092

Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

önállóan

29.

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

önállóan

30.

107051

Szociális étkeztetés

önállóan

31.

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

önállóan

1. függelék a 2. melléklethez a 6/2015. (II. 28.) önkormányzati rendelethez

NÉV

TISZTSÉG

HÓNAP

IDŐPONT

HELY

Tajti Zoltán

polgármester

január, március, május, július, szeptember, november

első hét hétfő
17 órától

Községháza
(Fő tér 4.)

Bodai Tiborné

alpolgármester

január, március, május, július, szeptember, november

harmadik hét kedd
17-18 óráig

Művelődési ház
(Damjanich u. 9-11.)

Dékány Nándorné

képviselő

február, április, június, augusztus, október, december

harmadik hét szerda
1630-1730óráig

Művelődési ház
(Damjanich u. 9-11.)

Hegedüsné Hegyi Edit

képviselő

február, április, június, augusztus, október, december

harmadik hét szerda
1630-1730óráig

Művelődési ház
(Damjanich u. 9-11.)

Dr. Nagy Róbert

képviselő

január, március, május, július, szeptember, november

második hét kedd
18 – 19 óráig

Művelődési ház
(Damjanich u. 9-11.)

Ravadics Jánosné

képviselő

január, március, május, július, szeptember, november

harmadik hét kedd
17-18 óráig

Művelődési ház
(Damjanich u. 9-11.)

Vészi Ernő

képviselő

január, március, május, július, szeptember, november

második hét kedd
10-12 óráig

Művelődési ház
(Damjanich u. 9-11.)

2. függelék a 2. melléklethez a 6/2015. (II. 28.) önkormányzati rendelethez a 6/2015. (II. 28.) önkormányzati rendelethez

Pellérd Község Önkormányzat Képviselő-testülete
Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága Ügyrendje
I.
Általános rész
(1) A Bizottság neve: Gazdasági és Pénzügyi Bizottság
(2) A Bizottság létszáma: 7 fő
(3) A Bizottság elnöke, tagjai:
Elnök: Dr. Nagy Róbert
Tagjai: Dékány Nándorné képviselő
Ravadics Jánosné képviselő
Vészi Ernő képviselő
Fejes Róbert külsős bizottsági tag
Lukács Gábor külsős bizottsági tag
Strasszer László külsős bizottsági tag
A bizottság ügyviteli feladatait a jegyző által kijelölt gazdálkodási/pénzügyi előadó látja el.
II.
A Gazdasági és Pénzügyi Bizottság feladatai
(1) A bizottság feladata a képviselő-testület munkájának segítése, a döntések előkészítésében és a végrehajtás ellenőrzésében.
(2) A döntés előkészítés keretében a bizottságok jogosultak:
Bármely ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni,
Az előterjesztéseket a képviselő-testület üléseit megelőzően megtárgyalni,
Felkérni a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére, határidő megjelölésével,
Munkájukba pártoló tagokat, szakértőket bevonni,
A képviselő-testület napirendi témáihoz bizottsági állásfoglalást kialakítani.
(3) A bizottság feladatai konkrétan:
Közreműködik az önkormányzat éves költségvetése, költségvetési beszámolója, zárszámadása összeállításában.
Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételek, az adó kintlévőségek alakulására.
Vizsgálja a gazdálkodás hatékonyságát, a következtetések alapján javaslatokat dolgoz ki.
Vizsgálja a hitelfelvétel indokait, gazdasági megalapozottságát.
Vizsgálja a fejlesztési program keretében megvalósuló projektek hatásait.
Javaslatot tesz a fejlesztési programok megvalósulási sorrendjére.
Figyelemmel kíséri az önkormányzati beruházásokra kiírt kivitelezői pályázatokat.
Információkat közvetít a fejlesztési forrásokról, támogatási lehetőségekről.
Véleményezi a gazdálkodást érintő rendelettervezetet.
Döntése: Bizottsági állásfoglalás
Hatáskör: Döntést előkészítő, végrehajtást szervező, ellenőrző
III.
A Bizottság működése
(1) A bizottság működési szabályait az Mötv. és az SzMSz alapján maga állapítja meg. A bizottság ügyrendjét a képviselő-testület hagyja jóvá a megválasztott képviselők többségének szavazata alapján.
A bizottsági ülés összehívása, vezetése
(1) A bizottság szükség szerint de évente legalább 2 ülést tart. A bizottsági ülés időpontja eseti egyeztetés alapján.
(2) A bizottsági ülést a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyainak és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni, az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal. A meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalásra tűzött napirendi pontok anyagait.
(3) A bizottsági ülést össze kell hívni a polgármester indítványára vagy a bizottság tagjai többségének javaslatára. Ebben az esetben bármely értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is. A bizottsági ülés összehívásának okát azonban mindenképpen közölni kell.
(4) A bizottsági ülésre meg kell hívni: a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőket, a bizottsági tagokat, a jegyzőt.
(5) A bizottság ülésére meghívhatók, akik a napirend kapcsán érintettek, a bizottság munkáját segítő pártoló tagok és szakértők. A meghívandók körére javaslatot tehet a bizottság elnöke, és tagjai. A javaslattevők a meghívottak körét legkésőbb a meghívók kiküldéséig jelezhetik szóban, vagy írásban a bizottság elnöke számára.
A bizottság ülése
(1) A bizottság ülése nyilvános.
(2) A bizottság zárt ülés tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízáshoz ajánlás tétele, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá kitüntetési ügy tárgyalásakor.
(3) Zárt ülést rendelhet el az önkormányzat vagyont érintő ügy tárgyalásakor, az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(4) A zárt ülésen a bizottság tagjai, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(5) Az ülés a bizottsági tagok többségének jelenléte esetén határozatképes.
Az ülés vezetése
(1) Az ülést a bizottság elnöke vezeti.
(2) Az elnök
megállapítja a bizottság határozatképességét,
elfogadtatja a napirendi pontokat,
ismerteti a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztést,
hozzászólási jogot biztosít,
szavazást rendel el,
megállapítja a szavazás eredményét,
ismerteti a bizottság döntését (állásfoglalását)
biztosítja az ülés rendjét.
(3) A napirendi pontok felett az ülést vezető külön-külön nyit vitát. A tájékoztató jellegű előterjesztések, indítványok felett nem kell vitát nyitni.
(4) A vita lezárása után az előterjesztő, indítványozó viszontválaszra jogosult.
Határozatképesség
(1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén a bizottság elnöke 8 napon belül az ülést köteles újból összehívni.
(3) A megismételt ülésnek az elmaradt ülés napirendjét tárgyalni kell.
Napirend, vita
(1) A bizottsági ülés napirendi pontjaira az elnök tesz javaslatot, mely alapján a napirendet a bizottság tagjai állapítják meg.
(2) A bizottság tagjai javaslatot tehetnek a napirend kiegészítésére, a sorrendiségre, valamely előterjesztés sürgős tárgyalására.
(3) A bizottság elnöke vagy bármely tagja javasolhatja a napirend valamely pontjának elnapolását, tárgyalásának megszakítását, a döntés meghozatala nélküli lezárását. Erről a testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – határoz, a napirendi pont tárgyalásakor új időpontra történő kitűzésével.
(4) A felszólalásra a bizottság tagjainak az elnök jelentkezésük sorrendjében adja meg a szót.
(5) Napirend előtti felszólalásra az ülést vezetőtől bármelyik bizottsági tag kérhet engedélyt a felszólalás tárgyának megjelölésével. Az engedély megtagadása esetén a bizottsági tag kérésére a tárgyban a bizottság vita nélkül határoz.
A döntéshozatal szabályai
(1) Az előterjesztések feletti vita befejezését követően az ülés vezetője elrendeli a szavazást. Az ülés vezetője a kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás igennel, vagy nemmel történhessen.
(2) A szavazás nyíltan, kézfeltartással történik. Szavazni először az „igen” majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre kell
(3) Halaszthatatlan, sürgős döntést igénylő esetben megengedett a telefonon keresztül történő szavaztatás is, amelyet dokumentálni kell.
(4) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a bizottság állásfoglalását.
(5) A név szerinti szavazást bármely bizottsági tag indítványozhatja. Az indítvány felől a bizottság vita nélkül dönt. Név szerinti szavazás esetén a szavazatokat névsorrendben kell leadni.
(6) Név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(7) Titkos szavazást kell tartani: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszaadása, valamint fegyelmi ügyet lezáró érdemi döntés esetén. Titkos szavazás elrendelése esetén szavazatszámláló bizottságot kell választani.
(8) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt a bizottság bármely tagja kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
(9) Szavazategyenlőség esetén a szavazást a bizottság elnöke köteles az ülésen megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a következő bizottsági ülésen lehet a szavazást megismételni.
(10) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A bizottság tagja köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett tag kezdeményezésére vagy bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság dönt. A kizárt bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(11) A bizottsági tagok és azok munkáját segítő pártoló tagok és szakértők a megbízatásuk teljesítése körében tudomásukra jutott állami- és szolgálati titkok megtartására kötelesek.
(12) A bizottság határozatát, ajánlásait, állásfoglalásait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően- folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……(szám)/201…(év) ……(……hó……nap.) rövidített név bizottsági ajánlás vagy állásfoglalás.
(13) A polgármester felfüggesztheti a bizottsági döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület következő ülésén határoz.
Jegyzőkönyv
(1) A bizottságok ülésén elhangzottakról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a képviselők a Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen elhangzott felszólalások lényegét, a hozott döntéseket. A vitában résztvevő képviselő indokolt esetben hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezetését kérheti. A bizottság jegyzőkönyvét az elnök és a bizottság egy jelenlévő tagja írja alá.
(3) A bizottság rendszeresen beszámol munkájáról a képviselő-testületnek.
(4) A bizottság ügyviteli teendőit a Közös Hivatal ügyintézői látják el.
Pellérd, 2015. február 28.
Dr. Nagy Róbert
a bizottság elnöke
Pellérd Község Önkormányzat Képviselő-testülete
Egészségügyi és Szociális Bizottsága Ügyrendje
I.
Általános rész
(1) A Bizottság neve: Egészségügyi és Szociális Bizottság
(2) A Bizottság létszáma: 3 fő
(3) A Bizottság elnöke, tagjai:
Elnök: Hegedüsné Hegyi Edit
Tagjai: Dékány Nándorné képviselő
Molnárné dr. Csillag Edina háziorvos
(4) A bizottság ügyviteli feladatait Szlanyinka Lászlóné igazgatási előadó látja el.
II.
Az Egészségügyi és Szociális Bizottság feladatai
(1) A bizottság feladata a képviselő-testület munkájának segítése, a döntések előkészítésében és végrehajtás ellenőrzésében. A bizottság a szociális ellátások területén, az önkormányzat által átruházott hatáskörben döntéseket hoz.
(2) A döntés előkészítés keretében a bizottságok jogosultak:
bármely ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni,
az előterjesztéseket a képviselő-testület üléseit megelőzően megtárgyalni,
felkérni a polgármestert adott témakörök megvizsgálására és előkészítésére, határidő megjelölésével,
munkájukba pártoló tagokat, szakértőket bevonni,
a képviselő-testület napirendi témáihoz bizottsági állásfoglalást kialakítani.
(3) A bizottság feladatai konkrétan:
Közreműködik az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátás körébe tartozó feladatok megvalósításában.
Koncepciót készít a település – különösen a Szőlőhegy – szociális helyzetének javítására.
Helyzetelemzést készít a településen egyedül élő időskorúak helyzetéről, amely alapján javaslatot tesz az időskorúak helyi ellátásának lehetőségeire.
Önkormányzati segélyt állapít meg
Döntése: Bizottsági határozat.
Hatáskör: Döntést előkészítő, végrehajtást szervező, ellenőrző
III.
A Bizottság működése
A bizottság működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ alapján maga állapítja meg. A bizottság ügyrendjét a képviselő-testület hagyja jóvá a megválasztott képviselők többségének szavazata alapján.
A bizottsági ülés összehívása, vezetése
(1) A bizottság szükség szerint de évente legalább 10 ülést tart. A bizottsági ülés időpontja eseti egyeztetés alapján.
(2) A bizottsági ülést a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyainak és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni, az ülés napját megelőzően legalább 5 nappal.
(3) A bizottsági ülést össze kell hívni a polgármester indítványára vagy a bizottság tagjai többségének javaslatára. Ebben az esetben bármely értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is. A bizottsági ülés összehívásának okát azonban mindenképpen közölni kell.
(4) A bizottsági ülésre meg kell hívni: a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőket, a bizottsági tagokat, a jegyzőt.
(5) A bizottság ülésére meghívhatók, akik a napirend kapcsán érintettek, a bizottság munkáját segítő pártoló tagok és szakértők. A meghívandók körére javaslatot tehet a bizottság elnöke és tagjai. A javaslattevők a meghívottak körét legkésőbb a meghívók kiküldéséig jelezhetik szóban vagy írásban a bizottság elnöke számára.
A bizottság ülése
A bizottság ülése – tekintettel arra, hogy az esetek többségében személyiségi jogokat érintő kérdés tárgyalására kerül sor - Z Á R T.
Az ülés vezetése
(1) Az ülést a bizottság elnöke vezeti.
(2) Az elnök
megállapítja a bizottság határozatképességét,
elfogadtatja a napirendi pontokat,
ismerteti a napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztést,
hozzászólási jogot biztosít,
szavazást rendel el,
megállapítja a szavazás eredményét,
ismerteti a bizottság döntését (állásfoglalását)
biztosítja az ülés rendjét.
(3) A napirendi pontok felett az ülést vezető külön-külön nyit vitát. A tájékoztató jellegű előterjesztések, indítványok felett nem kell vitát nyitni.
(4) A vita lezárása után az előterjesztő, indítványozó viszontválaszra jogosult.
Határozatképesség
(1) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van.
(2) Határozatképtelenség esetén a bizottság elnöke 8 napon belül az ülést köteles újból összehívni.
(3) A megismételt ülésnek az elmaradt ülés napirendjét tárgyalni kell.
Napirend, vita
(1) A bizottsági ülés napirendi pontjaira az elnök tesz javaslatot, mely alapján a napirendet a bizottság tagjai állapítják meg.
(2) A bizottság tagjai javaslatot tehetnek a napirend kiegészítésére, a sorrendiségre, valamely előterjesztés sürgős tárgyalására.
(3) A bizottság elnöke vagy bármely tagja javasolhatja a napirend valamely pontjának elnapolását, tárgyalásának megszakítását, a döntés meghozatala nélküli lezárását. Erről a testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – határoz, a napirendi pont tárgyalásakor új időpontra történő kitűzésével.
(4) A felszólalásra a bizottság tagjainak az elnök jelentkezésük sorrendjében adja meg a szót.
(5) Napirend előtti felszólalásra az ülést vezetőtől bármelyik bizottsági tag kérhet engedélyt a felszólalás tárgyának megjelölésével. Az engedély megtagadása esetén a bizottsági tag kérésére a tárgyban a bizottság vita nélkül határoz.
A döntéshozatal szabályai
(1) Az előterjesztések feletti vita befejezését követően az ülés vezetője elrendeli a szavazást. Az ülés vezetője a kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás igennel, vagy nemmel történhessen.
(2) A szavazás nyíltan, kézfeltartással történik. Szavazni először az „igen” majd a „nem” szavazatokra, végül a tartózkodásra vonatkozó elnöki kérdésre kell
(3) Halaszthatatlan, sürgős döntést igénylő esetben megengedett a telefonon keresztül történő szavaztatás is, amelyet dokumentálni kell.
(4) Az elnök a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a bizottság állásfoglalását.
(5) A név szerinti szavazást bármely bizottsági tag indítványozhatja. Az indítvány felől a bizottság vita nélkül dönt. Név szerinti szavazás esetén a szavazatokat névsorrendben kell leadni.
(6) Név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(7) Titkos szavazást kell tartani: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszaadása, valamint fegyelmi ügyet lezáró érdemi döntés esetén. Titkos szavazás elrendelése esetén szavazatszámláló bizottságot kell választani.
(8) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt a bizottság bármely tagja kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
(9) Szavazategyenlőség esetén a szavazást a bizottság elnöke köteles az ülésen megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a következő bizottsági ülésen lehet a szavazást megismételni.
(10) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A bizottság tagja köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett tag kezdeményezésére vagy bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság dönt. A kizárt bizottsági tagot a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(11) A bizottsági tagok és azok munkáját segítő pártoló tagok és szakértők a megbízatásuk teljesítése körében tudomásukra jutott állami- és szolgálati titkok megtartására kötelesek.
(12) A bizottság határozatát, ajánlásait, állásfoglalásait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően- folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……(szám)/201…(év) ……(……hó……nap.) rövidített név bizottsági határozat, ajánlás vagy állásfoglalás.
(13) A polgármester felfüggesztheti a bizottsági döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület következő ülésén határoz.
Jegyzőkönyv
(1) A bizottságok ülésén elhangzottakról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a képviselők a Közös Önkormányzati Hivatalban megtekinthetik.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen elhangzott felszólalások lényegét, a hozott döntéseket. A vitában résztvevő képviselő indokolt esetben hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezetését kérheti. A bizottság jegyzőkönyvét az elnök és a bizottság egy jelenlévő tagja írja alá.
(3) A bizottság rendszeresen beszámol munkájáról a képviselő-testületnek.
(4) A bizottság ügyviteli teendőit a Közös Hivatal ügyintézői látják el.
Pellérd, 2015. február 28.
Hegedüsné Hegyi Edit
elnök
1

A 10. § (3) bekezdése a Pellérd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.