Erdősmárok község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2006. (III. 03.) rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2006. 05. 01Erdősmárok község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2006. (III. 03.) rendelete
a helyi építési szabályzatról
Erdősmárok község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Erdősmárok közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
a)
l. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
3. § (1) A földtani adottságok miatt az építészeti tervek készítése során, az építési engedélyezési eljárást megelőzően a település teljes területén azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 15 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb nyitott kőzetfalat (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-en belül megközelít, a terület felszínmozgás veszélyeztetettsége tisztázandó.
(2) Az építészeti tervek készítése során, az építési engedélyezési eljárást megelőzően mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken (vízfolyások, tavak telkével szomszédos telkek) a magas talajvízállás okozta veszélyeztetettségre figyelemmel kell lenni.
(3) Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.
(4) Gazdasági és általános mezőgazdasági területen technológiai jellegű építmény építménymagassága az építési övezeti és övezeti előírásokban meghatározott legnagyobb építménymagasságot legfeljebb 20 m-rel meghaladhatja.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
5. §
ll. Fejezet
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és V-2E jelű szabályozási tervlapok tüntetik fel.
(2)
(3) Erdősmárok község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
7. § (1) Közművesítettséggel kapcsolatos előírások
8. § (1)
(2) A területen az OTÉK 14. § (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el üzemanyagtöltő kivételével.
(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.
(4)
(5)
(6)
9. § (1) A különleges területek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következő előírásokat kell betartani:
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
10. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(5)
(6)
(7)
(8)
(9) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
(10) Nem vonalas jellegű közműlétesítmény (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.
(11)
Zöldterület
11. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
(2) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok területe.
Erdőterület
12. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” jelű erdők.
(3) Építmények elhelyezése gazdasági rendeltetésű erdőterületen
Mezőgazdasági terület
13. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el
(2) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.
(3) Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.
(4) A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.
(5)
Kertes mezőgazdasági terület
14. § (1) A terület lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.
(2) Az „Mk” jelű övezet
Általános mezőgazdasági terület
15. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és művelési águk jelölését a szabályozási terv tartalmazza.
(2) Szántó művelési ágú területen betartandó előírások
Vízgazdálkodási terület
16. § (1) A „V” jelű terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, jelentősebb árkok).
(2) A terület lehatárolását a szabályozási terv ábrázolja.
(3) A „V- 1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.
(4) A „V- 3” jelű övezet a település területén kialakult és kialakítandó horgásztavak területe. Az övezetben a vízkárelhárítási, a vízi sport és a sporthorgászat célját szolgáló közösségi létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:
Közterületek kialakítása és használata
17. § (1) A közterületek kialakítását és használatát Erdősmárok község külön önkormányzati rendeletben szabályozza.
(2) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon legfeljebb 15,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetők. Egyedi tervezésű építmény legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal létesíthető.
c)Zöldterületen elhelyezhető építményekkel kapcsolatban ld. jelen rendelet 11. § előírásait.
lll. Fejezet
Kulturális örökségvédelem
18. § (1)
(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások
lV. Fejezet
Az élővilág, a táj és a természet védelme
19. § (1)
(2)
(3) A település területén található védett természeti értékek listáját a HÉSZ 3.sz. melléklete tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.
A környezet védelme
20. §
(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. függelék tartalmazza)
Tűzvédelmi rendelkezések
21. § (1) A tervezőnek – az épületek közötti tűz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelőségét a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti távolságot és az épületek épületszerkezeteit.
(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. A tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, csak megfelelő szakmai ismeretek birtokában végezhető.
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
22. § Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.
Sajátos jogintézmények
23. § Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
Vl. Fejezet
Záró rendelkezések
24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba, egyidejűleg az 1/1985. rendelet hatályát veszti.
(2) Jelen rendelet előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
hrsz. |
műv. ág |
hrsz. |
műv. ág |
|
0103 |
mocsár |
040 |
gyep |
|
0104 |
árok |
042 |
gyep |
|
019 |
erdő |
046/3 |
gyep |
|
020/1 |
halastó |
046/4 |
erdő |
|
020/3 |
halastó |
051/1 |
gyep |
|
020/4 |
nádas |
054 |
gyep |
|
020/5 |
nádas |
055 |
árok |
|
021 |
árok |
056 |
erdő |
|
023/1 |
mocsár |
058 |
erdő |
|
023/2 |
halastó |
059 |
erdő |
|
024/1 |
mocsár |
060/2 |
mocsár |
|
024/2 |
halastó |
060/3 |
gyep |
|
033 |
mocsár |
060/5 |
erdő |
|
034 |
halastó |
060/6 |
gyep |
|
035 |
vízfolyás |
060/7 |
gyep |
|
036/1 |
mocsár |
060/8 |
erdő |
|
037/1 |
gyep |
077 |
erdő |
|
037/2 |
halastó |
078/3 |
gyep |
|
038/2 |
gyep |
079 |
árok |
|
039 |
árok |
080 |
erdő |
4. melléklet
A. Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
|
---|---|
1.telekalakítás |
nyeles telek nem alakítható ki |
2.lakásszám |
Építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető |
3.legkisebb telekterület |
800 m2 |
4.legkisebb utcai telekszélesség |
14 m |
5.beépítési mód |
oldalhatáron álló |
6.legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 600 m2 |
7.legnagyobb építménymagasság |
5,00 m |
8.legkisebb előkert |
szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben a kialakult utcaképhez igazodjon |
9.legkisebb oldalkert |
OTÉK szerint |
10.legkisebb hátsókert |
szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben legalább 6 m |
11.zöldfelületi mutató |
min. 40% |
B. Épületekre vonatkozó megkötések |
|
1. |
|
2. |
|
3. |
|
4. |
|
5. |
5. melléklet
Út |
Közlekedési terület szélessége |
|
---|---|---|
KÖu-1 |
Erdősmároki bekötőút (56126. sz. út) |
meglévő |
KÖu-3 |
Mezőgazdasági utak |
meglévő |
KÖu-4 |
Ady Endre utca |
meglévő |
KÖu-5 |
Tervezett kiszolgáló utak |
min. 10 m |
6. melléklet
7. melléklet
1. függelék
2. függelék
a) A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVlI. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.
b) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg.
c) Az előírásokat a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg.
d) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó követelményeket a 147/2010.(lV.29.) Korm.rendelet, valamint a 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet határozza meg.
e) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítéséhez és használatbavételéhez nem kell vízjogi engedély.
f) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
g) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.
h) A követelményeket a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.
i) Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
j) A levegővédelmi övezet meghatározását a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 5. §-a szerint kell meghatározni.
k) A hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény elvárásai figyelembe vételével.
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
b) A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.
c) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
d) Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése és engedélyezése a 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet előírásai szerint történhet.
f) Az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet.
g) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
h) Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet előírásait.
i) A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékokról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.
j) Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.
3. függelék