1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a község közigazgatési területén életvitelszerűen élő, lakóhellyel rendelkező személyekre.

(2) A rendelet hatálya a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás által szervezett és nyújtott ellátásokra terjed ki.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott helyi szociális és gyermekvédelmi ellátások, valamint alapszolgáltatások megállapítása iránti kérelmeket – a (2) bekezdésben foglalt személyes gondoskodást nyújtó ellátások kivételével – a Himesházi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban, írásban, vagy elektronikus úton előterjeszteni az erre a célra rendszeresített vagy szabad megfogalmazású kérelem formájában a vonatkozó jogszabályokban, valamint az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával.

(2) A Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás (a továbbiakban: MTKT) keretében fenntartott intézmények útján személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az igénybevétel iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet előterjeszteni az alábbiak szerint:

• a) étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása esetében MTKT Idősek Klubja Himesháza intézményvezetőjénél (a továbbiakban: Idősek Klubja)
• b) családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetében a Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetőjénél (továbbiakban Családsegítő Szolgálat).

(3) Az e rendeletben szabályozott ellátásokra vonatkozó eljárás általában kérelemre indul. Pénzbeli és természetbeni ellátás nyújtására hivatalból is indulhat eljárás, hivatalból történő eljárást kezdeményezhet köznevelési intézmény, egészségügyi, gyermekvédelmi vagy szociális szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, illetőleg civil szervezet is. Kezdeményezési joguk nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van, az MTKT által fenntartott intézmények által nyújtott ellátásokról az intézményvezető dönt. A kérelmező lakcíme az a lakóhely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

(2) A jövedelem igazolásához csatolni kell

• a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó keresetéről szóló munkáltatói igazolást,
• b) a nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett nettó jövedelemről szóló munkáltatói igazolást,
• c) munkaügyi szerv által folyósított ellátást megállapító határozatot vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátásról kiállított igazolást,
• d) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, ezek hiányában a társadalombiztosítási szerv igazolását az ellátás havi összegéről,
• e) vállalkozó/őstermelő esetében a NAV igazolását a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
• f) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről,
• g) jövedelemmel nem rendelkező személy esetén az állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy nevezett az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel,
• h) tartásdíj esetén a kérelem beadását megelőző ellátás folyósításáról szóló igazolást,
• i) igazolást tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.

(3) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők.

(5) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól nyilatkozzék.

4. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

5. § (1) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül meg kell tenni. A hiánypótlásra 8 napos határidővel kell felhívni a kérelmezőt.

(2) A kérelmekről a kérelem beérkezését vagy a hivatalból indult eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni, melybe a hiánypótlás határideje nem számít bele.

(3) A kérelmező köteles együttműködni a Hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges bizonylatokat felhívás ellenére – a hiánypótlásban meghatározott időpontig – sem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást a hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

6. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások az egyedi határozatban meghatározott időpontig történik. A döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

7. § A rendszeres szociális ellátásban részesülő köteles bejelenteni a változás bekövetkezését követő 15 napon belül minden olyan változást, amely az ellátás folyósítását érinti vagy kizárja.

8. § A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe

• a) akinek nem áll fenn köztartozása vagy egyéb tartozása az önkormányzattal szemben,
• b) önhibáján kívül került rossz szociális helyzetbe
• c) értékesíthető vagyontárggyal nem rendelkezik.

9. § (1) Az ellátások megállapítása önkormányzat költségvetése mindenkori kondíciójának függvénye, valamennyi pénzbeli és természetbeni ellátást kizárólag akkor lehet megállapítani, ha arra a költségvetésben fedezet van biztosítva.

(2) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben szociális törvény, a gyermekvédelmi törvény és e törvények végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. § Települési támogatás nyújtható

• a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
• b) gyógyszerkiadások viseléséhez.

11. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújthat annak a személynek, aki lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadásaihoz nyújt be igényt és háztartásában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 350 %-át, egyedül élő esetén 400 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatás összege havonta legfeljebb 5 000 Ft., amit az önkormányzat közvetlenül az igénylő által megjelölt közüzemi szolgáltatónál vezetett számlája javára utal havonta, a szolgáltatóval megkötött külön megállapodás alapján.

(3) A lakhatáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

12. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújthat annak a személynek, aki gyógyszerkiadásai viseléséhez nyújt be igényt és háztartásában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 350 %-át, egyedül élő esetén 400 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyszerköltsége az 5 000 Ft-ot meghaladja.

(2) A támogatás összege havonta legfeljebb 5 000 Ft.

(3) A havonta rendszeresen szedett gyógyszerek költségét a háziorvos által kiállított – havonta rendszeresen szedett gyógyszerekről szóló – lista alapján a kérelmező által kiválasztott gyógyszertár igazolja le.

13. § (1) A települési támogatásra való jogosultság legfeljebb egy évre állapítható meg.

(2) Az ellátás kezdő időpontja a kérelem benyújtása hónapjának első napja.

(3) A települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

14. § (1) Az önkormányzat a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújthat.

(2) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető

• a) az a személy vagy család, aki megélhetését időszakosan nem képes biztosítani, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen tartós betegség, elemi kár elhárítása, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása – miatt anyagi segítségre szorul,
• b) az a gyermeket gondozó család, aki időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került – különösen iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt – anyagi segítségre szorul,
• c) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

(3) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultság megállapításának feltétele, hogy az egy háztartásában élők esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének 350 %-át, egyedül élő esetén 400 %-át nem haladja meg.

(4) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege – a rászorultsághoz igazodóan – legfeljebb 25 000 Ft, különös méltánylást érdemlő esetben esetén legfeljebb 50 000 Ft. A temetéshez nyújtott rendkívüli települési támogatás összege nem lehet kevesebb 25 000 Ft-nál. Nem részesülhet temetkezéshez nyújtott önkormányzati segélyben, aki hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.

15. § (1) Egy naptári éven belül – a temetés céljára igényelt rendkívüli települési támogatás kivételével – egy személy legfeljebb 2 alkalommal részesíthető rendkívüli települési támogatásban. Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező, évente legfeljebb egy alkalommal, jövedelemre tekintet nélkül rendkívüli települési támogatásban részesíthető.

(2) A temetés céljára igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni

• a) a halotti anyakönyvi kivonatot,
• b) a temetés költségeiről a támogatást kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

16. § (1) Évente egy alkalommal a rendkívüli települési támogatást kamatmentes szociális kölcsön formájában is biztosíthatja.

(2) A kamatmentes szociális kölcsön legmagasabb összege 50 000 Ft lehet.

(3) A kölcsönben részesülőkkel a polgármester szerződést köt, amely tartalmazza a felhasználás célját, összegét, a fizetés feltételeit, nem fizetés esetén a behajtás módját. A havi részlet legkisebb összege 5 000 Ft.

17. § (1) Sürgős esetben – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – támogatás bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozatai és a polgármester döntése alapján kiutalható.

(2) A rendkívüli települési támogatás folyósítása történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, vagy átutalás útján, és természetben utalvánnyal, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával.

(3) A rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

18. § (1) Iskolakezdési támogatás állapítható meg

• a) azon általános iskolás tanulók részére, akik a támogatás megállapításának időpontjában a község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkeznek,
• b) azoknak a középfokú oktatásban nappali tagozaton résztvevő tanulóknak részére, akik a támogatás megállapításának időpontjában a község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik.
• c) a felsőoktatásban nappali tagozaton első diplomás alap-, mester-, vagy osztatlan képzésben résztvevő hallgatók részére, akik a támogatás megállapításának időpontjában a község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek.

(2) Az iskolakezdési támogatás eseti támogatás, egy naptári évben legfeljebb egy alkalommal adható.

(3) Az iskolakezdési támogatás pénzbeli ellátásként kerül kifizetésre.

(4) A támogatásra való jogosultságról, annak összegéről – az önkormányzat teherbíró képességét figyelembe véve – a képviselő-testület dönt.

19. § A képviselő-testület a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszerhez való csatlakozás esetén a pályázatok elbírálását követően ösztöndíjjal támogathatja a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételét. A támogatás megállapításával kapcsolatos részletes szabályokat az önkormányzat Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer pályázatainak elbírálási szabályzata tartalmazza.

20. § (1) Az önkormányzat a község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező lakos gyermeke születését követő 60 napon belül születési támogatást biztosíthat.

(2) A kérelemhez a gyermek születési anyakönyvi kivonatát kell bemutatni.

(3) A támogatás összege 25 000 Ft gyermekenként.

(4) A támogatás a gyermek lakcímnyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló értesítést követően fizethető ki.

(5) Amennyiben a gyermeket a születésétől számított egy éven belül örökbe fogadják, vagy állami gondozásba adják, a támogatás összegét vissza kell fizetni.

(6) A születési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

21. § (1) Az önkormányzat minden a községben lakóhellyel rendelkező óvodás gyermek és általános iskolai tanuló részére – aki egyéb jogcímen nem részesül étkezési díjtámogatásban, vagy kedvezményben –100 %-os intézményi étkezési díjtámogatást biztosíthat.

(2) Az önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést minden a községben lakóhellyel rendelkező hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja.

(3) Az önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést

• a) a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon,
• b) az őszi, téli, tavaszi szünetben az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon,
• c) az óvoda zárva tartásának időtartama alatti munkanapokon,

biztosítja.

(4) A szünidei gyermekétkeztetésről szóló nyilatkozatot a szülő, törvényes képviselő legkésőbb az adott szünet első munkanapját megelőző 8 napon belül köteles benyújtani.

(5) Amennyiben a szülő, törvényes képviselő határidőben nem nyújtja be a nyilatkozatot, az önkormányzat részére a szünidei étkezést nem biztosítja.

22. § (1) Időskorúak támogatása állapítható meg annak a személynek, aki a támogatás megállapításának időpontjában a község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és a támogatás megállapításának időpontjában a 65. életévét betölti.

(2) Az időskorúak támogatása elsősorban természetbeni ellátás, mely egy naptári évben legfeljebb egy alkalommal adható.

(3) A támogatás összegéről – az önkormányzat teherbíró képességét figyelembe véve – a képviselő-testület dönt.

23. § A karácsonyi támogatást az önkormányzat – anyagi lehetőségei figyelembevételével – minden év decemberében elsősorban természetbeni ellátás formájában nyújthatja. A támogatás összegéről és a támogatottak köréről – az önkormányzat teherbíró képességét figyelembe véve- a képviselő-testület dönt.

24. § Az önkormányzat természetbeni ellátás formájában szociális célű tűzifa támogatást biztosíthat. A szociális célű tűzifa támogatás részletes szabályait a szociális célű tűzifa támogatásról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

25. § (1) A képviselő-testület a szociálisan rászorultak részére – az MTKT által fenntartott intézmények útján – az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja:

• a) étkeztetés,
• b) házi segítségnyújtás,
• c) nappali ellátás,
• d) családsegítés,
• e) gyermekjóléti szolgáltatás.

(2) A falugondnoki szolgáltatást az önkormányzat önállóan biztosítja.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás és a falugondnoki szolgáltatás kivételével térítési díjat kell fizetni. Az egyes ellátások intézményi térítési díjait az Idősek Klubja székhelytelepülésének szociális rendelete tartalmazza.

26. § (1) Az Idősek Klubja vezetőjénél benyújtott kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül az intézményvezető a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról, megállapításáról egyszerűsített előgondozási adatlapot tölt ki.

(2) Az intézményvezető az intézményi elhelyezés igénybevételének lehetőségéről írásban értesíti az ellátást igénybe vevőt.

(3) Az intézményi ellátás igénybevételéről az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő megállapodást köt.

27. § (1) Az ellátást igénybe vevő jogosult, a szülői felügyeli joggal rendelkező törvényes képviselő, valamint a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy az ellátásért – annak kezdetétől – térítési díjat fizet. A térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az önkormányzat képviselő-testület ingyenes ellátásban részesíti azt a jogosultat, aki jövedelemmel nem rendelkezik és tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

(3) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díj mértékéről az Idősek Klubja vezetője az ellátás igénybevétele után – az igénybevételtől számított 30 napon belül – írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

(4) A személyi térítési díj összegét az önkormányzat képviselő-testülete csökkentheti, illetve elengedheti, ha a kötelezett jövedelmi viszonyai, vagyoni helyzete ezt indokolttá teszik.

(5) A személyi térítési díjat a kötelezett havonta utólag – tárgyhót követő hónap 10. napjáig köteles az Idősek Klubja vezetőjének befizetni.

(6) A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő térítési díjat az óradíj és a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani, az ebédhordásra alkalmanként maximum 30 perc gondozási idő vehető figyelembe.

28. § (1) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő

• a) a térítési díjat 1 hónapon keresztül nem fizeti ki,
• b) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
• c) elhalálozik,
• d) kéri az ellátás megszüntetését.

(2) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

29. § (1) Napi egyszeri meleg étkeztetésben kell részesíteni azt a szociálisan rászorultat és az általa eltartottat, aki önmagának, illetve eltartottjának a meleg étkeztetést nem képes biztosítani.

(2) Napi egyszeri meleg étkezésre jogosult, aki:

• a) a 60. életévét betöltötte,
• b) egészségi állapotára tekintettel, akinek háziorvosa igazolja, hogy egészségi állapota miatt az ellátásra rászorul.

(3) Az önkormányzat az étkeztetést az Idősek Klubja útján biztosítja. Az ételt a házi gondozó vagy a falugondnok a jogosult lakására viszi.

30. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni

• a) azokról az időkorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
• b) azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,
• c) azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik,
• d) azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

(2) Az önkormányzat a házi segítségnyújtást az Idősek Klubján keresztül biztosítja, az ellátásról az intézmény vezetője dönt a vonatkozó jogszabályok alapján.

31. § (1) Az Idősek Klubja a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra és az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére.

(2) Az Idősek Klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak, továbbá egészségi okok miatt a 18. életévet betöltött személyek napközbeni gondozását szolgálja.

(3) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelemről az Idősek Klubjának vezetője dönt.

32. § (1) A családsegítés keretében az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátását kell biztosítani.

(2) Családsegítés keretében a Családsegítő Szolgálat

• a) közreműködik az igénylő családi gondjainak rendezésében, az életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében, továbbá mentális problémáinak megoldásában,
• b) az igénylő kérelmére életvezetési és egyéb tanácsokat ad,
• c) figyelemmel kíséri a lakosság szociális helyzetét,
• d) segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében,
• e) programokat (különösen üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet) szervez.

(3) Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

33. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat társulásos formában – Családsegítő Szolgálaton keresztül – családgondozó közös foglalkoztatásával biztosítja a gyermekvédelmi törvényben foglaltak szerint.

(2) Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.

34. § A falugondnoki szolgáltatás részletes szabályait a falugondnoki szolgálatról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

35. § (1) Jelen rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Erdősmárok Község Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról szóló 14/2013. (XII. 31.) önkormányzati rendelete

(3) A rendelet kihirdetéséről – a helyben szokásos módon – a jegyző gondoskodik.