1. § A község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

2. § (1) E rendelet területi hatálya Vékény Község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

(3) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

3. § A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

4. § (1) A rendeletben használt fogalmak tekintetében elsődlegesen a Tktv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban megállapított fogalmakat, míg azt követő sorrendben az Étv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban – különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) megállapított fogalmakat kell irányadónak tekinteni, míg azok hiányában a más jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(2) A Tkr. szempontjából:

5. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti és természeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

6. § (1) A helyi védelmet igénylő építészeti, természeti örökség:

7. § (1) A helyi területi védelem:

8. § (1) Helyi építészeti örökség (a továbbiakban: örökség) egyedi, vagy területi védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet mellékletébe történő felvételével és annak kihirdetésével történik.

(2) A helyi védelem alá helyezett egyedi örökségi értékeket, elemeket, területeket e rendelet 4. melléklete állapítja meg.

(3) A helyi védelem alá helyezést, valamint annak megszüntetését a partnerségi egyeztetésről szóló külön önkormányzati rendeletben megjelölt bármelyik partner kezdeményezheti, továbbá az Önkormányzat részéről az hivatalból is megindítható.

(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

9. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: Vékény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította” „évszám”.

(2) Védett növényzet esetén az (1) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.

(3) A tábla elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester, a jelzés védelméről a tulajdonos gondoskodik.

10. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) A helyi védelem alatt álló örökségi értéken végzett bármilyen, a védettséget érintő – különösen építési – tevékenység végzése során a tulajdonos, míg ha az nem azonos a tulajdonossal, úgy a tevékenység konkrét végzője a meglévő állapotot köteles megőrizni, vagy ha abban változást okozott, úgy a tevékenység végeztével a korábbi állapotot visszaállítani, a megelőző állapotot helyrehozni.

(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a Polgármester településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

11. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége. A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból eltérő karakterű területek térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A település közigazgatási területe a településképi arculati kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:

12. § (1) Beépítésre nem szánt területen – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg – az alábbi (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni:

(2) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:

13. § (1) A 11. § (3) a) pontban megnevezett településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények a következőek:

14. § (1) A településképi szempontból meghatározó falusias lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következőek:

15. § (1) A 11. § (3) b) pontban megnevezett településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények a következőek:

16. § (1) A településképi szempontból meghatározó szőlőhegy és pincesor területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a következőek:

(2) Az építési telken tervezett építési tevékenység feltételei:

17. § (1) A 11. § 4. pontban megnevezett településképi szempontból meghatározó természetvédelmi területek erdő terület-felhasználású területein, a helyi építési szabályzatban meghatározott építmények csak

18. § (1) A helyi védett értékek körét e rendelet. 4. melléklete tartalmazza.

(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt a rendelet 4. mellékletből törölni kell.

(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az örökség jellegéhez igazodó műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület és a külső térhasználat (udvar) esetén is.

19. § E rendelet területi védelem hiányában területi építészeti követelményt nem állapít meg.

20. § (1) A helyi egyedi védett épület, építmény felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:

21. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas.

(3) Ahol vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető.

(4) Magastetős épületen, utcaképben megjelenő napelem, napkollektor a tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő napelem, napkollektor takarás nélkül nem helyezhető el.

(5) Épületen, építményen, előkertben az energia fogyasztást mérő berendezések és gépészeti berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el.

22. § (1) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlési sajátos építmények (antenna tartó átjátszó torony) nem helyezhetők el.

(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó stb.) a közterületen csak takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhetők el.

(3) Amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.

23. § Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

24. § (1) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt időszak összesen egy naptári évre maximum 20 naptári hét időszakra terjedhet ki.

25. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Tetőfelületre cégér nem helyezhető el.

(3) Közterületről látható épületek homlokzatán az 1 m² nagyságot meg nem haladó cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés helyezhető el.

(4) Információs vagy más célú berendezés magáningatlan előkertjében nem helyezhető el.

(5) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület, max. A1-es méretet meg nem haladó méretben helyezhető el.

(6) Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.

26. § A településkép szempontjából meghatározó területeken reklámhordozó berendezések nem helyezhetőek el.

27. § (1) Reklámvilágítással, magán- és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlan biztonságos használatát korlátozni nem szabad. Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.

(2) Kültéri világítás csak biztonsági szempontok (élet- vagyonvédelem, stb.) esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.

28. § (1) A településképi követelményekről a főépítész – alkalmazása hiányában a polgármester – az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.

(2) A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.

(3) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:

29. § E rendelet a település közigazgatási területén nem állapít meg településképi véleményezési eljárásra vonatkozó szabályokat.

30. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatosan.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, valamint reklám- és hirdető-berendezések közül közterületen vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen reklám- és hirdető berendezés elhelyezése esetében.

31. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha a nem felel meg a meghatározott követelményeknek, vagy nem illeszkedik a településképbe.

(3) A polgármester a döntését hatósági határozatban hozza meg.

(4) A polgármester hatósági határozatát – amennyiben települési főépítészt foglalkoztat a település – a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.

(5) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

32. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a kötelezési eljárást lefolytatja.

33. § (1) A polgármester – a Tktv- ben foglaltak szerint - településképi kötelezési eljárást folytathat le.

(2) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén, a polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre.

(3) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le.

(4) A településképi bírság befizetésének és behajtásának módját az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

(5) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést tartalmazó felszólító levéllel indul. Amennyiben az elmulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az építtető a felszólításra, a képviselő-testület településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(6) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén 20.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.

(7) A kiszabott településképi bírságot az ingatlantulajdonos a településképi kötelezésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára.

(8) A településképi kötelezési eljárásában hozott döntéssel és az abban meghatározott településképi bírsággal szemben a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül Vékény Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

(9) A fellebbezést a beérkezésétől számított 60 napon belül kell elbírálni.

34. § (1) E rendelet Vékény közigazgatási területén nem állapít meg önkormányzati támogatási és ösztönző rendszerre vonatkozó szabályokat.

35. § Jelen rendelet 2017. december 31. napon lép hatályba.

36. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

(1) Vékény Község Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 5/2003. (VII. 2.) rendeletének: