Erdősmárok Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Magyarország alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, továbbá a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. (a továbbiakban: Ht.) 35.§-ában, és a 88.§. (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 13.§ (1) bekezdés 19. pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A RENDELET CÉLJA

1.§

1. § (1) Jelen rendelet célja:

a) Erdősmárok község lakosságának védelme, a község természeti és épített környezetének megóvása, a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel,

b) a hulladék által okozott terhelések minimalizálása, a község szennyezettségének elkerülése érdekében a képződött hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék lehető legnagyobb arányú hasznosítása, a hulladék környezetet kímélő ártalmatlanítása.

E célok megvalósítása érdekében a község közigazgatási területén minden tevékenységet úgy kell gyakorolni, hogy

-  az a település környezetét a lehető legkisebb mértékben terhelje, illetve a környezet  terhelése és  

  igénybevétele csökkentjen;

- biztosítsa a keletkező hulladék mennyiségének és minőégének megfelelő kezelését, hasznosítását, ártalmatlanítását.

(2) A Képviselő- testület a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében érvényesíti a Ht.-ben foglalt alapelveket, a hatáskörébe tartozó kérdésekben meghatározza a hulladékgazdálkodás általános követelményeit, az érintettek jogait és kötelezettségei.

A RENDELET HATÁLYA

2.§

1.§ (1) E rendelet területi hatálya Erdősmárok község közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed:

a) valamennyi ingatlanhasználóra

b) a közszolgáltatóra.

(3) Az önkormányzat közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényzetben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres gyűjtésére, szállítására, és ártalmatlanítására jogosult hulladékkezelő a Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Nonprofit Kft., amely kötelező közszolgáltatónak minősül a felek között létrejött helyi közszolgáltatási szerződés alapján.

(4) A települési szilárd hulladék ártalmatlanításra és hasznosításra történő átadásának helye ( a települési szilárd hulladék átrakásának kizárólagos helye) a Sió-völgyi Nagytérség Települési Szilárdhulladék Kezelésének Korszerű Megoldására elnevezésű Társulás (Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás) tulajdonában lévő Mohácsi Hulladékkezelő Központ. A Hulladékkezelő Központ üzemeltetője a Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Nonprofit Kft.

(5) E rendelet tárgyi hatálya a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladékra terjed ki.

(6) E rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki

- a termelési hulladékra,

- a háztartási veszélyes hulladék kivételével a veszélyes hulladék gyűjtésére, átvételére, 

   szállítására és kezelésére,

-  az állati eredetű hulladékra

- építési-bontási hulladékra.

(7) Erdősmrárok község Önkormányzata kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosnál (birtokos, használó) keletkező települési szilárd hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

(8) Erdősmárok község Önkormányzata a Dél-Balaton és Sióvölgy Nagytérség regionális szilárdhulladék –gazdálkodási rendszer megvalósítására létrehozott Önkormányzati Konzorcium – a továbbiakban Konzorcium – tagjai által meghatározott sióvölgyi ellátási területhez, és az e területre szervezett regionális hulladékkezelési közszolgáltatási rendszerhez tartozik.

 (9) Az Önkormányzat és a Közszolgáltató a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásáról részletes közszolgáltatási szerződésben állapodnak meg, amely tartalmazza a tevékenység ellátásának határnapjait és időtartamát is.

(10) Az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. ( a továbbiakban: Koordináló szerv) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megfelelőségét vizsgálja. 

(11) A Koordináló szerv megállapítja, hogy a közszolgáltató tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben foglaltaknak és arról véleményt állít ki. Amennyiben a közszolgáltató a Ht.-ben meghatározott határidőre nem rendelkezik megfelelőségi véleménnyel, úgy az önkormányzat e határidőt követő 30 napon belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést 1 hónapos határidővel felmondja. A települési önkormányzat e kötelezettségét a megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.

FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK

3.§

(1) A rendeletben használt fogalmakra a Ht., illetve a végrehajtására kiadott rendeletek, továbbá a Polgári törvénykönyv fogalom meghatározásait – a hivatkozott jogszabályok szerinti alapelvek és tartalom alapján értelmezve – kell alkalmazni. A fogalmak tartalmának ütközése esetén – amennyiben nem a Ptk., kogens fogalmairól van szó – a Ht., illetve a végrehajtási rendeletei szerinti fogalom meghatározás és értelmezés irányadó.

II. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLTATÁS

A KÖZSZOLGÁLTATÁS TARTALMA

4.§.

(1) A közszolgáltatás az alábbi tevékenységekre terjed ki:

a) az ingatlanhasználó által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben az ingatlanon gyűjtött vegyes hulladék összegyűjtésére és e hulladék hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítására,

 b) az ingatlanon képződő zöldhulladék összegyűjtésére és elszállítására

c) az ingatlanon elkülönítetten gyűjtött papír- és műanyag- és fém csomagolási hulladék összegyűjtésére és e hulladék hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítására,

d) az ingatlanon képződő és a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladék összegyűjtésére és e hulladék hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítására,

e) a közszolgáltató által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarban, hulladékgyűjtő ponton (hulladékgyűjtő sziget) gyűjtött hulladék összegyűjtésére és e hulladék hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítására, 

f) hulladékgyűjtő szigetek, hulladékgyűjtő udvar, átrakóállomás és komposztálótelep üzemeltetésére.

 (2) A közszolgáltatás kiterjed a természetes személy ingatlanhasználónál keletkező és a hulladékudvarban elhelyezhető hulladékokra, amelyek gyűjtésére a közszolgáltató engedélye kiterjed, így különösen:

- kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések,

- elem-, és akkumulátor hulladék,

- gumiabroncs hulladék,

- fáradt olaj, étolaj, zsír hulladék,

-lom hulladék,

- biológiailag lebomló hulladék gyűjtésére és kezelésére.

A KÖZSZOLGÁLTATÁSI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE

5.§

(1) Az ingatlanhasználó az Önkormányzattal hatályos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkező Közszolgáltatóval a közszolgáltatás igénybevételére egyedi szerződést (a továbbiakban: közüzemi szerződés) köt.

(2) A közüzemi szerződés a közszolgáltató és az ingatlanhasználó között az (1) bekezdésben foglaltak hiányában akkor is létrejön, ha az ingatlanhasználó a közszolgáltatást igénybe veszi, vagy ha a közszolgáltatás részére rendelkezésre áll. A rendelkezésre állás megállapítható,  ha az adott ingatlant a közszolgáltató begyűjtési útvonala érinti. 

(3) A közüzemi szerződés időbeli hatálya megegyezik a közszolgáltató és az Önkormányzat között létrejött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés időbeli hatályával.

(4) A közüzemi szerződés tartalmi elemei:

- szerződő felek megnevezése

- szerződő felek azonosító adatai: terrmészetes személy ingatlanhasználó családi és utóneve, lakcíme, tartózkodási és értesítési címe, születési helye és ideje; gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó neve, székhelye és telephelye, adószáma, számlavezető pénzintézet neve;

- a közszolgáltatással érintett ingatlan címe vagy helyrajzi száma;

- a tárolóedényzet űrtartalma és darabszáma;

- a közszolgáltatás díjának megfizetése;

- a közszolgáltatás szüneteltetése;

- a változás bejelentésének szabályai;

- a közszolgáltatás időbeli hatálya;

- egyéb, a felek által lényegesnek tartott elemek. 

A KÖZSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

A KÖZSZOLGÁLTATÓ KÖZSZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

6.§

(1) A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel és az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság által kiállított minősítő okirattal rendelkező gazdasági társaság, amely a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékot a közszolgáltatást igénybe vevőtől összegyűjti, átveszi, elszállítja illetve gondoskodik annak kezeléséről.

(2) A Közszolgáltató feladatai:

1. a Szerződés szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátása;
2.  a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásnak a jogszabályok szerint meghatározott rendszer,  módszer és gyakoriság szerinti teljesítése, ideértve a lomtalanítás és az elkülönített gyűjtés teljesítését is;
3.  a környezetvédelmi hatóság által meghatározott minősítési osztály szerinti követelmények és a minősítő okirat folyamatos meglétének biztosítása;
4.  a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítása, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazása;
5.  a közszolgáltatás folyamatos, biztonságos ellátásához szükséges fejlesztések és karbantartások elvégzése;
6.  a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezelésére meghatározott helyek és létesítmények igénybevétele, illetőleg üzemeltetése, fenntartása;
7.  a hulladékgazdálkodási, illetve más, jogszabályok szerinti nyilvántartási rendszerek működtetése és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésével összefüggő adatszolgáltatások rendszeres teljesítése a hatóságok valamint az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. ( a Továbbiakban: Koordináló szerv) részére;
8.  a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást igénybevevők számára könnyen hozzáférhető ügyfélszolgálat és tájékoztatási rendszer működtetése;
9.  a hulladékgazdálkodási, illetve más, jogszabályok szerinti nyilvántartási, adatkezelési és adatszolgáltatási rendszer létrehozása és folyamatos működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása;

j.) a közszolgáltatást igénybevevők kifogások és észrevételek elintézési rendjének megállapítása és ennek nyilvánosságra hozatala.

k.) tájékoztatás adása az önkormányzat részére az elmúlt év tapasztalatairól; 

l.) a tevékenység ellátásához szükséges biztosítás megléte;

m.) közszolgáltatói hulladékgazdálkodási tervet készítése, és annak az önkormányzattal történő egyezteti,

n.) a vegyes hulladék gyűjtéséhez az ingatlantulajdonos legalább 2 különböző űrmértékű gyűjtőedény közül történő választás lehetőségének biztosítása;

ny) többlethulladék, és a zöldhulladék  elhelyezését szolgáló zsák biztosítására.

(3) A közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék begyűjtésének és szállításának rendjét – a képződő hulladék mennyiségének figyelembevételével meghatározza, és arról az ingatlanhasználót a változás hatályba lépését legalább 15 nappal  megelőzően tájékoztatja.

   (4) A Közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében a hulladék elszállítását megtagadhatja, 

    ha:

   a) az nem a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített szabványos (MSZ EN 840-1:2013.)

 gyűjtőedényzetben kerül kihelyezésre, átadásra; 

b) a gyűjtőedényben több hulladékot helyeztek el, és emiatt az túltöltött, vagy a gyűjtőedény nem

    zárható le, és emiatt a gyűjtőedény ürítése a környezet szennyezése, a hulladék szóródása nélkül nem  

    lehetséges,

c) a többlethulladék vagy a zöldhulladék nem a közszolgáltató által e célra rendszeresített zsákban  

    került kihelyezésre, vagy

d)  megállapítható, hogy a gyűjtőedényben a közszolgáltatás körébe nem tartozó hulladék került elhelyezésre (forró hamu, kő-, építési törmelék, állati tetem, maró, mérgező vagy robbanó  anyag, elektronikai hulladék, folyékony vagy befagyott zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag,) amely a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a begyűjtő járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy a hasznosítás, illetve ártalmatlanítás során veszélyeztetheti a környezetet.

 (5) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a Közszolgáltató az ingatlantulajdonost írásban, haladéktalanul értesíti a hulladék elszállítása megtagadásának tényéről és okáról. Az ingatlantulajdonos köteles a megtagadáshoz vezető okot vagy okokat megszüntetni, illetőleg a megszüntetésről gondoskodni.

(6) A hulladék elszállításának (3) bekezdésben meghatározott okból történő megtagadása az ingatlanhasználó közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségét nem érinti.

(7) A közszolgáltató az ingatlanhasználó által a hulladékudvarba beszállított hulladék átvételét megtagadja, ha az ingatlanhasználónak közszolgáltatási díjhátraléka van, és/vagy írásbeli közszolgáltatási szerződéssel nem rendelkezik.

AZ INGATLANHASZNÁLÓ KÖZSZOLGÁLTATÁSSAL KAPCSOLATOS JOGAI ÉS  KÖTELEZETTSÉGEI

7.§

(1) Az ingatlantulajdonos a 2012. évi CLXXXV. törvényben és a jelen rendeletben meghatározottak szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi.

(2)  Az ingatlanhasználó az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatást az e rendeletben meghatározott gyakorisággal igénybe veszi és a közszolgáltatás körébe tartozó hulladékait a közszolgáltató részére rendszeresen átadja.

(3) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó az ingatlan területén képződő, nem elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékát a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja.

(4) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó az ingatlan területén képződő, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékának kezeléséről a Ht-ben foglaltak szerint gondoskodik, így e hulladékát a közszolgáltató részére is átadhatja.

(5)  Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért közszolgáltatási díjat fizet.

(6) Az ingatlanhasználó az ingatlanon képződő hulladéka közszolgáltatónak történő átadásáig a települési hulladék gyűjtésére és tárolására a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített, szabványos (MSZ EN 840-1:2013.) gyűjtőedényt igénybe veszi. Az igénybe vehető szabványos gyűjtőedényzetek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza. A nem szabványos gyűjtőedényzet használatából eredően esetlegesen bekövetkező kárért való felelősségét a közszolgáltató jogosult kizárni.  

 (7) Az ingatlanhasználó  köteles továbbá a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét,  testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a település épített és természetes környezetét ne szennyezze, a növény – és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.

Az ingatlanhasználó az ingatlanon keletkező települési hulladék részét képező csomagolási papír, továbbá csomagolási műanyag és fém hulladékát a vegyes hulladéktól elkülönítetten gyűjti és a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja.

 (8) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételére a közszolgáltatóval közüzemi szerződést köt. Amennyiben az ingatlanhasználó írásbeli közüzemi szerződés-kötési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a közszolgáltató – a használó egyidejü értesítése mellett – ingatlanonként 1 db 70 literes edényzet heti egyszeri ürítését vélelmezi és ennek megfelelő díjat számláz addig az időpontig, amíg az ingatlanhasználó szerződéskötési kötelezettségének eleget nem tesz.

(9) Az ingatlanhasználó a személyében, személyes adataiban, az ingatlan tulajdoni helyzetében, a gyűjtőedényzet darabszámában vagy méretében bekövetkező változást, a változástól számított 15 napon belül a közszolgáltató ügyfélszolgálatán bejelenti. A bejelentés elmulasztásából eredő jogkövetkezményeket az ingatlanhasználó viseli.

(10) A közszolgáltatás díját a változás bejelentését követő hónap 1. napjától az ingatlan új használója megfizeti.

(11) Az ingatlan használója köteles a közszolgáltató által meghatározott típusú gyűjtőedényzetet beszerezni, a hulladék gyűjtéséhez azt használni, karbantartásáról és tisztántartásáról, elhasználódás esetén annak pótlásáról gondoskodni és azt a közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott matricával ellátni.

(12) A gyűjtőedényt az ingatlan használója a saját ingatlanán köteles elhelyezni. Az edényzetet csak a szállítás napján szabad kihelyezni a gyűjtőjárat által megközelíthető módon az ingatlan közútcsatlakozása mellé úgy, hogy az a közúti forgalmat ne akadályozza és a közterületben kárt ne okozzon. Ahol az útviszonyok vagy egyéb akadályok nem teszik lehetővé (pl.: közökben) az edényzet átvétele a legközelebbi alkalmas helyen történik.

(13) Az ingatlan használója a gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző nap 18 órától helyezheti ki a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést. A közszolgáltató a gyűjtőedényzetet oda helyezi vissza, ahova az ingatlanhasználó kihelyezte.

A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELÁTÁSÁNAK RENDJE

A vegyes hulladék gyűjtése

8.§

1. A vegyes háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényzetbe nem helyezhető el:

a) folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyag, vagy egyéb olyan anyag, amely   veszélyeztetheti a gyűjtést végző személyek vagy mások életét, testi épségét

b) települési hulladéknak nem minősülő hulladék, különösen:

          - építési és bontási hulladék

                - állati tetem

                -  hulladékudvaron gyűjthető elektromos, elektronikai és veszélyes hulladék

- állati ürülék.

c) - száraz, vagy

- folyadékot és biológiailag lebomló hulladékot nem tartalmazó, vagy

- más hulladékkal össze nem tapadó vagy ragadó műanyag-, üveg-, fém- és papírhulladék;

- hulladékká vált ruhanemű és egyéb textília;

- zöldhulladék.

2. A gyűjtőedényzetet az ingatlanhasználó az ingatlan területén belül, vagy zárható helyen, tárolóban helyezi el úgy, hogy ahhoz illetéktelen személyek, állatok ne férjenek hozzá. Gyűjtőednyzetet közterületen elhelyezni vagy tartósan tárolni kizárólag a közterület-használatra vonatkozó jogszabályok megtartásával, az ott szabályozott engedély vagy közterület-használati hozzájárulás alapján lehet.
3. Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező háztartási vegyes hulladékát a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített – egyedi azonosító emblémával ellátott – gyűjtőedényzetben illetve a jelen rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén zsákban adja át. A közszolgáltató által rendszeresített jelzés nélküli edényzet ürítését a közszolgáltató jogosult megtagadni.
4. A közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó számára a szabványos tárolóedényzet használata kötelező. A közszolgáltató által rendszeresített – választható – gyűjtőedények jegyzékét, és a bennük tárolható hulladékok fajtáját és mennyiségét a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

  A közszolgáltató a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló különböző méretű gyűjtőedényzetek közül a 60 literes edényzet választásának lehetőségét biztosítja annak a természetes személy ingatlanhasználónak, aki a lakóingatlant Erdősmárok község Polgármesteri Hivatala által igazoltan egyedül és életvitelszerűen használja.

5. A vegyes hulladék ürítésének minimális gyakorisága az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet alapján családi házas övezetben heti egy alkalom.

A közszolgáltatóval kötött közszolgáltatási szerződés a fentieknél szigorúbb feltételeket, nagyobb gyakoriságot is meghatározhat.

6. A begyűjtés gyakoriságának figyelembevételével a gyűjtőedényt úgy kell kiválasztani, hogy arányos legyen a keletkező hulladék mennyiségével, de minimum 70 liter tárolókapacitás rendelkezésre álljon mind a családi házas, mind a földhivatali nyilvántartásban társasházi lakásként, üdülőként bejegyzett ingatlanok esetén.
7. A szerződött űrtartalmú edényzetben elhelyezhető hulladékmennyiséget alkalomszerűen meghaladó egyes hulladék kizárólag a közszolgáltatótól igényelt jelzéssel ellátott zsákban helyezhető el. A jelzett zsák ára tartalmazza a hulladék elszállításának, kezelésének és ártalmatlanításának költségét. Amennyiben a többlet vegyes hulladék elhelyezése nem a jelzéssel ellátott zsákban kerül kihelyezésre , úgy a közszolgáltató a többlethulladék elszállítását megtagadja. 

(8) A közszolgáltató a vegyes hulladék begyűjtését zárt edényzet használata esetén pormenetes ürítéssel, a többlethulladékot tartalmazó zsák gyűjtőjármű zárt felületére történő szakadásmentes felrakásával, konténer esetén pedig zárt konténer biztosításával, ellenkező esetben a szállítás közbeni letakarásával  biztosítja. A gyűjtés, szállítás során elszóródott hulladék összetakarítása a közszolgáltató feladata.

(9) A közszolgáltató az összegyűjtött vegyes hulladékot a gyűjtés befejezésével a Cikói hulladékkezelő létesítménybe szállítja. Kétütemű szállítás esetén a vegyes hulladék a Mohácsi Hulladékkezelő Központ átrakóállomásán kerül elhelyezésre. Az átrakóállomáson elhelyezett hulladékot a közszolgáltató egy héten belül köteles a Cikói hulladékkezelő létesítménybe beszállítani.

Zöldhulladék gyűjtésére vonatkozó szabályok

9.§

(1) A közszolgáltató a zöldhulladék begyűjtését és elszállítását az ingatlanhasználó részére biztosítja, amennyiben a vegyes hulladékgyűjtés és szállítás rendelkezésre áll és az ingatlanhasználó a közszolgáltatás díját megfizeti.

(2) Ha az ingatlanhasználó a zöldhulladéka komposztálásáról saját maga nem gondoskodik, az ingatlanán keletkező zöldhulladékot házhoz menő gyűjtés keretében elkülönítetten gyűjti úgy, hogy:

a) lombot, kaszálékot, nyesedéket, vékony gallyakat a közszolgáltatótól igényelhető lebomló zsákba,

b) a vastagabb faágakat legfeljebb 1 méteresre darabolva, összekötegelve, a zöldhulladék gyűjtés napján helyezi ki a begyűjtőjármű által megközelíthető közterületre.

(3) A közszolgáltató jogosult a zöldhulladék gyűjtésére szolgáló zsák tartalmát ellenőrizni. Amennyiben a zsákban nem zöldhulladék került kihelyezésre, vagy a zöldhulladék kihelyezése nem megfelelő, úgy a zöldhulladék elszállítását a közszolgáltató megtagadja, és a hulladékot az ingatlantulajdonos köteles a közterületről elszállítani.

(4) Az elkülönítetten gyűjtött zöldhulladék elszállítási gyakorisága évente 10 alkalom az alábbiak szerint:

- január hónapban kettő alkalom tekitettel a közszolgáltató fenyőfa-gyűjtési kötelezettségére)

- április 1. és november 30. között havonta egy alkalom.

A gyűjtési napról az érintetteket a közszolgáltató honlapján és hírlevél útján tájékoztatja az ingatlanhasználókat. A közszolgáltató a begyűjtött zöldhulladékot komposztálásra a mohácsi Hulladékkezelő Központ komposztálójába szállítja.

(5) Az ingatlan használója az ingatlanán keletkező zöldhulladékot a mohácsi Hulladékkezelő Központ komposztálójába térítésmentesen maga is elhelyezheti. Ez esetben a lebomló zsák használata nem kötelező, azonban a saját gyűjtőedényzetben beszállított zöldhulladék ürítéséről a beszállító köteles gondoskodni.

(6) A zöldhulladék átvétele a hulladékudvar elkülönített pontján történik térítésmentesen. A természetes személy ingatlanhasználó által egy alkalommal elhelyezhető zöldhulladék mennyisége 1m3. A közterületeken és az önkormányzati tulajdonú területekről származó zöldhulladék térítésmentesen és korátlan mennyiségben elhelyezhető.

Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés

10.§

(1) Az ingatlanhasználó az ingatlanán keletkező, a települési hulladék részét képező papír, műanyag és fém csomagolási hulladékokat a házhoz menő szelektív gyűjtés keretében az alábbiak szerint külön (frakciónként) gyűjti úgy, hogy:

a) a papír csomagolási hulladékot külön, kék fedeles (vagy kék színű );

b) a műanyag-, és fém csomagolási hulladékot együtt sárga fedeles (vagy sárga színű ) elkülönített gyűjtésre szolgáló gyűjtőedényzetbe helyezi.

(2) A közszolgáltató az elkülönítetten gyűjtendő hulladék gyűjtésére és elszállítására a családi házas ingatlanhasználók számára 120 literes sárga illetve kék színű edényzetet biztosít.

(3) Az elkülönítetten gyűjtött papír-, műanyag-, és fém csomagolási hulladékokat tartalmazó gyűjtőedényzetek elszállításának gyakorisága családi házas övezetben havonta egy alkalom. A közszolgáltató az ürítések gyakoriságát igény szerint növelheti.

(4) A közszolgáltató az elszállítást megelőzően ellenőrizheti az ürítésre előkészített elkülönítetten gyűjtött hulladékok gyűjtésére szolgáló edényzet tartalmát. Amennyiben az edényzetben nem a megfelelő elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék került elhelyezésre, úgy a közszolgáltató a hulladékgyűjtés szabályainak megsértését dokumentálja, és az ingatlanhasználót felszólítja a hulladékgyűjtés szabályainak jövőbeni betartására. A közszolgáltató az edényzetben így elhelyezett hulladék elszállítását jogosult megtagadni.

(5) Ha a közszolgáltató (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő felszólítását követően az ingatlanhasználó egy éven belül újabb alkalommal a hulladékgyűjtés szabályait sérti oly módon, hogy az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényben nem a megfelelő hulladékot helyezi el, és ezt a közszolgáltató észleli, úgy a közszolgáltató a hulladékgyűjtés szabályainak megsértését dokumentálja, és a dokumentumokat megküldi a települési jegyző részére, egyidejűleg kezdeményezi hulladékgazdálkodási bírság kiszabását.

(6) A közszolgáltató az ingatlanhasználó rendelkezésére bocsátott és rendeltetésszerűen használt, elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék gyűjtésére szolgáló sárga és kék fedelű, jelzésű gyűjtőedények szükség szerinti javításáról, cseréjéről és esetleges pótlásáról az ingatlanhasználó bejelentése alapján gondoskodik, amennyiben a javítás, pótlás vagy csere oka a közszolgáltató hibájából ered. Ellenkező esetben az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék gyűjtésére szolgáló sárga fedelű, jelzésű edényzet javításáról, pótlásáról, cseréjéről az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

(7) Az ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja a közszolgáltató által rendelkezésére bocsátott és a közszolgáltató valamint Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás tulajdonát képező elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladék gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edényt átveszi, és a birtokbavételt aláírásával igazolja a kárfelelősség egyidejű vállalásával.

(8) Az ingatlanhasználó sajátjaként köteles gondoskodni az általa birtokba vett elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére szolgáló sárga/kék jelzésű edényzet rendeltetésszerű használatáról, őrzéséről, rendszeres tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, valamint környezetük tisztán tartásáról.A településről történő elköltözés, illetve elhalálozás esetében az edényzet visszaadásáról köteles gondoskodni az ingatlanhasználó, illetve annak örököse.

(9) A csomagolási hulladék elkülönített gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő edény rendeltetéstől eltérő használata, eltűnése vagy megsemmisülése miatt keletkezett kárért az ingatlanhasználó a polgári jog szabályai szerint felel, a közszolgáltató a kár észlelését követő 30 napon belül írásban felszólítja az ingatlanhasználót a kár megtérítésére.

Lomtalanítás

11.§

(1) A lomhulladék az ingatlanhasználótól a közszolgáltató által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedényzet méreteit meghaladja. 

(2) A lakosság részére nyújtott közszolgáltatás keretében a lomhulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató az általa meghirdetett időszak alatt évente egy alkalommal, külön díj felszámítása nélkül gondoskodik. (lomtalanítás).

(3) A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényben el nem helyezhető lomhulladékot szállítja el.

(4) A lomhulladékot az ingatlanhasználó elszállítás céljából az ingatlanán gyűjti, a lomhulladék közterületre nem helyezhető ki. 

(5) Lomtalanítás keretében nem gyűjthető:

- építési és bontási hulladék

- gumiabroncs hulladék

- gépjármű-roncs vagy termékként tovább nem használható jármű

- az ipar, mezőgazdaság vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék

- veszélyes hulladék

- háztartásokban keletkező vegyes hulladék

- elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag, vagy fém hulladék

- kerti biohulladék.

(6) Amennyiben a lomtalanítás során az (5) bekezdésben felsorolt hulladékkal vegyes hulladék kerül kihelyezésre, úgy az ingatlanhasználó a lomhulladékot tartalmazó vegyes hulladék begyűjtésének és elszállításának díját köteles megfizetni.

(7) Az ingatlan használója az ingatlanán keletkező lomhulladékot a mohácsi Hulladékkezelő Központ hulladékudvarában nyitva tartási idő alatt, az ilyen hulladék gyűjtésére a közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben, térítésmentesen maga is elhelyezheti.

Elektronikus hulladék kezelésére vonatkozó szabályok

12.§

(1) Az elektronikai hulladék gyűjtéséről, elszállításáról, a közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében – a külön közszolgáltatási díj, vagy egyéb ellenszolgáltatás felszámítása nélkül – gondoskodik

(2) A közszolgáltatás keretében a közszolgáltató kizárólag a természetes személy ingatlanhasználónál, a háztartásokban keletkező elektronikus hulladékot szállítja el.

(3) az elektronikai hulladékot a természetes személy ingatlanhasználótól elszállítás céljából a közszolgáltató az általa közzétett hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban veszi át.

Hulladékgyűjtő szigetek, hulladékudvar

13.§

(1) A háztartásokból származó elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag, üveg hulladékot az ingatlanhasználó a közszolgáltató által üzemeltett lakossági hulladék-szigeteken közvetlenül elhelyezheti. A kijelölt gyűjtőszigeteket a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) A Közszolgáltató által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarban - a létesítésére kiadott engedélyben foglaltak szerint - a települési szilárd hulladék hasznosítható, valamint - a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett - veszélyes hulladék összetevői gyűjthetők be. A hulladékgyűjtő udvarban ártalmatlanítási művelet nem végezhető.

(3) A közszolgáltató által átvehető hulladékok jegyzékét a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(4) Veszélyes hulladék esetén egy ingatlanhasználótól alkalmanként legfeljebb 100 kg mennyiségű hulladék vehető át.

(5) Gyűjtősziget és hulladékudvar használata esetén a hulladéknak elhelyezés céljára történő szállításáról az ingatlan használója gondoskodik.

(6) Közszolgáltató megtagadhatja a hulladékudvarra szállított települési szilárd hulladék átvételét és elhelyezését, ha az adott hulladék hulladékfajta szerinti elkülönítése nem felel meg a szelektív gyűjtés jogszabályban meghatározott követelményeinek.

Lakossági eredetű egyéb szilárd hulladék 

14.§

(1) A hulladékkezelési közszolgáltatás nem terjed ki

a) az építési-bontási hulladékra,

b) a veszélyes hulladékra, kivéve a 11.§ (2) bekezdésében foglalt veszélyes hulladékot.

(2) Az ingatlanhasználó jogosult a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó, az (1) bekezdésben megjelölt

hulladékának begyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására, illetve hasznosítására a Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Nonprofit Kft. üzemeltető szolgáltatását igénybe venni.

(3) A közszolgáltatás alá nem tartozó építési-bontási hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztán tartására vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni.

Az ingatlanhasználó az építési-bontási hulladékot (építési törmelék; üvegalapú, szálas anyagok hulladékai; építési-bontási üveghulladék; beton; tégla; cserép és kerámia; beton, tégla és cserép valamint kerámia keveréke; üveg; föld és kövek; talaj és kövek;) az e célra létesített inert hulladéklerakóban helyezheti el.

(4) Építési-bontási hulladék e célra rendszeresített hulladéklerakóban történő elhelyezése díjköteles.

A közterületen keletkező, az elhagyott, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékkal kapcsolatos rendelkezések

15.§

1. Ha az Önkormányzat tulajdonában álló közterületen elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladék korábbi birtokosa vagy tulajdonosa a hulladék elszállítására és kezelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladék elszállításáról és kezeléséről az Önkormányzat a közszolgáltatóval kötött szerződés útján gondoskodik.
2. Aki közterületen közterületi használati engedélyhez kötött árusító, szolgáltató, kereskedelmi vagy egyéb tevékenységet végez, vagy kíván végezni, illetve közterületi rendezvényt szervez, köteles azt a közszolgáltatónak bejelenteni és a közszolgáltatóval a közterületen végzendő tevékenység időtartamra, valamint a várható hulladék fajtájára, összetételére és mennyiségére figyelemmel szerződést kötni.

A települési hulladék elhelyezése, ártalmatlanítása és hasznosítása

16.§

A rendszeres hulladékgazdálkodási közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon gyűjtött települési hulladék és nagydarabos hulladék a Cikói hulladékkezelő létesítményben, az egyéb veszélyes és nem veszélyes hulladék pedig a mohácsi hulladékudvarban és komposztálón kerül elhelyezésre.

Üdülőingatlanokra vonatkozó rendelkezések

17.§

1. Üdülőingatlan használója a használati szezon időtartama alatt a hulladékkezelési közszolgáltatást 

        igénybe veszi és a közszolgáltatás díját a közszolgáltató részére megfizeti.

2. A használati szezon május 1. napjától október 31. napjáig tart.
3. A használati szezonon kívül az üdülőingatlanoknál szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás nincs, az ingatlanhasználó azonban továbbra is köteles az ingatlanon képződő hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról saját költségén gondoskodni.

A közszolgáltatás díja, díjfizetés

18.§

1. A közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlanhasználó  a települési hulladék kezeléséért közszolgáltatási díjat fizet.
2. Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy részére a közszolgáltató

– a közszolgáltatást felajánlja, illetve

– a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

3. A közszolgáltató teljesítésre rendelkezésre állása megfelelő igazolásának tekintendő, ha a meghatározott járatnapon a járat útvonala az ingatlanhasználó ingatlanát érinti.
4. Az ingatlanhasználó megtagadhatja a közszolgáltatási díj megfizetését, ha a közszolgáltató az e rendelet szerinti közszolgáltatási kötelezettségének felróható módon nem tesz eleget.
5. Nem tagadható meg a közszolgáltatási díj megfizetése az (4) bekezdés szerint, ha a szolgáltatás nyújtásában a közszolgáltatót az időjárás vagy más elháríthatatlan külső ok akadályozta, és a közszolgáltató a mulasztását az akadály elhárulását követően a lehető legrövidebb időn belül pótolta. Ugyancsak nem tagadható meg a díjfizetés, ha az ingatlanhasználó a gyűjtési napon a gyűjtőedényt nem helyezte ki, és emiatt a közszolgáltatás meghiúsult.
6. A közszolgáltatási díj megfizetésére köteles ingatlanhasználó személyében bekövetkező változás esetén a közszolgáltatási díjat a változás közszolgáltatónak történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a régi, azt követő pedig az új ingatlanhasználó köteles fizetni.

(7) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás díját – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagonkezelő Zrt. ( a továbbiakban: Koordináló szerv) részére negyedévente, a számlán feltüntetett fizetési határidőre köteles megfizetni.

A Koordináló szerv által kibocsátott számla alapján az ingatlanhasználó a közszolgáltatás díját:

- postai csekken, vagy

- a közszolgáltató ügyfélszolgálatán készpénzes befizetés útján teljesíti.

(8) A közszolgáltatási díjszámla adataival, összegével kapcsolatban az ingatlanhasználó a Koordináló szerv felé írásban kifogást emelhet. A kifogásra a Koordináló szerv annak kézhezvételét követő 15 napon belül válaszolni köteles.

(9) A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozás. Fizetési késedelem esetén késedelmi kamat, valamint fizetési felszólításonként külön eljárási költség számítható fel.

(10) A közszolgáltatási díjhátralék behajtására a Ht. 52.§-ban foglaltak irányadók.

A közszolgáltatás szüneteltetése

19.§

(1) Az ingatlanhasználó (ideértve az ingatlan-nyilvántartásban társasházi lakásként bejegyzett ingatlan használóját is) a közszolgáltatóhoz intézett, e célra rendszeresítetett kérelmében a közszolgáltatás és díjfizetés szüneteltetését kezdeményezheti, ha

- az ingatlant 90 napot meghaladó időtartamban nem lakja (időlegesen használt ingatlan), és

- az ingatlant egyéb módon (bérbeadás, szívességi lakáshasználat, bárminemű egyéb hasznosítás)  

   útján nem hasznosítja, és

- a szüneteltetés jogalapját a szüneteltetés kezdő és befejező időpontjában mért vízfogyasztás adataival a közszolgáltató közreműködésével igazolja, és

- a gyűjtőedényzetet azonosító matricát a közszolgáltató felé a szüneteltetés kezdő időpontjáig leadja, és

- hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátraléka nincs.

(2) A hulladékkezelési közszolgáltatás kizárólag az (1) bekezdésében felsorolt feltételek együttes fennállása esetén szüneteltethető.

(3) A szüneteltetés iránti kérelem az arra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével kezdeményezhető a közszolgáltató ügyfélszolgálatán. Társasházi lakás ingatlanhasználó kezdeményezésére a kérelem benyújtására a társasház közös képviselője jogosult.

(4) A közszolgáltatás szüneteltetése a közszolgáltató ügyfélszolgálatán írásban – az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével – a szünetelés kívánt kezdő időpontját megelőzően legalább 15 nappal kezdeményezhető az e célra rendszeresített formanyomtatványon. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(5) A közszolgáltatási jogviszony szüneteltetésének legrövidebb időtartama 6 hónap, amelynek elteltével a közszolgáltatás külön értesítés nélkül visszaáll, kivéve, ha az ingatlanhasználó újabb szüneteltetési kérelmet terjeszt elő.

(6) A szüneteltetés csak a tárgyhónap első napjával kezdődhet és teljes hónapra vehető igénybe. 

(7) A kérelmező ingatlanhasználó a szüneteltetés jogalapját (az ingatlan használaton kívüliségét) az ingatlanon a szüneteltetés kezdő és befejező időpontjában mért vízfogyasztás adataival igazolja. A vízfogyasztás adatait a közszolgáltató az ingatlanhasználó közreműködésével rögzíti a kérelem megfelelő rovatában.

(8) Amennyiben a szünetetetés kezdő és befejező időpontjában rögzített vízmennyiség között lényeges eltérés mutatkozik, úgy az ingatlanhasználót a szüneteltetés teljes időtartamára közszolgáltatási díj fizetési kötelezettség terheli. Lényeges az eltérés, ha a havi fogyasztás eléri vagy meghaladja a havi 0,2 m3 vízmennyiséget.

9. Amennyiben a szünetelés időtartama alatt az ingatlanon hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett a közszolgáltató köteles a hulladékot elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a rendeletben meghatározott közszolgáltatási díjat megfizetni. 

A közszolgáltatással összefüggő személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések

20.§

1. a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról a közszolgáltató nyilvántartást vezet a Ht.-ben meghatározott adatok feltüntetésével. Az adatokat a közszolgáltatás ellátása, illetve ellenőrzése céljából kizárólag a közszolgáltató jogosult kezelni, illetve az Önkormányzat, mint ellátásra kötelezett jogosult megismerni.
2. A személyes adatok kezelése során a közszolgáltató az Info. Tv. rendelkezéseinek megfelelően jár el.
3. A közszolgáltató biztosítja az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit, gondoskodik az adatok biztonságáról, meghatározza azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

II. Fejezet

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

21.§

(1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról elsősorban az ingatlan tulajdonosa, másnak a használatában lévő ingatlan tisztításáról pedig a használó, illetőleg a bérlő / a továbbiakban együtt: tulajdonos/ köteles gondoskodni.

(2) Bontás vagy felújítás miatt üresen álló ingatlan tisztántartása a kivitelező – míg magántulajdonban lévő ingatlan esetén – megbízott kivitelező hiányában – a tulajdonos feladata

(3) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál az úttest felbontásánál a keletkezett por és szenny elterjedésének megakadályozásával kell eljárni, a porképző anyagokat vízzel locsolni kell. Az úttesten, járdákon az építőanyagot és a szennyezést előidéző más anyagokat az eső általi lesodródástól védeni kell

(4) Ha a közterületen szállított anyagból a közterület szennyeződik, a szennyeződést előidéző köteles nyomban gondoskodni a szennyeződés eltávolításáról. A lerakás következtében szennyeződött közterületet az köteles haladéktalanul megtisztítani, akinek részére a szállítás történt.

(5) Közterületen és magántulajdonban lévő ingatlanon a tulajdonos köteles gondoskodni a parlagfű, ürömfű június 1-től szeptember 30-ig tartó időszakban történő rendszeres irtásáról. Közterületen háztartási hulladék, szemét égetése tilos!

22.§

(1) A tulajdonos köteles gondoskodni

     a./ az ingatlan előtti járdaszakasz /járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület

     b./ a járdaszakasz melletti nyílt árok tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

(2) A járdáról a szemetet, illetve szennyező anyagot a közútra söpörni tilos.

(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles a járdán felburjánzó gazt a burkolat megrongálása nélkül kiirtani és az ingatlanról az úttest, vagy a gyalogjáró terébe kinyúló ágak, bokrok folyamatos nyeséséről gondoskodni.

(4) Ha vita merül fel abban a kérdésben, hogy valamely járdatisztítási kötelezettség kit terhel, a vitában a Körjegyzőség dönt.

23.§

(1) A járdáról a havat el kell takarítani.

     A járda úttest felöli részén kell a havat összekupacolni úgy, hogy a gyalogos közlekedésre legalább 1 méter széles szabad, hómentesített terület maradjon

(2) Az ónos esőtől, jégtől, vagy hótól síkosság vált járdát /járdaszakaszt, gyalogjárót, lépcsőt stb./ a szükségeshez képest naponta többször is fel kell hinteni. A felhintésre közegészségügyileg veszélyes anyagot nem tartalmazó szóróanyagot /fűrészport, homokot, kőport, hamut, kis szemcséjű salakot/ szabad használni. A szóróanyag beszerzéséről a tisztításra kötelezett gondoskodik.

(3) Szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt az üzemeltető köteles tisztántartani, tekintet nélkül arra, hogy a szemét saját tevékenységéből származik-e vagy sem. A zárás előtt köteles meggyőződni az előbb felsorolt helyiségek előtti területek tisztaságáról. Az áru lerakása következtében keletkezett szemetet (hulladékot) az üzemeltető köteles az áruszállítást követően haladéktalanul eltakarítani.

(4) Az utcai, valamint egyéb elárusítóhelyek (bódék, pavilonok, stb) árusai kötelesek az árusítás során keletkező hulladékot összegyűjteni, az árusítóhelyek közvetlen környezetét tisztán tartani.

24. §

(1) Az egyedi fűtéssel rendelkező ingatlanokban csak megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben és csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyag égethető.

(2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket égetni tilos.

25. §

(1) Főzés és sütés céljából szabadtéren tüzet gyújtani és tüzelőberendezést használni csak szélcsendes időben, a környezet zavarása nélkül lehet, és csak úgy, hogy az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(2) A szabadban tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincsen, a tüzet azonnal el kell oltani.

(3) A tüzelés és a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve a tűz eloltható.

26. §

(1) Belterületi ingatlanokon az avar és kerti hulladék (a továbbiakban együtt: kerti hulladék) ártalmatlanítása elsősorban hasznosítással (komposztálással) történik, vagy elszállításáról gondoskodni kell. A komposztálás során olyan technológiát kell alkalmazni, hogy a hulladék erjedése során a bűzös gázok a szomszédos ingatlan használóit ne zavarják. Amennyiben ez valamely oknál fogva nem lehetséges, akkor komposztálás nem alkalmazható.

(2) Kerti hulladék égetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha kezelése az (1) bekezdésben foglalt módon nem lehetséges. A füstképződés csökkentése érdekében a kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szártani kell, eltüzelése folyamatosan, kis adagokban történhet.

(3) Nyers, megázott avar és kerti hulladék égetése tilos.

(4) Az égetés során csak a helyben kelezkezett kerti hulladék semmisíthető meg.

27. §

Avar és kerti hulladék nyílttéri égetése március 1-től november 30-ig – ünnepnapok kivételével – kizárólag pénteki napokon 08:00 és 18:00 óra között megengedett.

28. §

(1) A kerti hulladék égetését szélcsendes időben, kellően száraz kerti hulladék esetén szabad végezni az általános tűzvédelmi szabályok szigorú betartásával. Tilos az avar és kerti hulladék égetése a 3/D. §-ban engedélyezett időszakon kívül, valamint párás, ködös, esős időben.

(2) Az égetést csak cselekvőképes személy végezheti.

(3) Égetni a lakókörnyezet lehető legkisebb zavarássa mellett csak megfelelően kialakított tűzrakó helyen lehet, ahol az égetés a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, egézségügyi és környezeti kárt nem okoz.

(4) A tűz őrzéséről, állandó felügyeletéről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket, illetve felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható és a tűz eloltható.

(5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani, a parázslást vízzel, földtakarással vagy egyéb alkalmas módon meg kell megszüntetni.

(6) Az avar és kerti hulladék körén kívül eső hulladék, így különösen kommunális, ipari vagy állati eredetű hulladék, valamint veszélyes hulladék sem önmagában, sem a kerti hulladékkal együtt nem égethető.

(7) Az égés folyamatának gyorsítására éghető folyadék nem alkalmazható.

(8) Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos.

29. §

Erdősmárok község közterületein az avar és kerti hulladék égetése tilos.

30. §

Az elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól e rendelet nem ad felmentést.

31. §

(1) Aki a tűzgyújtásra, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó előírásokat nem tartja be hulladékgazdálkodási bírsággal, valamint levegőtisztaság-védelmi bírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság összegére a mindenkori vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak.

(3) A kiszabott bírság nem mentesít az esetlegesen elkövetett súlyosabb jogszabálysértés, illetve a kártérítési felelősség alól.”

III. FEJEZET

Záró rendelkezések

32. §

(1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejüleg hatályát veszti Erdősmárok Önkormányzat Képviselő-testületének a köztisztasági feladatok ellátásáról, a települési szilárd és folyékony hulladékkal összefüggő helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 2/2011.(II.16.) számú rendelete és annak módosításai.

(3) A rendelet kihirdetéséről – a helyben szokásos módon – a jegyző gondoskodik.

Z á r a d é k

Jelen rendelet Erdősmárok községben kihirdetésre került 2016. év június hónap 28. napján.

Erdősmárok, 2016. június 28.