Vékény Község Önkormányzat Képviselő-testületének

4/2015. (II.28.) önkormányzati rendelete

egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és támogatásokról

Vékény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (3) és a 132. § (4) bekezdésében, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja, hatálya

1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa

a) a települési szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság feltételeit, az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint a felhasználás ellenőrzésének szabályait.

b) az önkormányzat által nyújtott szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybe vételének szabályait, továbbá a fizetendő térítési díjakat.

(2) A szociális ellátásokat elsődlegesen a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani.

(3) Az e rendeletben szabályozott, eseti jelleggel nyújtott ellátások, támogatások elbírálásakor figyelemmel kell lenni a kérelmezőt, illetve a vele egy háztartásban élőket a kérelem benyújtásakor megillető rendszeres juttatásokra és azok mértékére.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Vékény Község Önkormányzata közigazgatási területén élő, a Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre.

Hatáskörök

3. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben dönt a rendkívüli települési támogatás és a köztemetés megállapítása tárgyában.

(2) A jegyző átruházott hatáskörben dönt a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetéséről, a visszafizetés elengedéséről, csökkentéséről, illetve a részletekben történő visszafizetésről.

II. fejezet

Települési támogatás

Általános feltételek

4. § (1) Az önkormányzat eseti, vagy rendszeres települési támogatással, indokolt esetben rendkívüli települési támogatással segíti a szociálisan rászorult, méltányolandó anyagi nehézséggel küzdő személyeket.

(2) A települési támogatásra való jogosultság általános feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémáit megszüntesse vagy csökkentse, így például együttműködjön a munkaügyi központtal, közfoglalkoztatásban vegyen részt, igénybe vegye a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgáltatást. Nem nyújtható települési támogatás annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt közöl.

(3) A települési támogatás nyújtható készpénzben, de természetbeni szociális ellátás formájában, a támogatott személy kiadásainak átvállalásával is megállapítható.

5. § (1) Rendszeres települési támogatás nyújtható a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez (a továbbiakban: térítési díj támogatás).

(2) Rendszeres települési támogatás nyújtható a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (a továbbiakban: lakhatási települési támogatás).^[1]

6. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell nyújtani a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2) Eseti jelleggel évente legfeljebb négy alkalommal, rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy a kérelmező egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

(3) A rendkívüli települési támogatás esetenkénti összege 3000 - 20.000 forint lehet.

6/A. § (1) Különös méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén, évente legfeljebb két alkalommal rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azokat a személyeket is, akik alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások, különösen:

1. súlyos, illetve tartós betegséghez,
2. halálesethez,
3. jelentős elemi kár elhárításához,
4. a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához,
5. iskoláztatáshoz,
6. a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,
7. a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások

felmerülése miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás feltétele, hogy a kérelmező egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

A települési támogatás nevesített esetei

7. § A gyermekek iskoláztatásához kapcsolódó egyszeri költségek, elsősorban a tankönyvek árának megfizetéséhez való hozzájárulásként beiskolázási rendkívüli települési támogatás nyújtható.

8. § (1) A szülőt a gyermek megszületését követő 3 hónapon belül benyújtott kérelmére gyermekenként 20.000 Ft rendkívüli települési támogatás illeti meg.

(2) Csak egyik szülő, elsődlegesen a gyermeket egyedül gondozó személy jogosult felvenni e támogatást.

9. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatás (a továbbiakban: temetési támogatás) nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

(3) A temettető a temetési támogatás felvételére temetésenként egy esetben jogosult. A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy máshol e címen, ugyanazon eltemetettre sem ő, sem más személy nem igényelt és nem kapott települési támogatást.

(4)   A temetési támogatás összege – élethelyzetre és jövedelemhatárra tekintet nélkül - 20.000 Ft.

9/A. § Az eltemettetésre köteles személy szociális rászorultsága esetén a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítését indokolt kérelemre, méltányosságból elengedheti, mérsékelheti, részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást adhat. A szociális rászorultság megítélésénél e rendeletnek a rendkívüli települési támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

9/B. § (1) Az önkormányzat lakhatási települési támogatás nyújtásával segíti a rászorulókat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésében.

(2) Lakhatási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyszemélyes háztartás esetén 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában háztartás az Szt. szerinti háztartás. Vagyon alatt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, ha annak forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.^[2]

9/C. § (1) A lakhatási települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani, az ellátás havi összege 3000 forint. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) A lakhatási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő, a 9/B. § (4) bekezdése szerinti azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A lakhatási települési támogatást havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell a (2) bekezdés szerint utalni vagy a döntéshozó döntése szerint kifizetni.^[3]

9/D. § (1) Lakhatási települési támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak lehet megállapítani, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak minősül az albérlet és a bírósági határozattal megosztott lakás lakrésze.

(2) Megszűnik a lakhatási települési támogatás:

a) a megállapított folyósítási időtartam leteltével, vagy

b) ha a döntéshozó a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával a támogatást megszünteti.^[4]

III. Fejezet

Szociális és gyermekvédelmi támogatások, szolgáltatások

Általános szabályok

10. § (1) Az e rendeletben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások iránti igényt

1. házi segítségnyújtásra írásban a Komló Térség Integrált Szociális Szolgáltató Központnál (a továbbiakban: Szociális Szolgáltató),
2. családsegítésre szóban vagy írásban a Komló Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szászvár Mikro-körzet Központnál (a továbbiakban: Családsegítő),
3. gyermekjóléti szolgáltatásra szóban vagy írásban a Családsegítőnél,
4. gyermekek napközbeni ellátására írásban a köznevelési intézmény vezetőjénél

kell benyújtani.

(2) A szolgáltatás biztosításáról, megszüntetéséről a Társulás által fenntartott intézmény vezetője dönt. Az ellátottal a szolgáltatás nyújtásáról az intézményvezető köt megállapodást.

(3) Az alapellátást meg kell szüntetni, ha az igénylő:

a) a térítési díjat az Szt-ben foglaltak szerint 2 hónapot meghaladóan felszólítást követően sem fizeti meg,

b) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c) elhalálozik,

d) kéri az ellátás megszüntetését,

e) az ellátási területről lakóhelye megszüntetésével elköltözött.

11. § Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt kell megállapítani a Gyvt. vonatkozó rendelkezései alapján.

Házi segítségnyújtás

12. § (1) Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató útján gondoskodik a házi segítségnyújtás szolgáltatásról.

(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet a Szociális Szolgáltatónál kell benyújtani, a kérelem elbírálásáról az intézményvezető dönt. Az intézményvezető gondoskodik a szolgáltatás igénybevételét megelőzően a gondozási szükséglet vizsgálatáról a Szt. szabályai szerint.

(3) A szolgáltatás intézményi térítési díja a rendkívüli települési támogatásra vonatkozó szabályok alapul vételével támogatható.

Családsegítés

13. § Az önkormányzat a családsegítő szolgáltatás Szt. szerinti feladatait a Családsegítő útján látja el. Az intézményvezető feltétel nélkül köteles biztosítani a kérelmező részére a családsegítés igénybevételét.

Gyermekjóléti szolgálat

14. § (1) Az önkormányzat a Családsegítő útján biztosítja a Gyvt. 39-40. § szerint a gyermekjóléti szolgáltatást minden rászoruló részére térítésmentesen.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatást a gyermek, illetve a szülő önkéntes igénybevétele, illetve a gyámhatóság határozata alapján biztosítja az intézményvezető.

Gyermekek napközbeni ellátása

15. § (1) A gyermekek napközben ellátásáról a Gyvt. 41. §-ában foglaltak szerint az óvodában, valamint az iskolai napközis és tanulószobai foglalkozás és menzai ellátás (a továbbiakban: napközbeni ellátás) keretében kell gondoskodni. Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátásáról a Szászvári Hársvirág Óvoda intézményben, továbbá az óvodai és általános iskolai gyermekétkeztetés keretében gondoskodik.

(2) A napközbeni ellátás iránti kérelmet a köznevelési intézmény vezetőjénél kell benyújtani.

(3) A napközbeni ellátás térítésmentes, de az ennek keretében biztosított étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi gyermekétkeztetésért fizetendő intézményi térítési díjakat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

Eljárási rendelkezések

17. § Az önkormányzat által folyósított gyermekvédelmi és szociális ellátásra való jogosultság, jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, és a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit  kell alkalmazni, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

18. § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátásokra vonatkozó eljárás általában kérelemre indul. Pénzbeli és természetbeni ellátás nyújtására hivatalból is indulhat eljárás, illetőleg hivatalból történő eljárást kezdeményezhet köznevelési intézmény, egészségügyi, gyermekvédelmi vagy szociális szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, illetőleg civil szervezet is.

(2) Az ellátások iránti kérelmet írásban kell benyújtani a Szászvári Közös Önkormányzati Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal), csatolva a család, lakhatási települési támogatás esetén a háztartás, kérelem beadását megelőző havi jövedelmét igazoló dokumentumokat.

(3) A jogosultság megállapítása érdekében a Hivatal, vagy az általa felkért a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgálat környezettanulmányt végezhet. A környezettanulmány elvégzésébe bevonható a védőnői szolgálat és a köznevelési intézmény részéről annak vezetője által erre kijelölt személy is.

(4) A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság elbírásához a Szt. 18. § szerinti adatokat, továbbá az adott ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó nyilatkozatokat, adatokat, illetőleg az adatok hatóság által történő beszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat kell csatolni. A kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. Amennyiben a kérelmező a nyilatkozatokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

(5) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

a) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet és táppénzt: a munkáltató jövedelem-igazolásával,

b) társas és egyéni vállalkozásból, valamint őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az adóhatóság által kiadott jövedelem-igazolással,

c) nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat: az előző havi nyugdíjszelvénnyel vagy banki kivonattal,

d) a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatást (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.) postai kifizetési szelvénnyel, banki kivonattal vagy a kifizetőtől nyert igazolással,

e) a munkaügyi szervek által folyósított ellátást: az erről szóló határozattal,

f) rendszeres pénzellátást: postai kifizetési szelvénnyel vagy banki kivonattal,

g) bérbeadásból származó jövedelmet és megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet a szerződéssel,

h) egyéb jövedelmet (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) a kifizetőtől nyert igazolással.

20. § (1) A pénzbeli ellátások folyósítása a határozat végrehajthatóvá válását követően elsősorban folyószámlára utalással, indokolt esetben a Hivatal házipénztárában való kifizetéssel történik az alábbi határidőben.

a) A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15, azonnali intézkedést igénylő esetben megállapított ellátás kifizetése 3 napon belül történik.

b) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése a jogszabályban, illetőleg a határozatban elrendelt határidőben történik.

(2) A rendszeres szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles írásban vagy személyesen értesíteni az önkormányzati hivatalt, az ellátást megállapító határozatban erre a figyelmét fel kell hívni.

(3) A polgármester és a jegyző döntése ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Hivatalban benyújtott, a képviselő-testülethez címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezést a polgármester a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti. A fellebbezést a beadástól számított legkésőbb 60 napon belül el kell bírálni.

21. § A határozatlan időre nyújtott valamennyi rendszeres ellátást felül kell vizsgálni, ha az ellátott jogosultságát megalapozó körülményekben lényeges változás következik be.

V. fejezet

Záró rendelkezések

22. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépés napján már benyújtott, de még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.

(2) A hatálybalépéssel hatályát veszti:

1. a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2013. (XII.31.) önkormányzati rendelet,
2. a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 7/2003. (VII. 1.) önkormányzati rendelet és annak módosító rendeletei.

Vékény, 2015. február 27.

Endrődi Tibor                                                                     dr. Szalontai András

            polgármester                                                                          jegyző

Kihirdetve helyben szokásos módon:

Szászvár, 2015. február 28.

dr. Szalontai András

jegyző

1. melléklet a …/2015.(II.28.) önkormányzati rendelethez

A Vékény Község Önkormányzata által biztosított gyermekétkeztetési szolgáltatásért fizetendő térítési díjak összege

Óvodás gyermekeknél

tízórai, ebéd, uzsonna                                                                                   282.-Ft/nap

Napközis ellátást igénybe vevő gyermek esetében /tízórai, ebéd/               348.-Ft/nap                            

Menzás ellátás esetén /csak ebéd/                                                                277.-Ft/nap

A térítési díj összegének megállapításánál /igénybevételi napok száma x napi térítési díj/ a végösszeget 5 Ft-ra, illetve 10 Ft-ra kerekíteni kell – a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint. „