Pogány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 23.§ tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2003. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2003. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. §

1. Az önkormányzat megnevezése: Pogány Községi Önkormányzat (továbbiakban. Önkormányzat).
2. Az önkormányzat székhelye: 7666 POGÁNY Széchenyi utca 12.
3. Az önkormányzat működési területe: Pogány község közigazgatási területére terjed ki.
4. A képviselőtestület tagjainak száma:  7 fő.

A képviselőtestületet a polgármester vezeti.

2. A képviselő-testület feladat- és hatásköre

2. §

1. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a jegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal és a Társulás látja el.
2. A képviselő-testület egyes hatásköreit rendeletében az Mötv. 41. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskört eseti jelleggel visszavonhatja. Az átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
3. A képviselőtestületet a polgármester képviseli.

3. A képviselő-testület ülése

3. §

1. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
2. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart.
3.  Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.
4. A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. A polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korban legidősebb képviselő hívja össze.
5. Az együttes képviselő-testületi ülést Bosta, Pogány, Szalánta, Szilvás polgármesterei együtt hívják össze.

4. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Írásbeli meghívónak tekintendő a papír alapon küldött levélen kívül az elektronikus levélben továbbított meghívó is.
2. A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 4 - rendkívüli ülés esetén 2 - munkanappal korábban megkapják.
3. A polgármester a meghívóval egyidejűleg köteles kézbesíteni azokat az egyéni képviselői előterjesztéseket, amelyeknek a napirendre vételét javasolja, és azokat is, amelyeknek a napirendre vételét nem javasolja.
4. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirendek címét, az előterjesztőt és a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak körét, továbbá utalást arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.
5. A testületi ülés összehívásáról, annak időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát

a) az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és

b) az önkormányzat honlapján történő közzététellel

kell értesíteni.

6. A képviselő-testület nyilvános üléseire a községben működő civil szervezetek vezetőit meg kell hívni, ha a szervezetet érintő kérdés van napirenden, és a napirend tárgyalásához tanácskozási jogot kell biztosítani számukra.
7. A képviselő-testület az Mötv. 53 § (3) bekezdésében előírt kötelezettségének eleget téve negyedévente lakossági fórumot tart. A fórumra meg kell hívni a településen működő civil szervezetek képviselőit.

5. §

1. A képviselő-testület ülése nyilvános azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad.
2. A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
3. Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.
4. A zárt ülésre kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.

6. §

1.  A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot.
2. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű többséggel határoz.
3. A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az őt helyettesítő alpolgármester, vagy a korban legidősebb képviselő, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.
4. Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát és az ülés határozatképességét.
5. Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.
6. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:

a) a tárgytól eltérő, a felszólalásra megengedett időt túllépő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, súlyos esetben megvonja tőle a szót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását súlyosan nehezíti vagy lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy felszólíthatja a rendzavarót - a képviselő kivételével - az ülésterem elhagyására,

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít; súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti.

7. Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
8. Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.
9. A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására.

4. A döntéshozatal szabályai

7. §

1. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
2. Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt döntések meghozatalához.
3. A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendeltek szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik.
4. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.
5. A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
6. Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
7. A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők helyükön „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
8. Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.
9. Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

8. §

1. A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben titkos szavazást tarthat.
2. A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ a képviselők közül.
3. A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja.
4. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, összesíti a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
5. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás kezdetét és végét,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat és

f) a szavazás eredményét.

6. A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
7.  A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

9. §

1. A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. §-a határozza meg.
2. A képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn.
3. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.
4. Amennyiben a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, ezt a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

5. A képviselő-testület határozata

10. §

1. A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Pogány Község Önkormányzata …/…..(év).(….hó…nap) határozata.
2. A testületi határozatokról a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.
3. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
4. A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

6. Az önkormányzati rendeletalkotás

11. §

1. A képviselő-testület törvényi felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.
2. Önkormányzati rendeletet kezdeményezhetnek a helyi képviselők, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.
3. Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
4. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.
5. Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Pogány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének .../... .(...............) önkormányzati rendelete
6. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
7. Az önkormányzat rendeleteit a községi hirdetőtáblákra (Széchenyi utca 12., Rákóczi utca 9. előtti) kihelyezéssel hirdeti ki, az önkormányzati rendeleteket  és határozatokat a www.pogany.hu honlapon közzéteszi.

7. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

12. §

1. A képviselő-testület ülésén elhangzottakat a képviselő-testület eseti döntése szerint hangfelvételen is rögzíteni kell.
2. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:

a) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,

b) az elnök esetleges intézkedéseit,

c) az ülésén történt fontosabb eseményeket,

3. Az ülésről rögzített hangfelvétel jegyzőkönyvnek minősül, azt az általános szabályok szerint kell tárolni és megőrizni.
4. A jegyzőkönyv, valamint az ülésről készült hangfelvétel egy példányát a Közös Önkormányzati Hivatal Pogányi Kirendeltségének irattárában kell elhelyezni.
5. A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések,

c) a jelenléti ív,

d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya,

e) az írásban benyújtott hozzászólás, határozati javaslat, valamint kérés alapján rögzített vélemény,

f) a név szerinti szavazásról készült névsor.

6. A választópolgárok részére az Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított jegyzőkönyvbe való betekintés feltételeit a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal Pogányi Kirendeltségén kell biztosítani.

8. Közmeghallgatás

13. §

1. A képviselő-testület évente legalább egyszer - a munkaterv szerint - előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
3. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
4. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia.
5. A kérdést a polgármester vagy (a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett) a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.
6. A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

9. A képviselő

14. §

1. A képviselőt az Mötv. 32. §-ában, az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
2. A képviselő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesternél a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését, de a képviselő utasítást a Hivatal dolgozóinak nem adhat.
3. A képviselő a törvényben foglaltakon túl köteles:
   1. írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva van,
   2. személyes érintettségét az előterjesztés vitájának megkezdését megelőzően bejelenteni
   3. a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni és
   4. egyedi képviseleti megbízása esetén tevékenységéről beszámolni a képviselő-testületnek.
   5. olyan magatartást tanúsítani, amely nem összeférhetetlen a képviselői megbízatással.
4. A képviselő tevékenységéért tiszteletdíjat kap.
5. Ha a képviselő az Mötv. 32. §-ában és jelen szakaszban felsorolt kötelezettségeit megszegi, a képviselő-testület dönthet a külön rendelet alapján a képviselő részére megállapított tiszteletdíj csökkentéséről vagy megvonásáról.

10. A képviselő-testület bizottsága

15. §

1. A képviselő-testület az összeférhetetlenség megállapítására, a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére 3 tagú bizottságot hoz létre. A bizottság tagjai önkormányzati képviselők.
2. A bizottság a polgármesternél kezdeményezett összeférhetetlenséget kivizsgálja és 30 napon belül határozattal, dönt az összeférhetetlenségről.
3. A bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát.

11. Nemzetiségi önkormányzatok

16. §

1. Pogány Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek keretében együttműködik a Pogányi Német Nemzetiségi Önkormányzattal és a Pogányi Horvát Nemzetiségi Önkormányzattal.

2. A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére - a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében - a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy a feladattal megbízza valamelyik bizottságát.

3. A képviselő-testület elősegíti a nemzetiségi önkormányzatok törvényben biztosított (pl. kezdeményezési- vagy egyetértési ) jogainak jogszerű gyakorlását.

4. A Horvát Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete és a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.
5. A helyi önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembe vétele mellett a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében – egyes feladatellátáshoz – pénzügyi támogatást biztosít.

6. ^[1]A pogányi önkormányzat a német és a horvát nemzetiségi önkormányzat részére előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint, de legalább harminckét órában ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a pogányi önkormányzat viseli.
   

   (7)       A pogányi önkormányzat  a Közös Önkormányzati Hivatal Pogányi Kirendeltsége útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, szakmai segítséget nyújt, melynek keretében a hivatal ellátja:

   a)         a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása);

   b)         a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat;

   c)         a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési, adatszolgáltatási feladatokat;

   d) a nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését a Pécsi Többcélú Társulás által megbízott belső ellenőr végzi. A nemzetiségi önkormányzat részt vesz a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámoló – rá vonatkozó részének - elkészítésében, amit a Hivatal készít el.

8. A (4) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével- a helyi önkormányzat viseli.
9. A helyi önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését.
10. A helyi önkormányzat jegyzője önkormányzati megbízottat (továbbiakban: megbízott) jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra, melyről az elnököt írásban értesíti.
11. A helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző /vagy/ jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
12. A helyi önkormányzat segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat kulturális, művészeti hagyományőrző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsítik és mutatják be a települést és annak értékeit.

12. A polgármester, az alpolgármester

17. §

1. Pogány Községi Önkormányzat Polgármestere a munkáját főállásban látja el.
2. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.
3. A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, akadályoztatása esetén a korelnöknek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője írja alá.

18. §

1. A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
3. Az alpolgármester tevékenységéért tiszteletdíjat kap.

13. Közös önkormányzati hivatal, a jegyző

19. §

1. Szalánta, Bosta, Pogány és Szilvás községek képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn Szalánta székhellyel.
2. A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal

            Székhelye:                  7811  Szalánta, Hunyadi út 63.

                  Kirendeltsége:                        7666  Pogány, Széchenyi utca 12.

3. A Közös Önkormányzati Hivatal feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

20. §

1. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében az Mötv. 81. §-ában felsoroltakon kívül:
   1. előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
   2. ellátja a képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
   3. a képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet és
   4. köteles jelezni a képviselő-testületnek és a polgármesternek ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel.

2. A jegyző rendszeresen ügyfélfogadást tart.

3. A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő látja el.

14. Az önkormányzat társulásai

21. §

1. Az önkormányzat képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat.
2. A társulás nem sértheti a résztvevő önkormányzatok jogait.
3. A társulás létrehozatalára, működésére és megszűnésére az Mötv. 87-95 §-ai irányadók.

15. Helyi népszavazás

22. §

A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései irányadók.

23. §

1. A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

1. a települési képviselők legalább egynegyede,
2. a képviselő-testület bizottsága,
3. a választópolgárok 25 %-a.

2. A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.

16. Az önkormányzat gazdasági alapjai, az önkormányzat vagyona, tervezés

24. §

1. Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
2. Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

25. §

1. Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatokat megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2)Az önkormányzati vagyon birtoklására, használatára, hasznai szedésére, fenntartására, üzemeltetésére, létesítésére, fejlesztésére, felújítására az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, és az önkormányzat vagyonáról szóló 7/2013. (VII.10.) rendelet szabályai irányadók.

26. §

1. Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját, fejlesztési tervét és költségvetését.
2. A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
3. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

17. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

28. §

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
2. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulásban történő megállapodás alapján gondoskodik.

18. Záró rendelkezések

29. §

Ez a rendelet kihirdetést követő napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelet.

                        Nádoriné dr. Rohi Éva                                 Dragovácz Ágnes

                        jegyző                                                             polgármester

Kihirdetve: 2015.március 31.

                                               Nádoriné dr. Rohi Éva         

                                                            jegyző

1. melléklet a 6/2015. (III.31.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület által a Szervezeti és Működési Szabályzatban a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

Az önkormányzat vagyonáról szóló 7/2013.(VII.10.) rendelet alapján:

1. Dönt a 300.000 Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről. Döntéséről beszámol a testület soron következő ülésén a képviselő-testületnek.

2. Dönt 300.000 Ft értékhatárt el nem érő használati, hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az egy évet nem haladja meg.

3. Az önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről - való lemondás jogát a polgármester gyakorolja, ha
   1. az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el a 300.000 Ft-os értékhatárt,
   2. a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás jogát értékhatár nélkül.

4.Dönt 300.000 Ft összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott, vagy felajánlott vagyon elfogadásáról

1. számú függelék:

A Pogány Községi Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók egységes szerkezet szerinti besorolása:

041237            közfoglalkoztatási mintaprogram

045160            Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartatása

013330            Pályázat-és támogatáskezelés, ellenőrzés

066010            Zöldterület-kezelés