Vékény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2015. 02. 17- 2019. 11. 18
Vékény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
2015.02.17.
I. Fejezet
Az önkormányzatra vonatkozó általános ismeretek
Az önkormányzat megnevezése, jelképei
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
"Vékény Község Önkormányzata"
Az önkormányzat székhelye: 7333 Vékény, Fő utca 51. /továbbiakban önkormányzat/
(2) 1 Az önkormányzat szervei, polgármester, a képviselőtestület Ügyrendi Bizottsága, a képviselőtestület Hivatala, és a jegyző
(3) A Vékény község Önkormányzata az önkormányzat munkájának a szervezésére, a döntések előkészítésére és végrehajtására Szászvár Nagyközség Önkormányzatával kötött megállapodást. A feladatot ellátó Hivatal megnevezése, címe:
Szászvári Közös Önkormányzati Hivatal,
székhelye: 7349 Szászvár, Május 1. tér 1. /továbbiakban Hivatal/
(4) Az önkormányzat elérhetősége:
Telefon: 72/420-930, hivatalos honlapja: www.vekeny.hu,
email-címe: vekeny@tolna.net.
A Hivatal elérhetőségei:
Telefon: 72/589-000, fax: 389-200 E-mail: szaszph@bonet.hu
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: címer és zászló.
(2) Címere: pajzs alakú, aranyszínű képmezőben középütt kék hullámvonal, fölötte három piros rózsa, az alsó részen zöld színű eke csoroszlyával, valamint két darab zöld csillag látható.
(3) Zászlaja: fehér téglalap alakú mező, közepén a pajzsos címer helyezkedik el, mely alatt aranyozott betűkkel Vékény felirat látható. A zászló alsó részén kék és arany színű csík húzódik.
(4) A címer és a zászló használatának rendjéről az önkormányzat külön rendeletet alkot.
(5) A képviselőtestület, a Hivatal, a polgármester és a jegyző hivatalos pecsétjén, középen a Magyar Köztársaság címere található, körben a felirata:
- Vékény Község Önkormányzata
- Vékény Község Polgármestere
- Szászvári Közös Önkormányzati Hivatal
- Szászvári Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője, Szászvár
(6) 2 A település nemzetközi kapcsolatot tart fenn az ausztriai Mellach településsel, és a romániai /erdélyi/ Székelyfancsal és az ukrajnai (kárpátaljai) Asztély községekkel.
II. Fejezet
A helyi önkormányzás általános szabályai
A települési önkormányzat feladata, hatásköre, szervei
3. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátása során:
a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt;
b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait;
c) egyes közszolgáltatások igénybevételét – törvény felhatalmazása alapján – rendeletében feltételekhez kötheti.
(2) Az önkormányzat a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el.
(3) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(4) Az önkormányzat önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság és a Bíróság kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
(5) A helyi önkormányzat – a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását
(6) A képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi lakosságot, a település egészét, vagy egy részét érintő ügyekben, ezek főként:
- településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel
- lakossági közszolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben
- munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatos ügyekben.
(7) Az /6/ bekezdésben foglalt véleménynyilvánítás és a kezdeményezés eredményét a lakossággal, a helyi társadalmi szervezetekkel ismertetni kell, a helyben szokásos módon.
(8) A helyi önkormányzat vállalkozási tevékenységet csak a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével, külön önkormányzati rendeletben szabályozott esetekben és módon folytathat.
(9) Az önkormányzat feladatai ellátásában együttműködik:
- a megyei önkormányzattal és - főként a mikrotérségben működő - helyi
önkormányzatokkal,
- a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásával, illetve a kistérségi
együttműködés keretében létrehozott különféle egyéb társulásokkal,
- a helyben és más településeken működő egyesületekkel, szervezetekkel.
(1) Az önkormányzat – törvényben meghatározott esetekben – az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.
(2) Az önkormányzat és szervei feladat- és hatásköreit külön jogszabályok tartalmazzák.
(3) Törvény a kötelező feladat- és hatáskör megállapításánál differenciálni köteles, figyelembe véve a feladat- és hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait, különösen
a) a gazdasági teljesítőképességet;
b) a lakosságszámot;
c) a közigazgatási terület nagyságát.
(4) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8.3 szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás;
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
(5) 3 Az előzőekben felsorolt, törvényben rögzített önkormányzati feladatok közül a települési önkormányzat – figyelemmel a településen élő lakosság igényeire, szükségleteire, de az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében - maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben lát el.
(6) 4 Az Önkormányzat által ellátott alaptevékenységek körét jelen szabályzat 6. számú függeléke taxatíve tartalmazza.
(7) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.
(8) 5 önkormányzat önként vállalt feladatai:
a. a vállalkozások segítése, vállalkozásbarát adópolitika kialakítása, munkahelyteremtés
c. az idegenforgalom fejlesztése érdekében beruházási és felújítási tevékenység végzése
d. helytörténeti értékek védelme
e. a település népességmegtartó erejének fokozása
f. sporttevékenység támogatása
g. nemzetiségiek integrációjának segítése.
(9) Önként vállalt feladatainak a Képviselőtestület anyagi lehetőségei figyelembevételével tesz eleget.
5. § (1)6 Az önkormányzati feladat- és hatáskörök címzettje a Képviselő-testület.
(2)7 A képviselőtestület egyes feladat- és hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére átruházhatja. Az átruházott hatásköröket jelen szabályzat 8. számú melléklete tartalmazza.
(3) Önkormányzati hatósági hatáskör esetén a hatáskör árruházás szabályait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény tartalmazza.
(4) A képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át:
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
d) a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
e) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
g) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
h) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
j) a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
k) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
l) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
m) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
n) a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
o) területszervezési kezdeményezés;
p) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(4) A képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából intézményt, szervezetet hozhat létre, kinevezi vezetőiket.
(5) Az önkormányzat intézményei vezetőinek kinevezéséhez, intézményei átnevezéséhez, megszüntetéséhez kikéri az érintett közösségek véleményét.
(6) Társulási megállapodással működtetett intézmények esetében a vezetők kinevezésénél a társult önkormányzatok egyetértése után, a megállapodásokban rögzítettek figyelembevételével kell eljárni.
III. Fejezet
Az önkormányzat működése, szervei
(1) A képviselők létszáma 4 fő. A polgármester megválasztásával a testület tagjává válik, így a Képviselőtestület tagjainak létszáma 5 fő.
A megválasztott képviselők névsorát az SZMSZ. 1. számú függeléke tartalmazza. 8A megválasztott képviselők névsorát az SZMSZ. 2. számú függeléke tartalmazza.
(2) A képviselőtestület alakuló ülését a választás napjától számított 15 napon belül össze kell hívni.
(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság jelentést tesz a választás lefolytatásáról, kiveszi az esküt a polgármesterből és a képviselőkből, és átadja részükre a megbízóleveleket.
(4) A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottság vagy bizottságok tagjait, az alpolgármestert, alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.
(5) 9
A Képviselőtestület üléseinek rendje
(1) A képviselőtestület ülése lehet:
a) alakuló
b) rendes
c) rendkívüli
d) zárt
e) közös testületi ülés.
(2) 10 A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 6 alkalommal tart ülést, amelynek helye jellemzően a Faluházban lévő Nagyterem, vagy – kevesebb számú hallgatóság esetén a Polgármesteri Iroda. A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében, akadályoztatása esetén az alpolgármester - együttes akadályoztatásuk esetén az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elnöke - hívja össze.
(3) A képviselőtestület ülését a polgármester, távollétében, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
(4) Össze kell hívni a képviselőtestület ülését:
- a képviselők 1/4-ének (minimum 2 fő) javaslata, kezdeményezése esetén
- a testület bizottságának indítványára,
- a Baranya megyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezése esetén
- jogszabály előírása alapján.
(4) A képviselőtestület összehívását a helyi nemzetiséget érintő ügyekben az adott közösséget képviselő nemzetiségi önkormányzat is kezdeményezheti.
(5) 11 Rendkívüli ülést tart a testület akkor, ha előre nem tervezett témában, illetve halasztást nem tűrő ügyben - vagy olyan ügyben, amelyben a szabályszerű előterjesztésből adódó időveszteség sértené az önkormányzat érdekeit - válik szükségessé a rendkívüli döntéshozatal
(6) Közös testületi ülés megtartására a jogszabály, illetve önkormányzati megállapodás alapján, a több település önkormányzatával közösen ellátott feladatokkal kapcsolatos ügyekben /pl. költségvetés elfogadása stb./ kerül sor.
(7) 12 A képviselőtestület ülése főszabály szerint nyilvános. A képviselő-testület tagjai a képviselők a polgármester, vagy a levezető által feltett kérdésre kézfelemeléssel adják le szavazatukat, ellenszavazatukat, vagy jelzik tartózkodásukat.
(8) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(9) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, , továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása
8. § (1) A testületi ülés meghívóját és az írásos előterjesztést úgy kell elkészíteni és kézbesíteni, hogy azok minimum 8 nappal az ülés időpontja előtt a képviselők rendelkezésére álljanak. . Rendkívüli esetben ez az időtartam rövidebb is lehet
(2) A meghívót és az írásos anyagot a képviselők és a meghívottak részére elsősorban elektronikus formátumban kell eljuttatni, biztosítani. Írásos dokumentumként, papír alapon a részletes, számadatokat tartalmazó előterjesztések /pl. költségvetés, zárszámadás, stb./ kerülnek kiadásra a képviselők részére.
(3)13 A kinyomtatott meghívó és írásos testületi anyag a Hivatalban a testületi ülés előtti 5. naptól kezdődően, ügyfélfogadási időben megtekinthető.
(4)14 A meghívót és az elkészült anyagot – e-mailben vagy papír-alapon - meg kell küldeni az SZMSZ. 3. számú függelékében szereplő helyi társadalmi szervezetek vezetőinek is.”
(5) A képviselőtestület ülésének összehívásáról a lakosságot a hirdetőtáblákra kitett hirdetményeken értesíteni kell.
9. § (1) A képviselőtestület ülésére előterjesztés szóban vagy írásban készülhet, történhet. A határozati javaslatot minden esetben írásban kell előterjeszteni, indokolt esetben ez történhet a javaslat helyszínen történő kiosztásával is.
(2)15 Minden esetben írásos előterjesztést kell készíteni az át nem ruházható hatáskörökben hozott döntések előkészítésére
(3) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben független szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a határozati javaslat összeállítására.
(4) Előterjesztést nyújthat be a polgármester, bármelyily képviselő, az Ügyrendi Bizottság is.
(5) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie az adott téma, tárgy valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a célszerű döntések meghozatalára, tömör és világos megfogalmazásúnak kell lennie.
10. § (1) A Képviselőtestület ülése akkor határozatképes, ha a megválasztott képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet az ülés során folyamatosan vizsgálni kell. Határozatképtelenség esetén az ülés nem tartható meg, nem folytatható, illetve döntés nem hozható.
(2) A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselőtestületi ülést, változatlan napirenddel, 8 napon belül újra össze kell hívni.
(3) A nyilvános testületi ülésen jelenlévő állampolgárok csak a polgármester külön engedélyével kaphatnak szót, a napirendek tárgyalásánál és azt követően is.
(4) A képviselőtestület ülésén a polgármester felelős a rend fenntartásáért. Azokat az állampolgárokat, akik a testület munkáját zavarják, rendre utasíthatja. Súlyosabb rendzavarás esetén a teremből az állampolgárt kivezettetheti, és amennyiben ezen intézkedés sem vezet eredményre, úgy az ülés felfüggesztésére tehet javaslatot a testületnek a rendzavarás befejezéséig.
(5) Az ülésen meghívóval részt vevők – képviselők és tanácskozási joggal rendelkező személyek – a tanácskozáshoz nem illő magatartása esetén a polgármester figyelmezteti, rendre utasíthatja az érintetteket.
(6) A képviselőtestület ülésének rendjét videofelvétel, magnófelvétel készítésével, illetve más, meg nem engedhető módon zavarni nem lehet. Amennyiben ilyen esemény, cselekmény történik, úgy a polgármester – a rend fenntartása, a zavarás megszüntetése érdekében – a /4/ bekezdésben foglaltak szerint köteles eljárni.
11. § (1) A képviselőtestület ülésén a polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön nyit vitát. Ennek első lépéseként a napirend előadója szóbeli kiegészítést tehet.
(2) A képviselőtestület ülésén a polgármester beszámol a két testületi ülés között lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(3) A testület ülésén a polgármester tájékoztatja a képviselőket és a jelenlévőket a két testületi ülés közötti eseményekről, , valamint mindazon, a település mindennapi tevékenységeivel kapcsolatos információkról, amelyek a képviselői munka ellátásához szükségesek.
(4) A polgármesteri tájékoztató részét képezik azok a döntésre előkészített témák is, amelyek nem igényelnek önálló napirendi formát, viszont az adott témában a testület döntése, határozathozatala szükséges.
(5) A polgármesteri beszámoló illetve tájékoztató történhet szóban vagy írásban.
(6) Az ülés során a napirend előadójához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívott résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az köteles válaszolni. A kérdéseket és a válaszadást követően, a döntéshozatal előtt a polgármester összefoglalja az elhangzottakat.
(7) Az előterjesztett és a vitában elhangzott határozati javaslatokat a polgármester külön-külön bocsátja szavazásra.
(8) A napirendek lezárása után a képviselők önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhetnek, kérdést tehetnek fel:
b) a bizottság elnökének,
(9) A feltett kérdésre adott választ elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt. Ha a választ nem fogadja el a testület, akkor a már meglévő, vagy erre a célra létrehozott bizottságának kivizsgálásra kiadja. A vizsgálat eredményét a következő testületi ülésen a polgármester terjeszti elő, ennek elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül dönt.
A Képviselőtestület döntései és a szavazás rendje
12. § (1) A képviselőtestület döntése rendelet vagy határozat lehet.
(2) Az önkormányzati határozatok formái:
a) normatív határozat: a jogalkotásról szóló törvény rendelkezése értelmében a közjogi szervezet ezen döntéssel szabályozza az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét
b) önkormányzati hatósági határozat: ezen ügyekben hozott határozatokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény rendelkezései vonatkoznak
(3) A normatív határozatokat a jelen rendeletben foglalt, az önkormányzati rendeletnél megfogalmazott módon ki kell hirdetni.
(4) A /2/ bekezdésben megjelölteken túl a testület sorszám nélküli határozattal dönt a napirend elfogadásáról, a kérdésekre adott válaszok elfogadásáról, és minden egyéb olyan témában, amely nem igényel külön megszövegezett határozati formát.
(5) A testületi döntések közül a határozatokról jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni, és azt az érdekelteknek 15 napon belül el kell juttatni.
(6) A Képviselőtestület a döntéseit – általános szabályként - nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(7) Bármely fajta szavazásnál szavazategyenlőség esetén döntés nem születik.
A határozati javaslatot ismételten meg kell tárgyalni, a felmerülő esetleges új körülmények miatt újabb szavazást kell elrendelni. Amennyiben ekkor is szavazategyenlőség áll fenn, a döntést a következő testületi ülésig el kell napolni, a szavazást akkor kell megismételni.
A titkos és név szerinti szavazás szabályai
(1) Zárt ülésen, a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára titkos szavazás, név szerinti szavazás is elrendelhető.
(2) 16 A Képviselőtestület a képviselők ¼-ed-ének /2 fő/ javaslatára titkos szavazást tarthat az Mötv. értelmében zárt ülésre tartozó ügyek esetében.
(3) Titkos szavazás esetén az elkészített szavazólap átadását követően, külön helyiségben történhet meg a szavazás, a lebonyolításában az Ügyrendi bizottság működik közre.
(4) A titkos szavazás eredményét a szavazatok összeszámlálása után a polgármester ismerteti a képviselőtestülettel.
(5) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.
(6) A név szerinti szavazás elrendeléséről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(7) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester, vagy a levezető a képviselőket egyenként megkérdezi az adott kérdéssel kapcsolatban – a képviselők neve a jelenléti íven feltüntetett sorrendben hangzik el – amely kérdésre a választ „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kifejezésekkel adja meg. A név szerinti szavazás eredményét külön íven kell feltüntetni, és azt a jegyzőkönyvhöz csatolni.
(8) A polgármester név szerinti szavazást rendel el,
- ha a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtt ki kívánja mondani feloszlatását
- ha a képviselők minimum 2/3-a, azaz 3 fő ezt kéri
- az önkormányzat tulajdonának megterhelésénél, vállalkozásba vitelénél.
Minősített többségű döntéshozatal
(1) Minősített többség - azaz a megválasztott képviselők több mint felének, tehát legalább 3 képviselőnek az igen szavazata – szükséges az alábbi esetekben:
a) a rendeletalkotás;
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
c) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
e) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
f) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
g) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.
h) A testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséről szóló határozat meghozatalához minősített többség szükséges
i) Az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint
a jogszabály által előirt egyéb esetekben.
Összeférhetetlenség szabályai
/1/ A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
/2/ A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
16. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
b) bármely képviselő, a polgármester, a jegyző, a bizottság
c) helyi társadalmi szervezetek
d) nemzetiségi önkormányzatok.
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A lakosság széles rétegeit érintő rendelet-tervezeteket a polgármester közmeghallgatásra is bocsáthatja, falugyűlés elé is terjesztheti.
(4) A rendelet szakmai előkészítése, szakmai tartalmának kialakítása a jegyző feladata.
(6) A 18jogalkotásról szóló törvény szerinti hatásvizsgálat során vizsgálni kell a tervezett önkormányzati rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen a helyi társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, esetleges környezeti és egészségi következményeit, az adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint a rendelet megalkotásának szükségességét, a meg nem alkotásának várható következményeit, és az alkalmazásához esetegesen szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.
(7) A rendelet-tervezet elkészítésébe szükség szerint más, nem az önkormányzati szervezethez tartozó szakértő véleménye is kikérhető. A rendelettervezetről előzetesen ki lehet kérni a szakértői, szakhatósági szempontból érintettek véleményét is.
(8) Az önkormányzati rendeletet- annak megtárgyalásától és elfogadásától számított 15 napon belül ki kell hirdetni, hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel. 19A rendelet legkorábban a hatálybalépést követő tizenötödik napon lehet levenni.”
(10) A rendeletet, annak kihirdetését követően a település honlapján is közzé kell tenni, valamint az Önkormányzati Hírek elnevezésű, időszakosan megjelenő önkormányzati lapban a rendelet lényegét érintő tájékoztatást kell adni a lakosság részére.
(11) A rendelet végrehajtásáról a jegyző 2 évenként tájékoztatást ad a képviselőtestületnek.
(12) A kihirdetett önkormányzati rendeleteket írásos formában a Hivatalban, munkaidő alatt bárki megtekintheti, azokról térítés ellenében fénymásolatot kérhet.
(13) A rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul meg kell küldeni a Baranya megyei Kormányhivatalnak
(14)21 Az önkormányzat rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni.
17. § (1) A képviselőtestület üléséről 2 példányban jegyzőkönyv készül,
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
l) A jegyzőkönyv mellékletét képezi a testületi ülésre szóló meghívó és az írásos előterjesztés egy-egy példánya, a jelenléti ív, valamint az elfogadott önkormányzati rendelet egy-egy hiteles példánya is.
(3) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6)22 A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles a nemzeti jogszabálytár internetes felületre történő feltöltés útján megküldeni a Baranya Megyei Kormányhivatalnak
(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
(8) A képviselőtestület üléséről hangfelvétel készül. A hangfelvételt a testületi ülést követően 1 hónapig meg kell őrizni.
(1) 23 A települési képviselő köteles részt venni a képviselőtestület munkájában, tevékenységéért tiszteletdíjban részesülhet, és az ezzel kapcsolatos igazolt költségei megtérítésére jogosult.
(2) A juttatások összegét a képviselőtestület minden évi költségvetése megtárgyalásakor állapítja meg. A képviselői tiszteletdíjakról és költségtérítésről a testület külön rendeletet alkot.
(3) A települési képviselő köteles a választópolgárokkal kapcsolatot tartani, érdekeiket tevékenysége során képviselni, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani.
(4) A települési képviselő a tevékenysége közben a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot köteles megőrizni.
(5) A települési képviselőt:
a) a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökét önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti,hogy a képviselőtestület bírálja felül bizottságának a polgármesternek önkormányzati ügybe hozott döntését
d) megbízás alapján képviselheti a képviselőtestületet
e) a képviselőtestület hivatalától igényelheti a képviselői munkájáéhoz szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselőtestület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni
f) köteles részt venni a képviselőtestület munkájában
g) a települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselőtestület téríti meg, amelynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.
(6) A települési képviselő köteles tevékenyen részt venni a testület munkájában, köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Felkérés esetén köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban, köteles írásban, vagy szóban bejelenteni, ha a képviselőtestület vagy a bizottság ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van. Köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál.
(7) 24 A képviselő az önkormányzati érdekkörben, illetve a polgármester által adott megbízás teljesítése kapcsán indokoltan felmerült és igazolt költségei megtérítésére jogosult.”
IV. Fejezet
A képviselőtestület bizottságai
(1) A képviselőtestület ügyrendi bizottságot hoz létre, megbízva mindazon kötelező feladatok ellátásával, amit jogszabály előír, Így különösen a vagyonnyilatkozatok, a képviselői összeférhetetlenség vizsgálata, kezdeményezések kivizsgálása , stb.
(2) Az ügyrendi bizottságnak 2 fő képviselő, és 1 fő nem képviselő tagja van.
(3) A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.
(4) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(5) A bizottság munkájához adminisztratív segítséget a Hivatal munkatársai látják el, a jegyző utasításai alapján. A bizottság a jegyzőn keresztül adatokat kérhetnek a hivatal dolgozóitól tevékenységük, feladataik ellátásához.
(6) A képviselőtestület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(7) A bizottság ülését az elnök hívja össze, úgy hogy a meghívó és a rendelkezésre álló írásos anyag legkésőbb az ülés megelőző 8 napig a bizottság tagjai rendelkezésére álljon. A dokumentumokat elektronikus formában kell biztosítani a bizottság tagjai részére.
(8) A bizottság ülése nyilvános. A bizottság elnöke kibővített bizottsági ülést is összehívhat, ebben az esetben valamennyi képviselőt meghívja az ülésre. Ilyen ülés tartandó a költségvetés előkészítéseként.
(9) A bizottságok határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(10) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a testületi ülése jegyzőkönyvénél írt módon kell elkészíteni. A bizottsági döntésekről nyilvántartást kell vezetni.
(11) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
(12) 25 A bizottság döntésének számozása, jelölése:
Vékény Község Önkormányzat
szám/év (hónap római számmal. nap.) sz. határozata A számozás évente 1-es számmal kezdődik és évente újrakezdődik
(1) Vékény község polgármestere megbízatását főállásban látja el.
(2) 26
(3) 27 A polgármester a vonatkozó szabályok alapján költségtérítésben részesül
(4) A polgármester feladata:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja, a közös önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
h) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel
i) ellátja mindazon feladatokat, amelyekkel a képviselőtestület megbízza.
(5) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
(6) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben – az Mötv. 42. §-ban meghatározott, át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
(7) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
(8) 28 A polgármester 150.000,-Ft értékhatárig dönt azon ügyekben a forrásfelhasználásról, amelyek a tárgyévi költségvetésben nem tervezettek, ezen döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(9) A polgármester összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok azonosak a képviselői összeférhetetlenség szabályaival.
(10) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladat- és hatáskörét a Szászvári Közös Önkormányzati hivatal közreműködésével látja el.
(11) A polgármesternek a tisztségéről való lemondását tartalmazó nyilatkozatát az alpolgármesternek kell átadnia. A tisztsége a nyilatkozat aláírásának napjával szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, azt a testület legközelebbi ülésén ismertetni kell. A tisztség megszűnését követő nyolc napon belül a lemondott polgármester átadja munkakörét az alpolgármesternek, aki ezen feladatot az időközi választáson megválasztott új polgármester munkába állásáig gyakorolja.
(1) A képviselőtestület a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére - alpolgármestert választ. Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el, munkájáért tiszteletdíjban részesül.
(2) Az önkormányzat nevében az alpolgármester csak a polgármester külön megbízása alapján járhat el.
(3) Az alpolgármester a polgármester helyettesítésére vonatkozó feladatokat, annak tartós akadályoztatása távolléte esetén látja csak el.
(4) A polgármesteri, illetve az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükről - a képviselőtestület ülésének összehívása és vezetése tekintetében - a mindenkori korelnök gondoskodik.
(19) A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti.
(2) A jegyző:
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
(3) A megkötött társulási megállapodás alapján a Közös Önkormányzati Hivatal székhely településének, Szászvárnak a polgármestere – Vékény község polgármesterével egyeztetetten és egyetértésével, pályázat alapján, határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt, és egyben ellátja vele kapcsolatban a munkáltatói feladatokat.
(4) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásáról helyettes jegyző megbízásával kell gondoskodni.
(5) 29 A közös önkormányzati hivatal jegyzője Vékény község vonatkozásában is ellátja a jegyzői feladatokat.
(6) Az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti Szászvár nagyközség mindenkori polgármestere gyakorolja.
(7) 30
A képviselőtestület hivatala
(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, közös önkormányzati hivatal működtetésére megállapodást kötött Szászvár nagyközség Önkormányzatával.
(2) A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
(3) Szászvári Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy.
(4) A megállapodás az SZMSZ 2. számú mellékletét képezi.
(5) 31 A Hivatal munkarendjét, működését, összetételét erre külön kiadott normatív határozat szabályozza, amely határozat jelen szabályzat 3. számú mellékletét képezi.
(6) 32
(7) 33
A Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata az SZMSZ. 3. számú melléklete. "
(8) A hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogosítványokat a jegyző gyakorolja, a jelen rendeletben foglalt polgármesteri egyetértési jog figyelembe vételével.
(9) A jegyző, vagy megbízottja szükség szerint helyszíni ügyfélfogadást tart Vékény községekben.
(10) A jegyző vagy megbízottja a képviselőtestület ülésén, falugyűlésen, közmeghallgatáson, valamint egyéb települési rendezvényeken részt vesz.
V. Fejezet
A települési önkormányzat társulásai
(1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
(2) Az érvényes társulási megállapodások felsorolását az SZMSZ. 4. számú 34melléklete tartalmazza, a megállapodások érvényes szövegével együtt.
(3) A társulási megállapodásokban foglaltak teljesüléséről a polgármester a testületet az adott témára vonatkozó testületi előterjesztés keretében, lehetőség szerint két évente tájékoztatja.
(4) Szászvár a mikrotérség központjaként több önkormányzat tulajdonú épülete felhasználásával. a közoktatás, az egészségügyi ellátás és a körjegyzőségi feladatok vonatkozásában társul a környező települések önkormányzataival. Vékény község Önkormányzata – mivel saját intézményrendszerrel, szolgáltatásokkal nem rendelkezik – a társulási és feladat-ellátási megállapodások révén veszi igénybe a szolgált5atásokat, vesz részt a társulások működésében.
(5) Vékény a Komlói kistérséghez tartozó település, tagja a Komlói Kistérség többcélú Önkormányzati Társulásának.
(6) Szászvár nagyközség intézményei közül a Hársvirág Óvoda közös fenntartású, fenntartója a Szászvári Hársvirág Óvoda Intézményfenntartó Társulás. Az aktuális társulási megállapodás az SZMSZ. 5. számú melléklete.
(7) 35 A kistérségi együttműködődés keretében, társulási megállapodás alapján történik a szociális ellátás, ezen belül a házi gondozás, a gyermekjóléti és családsegítési tevékenység, belső ellenőrzési, informatikai, tűz- és munkavédelmi feladatok ellátása, szolgáltatása a településen.
(8) A korábbiakban irt társulásokon túl, élve a társulási törvény adta jogával. a testület a mikrotérség településeivel együttműködik rendezvények megtartásában, szakmai tapasztalatcserében, különböző fórumok megszervezésében, idegenforgalmi és egyéb célkitűzések közös megvalósításában is.
(1) Népi kezdeményezés útján a képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a testület hatáskörébe tartozik.
(2) A választópolgárok legalább öt százaléka a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselőtestület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a megfelelő számú választópolgár indítványozott.
VII. Fejezet
Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása, költségvetése
(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.
(2) Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés részletes szabályairól külön rendeletet alkot.
Az önkormányzat gazdálkodása
(1) Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, gazdálkodásának alapja az éves költségvetés. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.
(2) A feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a költségvetési rendelet elkülönítetten tartalmazza.
(3) A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.
(4) Az önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg.
(5) Az önkormányzat feladatfinanszírozási rendszer keretében részesül feladatai ellátásához állami támogatáshoz.
(1) Az önkormányzat éves költségvetését külön rendeletben határozza meg, az államháztartási törvény, az állami költségvetésről szóló törvényben foglaltak figyelembevételével.
(2) A költségvetési rendelet felfogadása két fordulóban történik:
a) I. forduló: a költségvetési koncepció kidolgozása és elfogadása: irányelvek, igények, és célkitűzések meghatározása /az aktuális jogszabályok szerinti határidőben
b) II. forduló: a költségvetési javaslat bevételi forrásonként, kiadási előirányzatok, működési, felújítási, fejlesztési kiadások, általános és céltartalék meghatározása. /Beterjesztése az aktuális jogszabályok szerinti határidőben történik meg./
(3) Az önkormányzat előző évi pénzügyi tervének, költségvetésének végrehajtásáról önkormányzati rendeletet alkot, a hatályos jogszabályok szerinti határidőben.
(4) Az éves költségvetés végrehajtásáról, a zárszámadásról a képviselőtestület külön önkormányzati rendeletet alkot, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.
(5) 37
(6) Az önkormányzati költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban meghatározott körét a jegyző legalább évente a helyben szokásos módon közzéteszi.
(7) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(1) A képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat felelős.
(2) A képviselőtestület megalakulását követően, hat hónapon belül , az Mötv. rendelkezéseinek figyelembevételével, a gazdálkodásra, a településfejlesztésre, a helyi közszolgáltatások fejlesztési céljainak meghatározására, működésének időtartamára vonatkozóan - gazdasági programot készít.
(3) A gazdasági program, fejlesztési terv helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják.
(4) A gazdasági program, fejlesztési terv – a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – tartalmazza, különösen: az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.
(5) A gazdasági program kialakításához, elkészítéséhez a helyben működő gazdasági, társadalmi és civil szervezetek véleményét, javaslatait is kikérheti a képviselőtestület.
(6) A gazdasági program teljesítését évente, a zárszámadással egyidőben áttekinti a testület.
(7) A ciklus ideje alatt a gazdasági program szabadon módosítható, figyelembe véve a testület éves költségvetési lehetőségeit.
A gazdálkodás ellenőrzése
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait – az önkormányzat és intézményei gazdálkodása - vonatkozásában is, a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás keretein belül látja el.
VIII. Fejezet
(1) A képviselőtestület legalább évi egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről és idejéről meghívók és hirdetmények útján a lakosságot értesíteni kell, minimum öt nappal az időpont előtt.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül, amelyet l5 napon belül a Baranya megyei Kormányhivatalnak meg kell küldeni.
(4) A képviselőtestület évi egy alkalommal - lehetőleg november hónapban - falugyűlést tart. A lakosságot a /2/ bekezdésben említett módon tájékoztatni kell.
(5) A falugyűlésen a polgármester beszámol az előző év eredményeiről, a település fejlődéséről, valamint az elkövetkező időszak legfontosabb feladatairól.
(6) A közmeghallgatást és falugyűlést azonos időpontban is meg lehet tartani. "
IX. Fejezet
(1) Jelen rendelet 2014. január 1-én lép hatályba, egyben a Vékény Község önkormányzat 5/2011./ VI.16./ számú, többször módosított, a Szervezeti és működési Szabályzat megállapításáról szóló rendelete hatályát veszíti.
1. melléklet a 6/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez a 6/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez
KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI
1. |
BODOLYABÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT |
7394 BODOLYABÉR,
PETŐFI U. 21. |
2. |
EGYHÁZASKOZÁR KÖZSÉG
ÖNKORMÁNYZAT |
7347 EGYHÁZASKOZÁR,
FŐ TÉR 1. |
3. |
HEGYHÁTMARÓC KÖZSÉG
ÖNKORMÁNYZATA |
7348 HEGYHÁTMARÓC,
HUNYADI U.71. |
4. |
HOSSZÚHETÉNY KÖZSÉGI
ÖNKORMÁNYZAT |
7694 HOSSZÚHETÉNY,
FŐ ÚT 166. |
5. |
KÁRÁSZ KÖZSÉGI
ÖNKORMÁNYZAT |
7333 KÁRÁSZ,
PETŐFI U. 36. |
6. |
KÖBLÉNY KÖZSÉGI
ÖNKORMÁNYZAT |
7334 KÖBLÉNY,
KOSSUTH TÉR 1. |
7. |
LIGET KÖZSÉGI
ÖNKORMÁNYZAT |
7331 LIGET,
JÓZSEF A. U. 9. |
8. |
MAGYAREGREGY
KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT |
7332 MAGYAREGREGY,
KOSSUTH U. 73. |
9. |
MAGYARHERTELEND
KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT |
7394 MAGYARHERTELEND,
KOSSUTH U. 46. |
10. |
MAGYARSZÉK
KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT |
7496 MAGYARSZÉK,
KOSSUTH U. 51. |
11. |
MÁNFA
KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA |
7304 MÁNFA,
FÁBIÁN B. U. 58. |
12. |
MÁZA
KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA |
7351 MÁZA,
KOSSUTH U. 24. |
13. |
MECSEKPÖLÖSKE
KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT |
7305 MECSEKPÖLÖSKE,
SZABADSÁG U. 21. |
14. |
SZALATNAK
KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT |
7334 SZALATNAK,
BÉKE U. 3-5. |
15. |
SZÁSZVÁR
NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT |
7349 SZÁSZVÁR,
MÁJUS 1. TÉR 1. |
16. |
SZÁRÁSZ KÖZSÉG
ÖNKORMÁNYZAT |
7184 SZÁRÁSZ,
PETŐFI U.20. |
17. |
TÓFŰ
KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT |
7348 TÓFŰ,
KOSSUTH U. 18. |
18. |
VÉKÉNY
KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT |
7333 VÉKÉNY,
FŐ U. 2. |
19. |
KOMLÓ
VÁROS ÖNKORMÁNYZAT |
7300 KOMLÓ,
VÁROSHÁZ TÉR 3. |
A Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Tanácsának polgármesterei és akadályoztatásuk esetén helyettesítéssel megbízott
Bodolyabér Böröcz Tibor Dobszai István alpolgármester
Egyházaskozár Weisz Kornélia Weisz Péter képviselő
Hegyhátmaróc Varga Lívia Czinege Sándor képviselő
Hosszúhetény dr. Csörnyei László Csajkás Géza alpolgármester
Kárász Lép Péter Dobos László alpolgármester
Köblény Klesch Csaba Dékány László alpolgármester
Liget Vargáné Szabó Gabriella Geisz Angéla alpolgármester
Magyaregregy Fülöpné Rákosa Ildikó Szabó József alpolgármester
Magyarhertelend Kovács Gyula Pető Gábor képviselő
Magyarszék Kárpáti Jenő Hering János alpogármester
Mánfa Hohn Krisztina Tódenbergné Imrő Mária alpolgármester
Máza Pecze Gábor Radics Ferenc alpolgármester
Mecsekpölöske Papp István Rudl János alpolgármester
Szalatnak Bregó János Gothár Zsolt alpolgármester
Szászvár Bék János Vidák Krisztina alpolgármester
Szárász Simon Péter László Csaba képviselő
Tófű Walke Zsolt Mayer Mihályné képviselő
Vékény Endrődi Tibor dr. Finta István alpolgármester
Komló Polics József Kupás Tamás Levente alpolgármester
2. melléklet a 6/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez a 6/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez
LAKOSSÁG SZÁMA TELEPÜLÉSENKÉNT
Sorszám |
Település neve |
2012 |
|
1. |
Komló város |
25020 |
2. |
Mánfa |
843 |
3. |
Kárász |
317 |
4. |
Szalatnak |
330 |
5. |
Vékény |
145 |
6. |
Szászvár |
2334 |
7. |
Hegyhátmaróc |
133 |
8. |
Egyházaskozár |
792 |
9. |
Szárász |
25 |
10. |
Tófű |
110 |
11. |
Máza |
1226 |
12. |
Köblény |
227 |
13. |
Bodolyabér |
222 |
14. |
Hosszúhetény |
3486 |
15. |
Liget |
419 |
16. |
Magyaregregy |
717 |
17. |
Magyarhertelend |
627 |
18. |
Magyarszék |
1085 |
19. |
Mecsekpölöske |
412 |
|
Összesen
|
38470
|
3. melléklet a 6/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez a 6/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez
1.) Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzat Társulás
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
Székhelye: 7300 Komló, Kossuth L. u. 103.
Telephelye: 7349 Szászvár, Bányász tér 1.
2.) Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás
Szociális Szolgáltató Központ
Székhelye: 7300 Komló, Kossuth L. u. 103.
Telephelye: 7300 Komló, Vörösmarty u. 3/A.
7300 Komló, Kazinczy u. 2-4.
Telephelye: 7349 Szászvár, Templom tér 4.
7347 Egyházaskozár, Fő tér 9.
3.) Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás
Szilvási Bölcsőde
Székhely: 7300 Komló, Függetlenség u. 28.
4. melléklet a 6/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez a 6/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez
F E L H A T A L M A Z Ó L E V É L
Alulírott,…………………………………………………………számlatulajdonos bejelentem Önöknek, hogy az ……………………………………………………………………………….-nél vezetett bankszámlám terhére a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulással kötött megállapodás alapján – a be nem fizetett tagdíj és működési hozzájárulás jogcímén - jogosult azonnali beszedési megbízást benyújtani a mindenkori banki alapkamattal növelt tőketartozás érvényesítésére.
Bankszámlaszám:
Jogosult megnevezése: Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Komló, Városház tér 3.
Jogosult bankszámlaszáma: Szigetvári Takarékszövetkezet Komlói Fiókja
50800142-11068051
Ezen felhatalmazás visszavonásig
K o m l ó, 2013.. ……………………….
Vékény Község Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi hatásköreit
az Ügyrendi Bizottságra átruházza:
Vékény Község Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi hatásköreit
a Polgármesterre átruházza:
a. Döntés rendkívüli önkormányzati támogatásról;
C)
Vékény Község Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi hatásköreit
a. Döntés közigazgatási bírság kiszabásáról önkormányzati hatósági ügyekben;