1. § (1) Az önkormányzat jogi személy, hivatalos megnevezése: Pogány Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7666 Pogány, Széchenyi u. 12. sz.

(3) Az önkormányzat működési területe Pogány község közigazgatási területére terjed ki.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Pogány Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(5) A települési képviselők száma: 7 fő Pogány Község polgármesterével (A továbbiakban: polgármester) együtt. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. melléklete tartalmazza.

2. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő testület és szervei biztosítják.

(2) A képviselő-testület szervei:

3. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, amelyek ellátási módjáról saját hatáskörében dönt.

(2) Az önkormányzat törvényben meghatározott, kötelező feladatokat, valamint önként vállalt feladat-és hatásköröket lát el.

(3) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátja a kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységeket.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit az Mötv. 41. § (4) bekezdésben foglaltak szerint ruházhatja át. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör visszavonható. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(5) A képviselő-testület nem ruházhatja át továbbá:

(6) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(7)¹ Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátja az 5. mellékletben felsorolt kormányzati funkciók szerinti alapfeladatokat.

4. § (1) Az önkormányzati képviselő jogait és kötelességeit az Mötv. 32. § (1) és (2) bekezdése tartalmazza.

(2) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

5. § (1) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(2) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(3) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 6 hónap időtartamra csökkentheti, vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

6. § Az Mötv. 39. §-a alapján a képviselő-testület tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

7. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes, szükség szerint rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület legalább évi 6 alkalommal az általa elfogadott munkaterv szerint rendes ülést tart. Az Mötv. 44. §- alapján kötelező a képviselő-testületi ülés összehívása.

(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.

(4) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elő, amelyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(5) A munkaterv tartalmazza:

8. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.

9. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

10. § (1) A képviselő-testület összehívásáról, az ülések időpontjának meghatározásáról és a napirend összeállításáról – a munkaterv és a testületi határozatok alapján – a polgármester, a távolléte vagy akadályoztatása esetén az általános helyettes alpolgármester hívja össze. A polgármester és az általános helyettes alpolgármester tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a nem általános hatáskörrel rendelkező alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén a korban legidősebb képviselő hívja össze.

(2) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(3) A képviselő-testületi ülést indokolt esetben az önkormányzat székhelyén kívül eső, külső helyszínen is összehívható.

11. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

12. § (1) A napirendi pont előterjesztésére jogosult a polgármester, az alpolgármesterek, bármely képviselő vagy bizottsági elnök, a jegyző, az aljegyző, valamint a munkatervben kijelölt más személy.

(2) Az előterjesztésre javasolt napirendi pontot az előterjesztés szövegével együtt a jegyzőnek kell megküldeni törvényességi felülvizsgálat céljából a képviselő-testületi ülést megelőző legalább 5 munkanappal korábban.

(3) Előterjesztésnek minősül:

13. § (1) Az előterjesztés tartalmi elemei:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 12. §-ában, valamint a 12. § (1)–(2) bekezdésében előírt követelményeknek.

(4) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 10 gépelt oldalra korlátozza.

(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

14. § (1) Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan előterjesztés, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület – az ülést levezető javaslatára – a napirend elfogadásakor dönthet a rendkívüli előterjesztés megtárgyalásáról.

(2) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni. A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörében kötelező írásos előterjesztést készíteni.

(3) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni. Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Írásbeli meghívónak tekintendő a papír alapon küldött levélen kívül az elektronikus levélben továbbított meghívó is.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) A meghívót 5 nappal korábban ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

(6) A (5) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni az(oka)t a napirendi ponto(ka)t, amelyekre a meghívás történik.

16. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésére szóló a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülés kezdete előtt 2 nappal meg kell küldeni az érintettek részére.

(2) A rendkívüli ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, de a sürgősség okát közölni kell.

(3) A szóbeli meghívás esetén is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

17. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot a meghívónak az önkormányzat honlapján történő megjelenítésével tájékoztatni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.

18. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselők több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 3 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

19. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok közül kötelező az a), b), c), d), f), i) pontokban meghatározott feladatok.

20. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) A képviselők és az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülés vezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

(4) Az ülés vezetője korlátozhatja az ismételt hozzászólások, indítványozások lehetőségét.

(5) A szavazás lezárását követően az adott napirendhez újabb hozzászólásnak nincs helye.

(6) Amennyiben a képviselő nem tartja be a (2)–(5) bekezdés szerinti hozzászólási rendet, és hozzászólási jog nélkül szól hozzá, az ülés vezetője a képviselőt felhívja az érintett szabályok betartására.

21. § A tanácskozás rendjének betartatása érdekében a polgármester az alábbi jogosítványokkal rendelkezik:

22. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) A nyilvános ülésen jelenlévő tanácskozási joggal nem rendelkező lakossági érdeklődők részére a hozzászólási jogot a polgármester adhatja meg.

23. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő, illetve a jegyző joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

24. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

(5) Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő, és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

25. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

26. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

27. § (1) Az ülés vezetője a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra.

(2) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(3) A szavazás előtt a jegyző jogszabálysértő döntés, vagy a testület jogszabálysértő működése esetén köteles törvényességi észrevételt tenni.

(4) Az ülés vezetője az előterjesztésben szereplő, és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(5) A határozati javaslat részei

(6) A rendeleti javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

28. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

29. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 5 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

30. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személyeknek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést bezárja.

31. § (1) A képviselő-testület döntései

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

(3) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy ha a rendelettervezet megtárgyalása több, mint egyfordulós.

(4) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

32. § (1) A képviselő-testület a 34. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával az ülésvezető a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

33. § (1) A titkos szavazással dönt a képviselő-testület:

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős munkacsoport (szavazatszámláló bizottság) gondoskodik. A munkacsoport tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.

(3) A titkos szavazás során a képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.

(4) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

34. § Az ülés vezetője a 33.-34.. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.

35. § (1) A képviselő-testület - 35. § szerinti elfogadott - határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A határozatok jelölése a következő formában történik: Pogány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati határozata a …….-ról.

36. § A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

37. § (1) A képviselő-testület - 35. § szerint elfogadott - rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

(2) A rendeletek jelölése a következő formában történik: Pogány Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete a .......-ról.

38. § (1) A rendeletalkotás kezdeményezésére jogosultak köre:

(2) A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdése tartalmazza az önkormányzati rendelet megjelölését és annak sorrendjét.

39. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §- ában meghatározott tartalmi elemeket, valamint azt, amelyre vonatkozóan a jelen szervezeti és működési szabályzat a jegyzőkönyvi rögzítés követelményét előírja.

(3) A képviselő-testület nyilvános üléséről a jegyzőkönyv vezető hang-és képfelvételt készíthet.

40. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdése szerinti pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél a képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. A határozatot és rövidebb rendeletet a jegyzőkönyv szövegébe kell beépíteni, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékletként elhelyezett rendelet szöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(6) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni. Ebből:

(7) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

41. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog, illetve a kép-és hangfelvétel megtekinthetőségének biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(2) A jegyzőkönyvet annak aláírását követően, erre irányuló kérés esetén, elektronikus úton meg kell küldeni a települési képviselőnek.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

42. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései irányadók.

43. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.

44. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - a munkaterv szerint - előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia.

(5) A kérdést a polgármester vagy (a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett) a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell. (6) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

45. § (1) Pogány Községi Önkormányzat Polgármestere a munkáját teljes állásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az általános helyettes alpolgármesternek, akadályoztatása esetén a nem általános helyettes alpolgármesternek, akadályoztatása esetén a korelnöknek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője írja alá.

46. § (1) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal nem hozott döntést, a polgármester határozatot hozhat az alábbi ügyekben:

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(3) A polgármester hivatali munkarendje: hétfő-csütörtök: 7.30.-16.00, péntek: 7.30-14.00 (7666 Pogány, Széchenyi u. 12. sz.)

(4) A polgármester fogadóórája: hétfő-péntek: 8.00.-12.00 (7666 Pogány, Széchenyi u. 12. sz.)

47. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladatait.

(3) Az alpolgármesterek tevékenységükért tiszteletdíjat kapnak.

(4) Az alpolgármesterek fogadóórája: minden hónap első hétfőjén 8.00-9.00 (7666 Pogány, Széchenyi u. 12. sz.)

48. § A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség betöltésének módja a képviselő-testület a megbízatás időtartamán belül egy esetben, a polgármester egyetértésével, ezen rendelet egyidejű módosításával megváltoztathatja.

49. § A jegyző vezeti a Szalántai Közös önkormányzati Hivatalt.

50. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

51. § (1) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről. Az alkalmazható kihirdetési módok:

(2) A képviselő-testület határozatainak nyilvántartás formái:

(3) Az önkormányzati rendelet-nyilvántartás formái:

52. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja és a 82. § (2) bekezdése alapján történik.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a Pogány Község Polgármestere a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

53. § A jegyző jogállására vonatkozó szabályokat az aljegyzőre is megfelelően alkalmazni kell.

54. § (1) Szalánta, Bosta, Pogány és Szilvás községek képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn Szalánta székhellyel.

(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal, Székhelye: 7811 Szalánta, Hunyadi út 63., Kirendeltsége: 7666 Pogány, Széchenyi utca 12.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

55. § (1) A képviselő-testület az összeférhetetlenség megállapítására, a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére 3 tagú bizottságot hoz létre. A bizottság tagjai önkormányzati képviselők.

(2) A bizottság a polgármesternél kezdeményezett összeférhetetlenséget kivizsgálja és 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

(3) A bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát.

(4) A megválasztott bizottság(ok) felsorolását és tagjainak névsorát jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

56. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat.

(2) A társulás nem sértheti a résztvevő önkormányzatok jogait.

(3) A társulás létrehozatalára, működésére és megszűnésére az Mötv. 87-95 §-ai irányadók.

(4) ) Az önkormányzat 4. mellékletben szereplő társulás(ok) tagja.

57. § (1) Pogány Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek keretében együttműködik a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Pogány-nyal és a Német Nemzetiségi Önkormányzat Pogány-val (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat).

(2) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére - a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében - a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy a feladattal megbízza valamelyik bizottságát.

(3) A képviselő-testület elősegíti a nemzetiségi önkormányzatok törvényben biztosított (pl. kezdeményezési- vagy egyetértési) jogainak jogszerű gyakorlását.

(4) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(5) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A végrehajtásról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

(6) Az önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembevétele mellett a nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében – egyes feladatellátáshoz – pénzügyi támogatást biztosít.

(7) Az önkormányzat a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül segíti a nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését.

(8) Az önkormányzat jegyzője önkormányzati megbízottat (továbbiakban: megbízott) jelöl ki a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra, melyről az elnököt írásban értesíti.

(9) Az önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző /vagy/ jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(10) Az oktatás területén kiemelt figyelemmel kísérik a roma nemzetiségű gyerekek továbbtanulásának lehetőségeit, annak segítése érdekében a tehetséges tanulók az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat döntése alapján támogatásban részesülnek.

(11) Az önkormányzat a településen működő nemzetiségi önkormányzat feladatellátásához – térítésmentesen – külön helységet biztosít a Pogányi Polgármesteri Hivatal épületében a testületi ülések céljára. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket az önkormányzat viseli.

(12) Az önkormányzat a Faluházat (7666 Pogány, Rákóczi u. 9. sz.) rendezvények céljára előzetes megegyezés alapján biztosítja.

(13) Az önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, szakmai segítséget nyújt, melynek keretében a hivatal ellátja:

(14) Az önkormányzat tárgyi eszközt a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába nem ad át.

(15) A nemzetiségi önkormányzat az általa internet szolgáltatásra kötött szerződésben szereplő szolgáltatási díjat saját költségvetéséből fedezi.

(16) Az önkormányzat segíti a nemzetiségi önkormányzat kulturális, művészeti hagyományőrző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsítik és mutatják be a települést és annak értékeit.

(17) Az önkormányzat támogatja a településen működő hagyományőrző együttesek, klubok, civil szervezetek működését.

58. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

59. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatokat megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzati vagyon birtoklására, használatára, hasznai szedésére, fenntartására, üzemeltetésére, létesítésére, fejlesztésére, felújítására az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, és az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2004. (V.28.) rendelet szabályai irányadók.

60. § (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját, fejlesztési tervét és költségvetését.

(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(4)² A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy 300.000- forint értékhatárig terjedően döntsön a forrásfelhasználásról, azzal, hogy ugyanazon szolgáltató által ugyanazon szolgáltatás tárgyában egy költségvetési évben belül kiállított számlák összegei kerüljenek összevonásra.

(5) A (4) bekezdés szerinti döntéséről a polgármester utólag tájékoztatja a képviselő-testületet.

61. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulásban történő megállapodás alapján gondoskodik.

62. § Hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2019. (XI.30.) önkormányzati rendelet.

63. § Ez a rendelet 2024. november 14-én lép hatályba.